A székelyudvarhelyi önkormányzat legutóbbi ülésén Borbáth István RMDSZ-es frakcióvezető kérte Szász Jenő polgármestert, magyarázza meg: az árvízkárosultak megsegítésére kapott összegek miért nem szerepelnek a költségvetés-kiegészítés tervezetében. „Kik, hogyan, mennyit és kiknek osztották a segélyeket?” – kérdezte az. A polgármester kifejtette: szerinte inkább azt kellene számba venni, hogy őrajta kívül mások mennyi pénzt hoztak a katasztrófa sújtotta vidék megsegítésére. Mint mondotta, a pénzadományok nem a polgármesteri hivatal folyószámlájára, hanem két munkatársának nevére érkeztek. „A város nem kapott adományokat, ezért nem vagyok köteles beszámolni azokról” – mondta Szász. Ladányi László alpolgármester szerint az árvízkárosultak tizedét sem kapták annak az összegnek, amelyet az adakozók megsegítésükre szántak, és erkölcstelennek tartja, hogy a károsultaknak szánt pénzen korszerűsítik a sportcsarnokot. Szász a Polgári Élet című újság hasábjain jelentette meg az elszámolási listának. Ladányi szerint Szász azért helyeztette magánszámlákra a pénzt, hogy ne kelljen elszámolnia vele, és arra költhesse, amire akarja. /P. L.: Ködös az udvarhelyi adományok sorsa. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

Böjte Csaba atya december 4-én, vasárnap ünnepi szentmise keretében Budapesten adott át jelképes kitüntetéseket azoknak a nagylelkű támogatóknak, akik a legtöbbet tették azért, hogy sikerült befejezni és felavatni a szovátai Szent József Gyermekvédelmi Központot. A hálaadó szentmisén a Magyar Püspökkari Konferencia, a Magyar Caritas Jószolgálat és a Szent Ferenc Alapítvány képviselői, valamint számos meghívott volt jelen. A szentmise végén Böjte Csaba atya öt személynek adta át a “Bajban levő gyerekek barátai” nevet viselő kitüntetést Mádl Dalma asszonynak, a Magyar Caritas Jószolgálat nagykövetének, dr. Pápai Lajos győri megyés püspöknek, Mártonffy Miklós és Jankovics Vera tervezőknek, valamint Márton Juditnak, az építkezés irányítójának. A szovátai gyermekvédelmi központban 9 lakrészben közel 80 gyermek lakik. “2002 tavaszán a Magyar Püspökkari Konferencia felhívást intézett a magyarországi gyermekekhez nagyböjtben, hogy osszák meg a kenyerüket, uzsonnájukat az éhező erdélyi árvákkal. Mindenkit meglepett a gyermekek, fiatalok nagylelkűsége, 14 millió forint gyűlt össze.” A magyarországi gyermekek ajándékából Szovátán új otthont építettek, ezzel emléket állítottak a felnövekvő új magyar generáció szolidaritásának, összetartozásának. „Határozottan érzem, hogy ebben a házban nemcsak 80 gyermek, hanem a Trianonban széttépett magyar összetartozás, együtt gondolkozás is otthonra talált.” – mondta beszédében Böjte Csaba atya a ház felavatásán, december elsején. /Bajban levő gyerekek barátai címek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 8./

Rendszeresen a diákszínházi seregszemlék élmezőnyében szerepel a nagybányai Fülemüle-csoport, a 2002-ben alakult Németh László Középiskola színiegyüttese. Balogh Csaba tanár elmondta: az együttes jellemzője a csapatszellem. Megosztott első díjat szereztek a szilágycsehi Partiumi Diákszínjátszók Fesztiválján, az Országos Diákszínjátszó Fesztivál 2003-as és 2004-es kiadását megnyerték – az idein megvédték elsőségüket. /Farkas E. Zoltán: Népdalok és Fülemüle-trófeák. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

December 7-én meghalt Albert Antal, a hajdani Hargita napilap alapító főszerkesztője, aki 1989-ben nyugdíjasként ugyancsak alapítója lehetett a Hargita Népének. Tisztelettel vissza, hogy tanácsot adjon. A népszolgálat főszerkesztői igény volt az évek során az ő részéről. A diktatúra idején Albert Antal mindig megvédte a szerkesztőséget, megvédeni az újságíróit. Színvonalas, bátor lapot csinált, bevonva a szerkesztőségbe olyan személyiségeket, mint Székely János, Szabó Gyula, Beke György, Sütő András, Varró Ilona és mások. A Hargita Kalendárium az évek során az ő szerkesztésében lett országos érdeklődésre számot tartó kiadvány. /Ferencz Imre: Búcsú Albert Antaltól. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./

Akár koalíciós válságot is okozhat a kisebbségi törvény, ugyanis a liberálisokon kívül minden alakulat csak hangsúlyos módosításokkal tartja elfogadhatónak a tervezetet. Váratlanul érte az RMDSZ-t, hogy a Demokrata Párt is beállt a tervezet ellenzői közé. Először akkor vált nyilvánvalóvá, hogy a demokraták nem támogatják a kisebbségi törvényt, amikor Emil Boc kijelentette: nem szankcionálja szenátorait, amiért távol maradtak, illetve a jogszabály ellen szavaztak. Azóta Boc egyre keményebben fogalmaz. Szerinte a Velencei Bizottság is ellenzi a kulturális autonómiát, valamint az autonómiatanácsot. A demokrata politikus elfogadhatatlannak tartja, hogy utóbbinak vétójoga legyen, és úgy fogalmazott: Románia nem lehet a kisebbségi jogok kísérleti telepe. Valójában a Velencei Bizottság nem emel kifogást a kisebbségi törvényben megfogalmazottak ellen, sokkal inkább technikai kérdésekben kér kiigazítást. Ám ezek sem az autonómiát, sem a tanácsot nem érintik. Gyakorlatilag a PD a kabinet, illetve a kormányprogram ellen emel szót. Egyes források szerint a demokraták továbbra is előre hozott választásokat szeretnének, és a kisebbségi törvény elutasításával azt szeretnék elérni, hogy a D.A. Szövetség kiváljon a koalícióból. Ezzel nemcsak a kormány bukna meg, hanem Boc is megszabadulna Tariceanutól. Markó Béla ezzel szemben csak azt a PD-t tessékelné ki a kabinetből. A liberális miniszterelnök védelmébe vette a kormányprogramban szereplő jogszabályt és kijelentette: a kisebbségi törvényt jelenlegi formájában, módosítások nélkül kell elfogadnia a törvényhozásnak. Az ellenzéki pártok és a demokraták összesen közel 500 módosító indítványt fogalmaztak meg a tervezet kapcsán, a bizottsági munka határidejét pedig kitolták. Basescu államfő hallgat. – Toró T. Tibor a Velencei Bizottságra hivatkozva állította, hogy változtatni kellene a kisebbségi szervezetek bejegyeztetési feltételein. Az RMDSZ alsóházi frakciója szankciót helyezett kilátásba Torónak, amiért indítványáról nem egyeztetett képviselőtársaival. /Simon Judit: Két táborra szakadt a koalíció a kisebbségi törvény miatt. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

