Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1994. május 18.
"Bíró Béla, a sepsiszentgyörgyi Európai Idő szerkesztője hevesen védelmezi az MSZP-t, választási győzelme láttán. Élesen elítéli azt, hogy a romániai magyar olvasók nem ismerik az MSZP-t, ez azért van, mert romániai magyar politikusok vagy karizmatikus személyiségek kizárólag a "liberálisokkal", a "kozmopolitákkal" riogatták a közvéleményt. A cikkíró kifejtette, hogy az MSZP nem olyan, mint amilyenek a szerb, román, szlovák vagy ukrán kommunisták. Lelkesen sorolja, milyen mások a magyar szocialisták. Bíró elutasította az MDF-et: múltba forduló, korszerűtlen, sajtója primitív, stb. A Fidesz is azért bukott el, mert az MDF nemzeti értékrendjével azonosult. A magyar választó kevésbé tartja veszélyesnek Hajdú János "nemzeti nihilizmusát", mint Csoóri Sándor "nemzeti elkötelezettségét", állapította meg Bíró Béla. /Magyar Hírlap, máj. 18./ Az erdélyi publicista azt is állította, hogy a liberális sajtó hevesen támadta Hajdút, amikor megismételte `70-es évekbeli Csoóri-ellenes vádjait. Ez nem igaz, sőt: örömmel közölték Hajdú megdöbbentően durva támadását."
1994. május 19.
"Bodor Pál A politika püspöke címen ítélte el a Népszabadságban Tőkés László tevékenységét: elismerte korábbi érdemeit, hangsúlyozta, hogy ő régen kiállt mellette, ezután jön a bírálat: "több ízben avatkozott be elektronikus nyilvánosságunk vitáiba", most viszont, amikor "össznemzetivé festik át a hatalmi részérdekeket", akkor hallgat. Bodor Pál kiemeli, hogy a kommunista időszak diplomatái mennyit segítettek: "minő veszélyt vállaltak". Cikkét átvette a Romániai Magyar Szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./"
1994. május 20.
Lakitelek és Tiszasas adott otthont a Tiszamenti Gyermekszínjátszók II. Találkozójának ápr. 29-máj. 1-je között. A magyarországi csoportokon kívül megjelentek a kis színjátszók Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról és a Vajdaságból is. A találkozót a Lakitelek Alapítvány, Tiszasas önkormányzata és az Anyanyelvi Konferencia tette lehetővé. /Bányavidéki Fáklya (Nagybánya), máj. 20./
1994. május 21.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének Varsóban ülésező politikai bizottsága máj. 16-án úgy döntött, hogy a következő ülésre halasztja a Romániáról szóló König-Jansson-jelentés megvitatását. Varsóban kiosztották a dokumentum szövegét. Florin Radulescu Botica szenátor, a román küldöttség vezetője szerint a jelentés egy sor téves információt is tartalmaz, ezért a román küldöttség emlékeztető dokumentumban ismertette észrevételeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./ Az előzményt, a részleteket Frunda György szenátor ismertette. Az Európa Tanács máj. 2-án megküldte a román külügyminisztériumnak a Jansson-König jelentést. Ez a jelentés kritikus hangvételű volt Romániával szemben, ezért nem osztották szét az Európa Tanács román küldöttségének tagjai között, így Frunda sem kaphatott belőle. A Varsóba utazás előtt két-három nappal odaadták Florin Radulescu Botica szenátornak, a küldöttség kormánypárti vezetőjének, de a többieknek, ez ellenzékieknek nem. Varsóban az ülés megkezdése előtt Jansson megkérdezte Frundától, mi a véleménye a jelentésről. Frunda elmondta, hogy azt nem kapta kézhez, Jansson alig akarta elhinni. A román fél annyira erkölcstelenül járt el, hogy írtak egy ellen-jelentést, egy aide-memoire-t, de úgy, hogy Frunda ne tudjon róla. Ezt a jelentést akarták beadni. Frunda ügyrendi kérdésben kért szót és elmondta: félrevezetésről van szó, a román kormány az esélyegyenlőség elvét sem tartja tiszteletben, hiszen ezen az ellenjelentésen hét képviselő neve szerepel, közülük három nincs is Varsóban, csak nevüket gépelték oda, nem is tudnak róla. Emiatt kérte a jelentés megvitatásának elfogadását. A bizottság elfogadta Frunda javaslatár és felháborodott a kormány hihetetlen impertinenciáján. Ezzel még nem volt vége, Botica nyilatkozatot adott, azt állította, hogy Frunda későn ért az ülésre, nem tanulmányozta át az anyagot, azért kérte a vita elnapolását. Frunda ennek cáfolására - hazaérkezése után, Bukarestben - sajtóértekezletet hívott össze máj. 19-én, ahol cáfolta Botica állítását, ott volt a BBC tudósítója is. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 21., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
1994. május 26.
