Elégedetlenségét fejezi ki az Európai Parlament a romániai kisebbségi törvénytervezet folyamatos késése miatt – olvasható Pierre Moscovici francia szocialista raportőr által készített és december 15-én elfogadott, Romániáról szóló jelentésében. A képviselők kérik, „hogy a kisebbségi törvényt mihamarabb hagyják jóvá a politikai kritériumok tiszteletben tartásával”. Az EP nyugtalanítónak tartja, hogy továbbra is diszkriminatív intézkedéseket tartalmaz az érvényben lévő romániai választási törvény. Az elfogadott szöveg szerint „kiegészítő intézkedésekre van szükség a magyar kisebbség védelmének biztosítása érdekében, a szubszidiaritás és kulturális autonómia elvének tiszteletben tartásával”. Az EP szakbizottsága még az „önkormányzatiság” szót foglalta volna a jelentésbe, ezt váltotta fel a plenáris szavazáson a „kulturális autonómia” kifejezés. Az EP felszólítja „a román hatóságokat, hogy teljes mértékben támogassák a magyar kisebbség felsőoktatását, biztosítva a szükséges pénzügyi eszközöket”. A szöveg szerint „fel kell gyorsítani az elkobzott javak visszaszolgáltatásáról szóló törvény végrehajtását”. A jelentés további erőfeszítéseket kér Romániától a környezetvédelem területén. Dobolyi Alexandra (MSZP) szerint a két jelentés „kiegyensúlyozott és jól tükrözi a két ország jelenlegi állapotát”. Gál Kinga (Fidesz) beszédében „kirakatpolitikának” nevezte a román kormánynak a magyar kisebbséggel kapcsolatos lépéseit. A bukaresti kormánykoalíció megegyezett abban, hogy „a kisebbségi törvénytervezetből kiveszik a kulturális autonómia lényegét, megfosztva a kisebbségi közösséget az önkormányzatiság minden formájától” – mondta a képviselőnő. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a jelentés segíthet a kisebbségi törvénytervezet támogatóinak. /Elfogadták a Moscovici-jelentést. Megbukott az önkormányzatiság, maradt a kulturális autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./ Az EP-képviselők – liberális javaslatra – a Moscovici-jelentés korábbi változatában szereplő „self-governance” kifejezést a kulturális autonómia fogalmára cserélték. Az angol „self-governance”-t kétféleképpen fordították: hol önkormányzatiságra, hol önrendelkezésre. Az európai liberálisok úgy oldották meg ezt a problémát, hogy a kulturális autonómia terminussal helyettesítik a többféleképpen értelmezhető „self-governance-t”. A Moscovici-jelentés szövegének ugyanazon bekezdésében említés történik a szubszidiaritás Romániában méltánytalanul elhanyagolt elvéről is. kulturális autonómia immár EU-s követelmény. A helyzet érdekessége, hogy a közösségi jogok kategóriájába tartozó kulturális autonómia fogalmát éppen a személyi jogok mindenekfelettiségét valló liberálisok viszik be az immár európai ajánlássá váló Moscovici-jelentésbe. /Salamon Márton László: Terminológiai kártyajáték. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter a vele készült beszélgetésben kifejtette, az árvíz utáni helyreállítás, újraépítés során az állami pénzek kezelésében, a szerződések megkötésében nem volt semmi gond. Az a legnagyobb baj, hogy a kormánynak nincsenek igazából prioritásai. Borbély elmondta, a kormányprogramunkban arra törekednek, hogy végre sikerüljön logikusan, koherens elképzelésen belül tervezni. Ez azt jelenti, hogy Erdélynek, és ezen belül a Székelyföldnek az eddiginél több pénzt kell kapnia. Az elmúlt tizenöt évben nem tudták megváltoztatni azt felfogást, miszerint Erdély amúgy is fejlett, ide nem kell annyi pénz, mint máshova. Csakhogy Erdélyben, különösen a Székelyföldön tönkrementek például az utak. Borbély eddigi legnagyobb sikerélményének a Bucsin-tetőn áthaladó, valamint a Balavásártól Csíkszeredáig tartó két székelyföldi út helyrehozatalát tartja. /Benkő Levente: Több pénz Erdélynek: mert megérdemli. = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./