Bihar megye több mint 50 települése részesül abban a 12 millió összértékű támogatásban, amelyet infrastrukturális beruházások befejezésére utalt ki december 8-i ülésén a tartalékalapból a román kormány. Ez csupán egyike a több erdélyi magyar megyét is közvetlenül érintő kormányhatározatnak. Borbély László közmunkaügyi miniszter közölte, a kormánytámogatásban részesült 24 megye közül 8 kifejezetten magyarlakta. A Bihar megyei kedvezményezett települések között van Szalonta, illetve Biharfélegyháza, Értarcsa, Hegyközcsatár és Tóti község. Ezek a magyarlakta helységek – a helyi és megyei RMDSZ szervezetek kezdeményezésére – összesen 2 millióhoz jutottak. A pénzt vízvezeték- és úthálózat-javításokra fordítják. Hargita megye összesen 4,5 millió értékű támogatást kapott. Az összeg Csíkszereda, Csíkcsicsó, Gyergyótölgyes, Gyergyóremete, Balánbánya, Felsőboldogfalva, valamint a megyei tanács között oszlik meg, szintén infrastrukturális beruházások befejezésére, út- és hídjavításra költik. Kovászna a megyei és községi utak, pallók és hidak, felüljárók javítására, illetve a csatornahálózat felújítására fordítja majd a kiutalt másfél milliót. Hasonló a rendeltetése a Szatmár megyének kiutalt 2 millió lej támogatásnak is, Brassó megye 2 milliót költhet a Brassó és Kovászna megyét összekötő megyei út – javítására. Hargita megye újabb 3 milliót, Maros megye székhelye és a közigazgatásilag Marosvásárhelyhez tartozó Marosszentgyörgy pedig másfél milliót kapott a lakossági fűtéspótlék biztosítására. /Gujdár Gabriella: Jelentős összegű kormánypénz ütötte a „magyar megyék” markát. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

Az amerikai képviselőház egyhangú szavazással elfogadta azt a határozatot, amelyet Tom Lantos a képviselőház külügyi bizottságának rangidős demokrata párti tagja terjesztett be az 1956-os magyar forradalom jövő évi ötvenedik évfordulójának a tiszteletére. A határozat méltatja az 1956-os magyar forradalmat, amely előkészítette a kommunizmus 1989-ben bekövetkezett végső összeomlását egész Közép-, és Kelet-Európában, így Magyarországon, két évvel később pedig a Szovjetunióban is. Kifejezi együttérzését a magyar népnek azokért az áldozatokért, akik életüket vesztették a magyar szabadságért és függetlenségért vívott harcban 1956-ban, illetve azokért, köztük Nagy Imre miniszterelnökért, akiket a szovjet és a magyar kommunista hatóságok végeztek ki a forradalmat követően. Az amerikai képviselőház üdvözli a Magyarországon 1989 óta bekövetkezett változásokat, abban a meggyőződésben, hogy Magyarország betagolódása a NATO-ba és az Európai Unióba a szomszédos országok hasonló integrációs folyamatával együtt biztosítani fogja a békét, a stabilitást és a Kárpát-medence népei közötti egyetértést. /Amerikai képviselőházi határozat a magyar 56-ról. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./

Kétnapos hivatalos szlovákiai látogatást tett Sólyom László magyar köztársasági elnök, december 8-án vendéglátójával, Ivan Gasparovic szlovák államfővel folytatott megbeszélést. Sólyom hangsúlyozta: nem véletlenül utazott Szlovákiába, s maga választotta külföldi úti céljai közül – Bécs után – másodiknak Pozsonyt, mert Szlovákiát tartja a második legfontosabb célországnak. Szlovák partnerét emlékeztette arra, hogy a ,,magyar alkotmány eleve kollektív jogokat biztosít a nemzeti kisebbségeknek”. Pozsony továbbra is ódzkodik attól, hogy több vizet juttasson a Szigetköz vízellátását biztosító régi Dunába, Budapest pedig semmiképpen sem tartja elképzelhetőnek, hogy bármilyen dunai duzzasztót építsen Magyarország területén. Sólyom László Pozsony egyetlen magyar iskoláját, a Duna utcai alapiskolát és gimnáziumot látogatta meg, ahol jelenleg 500 magyar fiatal tanul, bár csupán töredékük pozsonyi, döntő többségük Pozsony 150 kilométernyire kiterjedő magyar vonzáskörzetéből származik. Szlovák újságírói kérdésre válaszolva Sólyom kijelentette: ha a kettős állampolgárság kérdésében ismét népszavazásra kerülne sor Magyar­országon, akkor azt nem támogatná, mert szerinte nyilván ismét nem sikerülne világosan tisztázni és megfogalmazni a referendum céljait, s az megint nem a kettős állampolgárságról, hanem valami másról szólna. A pozsonyi Pravda december 8-i számában exkluzív interjú jelent meg a magyar államfővel. Az Antall József egykori, tizenötmillió magyarról szóló kijelentésére emlékeztetve a lap megkérdezte Sólyom Lászlótól: ,,Ön hány magyarnak az elnöke? Tízmillió magyar állampolgáré-e vagy tizenötmillió magyar nemzethez tartozó emberé”? Válaszában a magyar államfő emlékeztetett arra a körülményre, hogy Antall József emlékezetes mondatának idézésekor gyakran kimarad egy fontos szó: az, hogy ,,lélekben”. Antall ugyanis annak idején így fogalmazott: ,,Lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kívánok lenni.” Sólyom értelmezése szerint a néhai kormányfő ezzel ,,csupán azt fejezte ki, amit a magyar alkotmány is tartalmaz”, ,,és ami őt is kötelezi” – mondta, és kifejtette: ,,A Magyar Köztársaság elnöke vagyok, értelemszerűen a határon belül élő magyar állampolgárok elnöke. Közjogi státusom tehát egyértelmű. Azonban az alkotmány egyszersmind arra is kötelez, hogy a határon túli magyarok iránt is felelősséget érezzek. Ezt a felelősséget át is érzem. Látogatásom során szlovák kollégámnak is örömmel kifejtem, hogy ez a felelősségérzet a két ország kapcsolatában inkább pozitív tényezőként értelmezendő, semmint, hogy bármilyen bizalmatlanságot, aggodalmat indokolna” – mondta a pozsonyi Pravdának a magyar államfő. /Átérzi a felelősséget. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 9./

