Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Zöld Mihály
70670 tétel
2006. május 22.
Kis létszámú, de lelkes közönség tapsolta meg a temesvári Művelődési Házban a baróti Transylmánia együttes koncertjét, a XI. Bánsági Magyar Napok nyitórendezvényén. Újszentesen, majd Igazfalván is bemutatta a Szeged melletti Algyőről, Újvár testvértelepüléséről érkezett Móra Ferenc Népszínház Végh Antal–Kátó Sándor: A tékozló lány című népszínművét. Fergeteges sikert aratott május 20-án Zsombolyán, május 21-én Óteleken a Hagyománykeresőben folklórműsor. A temesvári Bartók Béla Líceum Szabó Ferenc vezette „kis” és „nagy” Bokréta néptánccsoportjai ismét bizonyították, hogy a bánsági hagyományőrző mozgalom élvonalában van a helyük. /Pataki Zoltán: Identitásőrző Bánsági Napok. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
2006. május 22.
„Hordoztam a székelyek örökségét: A helytállást és a virrasztást.” – ezt a Tamási Áron-idézetet választották a szervezők – a Tamási Áron Gimnázium, a Tamási Áron Alapítvány vezetői, a farkaslaki polgármesteri hivatal és a római katolikus egyházközség –, akik az író, Tamási Áron halálának 40. évfordulójára készülnek (1966. május 26-án halt meg Budapesten) egy emlékező rendezvénysorozattal. Budapesten is tisztelegnek az író emléke előtt, Tamási lakóházánál Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke mond beszédet. Székelyudvarhelyen május 26-án kezdődik a rendezvény, megkoszorúzzák a Tamási-szobrot, majd az Udvarhely Néptáncműhely előadja a Zeng a lélek című táncjátékot. Köszöntik a Tamási Áron-ösztöndíjas diákokat, majd a Virrasztás Tamási Áron pedagógiai díjat adják át Lőrincz József tanárnak. A Művelődési Házban lesz vetélkedő a helyi Tamási Áron Gimnázium, valamint a magyarországi és a révkomáromi testvériskolák részvételével. Másnap Farkaslakán folytatódik a rendezvénysorozat. /(bb): Tamási Áronra emlékeznek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 22./
2006. május 22.
Május 20-án egy sugárzóan tehetséges húszéves lány a nézők szavazatainak köszönhetően megnyert egy televíziós vetélkedőt. Lesz berendezett lakása, új autója, elkészül egy lemez a dalaival. A győztes, Rúzsa Magdolna vízummal jött Magyarországra. Ha a TV2 egy esztendővel ezelőtt nem dönt úgy, hogy a Megasztár elnevezésű zenei tehetségkutató műsorába engedi jelentkezni a határon túl élő magyarokat is, a mostani győztes csak egy tévénéző lett volna a sok közül. Egy munkanélküli szülésznő, aki a reklámszünetben talán elábrándozik azon, hogy milyen is lehet tizenkétezer ember előtt énekelni. A vajdasági, kishegyesi lány nagy fölénnyel győzött. Végre normálisan működtek a dolgok, mert most Gyurcsány Ferenc nem mondta, hogy határon túli magyarként Magdi elveszi az anyaországi énekesek elől a (nyeremény) lakást-autót, és azt sem hirdették óriásplakáton, hogy ha rá szavaznak, húszezer szerb dalnok özönlik majd Magyarországra. Most nincs kampányidőszak, ezért Gyurcsány Ferenc most megtapsolta a határon túli magyart. Rúzsa Magdolna (média)történelmet írt Magyarországon. És vajon hány hozzá hasonló zenei talentum ült szombat este sóvárogva a képernyők előtt szerte a Kárpát-medencében csak azért, mert ők nem hallottak idejében a lehetőségről, vagy éppen nem volt pénzük útlevélre-vonatjegyre, amivel felutazhattak volna Budapestre? És hány jobb sorsra érdemes tehetség kallódik el más művészeti ágakban, a sportban, a tudományban csak azért, mert a történelem és a körülmények így alakultak a világnak ezen a szegletén? Ősztől egy másik területen is változik a világ: a magyar jégkorongbajnokságban elindul a Csíkszeredai Sportklub együttese. /Lukács Csaba: Rúzsa Magdi büszkesége. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 22./
2006. május 22.
Nagyváradon a Limes – I. Határ Menti Könyvfesztivál díszvendége, Konrád György író volt. Bár nem volt kimagasló az érdeklődés, sikeresnek ítélte a hét végén Nagyváradon tartott rendezvényt Derzsi Ákos főszervező. A rendezvényen 16 kiadó volt jelen, a békéscsabai, szegedi, debreceni kiadók mellett kolozsvári, aradi és váradi könyvkészítők. Szilágyi Aladár, a Nagyváradi Ady Társaság elnöke, Szűcs László, a Várad és Erdélyi Riport főszerkesztője és a Váradról Budapestre települt Kőrössi P. József, a könyveit megjelentető Noran Kiadó vezetője faggatta Konrád Györgyöt hitvallásáról, életútjáról, váradi emlékeiről. „Ez az ország, s a térség más országai '89 után feszített ritmusban próbáltak igazodni Európához, lábujjhegyre álltak, de utána belefáradtak, s mikor nem látta senki, visszaereszkedtek” – mondta Markó Béla Ágoston Hugó vele készített, A lábujjhegyre állt ország című interjúkötetének nagyváradi bemutatóján. Nagyváradon a hagyományos Varadinum-ünnepségek keretében, a hét végén hirdették ki a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság által meghirdetett országos helytörténeti pályázat eredményét. Az első díjat Puskel Péter újságíró-helytörténész, az Új Magyar Szó aradi tudósítója nyerte el az idén százéves arad-hegyaljai motorosvasút történetét feldolgozó munkájával. Puskel immár harmadszor nyer díjat a váradi pályázaton. /Pap Melinda: Konrád: faggatom magam. Félsikernek ítélik a szervezők a határ menti könyvfesztivált. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
2006. május 22.
