"Balogh Edgár figyelmeztetett: minél sűrűbben szerepel a sajtóban Kolozsvár hírhedt polgármesterének "nemzeti tisztogató" hadművelete, hogy itt egy nagyarányú, kidolgozott tervről van szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./"

Lészpeden 1959-ben szüntették meg a magyar elemi iskolát, majd eltávolították a magyarul miséző papot is. 1989 után megcsillant a remény, hogy megállítható ez a románosítási folyamat. Elsőként Fazekas József nyugdíjas próbálta összegyűjteni a gyermekeket magyar szóra, majd Fehér Katalin kezdte magyarul írni-olvasni tanítani a gyermekeket. 1993. márc. 28-ára beidézték kihallgatásra és jegyzőkönyv született: Fehér Katalin azzal, hogy magyarul tanít, alkotmányellenes tevékenységet folytat. Fehér Katalin az RMDSZ parlamenti csoportjától kért segítséget. Az akkori belügyminiszter, George Ioan Danescu válaszolt beadványukra: A körzeti rendőr cselekedete helyes volt, a rend és a biztonság megőrzését hivatott elősegíteni. Nem maradt más hátra, mint egy polgári per. A tárgyalást 1994. jún. 17-re tűzték ki, Bákóban. Négyórás várakozás után végre bejuthattak a tárgyalóterembe. A bírónő tíz perc múlva ígéretet tett, hogy délután háromkor ítéletet hirdet. A megadott időpontban azonban már senki sem volt az épületben. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 22./

"Nemrég zajlott le Párizsban "A román emigráció, identitás és történelmi tudat" témájú tanácskozás, amelyen a Franciaországban élő románokon kívül részt vettek Németországból, Spanyolországból, Svédországból érkezettek, meg amerikaiak, angliaiak, kanadaiak, svájciak - és bukarestiek is. Szinte napra egybeesett vele a Sinaián rendezett találkozó /Románia és a románok a kortársi tudományban/. Sinaián Iliescu elnök is beszédet mondott, a legteljesebb optimizmus jegyében zárták a szimpóziumot. Párizsban viszont elkeseredett volt a hangulat. Octavian Paler prózaíró szerint a vasfüggöny helyébe az emigráció és a szülőhaza románjai közé bizonyos lélektani függöny ereszkedik. Meg kell találni a szóértés lehetőségét, sürgette. Közel kétszáz román író él Nyugaton és 1989 után mindössze ketten tértek haza. /Kántor Lajos: Határjegy. = Magyar Nemzet, jún. 25./"

Tavaly avatták fel Szatmárnémetiben Szilágyi Domokos szobrát. Akkor vetődött fel egy évente megismétlődő rendezvény gondolata, melynek témája a Kárpát-medence második világháború utáni országonkénti sajátosságának vizsgálata. A Soros Alapítvány által támogatott Szilágyi Domokos-napok idei rendezvényét Szülőföld és avantgarde címen /júl. 1-2./ a hatvan éve született, tragikus sorsú Hervay Gizellának szentelik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

"Traian Chebeleu elnöki szóvivő jún. 24-i sajtóértekezletén a Mátyás-szoborral kapcsolatban elhangzott kérdésekre közölte: Iliescu elnök javasolta a Kolozs megyei prefektúrának, szervezzen megbeszélést az összes érdekelt féllel, hogy elkerüljék a feszültség eszkalációját. Chebeleu mesterségesnek mondta a feszültséget, hozzátéve: "Az utóbbi időben egyes gesztusok és akciók túlpolitizálása figyelhető meg." A bukaresti Adevarul szerint a Kolozsváron "keltett lárma valójában nem annyira a belföldi füleknek szól, mint inkább az eljövendő budapesti vezetőségnek. Pontosabban Horn Gyulának és Pethő Ivánnak, a legutóbbi magyarországi választások fő nyerteseinek, akik síkraszálltak a szomszédokkal való történelmi megbékélésért." A konfliktusnak az lenne a szerepe, "hogy bebizonyítsa a magyar vezetők számára: a román-magyar megbékélés nem lehetséges, tehát tovább kell követni Antall József és Boross Péter politikáját a romániai magyar kisebbséggel szemben." /Népszabadság, jún. 25./ "

"Grausam Géza megrögzött antiklerikálisként és dühösen kirohan, unja már a Tőkés Lászlóval kapcsolatos csatározás közlését az újságokban, elég a papszónoklatokból. Szerinte agyrémes, idejétmúlta szöveg a "helytállás, bátor kiállás". Amennyiben nemzetárulással vádolnák, megjegyzi: "nem érdekel magyarosch hőbörgésük!" /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25-26./"

