Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke adott interjút az Erdélyi Naplónak. A nemzetiségi politikáról dokumentumot állítottak össze. Arra a kérdésre, hogy a kidolgozásánál voltak-e magyar tanácsadók, nemmel válaszolt. Nem is kellettek, mert ehhez demokratikus elkötelezettségű emberek szükségesek, magyarázta. Petre Roman szerint a Romániában élő magyarok magyar származású románok. A dokumentum szerint két nacionalista párt van, a kormánypárt és az RMDSZ. A kollektív jogot a Demokrata Párt nem ismeri el. /Ferencz Zsuzsanna: Beszélgetés Petre Romannal. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 21./

Mircea Pascu védelmi államtitkár cáfolta, hogy a bukaresti konferencián a kisebbségek ellen kidolgozott titkos katonai tervről beszélt. Előadásában csak elméleti fejtegetésekről volt szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

Etnikai tisztogatás céljából szövetkezett a Nagy-Románia Párt és a Radu Sorescu vezette Nemzeti Jobboldal, írja a Ziua bukaresti napilap, utcai megmozdulásokat és véres leszámolásokat terveznek, elsősorban a zsidók és a cigányok ellen. /Magyar Hírlap, szept. 22./

"Iliescu elnök nyitotta meg szept. 20-án a nagyiparosok és vállalkozók nemzetközi kongresszusát. A találkozón a volt KGST-államok, illetve az azóta szétbomlott Szovjetunió egykori tagköztársaságai képviseltették magukat. Iliescu beszédéből kiderült, hogy a most létrehozott új szervezetet amolyan KGST-pótlónak képzelik el. A keleti országoknak össze kell fogniuk és együttes erőfeszítéssel felemelkedniük. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 22./ Arkagyij Volszkij és George Constantin Paunescu az orosz, illetve a román gyáriparosok nevében aláírtak egy 12 pontból álló megállapodást, amely a vállalkozók támogatásáról szól "ebben a térségben". /Vocea Romaniei (Bukarest), szept. 22./"

1949 márciusában kitelepítették Maksáról dr. Nagy Zoltán tisztifőorvost, majd 1950-ben következett az erőszakos kollektivizálás. Az emberek ellenálltak, sőt tüntettek ellene. 1950. szeptember 22-én - akárcsak Gidófalván - milicisták érkeztek és a tömegbe lőttek. Két fiatalasszony /Sorbán Györgyné Zöld Berta és Fazekas Andrásné Joós Erzsébet/ halálos sebet kapott, mindketten elvéreztek. Ezután a milicisták több családot elvittek, a férfiakat a szekuritátén rettenetesen megkínozták, majd bebörtönözték őket, a családjaikat pedig a Duna-deltába vitték. Ezekre az eseményekre emlékeztek a faluban, az áldozatok neveit a kopjafába vésték. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./

Iliescu elnök szept. 22-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy a román hadseregnek nincs titkos terve etnikai konfliktus esetére, Pascu államtitkár szavait félremagyarázták. Arra a kérdésre, hogy mi lesz a sorsa az RMDSZ által kidolgozott nemzetiségi oktatással kapcsolatos törvénytervezetnek, amelyet közel félmillió állampolgár támogatott aláírásával, először azt válaszolta, hogy nem ismeri a tervezetet, de megkérdőjelezte annak szükségességét, majd kifejtette: a nemzeti oktatás kérdését az alkotmány, illetve a parlament egyik háza által elfogadott törvény rendezi. Iliescu elítélte az apparátus korruptságát. A bűnözési hullám terjedését a határok megnyitásával hozta összefüggésbe. /Magyar Nemzet, szept. 23./

Koleragócot fedeztek fel Maros megyében, a Nyárádtő községhez tartozó Vidrátszeg faluban. /Népszabadság, szept. 23./

"A The Independent tudósítója Kolozsváron felkereste Funar polgármestert, akinek kijelentetéseit idézte: "Romániában nincsenek magyarok. Itt csak román állampolgárok élnek, és ők ugyanazokat a törvényes jogokat élvezik." Funar kifakadt az RMDSZ ellen, az autonómiaköveteléseket Budapest ösztönzésének tulajdonította. Az újságíró szerint Funar fecsegése nem sokat számít. /Népszabadság, szept. 24./"

Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke nyilatkozott a hivatal munkájáról, a tárcák közötti koordinációról, új feladat a gazdasági együttműködést elősegítő tevékenység, idetartozik a jogszabályi keretek megteremtése, a vállalkozások finanszírozásának megoldása, a menedzserképzés. Már közalapítvány az Illyés Alapítvány, folyamatban van a közalapítvánnyá válás a Teleki és a Pro Professione Alapítvány esetében. - A tárgyalás két ország kormánya között folyik, ezt tudomásul kell venni, felelte arra a kérdésre, hogy a kisebbségek a tárgyalási folyamatban való részvételre tartanának igényt. /Magyar Nemzet, szept. 24./

A román parlament hét tagja, Adrian Motiu RNEP-szenátorral, a Szenátus alelnökével az élen az amerikai törvényhozáshoz intézett levelében azt kérte, hogy ne hagyják jóvá Alfred Moses jelölését az Egyesült Államok bukaresti nagykövetének. Az egyik aláíró a kormánypárt tagja. Levelükben azt állították, hogy Moses közeli kapcsolatban állt Ceausescuval. Valójában Moses nyíltan helytelenítette a szélsőséges román nacionalizmust. A kormány szept. 22-i nyilatkozatában elítélte ezt a levelet, már megadta hozzájárulását a diplomata kinevezéséhez. A kolozsvári Interetnikai Társaság közleményében aggodalmának adott hangot, hozzátéve, hogy a szenátorok Alfred Moses etnikai hovatartozását és extrémizmusellenességét kifogásolták. A BBC-ben Ioan Gavra cáfolta, hogy a szenátorokat képviselőket Alfred Moses zsidó volta motiválta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24-25., Népszava, szept. 23., a levél szövege: Média (Nagyvárad), okt. 5./ A Liberális Párt kizárta tagjai sorából azt a két szenátort, akik Alfred Mosesnek, az Amerikai Zsidó Közösség vezetőjének bukaresti nagykövetté való kinevezése ellen írtak levelet az amerikai szenátusnak. /Népszava, szept. 26./

Kizárta tagjai sorából a Liberális Párt`93 azt a két szenátort, akik aláírták az Alfred Moses nagyköveti kinevezése elleni tiltakozást. A kormánypárt szenátora pedig szept. 24-én visszavonta aláírását. A kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja felelősségre kívánta vonni koalíciós partnerét, a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ képviselőit, azok azonban nem jelentek meg a helyszínen, diktátumnak nevezték a szept. 24-i találkozásra való felszólítást. Ezután a kormánypárt közleményben jelentette be, hogy fontolóra veszi az együttműködés további lehetőségeit. /Magyar Hírlap, szept. 26./ Az elnöki hivatal véleményét tükröző Adevarul szintén elítélte a nagykövet kinevezése elleni tiltakozást, hozzátéve, hogy Alfred Moses az Amerikai Zsidó Bizottság elnöke. /Magyar Nemzet, szept. 26./

Nastase képviselőházi elnök felvetette, hogy Románia, Szlovákia és Jugoszlávia együttesen határozza meg külpolitikája irányvonalát. Az erdélyi, felvidéki és a vajdasági magyarok ugyanígy járhatnának el, írta Neumann Ottó, szervezetten léphetnének fel. /Magyar Hírlap, szept. 26./

A hírügynökségek már jelentették, szept. 26-án hivatalosan is közölték: kolerás megbetegedések fordultak elő Vidrátszegen és a közeli falvakban. Marosvásárhelyen a kórházban 39 személyt ápolnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

A Demokratikus Konvenció /DK/ szept. 29-i ülésén reagált a Román Szociáldemokrata Párt /RSZP/ levelére, amely megkérdőjelezte a DK működését szabályozó pártközi egyezményt, egy hónapra felfüggesztette az RSZP tagságát, gondolkodási időt hagyva, döntse el, tagja marad-e a DK-nak vagy nem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1-2./

Iliescu elnök szept. 25-én New Yorkba utazott, hogy részt vegyen az ENSZ-közgyűlés szept. 26-án kezdődő ülésszakán és találkozzon Bill Clinton elnökkel. Iliescu elnök találkozott Mexikó, Bosznia-Hercegovina, Lettország elnökével, Simon Perez izraeli külügyminiszterrel, majd Clinton elnökkel. Az amerikai elnökkel folytatott megbeszélése során Clinton elismerően szólt Románia belső stabilitásáról és a térségben stabilitási tényezőként betöltött aktív szerepéről. A román államfő kifejezte reményét, hogy a jelenleg egyéves határidőre szóló legnagyobb kedvezményt kiterjesztik határidő nélkülire, majd meghívta az amerikai elnököt, aki a meghívást elfogadta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27, 28./ Iliescu az ENSZ-közgyűlésen elmondott beszédében felvetette a világszervezet szerepének újradefiniálásának kérdését. Románia részt vesz a regionális konfliktusok elsimítására tett nemzetközi kérdésekben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./ Iliescu elnök szept. 27-én Washingtonban találkozott a Világbank alelnökével, Franc Thalwitzcal, megbeszéléseket folytatott amerikai kongresszusi képviselőkkel. Iliescu sajtónyilatkozatában rendkívül konstruktívnak minősítette a megbeszélések légkörét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./ Iliescu szept. 28-án - Melescanu külügyminiszter kíséretében - találkozott a Képviselőház külügyi bizottságának elnökével, Hamiltonnal, majd a Szenátus külügyi bizottságának elnökével, Bell szenátorral és más kongresszusi tagokkal. Lloyd Bensen pénzügyminiszterrel tartott megbeszélésén a romániai reform haladását méltatták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

