Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Zöld Mihály
70670 tétel
1997. december 4.
Az "Atac la persoana" (Személy elleni támadás) című román antiszemita hetilap dec. 2-i száma zsidó származású román közéleti személyiségek névsorát és fényképeit közölte, miközben hasábjain spekulánssággal, terjeszkedési politikával és szektánssággal vádolta a zsidóságot. A címlapján sárga csillaggal megjelent hetilap 200, feltehetően zsidó újságíró, politikus, író, művész és üzletember nevét tette közzé. A lap szerint a listán szereplő személyek az "irányító, kulturális és gazdasági hatalom minden szintjére beszivárogtak". "A zsidó expanzionizmus, amely hosszú uzsoraháborújában a társadalmi, gazdasági és kulturális rendszert ostromolta, megerősítette stratégiai fontosságú pozícióit a különböző államokban" - írja a lap, amelynek antiszemita megnyilvánulásait Emil Constantinescu román elnök már korábban elítélte. A listán többek között szerepel Victor Babiuc védelmi, Adrian Severin külügy-, és Ulm Spineanu volt reformügyi miniszter, valamint Petre Roman, a szenátus elnöke, és Zoe Petre, Emil Constantinescu elnök egyik tanácsadója. Mihai Antonescu, a hetilap főszerkesztője elmondta, hogy igyekeztek olyan zsidó személyiségek nevét közzé tenni, akik kevésbé ismertek. Dorel Dorian, a romániai zsidó nemzeti kisebbség parlamenti képviselője az eset kapcsán kijelentette: a védekezés csak az antiszemiták malmára hajtaná a vizet, akik a félelem légkörét igyekeznek megteremteni az országban. - Romániában nincs sajtótörvény, ami a fajgyűlölő, sértő, vagy trágár tartalmú írások megjelentetését megakadályozná. Az igazságügyi hatóságok a büntető törvénykönyv rendelkezései alapján azonban mégis eljárhatnak ezekben az esetekben. /Sárga csillagos lap névsora. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
1997. december 5.
Dec. 4-én az RMDSZ képviselőházi frakciója határozat-tervezetet nyújtott be a két ház állandó bizottságához, és kérte megvitatását és elfogadását mind a képviselőházban, mind a szenátusban. A beadvány indoklásában a frakció aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a politikai közéletben etnikai és vallási ellentéteket, nacionalista, kisebbségellenes és idegengyűlölő érzelmeket szító akciók nyertek teret az utóbbi időben. Az ötpontos határozat-tervezet többek között előírja, hogy a parlament szólítsa fel a kormányt: számoljon be a Magyarországgal, Ukrajnával, Jugoszláviával és Németországgal kötött alapszerződések, továbbá más, a nemzeti és helyi kisebbségekre vonatkozó konvenciók és dokumentumok gyakorlati alkalmazásáért tett intézkedésekről; terjessze elő a Vallási Államtitkárság költségvetéséből és a központi költségvetési tartalékból az ortodox, a római katolikus, a görög-katolikus, a református, lutheránus, evangélikus, valamint az állam által elismert többi egyháznak juttatott szubvenciók és más támogatások helyzetét; a legrövidebb időn belül terjessze elő a parlamentnek megvitatásra és elfogadásra a nemzeti kisebbségekről szóló törvényt. A parlament foglaljon állást amellett, hogy az ország összes állampolgára számára biztosítsák a jogszabályok és az ország alkotmánya előírásainak megfelelően a diszkriminációmentes, egyforma elbánást az oktatás, a felekezeti és politikai élet minden területén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 5., 1169. sz./
1997. december 5.
Zilahon dec. 7-én, vasárnap ünneplik a főtéren álló Wesselényi szobor felállítását. Fadrusz János műalkotása ugyanis 95 éves, volt, amikor befalazták, a kommunista időszakban bedeszkázták a szobrot. Az ünnepségen fellép a helyi Wesselényi Református Kollégium kórusa. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./
1997. december 5.
Kerekes Károly Maros megyei RMDSZ képviselő az RMDSZ hozzájárulását méltatta a kommunista diktatúra által üldözöttek, kitelepítettek, valamint a deportáltak és szovjet hadifogságba esettek jogait szabályozó 1990/118-as törvényrendeletet módosító 41-es számú sürgősségi kormányrendelet parlamenti módosítását illetően. Kerekes szerint a politikainak minősített hibákat "az RMDSZ hozta helyre a képviselőház munkaügyi és társadalomvédelmi bizottságában". A képviselő ismerteti a szövetség által elért rendelkezéseket: a jogérvényesítés már nincs határidőhöz kötve; emelték a túlélő házastársnak járó havi juttatás összegét; javították a munkahelyükről eltávolított személyeknek a szolgálati idővel kapcsolatos jogait. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./
1997. december 5.
Az RMDSZ Udvarhelyszéki Választmánya és Elnöksége dec. 5-i ülésén a csereháti Szociális Központtal kapcsolatban a következőket hozza a közvélemény tudomására: Az Udvarhelyszéki RMDSZ továbbra is határozottan ragaszkodik a létesítmény eredeti rendeltetéséhez, amely az 1993. január 28-i tanácsi határozatnak megfelelően a székelyudvarhelyi és környékbeli fogyatékos gyermekek otthona kell hogy legyen. - Véleményünk szerint a létrejövő intézménynek a helyi önkormányzat vagy önkormányzatok hatáskörébe kell kerülnie, a helyi autonómia és szubszidiaritás elvének megfelelően. Abban az esetben, ha az adományozó részt kíván venni az intézmény vezetőtanácsának munkájában, elképzelhetőnek tartjuk olyan vezetőtanács létrehozását, mely a helyi önkormányzatok, az adományozó és az egyházak képviseletéből állna. Az ilyen módon létrehozott vezetőtanács esetében a képviseleti arányok meghatározásánál szigorúan figyelembe kell venni a különböző képviseleteknek az udvarhelyszéki társadalomban betöltött szerepét. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a jogállam elveivel ellentétben a jogi megoldás helyett ellenfeleink politikai színtérre próbálják áthelyezni a megoldáskeresést, ezáltal zavart és feszültséget keltve a lakosság körében. Elfogadhatatlannak tartjuk a többrendbéli zaklatását, mely összhangban áll az utóbbi időkben zajló magyarellenes kampánnyal és a Hargita-Kovászna megyei feszültségkeltéssel. Az Udvarhelyszéki RMDSZ igényli a közös megoldáskeresést az önkormányzatokkal és a továbbiakban is a prioritásoknak megfelelően, a fentiek szellemében keresi a kialakult helyzet megoldását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 8., 1170. sz./
1997. december 6.
Az etnikai és helyi kisebbségek hátrányos megkülönböztetését tiltó határozattervezetet nyújtott be a két ház állandó bizottságához az RMDSZ, melyben a román parlament állásfoglalását kérte az utóbbi időben tapasztalható nacionalista hangulatkeltéssel szemben. Amint Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-képviselő elmondta, a dokumentum értelmében a parlament felszólítaná a kormányt, számoljon be a Magyarországgal, Ukrajnával, Jugoszláviával és Németországgal kötött alapszerződések, és más, a nemzeti és helyi kisebbségekre vonatkozó egyezmények és dokumentumok gyakorlati alkalmazására tett intézkedésekről. Kérik azt is, hogy a kormány terjessze elő a Vallásügyi Államtitkárság költségvetéséből és a központi költségvetési tartalékból az egyházak számára juttatott támogatások helyzetét, valamint, hogy a lehető legrövidebb időn belül terjessze elő a parlamentnek megvitatás és elfogadás céljából a nemzeti kisebbségekről szóló törvényt. A parlament állást foglalna amellett, hogy az ország minden állampolgára számára biztosítsák a jogszabályok és az alkotmány előírásainak megfelelően a megkülönböztetéstől mentes, egyforma lehetőségeket az oktatás, a felekezeti és politikai élet minden területén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8., Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./
1997. december 6.
A székelyudvarhelyi önkormányzat testületi lemondását helyezte kilátásba, "amennyiben folytatódnak a város polgármestere és alpolgármestere elleni zaklató, megfélemlítő akciók". Az utóbb időben Szász Jenőt és Sófalvi Lászlót a rendőrség több ízben is kihallgatta az ún. csereháti üggyel kapcsolatban. A város önkormányzata elutasította az építkezési engedély újrakibocsátását a városi fogyatékos gyerekek számára épülő iskola számára, mivel az építtető megváltoztatta az épület eredeti rendeltetését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./
1997. december 6.
Dec. 6-án tartotta küldöttgyűlését a Magyar Ifjúsági Tanács a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban. Antal Attila, az RMDSZ Ifjúsági Főosztálya előadója beszámolt a Romániai Ifjúsági Tanács megyei fiókjainak alakuló üléseiről, majd nyilatkozatot fogadtak el, melyben szorgalmazzák találkozó létrejöttét azok között a szervezetek között, amelyek nem fogadták el az ifjúságügyi minisztérium által javasolt alapszabályzatot. A határon túli magyar ifjúsági szervezetek budapesti irodájának megnyitójáról, valamint az irodával kapcsolatos szervezési kérdésekről Kali Zoltán, a MIT elnöke tartott ismertetőt. A résztvevők beszámolót hallgattak meg a Magyar Ifjúsági Világszövetség Erdélyi Tanácsának megalakulásáról; ebből kiderült, hogy a MIVET elsősorban nem képviseleti fórumként, hanem az információáramlást elősegítő, szakmai jellegű szervezetként kíván működni. Az idei Romániai Magyar Ifjúsági Csúcstalálkozó sikerére való tekintettel a MIT pályázatot hirdetett meg az 1998-as csúcstalálkozó megszervezésére, melynek 1998. február 21-i határideje megegyezik a következő MIT-küldöttgyűlés dátumával. A MIT küldöttgyűlését követően a magyar ifjúsági szervezetek képviselői találkoztak Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével, aki ismertette a jelenlegi politikai helyzetet, és válaszolt a jelenlévők kérdéseire. Elmondotta, hogy a kormányátalakítással az RMDSZ államtitkárainak száma nem csökken. A tanügyi törvény vitájával kapcsolatban Markó Béla beszámolt arról, hogy a koalíció pártvezetői ismét elkötelezték magukat a sürgősségi kormányrendelet eredeti formája mellett, kivételt képez a történelem és földrajz oktatása, amellyel kapcsolatban továbbra is fennállnak a nézetkülönbségek. A találkozó része az RMDSZ Ifjúsági Főosztálya által kezdeményezett rendezvénysorozatnak, amelynek célja lehetőséget teremteni a közösség ügyei iránt érdeklődő fiatalok számára, hogy eszmecserét folytathassanak a szövetség vezetőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 8., 1170. sz./
1997. december 6-7.