Grigore Zanc Kolozs megyei prefektus meghatározatlan időre elnapoltatta az ásatásokat. - A pártok sorra állást foglaltak az ásatásokkal kapcsolatban. A Petre Roman vezette Demokrata Párt szerint az országnak jelenleg nem állnak rendelkezésére megfelelő összegek az ásatásokra. /Népszabadság, jún. 27./

Ismeretlen tettes leverte az unitárius egyház megalapítójának, Dávid Ferenc püspöknek a dévai várban levő emléktáblája magyar feliratát, a tábla felét törték le: a román felirat a helyén maradt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

Kézdialmáson júl. 3-án emlékeznek a falu nagy szülöttének, P. Kelemen Didák minorita szerzetes születésének 250. évfordulójára, amikor leleplezik mellszobrát, Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrászművész alkotását. P. Kelemen Didákot iskolák és templomok építőjeként tartják számon, emellett irodalmi munkássága is jelentős, Búzafejek című prédikációskötete nyelvművelő szempontból is kiemelkedő. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 28./

Ádám Emilt februárban hívták be katonának. Máj. 17-én egy katonatársa járt a szülőknél, arra kérve őket, látogassák meg fiukat, mert nagyon beteg. A szülők csak fiuk holttestét azonosíthatták Nagyváradon. Először nem akarták megmutatni a szülőknek a boncolási jegyzőkönyvet. Az apának, idősebb Ádám Emilnek azonban sikerült abba belepillantania: a fiú halálát bántalmazás közben kapott máj- és agysérülés okozta. Az apa megtudta, mi történt. Az egység parancsnoka egy tizedessel úgy összeverte a fiút, hogy az elvesztette eszméletét, összeesett, és egy szurony a májába fúródott. A következő napokban a sérült katonát hordágyon kivitték a kiképzés színhelyére, hogy legalább nézze a kiképzést... Végül egy másik egységhez szállították és csak azután kórházba, ahol Ádám Emil meghalt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 29./

"A Mátyás-szobor próbaköve a romániai magyarság helyzetének, a romániai jogállamiságnak és demokráciának - állapította meg Tőkés László püspök az Új Magyarországnak adott interjújában. Demokratikus államban nem történhet meg, hogy ugyanazon időben eltávolítják egy humanista keresztény uralkodó szobrát, miközben szobrot kívánnak emelni a diktátor és tömeggyilkos Ion Antonescunak. - A távozóban levő magyar kormány szakított egy több évtizedes nemzetellenes politikai szemlélettel, az ún. "aradi típusú" politizálással. Tőkés László nem ért egyet az alapszerződéssel kapcsolatos felelőtlen ígérgetésekkel. Ilyen elhangzott Horn Gyula és Göncz Árpád elnök részéről. Michal Kovác és Göncz Árpád Amerikában köttetett barátságára nem lehet építeni a két ország közötti alapszerződést. /Új Magyarország, jún. 29./ "

A Bolyai Társaság kezdettől a Bolyai Tudományegyetem visszaállítását szorgalmazta, ugyanakkor mások a Székelyföldön alapítandó Székely Egyetem mellett voltak. Idén Kolozsváron, az egyetemen kaptak 300 helyet magyar nyelvű oktatásra, de aggódnak azért, betelnek-e a helyek. Kolozsváron, a Zeneművészeti Főiskolán a rektor eleve elzárkózik a magyar nyelvű oktatástól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

A Képviselőház is elfogadta a nyári szabadság idejére a kormánynak adandó felhatalmazást. A kormány - élve a felhatalmazással - rendeleti úton újból határátlépési illetéket akar bevezetni. Amennyiben a rendelet megjelenik, az RMDSZ az Alkotmánybírósághoz fordul. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

"A Gazeta de Cluj 22. számában megjelent "Memorandisták replikája" című cikk magyarellenességét kifogásolta Gheorghe Vasilescu ügyvéd, idézett a cikkből: "...nem szégyenlitek magatokat Európa gyilkosai, antiszemiták, barbárok, semmirekellők? Mátyás király szobránál mintegy 1500 honvéd bitang mutatta ki a foga fehérjét." Az Interetnikai Párbeszéd Szövetség szervezte jún. 8-i tiltakozó gyűlésről van szó, ahol sok román is megjelent. A cikkíró "memorandisták" név mögé bújt. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./ "