Helytörténeti kiadványok bemutatásával kezdődött a váradi Limes könyvfesztivál utolsó napja. A budapesti Wagner Péter Feneketlen a múltnak kútja /Europrint Kiadó, Nagyvárad/ című könyvéről elmondta: a könyv fiatalkori kutatásának az eredménye, s a széki népi építészettel foglalkozik. A szerző három évvel ezelőtt vette elő az 1970-es évek elején készült anyagot. Új felvételeket készített 2003-ban, hogy felmérje, mi maradt meg az akkori világból. Bemutatták továbbá Borbély Gábor Stark Erzsébettel és Dukrét Gézával egyetemben írott, Bihar megye útikönyve című kiadványának második kötetét (Prolog Kiadó). Ezután Dánielisz Endre beszélt Biharország népi világa (Prolog Kiadó) című könyvéről. Fleisz János bemutatta Egy város átalakulása – Nagyvárad a két világháború között (Literátor Kiadó, Nagyvárad) című kötetét. Ez a könyv a tíz évvel ezelőtt megjelent Város, kinek nem látni mását című kötet folytatása. Ebben 1867-től 1918-ig ismerhették meg Várad történetét, a két világháború közötti időszakról (1919-1940) pedig az Egy város átalakulásában olvashatnak. Végezetül Péter I. Zoltán beszélt a Nagyváradi emlékképek című (Europrint Kiadó), tavaly megjelent könyvéről. /Fried Noémi Lujza: Helytörténeti könyvek matinéja. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 22./
2006. május 22.
Ágoston Vilmos neves kritikus, szerkesztő mutatta be május 19-én a Nagyváradi Ady Társaság Magyarok a román parlamentben című kiadványát. Ágoston nem csupán a két világháború közti időszakról, valamint a Váradon született, ékesszólásáról híressé vált Hegedüs Nándor egykori romániai parlamenti képviselő eredményes munkásságáról beszélt, hanem párhuzamot vont a 20. század első felének és napjaink politikai vitakultúrája között. „Megdöbbentem, hogy a mai parlamentben ugyanaz hangzik el, mint jó pár évtizeddel ezelőtt. Ez külön elemzés tárgya lehetne” – mondta az író, majd az RMDSZ-es politikusok interpellációira, valamint az azokkal szinte azonos előzményekre utalt. /Gurzó K. Enikő: Hegedüs Nándor és a romániai vitakultúra. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 22./
2006. május 22.
Kiss Józsefet, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum nyugalmazott tanárát nyolcvanadik születésnapja alkalmából május 20-án egykori pedagógustársak, diákok és a Református Kollégium – Bolyai Farkas Líceum Öregdiákok Baráti Körének tagjai köszöntötték. Bemutatták Kiss József Közjóra születni /Alutus Kiadó, Csíkszereda/ című könyvét, mely az iskola 1946–2000 közti időszak történéseit, emlékeit foglalja össze. /(mr): Aki a közjóra született. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./
2006. május 23.