Nem készült még tanulmány Székelyföld románosításáról, főleg nem a kommunista évtizedekről. Sorra készülnek a Har-Kov-jelentések a románság üldözéséről, hamis információk alapján. A magyarellenes diszkriminációról közöl Szilágyi Aladár néhány adatot. Az "ellenjelentés" kiinduló alapja lehetne Gheorghe F. Anghelescu vallásügyi államtitkárnak az 1994 és 1997 közötti időszakról szóló jelentése és a javasolt kormánystratégiája. Az államtitkár jelentéséből kitűnt, hogy ezekben az években a két megyében kétszeres szubvencióval támogatták az ortodox papokat, ugyanígy növekedtek évről évre a két székely megyében az új ortodox templomok építésére, illetve a meglevők felújítására adott költségvetési összegek /négy év alatt 2,5 milliárd lej/. Ugyancsak az állam fedezte a Bukarestben beindított szemináriumi osztály költségeit, az osztály a jelentés szerint misszionárius ortodox papokat képzett a két székely megye számára. Állami költségvetésből hozták létre Sepsiszentgyörgyön a Román Szellemiség Múzeumát az ortodox katedrálisban, Maroshévízen a Szent Illés Kolostor Múzeumát, és a Nicolae Colan metropolita nevét viselő Egyházi Dokumentációs Központot. Az államtitkár pontokba szedte a két magyar többségű megye román kisebbségének megerősítését szolgáló kormányzati teendőket. Ezek között szerepel, hogy az állam vállalja fel az itteni román ortodox püspökség minden költségét, a személyzet fizetését, biztosítsanak állást a lelkészek feleségeinek, hozzák létre a Keleti-Kárpátok Régészeti, Történelmi és Néprajzi Múzeumát egy- egy részleggel Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Maroshévízen, Kovásznán és Berecken. /Szilágyi Aladár: Ellenjelentés a Har-Kov-ból. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 6-7./
1997. december 8.
Az RMDSZ vezetői Victor Ciorbea miniszterelnökhöz fordultak dec. 8-án, azt követően, hogy Székelyudvarhelyen Remus Oprisnak, a kormány főtitkárának utasítására reggel levették a pecsétet a jogvita tárgyát képező úgynevezett csereháti ingatlanról és oda behatoltak a Szeplőtlen Szív görög katolikus apácarend tagjai, akiknek ezt a jogát vitatja a helyi önkormányzat - közölte hétfőn este az MTI tudósítójával Verestóy Attila, Székelyudvarhely szenátora. Bár a legfrissebb, még meg nem erősített értesülések szerint egész napos tárgyalás után este jegyzőkönyv született egy megoldásról, a helyzet feszült, mivel az esti órákban számos ember gyülekezett a város fölötti csereháti platón, ahol a vitatott létesítmény áll. Este a román állami televízió állami csatornája indítóanyagként sugározta székelyudvarhelyi riportját, amelyben a kormány főtitkára azzal vádolta Szász Jenő polgármestert, hogy magatartása "minősíthetetlen zsarolás", s hogy megakadályozta a Basel Hilft 500 ezer dollár értékű bútoradományának átadását. Remus Opris sajtójelentések szerint már hetekkel ezelőtt ígéretet tett az apácarendnek, mindent megtesz beköltözésük elősegítésére. A bútorokat, mutatta a riport, teherautó-karaván hozta a lepecsételt épülethez, ahová nem sokkal korábban érkeztek meg dec. 8-án reggel az apácák és a kormány főtitkára. A tévériport beállítása szerint Remus Opris "hiába próbált közvetíteni a konfliktus feloldása érdekében". Az épületnél előbb több órás vita zajlott le a helyszínre siető polgármester és a kormány miniszteri rangú főtitkára között, közölte a riporter. /MTI/ Az MTI tudósítójának nyilatkozva Markó Béla, az RMDSZ elnöke dec. 8-án este kijelentette: nem tartja véletlennek, hogy éppen az oktatási törvényrendelet vitájának döntő szakasza és az RMDSZ "belső parlamentjének", a Szövetségi Képviselők Tanácsának hét végén esedékes, a szövetség kormányzati részvételéről tárgyaló ülése előtt került sor a csereháti lépésekre. A szövetségi elnök szerint a cél akár a koalíciós együttműködés megbontása is lehet, annak elérése, hogy az RMDSZ kiváljon a kormánykoalícióból. Előzőleg Verestóy Attila szenátor elmondta az MTI tudósítójának: az RMDSZ vezetőinek délelőtt jutott tudomására, hogy Remus Opris kormányfőtitkárral nagyjából egyidőben a csereháti épülethez érkezett az ARIS építőcég számos járműve egy bútor-adománnyal, s a Csereháton megjelentek a Szeplőtlen Szív apácarend tagjai is, majd Remus Opris bevitte az apácákat az épületbe. "Neki ehhez úgy látszik hatásköre van, habár én ezt kétlem" - fogalmazott Verestóy. "Mi felvettük a kapcsolatot a miniszterelnökkel, többször beszéltünk vele. Megérkezett Markó Béla, hárman voltunk jelen, amikor a kormányfő azt javasolta Remus Oprisnak, hogy az épületet hagyja el mindenki és pecsételjék le. Jómagam is többször beszéltem délután telefonon Remus Oprissal, aki azt mondta, megpróbálja ezt a megoldást, de most úgy tűnik, hogy nem tudja megértetni az apácákkal a helyzetet". Verestóy Attila elmondta, hogy a megbeszéléseken jelen volt Sarca hargitai alprefektus /Dézsi Zoltán prefektus más források szerint kórházi kezelésen volt távol, és ugyancsak más források szerint Niculescu Antalt, a kormány főtitkárának helyettesét, aki tagja a csereháti ügyet vizsgáló kormánybizottságnak, Opris nem is tájékoztatta székelyudvarhelyi kiszállásáról/. Szász Jenő polgármester délután úgy nyilatkozott a romániai magyar sajtó helyszíni tudósítóinak, hogy véleménye szerint "Bukarestben előkészített forgatókönyv szerint történt minden". Eckstein Kovács Péter, a város ügyvédje "magánlaksértésnek" minősítette a történteket, ugyanis csak a kormány képviselői kértek és kaptak engedélyt az épületbe való belépésre, de az apácák is bementek és nem hajlandók távozni. /MTI/
1997. december 8.
A Pro Europa Liga december 8-i keltezéssel levelet intézett Victor Ciorbea miniszterelnökhöz. Az 1989. december 30-án az elsők között létrehozott civil szervezet, amely a többpárti demokrácia értékeinek szorgalmazásával és az emberi jogok tiszteletben tartásának monitorizálásával Románia európai integrációs törekvéseinek támogatását tűzte ki céljául, e levélben elégedetlenségét fejezi ki Románia kormányának ama határozatával kapcsolatban, amellyel az állami költségvetésből 1,17 milliárd lejt utaltak ki a Kovászna és Hargita megyei ortodox püspökség számára templomok építésére és renoválására. E pozitív diszkriminációra valló határozat kétessé teszi a kormány pártatlanságát és semlegességét a felekezetekkel szemben - mutat rá a Liga, és három kérdésre kér választ a miniszterelnöktől: 1. Milyen költségvetési fejezetből származik az 1,17 milliárd lej, az ortodox egyháznak az 1997. esztendőre előirányzott összegből, vagy az összes felekezetek számára 1997-re előirányzott összegből? 2. Kidolgoztak-e ezt megelőzően valamilyen tanulmányt a súlyosan romos állapotban lévő és hasonlóképpen sürgős beavatkozást igénylő templomok, imaházak helyzetéről? 3. Folyósított-e a román kormány hasonló támogatásokat, kinek és milyen költségvetésből? A dokumentum ugyanakkor megállapítja, hogy Remus Opris kormányfőtitkárnak az egyik fél melletti pártoskodása a csereháti jogi természetű vitában azzal a veszéllyel jár, hogy egy tulajdonjogi vitát etnikumközi konfliktussá alakít, továbbá, hogy a kormány beavatkozása egy olyan privát ügyben, amelyben az igazságszolgáltatásnak kell kimondania a döntő szót, sérti a hatalmi szférák szétválasztásának alkotmányos elvét. Végezetül a Pro Europa Liga abbeli véleményének ad kifejezést, hogy a miniszterelnök megteszi a szükséges intézkedéseket azért, hogy a Kormány határozatai ne az euroatlanti integrációt ellenző erők nyomása alatt szülessenek meg. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 9., 1171.sz./
1997. december 8.
A legnacionalistább temesvári napilap, a Renasterea Banateana dec. 3-i száma tartalmazza a "legújabb Har-Kov jelentését". Pataki Zoltán szerint a cikk "sokkal objektívebb képet fest a Hargita megyei állapotokról, mint a nagy fővárosi lapokban megjelent" cikkek. A cikk statisztikai adatokkal igazolja, hogy az utóbbi években a román lakosság száma is nőtt a megyében; helyi román lakosokat és kormányképviselőket szólaltat meg, akik elmondják, semmilyen etnikumok közötti feszültség nincs jelen; cáfolja a hírt, hogy magyarországi cégek fektettek volna be a legtöbbet a megyében. Pataki idézi a cikk utolsó mondatát: "Nem érthetünk egyet annak a csíkszeredai lakosnak a véleményével, aki szerint az egyetlen hely, ahol a románok és magyarok teljes egyetértésben vannak egymással, a temető..." /Pataki Zoltán: "Az emberség számít, nem a nemzetiség". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./
1997. december 9.