A Washington Postban D. B. Ottaway Az identitásért folyó harc megosztja Erdélyt című írásában bemutatja, milyen nehéz a magyarok helyzete Erdélyben a román ultra-nacionalisták miatt. Részletesen ír Funar kolozsvári polgármester tevékenységéről. A cikkíró a Mátyás-szobor körüli vitát olyan gyújtóanyagnak tekinti, ami egy balkáni konfliktushoz vezethet. Megszólaltatja Tőkés Lászlót, aki szerint a szobor szimbolizálja a magyarság harcát. /D. B. Ottaway: A Battle for Identity Divides Transylvania. = The Washington Post, júl. 5./

"A történelmi egyházak felhívására júl. 8-án Nagyváradon a bazilika előtti Szent László szobornál szabadtéri ökumenikus istentiszteletet tartottak, szolidaritást vállalva a kolozsvári Mátyás-szobornál hősiesen kitartó polgárokkal. Román ellenzékiek is megjelentek. Tempfli József katolikus, Tőkés László református püspökön kívül Máthé Csaba, Boda József, Medgyesi József beszélt, majd Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök olvasott fel felhívást román és magyar nyelven. "Nagyváradon is kötelességünk a leghatározottabban tiltakozni nemzeti önérzetünk sorozatos lábbal tiprása ellen. Mátyás király szobrának bármiféle elmozdítása egyenértékű az egyetemes kulturális örökség elleni merénylettel." - állt a felhívásban. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 8., júl. 9-10./ "

"Júl. 10-én Kolozsvárott ülésezett az RMDSZ SZKT. Markó Béla elnök helyzetértékelésében a politikai stratégiaváltás szükségességéről szólt, ugyanerről beszélt felszólalásában Tőkés László tiszteletbeli elnök is. Tanácskoztak a romániai magyarság közösségi kataszterének összeállításáról, a belső választások kérdéseiről és a tanügyi törvényről. Az SZKT határozatot fogadott el, hangsúlyozva az automómia igényét és a stratégiaváltás szükségességét, a polgári engedetlenség útjára lépést. A tanügyi törvénytervezet visszalépést jelent a Ceausescu-rendszerhez képest, a tervezetből világosan kiderül az asszimilációs szándék, hiszen megakadályozza az önálló anyanyelvi iskolahálózat létrehozását, gátolja a szakértelmiségi utánpótlást. A tervezet elleni tiltakozásul élni fognak a polgári engedetlenség különböző formáival, szeptemberre iskolabojkottot szerveznek. Az RMDSZ kidolgozza saját oktatási stratégiáját és külön törvényt terjeszt elő, a benyújtásához összegyűjti a 250 ezer aláírást, kezdeményezi a magyar nyelvű feliratok alkalmazását. A határozatban garanciát követelnek az alapszerződésben a kisebbségi autonómiát illetően. /RMDSZ Tájékoztató, 323. sz., júl. 11./ Tőkés László bírálta a Gyulán tartott Kézfogások rendezvényt, továbbá Hárs Gábornak, az MSZP nemzetközi titkársága vezetőjének Oliviu Germannal, a román kormánypárt elnökével lezajlott találkozója utáni bizakodó kijelentését. A jogunkat, létünket veszélyeztető romániai kurzus megszüntetése nélkül nem lehet szó alapszerződés megkötéséről, jelentette ki Tőkés László. Kántor Lajos lemondott SZKT-tagságáról tiltakozásul a "kézfogás-politika" megbélyegzés ellen. Tudatában van a manipuláció veszélyével, de ez nem vezethet az elszigetelődés politikájához. Verestóy Attila hasonlóképpen vélekedett, mondván, a párbeszédnek nincs alternatívája. A tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón Markó Béla elmondta: a szövetség dolgozik a román-magyar alapszerződésnek a kisebbségek jogait megfogalmazó szövegjavaslatán, erre mindkét oldalról kapott felkérést az RMDSZ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12., MTI/ "

Benkő Samu legismertebb könyve a Bolyai János vallomásai. 1952-ben Bolyai János emlékkönyvet készítettek a Bolyai Tudományegyetemen, születésének 150. évfordulójára és őt bízták meg, ellenőrizzen idézeteket. Benkő Samu akkor kezdett Bolyaival foglalkozni. Akkor még Marosvásárhelyen a református kollégiumban őrizték a Bolyai-hagyatékot. Megdöbbenve tapasztalta. milyen gazdag filozófiai mondanivalót őriznek a kéziratok. Nekiállt lemásolni a hatalmas anyagot, ez gépelve 3000 oldal, mintegy 10-12 évi munkát jelentett. - Jelenleg, az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ elnökeként új kutatók munkába állítása, tudományos kutatócsoportok szervezése a feladata, nem jut ideje tudományos munkára. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 15./