A többségi nemzetek és a kisebbségek együttéléséről, a különböző etnikumok kapcsolatáról, a kisebbségi jogokkal kapcsolatos kérdésekről tartottak december 5-6-án tanácskozást Temesváron romániai, magyarországi és vajdasági politológusok, emberjogi aktivisták, egyetemi előadók, önkormányzati vezetők részvételével. A rendezvény gazdája a délkelet-európai soknemzetiségű városokat tömörítő újvidéki Philia Egyesület, társszervezője a temesvári székhelyű Demokráciáért Euroregionális Központ volt. A temesvári polgármesterre hivatkozva az egyik román nyelvű helyi lap világgá kürtölte, hogy a Bega-parti nagyváros az “interetnikai harmónia példaképe”. Arról nem írt, hogy a kiváló együttműködés jegyében miért nem volt jelen a kisebbségi sajtó, vagy a bánsági magyarság érdekvédelmi szervezetének valamilyen rendű-rangú képviselője. Azért, mert nem hívták meg őket. Ahogy “kimaradt” a Nyugati Jelen, úgy a Heti Új Szót sem tájékoztatták, és a Neue Banater Zeitung, a Nasa recs vagy a Temesvári Rádió magyar szerkesztősége sem kapott meghívást. Azt mondták, sajnálatos félreértésről volt szó. Nem egyszer úgy tárgyalnak a kisebbségekről, hogy elfelejtik őket meghívni. /Pataky Lehel Zsolt: Kisebbségek a kirakatban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./

Idén is folytatódott a temesvári egyházmegye római katolikus templomainak és egyházi épületeinek felújítása. 2002 óta évente átlagosan tíz-tizenkét templom és egyházi épület tatarozására kerül sor. Idén Temes megyében Perjámos, Buziásfürdő, Temesillésd, Detta, Gátalja, Gyertyámos, Gizellafalva, Alsósztamora és Ótelek egyházközségében folyt a munka, Arad megyében a cseraljai és a lippai templom, valamint a pankotai plébánia épülete szorult felújításra, kibővítésre, míg a hegyvidéki főesperességben a krassóvári, a mehádiai és a resicabányai Havas Boldogasszony templom tatarozását kezdték el. Temesváron az Auróra utcai Marienheim ifjúsági ház, a mehalai (ferencvárosi) plébániaépület és a piarista rendház javítását végzik, továbbá a székesegyház épületén és környékén akad még tennivaló. Böcskei László általános helynök elmondta, hogy a temesvári egyházmegye templomainak és egyházi épületeinek megőrzése a püspökség egyik célkitűzése, a felújításhoz szükséges pénz előteremtése viszont sokszor nehézségekbe ütközik. Az egyházmegyében 72 plébániai hivatal működik, a templommal, imaházzal vagy kápolnával rendelkező egyházközségek száma eléri a 350-et. Az anyagi forrás: a helyi alap, az egyházmegyei központi alap és az egyéb forrás. A helyi forrásokból befolyt pénzösszegre akkor számíthatnak, ha az illető egyházközség jelentős katolikus közösséggel rendelkezik. Ellenkező esetben a felújítást a központi alapból kell támogatni. Az egyéb forrást a hajdan erős német közösségek külföldre települt híveinek támogatása jelenti, továbbá egyes külföldi segélyszervezetek segítsége. Az anyaországi Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokért felelős államtitkársága részéről rendszeresen juttatott anyagi segítségnyújtással az elmúlt esztendőkben a tornyai, a temesfüvesi és az óteleki templomot javították, idén a pécskai templom tetőszerkezetét sikerül felújítani. A román állam részéről helyi szintű támogatás, amikor az illető település önkormányzata, polgármesteri hivatala utal ki bizonyos összeget. A Művelődési és Vallásügyi Minisztérium a különböző hosszú távú terveket támogatja. Azonban a kiutalt támogatás sohasem érkezik egy összegben. Alkalmanként két, három vagy öt százalékát folyósítják, tehát gyakorlatilag lehetetlen komolyabb munkálatba belefogni. Borossebes környékén a katolikusok legfőbb gondja a hívek számának rohamos csökkenése. A Temesvári Református Egyházmegyéből egyetlen templom sem szerepel az állami támogatásra jóváhagyottak listáján – közölte Fazakas Csaba lugosi esperes. A magyarországi közalapítványok csepegtetik a 100-200 ezer forintos támogatásokat. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület ennél szerencsésebb volt, mert komoly összeget kapott a közelmúltban az állami támogatásból. A támogatás négy aradi település református templomait érinti: Angyalkút 120, Lippa 40, Kispereg 200, Arad-Gáj pedig 150 millió régi lejt kap a legsürgősebb munkálatokra. Hunyad megyében Lozsád, Őraljaboldogfalva, Szászváros a református egyház sürgősségi sorrendje a felújításoknál, ismertette a helyzetet Gáll Sándor esperes. Lozsádon a körülbelül 100 fős helyi gyülekezet nem tudja állni a 800 millió lejre becsült összeget. Őraljaboldogfalván már csak 15 református él. A tizenharmadik századból származó őraljaboldogfalvi református templom Erdély egyik legjelentősebb történelmi műemléke, melynek felújításánál remélhetőleg a romániai, magyarországi és talán egyéb kulturális alapok támogatására is lehet majd számítani. Szászvároson inkább külső javításokat kellene végezni. Hasonló gondokkal szembesül a római katolikus egyház: a néhány fős szórvány településeken a templomok helyzete távolról sem fényes. Marosillyén, vagy a közelben lévő Dobrán alig élnek katolikus magyarok. Válságos állapotban van a nagyági templom. Az egykor 3000 lelket is meghaladó Nagyág, a többnemzetiségű bányászváros manapság falunak számít, s csupán 200 lakosa maradt, töredékrészben magyarok. A szomszédos Csertésen is Hondolon sem különb a helyzet. Kisbányán (Boicán) a katolikus templom felújítására eddig semmilyen támogatást sem kaptak, mondta András József brádi plébános. Szapáryfalván 232 lelkes a református gyülekezet, sürgősen a renoválni kellene a templomot. A legsürgősebben a tetőt és az esővízcsatornát kellene kicserélni, akkor kiszáradnának a falak, s csak azután kezdhetnének neki a tatarozásnak. Szapáry György, a 19. századi telepesfalu alapítójának dédunokája, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kétszázezer forintos magánadománnyal támogatja a templom felújítását. Templomépítés is folyik. Temesváron az Új Ezredév templom Makovecz Imre tervei alapján épül. Gazda István parókus lelkész szerint, ha elkészül, ez lesz Temesvár első református temploma, ugyanis a Belvárosi Református Egyházközségé tulajdonképpen nem templom, egy bérpalotában működik. A Temesvár-Újkissodai Egyházközség is építkezésbe fogott 2003 novemberében, a támogatás csurran-cseppen. Az aradi reformátusok október 29-én, Tőkés László püspök jelenlétében avathatták fel a gáji templomot, amelynek felépítése elképzelhetetlen lett volna a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a hívek, a külföldi támogatók áldozatos tevékenysége nélkül. A Temes megyei unitáriusoknak nem volt templomuk, lévén hogy ők a szórványok szórványát jelentik – ahogy Szász Enikő társgondnok fogalmazott. Az unitáriusokat az evangélikus-lutheránus egyház fogadta be, hosszú ideje ott tart istentiszteleteket Pap Gy. László nagyváradi lelkész. A Temes megyei ugyanis a váradi leányegyházközsége. /Chirmiciu András, Irházi János, Pataky Lehel Zsolt, Sipos Enikő: Épülő és omladozó templomok. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./