Máj. 24-én Sinaia kaszinójában megkezdődött a hazai és külföldi román értelmiség első jelentős fórumának munkálatai, amely a tudomány, a kutatás és a technika terén neves személyiségek valóságos kongresszusa. Az összejövetel fő célja, mondta George Emil Palade Nobel-díjas tudós, a kapcsolatteremtés és állandó együttműködés létesítése a diaszpórában és otthon élő román tudósok között, egyben a román tudomány és kutatás stratégiáját szeretnék kidolgozni. /Román értelmiségi világfórum. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./
1994. május 27.
Máj. 28-án Székelykeresztúron az árvaház ünnepélyesen felveszi Zeyk Domokos, a fehéregyházi csata hősének nevét. Az árvaházban 3-18-éves korig 128 gyermek él. Az árvaház magyar nyelvű állami intézmény, amelyben a református, római katolikus és unitárius vallásoktatás folyik. Zeyk Domokos életét Vita Zsigmond idézte fel: 1816-ban született Diódon, a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban tanult, majd hazament Diódra gazdálkodni. Az 1848-as szabadságharcban beállt Bem tábornok seregébe. Bem a kiváló katonát maga mellé vette, hadsegédnek. Kolozsvárról Zeyk Domokos űzte ki a császári hadsereget. Bem csapatai nem állomásoznak Nagyenyed közelében, így sikerült a várost és vidékét feldúlni, lakosait megölni Axente román csapatainak. Zeyk Domokos a fehéregyházi csatában is hősiesen harcolt a túlerővel szemben. Az orosz csapatok felszólították a megadásra, ő azonban nem tett eleget a felszólításnak, hanem főbe lőtte magát. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./
1994. május 27.
Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke író, első kötete /Hatodik ostrom, Kriterion, Forrás-sorozat/1980-ban jelent meg. A hetvenes években a nagyváradi Ady Endre Irodalmi Kör egyik lelkes résztvevője, elnöke volt, második, novellákat tartalmazó kötete Az ittmaradt nyár /Facla, Temesvár, 1984/. Régóta semmit sem tud írni, minden idejét leköti munkája. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./
1994. május 28-29.
Tavaly óta küzd a Háborús Veteránok Szövetsége azért, hogy Marosvásárhelyen felállítsák Antonescu szobrát. A cikkíró összefoglalja az eddig történteket, az RMDSZ harcát, hogy megakadályozzák a háborús bűnös szobrának felállítását. A törvényszéki tárgyaláson /1993. dec. 10./ a megyei bíróság kiállt Antonescu mellett /akik megakadályozzák a marsall mellszobának felállítását, úgy kell tekinteni, mint nemzet- és országidegeneket, stb./ és kötelezte a megyei tanácsot az építési engedély kiadására. A fellebbezést elutasította a megyei, majd 1994. márc. 7-én a Táblabíróság, az utóbbi döntése végleges. Nagy Győző polgármester és az RMDSZ Maros megyei szervezete a főügyészhez benyújtott memorandumban tiltakozott ez ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28-29./
1994. május 31.
Ludas lakosságának 30 %-a magyar nemzetiségű, ennek ellenére idén csak kilencen fognak érettségizni magyar osztályban, jövőre egy sem. Tavaly ősszel nem indult magyar osztály, mert csak egy jelentkező volt. /Requiem a magyar tagozatért. = Népújság (Marosvásárhely), Ludasi Népújság melléklet, máj. 31./
1994. június 1.