"Az RMDSZ SZKT ülésezett szept. 30-a és okt. 1-e között Marosvásárhelyen. Takács Csaba ügyvezető elnök tett jelentést a szórványban élő magyarsággal kapcsolatos kérdésekről. A Szórványkutató Központ fél éven belül pontos képet ad a szórványban élő magyarok körében zajló asszimilációs folyamatokról, ennek alapján készül átfogó program, mert az RMDSZ tagságának 46,7 százaléka ilyen helyzetben él. Markó Béla elnök tájékoztatójában kiemelte, hogy az RMDSZ oktatási törvénytervezetét támogató csaknem félmillió aláírás példás szolidaritásról tett bizonyságot. Az RMDSZ-t felvették az UNPO-ba, a Nem Képviselt Népek és Nemzetek Szervezetébe, ez lehetővé teszi, hogy az RMDSZ az ENSZ bizottságaiban megszólaljon. Az alapszerződéssel kapcsolatban elmondta, hogy az új magyar kormány elfogadja az RMDSZ-szel való konzultálás gondolatát, ennek megfelelően történtek a megbeszélések, végül a román külügyminisztérium is elfogadta ezt az igényt. Az alapszerződés ügyében állásfoglalás született, ebben szerepel, hogy a "romániai magyar nemzeti közösség számára elengedhetetlen feltétel a belső önrendelkezést kiteljesítő autonómia-jog elismerése, a személyi, helyi, önigazgatási és regionális autonómia." Az alapszerződés aláírását bizalomerősítő intézkedések előzzék meg, az egyéni és közösségi jogokat pedig nemzetközi garanciák szavatolják. Nagy vita volt az Illyés Alapítvány alkuratóriumának kérdésében. A civil társadalmi szervezeteket kell bevonni, depolitizálni kell az elosztást, továbbá nyilvánosak legyenek a juttatások. - Tőkés László tiszteletbeli elnök levele nyomán felmerült, hogy lépéseket tegyenek a Magyarországon tartózkodó Kincses Előd helyzetének rendezésére, hogy törvényes garanciákkal hazatérhessen. - A következő időszakban felmérik a romániai magyarság lélekszámát, összetételét, ez szükséges a kisebbségi önkormányzat intézményeinek felállításához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ Éles vita bontakozott ki arról, hogy Markó Bélának volt-e felhatalmazása arról, hogy a magyar-román alapszerződésről állásfoglalást adjon ki és tárgyaljon ez ügyben a magyar és román kormánnyal. Utólag megerősítették Markó Béla döntéseit és új határozatot hoztak: az autonómiajog elismerése elengedhetetlen feltétele a romániai magyarság belső önrendelkezésének. Miközben a kormány európai nyitásról beszél, a nemzetiségi oktatás helyzete egyre rosszabb. A nyugati hatalmak által sürgetett integráció előfeltétele a kisebbségi problémák rendezésének szavatolása, jelentette ki Markó Béla. Az SZKT-nak nem sikerült dűlőre jutni az RMDSZ belső politikai szerveződése kérdésében. Katona Ádám kifogásolta, hogy az RMDSZ állásfoglalásait nem előzte meg a platformokkal történő egyeztetés. /Népszabadság, Magyar Nemzet, okt. 1,3./ "

A Romániai Magyar Szó idejében benyújtotta a két külügyminiszternek a kérdéseit, hogy nyilatkozataik találkozásuk előtt megjelenjenek. Végül a Kovács László külügyminiszterrel készült interjú napvilágot lát, Teodor Melescanu válaszai viszont nem érkeztek meg, ehelyett a Magyar Nemzetnek adott interjúját közölték újra.

