László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ-elnöke szerint meg kell teremteni a közösségen belül a társadalmi békét. Elment a megyében létező helyi, kerületi szervezetek tisztújító gyűléseire, a jogászok és mezőgazdászok tájékoztatták a tagokat a törvénymódosításokról. Vajdaság és Kárpátalja példája mutatja, milyen eredményhez vezetett a kis magyar közösségek politikai megosztottsága és a közöny. Kimaradtak a parlamentből, veszítettek az önkormányzatokban. Szlovákiában a felvidéki magyar közösség passzivitása mutatkozott meg az önkormányzati választásokon. A román közvélemény már elismeri, hogy az RMDSZ képes általános közösségi problémákat felkarolni. /Meg kell teremteni a társadalmi békét a közösségen belül. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

A Romániában tartózkodó europarlamenterek ízelítőt kaphattak a román politikából, amikor Anca Boagiu integrációs miniszter szóváltásba keveredett Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszterrel. A Konrad Adenauer Alapítvány által szervezett rendezvényen jelen lévő Borbély kijelentette: „Nem az Európai Uniótól függ Románia integrációja, hanem tőlünk”, és úgy értékelte, eljött az ideje, hogy Románia elvégezze dolgát a csatlakozás ügyében. Emlékeztetett a „magyar és más nemzeti kisebbségek különleges kéréseire”, a kisebbségi törvény körül kialakult nézeteltérésekre célozva. Anca Boagiu miniszter kifejtette: az integrációs szaktárca minden területen monitorizálta az elért eredményeket. /Borbély a kisebbségi kérdések megoldását sürgeti. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 22./

Lassan csitulnak az aradi RMDSZ és RMGE közötti botrány hullámai, amelynek során az RMDSZ megtiltotta a gazdáknak, hogy Bukarestben részt vegyenek az április elején, az Agrostar szakmai tömörülés szervezte tüntetésen. Az aradi RMDSZ állítólag azzal fenyegette meg az RMGE-t, hogy ha tagjai szolidaritást vállalnak az Agrostarral és elmennek Bukarestbe, akkor kirakják őket az új székházból. Az RMDSZ-nek vállalnia kellene a kockázatot, hogy a magyar gazdáknak joguk van tüntetni érdekeik érvényesítéséért – nyilatkozta Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke. – Vagy úgy gondolják, hogy Románia mezőgazdaságában minden rendben, a gazdák jól élnek, könnyen kifizetik az üzemanyag árát? – kérdezte. Ilyen tiltás csak Aradon fordult elő, ezzel az RMDSZ túllőtt a célon. Az országos elnökkel ellentétben Kocsik József, az aradi egyesület vezetője elmondta: Király András megyei RMDSZ-elnök csak ajánlotta, hogy ne menjenek el a tüntetésre, ők pedig úgy döntöttek, maradnak. Mester József, a pécskai szervezet alelnöke szerint a gazdatársadalomnak nem irodára, nem alamizsnára van szüksége, hanem „egyenrangú állampolgárai kell legyenek az országnak, amelyben élhet alkotmányos jogaival úgy, mint a pedagógusok.” /Irházi János: Érdekvédelmi áttételek. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./

Haladó szinten heten folytatják a tibeti nyelv tanulását Csíkszeredán, a Sapientia Egyetemen. A nyelvtanfolyam vezetője Kakas Beáta fiatal budapesti indológus. Elmondta, hogy egy éve kihívást jelentett idejönni, úttörő munkát végzett. Addig Romániában csak Bukarestben lehetett hindit tanulni. A tibeti nyelvtanfolyam pedig egészen új kezdeményezés volt. Játékfilmeket, ismeretterjesztő filmeket mutattak be, előadásokat tartottak távol-keleti témákban. Ilyenkor a városból sok érdeklődő eljött. /Takács Éva: Tibeti nyelvtanfolyam indul a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 22./

Kolozsváron a Bethánia óvoda az egyetlen, ahova magyar fogyatékos gyerekeket is befogadnak. A holland civil szervezetek, amelyek eddig az intézményt támogatták, jelezték: az idén ősztől nem tudják folyósítani az összeget, amely az óvoda működtetéséhez évente szükséges. A Bethánia óvodát csaknem másfél évtizeddel ezelőtt alapították. Az óvodában mintegy 60 sérült gyerekkel foglalkoznak. Valamilyen megoldást kellene találni. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Megszűnik a Bethánia óvoda? Az alapítvány anyagi gondokkal küszködik. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Orbán Attila simonyifalvi evangélikus-lutheránus szórványlelkész az apatelki parókiát nyári táborozás céljából kívánja bővíteni, korszerűsíteni. Tavaly két alkalommal 20-20 gyermek számára szerveztek nyári programot. Idén nyelv- és zenetábort, egyházmegyei ifjúsági tábort, hittantábort is terveztek. Jelenleg 30 személyt tudnak elszállásolni. A kilencvenes évek elején a hollandok építették a parókia melletti gyülekezeti házat, annak padlásterét szeretnék beépíteni, ami további 20 férőhelyet jelentene. Apatelek csendes, hegyaljai falu, sok a kirándulási lehetőség. /Balta János: Táborhelybővítés Apatelken. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./