"A Timerana 1994. máj. 13-19-i száma "Tőkés László nem valódi püspök. A főpap státusát Cotroceni folyosóin tárgyalják" címmel aláírás nélküli cikket közölt, melyet átvett a nagyváradi Crisana. A cikk idézte "lugosi reformátusok egy csoportjának" levelét. Ebben azt kérték, hogy Iliescu elnök küldje el a másolatát annak az okmánynak, amelyben kinevezte Tőkés László a temesvári református egyházközségbe. A lugosiak nevében az aláírók: Higyed István lelkész, Kiss Bálint főgondnok és Császár István gondnok. Az Erdélyi Napló megszólaltatta az érintetteket. Higyed István református lelkész végül elismerte, hogy szembenáll Tőkés László püspökkel. Tőkés László kifejtette, hogy Higyed István a szekuritate által szervezett diverzióban vesz részt. A belső diverzió egyik mozgatója Higyed István. Tunyogi Csapó Gyula rágalmaival kezdődött, ezt követte Magyari Csaba akciósorozata, majd Kertész László, s végül Higyed István tevékenysége. Tőkés László úgy látja, hogy Csiha Kálmán püspök részt vesz az ellene folyó akciókban. Higyed nem véletlenül ment el a vasgárdista I. C. Dragan olaszországi rezidenciájába. /Sorbán Attila: Tőkéssel vagy Tőkés nélkül? - ez itt a kérdés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 1./"
1994. június 2.
Máj. 28-án Erdőszentgyörgyön tartották meg a tizenharmadik Szép beszéd vers- és prózamondó versenyt. Erdőszentgyörgy harmadik alkalommal házigazdája ennek a versenynek, amelyet egyébként helyi kezdeményezésként indítottak 1983 júniusában, amikor Hatos Gyöngyvér tanárnőben fogant meg az ötlet. Az idei versenyre hat falu, illetve város küldte el diákjait. A verseny védnökei között volt többek között a Lakitelek Alapítvány és az EMKE. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./
1994. június 2.
Csíkszeredában tartotta évi közgyűlését a három éve alakult Keresztény Orvosok Szövetsége. Az idei közgyűlésen tisztújítás is történt. Bocskay István professzort, a marosvásárhelyi I-es számú fogászati klinika vezetőjét újra megerősítették elnöki funkciójában, a szövetség titkárának dr. Brassai Attila egyetemi tanársegédet választották. A bűvölő taglétszám /megalakuláskor 67, ma 330/ két alelnök lesz, Földes Béla neurológus, valamint dr. Kádár Rezső gyulafehérvári sebészprofesszor. Megjelent a tagság által igényelt Értesítő első száma. A különböző tagszervezetek munkájából kiemelhető, hogy a kovásznaiak rendelőintézetet tart fenn, ahol a rászorulók számára ingyenes konzultációt biztosítanak. Szatmárnémetiben a dr. Szentes Árpád főorvos vezette fiókszervezet a humanitárius tevékenység mellett nevelőmunkát végez az iskolákban. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./
1994. június 3.
A budapesti Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola kihelyezett tagozatokat indít egyszerre négy erdélyi városban /Nagyvárad, Kolozsvár, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy/. Három és fél év a tanulmányi idő, gazdasági kérdésekre orientált számítógép-használatot tanítanak. Ez a magánfőiskola tandíjköteles. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./
1994. június 4.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége kifogásolta, hogy a Romániai Magyar Szó több cikket közölt a Nemzetközi Transsylvania Alapítványról /NTA/ , de nem kérdezte meg Tőkés László püspököt erről, ugyanakkor közölték Kis Tibornak a Népszabadságból átvett gyalázkodó, a püspök ellen írt cikkét, ugyanígy átvették ebből a lapból Bodor Pál és Kántor Lajos írását. Mellékeltek az NTA-val kapcsolatos több dokumentumot. Ezeket a Romániai Magyar Szó terjedelmi okokból nem közölte. Tőkés László és Szőcs Géza együttes lejáratása a sepsiszentgyörgyi Európai Időben és a bukaresti Tineramában a radikálisok autonómiapolitikáját hivatott rossz hírbe hozni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
1994. június 4.
Dr. Csiha Kálmán kolozsvári református püspök máj. 29-én jelen volt Baróton az új templom alapkövének letételénél. Ez a püspöksége ideje alatt épülő 26. templom, mondta, emellett sok templomot felújítanak. - A zsinat körüli viták nagyjából tisztázódtak. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./
1994. június 6.