„A kölcsönös bizalom és a nyitottság szellemében folytattunk megbeszéléseket, hogy konkrétan válaszoljunk a két ország állampolgárai általa megfogalmazott igényekre. Minden kérdésben megállapodtunk, semmit se hagytunk nyitottan. Sajnos, a repülő nem vár, s ezért a jegyzőkönyvet nem írtuk alá, de januárban örömmel fogok visszatérni, hogy kézjegyemmel lássam el az egyezményt” – nyilatkozta Battonyán Lucian Leustean külügyminisztériumi államtitkár a magyar-román kormányközi vegyes bizottság keretében működő kisebbségi együttműködési szakbizottság társelnöke. Hasonló szellemben nyilatkozott a magyar küldöttség vezetője, Szabó Vilmos politikai államtitkár. A rövidre szabott sajtótájékoztatón annyit elmondtak a társelnökök, hogy a kultúra, az oktatás, az ifjúság, az egyházak számos problémája terítékre került és minden témában megegyeztek. /Puskel Péter, Battonya: Kisebbségi kérdésekről Battonyán. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Az emberi jogok és a nemzeti kisebbségek jogainak helyzete 2005 Romániájában címmel szervezett vitanapot a Pro Európa Liga. Smaranda Enache, a PEL társelnöke előadásában kitért a romániai nemzeti és másfajta kisebbségek jogainak helyzetére, és ismertette az Amerikai Egyesült éves jelentését. Kiderült, hogy bár az alkotmány szavatolja a vallásszabadsághoz való jogot, a kormány továbbra is különbséget tesz a hivatalosan elismert, illetve el nem ismert felekezetek között. Az elnök asszony a görög katolikus egyházat ért igazságtalanságokra tért ki, és arra, hogy még mindig nem rendezték a kommunizmus idején a görög katolikusoktól elkobzott és az ortodox egyháznak átutalt tulajdonok visszaszolgáltatását. Az ortodox egyház olykor ellenséges magatartást tanúsít a neoprotestáns, a protestáns és más felekezetekkel szemben. /(mózes): Az emberi jogok helyzete Romániában. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./

Soós Antal kereste meg a szerkesztőséget. Elmondta, hogy mindaz, ami feleségével, Soós Erzsébettel történt, súlyos betegként, emberi méltóságában sértették meg. A család 1991-ben telepedett ki Magyarországra, Budapesten élnek, kettős állampolgárságuk van. Halottak napjára hazalátogatnak. Október 31-én a nyugdíjas nő szívpanasszal rosszul lett, a rohammentősök szállították kórházba Marosvásárhelyen. Az orvosok kijelentették: „Olyan nyelven válaszoljon, ahogy kérdezik!” Azaz románul. Tolmácsot nem kerítettek. Végül a kardiológus mégiscsak megszólalt magyarul. A panaszos elmondta, hogy feleségét, aki válságos állapotban volt, egyik épületből a másikba anyaszült meztelenül szállították át, egy szál lepedővel letakarva, pedig akkor már hideg volt. /(mezey): Panaszosok a lapunknál. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./

„Fontos esemény a mai, hisz hat évtized munkásságára tekint vissza” – mondta dr. Nagy Örs a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) prorektora, abból az alkalomból, hogy a MOGYE alapításának 60. évfordulóját ünneplik. A múltidézés mellett az egyetem díszdoktorává avatják Péterffy Árpád szívsebészt, a debreceni Szívsebészeti Klinika vezetőjét, a svédországi Linköping Egyetem professzorát. /Bögözi Attila: Hatvanéves a MOGYE. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Elhunyt Huszár Sándor /Kolozsvár, 1929. ápr. 15. – Békéscsaba, 2005. dec. 13./ szerkesztő, író, „főembereink” egyike volt a hetvenes-nyolcvanas években, írta róla Horváth Andor. Utolsó éveiben terjedelmes naplóján dolgozott, amelyből eddig csupán részletek láttak napvilágot. Elvégezte a Bolyai Tudományegyetemen a filozófia szakot. Első főszerkesztője, Gáll Ernő egy táviratot lobogtatva közölte vele: „Jöjjön, nézze! Kinevezték írónak!” Huszár Sándor a kolozsvári Igazság, majd az Utunk szerkesztője volt 1964-ig, akkor a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója lett. Írótársaival készített interjú-kötete Az író asztalánál /1969/ címmel jelent meg. Az 1970-ben Bukarestben induló új hetilap, az A Hét főszerkesztője lett, 1983 októberében leváltották. 1982-ben megjelent könyvének ezt a címet adta: Vallomások egy bűntelen nemzedék elkárhozásáról. 1983-tól 1988-ig az Előre napilap szerkesztője volt, majd áttelepült Magyarországra. Szegeden élt, majd az utolsó időben Békéscsabán. /Horváth Andor: A szerződő ember. Huszár Sándor (1929-2005). = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

A nagybányai Nicolae Iorga Iskola a megye egyik legjobb hírnévnek örvendő általános iskolája. A magyar nyelvű oktatás egyik fellegváraként is számon tartják. Az iskolát 1959-ben létesítették. A magyar tagozaton tizennyolcan tanítanak, ebből tizenketten magyar nemzetiségűek. Hat tanár mindkét tagozaton tanít, olyan tantárgyakat, mint a testnevelés, technológia, a román nyelven tanított történelem és a földrajz. A román tagozaton hatvanhét tanár tevékenykedik. /Tamási Attila: Ünnepi hangulatban a Nicolae Iorga Iskola. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 16./