[A csatlakozó országnak]...stabilan működő demokratikus intézményrendszerrel kell bírnia, amely (...) biztosítja a kisebbségek védelmét, jogaik tiszteletben tartását.” Ennek a félmondatnak köszönhető az, hogy 1998-tól napjainkig az Európai Bizottság Romániáról szóló országjelentéseiben helyet kap a nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló fejezet. Az idézett passzus ugyanis az uniós csatlakozásának egyik – 1993-ban Koppenhágában lefektetett – politikai kritériuma, amelynek teljesítését számos más szigorú feltétel mellett a bizottság minden évben megvizsgálta. A koppenhágai félmondat súlyát növeli, hogy az európai integráció alapvető szerződéseinek egyikébe, az amszterdami szerződésbe is bekerült 1997-ben, sőt az uniós alkotmány tervezetében is megtalálható. Az Európai Unióban a kisebbségekkel kapcsolatban nem készült átfogó közösségi jogszabály, a magyar kisebbség szempontjából kiemelt jelentőséggel bírhat, amit az Európai Bizottság a Romániáról szóló országjelentéseiben e kérdésről megfogalmaz. Tariceanu miniszterelnök meggyőződését fejezte ki, hogy a kisebbségi törvényt mielőbb elfogadja a parlament. Mindez a bizottság ösztönzésének köszönhető. Az 1998 és 2004 közötti éves országértékelések (Regular Report), majd a csatlakozási tárgyalások lezárását követő 2005-ös és 2006-os monitoring jelentések (Monitoring Report) gyakorlatilag mindannyiszor azt vizsgálják, hogyan áll Románia a koppenhágai kritériumok, illetve a csatlakozási tárgyalásokon vállaltak teljesítésével. A kisebbségi jogok tiszteletben tartásának taglalása valamennyi jelentésben a Politikai kritériumok című fejezet egyik alfejezetében történik. A jelentések mindegyike – a legutóbbi kivételével – konkrétan kitért a magyarok és a romák helyzetére is. A roma kisebbség jogainak taglalása minden esetben jóval meghaladja a magyarokra vonatkozó rész terjedelmét. A 2006-os jelentéstől eltekintve a vonatkozó alfejezetek mindegyike egy összefoglaló mondattal indít általában a kisebbségek, illetve azon belül a magyarok helyzetéről. A vonatkozó alfejezetek felsorolják azokat a pozitívumokat, amelyek a vizsgált egyéves időszakban hozzájárultak a magyar kisebbség és általában a kisebbségek helyzetének javulásához. Az 1998-as jelentés kivételével az országértékelések negatívumokat is felsorolnak. Általános kiértékelés 1998 „A kisebbségek védelme kielégítő” 1999 „A kisebbségi anyanyelvhasználat feltételei – különösen a magyarok esetében – javultak” 2000 „[A romáktól eltekintve] Románia pozitív kisebbségvédelmi politikát folytat” 2001 „Több előrelépés történt” a kisebbségvédelem terén 2002 „Folytatódtak az előrelépések” a kisebbségvédelem terén 2003 „Továbbra is jó a viszony a magyar kisebbségekkel és javult a kisebbségvédelem” 2004 „[A romáktól eltekintve] a kisebbségekkel fenntartott viszonyban nem mutatkoztak különösebb problémák” 2005 „Javult a magyar kisebbség helyzete” Pozitívumok 1998 Zajlik a vita az önálló magyar egyetem létrehozásáról; politikai egyezség született a magyar-német multikulturális egyetem létrehozásáról 1999 Az új tanügyi törvény lehetővé teszi az anyanyelvi oktatást minden szinten; az új közigazgatási törvény biztosítja az anyanyelvhasználatot a hivatalokban 2000 A tanintézmények öt százalékában kisebbségek anyanyelvén zajlik az oktatás (többségükben magyarul); elhárult az utolsó jogi akadálya a Petőfi-Schiller Egyetem létrehozásának 2001 Bővült az anyanyelvhasználat a közigazgatásban és az oktatásban; megszületett a döntés egy magyar nyelvű magánegyetem (Sapientia) létrehozásáról 2002 A közigazgatási törvény alkalmazása „viszonylag simán” zajlott; a kisebbségek nyelvén beszélő rendőröket alkalmaztak; lehetővé vált a nemzeti szimbólumok használata 2003 Az új alkotmány szentesítette az anyanyelvhasználatot az oktatásban, a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban; megkezdődött a kétnyelvű helységnévtáblák felállítása; javult a csángók helyzete 2004 Elhelyezték a kétnyelvű helységnévtáblákat; a magyar nyelvet már használják az igazságszolgáltatásban; bővült a Sapientia; jelentős mértékben javult a csángók helyzete 2005 A kormány elfogadta a kisebbségi törvényt; „kielégítő” az anyanyelvhasználatra vonatkozó rendelkezések alkalmazása; bővült a Sapientia Negatívumok 1999 Nem készült el a Petőfi-Schiller Egyetem létrehozásának jogi kerete 2000 Nehézkes a multikulturális egyetemek létrehozása 2001 Bár a jogi akadályok elhárultak, még nem jött létre a Petőfi-Schiller Egyetem 2002 A helyhatóságok akadályozzák a magyar nyelv oktatását a Csángóföldön 2003 Enyhén csökkent az anyanyelvükön tanuló kisebbségiek száma 2004 Továbbra is „viszonylag kevés” a kisebbségek nyelvén beszélő rendőr 2005 A parlament még nem fogadta el a kisebbségi törvényt /Cseke Péter Tamás: Kisebbségek – brüsszeli távlatból. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./ 5/ – Az RMDSZ támogatja a kormányzati struktúra leegyszerűsítését célzó reformot, álláspontja szerint azonban a kormányzó pártok közötti súlyos viszálykodások miatt a kormánykoalíció erre most nem képes – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök május 22-én Nagyváradon, a Festum Varadinum-ünnepség keretében tartott politikai fórumon. Markó szerint az országjelentés nem hozott újat ahhoz képest, amit a megjelenése előtti napokban már mindenki tudott. A kisebbségi törvény elfogadását figyelemmel követi az Európai Unió. Elfogadáshoz a koalíciós szolidaritás megerősítésére van szükség, állapította meg Markó. Jelezte, idén ősszel is megtartják a román-magyar kormányülést. /Markó Béla: A koalíció nem képes a környezeti reform végrehajtására. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./
2006. május 23.