Megnyílt a kolozsvári Tranzit Házban az immár hagyományossá vált karácsonyi könyvvásár. A Magyar Könyvklub standjánál olyan könyvek kaphatók melyeket jelen pillanatban csak a magyarországi katalógusból lehetne megrendelni. A könyvklub kétszázezredik szerencsés vásárlója a helyszínen vehette át rendelését. A könyvvásár legjobban Wass Albert regényei fogynak, de a vásárlók érdeklődnek Nyírő József és Benedek Elek művei iránt is. A Korunk (azaz a Komp-Press) standjánál az érdeklődők az Ariadné sorozatban megjelent Selyem Zsuzsa, Demény Péter, Keszeg Vilmos, Orbán Gyöngyi és Vallasek Júlia műveiből válogathatnak, de megtalálható az összes Korunkban megjelent József Attilával kapcsolatos írásokat magába foglaló kötet is. A Kriterion standjánál választék a közismert Téka sorozattól egészen 111 vers – Váradról, Vásárhelyről, illetve 101 vers a szerelemről antológiákig terjed. A Művelődés Kiadó bemutatta Csetri Elek Erdélyi ezredek a francia forradalom és a napóleoni idők háborúiban (1792–1815) kötetét, Herepei János: A kolozsvári színház és színészet történelméből című művét, Gidófalvi István Önéletrajz-át és Kovácsné József Magda: Napok és nevek. Keresztszülők könyve címet viselő alkotását. /K. B.: Karácsonyi Könyvvásár a Tranzit Házban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

Elhunyt Torma Miklós az erdélyi magyar történelmi családok egyesülete, a Castellum Alapítvány alelnöke, aki nemrég betegség miatt lemondott tisztségéről. Élete a nemzet szolgálatában telt el. Sokat vállalt magára a restitúciós ügyek mozgatójaként is. Felméréseket készített a Civitas Alapítvánnyal az elkobzott vagyonokról, javaslatokat is tartalmazó folyamodványt nyújtott be több hazai minisztériumba. A mintegy hatszáz éves Szolnok-Doboka megyei Torma családból elég két jeles régészt: Torma Károlyt és Torma Zsófiát említeni Torma Zsófiáról könyvet jelentetett meg a Kriterion Kiadó, Torma Károlynak 2003-ban szobrot állítottak Naszódon. Az idén nyár végén Torma Miklós még a hagyományos Castellum-találkozón erdélyi történelmi emlékhelyeket mutatott be, novemberben pedig az alapítvány közgyűlésén beszámolót terjesztett elő. /Komoróczy György: Ország és nemzet szolgálatában. Torma Miklós emlékére. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 9./

Közel száz székelykeresztúri diák az 1957–1958-as tanévben gyűjtötte össze a Vadrózsa virága (Székelykeresztúri diákok népköltészeti gyűjtéséből, Edelény, Sepsiszentgyörgy, 2004) könyv anyagát képező népköltészeti alkotásokat, Farkas Jenő magyartanár ő vezetésével a város környékén, a Fehér-Nyikó mentén és más székely vidékeken. Azóta a gyűjtemény a Folklór Intézetben feküdt el, annak ellenére, hogy az intézmény vezetője, Faragó József értékesnek tartotta azt. Az anyag megjelentetése a magas kiadási költségek miatt maradt el. A könyv mégis megjelent, ez az egykori diák-gyűjtők egy részének lelkes támogatásán múlt. A könyv anyagát Dr. Nagy Endre rendszerezte, rostálta a kéziratot. Különösen gazdag a kötet. húsvéti locsolóvers-gyűjteménye. /Tamási Piroska: Új virág a rózsafán. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./

Szeptemberben került a könyvpiacra Beke György barangoló-könyveinek újabb kötete, amely a Székelyföld újabb tájegységére, a Nagyküküllő és a Fehér-Nyikó vidékére vezeti el az olvasót /Székelyföld II. Barangolások Erdélyben 7. kötet Nagyküküllő, Fehér-Nyikó. Felsőmagyarországi Kiadó, 2005/ E kötet keletkezéstörténete évtizedekre vezethető vissza. Beke Györgyöt az erdélyi magyarság önvédelmi harcának szószólójává avatta. Emberszeretete immár nem csupán egyéni sorsok felvázolásában, hanem a kisebbségbe sodort nemzeti közösség iránti elkötelezettségben, felelősségtudatban ölt testet. Ezek a köteteket a nemzeti érzést és tudatot alakító útikalauznak lehet nevezni, írta Máriás József. E kötetben is hangsúlyozott szerepet kap az autonómia, az önrendelkezés kérdése. Beke György könyve valóságos, hiteles tárháza azoknak a történelmi eseményeknek, amelyek a mai és eljövendő nemzedékeknek is cselekvési irányt szabnak. A barangoló-kötetek elsősorban az anyaországi olvasók szellemi, lelki épülését szolgálják. Domokos Pál Péter a csángók apostola volt. Beke György személyében a székelység, az erdélyi magyarság napjainkban legaktívabb, legelkötelezettebb nagykövetét tisztelhetjük, állapította meg Máriás József. /Máriás József: Barangolások Erdélyben 7. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 9./