Az RMDSZ közleményben utasította el a júl. 13-i kormányközleményt, amely törvényszegőnek nevezte a kolozsvári polgárok júl. 7-i békés fellépését a törvénytelen, provokatív kezdeményezés ellen. A kormányközlemény nem említi, hogy az Erdélyi Történelmi Múzeum nem rendelkezett szakengedélyekkel az ásatáshoz. Az RMDSZ jún. 24-én levélben kérte a miniszterelnököt, hogy lépjen közbe a törvényesség védelmében, az RMDSZ elnöke júl. 6-án telefonon kérte a belügyminisztert, hogy a rendőrség ne támogassa a törvénytelen ásatásokat. A tiltakozó nyilatkozatok elég információt nyújtottak ahhoz, hogy a kormány időben intézkedjen. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

Mircea Cosea gazdasági reformügyi miniszter bejelentette, hogy júl. 1-jén kezdődik a tömeges privatizáció, kétezer kis- és középvállalat magánkézbe adása. Először közzéteszik a vállalatok listáját, majd aug. 1-jétől kezdődik a tényleges rajt. A privatizációs program legvitatottabb pontja, hogy egy állampolgár egy vállalatnál csak egy vagyonjegyet válthat részvényre. Az IMF júliusig adott határidőt a privatizációs program megindítására, ugyanígy az értéktőzsde megnyitását is az IMF sürgette. - Az eddig megállíthatatlannak tűnt /1993-ban 300 %-os/ infláció üteme mostanra megszelídült, féléves szinten 180 %-os. /Heti Világgazdaság, júl. 16./

"Traian Chebeleu elnöki szóvivő júl. 15-i sajtóértekezletén idézte az RMDSZ határozatának azt a részét, ahol polgári engedetlenségre, illetve tiltakozó tömegmegmozdulásokra szólítja fel a romániai magyarságot. Ezt alkotmányellenesnek, törvénytelennek nevezte. Kellő felelősségérzetre, józanságra szólította fel az RMDSZ-t. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az RMDSZ saját oktatási rendszert hozzon létre. "Az ilyen törekvések az etnikai és önigazgatási szeparatizmust célozzák." Az RMDSZ-határozat olyan szélsőséges megnyilvánulásokra szólít fel, "amelyek veszélyeztetik az ország békéjét és stabilitását." /Új Magyarország, júl. 16./ "

"Az új magyar kormány határon túli magyarokkal kapcsolatos elképzeléseit értékelték az ellenzéki pártok. Csóti György /MDF/ szerint irreálisak azok a nyilatkozatok, hogy gyorsan megköthetők az alapszerződések, mert Romániában és Szlovákiában az uralkodó politikai körök az ott élő magyarság politikai követeléseit nem kívánják kielégíteni. Rossz üzenet a határon túli magyarság részére az, hogy Horn Gyula tíz és fél millió magyar miniszterelnöke akar lenni. "Figyelembe kell vennünk szomszédaink sérelmeit, de nem lehet saját érdekeinket föladni." Csépe Béla /KDNP/ hozzátette, hogy amennyiben Horn Gyula valóban felelősséget érez a határon túli magyarokért, azt a gyakorlatban be is kell majd bizonyítania. Úgy véli, hogy az Antall-féle kisebbségi elképzelésekhez képest ez a mostani visszalépés. Torgyán József /FKGP/ a hatpárti konszenzust sürgette. Kövér László /Fidesz/ úgy látja, hogy a koalíció pártjainak álláspontja habozó, ő is a hatpárti konszenzust tartja szükségesnek. /Új Magyarország, júl. 19./"

Entz Géza utóda a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöki székében Lábody László, aki szeptember közepén foglalja el hivatalát. 1992 végéig ő is a hivatalban dolgozott. A kormányprogram kidolgozásában részt vett. A határon túli magyarság ügye nemzeti ügy, nyilatkozta. /Népszabadság, júl. 19./

Csíkszeredában megnyitották a Romániai Magyar Pedagógusszövetség által szervezett idei Bolyai Nyári Egyetemet. Jelen voltak az RMDSZ vezetői, a magyar és a román szakminisztériumok képviselői, a Bolyai Társaság vezetői. Nyolc napos a tanfolyam /júl. 16-24./, melyet ezerkétszáz pedagógus számára rendeznek /közülük 900-an Erdélyből, 300-an Kárpátaljáról, Felvidékről, Szlovéniából, Horvátországból és Jugoszláviából valók/. Az előadásokat Erdély különböző városaiban tartják. Az előadók között 120-an magyarországiak. A rendezvény támogatói között van a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium, az Anyanyelvi Konferencia, az egyházak és a romániai Kisebbségi Tanács. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 16., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