Több hónapig, de esetenként akár évekig is tisztségükben maradhatnak azok a köztisztviselők és politikusok, akikkel kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy együttműködtek a Szekuritátéval és a politikai rendőrséggel – ez volt az üzenete Claudiu Secasiu, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) elnöke sajtóértekezletének. Secasiutól mindenki – eredeti ígéretének megfelelően – konkrét adatokra, nevekre számított, Secasiu azonban a törvényes megszorításokra hivatkozva nem közölt besúgólistát. Azzal érvelt: kénytelen betartani a törvényt, amely szigorú keretek közé szorítja a személyekre vonatkozó információk közzétételét. A 2006/16-os sürgősségi kormányrendelet olyan kiskaput biztosít a köztisztviselőknek és elöljáróknak, amelynek köszönhetően adott esetben akár nyugdíjaztatásukig is kihúzhatják jól jövedelmező állásukban. A CNSAS által végzett összes vizsgálat folyamán ugyanis tiszteletben kell tartani a védelemhez való jogot és az ártatlanság vélelmét. „Attól kezdve, hogy valaki ellen hivatalból vagy kérésre kivizsgálás indul, kötelező módon be kell tartani bizonyos szakaszokat, amelyeknek időtartamát összevetve legkevesebb 140 napba telik, míg kijelenthető, hogy az illető személy együttműködött-e vagy sem a Szekuritátéval” – fedte fel Germina Nagat, a CNSAS Kutatási osztályának igazgatója. Az érintett ugyanis óvást nyújthat be, majd beperelheti a CNSAS-t, a per pedig bármeddig elhúzódhat. Sürgősen intézkedni kell a CNSAS létszámának növelése érdekében, mert a testület képtelen a birtokában levő összes dossziét elemezni. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) május 22-én átadta a CNSAS-nak a mintegy hét métert kitevő, eddig nemzetbiztonsági dokumentumként kezelt dossziék első szállítmányát. Június elején a SRI – a nemzetbiztonságot érintő információk kivételével – átadja a Szekuritáté számítógépes adatbázisát is. A Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) május 30-án kezdi meg a birtokában levő dossziék első, mintegy háromezer iratcsomót és az ezekhez tartozó számítógépes adatbázist jelentő szállítmányának átadását. /Jogi kiskapu késlelteti a besúgó- és ügynöklisták közzétételét a CNSAS-nál. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./
2006. május 23.
Május 22-én kihallgatták az 1990. június 13–15. között zajló bányászjárás ügyében Adrian Nastase volt kormányfőt, az SZDP exelnökét és Ion Diaconescut, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) egykori vezetőjét. A képviselőház volt elnökeit tanúként idézték be. Adrian Nastase a sajtónak leszögezte: jelentéktelen szerepet játszott az 1990 júniusi bányászjárásban, mivel akkoriban még nem volt a kormány tagja, a Nemzeti Megmentési Front külügyi főtitkáraként és a front szóvivőjeként tevékenykedett. Az 1990-es bányászjárás perében mintegy húsz személy érintett, köztük Ion Iliescu volt államfő is. A „hadjárat” során tíz személy meghalt, több ezren megsebesültek, a Bukarestet elözönlő bányászok pedig több fontos állami intézmény épületét feldúlták. /Bányászjárás ügyben kihallgatták Nastasét és Diaconescut. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
2006. május 23.
Kieshet a vidékfejlesztési lánc egyik szeme, ha nem jönnek létre a települések közötti kistérségi egyesületek – jelentette ki Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának elnöke Sepsiszentgyörgyön, az RMDSZ-es polgármesterek és alpolgármesterek önkormányzati tanácskozásán. A megyei önkormányzat és a kormányhivatal átadta a mikrorégiós társulások döntés- és jogkörét a településeknek. Demetr hangsúlyozta, mielőbb létre kell hozni és bejegyezni az egyesületeket, hogy a leendő szervezetek fiatal irányítói szakképzésen vehessenek részt Magyarországon. Antal Árpád parlamenti képviselő jelezte: háromszéki elektronikus háló-program indul húsz település részvételével az önkormányzatok kommunikációjának erősítésére, illetve azért, hogy elkészülhessen 10-15 finanszírozási pályázat, a később lehívandó alapok megszerzéséhez. /Domokos Péter: Kistérség a fejlesztés kulcsa? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./
2006. május 23.
Gyergyóditróban szervezi meg a második székely nagygyűlést a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). A második nagygyűlés helyszíne azt követően vált bizonytalanná, hogy Gyergyóditró független polgármestere, az egyébként SZNT-tag Bardocz Ferenc nem támogatta a rendezvény megszervezését. Az elöljáró úgy nyilatkozott: azt szeretné, hogy a magyarságot képviselő szervezetek – az RMDSZ, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség – helyi vezetői és Ditró község önkormányzata előzetesen egyeztessenek a nagygyűlésről. A Bardocz Ferenc által sürgetett egyeztetés végül létrejött: tárgyalóasztalhoz ültek a gyergyóditrói székely nemzetgyűlés szervezésében érintett felek. A megbeszélésen az RMDSZ ditrói választmánya közölte: nem áll szándékában meggátolni a rendezvény megszervezését. „Most Ditróban arra teszünk kísérletet, hogy az alapoktól felfelé haladva építsünk hidat az RMDSZ és az MPSZ között abban a kérdésben, aminek a megvalósításához nagy szükség van az összefogásra. Ez pedig az autonómia” – nyilatkozta Árus Zsolt. Bardocz Ferenc nagy eredménynek tartotta, hogy az érintett felek személyes indulataikat félretéve tárgyaltak. /Székely Nagygyűlés Ditróban. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./
2006. május 23.