A Reuter bemutatta a román-magyar viszályt és idézte Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Európa-párti Liga társelnökének véleményét: a magyarok eddig sohasem tudták elfogadni, hogy kisebbséget alkotnak, hagyományosan egy felsőbbrendű kultúra hordozóinak tartják magukat, sztereotípiákban gondolkoznak a románokról, akiket hajlamosak alacsonyabbrendűeknek tekinteni. Enache olyan jeleket is észlelt, hogy a magyarok elfogadták a határok megváltoztathatatlanságát, és Románián belüli közösség megteremtésére törekednek. /Reuter, idézi: MTI, jún. 6./
1994. június 7.
A képviselőházban jún. 7-én folytatták az oktatási törvénytervezet vitáját. Az RMDSZ-frakció eredményesen működött, elfogadták az RMDSZ egyik módosító indítványát, amely a magyar nyelvű oktatás védelmét szolgálta /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./, tájékoztatta Borbély László az MTI-t: a törvény kizárja, hogy ideológiai, politikai, vallási vagy etnikai alapon kizárólagos oktatási intézményeket hozzanak létre. Ezt kiegészítették az RMDSZ módosító javaslatával: ez nem vonatkoztatható azokra az egyházi vagy az oktatás nyelvének megfelelően létrehozott intézményekre, amelyek a szülők vagy a tanulók szabad választása alapján jöttek létre. /MTI/
1994. június 7.
"Boross Péter miniszterelnök Tőkés László püspöknek írt válaszában megerősítette, hogy a magyar kormány négy esztendővel ezelőtt meghirdetett politikája ez ideig nem módosult, síkraszállnak azért, hogy a kisebbségben élő magyar közösségek jogai maradéktalanul érvényesüljenek. Olyan körülményeket kell megteremteni, hogy a kisebbségek ne kényszerüljenek szülőföldjük elhagyására. Éppen ezért a magyar kormány a nemzetközi normák tiszteletben tartása mellett támogatta a kisebbségi közösségeket és jó kapcsolatokra törekedett a szomszédos országokkal. Boros Péter csatolta a kormány álláspontját /Értelmező állásfoglalás/ az Európai Stabilitási Egyezménnyel kapcsolatban. Ennek a tárgyalássorozatnak fontos tényezője, hogy az érintett kisebbség és a kormány között, az EU közvetítőjének jelenlétében a vitás kérdések rendezése céljából folyamatos párbeszéd kezdődjön. A magyar kormány "formálisan nem képviselheti más országok magyar nemzetiségű állampolgárait, de elengedhetetlennek tartja, hogy az érintett kisebbségek képviselői véleményüket megjeleníthessék és az elért megállapodásokról véleményt nyilváníthassanak." A magyar kormányfő levelében leszögezte, hogy minden fórumon törekedni kell a kisebbségek politikai alanyiságának elfogadtatására. Közvetlen tárgyalási képviseletük első lépés lehet közösségi jogaik elismertetésére. Boross Péter reméli. Hogy a választások eredményeképpen létrejövő új kormány sem fog elfeledkezni a határon túli magyarsággal szembeni kötelezettségéről, értük minden lehetséges eszközzel fellép és politikai lépéseit előzetesen egyeztetni fogja a határon túli magyarság szervezeteivel. /Boross Péter levele Tőkés Lászlóhoz. = Magyar Nemzet, jún. 7./"
1994. június 8.
Ápr. 28-án a Duna TV egyik forgatócsoportja filmezett Csíkszeredában, majd Székelyudvarhelyre indulva megálltak út közben, hogy filmezzék a vidéket. Katonai terepjáró állt meg mellettük és a filmeseket kísérő Zólya Lászlót, az RMDSZ gazdasági osztályának munkatársát bekísérték a laktanyába. Kijelentették,hogy szeretnék látni a filmet, majd ellátogatnak az RMDSZ-hez. Ez nem történt meg, majd telefonon történt érdeklődésre elmondta a szolgálatos tiszt, hogy az altiszt saját kezdeményezésére végezte a bekísérést, ehhez nem volt joga. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 8./
1994. június 11.
Horváth Alpár, az Európai Idő főszerkesztője indulatosan visszautasítja azt a vádat, hogy lapja gyalázta volna Tőkés Lászlót, hozzátéve, hogy senki se tartsa magát tévedhetetlennek, másoknál nagyobbnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./
1994. június 11-12.