A Kolozs megyei Kide Nyírő József Kulturális Egylete meghívására a kolozsvári Erdélyi Kárpát Egyesület 40 tagú csoportja is részt vett a kidei Sipos Dávid Emléknapon, okt. 1-jén. Az ünnepségen Nyírő Józseffel kapcsolatos emlékeiről Herédi Gusztáv /Kolozsvár/ beszélt. Nyírő József /1889-1953/ 1914-ben került Kidére, római katolikus plébánosként. Nyírő 1919-ben kilépett a papi rendből, majd megnősült. Az író 1921-ben költözött Kolozsvárra. Kide nagy szülöttjéről, a kőfaragó Sipos Dávidról B. Murádin Katalin emlékezett meg. Életéről keveset tudunk, 1762-ben halt meg. /Erdélyi Gyopár (Kolozsvár), 1994/6./

"Sütő András az egész családját veszélyeztető merényletekről beszélt a vele készült interjúban. Levegővel való keveredésre alkalmas cinkszulfidot helyeztek el sikaszói házában 1992-ben és 1994 áprilisában. Isten csodája, hogy életben maradtak. Magyarországon személyét támadó írások jelennek meg, így például az Élet és Irodalomban dicséretekkel korrumpálhatónak nevezték azért, mert Ablonczy Lászlóra szavazott a Nemzeti Színház igazgatói álláshelyére meghirdetett pályázaton. Szinte irracionális gyűlölettel gyalázzák Ablonczyt. A magyarországi népi-urbánus, majd médiaháborúvá fajult hatalmi harcban "a magyar társadalom értelmiségi rétege olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy hosszú évek kellenek a felgyógyuláshoz. Kihatásai természetesen a romániai magyarság körében is tapasztalhatók. Ideológiák omlása közben minálunk is föltűnt hordozóinak megnyilatkozásaiban az alapítvány-világnézet." Az író visszatekintett a Ceausescu-rendszer pusztításaira, hozzátéve: "A nemzetinek nevezett cél változatlan. Ma már nem lehet falut rombolni, de lehet építkezni: kaszárnyák hálózatát a Székelyföld kellős közepében, ortodox püspöki palotát, teológiát néhány ezer görögkeletinek Csíkszeredában, a római katolikus székelyek búcsújáró központjában." /Népszabadság, okt. 1./ "

"A minőség elvének következetes érvényesítése új erdélyi magyar öntudatot kíván, olyan identitásmintát, amely biztosabb védelmet ad a politikai erőszakkal és a manipulációkkal szemben - írta Pomogáts Béla Tennivalók nemzeti kultúránk egységért című eszmefuttatásában. A "kisebbség" mint önmegnevezés azzal a súlyos hátránnyal jár, hogy a nemzeti közösség maga is elfogadja a megnevezésben rejlő hátrányos megkülönböztetést. A hagyományos "kisebbségi beszédmód" helyett új beszédmód szükséges. A kisebbségi magyarok nem állnak egyedül, hanem az egyetemes magyarság lelki közössége és belső szolidaritása miatt egy tizenötmilliós nemzet és egy európai "kulturális középhatalom" integráns részét alkotják. - Nemzeti kultúránk egységét, kulturális közösségét kell helyreállítanunk. Az elmúlt esztendőkben létrejött a támogatási rendszer, létrejöttek olyan intézmények /alapítványok, társadalmi, kulturális, egyházi egyesületek, a Duna Televízió/, amelyek segítik a kisebbségi magyarok identitásának megőrzését. Ettől a gyakorlattól ma sem tágíthatunk. /Magyar Nemzet, okt. 3./"

"Nagyszabású hadgyakorlatot tartottak Torda város környékén. Paul Cheler, az erdélyi IV. hadsereg parancsnoka román hazafias kiadványokat ajándékozott a vendégeknek, köztük a magyar küldöttségnek. Az egyik könyv az erdélyi románok erőltetett magyarosításáról szólt, "a nagy egyesülés előtti, és a bécsi döntés utáni időszakban". /Új Magyarország, okt. 4./ "

A Ziua című bukaresti lap szerint a szélsőséges, Radu Sorescu vezette Nemzeti Jobb Pártját a háttérből Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Pártja elnöke irányítja és a két párt közös tervet dolgozott ki a romániai zsidók és cigányok kiirtására. Más feltételezések szerint a Nemzeti Jobb Pártját Dan Iosif volt elnöki tanácsos támogatja. /Média (Nagyvárad), okt. 5./