Megyei önkormányzati konferenciát rendez június 23-án az RMDSZ Sepsiszentgyörgy. Arról is döntöttek, hogy ezentúl a megye elöljárói, az RMDSZ vezetői nem csak a szövetség színeiben megválasztott polgármesterekkel, alpolgármesterekkel találkoznak, hanem a havi megbeszélésekre meghívják a függetlenként megválasztott magyar vezetőket is. A kistérségi társulások létrehozása lassan halad. Előrelépés Erdővidéken tapasztalható, de bejegyzett egyesület még sehol sincs. /(-kas): Nyitna az RMDSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./
2006. május 23.
A civil szervezetek és az önkormányzatok együttműködési lehetőségeiről volt szó a hét végén a Szilágyperecsenen megtartott konferencián. A kétnapos tanácskozást az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány és a szilágysomlyói Báthory Alapítvány szervezte. Az előadók a közösségfejlesztés technikáiról, eszközrendszeréről beszéltek. Dr. Széman Péter, a Báthory Alapítvány elnöke elmondta, hogy ha a konferencián elhangzottakat már tizenöt évvel ezelőtt tudja, és nem ennyi idő alatt kellett volna megtanulnia, akkor sokkal hamarabb juthattak volna el a mai szintre. Az előadások bemutatták a helyi fejlesztési ügynöki, illetve a falugondnoki szolgálatot, a szociális gondozás javítási lehetőségeit. Minden előadás után a résztvevők kérdéseket tehettek fel. Egri István, az ERMACISZA ügyvezető igazgatója elmondta: a Szilágyságban, általában a szórványban nem érződik ellentét, feszültség a különböző csoportok között. Mindenki tudja, hogy kisebbségi helyzetben kötelező az együttműködés. Seres Dénes képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke szerint: ez számunkra természetes. Boncidai Csaba, szilágyperecseni polgármester szerint megkönnyíti a dolgunkat a civil egyesületek segítőszándéka. Csóka Tibor, a Szilágy Megyei Tanács alelnöke elmondta: a megyei tanács már második éve pályázati rendszerben ítéli oda a különböző célokra szánt pénzalapokat. A kolozsvári székhelyű ERMACISZA bármely szakterületen segít, szociális vagy falufejlesztési szakemberek képzését is vállalja. /Józsa László: Civil szervezetek szilágyperecseni konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
2006. május 23.
A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának (KMÚEK) A külhoni magyar újságíróképzés jelene és jövője című, a Határon Túli Magyarok Hivatalának védnöksége alatt május 19-21. között Szegeden megtartott tanácskozására erdélyi, vajdasági, felvidéki, kárpátaljai, horvátországi és szlovéniai magyar újságírók, magyarországi szakértők részvételével került sor. A rendezvényt a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) valamint a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete szervezte meg. A KMÚEK zárónyilatkozatában szorgalmazza, hogy az anyaországban és a külhoni magyar közösségekben egyaránt nemzetstratégiai ügyként kezeljék a kisebbségi magyar újságíróképzést. Ambrus Attila, a MÚRE elnöke megállapította, hogy e szövetségre már a magyar állam is odafigyel, szerepe van a magyar–magyar párbeszédben. Komlós Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke alapvető és stratégiai fontosságú mozzanatnak nevezte, hogy a határon túli újságok, újságírók a legmagasabb szakmai szinten, a legjobb infrastrukturális ellátottsággal működjenek. Ötvös Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke a sajtószabadság határairól, kritériumairól, értekezett. A külhoni régiókban sajátosak a gondok, az újságíróképzést pedig közelebb kell vinni a szerkesztőségi igényekhez, nagyobb figyelmet kell fordítani az oktatás gyakorlati részére – fogalmazta meg Makkai János, a Népújság főszerkesztője. A KMÚEK zárónyilatkozatában hangsúlyozza, hogy elsőrendű fontosságú a külhoni magyar újságíró-iskolák illetve újságíró-műhelyek létrehozása, a már meglevő ilyen intézmények munkaterveit a fentebb megfogalmazott stratégiai céllal kell összehangolni. /Antalfi Imola: A kisebbségi magyar újságíróképzés mint nemzetstratégiai ügy. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./
2006. május 23.
Aradon a magyar emlékművek valóságos reneszánszát éljük – olvasható a polgármesteri hivatalhoz benyújtott tavalyi nagy-romániás tiltakozásban. A tiltakozás nem volt eredményes, a 40 éve a minorita templomban őrzött Szentháromság-szobor visszaállítását megszavazta a városi tanács. Most Menyházán mondta az egyik román, hogy a magyaroknak sikerült kiharcolniuk a jeles természetjáró, Czárán Gyula márványtáblájának a visszaállítását. Az itt élő románság a sajátjának tartja és Iuliu Taranunak is nevezte a románul is jól beszélő, egyébként örmény származású természetbúvárt, érvelt Puskel Péter, aki szerint egyre több a beidegződésein felülkerekedő ember, aki belátja: a múlt ismerete nélkül nincsen jövő. Egy város, egy tájegység történelmének évszázadain nem lehet egyszerűen keresztülugrani, s ami volt letagadni, eltüntetni. Ezt példázza a nemrég elhelyezett Damjanich-emléktábla is. /Puskel Péter: Emléktáblák, relikviák. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./
2006. május 23.