Elkészült a leendő kolozsvári 1956-os emlékmű városházi engedélyeztetéséhez szükséges dokumentáció, a látványterv, beindult az a meglehetősen hosszú engedélyeztetési folyamat, hogy a Sétatéren felállíthassák a pályázatnyertes Szakáts Béla temesvári szobrászművész alkotását. A Kolozsvár Társaság (KT) reprezentatív köztéri szobor felállításával kíván az 1956-os magyar forradalomra emlékezni. A KT reményei szerint a szobrot idén október 23-án, a forradalom kezdetének 60. évfordulóján sikerül majd felavatni. 1956-ban Kolozsváron zajlottak azok a diákmegmozdulások, amelyek után a Bolyai Tudományegyetemről 15, a Képzőművészeti Főiskoláról 3, a Protestáns Teológiáról 20 diákot és tanárt ítéltek el. És Kolozsváron került sor az 1956. november 1-jei Házsongárdi temetői tüntetésre, és ugyanitt működött a Kolozsvári Területi Katonai Bíróság, amely székhelyén és kihelyezett tárgyalások során egész Erdély területén, az 1956-hoz kötött perekben több, mint húsz halálos ítéletet hozott. Ezeket az ítéleteket később Szamosújváron, Aradon és Jilaván hajtották végre. Ugyanakkor Kolozsvár a román megmozdulások színhelye is volt, hiszen a magyar forradalommal rokonszenvező román diákokat ítéltek el a Babes Egyetemről, köztük a Volcinschi-csoport 12 tagját. /Tibori Szabó Zoltán: Közös ügy az 56-os szobor. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Sepsiszentgyörgyön hatalmas karriert futott be tizennégy év alatt a Szent György-napok, a kezdeti kis kirakóvásár kulturális eseményekkel megtűzdelt kitöltő rendezvénnyé vált, tíz év óta egyhetes nagyrendezvénnyé. Az április 23-án kezdődő városnapok összművészeti fesztivállá növekedett, melynek párja sem határokon belül, sem azokon túl nincs. Nagy Kopeczky Kálmán, a rendezvény főszervezője kifejtette, mindenféle műfajból akarnak jönni előadók, a határon túlról is érkeznek. Idén meghívással alakították ki a programot. Válogattak a helyi előadókból is A színházról szólva: van egy kortárs dráma, van egy klasszikus előadás, a Lear király, egy kortárs táncszínházi előadás és egy hagyományosabb, a Hargita Néptáncegyüttesé. /Váry O. Péter: Kirakodóvásártól a fesztiválig – és hogyan tovább? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./

A Bukarestben élő Csire József, a zenetudomány professzora április 14-én betöltötte 80. életévét. Nagyváradon született, de 56 éve Bukarestben él: volt a Román Opera karmestere is, 1961-től tanít a Zeneakadémián, ismertté vált komponistaként is, miközben megalkotott számtalan zeneelméleti és -pedagógiai művet. Kádár Ferenc József tanár diplomadolgozatát Csire József irányítása alatt írta meg a Csíkszeredai Dal- és Zeneegyletről, és 1980-ban sikerrel védte meg a konzervatóriumon. A monográfia 1890-től, a dalegylet megalakulásától követte nyomon a város zenei életét. A vegyes kar 1940-ben Budapesten vendégszerepelt. A dolgozatban feltűnnek továbbá Csíkszereda áldozatkész zenetanárai, előadóművészei, külön fejezetben Sprencz György, a Dal- és Zeneegylet első karmestere, valamint az őt követő Domokos Pál Péter, 1926–1932 között a helybeli tanítóképző tanára, aki az itt töltött évek alatt jelentette meg nagy munkáit, mint A csíkcsobotfalvi Kájoni-kézirat felfedezése (1929) és A moldvai magyarság (1931). Az együttes zászlójára a csíki asszonyok a következő jelszót hímezték: „A Hargita alján míg dalnokok élnek, csak boldog időkről daloljon az ének!” Csire József felesége Csire Gabriella írónő, a székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Könyvkiadó házi szerzője. /Barabás István: Boldog zene. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 22./