Csokonai Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály és József Attila emlékének szentelte idei, hagyományos év végi tárlatát Kolozsváron az Erdélyi Művészpedagógusok Egyesülete (EMME). Különleges műfaji, stílus- és művészi felfogásbeli változatosság jellemzi a kiállítást. /Kép és líra az Apáczai Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

Nagybányán, a Teleki Magyar Házban bemutatták dr. Sasi Nagy Béla „Szélmalomharc” és Popovic Gergely „Vidám Abszurdisztán” című kötetét. Sasi Nagy Béla röntgenorvosként tevékenykedett, kötetbe gyűjtött cikkei valóságos társadalmi röntgenképet vetítenek elénk, hangzott el a bemutatón. Sokan vannak, akik a Bányavidéki Új Szóból Sasi Nagy Béla jegyzeteit szeretik a legjobban. /Tamási Attila: Könyvbemutató a Teleki Magyar Házban. Sasi Nagy Béla: „Szélmalomharc”. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 16./

Az erdélyi magyar felsőoktatás az európai uniós csatlakozás perspektívájában címen rendeztek konferenciát Kolozsváron. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette: A magyar nyelvű oktatás csak akkor válhat a legjobb minőségűvé, ha azok döntenek sorsáról, akik azt a legjobban ismerik. Ezért szükséges az oktatásban is a minél nagyobb fokú önállóság. Markó hozzátette: az önállóság nem románok és magyarok egymásnak való hátat fordítását jelenti. Jó hírként közölte, hogy míg 1999-ben több mint 20 ezer diák tanult magyar középiskolában, addig idén számuk meghaladta már a 31 ezret. A kormányzati jelenléte révén az RMDSZ-nek vannak eszközei a magyar nyelvű oktatási hálózat fejlesztésére. Ilyenek például az elmúlt években létrehozott új közoktatási intézmények, de ugyanilyen fontos a magyarul tanuló egyetemisták után az oktatási intézményeknek járó fejkvóta esetében az 1,5–ös szorzónak 2-re való emelése. Kötő József romániai oktatási államtitkár szerint a karok létrehozására a román kormánynak sürgősségi kormányrendeletet kell kibocsátania. Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese a minőségi oktatás megteremtésének szükségességére helyezte a hangsúlyt. Az európai felsőfokú oktatási tér egységesítését célul kitűző bolognai folyamat bevezetése után a hallgatói mobilitás fokozódik, emiatt Romániában a magyar nyelvű oktatást kínáló egyetemeken a diáklétszám csökkenhet. Salat is szükségesnek tartja, hogy a BBTE-n a magyar nyelvű képzés leváljon a román oktatás kényszerpályájáról. Nagy László, a BBTE másik rektor-helyettese szerint megoldást jelenthet a román terminológia számon kérése a diákoktól. Veres Valér szociológus, a konferenciát szervező Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet igazgatója bírálta a magyar kormányt amiatt, hogy az erdélyi felsőoktatásnak szánt költségvetési támogatás jórészét a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek folyósították, miközben az erdélyi magyar felsőoktatás legjelentősebb intézményéhez, a BBTE-hez, illetve a magyar tagozat háttérintézményeinek csak néhány millió forint jutott. Veres szerint az akkreditált intézményeket kell megerősíteni, és nem szabad a diákokat és az oktatókat arra serkenteni, hogy magánegyetemekre vándoroljanak. Szerinte nagyon veszélyes az, hogy a Sapientia Egyetem az erdélyi magyar oktatási kínálatban szakokat dupláz. Kelemen Hunor, a Szülőföld Alap Tanácsának alelnöke emlékeztetett a magyar kormánynak a magyarul tanító egyetemi oktatóknak nyújtott bérkiegészítésére, amivel szerinte sikerült jórészt megszüntetni a romániai magyar állami és magánoktatás közötti megkülönböztetést. /Borbély Tamás: Nagyszabású felsőoktatási konferencia Kolozsváron. Önállóság, anyanyelvűség és minőségi képzés. Markó szerint anyanyelven is lehet biztosítani a minőségi oktatást. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./ – Az önálló magyar oktatási rendszer létrehozása továbbra is prioritás az RMDSZ számára, a minőségi anyanyelvű oktatás ugyanis csupán az intézményi önállóság révén teremthető meg – hangsúlyozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes a konferencián. A magyar óvodában, illetve iskolában tanuló óvodások és kisiskolások 1999-ben mért 6 ezres létszámról mára a 11 ezerre nőtt számuk. Ez a pozitív folyamat a szövetségi elnök szerint az anyanyelven oktató oktatási intézmények számának jelentős növekedésével, és nem utolsósorban az anyanyelvű oktatásba vetett bizalom erősödésével magyarázható. /Az önálló magyar oktatás megteremtése továbbra is prioritás. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17/