Perbe hívja a székelyudvarhelyi Digital 3 televíziót, valamint a Star Rádiót Szász Jenő polgármester. December 8-án bejelentette, hogy a két sajtóorgánum szignálásával, december 7-i keltezéssel, az egész Kárpát-medencében lejáratási kampány indult személye ellen. Hová tűntek a Székelyudvarhelyre küldött árvízpénzek? címmel, többoldalas dokumentációt küldtek szét elektronikus úton, a magyarországi adományozók mellett számos hazai és anyaországi írott, valamint elektronikus sajtóorgánum részére. A dokumentáció többek között Ladányi László alpolgármester, Borbáth István, a tanács RMDSZ-frakciójának vezetője, valamint egyes árvízkárosultak véleményét ismerteti. Szász jelezte, hogy a Polgári Élet hasábjain az árvízpénzekkel nyilvánosan elszámolt, melyet valamennyi udvarhelyi családnak elküldtek. A polgármester közölte, a folyamatban lévő munkákról ezután fognak kimutatást készíteni. A polgármester ugyanakkor több szerződést is bemutatott, amiből kitűnik, hogy az adományozók egy része 2006 nyarát jelölte meg az elszámolás határidejeként. Nyilatkozatot tett közzé a székelyudvarhelyi Digital 3 TV és a Star Rádió, amelyben nehezményezték, hogy Szász Jenő „ahelyett, hogy az elszámolásokkal kapcsolatos kérdésekre választ adott volna, perrel fenyegetőzik, és kitiltotta a Digital 3 TV-t és a Star Rádiót a Polgármesteri Hivatalból. /Szász Emese: Szász Jenő szerint lejáratási kampány indult ellene. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 9./ Székelyudvarhelyen cseppet sem burkoltan, a helyi RMDSZ-hez közeli tábor azt próbálja sugalmazni, hogy Szász Jenő polgármester valószínűleg megdézsmálta az alapítványi számlára érkezett pénzeket. Jött az árvíz, percek alatt elsodort életeket, vagyonokat. Aki csak tehette, azonnal a károsultak segítségére sietett. MSZP-s, Fideszes, RMDSZ-es, MPSZ-es, politikai színezettől függetlenül mindenki igyekezett valami felajánlást tenni. Kitalálták, a legjobb, ha a felajánlásokat egy alapítvány számlájára kérik átutalni, ugyanis amennyiben a hivatal számlájára érkezik be, akkor meg kell szavazni, hogy befogadják, aztán azt is, hogy mire költik, de még ennél is lényegesebb, hogy a jó szándékú felajánlásból ily módon közpénz lesz, elköltése közbeszerzési eljárás alá esik. Szász Jenő ezt az alapítványos megoldást használta. Mellékesen, a fél országban ezt a módszert használták, hasonló okok miatt. Egy adott helyzetben a megyei tanács is a saját egyesületét használta. És Szászt most ezért akarják felelősségre vonni. /Szüszer-Nagy Róbert: Ki lop ma? = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./

Idén több mint 9 milliárd forintot kapnak meg a határon túli magyarok az összesen mintegy 10 milliárdból, amit a magyar kormány megígért számukra – tájékoztatta az MTI-t Batiz András kormányszóvivő. Oktatási és kulturális programok támogatására 7,2 milliárd forint áll rendelkezésre. A Szülőföld-programokra csaknem 1,4 milliárd forintot szántak, a Szülőföld Alapra pedig 1 milliárdot. A csángó magyarok támogatására 100 millió forintot fordítnak. Az első és második jogcím keretében a kormány kifizetett már mintegy 6,5 milliárdot. A Szülőföld Alap vezetői megállapították: a pénzt teljes körűen lekötötték, a túlnyomó többségét pedig még az idén kifizetik. /Budapest a támogatások kifizetését ígéri. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

A Közigazgatási- és Belügyminisztérium novemberre elkészítette a közigazgatási reformról szóló tervezet-csomagot. A szövegváltozat mérlege pozitív: a helyi autonómia, a közigazgatási hatáskörök decentralizációja erősödik. A tervezetek kidolgozásában az RMDSZ is közreműködött, és több alapvető fontosságú javaslatát el is fogadták. Ugyanakkor több megalapozatlan javaslatot töröltek a tervezetekből, szintén az RMDSZ javaslatára. Ennek ellenére, a minisztérium által véglegesnek tekintett változatban maradt még néhány olyan rendelkezés, amelyet az RMDSZ szeretne megváltoztatni. A prefektusok 2006. január 1-től főköztisztviselőkké válnak, tisztségüket vizsga alapján foglalják el, és nem lehetnek politikai pártok tagjai. Világos törvényi szabályozást nyer a kistérségek kérdése, a társulási szabadság ügye: közösségfejlesztési egyesületek hozhatók létre. Bevezetik, fakultatív jelleggel, a helyi menedzseri tisztséget. A helyi közigazgatási törvénybe először kerülnek be szankciók. Például az a polgármester, amelyik nem hajtja végre a helyi tanács határozatait, büntethető lesz. Az új helyi közpénzügyi törvény fő vonalaiban szintén pozitív. Szerepel benne, hogy 2008-tól a helyi költségvetések két külön részből tevődnek össze: a működési és a fejlesztési részből. /Veress Emőd önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök: Az önkormányzatiság reformja. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