Beke György tágabb ívű erdélyi barangolásai után mostanság Székelyföld fölött köröz. A szerző nagyszabású, Barangolások Erdélyben felcím alatt futó műveinek hetedik darabja a Székelyföld II. kötete, a Nagyküküllő, Fehér-Nyikó folyó- és patakvölgyeit végigpásztázó írásokat tartalmazza. A Barangolások Erdélyben I. kötete, a Szigetlakók a közép-erdélyi szórványok szépirodalmi igényű riportokban rögzített krónikája, a sorozat II. kötete – Boltívek teherbírása – Szatmár és Máramaros tájainak magyar hagyományait és mai életét öleli a borítólapok közé. Az Értől a Kölesérig a bihari magyar élet tükre, a Bartók szülőföldjén címűben a Bánságról rajzol írói körképet, illetve Arad, Temes és Krassó-Szörény környéki barangolásait gyűjti egybe, a Déva vára alatt Hunyad, Szeben megye töredékmagyarságát mutatja be.   A Székelyföld I. kötetében a Maros, a Nyárád, a Kisküküllő mentét mutatta be. Beke most dolgozik a III. Székelyföld-köteten, amely az Olt és a Feketeügy mentén élők világát bontja ki. A nyolckötetes sorozat kis híján ötezer oldalnyi írásfolyammá, egy sajátosan ,,Beke Györgyös” Erdély-monográfiává áll össze. A magyar megmaradás könyvei ezek, állapíthatta meg Sylvester Lajos. Trianon óta Erdélyről ilyen alkotás nem jelent meg.  Beke műve: az erdélyi magyarság idő- és térrajza, kulturális, szellemi mozgásterének folytonos alakítója és védelmezője. /Sylvester Lajos: Beke György Erdély-láttatása (A magyar megmaradás könyvei). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./

Száz éve született Szemlér Ferenc /1906-1978/ író, 1979-ben, halála után jelent meg utolsó könyve, a Százlátó üveg alcíme szerint: ,,önéletrajzi visszaemlékezések” Azóta nem jelent meg könyve. Valószínűleg életében neki jelent meg a legtöbb kötete az erdélyi írók közül, számtalan verseskönyv és tanulmánykötet mellett drámák és regények is, amelyek közül A hárompúpú hegy (1957) varázslatos hangulatával tűnik ki, az Arkangyalok bukása (1947) önéletrajzi elemeket is tartalmazó társadalmi korrajz, A mirigy esztendeje (1969) pedig – talán Szemlér legkiérleltebb, legkiválóbb prózai műve – történelmi regény, az Udvarhelyi Odüsszeja (1971) ismét önéletrajzi fogantatású, a szerző szülővárosáról, Székely­udvarhely­ről szólt. Számtalan verseskönyve is megjelent életében, ezekből talán érdemes lett volna a századik évfordulóra kiadni egy válogatást. Tanulmányai hozzájárultak a hatvanas években Dsida Jenő válogatott versesköny­vének kiadásához, s oroszlánrésze volt az Erdélyi Helikon költői /1973/ című, vaskos antológia kiadásában is, ő válogatta, rendezte sajtó alá, és látta el bevezető tanulmánnyal a kötetet. Vannak ifjúsági regényei, gazdag a fordítói életművét is, ezért érthetetlen, miért e csend körülötte? /Bogdán László: Százlátó üveg. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./

Jancsó Benedek A székelyek című, 1921-ben megjelent munkáját adta ki újból az udvarhelyi Litera-Veres Kiadó Az Emberért, Holnapunkért Alapítvánnyal közösen. A magyar és francia nyelvű szöveg e kiadásban román nyelven is olvasható, Murányi János fordításában. Előszót Demény Lajos történész írt hozzá. Az alcímében történelminek és néprajzinak nevezett tanulmány szerzője kevésbé ismert a nagyközönség számára. Jancsó Benedek /Gelence, 1854. nov. 19. – Budapest, 1930. jún. 27./ Kolozsváron és Bécsben járt egyetemre, Kolozsváron doktorált. Munkái közül a Román politikai történelmi tanulmányok, Szabadságharcunk és a dákoromán törekvések, illetve A román nemzeti törekvések története címűeket emelte ki Demény Lajos előszavában. Jancsó Benedek könyvében A székelyek mint a népek szabadságának harcosai című fejezet zárta a kötetet, ebből kiderült, hogy a magyarság védelme mellett a két román fejedelemségben, sőt török, lengyel, olasz, amerikai földön is omlott a székely vér a zsarnokok elleni csatákban. E részből egyetlen mondat: „E nép története azonban megtanít arra is, hogy a székely nemcsak Magyarországért és a székely szabadságért harcolt, hanem idegen nyelvű és fajú népekért is, ha azt hitte, hogy egyúttal az emberiség egyetemes érdekeiért és a népek szabadságáért, lelkének az eszményképéért harcol.” /P. Buzogány Árpád: A székelyekről, több nyelven. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 22./

Duray Miklós szlovákiai magyar politikus nyílt levélben fordult a világ magyarságának kiemelkedő tudományos, kulturális személyiségeihez, hogy kérjék nemzettársaikat, legyenek az MDF, a MIÉP, a Jobbik, a Cigány Összefogás, a Kisgazdapárt, a Centrum Párt, a KDNP szavazói, ha netán az első fordulóban az MSZP-re vagy az SZDSZ-re szavaztak, de fontos számukra a nemzet. Az egész Kárpát-medencei magyarság érdekében, jövőnk érdekében, fogjanak össze, és 2006. április 23-án szavazataikkal támogassák a FIDESZ – KDNP jelöltjeit. A nyílt levelet több mint negyven író, tudós, politikus, lelkipásztor látta el aláírásával. /Nyílt levél nemzettársainkhoz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./ Köztük van Ábel András, a Sydney University professzora, Bauer Edit, az Európai Parlament szlovák képviselőcsoportjának MKP által delegált képviselője, Csapó Endre, az Ausztráliában megjelenő Magyar Élet főszerkesztője, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke, több, az Egyesült Államokban, Erdélyben, Vajdaságban és Szlovákiában élő határon túli és magyarországi. /Hírek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 24./