Az utóbbi időben mellőzve érzik magukat az RMDSZ-en belüli liberális politikusok, az Eckstein-Kovács Péter által vezetett szabadelvű kör tagjai – derült ki a szenátor december 16-i sajtótájékoztatóján. Ennek oka az, hogy az RMDSZ az integrációs folyamat során az Európai Néppárt felé közeledve egyre inkább a hagyományokra építő kereszténydemokrata doktrínára támaszkodik, így a többi ideológia képviselői némiképp háttérbe szorulnak. Az RMDSZ európai parlamenti megfigyelői is kötelező módon a néppárti frakcióval kell hogy együttműködjenek. Eckstein szerint veszélybe került a szövetség által célként kitűzött politika-mentesség. A szenátor mindent megtesz azért, hogy a liberális doktrína továbbra is jelen lehessen az RMDSZ-ben. Többek között erről is szó esett Kuncze Gábor, a Szabad Demokrata Szövetség (SZDSZ) elnökével lezajlott találkozóján. A megbeszélések fő témája a liberális mozgalom helyzete Romániában és Magyarországon. Eckstein elmondta: az RMDSZ és a Szabadelvű Kör egyfajta közvetítőként működik az SZDSZ és a román Nemzeti Liberális Párt (NLP) között. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Bekeményít a Szabadelvű Kör. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

Dr. Atzél Endre, a mindnyájunk által szeretett és tisztelt Atzél Bandi, Bandi bácsi december 7-én, 68 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt, írta Gergely Istvánné. Neves történelmi családok sarjaként kora gyermekéveitől a menekülés, üldöztetés, kitelepítés, hátrányos megkülönböztetés jutott osztályrészéül, mégis egész életében az emberi és erkölcsi helytállás volt számára a legfőbb parancs. Tizenkilenc évesen, az 1956-os forradalomban való részvételéért, 14 év börtönbüntetést kapott, amelyből több mint 6 évet a legszigorúbb fegyintézetekben ténylegesen letöltött. A volt elítéltek mint megtörhetetlen, bátor, önfeláldozó társra emlékeznek rá. A diktatúra időszakában végzett lélek- és embermentő tevékenysége sokak csodálatát vívta ki: a menekülő, üldözött határon túli magyarok, románok, kelet-németek bújtatása, elszállásolása, esetenként külföldre csempészése, elesett öregek megsegítése, ápolása, és még sorolhatnánk. Tette mindezt sok évig egy Trabant nyergéből, biztos állás nélkül, elismerést, viszonzást nem várva. A Frater Juliánus Alapítvány Kuratóriumának elnök emeritusa, a Máltai Lovagrend tagja, szoros együttműködésben dolgozott a Johannita Lovagrend, a Transcar, a Pro Professione Alapítvány, a Segítő Jobb Alapítvány, több egyházi és számos külföldi jótékony szervezet tisztségviselőivel, egységeivel. Mindig a legelesettebbek, a legrászorulóbbak, a legelhagyottabbak voltak azok, akiket felkarolt: betegek, öregek, mozgássérültek, árvízkárosultak. Szállított sok ezer tonna élelmet, gyógyszert, ruhát, orvosi műszert, könyvet, főleg Moldovába, Erdélybe és Kárpátaljára. Éjt nappallá téve rótta az utakat, vitte-hozta a Kárpát-medencei mozgássérülteket, szervezte magyarországi és külföldi nyaraltatásukat, Lourdes-i zarándokútjaikat. Szerepe volt az erdélyi szórványkollégiumok létrehozásában, iskolai könyvtárak, bentlakások felszerelésében. Nemzetünk legelhagyottabb, legkiszolgáltatottabb töredékének, a csángóságnak megsegítése volt szíve számára a legfontosabb. 1992-ben döntő módon ő szervezte meg az ezer moldovai csángó magyarországi zarándokútját, hogy a pápalátogatáskor felmutathassák sajátos gondjaikat. Alapítványán keresztül megszámlálhatatlanul sok út, szállítmány, nyaraltatás, jótékony célú hangverseny, gyermekek taníttatása, ösztöndíjak, technikai felszerelések külföldi forrásból való előteremtése szolgálta az ügyet. Lakása, ideje és ereje korlátlanul kedves csángóinak rendelkezésére állt. A sok tízezer kilométer út, mint erős kötél, próbálta egybefogni a szétszakított nemzet részeit. Legendák övezték már életében. /Gergely Istvánné: Dr. Atzél Endre halálára (1936–2005). = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