– Az autonómia bármely formájáról a román koalíció pártjainak kell megállapodniuk. Szülessék bármilyen eredmény, amely elfogadható minden koalíciós tag és érintett számára, azt Magyarország is örömmel támogatja – fejtette ki Eörsi Mátyás /SZDSZ/, a magyar parlament európai ügyek bizottságának elnöke december 8-án Bukarestben. Ugyanakkor adta át Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök személyes üzenetét Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek. – A románok azt kérték tőlünk, hogy ez ügyben bízzunk meg bennük, ne kívülről gyakoroljanak nyomást rájuk – fűzte hozzá. Eörsi a kisebbségi törvény kapcsán elmondta, Magyarországon jól tudják – és ezt Gyurcsány Ferenc levelében megerősítette –, hogy a román miniszterelnök számára személyesen is fontos a törvény megszületése. Román részről azt a választ kapták: most folynak erről a koalíciós tárgyalások. A Velencei Bizottság véleményének a beépítésével a román kormánykoalíció olyan kompromisszum megteremtésén fáradozik, amely megfelel mind a többség, mind pedig a magyar kisebbség érdekeinek. Hörcsik Richárd, a háromtagú delegáció fideszes tagja kifejezte reményét, hogy a tervezett csatlakozásig hátralévő időszakban Románia teljesíti az általa vállalt kötelezettségeket, mint például a kisebbségek védelmét és az egyházi ingatlanok restitúciójának ügyét. Ez most már nemcsak belügy, hanem európai ügy is, hiszen Románia az európai standardokat kívánja átvenni, ilyen a kulturális autonómia – hangsúlyozta. Kocsi László, MSZP-s parlamenti képviselő elmondta: a delegáció bizakodóan mehet haza, hiszen látogatása idején kiderült, hogy a kisebbségek jogi státusának rendezését illetően a román politikai élet legfontosabb szereplőiben megvan a szándék e kérdés rendezésére. /Gyurcsány üzenete: a román koalíciónak kell megállapodni az autonómiáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

A Szekuritáté egykori irattárából 400 ezer dosszié nyomtalanul eltűnt. A je­len­leg ismert adatok szerint a Román Hírszerző Szolgálat 1,3 millió iratcsomót adott át a bizottságnak, 200 ezerről azt állítja, hogy nemzetbiztonsági okokból továbbra is nála kell maradnia. Valamikor 1993-ban az RHSZ vezetői azt nyilatkozták, hogy 1,9 millió dossziét örököltek a Szekuritátétól. Innen a szinte félmilliós hiány. (Cotidianul) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform elnöke azt kérte, hogy az RMDSZ támogassa a Bolyai Kezdeményező Bizottságot (BKB), továbbá, követeljék a magyarság történelmének tanítását minden magyar tannyelvű oktatási intézményben. Azt is kérte, hogy az RMDSZ városi tanácsosa érjék el a Házsongárdi temető északi felének műemlékké nyilvánítását, az egyetemnek azt a részét, amelyet Gróf Mikó Imre adományozott, nevezzék „Gradina Gróf Mikó Imre kert”-nek, végül pedig, hogy lépjenek fel a történelmi belvárosban folyó építészeti visszaélések ellen. Az első javaslat a kolozsvári tanácsosok szerint képtelenség, ugyanis nem lehet temetőrészeket műemlékké nyilvánítani, legfeljebb a síremlékeket egyenként. Kiderült, a Házsongárdi Alapítvánnyal és a pécsi önkormányzat anyagi segítségével készül egy átfogó program, amelynek célja a temető állapotának javítása, a műemlék-értékű sírok megmentése. A Mikó-kertre vonatkozó javaslatot a városi tanácsosok elfogadták, bár hangot adtak fenntartásaiknak azzal kapcsolatban, hogy keresztülvihető-e egy ilyen döntés a tanácson. A harmadik javaslat, a történelmi belvárossal kapcsán László Attila elmondta: a városi tanács szerdai ülésén várhatóan „háború” indul, amelynek célja, módot találni a városkép megmentésére. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Vekov a BKB támogatását sürgette. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

Ilie Sandru maroshévízi tanár fejébe vette, hogy megvédi Romániát. Legújabb könyvében a magyar irredentizmus mumusát szajkózza. Újságcikkeit kötetbe gyűjtve megjelentette Sepsiszentgyörgyön, a hangzatos elnevezésű Eurocarpatica Kiadónál. A könyv címe: O stafie bantuie prin Ardeal, vagyis kísértet járja be Erdélyt. Könyvében a hungarizmus a kísértet. A cikkgyűjteményben egyetlen olyan eredeti gondolat nincs, amit előtte ne írtak volna meg a román szélsőséges sovén-nacionalizmus hangadói, mint Corneliu Vadim Tudor, Adrian Paunescu, Raoul Sorban, Petre Turlea, Gheorghe Funar. Többek között megkérdezte, hogy olyan pesti irredenták, mint Dávid Ibolya, mi jogon járnak-kelnek románföldön, és hasonló nagy „leleplezések” vannak a könyvben. Adrian Paunescu Flacara című hetilapjában elsőnek közölt recenziót erről a könyvről, szerzője Mircea Dogaru, hírhedt soviniszta történész. Értékelésében említést tesz az erdélyi román földön évszázadok óta idegenekként megtűrt ázsiai jövevényekről. A Flacara cikke szerint Ilie Sandru könyve az erdélyi románok jajkiáltása a magyar irredentizmus fojtogató szorításában. Az Adevarul Harghitei november 2-i számában Vasile Gotea lelkendező cikkében mindazokat, akik a művet dicsérték, tekintélyes tudósoknak állítja be, így emelkedik ki a névtelenségből Ioan Lacatusu, Dimitrie Poptamas, T. Valahul, Stefan Voda és Pompiliu Manea. Kolozsvárott az Orvosi Elektronikai Felszerelések nevű cég rendezett találkozót a szerzővel. Az Observatorul de Cluj azt írta, hogy Ilie Sandru állást foglal a székely eurorégió, az ország megcsonkításának kísérlete ellen, bátran leleplezte Tőkés Lászlót, Katona Ádámot, Sántha Pál Vilmost, Takács Csabát és más, hasonló irredentákat. /Barabás István: Marosmenti Jeremiás. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./