Farkas Árpád kijelentette, hogy eddig semminemű vitája nem volt Szász Jánossal, ezét visszautasítja Szász János azon megállapítását, hogy ő a magyarországi választások győzteseinek üdvözlését üldözné. Farkas Árpád bizonyításul idézi saját cikkét is /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./. Ebben az MSZP-ben levő három vonalról beszélt: a Hajdú János-féle bíborvörösről, a Szűrös Mátyás, Tabajdi Csaba, Kósa Ferenc egész nemzetre figyeléséről és a karrierista siserehadról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./ Szász János írása: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11-12.
1994. június 13.
A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vezetősége jún. 10-én úgy döntött, hogy indítványozza, függesszék fel Iliescut elnöki tisztségéből. Arra hivatkoznak,hogy Iliescu Bihar és Szatmár megyei látogatása idején a kommunista hatóságok által elkobzott javak ügyében hozott bírósági ítéletek jogosságát megkérdőjelezte. A parasztpártiak jún. 13-án megkezdték az aláírások gyűjtését. A parasztpártiak döntésüket nem egyeztették a Demokratikus Konvenció többi pártjával, ezenkívül nincs esély arra, hogy Iliescut távozásra bírják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14., Magyar Nemzet, jún. 13./
1994. június 15.
Bukarestben a szakszervezetek felhívására jún. 14-én nagy tüntetés zajlott le, bányászok is érkeztek a fővárosba. Le Iliescuval és a Vacaroiu-kormánnyal, kiáltozták a tüntetők. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./ 50 %-os béremelést, az oktatásügy és az egészségügy megfelelő támogatását követelték. A Demokratikus Konvenció pártja úgy döntöttek, hogy kezdeményezik Iliescu elnök parlament elé idézését: adjon számot kijelentéseiről. /Népszabadság, jún. 15./
1994. június 15.
A magyar színészképzésről kapunk összefoglalót Lázár László tollából. Ceausescu alatt elsorvasztották a képzést: 1989-ben már csak három fő felvételét engedélyezték, a fordulat után még felvettek kettőt, így 1993-ban öten végeztek. Idén 13-an kapnak színművészeti diplomát, a főiskola magyar tagozatának jelenleg 53 hallgatója van. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 15./
1994. június 16.
Jún. 15-én folytatódott a tüntetés Bukarestben. A zömmel vidékről felutazott sztrájkolók ezrei töltötték az éjszakát az autóbuszokban. A kormány két minisztere megkezdet a tárgyalásokat a szakszervezeti képviselőkkel. Este nagy rendőri erők jelentek meg a téren, azonban nem a tüntetők nem tettek eleget a rendőrségi felszólításnak, nem hagyták el a teret. Ottmaradtak éjszakára azzal, hogy 16-án folytatják a tárgyalást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./ A kormány megbízottja szerint csak akkor tárgyalnak a szakszervezeti képviselőkkel, ha a tüntetők elvonulnak a kormány épülete előtti térről. Vacaroiu miniszterelnök megfenyegette a tüntetőket, hogy rohamrendőrökkel kergeti el őket. Ennek ellenére a tüntetők maradtak, a tárgyalások pedig megkezdődtek. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, jún. 16./
1994. június 17.
Jún. 10-12-e között Temesváron, a református gyülekezetnél járt Tőkés László püspök. Találkozott Nicolae Corneanu ortodox érsekkel is, aki az összefogás szükségességét hangsúlyozta, ezúttal a rágalomhadjárat ellen is, amelynek mindketten áldozatai. Tőkés László Lugosra is elment és a református gyülekezetben Higyed István lelkész beadványáról kiderült, hogy annak tartalmát nem ismerték az aláírók. A gyülekezet elhatárolódott a beadványtól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./ Higyed István kifejtette, hogy csak egyháztörténészként érdekelte Tőkés László kinevezése, nem tudja, hogyan jutott beadványa a Tinerama szerkesztőségébe. Ennek ellentmond, hogy Higyed István 1989 dec. 1-jén a hatalom képviselőivel együtt megjelent Temesváron, hogy átvegye a lelkészi teendőket a szilágymenyői száműzetésnek ellenálló Tőkés Lászlótól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./
1994. június 18.