A szenátus dec. 9-i ülésén folytatták az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet szakaszonkénti vitáját. Megszavazták az anyanyelvű szakoktatásra vonatkozó rendelkezést: mindössze egy szavazattal sikerült "megmenteni" a kormányrendelet eredeti szövegét. Ezzel szemben megszavazták a tanügyi bizottság javasolta módosítást a történelem és földrajz román nyelvű oktatására vonatkozóan, majd a plénum az egyetemi és főiskolai oktatásra, valamint az anyanyelvű karok létesítésére vonatkozó cikkely eredeti változatát titkos szavazással - meglehetős szavazattöbbséggel - elvetette. Lévén, hogy koalíciós partnereink minden koalíciós egyezséget felrúgtak, a rendkívüli helyzetben az RMDSZ szenátorai kivonultak a szenátus munkálatairól, és Markó Béla szövetségi elnök a frakció rögtönzött sajtóértekezletén bejelentette, hogy konzultációra visszahívja a kormány üléséről az RMDSZ minisztereit, akiknek a kormányban való tevékenységét az RMDSZ meghatározatlan időre felfüggeszti. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 9., 1171. sz./ A román szenátusban dec. 9-én folytatódott az oktatási törvény vitája, amelynek során kitűnt, hogy az RMDSZ koalíciós partnerei írásos kötelezettségvállalásaikat sem tartják tiszteletben. A szenátorok délelőtt nagy többséggel - a szavazási arány 68 volt 33 ellenében, 3 tartózkodás mellett - megszavazták, hogy Románia minden iskolájában románul adják elő a románok történelme és a Románia földrajza tantárgyakat: tehát azokban is, ahol valamely kisebbség anyanyelvén folyik az oktatás. Az ezt megelőző vitában Frunda György és Markó Béla szenátor egyaránt rámutatott, hogy helyeslik a román nyelv minél alaposabb elsajátítását, megfelelő metodológia és tanárok révén, de ellenzik azt, hogy más tantárgyakat, amelyeknél a célt az adott tananyag minél jobb elsajátítása kell hogy képezze, egyfajta nyelvtanulási segédeszközként oktassanak románul. Nem csak Frunda György, de például Petru Caraman parasztpárti képviselő, egyetemi tanár is rámutatott arra, hogy ha a kisebbségieket más tárgyak nem anyanyelvű tanulására kötelezik, másodrendű állampolgárként kezelik őket. A vitában azonban láthatólag azok adták meg a hangot - köztük sokan a kormánypártok soraiból - akik különböző, az ellenzék esetében nem egyszer szélsőségesen nacionalista érvekkel a történelem és földrajz államnyelven történő oktatása mellett kardoskodtak. Az ellenzék soraiban Iliescu pártjának egyik képviselője egyenesen azt javasolta, hogy a kisebbségi iskolákban az anyanyelven kívül minden tárgyat románul oktassanak, ezt azonban leszavazták. Ion Diaconescu a Parasztpárt, Petre Roman a Szociáldemokrata Unió, Mircea Ionescu Quintus a Nemzeti Liberális Párt részéről Markó Bélával együtt közös jegyzőkönyvet írt alá, amelyben vállalták, hogy a nemzeti kisebbségi oktatást érintő többi pontban - amelyek gyakorlati fontossága szintén igen nagy a romániai magyar közösség számára - a kormányrendeletben megfogalmazott, a kisebbségek számára kedvező változatot támogatják. Az ülést vezető Radu Vasile szenátor - az RMDSZ-vezetők ügyrendi ellenvetését félresöpörve -helyt adott az újabb szavazásnak, újból szavazott a testület egy olyan pontról, amelyet korábban már elfogadott. A titkos szavazás során az RMDSZ koalíciós szövetségeseihez tartozó számos szenátor is az egyeztetett szöveg ellen voksolt. A szenátus így 69 szavazattal 42 ellenében, 2 tartózkodás mellett a kisebbségek hátrányára változtatta meg azt a cikket, amelynek értelmében a román nyelvet külön, a kisebbségiek számára írt tankönyvek alapján oktatják az elemi osztályokban és a "gimnáziumban" - az 5-8 osztályokban. A voksolás révén kiiktatták a "gimnáziumi" osztályokra való utalást, vagyis már tízéves kortól ugyanazt a román-tudást követelik meg a kisebbségi gyerekektől, mint a románoktól. A puccsszerűen elfogadtatott változtatás az RMDSZ szerint nem csak a házszabályt, hanem a koalíciós megállapodást is megsértette: ezt követően hívta össze rendkívüli sajtóértekezletét az RMDSZ elnöke. A szenátus vitájának délutáni folytatása előtt a szenátusban megjelentek a kormányülésről kihívott RMDSZ-miniszterek, Birtalan Ákos és Tokay György, hogy tanácskozzanak a frakcióval az új helyzetről. A Parasztpárt is rendkívüli tanácskozásra hívta össze frakcióját. Délután szavazásra kerülhet sor a kisebbségi szakiskolai és az egyetemi lehetőségekről is. Az RMDSZ déli rögtönzött sajtóértekezletén Verestóy Attila frakcióvezető rámutatott, hogy a titkos szavazás fenntartása mellett a négypárti megállapodás e pontjai is veszélybe kerülhetnek, ezért a szavazási mód megváltoztatására lenne szükség. Megjegyezte, hogy ha a szenátus a házszabályt sértve elfogadott egy olyan szabályozást, amely ellentétes a koalíciós megállapodással, ezt az ex lex állapotot jogos úgy helyreállítani, hogy még egyszer szavaznak róla, ezúttal is függetlenül a házszabálytól. A szenátusi vita különben, mint ismeretes, nem az utolsó állomás a törvényhozási folyamatban: a sürgősségi kormányrendeletet ezt követően a képviselőháznak is meg kell vitatnia, eltérés esetén egyeztetésre kerül sor. Az RMDSZ szenátorai dec. 9-én délután kivonultak a román szenátus üléséről, miután a testület - újból rácáfolva a koalíciós pártok megállapodására - olyan szöveget fogadott el, amely kizárja a kisebbségek számára anyanyelvű egyetemi fakultások és felsőoktatási intézmények létesítését. A sürgősségi kormányrendelet szóban forgó 123. cikke leszögezte, hogy az egyetemi oktatásban kérésre anyanyelvű csoportokat, osztályokat, kollégiumokat, fakultásokat és intézményeket lehet szervezni - a szenátus Pruteanu parasztpárti politikus vezette oktatási bizottsága azonban az utóbbi lehetőségeket kiiktatta a szövegből. A titkos szavazás során a plénum 68:53 arányban a Pruteanu-változatot fogadta el. Előzőleg hajszálnyi többséggel a testület 60:58 arányban, két tartózkodás mellett a kormányrendelet szövege mellett voksolt, amely engedélyezi az anyanyelvű szakoktatást. Verestóy Attila frakcióvezető az RMDSZ-szenátorok gesztusát azzal indokolta, hogy e szavazás után nincs értelme további részvételüknek a törvényhozói fórumon. A szenátor súlyos hibának minősítette a döntést, figyelmeztetett annak lehetséges káros belpolitikai következményeire és nemzetközi kihatására is. Az RMDSZ-frakció távozása után Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke vette át az ülés vezetését és javasolta, hogy bár részleteiben már voksolt a testület, egészében ne szavazza meg a vitatott 123. cikket, tekintettel arra, hogy az már létező kisebbségi felsőoktatási intézmények működését is veszélyeztetheti. Élénk vita után, amelyben a korlátozás hívei azzal érveltek, hogy a törvény nem visszamenőleges érvényű, tehát ez az érv nem helytálló, Petre Roman javaslatát is elvetették, 65:46 arányban. A román szenátus oktatási vitájának kimenetele nyomán az RMDSZ felfüggesztette minisztereinek politikai részvételét a koalíciós kormányban. A két miniszter, Birtalan Ákos, az idegenforgalmi és Tokay György, a kisebbségvédelmi tárca felelőse a döntés értelmében felfüggeszti politikai működését a kormányban mindaddig, amíg a Szövetségi Képviselők Tanácsa, amely dec. 13-14-én ülésezik Kolozsváron, döntést nem hoz a továbbiakról. /MTI/
1997. december 9.