"A Média hetilap átvette a Szövetségből, RMDSZ Ügyvezető Elnökségének folyóiratából Bíró Béla írását /Bennszülöttek és idegenek/. Ebben a szerző az MDF bűneit sorolja. "A határon túli magyarok magyarországi megítélése, az oly gyakran és oly patetikusan emlegetett "nemzeti szolidaritás" az MDF-uralom alatt a mélypontra süllyedt." "A magyar kormány szűkös lehetőségeiből fakadóan keveset tehetett, annál többet beszélt. S amit mégis tett, az is többet ártott, mint használt." stb. /Szövetség (Kolozsvár), szept., Média (Nagyvárad), okt. 5./ "

Okt. 2-án és 3-án Háromszék rendőrőrseinek homlokzatáról is eltávolították a magyar feliratot. A döntés ellen tiltakozó állásfoglalást tett közzé az RMDSZ háromszéki szervezete. Okt. 3-án Markó Béla elnök és Verestóy Attila RMDSZ-szenátor tárgyalt erről Victor Herbenciuc kormányfőtitkárral. Verestóy Attila telefonbeszélgetést a Strasbourgba készülő Iliescu elnökkel, okt. 4-én a belügyminiszterrel és Adrian Nastaséval, a parlament elnökével tárgyalt. A megkeresettek ígérték, hogy politikai megoldást fognak hozni. Kiderült, hogy Pitulescu tábornok, az országos rendőrfelügyelőség főnöke adott utasítást az intézkedésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

"Okt. 4-én Tokay György RMDSZ-képviselő röviden akarta méltatni október 6-a emlékét, hangsúlyozva, hogy jelenleg közelebb állunk románok és magyarok megbékéléséhez, mint bármikor, azonban alig hagyták, hogy szóhoz jusson, az ülés vezetőjének csendet kellett kérnie. Petre Turlea képviselő kijelentette, hogy 1848-ban a magyarok 40 ezer románt öltek meg, de felrótta azt is, hogy a magyarok 1994. szept. 25-én Szárazajtán emlékművet állítottak azoknak, akik sebesült román katonákat gyilkoltak meg. Ezért nem kell az RMDSZ-t megtűrni Romániában. Hozzátette: "mi vagyunk ennek az országnak az urai." Ioan Catarig kormánypárti képviselő egyetértett a megbékélés gondolatával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ "

"A rendőrségek magyar feliratának eltávolításával a "Belügyminisztérium úgy viselkedik, mint egy megszálló sereg ellenséges vidéken", olvasható az RMDSZ gyergyói szervezetének tiltakozó levelében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./"

Margittán havi magazin látott napvilágot Margitta és Vidéke címen, a helyi RMDSZ támogatásával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

Szent-Iványi István külügyi államtitkár okt. 6-án Aradon a megyei prefektussal, Avram Craciummal folytatott megbeszélést a határ menti együttműködésről és a határátkelőkről. Jeszenszky Géza akkori külügyminiszter 1993 őszén három határállomás megnyitásáról írt alá jegyzőkönyvet. A magyar fél teljesítette a kötelezettséget az előírt határidőig, jún. 30-ig. Román oldalon azonban nem fejeződtek be a beruházások, ugyanakkor a román fél másik négy határátkelőhely megnyitására tett javaslatot. Szerencsés lenne az erőfeszítések összehangolása, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8-9./

Okt. 10-én az RMDSZ-honatyák több interpellációval éltek. Szabó Károly szenátor Liviu Maior tanügyminiszterhez intézte szavait. Iliescu elnök strasbourgi kijelentésével ellentétben a magyar nemzetiségű diákokat a legkülönbözőbb módszerekkel akadályozzák abban, hogy anyanyelvükön tanulhassanak. Példának idézte a szatmári 3. sz. Líceumot, ahova sikerrel felvételizett 18 tanuló, de még mindig nem alakították meg részükre a magyar osztályt. Antal István képviselő a pénzügyminisztertől kért választ arra, hogy mikor módosítják az 1954-ből, Gheorghiu Dej idejéből származó, a privatizációt fékező törvényt. /RMDSZ Tájékoztató, 387. sz., okt. 11./

Iliescu elnök okt. 11-i sajtóértekezletén amerikai és strasbourgi útjának jelentőségét hangsúlyozta, a volt király látogatásával kapcsolatos incidenssel kapcsolatban kijelentette: senki sem boríthatja fel az ország alkotmányos rendjét. Funar előző napi kijelentéséről, követeléseiről nincs tudomása, mondta, de megjegyezte, ezért nem szabad az alapszerződést belpolitikai kérdések függvényévé tenni, mert ilyen fejleményekig lehet eljutni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./