A rendszerváltozás után először hosszabbíthat mandátumot egy kormány Magyarországon: az MSZP koalíciós partnerével, az SZDSZ-szel közösen többséget szerzett az Országgyűlésben. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök marad, az eddigitől eltérő retorikát használt győzelmi beszédében amikor azt mondta, hogy tízmillió magyar nevében, tizenötmillió magyar érdekében fog cselekedni. Bár a külképviseletekről beérkező szavazatok megérkezéséig még nem lehet hivatalos végeredményt kikiáltani, ennek ellenére a legtöbb mandátumot a szocialisták szerezték meg. Az MSZP 2002-höz képest növelte képviselői számát, az eddigi 178 helyett legalább 189 tagú lesz frakciójuk, a Fidesz- és az SZDSZ-frakció ugyanakkora maradt, míg az MDF-nek kevesebb lesz a képviselője, mint 2002-ben, mégis több, mint ahány a frakciójukban maradt 2006-ra. Az április 23-i második fordulón 110 hely sorsa dőlt el. Ebből 64-et szerzett meg az MSZP, 42-t a Fidesz, 4-et az SZDSZ. Orbán Viktor a polgári oldal összefogása hiányának tulajdonította a választási vereséget. A Fidesz elnöke kihangsúlyozta, pártja hű marad a nevéhez, ami latinul hitet, bizalmat, hűséget jelent. Dávid Ibolya, az MDF elnöke kijelentette, Magyarországon nagyarányú átrendeződés előtt áll a jobboldal, és az MDF akarva-akaratlanul elindítója ezeknek a változásoknak. Az MDF elnöke keményen beszélt a Fidesz ellen. /Kiss Edit, Rédai Attila: Baloldali marad Magyarország. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 24./

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közleménye szerint a határon túli magyar pedagógusok és oktatók számára ismét megnyílt a kedvezménytörvény alapján járó szakirodalom-vásárlási támogatás, amelyet április 24-től lehet ismét felhasználni. Az összeg idén is tizennégyezer forint. Azon jogosultak, akik tavaly nem tudták igénybe venni a támogatást, ez idei keret mellett a tavalyi összeget is levásárolhatják. /K. E.: Ismét igénybe vehető a könyvvásárlási támogatás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 24./