Dec. 9-re virradó éjszaka tovább éleződött a székelyudvarhelyi helyzet: meghiúsult a kísérlet a vitatott csereháti ingatlan körül kialakult helyzet tárgyalásos megoldására és Remus Opris, a kormány főtitkára csendőri és rendőri erőket vezényelt a városba. A csereháti épületet rendőri erők vették körül. A rendőrök biztosították az apácák zavartalan beköltözését, a bútorok, konyhafelszerelések behordását, a székelyudvarhelyieket viszont felszólították, hogy távozzanak. Opris bírálta a lakosság "provokáló" türelmetlenségét és pontatlannak nevezte a miniszterelnök utasítását. Mindez "egy nagyon jól kiagyalt forgatókönyv szerint terve szerint következett be, a kormányfőtitkár látogatásának leple alatt, mindvégig azt a látszatot keltve, hogy igazságos rendezés történik." - állapította meg a lap munkatársa. /Fülöp G. Dénes: Kompromisszumról szó sem lehet. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 11./ A Székelyudvarhelyen tartózkodó Remus Oprissal folytatott éjszakai telefon-megbeszélések mindazonáltal eredménytelenek maradtak. A helyszínről érkezett jelentés szerint a csereháti épület köré és a városba 50 rendőrt és 200 csendőrt vezényelt a kormány főtitkára. - A székelyudvarhelyi események és a körülöttük máris nagy hangerővel kibontakozó nacionalista hangulatkeltés a kisebbségi anyanyelvű oktatás esélyei szempontjából nyilvánvalóan negatívan befolyásolják a szenátusban dec. 9-én, kedden reggel folytatódott vitát a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletről. Az e tekintetben legfontosabb előírásokról a nap során kerülhet sor a szavazásra. Az Antena 1 televízió éjszakai műsorában vendégszereplő Ciorbea miniszterelnököt élesen támadták az üggyel kapcsolatban az őt meginterjúvoló újságírók, akik percre friss információkkal szembesítették a kormányfőt, és a "magyar szélsőségeseket" tették felelőssé az események alakulásáért.A bukaresti Adevarul, amelynek egyedül volt helyszíni tudósítója dec. 8-án Székelyudvarhelyen, láthatólag jól előkészített, fényképekkel illusztrált elsőoldalas indulóanyagban számolt be dec. 9-i számában - a maga módján - a székelyudvarhelyi eseményekről. A lap fekete alapra fehér betűkkel nyomtatott négyhasábos főcíme: "Székelyudvarhely - az első város Erdélyben, amely már nem tartozik Romániához". Az ugyancsak fekete alapon sorakozó alcímek: "A magyar szélsőségesek megakadályozzák 10 görög katolikus apáca belépését az árvaházba a segélyadománnyal - A kormány főtitkárát, Remus Oprist megalázzák a helyi hatóságok - Eckstein (Kovács Péter) RMDSZ-szenátor támogatja az etnikai tisztogatásra bujtogatókat - A helyi rádió és televízió úgy közvetíti az eseményeket, mintha ostromállapot lenne, hiszterizálva a lakosságot". E felcímek alatt két fotó látható: az egyiken a görög katolikus nővérek (a képaláírás szerint) "kezükben Krisztussal remélik, hogy lecsendesíthetik a szélsőségesek dühét", a másikon Remus Opris égnek emelt tekintettel "a gondviseléshez fohászkodik". Val Valciu, a lap tudósítója így kezdi cikkét: "A kormány tegnap Székelyudvarhelyen meggyőződhetett arról, hogy elvesztette az ellenőrzést a Hargita megyei helyzet fölött". A szerző szerint Opris azért utazott a városba, mert a helyi vezetők különböző ürügyekkel kitértek a Victoria palotával való párbeszéd elől. A lap beszámolója szélsőséges politikusnak állítja be Szász Jenő polgármestert, az őt támogató tanácsosokat, akik rögtönzött ülést tartottak beszámolója szerint a vitatott árvaházi épületben, és úgy tünteti fel, mintha a jelenleg is peres eljárás tárgyát képező épülettel kapcsolatban a bíróság már döntött volna. Egyetértőleg ismerteti az épületből májusban a helyiek által egyszer már kivezetett apácák nyilatkozatát, hogy ezúttal semmiképpen sem hagyják el az épületet, vállalnak minden szenvedést /a májusvégi esetről annak idején ugyancsak az Adevarul számolt be elsőként, hasonló beállításban a román lapok közül/. A tudósító szerint a polgármester "a helyi tanács közös lemondásának lehetőségével zsarolta" a kormány főtitkárát, aki kijelentette: "Az apácák akciója nem kapcsolódik látogatásunkhoz. Ők az épület birtokosai és mi nem diktálhatjuk nekik, mit csináljanak". A Remus Oprist elkísérő jogászok szerint az apácák rendelkeznek csak tulajdonosi okmánnyal és amíg a bíróság másként nem dönt, az épületben kifejthetik az adományozási okmánynak megfelelő tevékenységüket. A polgármester és Eckstein Kovács Péter szenátor, a városháza ügyvédje viszont totálisan elutasította ezt a megközelítést - írta az Adevarul. /MTI/
1997. december 10.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége dec. 9-i ülésén a székelyudvarhelyi Csereháton 1997. december 8-9-én lezajlott eseményekkel kapcsolatban a következő álláspontot fogadta el és hozza nyilvánosságra: Az ingatlannal kapcsolatos - folyamatban levő - perek bírósági döntéseinek hiányában, valamint az érvényben lévő, Remus Opris kormányfőtitkár által mediált és a felek által aláírt jún. 17-i protokollum megszegésével, a jogállam alapintézményeinek és működési elvének mellőzésével éppen Románia kormányának miniszteri rangú főtitkára sértette meg erőszakosan az alkotmányos előírásokat. A helyi tanácsnak, Székelyudvarhely és környéke polgári lakosságának a karhatalmi erők általi zaklatására bevetett eszközök ellentétesek a vitás kérdések tárgyalásos, jogi úton történő megoldásának demokratikus gyakorlatával. Az RMDSZ mint Románia kormányának politikai tényezője és felelős tagja - ragaszkodva a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvéhez - visszautasítja ezt az eljárást, és elhatárolja magát tőle. Az RMDSZ éppen következetes álláspontjának érvényesítése érdekében vonta vissza bizalmát egyik tanácsosától, aki szövetségünk demokratikus magatartásától távol álló, elfogadhatatlan eszközök alkalmazásával próbált érvényt szerezni egy egyébként jogos igénynek. Ugyanezen elv alapján az RMDSZ súlyos politikai hibának tartja a Remus Opris kormányfőtitkár vezette székelyudvarhelyi akciót, kéri az ügy kivizsgálását és az érintettre vonatkozó megfelelő kormányzati döntés meghozatalát. Az RMDSZ a csereháti ingatlan ügyében élni fog a jogorvoslat összes lehetőségeivel. A román-magyar kapcsolatok esetleges megromlásáért, az RMDSZ kormánykoalíciós részvételének ellehetetlenítéséért, az ebből fakadó belpolitikai instabilitás kialakulásáért, az általános reform szélsőséges nacionalisták általi akadályoztatásáért és ennek következtében a lakosságot érintő gazdasági és szociális terhek növekedéséért, a nemzetközi elszigetelődést eredményező következményekért a demokrácia alapelveit sértő ellenzéki, antidemokratikus erőket és az őket támogató egyes ismert koalíciós politikusokat tesszük felelőssé. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége a történteket a tanügyi törvény szenátusi vitájára időzített politikai akcióként ítéli meg, amelynek célja megakadályozni a kormányprogram valóra váltását, a Románia által is aláírt nemzetközi dokumentumokban foglalt kötelezettségek teljesítését, kiszorítani az RMDSZ-t a koalícióból, hitelteleníteni a reformot és a demokratizálódást felvállaló Ciorbea-kormányt. Sajnálatos, hogy abban a küzdelemben és közös erőfeszítésben, amelyet a választások után a reformokért, Románia európai integrációjáért felvállaltunk, azok a nacionalista erők látszanak felülkerekedni, amelyek az integráció ellenében, a román nép érdekei ellen cselekedve a felzárkózást akadályozzák. Ezek az erők szítják a magyarellenes hangulatot a Hargita és Kovászna megyei románság állítólagos veszélyeztetettsége kapcsán, és ezek az erők jeleskedtek a tanügyi törvény szenátusi módosítása alkalmával, valamint a csereháti események során tapasztalt magyarellenes hangulatkeltésben, szélsőséges nacionalista megnyilatkozásokban. Reményünket fejezzük ki, hogy Románia államelnöke, Emil Constantinescu, az alkotmányos jogok tiszteletben tartásának szavatolója állást foglal a romániai jogállamiság elveinek érvényesülése mellett. E kérdés rendezését – a kialakult helyzetben – már nem csupán az RMDSZ koalícióban való részvételének ügye teszi szükségessé, hanem a romániai magyar nemzeti közösség tagjainak etnikai hovatartozásából származó hátrányos megkülönböztetése, a magyarellenes kampányból és intézkedésekből fakadó fenyegetettsége. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 10., 1172. sz./
1997. december 11.
A magyarság szellemi és anyagi felemelkedéséért, az ország hírnevének öregbítéséért kifejtett kimagasló tevékenysége elismeréseként számos közgazdásznak, politikusnak, tudósnak, művésznek, illetve sportolónak ítélte oda a kormány idén, első alkalommal az általa közelmúltban alapított Magyarság Hírnevéért Díjat. A kitüntetéseket Horn Gyula miniszterelnök adta át dec. 10-én, a Parlament Kupolatermében. Az elismerést minden évben dec. 10-én vehetik kézbe a díjazottak annak tiszteletére, hogy ezen a jeles napon - éppen hatvan esztendővel ezelőtt - nyújtották át Stockholmban Szent-Györgyi Albert professzornak az első magyar Nobel-díjat. A kormány a bírálóbizottsághoz érkezett mintegy 120 személyi javaslat alapján 14 hazai és külföldön élő magyar származású személyiségnek, illetve csoportnak ítélte oda a kitüntetést. Magyarság Hírnevéért Díjban részesült: Fejtő Ferenc történész (Franciaország), Habsburg Ottó politikus, a Páneurópai Unió elnöke (Németország), Harsányi János közgazdász, Nobel-díjas professzor (Egyesült Államok), Kornai János közgazdász, Állami, Széchenyi- és Humboldt-díjas tudós, André Kostolany pénzügyi szakértő, a Budapesti Értéktőzsde örökös és tiszteletbeli elnöke (Franciaország), Kurtág György Herder- és Kossuth-díjas zeneszerző, Tom Lantos politikus, az Egyesült Államok Szenátusának tanácsadója (Egyesült Államok) Marton Éva operaénekes, Bartók- és Kossuth-díjas művész, Oláh György Nobel-díjas kémikus (Egyesült Államok), Rubik Ernő Állami és Jedlik Ányos-díjas építész, tárgytervező, Sütő András Kossuth-díjas író (Románia), Szabó István Kossuth- és Oscar-díjas filmrendező, Teller Ede Einstein-díjas fizikus (Egyesült Államok), valamint Buzánszky Jenő, Grosics Gyula, Hidegkuti Nándor és Puskás Ferenc, az egykori magyar labdarúgó Aranycsapat tagjai. /Magyar Nemzet, dec. 11./
1997. december 11.
Önkormányzatok szerepe egy hátrányos helyzetű térség fejlesztésében címmel dec. 10-én háromnapos önkormányzati konferencia nyílt meg Csíkszeredában, a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezésében. A HTMH immár nyolcadik alkalommal rendez hasonló konferenciát más-más színhelyeken, Magyarországon és a környező országokban. Csíkszereda először látja vendégül a nemzetközi rendezvényt, amelyen ezúttal mintegy 80 önkormányzati szakember vesz részt. Törzsök Erika, a HTMH elnöke megnyitó beszédében az európai integráció kapcsán hangoztatta, hogy elsősorban az adott országnak kell megfelelő feltételeket teremtenie a területfejlesztéshez, a külföldi tőke fogadásához, a szellemi tőke működtetéséhez, hogy ezáltal lehetővé váljék a nemzeti jövedelem, a versenyképesség növelése, a helyi erőforrások mozgósítása. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 11., 1173. sz./ Megnyitó beszédében Törzsök Erika, a HTMH elnöke aláhúzta, hogy az idei tanácskozásnak külön is időszerűséget adtak a fogadó országban zajló váratlan események. A székelyudvarhelyi fejleményekkel kapcsolatban megjegyezte: azok azt mutatják, hogy a tulajdonviszonyokkal és a hatalmi kompetenciákkal kapcsolatos szabályozások, jogi keretek még alakulóban vannak. Ez vezethetett véleménye szerint oda, hogy az úgynevezett csereháti ügyet nem tulajdonvitaként tárgyalták, hanem interetnikai konfliktusként kezelték. Világos tulajdonviszonyok és a jogállamiság önkormányzati elemeinek következetes érvényesülése esetén ilyen konfliktushelyzet nem is alakult volna ki. A belpolitikai helyzettel kapcsolatban utalt arra, hogy a bukaresti koalíciónak érdeke lenne azoknak a lépéseknek a következetes megvalósítása, amelyek Romániát bevihetik a NATO-ba és az Európai Unióba. Az integrációs fáziskésés nem a jelenlegi kormány miatt következett be, ezért fontos, hogy milyen kép alakul a mostani vezetés integrációs politikájáról. A tanácskozáson különböző helyszíni látogatásokon igyekeznek bemutatni a sikeres új romániai tapasztalatokat is, így az eredményes privatizációs akciókra. Érdemes odafigyelni mindazokra a politikai szereplőkre, akik európai integrációban gondolkodnak - hangoztatta többek között Törzsök Erika. Ezzel kapcsolatban utalt a magyar tapasztalatokra, azokra a lépésekre, amelyek Magyarország útját egyengetik az Európai Unióba, vagy ahhoz, hogy nemzetközi forrásokat mozgósíthasson. Mindez azt mutatja, hogy elsősorban az adott országnak kell teremtenie olyan feltételeket a területfejlesztéshez, a tőke fogadásához, a szellemi tőke működtetéséhez, hogy lehetővé váljék a nemzeti jövedelem, a versenyképesség növelése, a helyi erőforrások mozgósítása - mutatott rá Törzsök Erika. /MTI/
1997. december 11.