Adventre készül Marosvásárhelyen a Kántor-tanítóképző Főiskola. December 11-én az ádámosi református templomban és a küküllővári református templomban adják elő hitvalló egyházi énekekből és erdélyi magyar költők verseiből álló műsorukat. Barabás László, a képző igazgatója több mint tíz éve szervezi a népismereti és egyházi táborokat. Ezek célja egy-egy vidék egyházi és népi kultúrájának megismerése valamint a szolgálat. Az elmúlt időszakban a szórványvidékekre összpontosítottak Fehér, Brassó, Szeben és Hunyad megyében. Az utóbbi két évben a Beszterce vidéki magyarság körében jártak. A nyáron felkeresett falvak között voltak nagy életerős közösségek, mint például Magyardécse valamint elöregedett kis települések, ahol a magyarság szórványban él és Sajósárvár példája, ahol csak a felújított református templom árválkodik hívek nélkül. A nyári műsorukról egy CD is megjelent. Aki megvásárolja a lemezt, hozzájárul a Kántortanító-képző Főiskola épületének tervezett bővítéséhez. /(bodolai): Lemez az építendő iskoláért. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./

Aradon december 9-én negyedszer rendezték meg a Csiky-napot a Csiky Gergely Iskolacsoportban, ez lehetőséget adott a testvériskolák képviselőivel való találkozásra is. A vendégek a mezőtúri, szegedi, békési, békéscsabai, hódmezővásárhelyi, budapesti, temesvári, dévai és nagylaki iskolák küldötteiként érkeztek Aradra. A Csiky-napon márványtáblát állítanak immár évi rendszerességgel az iskola egykori pedagógusainak, ez alkalomból adják át egy diáknak a tavaly alapított Csiky-díjat. Az idén meghirdetett, testvériskolák közötti pályázat címe Álomvállalkozás volt, amelyen a közgazdaság-szakos diákok vehettek részt. Idén két márványemléktáblát avattak az iskola egykori tanárainak emlékére: Krenner Miklós munkásságát Pávai Gyula tanár méltatta, a tavaly elhunyt dr. Kovách Gézáét pedig Ujj János. A simonyifalvi Szívós László által készített táblákat Seres Géza esperes áldotta meg. /Nagyálmos Ildikó: Álomvállalkozás a magyar iskolában. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 10./

Nagyenyeden elhunyt Izmael László történelem–orosz szakos tanár. 1947-től volt tanára a Bethlen Kollégiumnak majd 1956–58 és 1963–1978 között igazgatója. Közel két évtizedig igen nehéz időkben vezetőként szolgálta a Kollégiumot. Kiváló segítőtársakra talált Nemes János, majd Biális János aligazgatók személyében. Tiszteletreméltó küzdelmet folytatott a nagy múltú iskola nevének és jellegének megőrzésében. Nem egyszer kellett elhárítania az iskolaegyesítés és beolvasztás veszélyét. 1972-ben Nemes Jánossal együtt egyik legfontosabb szervezője volt a 350 éves évfordulónak. Búcsúztató beszédet mondott Józsa Miklós volt kollegája, ny. magyartanár. Véndiákként Ladányi Sándor marosszentkirályi református lelkész emlékezett az elhunytra. Végakarata szerint szülővárosában, Marosvásárhelyen a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra dec. 8-án. A temetési szertartást Csató Béla katolikus esperes celebrálta. /Bakó Botond: Izmael László emlékére (1924–2005). = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

Több mint négy évtizede szolgálja az erdélyi közművelődés ügyét Gábor Dénes, a Bolyai Tudományegyetem biológia-kémia szakának végzettje. Gábor Dénes 28 évig volt az Egyetemi Könyvtár könyvtárosa. Itt vált az ex librisek szerelmesévé. Jelenleg a legismertebb ex libris gyűjtők egyike. Napvilágot látott Gábor Dénes Erdélyi közművelődési kaleidoszkóp /Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár/ című könyve, azon írásainak gyűjteménye, amelyeket a hatvanas évektől napjainkig a sajtóban megjelentetett. A könyvjegyek alkotóiról, neves képzőművészekről írt méltatásai mellett különösen gazdag a bibliofiliával kapcsolatos anyagok választéka. Gábor Dénes kiegészítette Tóth Kálmán torzóban maradt bibliográfiai céduláit és megjelentette Romániai Magyar Könyvkiadás 1944–1949 /Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1992/ címmel. Mindezek mellett Gábor Dénes eredeti szakmájához sem lett hűtlen. Biológiai szakkönyvekhez írt bevezető tanulmányokat, tudománynépszerűsítő cikkekben felhívta a figyelmet neves évfordulókra. /N. J.: Az erdélyi közművelődés napszámosa. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

A sepsiszentgyörgyi Európai Idő legutóbbi számában Csiby Károly írt a kolozsvári Bugakov kávéházban rendezett Méhes-estről „A Kossuth-díjas agg írócska megistenülése” címmel. A nyolcvankilenc éves Méhes Györgyről van szó. Csiby szerint az író a Kossuth-díjat az Orbán-kormány üzleti partnere révén kapta, aki nem más, mint a szerző fia, ifj. Nagy Elek. „Tegező viszonyban levelezve díjat kért Orbán Viktor miniszterelnöktől apja számára…” Az a kérdés, írta Szőcs István, ironikusan, jelezve az állítás valótlan voltát, hogy a miniszterelnök vagy Nagy Elek vezérigazgató adta oda a levelet olvasásra Csiby Károlynak. „Nem tudni, hogy a szocreál-színdarabocskák, bárgyú kisregények” szerzője miért cserélte fel eredeti nevét Méhes György írói névre? – írta Csiby Károly. De bizony tudni, írta Szőcs István. Nagy Elek 24 éves újságíró megírt valamit az akkor eltávozott román királyi kormányzatról. A negyvenes évek végén egy haragosa jelentette a pártnak ezt a cikkecskét, emiatt Nagy Eleket eltiltották a közléstől. Ekkor vette fel álnévül felmenője, a hajdani kiváló matematikus nevét. Később azután engedélyezték, hogy írjon, de csak álnéven. Szőcs István hozzátette, Méhes közönségsikert aratott művein kívül írt komoly munkákat is. Például egy izgalmas „parabola-drámát” Jerikó pusztulásáról. A rendszerváltáskor ajánlatos taktikákról szól a darab. Továbbá szól ez a dráma az irigységről is. Létezett Jerikóban ugyanis egy hadvezér, aki képes lett volna megmenteni a várost. Őt azonban szabotálták: „Az? Az az alak? Egy ilyen NEKEM NE AKARAJA MEGMENTENI AZ ÉN hazámat! Az ilyenek, az ilyen Libényi Jánosok, Moyzes Mártonok menjenek a pokolba, helyettem ők ne mentsenek…” /Szőcs István: Méhes kimittud. = Helikon (Kolozsvár), 2005. dec. 10. – 23. sz./