Dr. Hermán M. János református lelkipásztor beszélt életútjáról. Kolozsvárott született 1948-ban, édesapja györgyfalvi lelkész volt. Apját börtönből való szabadulása után Nagysármásra hívták lelkésznek, így 1950-ben odaköltöztek. Édesapját missziós tevékenységéért a Mezőség Mózesének nevezték, legalább tízezer embert ismert név szerint a Mezőségen. Járta a falvakat, és időnként gyermekeit is magával vitte.   Édesapja kőművesekkel, ácsmesterekkel templomot és parókiát épített vályogból Kissármáson, majd gyülekezeti termet épített engedély nélkül, önerőből, mert hitt a jövendőben. Templomot mentett meg az elkezdett lebontásból Mezőbáldon, és újjáépíttette a hívek segítségével. Templomot javított Cégen. Gyermekek százát tanította magyarul írni, olvasni, énekelni, és ha kellett, románul és németül is prédikált. Negyvenöt évi nagysármási lelkészi szolgálata alatt több mint kétszázan tértek a református egyházba a más vallásúak, főleg az adventisták közül. A hatóság sokszorosan fenyegette, próbálta megfélemlíteni, lejáratni, mindhiába. Teológiai munkásságának, írásainak közlése még várat magára. Dr. Hermán M. János barátaival ott ültek a sármási templomban 1989 húsvétján, amikor édesapja azt prédikálta, hogy a Kondukátornak nem lesz része a feltámadásban. Mindenkiben megállt a lélegzet, ő pedig megismételte: a Kondukátor elpusztul, mert a bűnei az égre kiáltanak. Négyszáz ember hallgatta a prédikációt. Haja szála sem görbült meg, még a besúgók sem mertek jelenteni. Makkai Sándor nevezte el a Mezőséget Holt-tengernek. A nyolcvanas években már csak a túlélés reménye tartotta ott az embereket. Tucatnyi mezőségi faluban az eltelt ötven év alatt egyetlen magyar sem maradt. Szombattelkén, Kiscégen, Budatelkén, Viszolyán, Dombon, Csehtelkén édesapja temette el az utolsó magyarokat. Apja az agyonolvasott Bibliájával folytatta a családlátogatást. Ahol a magyarság kisebbségben van, hiányzik a középréteg, ahol alig voltak magyar iskolák, és azokat is sorban bezárták, azokban a mezőségi falvakban, mint például Katona községben, felgyorsult a nyelvromlás. Kallós Zoltán, Kövesdi Kiss Ferenc szolgálata példaértékű, vannak követőik, de nem elegen. Hiányzik a folyamatosság. Édesapja a hívek után járva negyven kilométert is gyalogolt naponta. Felkereste a családokat, tanította a gyermekeket, vállalta a beteggondozást, helyettesítéseket. Volt olyan is, amikor tíz falunak volt a lelkésze, családja alig látta. Édesapja sokszor magával vitte egyik-másik gyermekét. Imádság nélkül senkit nem eresztett el házából, üres kézzel senki sem távozott. Román tisztelői is seregestől voltak. Dr. Hermán M. János 1973-ban kezdte el a lelkészi szolgálatot Mezőkeszüben. Később Somkeréken, majd Újősben volt lelkész, ahol a fűzkúti szórványgyülekezetet is ellátta. 1983. szeptemberében elbúcsúzott híveitől és öt gyermekünkkel Hollandiába elmenekültek, felesége ugyanis holland.  A holland Mezőségre került, ahol korábban évekig nem volt lelkész.       Dr. Hermán M. János  szolgált a felvidéki Komáromban, Budapesten, Londonban, Brüsszelben, azután sikerült visszajönnie. Hét éve dolgozik a Királyhágó-melléki Református Egyházkerületben. Amikor 1983 őszén holland egyházi szolgálatba lépett, két-három hónap után összegyűjtötte a frízlandi magyarságot. Azután megtudta, hogy Belgiumban sincs lelkész, ezért Liège-ben és Brüsszelben is megszervezte a maradék magyarságot. A nyugati magyaroknál a második nemzedék már többnyire feladja identitását, nyelvét. Úgy számolta, hogy a második világháborút követő negyven esztendőben legalább százezer magyar ember váltott nyelvet, kultúrát Nyugat-Európában. Még a fordulat előtt folytatták a szervezett segélyszolgálatot. Az akkori vezető lelkész éppen távozott, és akkor meghívták őt Budapestre, menekültügyi szolgálatra 92–93-ban. Szörnyű volt látni, mit hozott magával a délszláv háború. Főként ennek a következményeit próbálták enyhíteni Magyarországról. A nyugati magyarság különösen sokat segített. Dr. Hermán M. János ahogy megkapta a holland útlevelet, 1987-ben hazamerészkedett. Sokat nem tehetett, de gyógyszeres segítséget nyújtottak sok embernek. Csomagküldéssel és híradással is próbáltak szolgálni. Persze mindig nyomon követték, megfigyelték, akikkel beszélgettek, azokat vallatták. Sorra érettségizett mind a hat gyerekük. Ketten jártak teológiára: Rebike Kolozsvárra, Dani pedig Nagyszebenbe. Zsuzsa Budapesten tanult, József meg Kolozsvárra házasodott.    – A hazai jelenlétre minket Isten kötelez, vallja Hermán M. János. Szerinte a romániai felekezetek összessége inkább hajlik a szőnyeg alá való seprésre, mert olyan nagy mértékű volt az összefonódás a politikai rendőrséggel. A régebbi besúgók egy része ma is aktív, az erőszakkal beszervezettek pedig rossz lelkiismerettel élnek. Számos egyházi alkalmazott könnyűszerrel zsarolható. Az egyházi élet legrázósabb kérdése az átvilágítás. Szinte teljes hallgatás övezi a múlttal való szembenézést.   Hermán figyeli a fordulat óta a társadalmi folyamatokat, a becsületesek kínlódását, az erdélyiek tömeges kivándorlását, a gazemberek metamorfózisát. Úgy látja, túl kevesen jöttek haza az ötven év alatt több mint 678 kitelepedett vagy disszidált, katolikus, református, unitárius, evangélikus erdélyi lelkész közül. Hermán M. János /sz. Kolozsvár, 1948. szept. 7./ 1984-ben holland diplomát kapott, majd két fríz gyülekezetet pásztorolt. Hat gyermekük van, mindannyian anyanyelvi szinten beszélnek magyarul. Jelenleg hollandiai otthona és Nagyvárad között ingázik, ahol előbb a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület előadó-tanácsosa, majd az Egyházkerületi Dokumentációs Központ létrehozója, vezetője. /Fábián Tibor: Egyházból mentem egyházba. Dr. Hermán M. János református lelkipásztor a mezőségi Holt-tengerről és a lelkészi sorsvállalásról itthon és külhonban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 28., folyt.: ápr. 11., ápr. 14., 24./