A történelmi felelősséget kell figyelembe venni és mérlegelni, amikor arról beszélünk, hogy meddig lehet megmaradni a kormánykoalícióban - nyilatkozta dec. 11-én az MTI-nek Markó Béla, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, a román elnöknél járt RMDSZ-küldöttség megbeszélései után lezajlott parlamenti frakcióülésről szólva. Ami Emil Constantinescu elnöknek a kialakult helyzettel kapcsolatos megnyilatkozását, illetve ennek értékelését illeti, az RMDSZ-frakcióülésen bíráló észrevételek is megfogalmazódtak - derült ki Markó szavaiból. Az RMDSZ-politikusok ugyanis elvárták volna az államfőtől, hogy az elnöki sajtóközleményben is érintett konkrét kérdésekből kiindulva, de általánosságban is, vagyis az utóbbi időben a román politikai életben kialakult nacionalista, magyarellenes légkörrel kapcsolatban meg kellene szólalniuk az ország vezetőinek. - Az elnöki közlemény közvetetten utal ugyan erre, de azért ezt a fajta kitekintést, az ilyenfajta globális megközelítést nem tartja kielégítőnek és megfelelőnek az RMDSZ - mutatott rá Markó Béla. Leszögezte: természetesen nem örülhettek annak, hogy az elnök maga is egyfajta elégtételt adott a történelem és a földrajz tanításának nyelvével kapcsolatban a nacionalistáknak, a kolozsvári egyetem szétválasztásával kapcsolatos álláspontja pedig már korábban ismeretes volt. - Amikor beléptünk a koalícióba - emlékeztetett Markó Béla - sokan fogalmaztak úgy, hogy ezzel történelmi helyzetet hoztunk létre, mert a lépés történelmileg valóban előzmény nélküli volt. A történelmi felelősséget kell érvényesíteni a kiválással, a bennmaradással, a koalícióban való maradás minőségével, s általában a szövetség további politizálásával kapcsolatban is - mutatott rá. Markó elmondta, hogy a tanácskozás célja a helyzetelemzés volt. Az RMDSZ képviselői és szenátorai kifejtették a kialakult helyzettel kapcsolatos véleményüket és a további lépésekre vonatkozó elképzeléseiket. Ez a helyzetelemzés természetesen megelőzi az SZKT hétvégi ülésén sorra kerülő elemzést is - hangoztatta Markó. Nem törekedtek ugyan arra, hogy egyfajta közös álláspontot alakítsanak ki, de azért bizonyos konklúziók körvonalazódtak. "Többek között az, hogy szombatig sajnos még nem lesz egészen tiszta a helyzet. Bizonyos garanciát kaptunk ugyan az államelnökkel lezajlott találkozón és az utána kiadott elnöki sajtóközleményben arra vonatkozólag, hogy ez az oktatási törvény nem marad így, ahogy a keddi szenátusi ülésen kialakult. Arról folyt voltaképp a vita a frakcióülésen, hogy ez hogyan történik meg és mennyire tudunk maguktól a koalíciós pártoktól is garanciákat szerezni erre - fűzte hozzá. /MTI/
1997. december 11.
Oláh István "Békét csináltak a kommandósokkal – Remus Opris magánakciója?" című cikkében úgy véli, hogy a csereháti eseményeket percnyi pontossággal időzítették. "A sajtó, az egész társaság, egy nagy műgonddal, menetrendszerűen megszerkesztett forgatókönyv szerint élt, mozgott és viselkedett Székelyudvarhelyen" – állapította meg a cikk szerzője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
1997. december 11.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői nyílt levelükben arra szólították fel a görög katolikus egyház elöljáróit, hogy vállaljanak közvetítő szerepet a kötelékükbe tartozó Szeplőtlen Szív apácarend és a székelyudvarhelyi önkormányzat között a Csereháton épített gyermekmenhellyel kapcsolatban és ehhez felajánlották "békességteremtő szolgálatukat". Levelükben a főpapok leszögezték, hogy hosszú ideje mélységes aggodalommal követik figyelemmel a bonyodalmakat és aggasztó fordulatnak tekintik, hogy Remus Opris kormányfőtitkár közreműködésével, "bármely törvényes alap nélkül, karhatalmi erők segédletével apácák hatoltak be" a vitatott menhely épületébe és "rajtaütésszerű, erőszakos módon önhatalmúlag birtokba vették azt". "Egyházaink nem nézhetik szó nélkül a hazai etnikai és felekezetközi békét fenyegető" fejleményeket, hangoztatják az aláírók, ezzel indokolva kérésüket a közvetítésre. Levelükben felkérik a testvéregyház elöljáróit, hogy velük együtt ítéljék el és utasítsák el a karhatalmi erők bárminemű beavatkozását a csereháti konfliktusos helyzetbe. "Határozottan visszautasítjuk, hogy vitás egyházi és polgári ügyeket hatósági erőszakkal intézzenek. Mi a törvényes és békés megoldás elkötelezett hívei vagyunk" - szögezik le a főpapok dec. 9-i keltezésű üzenetükben. A levelet többek között Jakubinyi György érsek és Tempfli József püspök írta alá a katolikus, Tőkés László és Csiha Kálmán püspök a református, Szabó Árpád az unitárius és Mózes Árpád püspök az evangélikus egyház részéről. Az írást Lucian Muresan érseknek, Alexandru Todea bíboros érseknek, továbbá a görög katolikusok öt püspökének címezték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13-14./ Az MTI tudósítójához dec. 11-én faxon juttatták el ezt a levelet. /MTI/
1997. december 11.
A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ dec. 11-én kiadott közleményében kéri Európa és a világ kormányait: szólítsák fel Románia felelős vezetőit a nemzetközi és kétoldalú szerződésekben vállalt kötelezettségei betartására, különösen a kisebbségi közösségek jogainak érvényesítésére. A szövetség emellett azt szeretné, hogy a megszólítottak vessék latba tekintélyüket a romániai magyarok lakta területeken jelentkező feszültségek csillapításáért. Az MVSZ elnöksége szerint az a tény, hogy két nappal ezelőtt karhatalmi erőket vonultattak fel Székelyudvarhelyen, a főként magyarok lakta város lakossága és önkormányzata ellen, azt bizonyítja, hogy Romániában a jogállam helyébe az állami erőszak lépett. Az MVSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a feszültség Székelyudvarhelyen a tetőfokára hágott. A helyhatóság vezetőinek "hetek óta tartó zaklatása és fenyegetése után" a nyílt erőszak bevetése ellenőrizhetetlen indulatokba csaphat át. A Magyarok Világszövetségének elnöksége szolidaritásáról biztosítja Székelyudvarhely lakosságát, önkormányzatát, valamint polgármesterét, Szász Jenőt. Amennyiben a városban válságosra fordulna és etnikai konfliktushoz vezetne a helyzet, a felelősség teljes mértékben Románia kormányát terheli - hangsúlyozzák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13-14., MTI/
1997. december 11.
Debrecenben tartották meg nov. 13-14-én a Környező Országok Magyar Tudományos Műhelyeinek 3. Fórumát. A külföldi magyar tudományosságnak ezt a formáját Berényi Dénes akadémikus javaslatára szervezték meg. A találkozót kétévente tartják. A Berényi Dénes által vezetett Magyar Tudományosság Külföldön MTA Elnöki Bizottsága azzal a céllal jött létre, hogy előmozdítsa a külföldön élő magyar kutatók együttműködését és integrálja a külföldi magyar tudományos műhelyeket a magyar tudományos életbe. Elegendő információ hiányában nem sikerült eljuttatni a meghívást minden olyan intézményhez, ahol magyar nyelvű vagy magyar vonatkozású kutatások folynak. Glatz Ferenc, az MTA elnöke mondott beszédet. Az erdélyi magyar tudományos élet munkáját Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke ismertette. Az intellektuális megmaradás elengedhetetlen feltétele a tudományos intézmények megteremtése és az önálló magyar egyetem. Benkő Samu vitába szállt azokkal, akik tagadják a tudomány nemzeti feladatait. Berényi Dénes akadémikus a tudományok anyanyelven való művelését a megmérettetéssel kötötte össze. Az 1997 márciusában létrejött Domus ösztöndíjrendszer a határoktól független tudomány támogatási formája. A Berényi Dénes által irányított bizottság pályázati kiírását eljuttatták a világ minden pontjára, ahol kutatók élnek. Szarka László, az MTA Elnöki Bizottságának titkára beszámolt a Domus Hungarica Scientiarium et Artium ösztöndíjrendszer eddigi eredményeiről és gondjairól. Eddig 190 pályázót részesítettek ösztöndíjban, ez 15 millió forintot jelent. Budapesten a Professzorok Házában két emelet áll az ösztöndíjasok rendelkezésére. Eddig 113 kutató pályázott Romániából. Vajdaságból a zavaros politikai helyzet miatt maradtak el, Szlovákiából a magyar intézményhálózat hiánya miatt kevesen pályáztak. - Az Egyesült Államokból jött Halasi-Kun György akadémikus elmondta, hogy az elmúlt évtizedekben hetvenezer egyetemet végzett magyar ment Amerikába. A baj az, hogy nem jöttek vissza. Az előző, 1995-ös tanácskozáson Cs. Gyimesi Éva felhívta a figyelmet arra, hogy "a kisebbségben létrehozott értékek az anyanyelvbe zártan, peremvidéken vesztegelnek". - Berényi Dénes megemlítette, hogy tanároknak, lelkészeknek különleges lehetőségeik nyílnak a kutatásra. Egy lelkészi hivatalban a régi anyakönyvek feldolgozása oly bepillantást enged annak a kornak társadalmi viszonyaiba, amelyet más irányból meg sem lehet közelíteni. A tanácskozáson biztattak a passzióból végzett tudományos kutatások felkarolására. - Az informatikai eszközök felhasználása is szóba került, az internet, a számítógép. /Molnár Szabolcs: Magyar Tudományos Műhelyek találkozója. = A Hét (Bukarest), dec. 11./
1997. december 12.