Az utolsó Ezer Székely Leány találkozót szervezik meg az eddig megszokott formában idén Csíksomlyón. Boros Károly esperes, az Ezer Székely Leány Alapítvány elnöke elmondta: elsősorban a költségek miatt nem tudnak vállalni a következő években is a megszervezését. Nehéz összegyűjteni a szükséges pénzösszeget. Ma már az is nehezen megoldható, hogy Székelyföld minden tájegysége bemutatkozzon a fesztiválon. /Daczó Dénes: Megtorpant Ezer Székely Leány. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./
2006. május 23.
A Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnöke dicséretre méltónak nevezte a mikolai Zestrea – Hozomány Egyesületnek a hagyományok felkutatása–megőrzése érdekében végzett tevékenységét. Ennek szellemében ez az egyesület volt a Régiók Találkozó egyik díjazottja, több megyebeli népművész mellett. Dobos István, Mikola község polgármestere üdvözölte a főként Hargita, Kovászna megyékből érkezett résztvevőket, bemutatva a települést. Szatmári Ferenc, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnöke pozitív példának mondta a hagyományos népművészet felélesztését. Ungvári Erzsébet, a Zestrea – Hozomány Egyesület elnöke kifejtette: azzal, hogy Mikolában tartják a találkozót, a tömbben élő erdélyi népművészet képviselői megtapasztalhatják, milyen az, amikor négy, egymás mellett élő nemzetiség hagyományai kölcsönhatással vannak egymásra. A Romániai Magyar Népművészeti Szövetség idei életműdíját az ombodi Vajda Irén kapta. Mikolán megnyitották a népművészeti tárgyak kiállítását. A székelyföldi faragások, fazekasedények mellett a megyeiek is jelentkeztek. /(fodor): Több megyebeli népművészt díjaztak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 23./
2006. május 23.
Nagyszerű műsort láthattak, akik Aradon a minorita kultúrotthonban megnézték május 21-én, vasárnap a Csiky Gergely Iskolacsoportban működő Százszorszép Gyermekszínpad előadását. Az Ujj Ágnes tanárnő által vezetett tizenöt tagú csoport Z. Németh István Hócompóc bohócai c. musicaljét vitte színpadra. Az ötödikeseknek nem volt könnyű megtanulni a koreográfiát. A Százszorszép nyolc éve született Ujj Ágnes kezdeményezésére. A tanárnő nyugdíjba vonulása után továbbra is a gyermekeknek szenteli életét és szabadidejét. A mostani előadás koreográfiája is az ő munkája. Sok segítséget kapott, a bohócmaskarákat az egyik szülő varrta stb. /Sólya R. Emília: “Életünk már nem szól emberi dolgokról”. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./
2006. május 23.
Kövenden gazdakört akarnak alakítani, amelynek a pecsétjén az állna: Vásárhelyi Géza Baráti Társaság Gazdaköre. Bukarestbe küldtek levelet névlevédés végett, de válasz azóta sem jött. Kolozsi Ernő községi RMDSZ-elnök javasolta, ismételjék meg a kérést, egyszerűsítve a nevet Kövendi Gazdakörre. Megtettek mindent: a bejegyzéshez szükséges irat, az alakuló gyűlés jegyzőkönyve, névlevédő papíros, alapszabályzat, számlanyitás… Kiderült, a szabályzat kifogásolható, így újraírandó, megtörtént az is, telt az idő.  -  Idővel majd csak bejegyzik a gazdakört. /Cserés Ferenc: A névadás fintora. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 23./
2006. május 24.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) madárinfluenzára vonatkozó jelentése nem tartalmaz világos bizonyítékokat arra, hogy a Magyarországról és Szlovákiából importált szárnyasok okozták volna a járványt, nyilatkozta május 23-án Calin Popescu Tariceanu kormányfő a titkosszolgálat feljegyzésével kapcsolatban. A vádat a magyar és szlovák kormányszóvivők, az illetékes állategészségügyi szervek vezetői, és az érintett forgalmazók is cáfolták. Kiderült az is, a pulykák tulajdonképpen csirkék, és jelenleg is életben vannak. Adriana Saftoiu elnöki szóvivő elmondta: Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszter előzőleg Basescu államelnök támogatását kérte információk gyűjtésére. Flutur kérése alapján Basescu államfő kérte az SRI közbelépését, hogy információkat gyűjtsön ebben az ügyben, mondta. Az elemzők egyöntetűen nevetségesnek minősítették az RHSZ „fontoskodó”, tárgyi tévedésektől sem mentes feljegyzését, amelyet a titkosszolgálat nyilvánosságra hozott. /Megalapozatlan a „magyar importjárvány”-elmélet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./ Az új fertőzési gócok megjelenésének „egyetlen lehetséges okaként” két feketehalmi baromfitelep magyarországi és szlovákiai, egy maros-szentimrei tyúkfarm hollandiai baromfiimportja szerepel a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) május 23-án nyilvánosságra hozott jelentésében. A