Ugyanazok kerülnek vissza a hatalomba, akik az elmúlt négy év ámokfutásával vészesen eladósították az országot, megtagadták a határon túli magyarságot, és a magyar gazdaságot teljesen kiszolgáltatták a nemzetközi tőke kényének-kedvének. A Fidesz liberálisabb része által (is) leszélsőségezett párt elnöke, Csurka István lapjában és országjáró körútján kampányolt a Fidesz ellen.  Magyarország a környező országokhoz képest is hátrányosabb helyzetben van a sajtószabadság terén. A balliberális magyar sajtó uralja a tömegkommunikációt. Ilyen ellenszéllel kétszeresen nehéz nemzeti elkötelezettségű pártoknak választásokat nyerniük, írta Makkay József, az Erdélyi Napló főszereplője. A kormányzó pártok elzárkóztak a legdurvább választási csalásnak tekinthető láncszavazás elleni intézkedésektől, ezzel szemben a választási bizottság megrótta Orbán Viktort a kampánycsend megsértése miatt a Fideszbe beépült szocialista ügynökök feljelentése alapján.  A nemzeti oldal újabb veresége a határon túli magyarok számára a legtragikusabb. Fidesz-győzelem esetén újraindulhatott volna több olyan kárpát-medencei magyar–magyar terv, amely nélkülözhetetlen az egészséges nemzettudat fejlődéséhez. Minden marad a régiben: Gyurcsány Ferenc kevéssé fog törődni azzal, hogy Erdélyben kifütyülik, a szocialistáknak és szabaddemokratáknak elkötelezett RMDSZ-es elit zavartalanul élheti tovább nyugodalmas hétköznapjait.   /Makkay József: A vereség tanulságai. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 24./

A magyarországi választások eredményeképpen megalakulhat a második Gyurcsány-kormány.   Kérdés, hogy Orbán Viktor megmarad-e a Fidesz élén? Ha vállalja a továbbiakban is a vezetést s meg is marad a párt élén, akkor nagy kérdés, hogy változtatni tud-e eddigi, nyilvánvalóan hibásnak bizonyult taktikáján, amelynek lényege az, hogy egy nagy nemzeti erőnek kell legyőznie a baloldalt, írta Borbély Zsolt Attila. A nemzetpolitikában gondolkodóknak mégiscsak Orbán Viktor marad a fő reménységük. A Fideszben senki mást nem lehet látni, aki össze tudná fogni a jobboldali szövetséget, s emellett megközelítené karizmában, kapacitásban, lényeglátásban, elhivatottságban Orbán Viktort. Ami viszont a legszomorúbb: Magyarországra újabb négy év szocialista-libertariánus rombolás vár… /Borbély Zsolt Attila: /Tanulságok. Szocialista győzelem, Fidesz-vereség. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 24./

Az MSZP-SZDSZ győzött. „Mit jelent ez nekünk, erdélyieknek? Kicsit az eddiginél is árvábbak leszünk, az anyaországi támogatások” tovább csökkennek. Most már viszont nem lehet hátrafele mutogatni, az átkos polgári kormányra és a démonizált Orbán Viktorra. Aki korábban értünk, erdélyiekért tett, és a mostani kampányban is emlegetett minket. Dávid Ibolya a kampányban tanúsított minősíthetetlen magatartását, megtetézte azzal, hogy a jobboldal vereségét saját győzelmeként élte meg. És kioktatta néhai szövetségesét, mert szerinte a Fidesz már évekkel ezelőtt elveszítette ezt a választást, amikor önző módon meghirdette a jobboldali egypártrendszert és hátat fordított a barátainak. Dávid Ibolya szerint földindulásszerű változások várhatóak a jobboldalon. Valójában a földindulás az MDF-ben esedékes.    /Jakab Lőrinc: Belehúztak. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 24./