A romániai egyetemi vezetőket tömörítő Rektorok Országos Tanácsa egészen nyíltan tiltakozott Constantinescu államfőnek az önálló magyar egyetem létesítésére vonatkozó nyilatkozata ellen és támogatásáról biztosította Pruteanu szenátor álláspontját. A 47 rektor közül négy szavazott a nyilatkozat ellen, köztük a kolozsvári Babes-Bolyai egyetem rektora is - azaz az oktatási miniszter. - Ugyanakkor a Republica című bukaresti lap biztos információként közli azt a hírt, hogy a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt visszahívja a szenátus oktatási bizottságának éléről Pruteanu szenátort, s helyét Dragulescu professzor, az eddigi egészségügy-miniszter veszi át. A lap elsőoldalas vezető anyagként közli a szenátor "megbüntetésének" hírét, amelyet más források eddig nem erősítettek meg, és rögtön vehemens vezércikkben támadja a koalíciót, amely ily módon eleget tesz az "RMDSZ-szel kötött szégyenletes jegyzőkönyvnek". A "titkosnak" minősített december 3-i megállapodást - amely, mint Ciorbea miniszterelnök is rámutatott egy dec. 11-i esti tévéinterjúban, semmi mást nem tartalmazott, mint a kormányprogramban, a nemzetközi dokumentumokban és magában a kormányrendeletben megfogalmazott, ismert vállalások teljesítésére vonatkozó ismételt kötelezettségvállalást - általában is élesen támadják az ellenzéki politikusok, valamint a kormánytáborban a Pruteanu-vonal hívei (akik azt állítják, hogy nem is tudtak róla), és a kormányellenes lapok. Magával Pruteanuval két bukaresti napilap is terjedelmes interjút közölt dec. 12-én. Ezekben a szenátor ismét dühödten ostorozza az RMDSZ álláspontját, és megjegyzi, hogy amennyiben a magyarok képviselői kilépnének a kormánykoalícióból, könnyű lenne pótolni őket. A Jurnalul National első oldalán és a lap belsejében közölt kétoldalas interjú élén is szalagcímben emeli ki a szenátor által erre vonatkozólag idézett brit formulát: "A temetők tele vannak pótolhatatlan emberekkel" /MTI/
1997. december 12.
A kolozsvári székhelyű Iskola Alapítvány kuratóriuma 1996 áprilisában kezdte meg működését. Az alapítvány másfél év alatt bevezette az egyetemisták ösztöndíj-rendszerét. Szociális ösztöndíjban részesülhetett 231 anyagi nehézségekkel küszködő tanuló, tudományos ösztöndíjat 21 hallgató kapott. Az alapítvány 39 számítógépet vett iskoláknak és egyetemi tanszékeknek, hozzájárult 27 felsőoktatásban dolgozó tanár utazási költségeihez, 275 millió lej támogatásban részesítette a Segesváron működő Gaudeamus Alapítványt szórványkollégium kialakítására, a Bolyai Társaság pedig 175 millió lejt kapott szolgálati lakás vásárlására felsőoktatásban dolgozó tanár számára. A rövid összegzést a kuratórium elnöke, Markó Béla és titkára, Somai József hozta nyilvánosságra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./
1997. december 12.
Tamás Gáspár Miklós kifejtette véleményét a Bolyai Egyetemről. Nehezményezte Horn Gyula miniszterelnök kijelentését, mert nyilatkozata azt a látszatot keltette, hogy lemond a kolozsvári magyar egyetemről. Terjedelmes írásában elismerte, hogy a magyarságot megilleti egyetem. Közben megtámadta Orbán Viktort, a Fidesz elnökét, mert támogatta a területi autonómia követelését. A cikkíró szerint ugyanis az RMDSZ többsége ellenzi a területi autonómiát, azonkívül az ellentétes a román alkotmánnyal... Ugyanúgy támadta Csoóri Sándort, aki - szerinte - azt mondta, hogy csak egynyelvű, egykultúrájú országban lehet demokrácia. Tamás Gáspár Miklós kimondta, hogy Kolozsváron kívül létrehozandó egyetem terve teljes képtelenség. Azt is hozzátette, hogy a "Klebensberg által létrehozott új csonka-magyarországi egyetemek még mindig nem igazi univerzitások. Se levegőjük, se színvonaluk." Tamás Gáspár Miklós előadta, mi a teendő. A kolozsvári önálló magyar egyetem távlati célját föl nem adva Kolozsváron meg kell alapítani az autonóm bölcsészkart, a karok önállósága ugyanis jelentős. Szükséges, hogy a "szétszórt tanszékdarabkák vezetése egy kézben egyesüljön." Ezzel a magyar diákság nem szakad el a románoktól. A román kormánynak szembe kell szegülnie Funarral és sovén szövetségeseivel - állapította meg - ki tudja, hányadikként... /Tamás Gáspár Miklós: A Bolyai Egyetem ügyéről. = Élet és Irodalom (Budapest), dec. 12./ A cikkíró nem jelölte, hogy hol található a megtámadott Csoóri-nyilatkozat.
1997. december 12.
Cs. Gyimesi Éva, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára levélben hívta fel Andrei Marga oktatási miniszter figyelmét arra, hogy a kolozsvári felsőoktatási intézmény szenátusának a "multikultúrájúságról" szóló határozatát az intézmény vezetői közül szinte senki nem veszi komolyan. A levelet, mint arról az MTI tudósítóját tájékoztatta, a professzor asszony októberben küldte el Andrei Marga rektornak, majd december 6-án, amikor Marga már miniszteri minőségében is találkozott az egyetem magyar tanáraival, személyesen is átnyújtotta neki. Az év elején, amikor vita bontakozott ki a Babes-Bolyai egyetem szétválasztásáról, Cs. Gyimesi Éva - aki korábban egy ideig az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke is volt - néhány más oktatóval együtt azt a BBTE és az erdélyi magyarság körében sokak által élesen bírált álláspontot képviselte, hogy noha vitathatatlan a romániai magyar kisebbség joga saját felsőfokú oktatási intézményekre, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem olyan közös értéket jelent, amelyet nem lehet egyszerű politikai döntéssel megszüntetni. Mint Andrei Margához írt levelében is kifejtette, attól tartott, hogy ez ártana a nem sokkal korábban létrehozott magyar oktatási nyelvű csoportoknak, az oktatási reformfolyamatnak, a közös kutatómunkának, a fiatal oktatók önmegvalósításának, az oktatási színvonalnak, a normalizálódó román-magyar kapcsolatoknak, és úgy vélekedett, hogy egy önálló magyar egyetem létrehozása vagy visszaállítása hosszabb előkészítési időszakot igényel. Cs. Gyimesi Éva levelében emlékeztet arra, hogy ezért másokkal együtt elfogadta az úgynevezett egyetemi autonómia keretében folytatandó tárgyalásokban való részvételt és kész volt mind a romániai magyarságon belül, mind a határokon túl védelmezni a multikulturális kolozsvári egyetem gondolatát, ami véleménye szerint megfelel bizonyos erdélyi hagyományoknak. Abban reménykedett, hogy ilymódon belső átszervezéssel és szabályozással megteremthetők a feltételek a magyar nyelvű felsőoktatás mennyiségi és minőségi fejlesztéséhez. Mint írja: "A multikulturalitás az én szememben egyenlő esélyt jelent önmegvalósításunkra az élet minden területén saját anyanyelvünk felhasználásával, olyan értékek teremtésével, amelyeket csak sajátos kulturális hagyományaink révén hozhatunk létre." Sajnos, az azóta eltelt időben szerzett személyes tapasztalata szerint - hangsúlyozza a rektor-miniszternek írt levelében a BBTE tanára - a magyar tanári kartól és az egyetem szenátusának néhány tagjától eltekintve a Babes-Bolyai Egyetem illetékes fórumai, a tanári tanácsok, a dékáni hivatalok, a közös tanszékek vezetői nem veszik komolyan azt, amit a szenátus az úgynevezett (román, magyar és német nyelvű) oktatási vonalakról és az e döntések nyomán szükséges adminisztratív lépésekről elhatározott. "Ennek következtében felül kellett vizsgálnom, ha nem is a multikulturalitásról alkotott elképzelésemet, de jóhiszemű meggyőződésemet vagy akár naivitásomat, amely szerint ezen az úton megvalósítható a magyar akadémiai közösség arra irányuló óhaja, hogy megteremtse saját intézményes kereteit egyetemünkön" - írja Cs. Gyimesi Éva. Mint a továbbiakban kifejti, nagy csalódására tapasztalnia kellett: néhány minden megbecsülését és csodálatát megérdemlő személyiség kivételével a kolozsvári akadémiai közösség nem mutat fogékonyságot az igazi multikulturalitás jegyében megvalósuló együttélés iránt, ez csupán "a magyarok egyoldalú óhaja". Éppen ezért, hangsúlyozza végül Cs. Gyimesi Éva, "vissza szeretnék térni az egyetemi tanári kar magyar tagjainak ahhoz a javaslatához, amely szerint külön magyar nyelvű és adminisztrációjú fakultásokat kellene létesíteni a Babes-Bolyai egyetemen". Cs. Gyimesi Éva decemberig nem kapott választ levelére a rektortól, ezt követően nyújtotta át ismét az időközben oktatási miniszterré is kinevezett Andrei Marga rektornak, és az írás konklúzióját nyilvánosságra hozta a kolozsvári Szabadság egyetemi mellékletében is. Az RMDSZ kolozsvári tanácskozása alkalmából Cs. Gyimesi Éva a sajtó és a küldöttek rendelkezésére bocsátotta az elmúlt időszakban kidolgozott tervezetét az erdélyi magyar felsőoktatás támogatási koncepciójáról. Ennek értelmében már az önálló magyar egyetemre vonatkozó politikai döntés előtt hozzá kellene látni az erdélyi magyar egyetem vagy egyetemi hálózat megteremtésének előkészítéséhez, felhasználva a Babes-Bolyai Egyetemen, az egyházakban és a civil szervezeteken belül már meglévő anyagi és szellemi lehetőségeket, illetve mozgósítva a román, a magyar állam, a Soros-alapítvány és más nemzetközi tényezők révén elérhető anyagi és egyéb erőforrásokat. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./
1997. december 15.