Sok fiatal jött el Aranyosgyéresen az RMDSZ tisztújító közgyűlésére. Bitay Levente megyei ügyvezető RMDSZ-elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a tavalyi helyhatósági választáson az 1840 szavazatra jogosult aranyosgyéresi magyar közül csak 558 szavazott az RMDSZ-re, ami valamivel több mint 30%, utolsó előtti helyen végeztek a megye magyarlakta helységeinek sorában. Ezzel az eddigi két helyi tanácsos helyett négy évig csak egy képviseli őket, pedig ha legalább ezren elmennek szavazni, most hárman is lennének a helyi tanácsban. Aranyosgyéresen évente megtartják a népfőiskolát, továbbá a kórusfesztivált, a március 15-i, augusztus 20-i, október 6-i megemlékezés mind az RMDSZ nevéhez fűződnek. Az RMDSZ valamikori 900-as tagsága mostanra alig 400-ra csökkent. Mindezen változtatni akar az új, „megfiatalított” választmány, az elnök Szász Endre lett. /Schmidt Jenő: Aranyosgyéres. Fiatal jogász az RMDSZ új elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

Marosdécsén az óvoda épületét kívülről lemeszelték, az ablakokat kijavították, de az udvara gazos maradt. A sarokban omladozó, se ajtaja se ablaka illemhely van. Ide hozzák naponta a falu 34 óvodás gyermekét. A csoportok román nyelvűek, pedig a kiscsoportban csak 3 óvodás román anyanyelvű. Az új magyar óvónő kérni fogja az óvoda magyar tagozatának beindítását. A falu iskolájában működik magyar tagozat. Az iskolában nincs folyóvíz. /Takács Ildikó: A marosdécsei ugaron. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./

Nagyenyed egyetlen magyar nyelvű könyveket árusító üzletében ruhákat is árusítanak. Ezek társaságában szomorkodnak a szép magyar könyvek. Molnár Ida, az üzlet tulajdonosa beszámolt arról, hogy csak a könyvekből nem tudja fenntartani az üzletet. Könyveket viszont csak minőségit árul, beszerzi a házi olvasmányokat és a szótárakat is. /Takács Ildikó: Mi is a kínaiakat honosítjuk? = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./

Háromszéken először a múlt héten tartottak Bereckben betlehemes találkozót a gyimesbükki, csíkcsobotfalvi, kézdiszentléleki, valamint a helyi betlehemesek részvételével. A csobotfalvi betlehemezők saját gyűjtésüket, a Csíkcsobotfalván 1998-ban id. Orbán Árpádtól lejegyzett szöveget adták elő. Kézdiszentléleket kivételes hely illeti meg a Kárpát-medencében a betlehemes játékokat illetően. Itt jegyeztek fel legkorábban a betlehemes játékot. Az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában található Czerei János énekeskönyve és feljegyzései. Czerei 1650 táján végezhette a játék lejegyzését. Berecken Fejér János megőrizte édesapja betlehemes játékának leírását 1929-ből, annak betanítását is vállalta. A berecki csoport már tavaly karácsony előtt jelen volt a Magyar Művelődési Intézet által szervezett XIV. Betlehemes Találkozón Budapesten. /Kakas Zoltán: Betlehemes találkozó Bereckben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 17./

A nagyváradi Caritas egyik legnagyobb megvalósítása a Szent Márton Öregotthon, amely tíz esztendeje negyvenkét rászoruló idős embernek jelent biztonságot. 2000-re kívül-belül megújult az épület. Radu Alíz, az otthon vezetője elmondta, hogy az összköltség 17 százalékát kapják az államtól. A fennmaradó összeget a Caritasnak kell előteremtenie. /Tüzes Bálint: Bensőséges Márton-nap. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 18./

Mint minden évben az 1989-es decemberi események évfordulója alkalmával, december 17-ét az idén is gyásznapnak nyilvánították Temesváron. A korabeli kommunista hatóságok kivezényelték a hadsereget az utcára, és néhány óra múlva elkezdődött a vérengzés. Ma sem tudni, ki lőtt, kinek a parancsára. Dan Voinea katonai főügyész az évforduló alkalmával kijelentette: az 1989. decemberi vérengzések elrendelőit, irányítóit és kivitelezőit felelősségre vonják. A tábornok szerint terroristák nem léteztek, Temesváron egyetlen idegen állampolgárt sem vettek a forradalom idején őrizetbe. /Gyásznap Temesváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