MSZP-s győzelem született a magyarországi választásokon. Az ellenzékben maradó Fidesz vezetője, Orbán Viktor bejelentette: a teljes elnökség felajánlja lemondását. Hozzátette: a Fideszben nem lesz bűnbakkeresés, a kampányért minden felelősség őt terheli. Az RMDSZ-nek ezután is az lesz az érdeke, hogy minden magyarországi párttal jó kapcsolata legyen, a magyar kormánnyal pedig megpróbáljon minél termékenyebb együttműködést kiépíteni – nyilatkozta az MTI-nek a magyarországi választási eredményeket kommentálva Markó Béla. Ezzel szemben Tőkés László református püspök arra figyelmeztetett, hogy a régi-új magyar kormánynak felül kell vizsgálnia a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáját. /MSZP-győzelem a magyarországi választásokon. Kényelmes többsége lehet a szocialista–szabaddemokrata koalíciónak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Április 24-i budapesti nemzetközi sajtótájékoztatóján Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úgy nyilatkozott: azt a nemzetpolitikát tudja támogatni, amelyben az a közös nemzeti felelősség ölt testet, mely szerint magyarságunk megőrzésében a Magyar Köztársaságnak különleges felelőssége van. Mint mondta, a nemzetpolitikának egyik, de nem kizárólagos része a határon túli magyarság identitásának megőrzésével és megerősítésével kapcsolatos szándék. Kitért arra, hogy a magyarság nagyobb része Magyarország határain belül, kisebbik része határain kívül él. Szavai szerint egyoldalú diktátumokkal és egyszerű többséggel „sem szerelem, sem nemzeti egység nem hozható létre”. /MSZP-győzelem a magyarországi választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Nem az MSZP nyert, hanem a Fidesz veszítette el a választásokat, mondta több politológus. Vereséget szenvedett a jobboldali nagypárt, ezt több elemző Orbán Viktor hibájának tulajdonítja. A pártvezér stratégiája ugyanis, hogy egységes jobboldal jöjjön létre, megbukott. Az MSZP nem a kormányzásban elért eredményeknek köszönheti a mostani győzelmét, hanem elsősorban politikai marketingjének. Köllő Katalin, a lap munkatársa Orbán beszédében nem fedezte fel, hogy önmagában, vagy pártja politizálásában keresné a hibát. Kijelentette ugyanis, „akik összefognak, nyernek, akik nem képesek összefogni, veszítenek. Ellenfeleink összefogtak egymással és győztek”. Az újságírónő sajnálatosnak tartja, hogy nem készül visszavonulásra „a pártvezér”, továbbá győztesnek tartja Dávid Ibolyát, aki szerint „nem kizárt, hogy földindulásszerű változások lesznek a jobboldalon a jövőben”. Köllő Katalin szerint figyelemre méltó Gyurcsány Ferenc kijelentése: „10 millió magyar nevében, és 15 millió magyar érdekében kell szolgáljunk és eszerint kell kormányozni”. Az MSZP–SZDSZ kormánykoalíció eddig sem tüntette ki nagy figyelemmel a határon túli magyarokat. Gyurcsány meglepetéseket is tartogatott: nemzetről beszélt, trikolórról, „a Himnusz eléneklésére tett javaslata pedig hab volt a tortán, minden bizonnyal sokakat meglepett”. /Köllő Katalin: Nyertesek és vesztesek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Győzött az MSZP–SZDSZ-koalíció. A Fidesz megtartotta a korábbi képviselői mandátumszámot, a 164-et, továbbra is erős ellenzéki párt, de a győztesek kényelmes többséggel kormányozhatnak. Számos egyéni választókerületben néhány tíz vagy néhány száz szavazatkülönbséggel győzött az MSZP. Szijjártó Péter, a Fidelitas elnöke például 44 szavazattal maradt le az MSZP jelöltjével szemben. Miközben az MDF képviselője ,,elvitt” 800 szavazatot a maga kétszázalékos ,,részesedésével”, mert a nem léptek vissza.  Az MDF maréknyira fogyva ugyan, de sikerként éli meg, hogy azt a kormányzatot, amely a négy évvel ezelőtti, az unióhoz csatlakozó kelet-európai éllovas Magyarországból mára a felhalmozott adósságba fulladó sereghajtó országot megteremtette, újabb négyéves mandátumhoz juttatta. Dávid Ibolya a Fidesz romjain akar új jobboldalt teremteni. Az ország romos állapota ellenére maradnak azok a kormányrúdnál, akik a hazát és népét ebbe az állapotba juttatták, írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Választási kiszámolás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

A régi-új magyar kormánynak felül kell vizsgálnia a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáját – fejtette ki Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a magyarországi választási eredményeket kommentálva.    A püspök szerint talán az róható fel a Fidesznek, hogy talonba tette az antikommunizmust és a határon túli magyarok kérdését, azt hitte, hogy ezzel szavazatokat nyer. Tőkés úgy véli: a koalíciós pártok győzelme az RMDSZ hivatalos politikájának a megerősödését eredményezi majd Romániában. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, Székelyudvarhely polgármestere szerint a romániai magyarságnak le kell vonnia a következtetést, miszerint első-, másod- és harmadsorban is csak önmagára számíthat, és csak negyedsorban az anyaországra. ,Itthon feladatunk van: vinnünk kell keresztünket” – mondta. További együttműködésről biztosította a Fideszt, hozzáfűzve: ,,Szeretnénk olyan kormányt az anyaország élén, amely nem határon belüli és határon túli magyarságban gondolkodik, hanem egységes magyar nemzetben”. /Egységes nemzetben kellene gondolkodni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

A bécsi Die Presse főmunkatársa, Paul Lendvay és Lengyel László politológus szerint Orbán Viktornak egy időre vissza kellene vonulnia, hiszen ,,árnyéka” pártjára vetül. Orbán viszont kifejtette, hogy továbbra is a gáton marad. El kell gondolkodni azon, hogy a Fidesz hol hibázta el. A negatív kampánynem érte el a célját, a Gyurcsány-kormány katasztrofális teljesítménye – a széteső költségvetés, a növekvő államháztartási hiány, a forint instabilitása – nem tudta befolyásolni a választókat. Egyszerűen nem hitték el, hogy baj van. /Bogdán László: Magyar tükör. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

Az idei ortodox húsvét az árvíz kárvallottjaival vállalt szolidaritás jegyében telt el. Az elmúlt hetekben tizenkét megyét érintett az árvíz, 5500 embert kellett kitelepíteni, 147 település van veszélyben, 848 ház került víz alá, 221 ház összeomlott, 120 épület pedig bármelyik pillanatban ugyanerre a sorsra juthat. /Ortodox húsvét a szolidaritás jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