Kolozsváron tartotta dec. 11-13-án a Szövetségi Képviselők Tanácsa és az erdélyi magyar egyházak, a romániai-magyar értelmiség és civil társadalom képviselőit tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács nagy fontosságú együttes ülését, amely dönteni hivatott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kormányzati részvételének jövőjéről. Markó Béla szövetségi elnök beszédével megkezdődött a tanácskozás, aki a kormányzati részvétel kérdésében meghozandó döntésének alapos mérlegelésére, az alternatívák megfontolt, felelős elemzésére szólította fel az RMDSZ szövetségi képviselőit és az erdélyi magyar társadalom reprezentánsait. Markó Béla két időszakot különböztetett meg a koalíció működésében: az elsőt "viszonylag harmonikus együttlét" jellemezte, beleértve a kisebbségi kérdés megoldására tett lépéseket. Ekkor született a két sürgősségi kormányrendelet az oktatás és a helyi közigazgatás kérdésében, amelyek most parlamenti jóváhagyásra várnak. A második időszakra, amely a madridi NATO-döntés utáni hónapokra esik, az első periódusban, többek között a két sürgősségi kormányrendelet előírásai révén megfogalmazott eredmények megkérdőjelezése, a nacionalizmus felerősödése a jellemző. Markó Béla hangsúlyozta, hogy az elemzésben egyaránt figyelembe kell venni belső és külső tényezőket. . Az ellenzék számára jelenleg semmilyen más hatékony eszköz nem áll rendelkezésre a koalíció ellen, mint a magyar kérdés, és ugyanakkor ez a téma a koalíció legérzékenyebb pontja is. Szintén belső tényezőként jelentkeznek igények a jelenlegi koalíció olyan átrendezésére, hogy abból kimaradjon az RMDSZ. Ezekre a kísérletekre a koalíciós partnerek egy része is fogékony. Bár a koalíció csúcsán egyetértenek az RMDSZ-szel - mondta Markó - a pártokban vannak olyan személyiségek és csoportok, amelyek meggyőződésük szerint magyarellenesek. A koalíció ellen irányuló külső érdekekről szólva a szövetségi elnök kifejtette: léteznek olyan erők, amelyek a térség euroatlanti integrációját lassítani, akadályozni akarják. Markó Béla a továbbiakban értékelő megjegyzések kíséretében összefoglalta az utóbbi időszak eseményeit két témában, az oktatási vita és a csereháti ügy tekintetében. Az előbbivel kapcsolatban kiemelte, hogy már a sürgősségi kormányrendelet is kompromisszum eredménye volt, de annak szövege biztosította a kisebbségekre vonatkozó korábbi korlátozások feloldását. Ezt torpedózta meg Pruteanu parasztpárti politikus a szenátusi szakbizottságban. - A csereháti ügyről szólva súlyos politikai hibának nevezte Markó Remus Opris kormányfőtitkár beavatkozását és különösen annak időzítését. - A mindezek következtében kialakult koalíciós válság - mondta Markó Béla - mindeddig nem oldódott fel. Az RMDSZ felfüggesztette minisztereinek politikai részvételét a kormányban, de ezt követően is folytatta a megoldás keresését, és több ígéretet kapott mind a koalíciós pártoktól, mind az államfőtől, akik a további törvényhozási folyamatban a sürgősségi kormányrendelet legutóbb megszavazott formájának megváltoztatását ígérték, bizonyos garanciákat kínáltak a vitás kérdésekben. A szövetségi elnök beszéde után a rendkívüli közös tanácskozás zárt ajtók mögött folytatódott. A zárt ajtók mögött folyó tanácskozáson a kiszivárgott hírek szerint felelősségteljes légkörben tekintették át az elmúlt időszak eseményeit. A vita e szakaszában nem hangzottak el olyan értelmű javaslatok, hogy az RMDSZ azonnal lépjen ki a koalícióból, viszont többen is hangsúlyozták, hogy a további együttműködés kereteit, követelményeit világosan meg kell fogalmazni, tiszteletben kell tartani. Tőkés László püspök a tanácskozás egyik szünetében a sajtónak azt mondotta, hogy a "nagy baj összebékíti az embereket". Bár a Szövetségi Képviselők Tanácsa és a Szövetségi Egyeztető Tanács együttes ülése zárt ajtók mögött tanácskozott, időközben több politikus is nyilatkozott a sajtónak. Markó Béla szövetségi elnök elmondta: a résztvevők általában egyetértettek abban, hogy még nem lehet megítélni tartósan milyen irányban alakul a román politika, pillanatnyi hullámvölgy-e a nacionalista kampány, vagy tartós változást jelez. Ezért a kialakulóban lévő konszenzus elsősorban az elvárások pontos meghatározására vonatkozik. Tőkés László tiszteletbeli elnök jelezte ugyan, hogy elvárta volna, hogy 44 SZKT-tag által támogatott javaslatának megfelelően a képviselő tanács előbb, és rendkívüli ülést tartson, előre leszögezve a tanügyi követelményeket, a jelenleg kialakult kész helyzetben szerinte is hiba lenne kilépni a kormányból, ez csak a szélsőséges nacionalista erőknek tenne szívességet. A püspök szerint gyakorlati lépésekkel kellene szaván fogni a partnereket, például meg kellene kezdeni egy önálló magyar egyetem szervezését. Még Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés vezetője a kormányzati részvétel rendszeres bírálója is úgy vélekedett, hogy a "kormányból kihátrálni is nehéz" és nem a mostani a megfelelő pillanat. Balázs Sándor, a Szövetségi Egyeztető Tanács tagja, a Bolyai Társaság alelnöke, annak fontosságát emelte ki, hogy a meglehetősen korlátozott hatáskörű Szövetségi Egyeztető Tanács ezúttal az összevont ülés teljes jogú résztvevőjeként hallathatja hangját egy alapvető kérdésben. Markó Béla, az RMDSZ elnöke dec. 14-én, vasárnap reggel sajtóértekezleten jelentette be, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kolozsvári tanácskozása nagy többséggel olyan határozatot fogadott el, amely a további koalíciós együttműködés feltételeit fogalmazza meg. Széles körű egyetértés alakult ki. Ennek lényege az - mint Markó Béla megfogalmazta -, hogy az RMDSZ kilépése a koalícióból sem az RMDSZ, sem a romániai magyarság, sem a román társadalom egésze számára nem lenne hasznos a jelenlegi helyzetben, amikor az egész romániai társadalomnak össze kell fognia az európai és euroatlanti integrálódás érdekében. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke visszautasította azt a román sajtóban gyakran olvasható beállítást, hogy az RMDSZ zsarolja partnereit. Dec. 14-én Kolozsváron - az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsa (SZKT) és az Egyeztető Tanács dec. 13-i együttes ülése után - az SZKT külön folytatta munkáját, majd kora délután ez a tanácskozás is befejeződött. A szervezeti élettel kapcsolatos kérdések szerepeltek napirenden. A testület a két hónapja lezajlott marosvásárhelyi kongresszus határozatainak teljesítését áttekintve többek között elfogadta Kónya Hamar Sándor képviselő javaslatát, és határozatban szögezte le, hogy az 1996 nyarán elkezdett magyar-magyar csúcstalálkozó folytatását az új körülmények között is, amikor az RMDSZ kormányzati felelősséget vállalt, fontosnak tartja. Az SZKT az ügyvezető elnökséget bízta meg az újabb csúcstalálkozó előkészítéséhez szükséges konkrét lépések megtételével. Takács Csaba ügyvezető elnök ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a magyarországi választások előtti időszak nem tekinthető alkalmasnak egy ilyen csúcstalálkozó megtartására, ezért a magyarországi választásokig az ügyvezető elnökség csak az előkészítésen kíván dolgozni. Borbély Zsolt Attila szövetségi képviselő ezzel szemben annak a véleményének adott hangot, hogy mivel az RMDSZ az európai konzervatív és kereszténydemokrata pártokat tömörítő EDU és a kereszténydemokrata EUCD tagja, éppenséggel szorgalmaznia kellene a csúcs megtartását még a választások előtt, mert ez a választási kampányban az MDF pozícióit erősítené anélkül, hogy beavatkozást jelentene. Ezt a megközelítést Markó Béla szövetségi elnök visszautasította. Az RMDSZ vezetője megerősítette, hogy a szövetség "az egyenlő közelség" elvét kívánja követni a magyarországi politikai erők irányában. Az, hogy a keretében ideológiai alapon szerveződött politikai platformok eredője, súlya alapján az RMDSZ közép vagy jobbközép minősítést kaphat, még nem jelenti, hogy a magyar politikai pártok között ennek alapján kívánnak különbséget tenni. A szövetség egészét mint a romániai magyarság képviseletét, az anyaországgal a nyelv, a kultúra, a hagyományok, a történelem, a kölcsönös érdekek közössége fűzi össze, a politikai-ideológiai meggondolások az ilyen szempontok alapján szerveződő RMDSZ-platformok magyarországi partnereinek megválasztásában játszhatnak csak szerepet. Ugyanígy az RMDSZ a mindenkori magyar kormánnyal is együtt kíván működni - mutatott rá Markó Béla, és megjegyezte, hogy a magyarországi politikai erőktől hasonló megközelítést igényel az RMDSZ iránti viszonyban. A kérdésről nem folyt további vita. Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatta az SZKT-t, hogy a kongresszus határozata alapján az RMDSZ ellenőrző testülete jelentést készített a Szőcs Géza volt politikai alelnök által kezelt adományokkal kapcsolatos vizsgálat megállapításairól. Az ügyvezető elnök közölte, hogy a jelentést elfogadta, és ezzel a vizsgálatot lezártnak tekinti. Takács nem közölt konkrét számot, csak annyit jegyzett meg, hogy a kérdéssel kapcsolatban egy korábbi RMDSZ-tanácskozásról kiszivárgott adatok eltúlzottak voltak. Szőcs Géza a két hónappal ezelőtti kongresszuson úgy nyilatkozott, hogy az általa benyújtott új adatok nyomán a vita már "csak" mintegy 6,5 millió forintról folyik. Takács Csaba felolvasta a főügyészhez írt levelét, amelyben az 1946 utáni politikai elítéltek vagyonelkobzásáról szóló rendelet megsemmisítését kérte. A tanácskozás záróepizódjaként Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés keresztény nemzeti platform vezetője módosító javaslatokat terjesztett elő az előző este az SZKT és SZET által közösen elfogadott határozatokhoz, és ezekről pontonkénti szavazást követelt. Javaslatainak értelmében az RMDSZ-nek például a belső önrendelkezés alapján megvalósuló autonómia biztosítása, vagy az ortodox egyház "államvallási" szerepének megszüntetése, illetve más radikális követelések teljesítése igényével újra kellene tárgyalnia koalíciós részvételének feltételeit. A javaslatot Dézsi Zoltán, a Képviselő Tanács elnöke nem bocsátotta szavazásra. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