Elutasította a Gyurcsány-kormány határon túli magyarokat érintő alkotmánymódosító elképzelését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP). A határon túli magyar szervezetek képviselőinek a magyar kormány illetékes vezetőivel folytatott hétvégi egyeztetése után Duray Miklós MKP-alelnök kiemelte: továbbtárgyalásra alkalmatlannak tartja a kormány alkotmánymódosító javaslatát, mert az a magyar nemzet megosztását eredményezné. Elmondta, Avarkeszi Dezső kormánymegbízott nem hajlandó elfogadni a magyar nemzet egységéről, a Magyarországon biztosított jogokról, a szétszórtan élő magyar közösségek védelméről szóló javaslatokat. Kovács Miklós KMKSZ-elnök leszögezte, a megegyezést a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) keretében kell kimunkálni. Az RMDSZ viszont a továbbiakban is tárgyalási alapnak tekinti a magyar kormány elképzeléseit. A kárpátaljai és felvidéki politikusok erősen vitatják a Szülőföld Alap kollégiumaihoz beérkezett pályázatok elbírálását, ami szerintük sok esetben politikai motiváció alapján történt. Kovács Miklós elmondta, az alapból a kárpátaljai magyarság számára oktatási és média célokra elosztható 90 millió forintból 75 milliót a KMKSZ ellenlábasa, a magyar kormány által „favorizált” Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség kapta, sőt a beregszászi magyar főiskolát eleve kizárták az oktatási támogatásból való részesedésből. Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetvezetője szerint kérdéses, hogy a kormányzat milyen forrásból kívánja a jelzett 1,125 milliárd forintot szétosztani, amikor az idei büdzsében csak 500 millió áll rendelkezésre, a 2006-os költségvetési törvényjavaslatban pedig az 500 milliós tétel mellett csak a személyi jövedelemadóból felajánlható 108 millió forint szerepel a Szülőföld Alap céljaira. Németh Zsolt szerint választási célokra, törvénysértő módon történő pénzosztásról van szó, ezért felszólította Somogyi Ferenc külügyminisztert, hogy a vitatott pénzekről született kollégiumi döntéseket ne írja alá. /A határon túliak többsége elveti az alkotmánymódosítási javaslatot. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./

A modern párt hasonlít egy vállalkozásra, kőkemény üzlet: a hivatásos funkcionáriusok és köreik pénzforrása állami tisztségek vagy a kapcsolati tőke révén, írta a budapesti Koncz Attila. A politikusok nem veszik észre, hogy eljárt fölöttük az idő, gondolkodásmódjukat tekintve. A Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetésében másfél évtizede ugyanazok az arcok mindenhol: Markó Béla Erdélyben, Kasza József a Délvidéken, Duray Miklós és Bugár Béla Szlovákiában, Kovács Miklós Kárpátalján. Nyilván tejjel-mézzel folyó Kánaánt teremtettek választóiknak. A pártok ma a társadalomtól elszakadva a világnak egy másik dimenziójában működnek. A két valóság között pedig a négy évenként esedékes választás jelenti az egyetlen kapcsolatot. Ma az egyetlen cél a hatalom és annak megtartása. Lehetne mondani, hogy ez valójában az anyaországi gyakorlat, a kisebbségi érdekképviseleteknél másképp működnek ezek a dolgok. Azonban a folyamatok igenis hasonlóak. A kettős állampolgárságról tartott népszavazás évfordulóját követő napon – hogy egészen pontosak legyünk – Budapestre jöttek a határon túli magyar szervezetek első vagy majdnem első számú vezetői, hogy a kormány képviselőinek társaságában mérleget vonjanak az elmúlt egy esztendő (plusz az előző három) nemzetpolitikájával kapcsolatban. Koncz Attila szerint nemcsak az anyaországban, hanem a határon túl is megérett az idő a változásra. /Koncz Attila: Állni látszék az idő... = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

Átadták a Magyar Örökség díszokleveleket és aranyjelvényeket december 17-én Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia épületében, ahol a tíz esztendeje alapított elismerés jubileumi, 40. díjátadási ünnepségét tartották. Jakó Zsigmond kolozsvári akadémikus történészprofesszor Erdély múltját feltáró munkásságáért érdemelte ki a kitüntetést. A jubileumi díjátadó gálán Magyar Örökség-díjat kapott Zenthe Ferenc, a nemzet színésze; Fitz Jenő ókortudós, múzeumalapító; Vörösmarthy Dániel szemészprofesszor; Jakó Zsigmond történész-kutató, valamint a kecskeméti Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola. Elismerésben részesült a „fennmaradásért folytatott ezer éves küzdelméért” a moldvai csángó magyarság, valamint posztumusz kitüntetést szavaztak meg Nagy Ferenc somogyi fafaragónak. Jakó Zsigmond Erdély múltját feltáró munkásságáért, a romániai és a magyar történészek közötti hídépítő szerepéért vehetett át kitüntetést. A csángó magyarságnak megszavazott elismerés legyen ígéret arra, hogy a jövőben jobban oda fogunk figyelni erre az „évszázadokon át mellőzött,(...) legősibb magyar népcsoportra” – mondta köszöntőjében Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke, aki Petrás Máriának, a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány alapítójának adta át az elismerést. /Magyar Örökség-díj Jakó Zsigmond akadémikusnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