Kovásznán a központi református templomban megtartották a város kórusainak hagyományos találkozóját. A soros szervező Pastorala kórus meghívásának eleget tett a római katolikus egyház Tiszta Szív kórusa, a Kovászna II vajnafalvi református gyülekezet énekkara és a református férfidalárda. A találkozó alkalmat adott arra, hogy köszöntsék Csórja Ferencet, a Református Férfidalárda volt karmesterét, aki évtizedeken át zászlóvivője volt a város zenei életének, példaképe az éneklőknek, de ez év tavaszán korára való tekintettel átadta a karmesteri pálcát Antal Ernő kántornak. Csórja Ferenc 1948-ban Kolozsváron karnagyképző mesterkurzust végzett. Életét végigkísérte az énektanítás, a karéneklés. Nyugdíjba vonulás után, 1987-ben vette át a Református Férfidalárda vezetését. Egy életen át őrizgette az egyházi jellegű kórusanyagot. /Szántó István: Helyi kórusok hagyományos találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

Kolozsváron, a Tranzit Házban a Karácsonyi Könyvvásáron több könyvet is bemutattak, így Jakabffy Elemér: Kisebbségi sorskérdések és Cs. Szabó László: Kárpát keblében című könyvét. Balázs Sándor Onisifor Ghibu álarc című könyvében azt illusztrálja, hogyan forgatta ki a nacionalizmusáról elhíresedett Onisifor Ghibu a magyar sajtótermékeket, évnyitóbeszédeket, irodalmi alkotásokat eredeti jelentésükből. A kolozsvári magyar színházat, egyetemet tönkretevő Ghiburól emléktáblát avatnak, iskolát neveznek el. Balázs Sándor véleménye szerint ez olyan cselekedet, mintha Auschwitzban Mengele doktornak állítanának emléktáblát. „Én bizton állítom, hogy Onisifor Ghibu azonosult az olasz fasizmussal” – tette hozzá a szerző. A könyv, az eredeti szövegeket a román fordításokkal összevetve, rámutatott arra, hogyan hamisította meg Ghibu egy adott szöveg tartalmát helytelenül idézve, hamisan fordítva vagy egész egyszerűen olyasmire hivatkozva, ami nem hangzott el. /Kiss Bence: A nacionalizmus ellen is felléptek a könyvvásáron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

Megjelent Sebestyén Péter erdőszentgyörgyi író-pap ötödik kötete, a Nézz az ég felé, amelynek bemutatóját a helyi Bodor Péter Művelődési Egyesület szervezte. A szerző az Erdőszentgyörgyi Figyelő szerkesztőségi tagja, s a Marosvásárhelyi Rádió vallási műsorainak rendszeres vendége. Öt év alatt öt kötetet adott ki. Három (Életutak – 2000, Agapétól Zsoltárig – 2001, Családi Szentély – 2004) önálló sorozatként hangzott el a rádióban. A másik kettő (Készenlétben – 2003, Nézz az ég felé – 2005) inkább apró írásainak, az Erdőszentgyörgyi Figyelőben megjelent cikkeinek, prédikációinak gyűjteményei. Mindezek időszerű témáról, a hitről és az élet hétköznapi teológiájáról szólnak. Szereti Erdőszentgyörgyöt, arra a kérdésre, hogy miért, akkor szét kellene szednie emberségét, magyarságát, katolikusságát, székelységét és hivatását – ami egyszerűen lehetetlen. Az Ószövetségben rengeteg helyen előfordul a humor, a jókedv, a belső nyugalomnak, a békének, a belső harmóniának a tükröződése. Az Úr Jézusnak a példabeszédei, ahogy a gyerekekkel játszik, a sorok közt visszacseng, hogy mennyire szereti a humort, a jókedvet. Mert aki az Istennel együtt van, szereti, nem lehet szomorú. Szomorú szentek nincsenek. /Székely Ferenc: Szomorú szentek nincsenek. Beszélgetés Sebestyén Péter erdőszentgyörgyi író-pappal. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./

„Nincs szükség szólamokra, csak szeretetre!” Ezzel a mottóval szervezték meg november utolsó hétvégéjén a VI. csíkszeredai Csángó Napokat. A csíkszeredai Tanulók Háza keretében működő Borsika néptáncegyüttes Moldovának szép lűtőind című zenés műsorával köszöntötte a résztvevőket. A moldvai csángó gyermekek csíkszeredai oktatása 1990-ben a József Attila Általános Iskolában kezdődött. 1999-ig, a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Iskola alapításáig, évente 50-60 moldvai magyar gyermek tanult Csíkban. A rendszerváltást követően ez volt az egyetlen megoldás arra, hogy azok a diákok, akik szülőföldjükön csupán családi körben beszélhettek magyarul, az iskolában anyanyelvükön tanulhassanak. Ez a munka nemcsak a gyermekek és szüleik részéről kívánt türelmet és áldozatot, hanem a pedagógusok részéről is – hangsúlyozta Borbáth Erzsébet, aki annak idején iskolaigazgatóként szervezte meg tanintézményében a moldvai gyermekek befogadását. A moldvai magyar gyermekek oktatása 1999-ben a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Líceum elindulásával újabb szakaszhoz érkezett. 2000-től a csángó falvakban is megkezdődhetett az iskolán kívüli magyar oktatás. 2003-tól a csángószövetségek ki tudták harcolni több faluban is az iskolai magyarórák bevezetését. A székelyföldi iskolákban nagyon sok olyan csángó diák tanult az elmúlt években, aki érettségizett, egyetemet végzett, végül visszament dolgozni szülőfalujába. Akik hivatásszerűen pedagógusi pályát választva visszatértek Moldvába, nagyon sokat tudnak segíteni az otthon élőknek. Bemutatták Iancu Laura Magyarfalusi emlékek című kötetét. A fiatal szerző Csíkszeredában végezte középiskolai tanulmányait. Jelenleg Budapesten él és a negyedik egyetemét végzi. Írásait több folyóirat rendszeresen közli. Könyvében a legrégebbi fotók 1929-ben készültek, de több kép az 1940-es évek pillanatait őrzi. A szentmisén gyűlt perselypénzt a Szeret-Klézse Alapítvány céljainak támogatására ajánlották fel a szervezők. /Csúcs Mária: A megmaradás feltétele: a szeretet és kapcsolattartás. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 11./