„Értesüléseink szerint Ön úgy értékeli, hogy Romániában a magyarság helyzete minden szempontból teljesen kielégítő. Mi, akik Romániában élünk, dolgozunk és adót fizetünk, tudjuk, hogy ez nem igaz” – így kezdődik az a levél, amelyet a HHRF magyar emberjogi szervezet honlapjáról lehet elküldeni Olli Rehn bővítési biztosnak. Az emberjogi szervezet azután kezdte el levélírási kampányát, hogy a bővítési biztos nyilatkozataiban úgy értékelte, Románia megnyugtatóan kezelte a kisebbségi jogokat. A szöveg szerzői jelzik Olli Rehnnek, mely témákat találják diszkriminatívnak, elfogadhatatlannak, kiemelve az autonómia hiányát, a megoldatlan közoktatási problémákat, a magyar vidékek tényleges kétnyelvűségének hiányát, azt hogy a fejlesztési régiók határainak megállapításánál nem veszik figyelembe a történelmi régiók határait. Az egyházi és közösségi ingatlanokat még nem szolgáltatták vissza, és nem valósult meg az állami magyar egyetem. A levelet bárki elküldheti egyetlen klikkeléssel, csak nevét és e-mail címét kell mellékelnie. (A felhívás szövege és a típuslevél megtalálható a HHRF honlapján: http://www.hhrf.org/ hhrf/felhivas.php) A szervezet kampányával párhuzamosan folyik a magyar EU-képviselők kampánya is, akik szerint hangsúlyozni kellene a csatlakozási feltételek között a kisebbségi jogok tiszteletben tartását. /I. I. Cs.: Levél Olli Rehnnek: a magyarság jogokat kér. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

Az Új Magyar Szó átvette a Magyar Hírlapból Nagy Iván Zsolt cikkét. Az Erdélyben, Felvidéken, a Vajdaságban, Kárpátalján élők többségének evidencia, hogy közösségük tagjai Fidesz-szurkolók, szocialista- és SZDSZ-ellenesek. Az erdélyi magyarság csalódott volt a választás után. Az újságíró megmagyarázta, hogy Fidesz-győzelem esetén sem adtak volna kettős állampolgárságot és nem nőttek volna a támogatások. /(Nagy Iván Zsolt, Magyar Hírlap): Amiről nem akartak beszélni. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

Ha egy új tévéadót Autonómia csatornának keresztelnek, nem biztos, hogy ennek bármi köze is van az autonómiánkhoz. Irházi János, a lap munkatársa úgy látja, a Duna tévé új mellékcsatornája nem más, mint Gyurcsányék választásokra időzített könyöradománya. Áthajították a határokon, s most elvárják, vörösre tapsolják a tenyerüket örömükben, amiért szívükön viselik az autonómia ügyét. Maga Balogh Júlia, az Autonómia csatorna főigazgatója sem hiszi, hogy egy előkészítetlen erdélyi tévé helyett ezzel az autonómia ügyét előbbre tolják. A kábelszolgáltatók alapcsomagjában az új adóra nincs hely, erre Gáspárik Attila, a médiafelügyelet alelnöke is figyelmeztetett. És átfutva az első két hét műsorkínálatát, tovább erősödött az újságíróban a meggyőződés, hogy az Autonómia csatorna csupán egy elfuserált, MSZP propaganda-fogás. Az igazi megoldás az önálló erdélyi tévécsatorna lenne. /Irházi János: Bedobtak a csatornába. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

A Marosszéki Közbirtokosság a Küküllő, Nyárád és Maros menti községeket foglalja magában. 7829 hektár erdő és 1100 hektár legelő fölött gazdálkodik. Harmincegy közigazgatási egységben összesen 127 település tartozik hozzá. Vezető fóruma a közgyűlés, amelyben mindegyik település egy-egy delegátussal vesz részt. A vezetőtanács 13 település képviselőiből áll, és a közgyűlés választja meg. Elnök Péter Ferenc, Szováta polgármestere, alelnök Dászkel László, Nyárádszereda polgármestere, titkár Vaidean Florin Bándról. A közgyűlés napirendjén a tavalyi év tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az idei költségvetés megtárgyalása és elfogadása szerepelt. A jövedelem legjelentősebb része a fővágásból származik. A tarvágásból eredő famennyiséget liciten adják el a fafeldolgozó cégeknek. Idén 9 milliárd lejes bevételre számítanak. 2006-ban 2,7 milliárd lej értékben ültetnek csemetét. A közgyűlésen elfogadták, hogy a jövedelmet nem osztják ki, hanem a beruházási alapba helyezik. A jövedelem növelése érdekében egy Sapard-programban akarnak részt venni. A közbirtokosságnak több épülete is van, amit még az állami szervezet, Romsilva birtokol. A visszaigénylési kéréseket benyújtották. Megpályázták a fürdőhelyek fürdőzési és gyógyászati lehetőségeinek növelését célzó kormányprogramot. /Mózes Edith: Kilencmilliárd (régi) lejes bevételre számítanak. Perbe hívják a Romsilvát? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./