Megérdemeljük, hogy saját magunkat ünnepeljük, vélte Márkus-Barbarossa János, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke, a Kolozsváron december 17-én megtartott évzáró gálaesten, ahol az idei irodalmi kitüntetéseket osztották ki a liga tagjainak. – Bár az E-MIL adja át a díjakat ezen az estén, ezek mégsem E-MIL-díjak, hanem támogatók jóvoltából született kitüntetések – hangsúlyozta Márkus-Barbarossa János. A kiosztásra kerülő irodalmi díjak Méhes György Kossuth-díjas írónak, Böszörményi Zoltánnak (költő, író, főszerkesztő), egy bécsi, valamint egy sepsiszentgyörgyi kiadónak köszönhetők. Négy Irodalmi Jelen-díjat osztottak, tulajdonosai a következők: Eszteró István Egy könnyű garni című verseskötetéért, Pongrácz P. Mária Arckép lepkékkel (novellák), Orbán János Dénes Búbocska (ördögregény), Mózes Attila Céda korok történelme (irodalomkritika). Négy elsőkötetes fiatalt tüntettek ki a Méhes György-debütdíjjal: Ármos Lorándot, Burus János Botondot, Márkus Andrást és Muszka Sándort. Idén a Méhes György-nagydíjat Bréda Ferenc kapta. /Köllő Katalin: Kiosztották az irodalmi díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

Fehér János, Albert Egon és Bardocz Zoltán egyetemisták három esztendeje saját erejükből kezdték el az Erdővidéki Tudományos Konferencia szervezését, s kitartásuknak köszönhetően azóta is rendszeresen sikerült összefogni a régió fiatal értelmiségét. December 18-án Baróton kilencen mutatták be más-más témakört érintő dolgozataikat. /(hecser): Tudományról ­Erdővidéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 19./

Takács Csaba az RMDSZ ügyvezető elnöke, a Communitas Alapítvány kuratóriumi elnöke, a vele készített interjúban elmondta, hogy jövőre a Romániában élő nemzeti kisebbségek 37,5 százalékkal több pénzt kapnak, mint idén. A magyar kisebbségnek járó költségvetési támogatás elosztásáról gondoskodó Communitas Alapítvány több mint 72 milliárd lej fölött gazdálkodhat. Jövőre újabb szórványiskolák, kollégiumok létrehozását tervezik. Fontos, hogy minél több településen létezzenek EU-információs irodák. 2005-ben a Communitas Alapítvány közel egymilliárd lejt fordított az erdélyi magyar tudományos élet támogatására. Több pénzt szántak a szórvány fenntartására. A másik nagy terv a Magyar Házak felépítése és működtetése. Jelen pillanatig 10 ilyen ház működik. 2005-ben a Communitas Alapítvány legfontosabb feladata a kisközösségek támogatása volt. Több mint 500 települést támogattak, e nélkül nem létezett volna egy sor közösségerősítő rendezvény. „Abba kell hagyni a panaszkodást, hogy nem segít az anyaország. A saját lehetőségeinkről kell sokkal többet beszélni, és még többet tenni értük” – hangsúlyozta. /D. H.: Takács Csaba: Abba kell hagyni a panaszkodást. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

Az Erdélyi Magyar Ifjak helyi szervezeteinek képviseletében fiatalok füttyel, tapssal, NEM feliratokat lobogtatva fogadták Kuncze Gábort. A nagyváradi incidensről nyilatkozott a lapnak Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke. Szerinte „egyesek a szervezett szabadcsapataikat beküldik mindenhová abban a reményben, hogy akkor csak az ő véleményük hallatszik”. A nemzetárulás és egyházellenesség, amivel őt a bekiabálók vádolták „hülyeségek, olyan szintje a politikának, amire én nem vagyok hajlandó lesüllyedni.” Kuncze kijelentette, ha szót kaptak volna a fiatalok, kiderült volna, hogy nincsenek érveik. A tiltakozók csak azt mondják amit, vélhetőleg Magyarországról beléjük sulykolnak, „egyébként még saját véleményük sincs.” Máskor is szívesen jön Erdélybe. Lakatos Péter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselője elmondta, meg kell tanulni normálisan tárgyalni. Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak szervezet vezetője a lapnak elmondta, hogy a párbeszéd megtagadása nem tőlük ered, hanem abból a „nem”-ből, amire az SZDSZ és az MSZP buzdította híveit az egy évvel ezelőtti népszavazáson. „Emellett az ide látogató baloldali politikusok nem párbeszédet folytatnak, hanem monológot, ennek is szólt a nem” – tette hozzá Soós. /Kuncze: szabadcsapatok nem félemlíthetnek meg. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