feljegyzés szerint a Magyarországról behozott napospulykát a feketehalmi cégnél elpusztultak. Az elásott szárnyastetemekről a később elvégzett laboratóriumi vizsgálatok megállapították, hogy a tetemek madárinfluenza-vírussal fertőzöttek. A feketehalmi Patiprod képviselői viszont a 29 ezer növendékpulyka pusztulását csibeneveldéjük túlzsúfoltságával, és a telep villamoshálózatának meghibásodásával magyarázták. Az állítólag madárinfluenza-vírussal fertőzött magyarországi napospulykákat importáló brassói Verba Trans Kft. cáfolta a jelentés: cége nem napospulykákat, hanem naposcsibéket vásárolt Bábolnáról, s azok megvannak, egészségesek, tehát az SRI-feljegyzésében említett csibék egy percig sem voltak pulykanövendékek. A román elemzők „csaknem diplomáciai botrányt kirobbantó koholmánynak” mondták az SRI „minduntalan előrángatott magyar mumust” sugalmazó feltételezéseit. Calin Popescu Tariceanu kormányfő is úgy nyilatkozott, nincs egyértelmű bizonyíték a madárinfluenza vírusának Magyarországról vagy Szlovákiából történt behurcolására. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint az illetékesek mintha máshol keresnék a bűnbakot – ami jelen esetben „bűnpulykává” változott-, és ha tőlük telne, a madárinfluenza elterjedéséért is a magyarokat tennék meg felelősnek. Batiz András magyar kormány-szóvivő szerint minden valóságot nélkülöznek a román titkosszolgálat vádjai. A bukaresti magyar nagykövetség hivatalos tájékoztatást kért a román külügyminisztériumtól. /Megalapozatlan a „magyar importjárvány”-elmélet. Diplomáciai botrányt kavarhat a titkosszolgálati jelentés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./
2006. május 24.
Összesen 995 darab szitkozódó e-mailt kapott május 23-ra virradó éjszaka a Magyar Koalíció Pártja (MKP) a Ján Slota vezette magyarellenes Szlovák Nemzeti Párttól (SNS), s ezekben „magyar prostituáltaknak” nevezték a címzetteket. A csaknem ezer drótpostai üzenet változatlanul egyazon mondatot ismétli. „Az SNS ezzel a százszázalékos nacionalizmus mélyeire süllyedt” – mondta az MKP által delegált Szigeti László oktatási miniszter, aki nem szólt arról, hogy a párt elszánja-e magát jogi lépésekre. Slotát a minap egy vendéglőben kapta rajta a JoJ televízió kamerája, amint részegen, minősíthetetlen szavakkal szidalmazta a magyarokat és a homoszexuálisokat. Miután a felvételeket a televízió adásba vette, Slota pártja nyilatkozatban tiltakozott, mondván, semmi sem igaz a képekből, az egész a magyarok ármánykodása, a képsorokat ők montírozták össze. Szlovákiában alig egy hónap múlva előre hozott választások lesznek, és a közvélemény-kutatások azt jelzik, hogy Slota pártja ismét parlamenti pozíciót szerez. /Szitkozódó leveleket kapott az MKP. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./
2006. május 24.
„Hihetetlen, de a világban és Romániában még egyaránt léteznek emberek, akik tagadják a holokausztot, ezt az atrocitást, amely az antiszemitizmust, az idegengyűlöletet és a kisebbségekkel szembeni gyűlölet egyéb formáit állandósítja” – fejtette ki Nicholas Taubman, az Amerikai Egyesült Államok romániai nagykövete május 23-án Az antiszemitizmus legyőzése és a holokauszt felidézése című vitafórumon Bukarestben. A Elie Wiesel Romániai Holokausztot Vizsgáló Országos Intézet rendezvényén a kormány több képviselője és számos közéleti személyiség is részt vett. /Bukaresti vitafórum a holokauszt ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./
2006. május 24.
Temesvárott magyarországi és hazai szakértők értekezletet tartottak a romániai magyar szórvány ügyében. A romániai magyar szórvány iskoláztatása – az autonómiák mellett – az egész romániai magyarság ügyének kulcskérdése. Kiderült, hogy elkészült a projekt, 252 (!) szakértő mondott róla véleményt, és most már csak a régiónkénti tervek elkészítésén a sor. Továbbá fel kell építeni a bentlakásos iskolaközpontokat. Egymilliárd euró áll a projekt rendelkezésére. A magyarság egyenjogúságáért folyó harc egyben az asszimiláció ellen folytatott harc is, a leggyengébb asszimilációs pont a szórvány. Magyarországon idén is megtartották a magyar nyelv hetét. Romániában is elkelnének az efféle rendezvények. A nyelvi renyheség teszi, hogy a megfelelő magyar szó helyett a gyakrabban hallott románt használják az emberek. A nyelvet tisztán tartani „több mint szent kötelesség, egyenesen létkérdés. Az anyanyelv elfelejtése a nemzeti érzés elhalványulásával együtt jár” – írta Szász János. /Szász János: Szórvány, nyelv. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./
2006. május 24.