Ötödik alkalommal rendezik meg a bálványosi nyári szabadegyetemet, idén júl. 20-24-e között, az előadók között magyarországiak /Zwack Péter, Pokorny Zoltán, Kövér László/ is lesznek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./

"Az eddigi eszközök, tehát a dialóguskeresés, a parlamenti küzdelem, a külpolitikai munka föllendítése nem bizonyult elegendőnek - állapította meg Markó Béla a vele készített interjúban. Olyan értelemben kell a stratégiát megváltoztatni, hogy ezen eszközök mellett fokozottabban kell építeni a civil társadalom szolidaritására. Az oktatási törvénytervezettel kapcsolatban kidolgoztak egy akcióprogramot, ennek része az aláírásgyűjtés. A kolozsvári események a román belpolitikai élet tragikus anomáliáira figyelmeztetnek, "hogy minden közbenjárás ellenére nem lehetett ezt a nyilvánvalóan magyarellenes, kultúraellenes" provokációt másképp megállítani. - "Az erdélyi magyarságnak az a célja, hogy megmaradhasson itt Romániában magyar közösségnek", megőrizhesse identitását. - A Demokratikus Konvenció nem támogatja egyöntetűen az RMDSZ-t. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./"

A román rendőrség néhány napon belül átadja magyar kollégáinak a budapesti zsidó múzeumból tavaly decemberben elrabolt és egy Bukarest környéki román faluban megtalált műkincseket. /Népszabadság, júl. 22./

"Júl. 20-án Horn Gyula miniszterelnök Kovács László külügyminiszter, Tabajdi Csaba politikai államtitkár jelenlétében a Parlamentben fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. A kormányprogram tartalmazza azokat az alapelveket, amelyeket alapvető fontosságúnak tartanak, például azt, hogy a határon túli magyarságot érintő kérdésekben kikérik az érintettek véleményét, mondta Markó Béla. A "magyar kormány is igényli, hogy ebben az alapszerződésben konkrét garanciák szerepeljenek a kisebbségi kérdés rendezésére. Egy ilyen keretszerződés nem képzelhető el megfelelő garanciák nélkül." - fejtette ki Markó Béla. Kérésekre válaszolva az RMDSZ elnöke aggályát fejezte ki e garanciák későbbi érvényesítésével kapcsolatban. "Nem hagyjuk szó nélkül a határon túli magyarokat ért különféle jogsérelmeket" - jelentette ki Horn Gyula, aki ezeket a trieszti tárgyaláson is fölvetette. Tabajdi Csaba arra a kérdésre, hogy a kormányprogram miért nem tartalmazza a kollektív jogok kérdését, kijelentette, hogy a nyugat-európai közvélemény sajnos nem ismeri el ezeket a fogalmakat. Mindez nem jelenti azt, hogy a határokon túli magyarságnak le kellene mondani azokról a tartalmakról, melyeket ezek a jogok jelentenek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./ Tabajdi Csaba úgy fogalmazott, hogy amennyiben az alapszerződés-tervezetek nem adnak kellő garanciát a határon túli magyarság számára, a szerződést nem kötik meg. Az új kormánykoalíció nem kívánja megszüntetni a támogatást, de azt ideológiamentessé akarja tenni. - Horn Gyula kifejtette, hogy nem kívánják elkapkodni a magyar-román alapszerződést. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 27./ "

A 190 éves Szatmári Egyházmegyét mutatja be az Új Ember, a budapesti katolikus hetilap. Reizer Pál 1990 tavasza óta püspök, azelőtt máramarosi főesperes volt. Hosszú ideig betöltetlen volt a püspöki szék, amióta Scheffler János püspököt bebörtönözték és a börtönben meghalt 1952-ben. A püspöki palota épületét - részben - visszaszerezték. Katolikus gimnáziumi osztályokat indítottak Szatmárnémetiben és Nagykárolyban. Jelenleg az 19 szeminarista tanul, lesz tehát papi utánpótlás az egyházmegyében. /Új Ember, júl. 24./

Talán nem kellett volna siettetni az alapszerződések megkötését, de a történelmi kiegyezés lehetőségét a választási kampány idején az MSZP csillantotta meg. Ebben a kérdésben alapkövetelmény az óvatosság. Helyénvaló lenne az okmány életbe lépését népszavazáshoz kötni, ajánlja Kis Tibor. /Meddig lehet elmenni? = Népszabadság, júl. 25./ Ugyanez a szerző ítélte más ország belügyeibe való beavatkozásnak Tőkés László magyarországi pártokhoz írt nyílt levelét /Népszabadság, ápr. 28./