Újjáépített házakat adott át, felújított hidakat és utakat tekintett meg december 19-én Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Borbély László miniszter az udvarhelyszéki árvízkárosult településeken. A két RMDSZ-es politikus Farkaslakán, Malomfalván, Kobátfalván és Siménfalván tartott többórás helyszíni szemlét. A helyi önkormányzatok elégedettek az eredménnyel. „Példaértékű az udvarhelyszékiek szolidaritása, ahogyan az itt élők egy emberként, hatékonyan léptek fel az árvízkárok helyreállításakor. A gyors segítségben az RMDSZ, de a kormány is jól teljesített: az árvizek után mintegy 227 milliárd régi lej értékű kormánytámogatás érkezett az érintett településekre” – jelentette ki Markó Béla. /Segély udvarhelyszéki bajbajutottaknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

Rövid időn belül már másodszor jut a közvélemény tudomására, hogy az egészségügyi intézményekben akad, nem is egy olyan orvos, aki a hozzá forduló beteg panaszainak megoldása helyett, annak nyelvtudását firtatja. Vajon hányszor ismétlődtek meg hasonló szégyenteljes események? Elképesztő, hogy léteznek olyan erkölcstelen és gyáva alakok, akik a kiszolgáltatott, esetleg pont az élet és halál mezsgyéjén küszködő beteggel szemben nyilvánítják ki a mássággal szembeni idegenkedésüket. Erkölcstelenek, mert áthágják az orvosetikai követelményeket. /Dr. Kolumbán Pál: Nyelvészkedünk, nyelvészkedünk. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./

20 éves a marosvásárhelyi Hahota színtársulat. Az első ideiglenes színpadot a marosvásárhelyi Kárpátok sétányon állították fel. Néhány év után, újból sikerült hamvaiból feltámasztani a csapatot, új tagokkal. A Hahota színtársulat mára képes zsúfolásig megtölteni a Kultúrpalotát, a falvak, városok művelődési otthonait. Az alapító tag, Puskás Győző mesélt kezdetről. 1985 nyarán maga köré gyűjtött néhány tehetséges fiatalt. Középiskolások voltak. Ő rendezte a darabokat. Egészen 1988 május 9-ig működtek, akkor egyszerre szekusok várták őket. Akkori előadásukat hatszáz magyar ember nézte végig. Akkor nagyon feszült volt a hangulat. Csak a közönség nyomására tudták lejátszani szekuritátés felügyelettel az előadásukat. 1988. május 10-én betiltották a Hahota működését. 1990-ben megpróbáltak újraindulni, de akkor a márciusi események tették tönkre az előadást. 1991 januárjában mégiscsak megpróbálták feléleszteni a társulatot, márciusban már sikerrel felléptek. Évadonként több bemutatójuk volt. Mindenféle díjat elvittek, mind alakítási, mind előadási díjakat. Sepsiszentgyörgyön az országos és nemzetközi nem hivatásos színházak fesztiválján többször is díjat hoztak, közönségdíjat, előadás-, főszerep- díjat. Jelenleg hivatalos színészek is játszanak a Hahota társulatában. /Mészely Réka: A két tölgytől a zsúfolásig telt Kultúrpalotáig. 20 éves a Hahota társulat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./

Hatvanegy évvel Magyarországra menekítése után hazatért a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumhoz (SZNM) egy-egy római mécses, vörösréz tokos fülesbalta, valamint rézcsákány a Zalaegerszegi Múzeum segítségével. A műtárgyak a hét végén érkeztek meg Háromszékre. A budapesti művelődési tárca vezetőjének engedélyével hozták át a küldeményt a határon. A tárgyak hazaszállításának ügyintézése két évet vett igénybe. Garamvölgyi György Zala megyei önkormányzati elnök, és Puskás Bálint RMDSZ-es szenátor közreműködésével. Vándor László, a Zalegerszegi Múzeum vezetője fiatal muzeológusként, harminc éve bukkant rá a „Lelőhely: Zalaegerszeg, 1945, Vasútállomás” feliratú ládára. Rövid nyomozás után kiderítette a tárgyak drámai történetét. 1942 őszén a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége arról döntött, hogy az SZNM-nek legértékesebb tárgyait be kell csomagolnia biztonságos elhelyezés céljából. 1944. szeptember 2-án indult el 52, műtárgyakat tartalmazó ládával a múzeum értékeit menekítő szerelvény. A vonatot Zalaegerszegen 1945. március 29-re virradóan szovjet légitámadás érte. Megsemmisült a korabeli leltár szerint 23 805 leltári-, 1487 néprajzi, 3072 régészeti és 1723 képzőművészeti tárgy, valamint 2050 könyv. A magyar állam két alkalommal szolgáltatta vissza az SZNM-nek a megmaradt tárgyakat, 1947-ben és 1950-ben. Utóbbiakat a hétvégi átadási ünnepség alkalmából kiállították. /Domokos Péter: Hazatértek a műtárgyak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./