1997. december 15.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsa és Egyeztető Tanácsa határozatot fogadott el a koalíciós együttműködésről, továbbá a következőket:- állásfoglalás az anyanyelvű oktatásról,- állásfoglalás az utóbbi időben tapasztalt egyes magyar- és kisebbségellenes megnyilvánulások kérdésében,- állásfoglalás egyházainkat ért támadások és jogsérelmek ügyében,- határozat a magyar-magyar csúcstalálkozó folytatásáról,- határozat a jogsérelmekkel kapcsolatos jelentés elkészítéséről. A határozatok és állásfoglalások összefoglalják, és területekre bontva meghatározzák azokat a követelményeket, amelyek mellett a romániai magyarok képviselete lehetségesnek tartja a koalíciós együttműködés folytatását. A határozat felhívta a koalíciós pártokat, ezek képviselőit és a koalíciós kormányt a kormányprogram szellemének és betűjének, valamint az általuk vállalt kötelezettségeknek a betartására. Mint a közös határozat leszögezte, e román politikai erők csak így teszik lehetővé az RMDSZ számára a további koalíciós szerepvállalást. A határozat rámutat, hogy az elmúlt egy évben a román politikai erők a kisebbségi kérdések megoldását nem kezelték egyenértékű prioritásként a reform és az európai integráció olyan más feltételeivel, mint amilyen az ország gazdasági és szociális helyzetének javítása. Hatékony fellépésre van szükség - így a határozat - a Romániát és állampolgárait Európától elszigetelni akaró politikai erők ellen. A kisebbségek nyelvén történő oktatás területén csak a kormányprogram szellemének és betűjének, csak a koalíciós pártok és a kormány által vállalt kötelezettségek betartása esetén fogadható el a szövetség további koalíciós együttműködése. A testületek szolidaritást vállaltak a Székelyudvarhely lakosainak akaratát képviselő helyi önkormányzattal, hitet téve amellett, hogy a felmerült problémákat a jogállam eszközeivel és az önkormányzatiság elvének tiszteletben tartásával kell rendezni. A közös határozat leszögezte, hogy egyforma fontosságot kell tulajdonítani minden olyan területnek, amelyet az Európai Unió integrációs bizottsága prioritásként jelölt meg Románia számára, nevezetesen a gazdasági, a közigazgatási reformnak, a szociális rendszer reformjának, illetve a nemzetiségi kérdések rendezésének. Az utóbbi időben tapasztalható magyar- és kisebbségellenes megnyilvánulásokról megfogalmazott külön állásfoglalásban a két testület leszögezte: sajnálattal állapítjuk meg, hogy a madridi csúcs után a szélsőséges nacionalista politikai erők a román politikai élet központjába újból a korábbi hét évben tapasztalt - esetenként ennél is nagyobb intenzitású - magyarellenes politikát helyezték. A koalíciós partnerek vezetői felelős politikusokként nem ítélték el ezeket a megnyilvánulásokat, sőt, egyesek nyilatkozataikkal, állásfoglalásaikkal bátorították a kibontakozó demokratikus értékekre nézve káros, a kormányprogramban foglaltaknak ellentmondó, alkotmányellenes és törvénysértő megnyilvánulásokat, magyarellenes támadásokat. A magyar- és RMDSZ-ellenes hangulatkeltés nem véletlen - mutattak rá -, ezzel egyidőben stagnálnak a korrupció felszámolására hozott intézkedések, megtorpannak a gazdasági reformok, a koalíción belül felerősödnek a viták. Ez meggyőződésünk szerint egyértelműen arra a veszélyre figyelmeztet, hogy Romániában előretörhetnek az ország elszigetelődésében az instabilitás és a politikai káosz fenntartásában érdekelt politikai erők. Az oktatási rendszerről szóló állásfoglalás, amely utal a szenátusban történtekre - arra, hogy a kisebbségi tanügyi törvénytervezet követelményeinek nagy többségét tartalmazó kormányrendeletet ez a testület olyan formában szavazta meg, amely továbbra is súlyosan korlátozza az anyanyelven történő oktatás jogát -, rámutat, hogy ez az RMDSZ-t a kormányzati szerepvállalás felülvizsgálatára kényszeríti. A további magatartás tekintetében a két testület nem vitatja a román nyelv elsajátításának fontosságát, de leszögezi, hogy ezt pedagógiai és nem politikai szempontoknak kell megszabniuk. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy minden más tantárgy elsajátításában, beleértve Románia történelmét és földrajzát is, a legcélravezetőbb az anyanyelv használata. Megerősítjük azt - hangsúlyozzák -, hogy az identitás megőrzésében és fejlesztésében alapvető az anyanyelven folyó oktatás rendszerként való működtetése. Az alsó- és középfokú anyanyelvű oktatás értelmetlenné válik, ha nem épül rá felsőoktatás és hasonlóképpen a felsőoktatás sem működhet megfelelő minőségű alsófokú oktatási hálózat nélkül. Ugyancsak elképzelhetetlen oktatási hálózatunk az anyanyelven folyó szakoktatás biztosítása nélkül. Senki sem vitathatja el állampolgári jogunkat arra, hogy Kolozsvárt és az ország bármely városában egyetemet vagy más típusú felsőfokú intézményt működtessünk - szögezik le az RMDSZ-tanácskozás részvevői. A romániai magyar történelmi egyházakat ért támadások és jogsérelmek ügyében született állásfoglalás ezeknek a sérelmeknek orvoslását sürgős kormányzati feladatnak minősíti, sürgeti, hogy a legrövidebb időn belül terjesszék a parlament elé a vallásügyi államtitkárságon idén elkészített vallásügyi törvénytervezetet, amely intézkedik az egyházi autonómia tiszteletben tartásáról, az elkobzott és államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, a felekezeti oktatáshoz való jogról és ennek állami költségvetésből történő finanszírozásáról. A két testület ugyanakkor javaslatot tesz a vallásügyi államtitkárság átszervezésére, mert - mint hangsúlyozza - a jelenlegi struktúra a kormányprogramnak ellentmondva, egyetlen egyház hegemóniájára irányuló törekvést képvisel, nem biztosítja a történelmi magyar egyházak hatékony képviseleti jogát, és a kormányzati szervek diszkriminatív intézkedéseket hoztak, csak az ortodox egyháznak biztosítottak milliárdos nagyságrendű külön költségvetési támogatást. Sürgős cáfolatot követel ez az állásfoglalás a vallásügyi államtitkárság részéről a Hargita és a Kovászna megyei románok helyzetéről közölt kijelentésekre, és megfogalmazza azt a kívánalmat, hogy a tájékoztatásban tényszerű anyagok jelenjenek meg a magyar történelmi egyházak jogos igényeiről. A vallásügyi államtitkárságtól elvárja az RMDSZ, hogy az egyházak támogatására fordított jövő évi költségvetésből tegye lehetővé, hogy az egyházak azonos feltételek között működhessenek. Az SZKT határozatban állt ki az 1996-ban elkezdett magyar-magyar csúcstalálkozó folytatása mellett és megbízta az RMDSZ Ügyvezető Elnökségét a csúcstalálkozót előkészítő konkrét lépésekre. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 16., határozatok szövege: RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 15., 1175. sz./
1997. december 16.
Az Európai Unió Luxembourgban tartott csúcsértekezletén dec. 13-án tizenöt állam és kormányfő megegyezett, hogy tíz kelet-európai jelentkezővel és Ciprussal megkezdik a bővítési folyamatot, a csatlakozásról szóló tárgyalásokat a hat legfelkészültebbel kezdik meg: Csehországgal, Magyarországgal, Lengyelországgal, Észtországgal és Ciprussal. A további öt jelentkezőnek - Bulgáriának, Romániának, Lettországnak, Litvániának és Szlovákiának - meghatározatlan ideig kell várnia a csatlakozási tárgyalások megkezdéséig. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 16./
1997. december 16.
December 15-én Bécsben majdnem kétórás hatszemközti és küldöttségek jelenlétében tartott megbeszélést folytatott Horn Gyula miniszterelnök, Viktor Klima osztrák kancellár és Vladimír Meciar szlovák kormányfő. Külön magyar-szlovák kétoldalú találkozóra nem került sor. Horn Gyula a találkozó után a magyar sajtónak nyilatkozott arról, miben egyezett meg Meciarral, illetve hogyan ítéli meg most a magyar-szlovák viszonyt. Elmondta: megállapodott a szlovák kormányfővel abban, hogy Magyarország és Szlovákia segíti egymást a csatlakozási feltételek teljesítésében. Ezenkívül a két ország március 25-ig /a hágai nemzetközi bíróság ítéletében megfogalmazott határidőig/ meg akar állapodni egymással a bősi ügyben. Horn Gyula a harmadik konkrét célként az alapszerződés végrehajtásával kapcsolatos célok és feladatok áttekintését nevezte. Erre előreláthatólag egy magyar-szlovák külügyminiszteri találkozó keretében januárban sor kerül. /MTI/