Déván a végzős diákok előadták Abonyi Lajos 130 évvel ezelőtt megírt népszínművét, A betyár kendőjét. Az előadással akarták előteremteni a ballagásra, banketthez szükséges pénzt. Keserű Melinda, az osztály szülőbizottsági elnökének felajánlotta, hogy színdarabot tanít be, amellyel végigjárják majd az előadásokban amúgy is hiányt szenvedő szórványvidéket. Az első bemutató május 19-én volt Déván, a Téglás Gábor Iskolacsoport aulájában. Kevesen jöttek el, akárcsak a május 21-én a dévai Magyar Házban megtartott előadásra. /Gáspár-Barra Réka: Déván sem tapodta egymást a közönség. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./
2006. május 24.
A Kolozsvári Rádió a hallgatók szolgálatában címmel tartott előadást Orbán Katalin, a kolozsvári rádió magyar szerkesztőségének osztályvezetője a Római Katolikus Szent Mihály Caritas Szentegyház utcai székhelyén. Kiderült, hogy csak egy országos rádiótársaság létezik, amely frekvenciákat biztosít a különböző regionális vagy helyi rádióknak. Nem készülnek közvélemény-kutatások a hallgatók igényeit illetően, pedig szükség lenne erre. Május elseje óta a rádió alelnöke Rostás Péter István. Nagy változások történtek a rádió életében technikai téren is, hiszen a rádiózás digitalizálódott. Folyamatban van a szalagokról való hangfelvételek átvétele is. Nagyon sok gond van a nyelvhelyességgel. Rohamosan romlik a köznyelv és ez hat a kollégákra is, de sok a rosszul beszélő interjúalany is. /D. I.: Kolozsvári Rádió a hallgatók szolgálatában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./
2006. május 24.
A resicabányai Új Hullám Ifjúsági Szervezet időszaki kiadványt jelentetett meg Új Hullám címmel. Az ifjúsági lap negyedévenként jelenik meg a Communitas Alapítvány támogatásával. A lap impresszuma szerint a felelős szerkesztő Costan Melánia, a főszerkesztő Makay Botond, a grafikai szerkesztő és tördelő Costan Adrian. A lap első, január–márciusi száma kissé megkésve jelent meg. /Szakmáry Károly: Megjelent az Új Hullám című lap. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./
2006. május 24.
Kolozsváron a Phoenix könyvesboltban Jancsó Miklós színművésznek egyszerre két újonnan megjelent kötetét is bemutatták. Az igényes tanulmány Csiky Gergely színpadi világa /Sapientia Kiadó/ címet viseli, és a szerző doktori értekezését foglalja magában. Ilyen átfogó módon még nem írtak sem Csiky Gergelyről, sem a XIX. századi magyar színjátszásról. A Kandi kamera /Irodalmi Jelen Könyvek, Arad/ című kötet válogatás Jancsó Miklós eddig megjelent rövidprózájából, humoreszkjeiből. /Ö. I. B.: Két új Jancsó-kötet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./
2006. május 24.
A Sass Kálmán Gyülekezeti Terem adott otthont Érmihályfalván május 21-én a könyvbemutatónak: Szilágyi Ferenc helybéli képzőművésznek, a Tibor Ernő Stúdió tagjának Sztálin-csokoládé című munkáját ismertették. Az önerőből megjelentetett könyvben a szerző édesapjának katonaéveit, valamint a második világháborúban és az orosz hadifogságban töltött éveit örökíti meg a bevonulástól a hazatérésig. Szilágyi Ferenc kiváló emlékezőtehetségének köszönhetően 178 nevet és 166 helységnevet tartalmaz a könyv. Boros József magyartanár felelevenítette, hogy a Máté Imre Irodalmi Kör Homokrögök című antológiájában már jelentek meg Szilágyinak versei és plakettjei. Szilágyi Ferenc nem élhette meg a kézirat nyomdába kerülését, másfél évvel ezelőtt, 84 éves korában elhunyt. /Ernei Júlia: Idén is volt könyvbemutató a Nyíló Akácon. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 24./
2006. május 25.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) jelentése a madárinfluenza-hullám kapcsán nem több kitalációnál. Miután az érintett cégekről kiderült, hogy nem tenyésztenek pulykát, a SRI pontosított: a pulykán csirkét kell érteni, de egészében véve a jelentés továbbra is érvényes. Nem először fordul elő, hogy a Román Hírszerző Szolgálat gyanús információkkal látja az arra feljogosított hatóságokat. Például a parlament elé tavaly benyújtott, 2004-es tevékenységi beszámoló kiderül: „Nőtt az etnikai alapú autonomista-szeparatista projektek létrehozásában részt vevő radikális csoportok agresszivitása. A propagandisztikus kezdeményezésekkel párhuzamosan, radikális magyar körök (érdekelt külső entitások támogatásával folytatott) akciói hozzájárultak olyan szervezési formák kikristályosodáshoz és megerősödéséhez, amelyek a »Székelyföld Régió« széleskörű autonómiáját szorgalmazzák, illetve azoknak a törvényhozási lépéseknek a folytatását, amelyek lehetővé tennék a kitűzött cél megvalósításához szükséges jogi keret megteremtését.” A magyarveszély állandó jelleggel szerepelt a SRI jelentéseiben. Tetten érhető az SRI átpolitizálása is, ugyanis az ország területi szervezésének – a megyék, régiók határainak – megváltoztatása nem a jogszabály, csupán egyes politikusok értelmezésében tekinthető szeparatizmusnak. /Szőcs Levente: Pulyka, csirke, magyarveszély. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./