"Asztalos Lajos bemutatja, hogyan biztosítják a törvények Spanyolországban a nemzetiségek jogait. A hivatalos nyelv a spanyol, de a többi nyelv is hivatalos az illető önkormányzati közösség területén. Az alkotmány kimondja: Spanyolország nyelvi gazdagsága olyan kulturális örökség, amelyet különleges megbecsülés és védelem illet. A kisebbségek által lakott Katalónia, Baszkföld és Galícia önkormányzati törvénye biztosítja a nyelvhasználatot. Például az ország észak-nyugati részén levő Galíciában a tartomány hivatalos nyelve a galego és a spanyol. A galego önkormányzati közösséghez tartozik az oktatás, a tömegtájékoztatás, az ipar, a rendőrség és csendőrség is. A hivatalokban is a galego nyelvet használják, a földrajzi neveknek pedig egyetlen hivatalos alakja a galego nyelvű. A térképek is a települések nyelvét baszk, katalán vagy galego nyelven tüntetik fel. Tudatosítani kellene, zárja ismertetését a cikkíró, hogy az önkormányzat nem az ország egységére leselkedő veszedelem, az "egységes nemzeti állam" fogalma nem egyéb, mint Spanyolországban a fasiszta, Romániában a kommunistának álcázott szélsőséges, nacionalista ideológia mítosza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./"
1994. június 18-19.
Az RMDSZ érdeklődést az utóbbi időben teljesen lekötötte a romániai magyarság számára kulcsfontosságú tanügyi törvénytervezet vitája, így kevésbé figyelt a marosvásárhelyi Antonescu-szobor felállítása körüli botrányra, továbbá arra, hogy a Kereszténydemokrata és Nemzeti Parasztpárt szóvivője jún. 15-én bejelentette: mivel az RMDSZ és a Polgári Szövetség nem írta alá Iliescu elnök felfüggesztésére irányuló indítványt, mondta Markó Béla az RMDSZ vezetőinek jún. 16-i, bukaresti sajtóértekezletén. Először Iliescu elnöknek kell tisztázni, hogy mit mondott. Tovább kell folytatni a harcot az Antonescu-szobor felállítása ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18-19./
1994. június 20.
Jún. 18-án Kolozsváron megalakult a Szövetségi Egyeztető Tanács, amely az RMDSZ keretén belül szövetségi szinten társult, illetve az RMDSZ-szel együttműködő egyházi, társadalmi, szakmai és kulturális szervezetek képviseleti, érdekegyeztető és döntéshozó fóruma. Megválasztották a vezető testületet. A Szövetségi Egyeztető Tanács Állandó Bizottságának elnöke Csávossy György, alelnöke Szőcs Judit, titkára Gergely Csaba. A szakbizottságok és vezetői: oktatás és tudomány /Cs. Gyimesi Éva/, közművelődés és művészet /Balogh Ferenc/, gazdaság /Vincze Mária/, sajtó és könyvkiadás /Dávid Gyula/, emberjogi, egészségügyi és szociális kérdések /Csirák Csaba/. /RMDSZ Tájékoztató, 308. sz., jún. 20./
1994. június 21.
"A Romániai Magyar Szó egymás mellett hozza a Tőkés László-vita öt írását: a/ Tőkés László püspök nyilatkoztában elkeseredetten idézi fel a személye elleni heves támadássorozatot, amely nem 1989-ben kezdődött, hanem jóval előbb. Környezetét, családtagjait is zaklatta a Securitate, 1989-ben Higyed István lugosi lelkész akarta elfoglalni temesvári lelkészi helyét, 1993-ban püspöktársa folytatott ellene fegyelmi kivizsgálását. Tőkés László követeli a volt Securitate múlt bűneiért felelős tagjainak leleplezését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ b/ A temesvári református egyházközségi presbitérium állásfoglalásában kiállt Tőkés László püspök mellett, méltatva érdemit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ c/ Székelyudvarhelyi magyar értelmiségiek nyílt levélben álltak a megtámadott Tőkés László püspök mellé. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ d/ Dr. Tunyogi Csaba volt egyházkerületi főgondnok indulatosan támadja Tőkés Lászlót, aki szerinte rosszul politizál, nem látja el püspöki teendőit, stb. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ e/ Fey László szintén /és újból/ kirohan Tőkés László ellen, hozzátéve az ismerős érvet: az elvtelen "magyar egység" követelésével nem lehet megtagadni a tisztázó vitát. Fey emlékeztet a PER-vitára, amit szerinte Tőkés László indított el és végül "három kiváló harcosunk ellen fajult." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ Fey László már 1993 elején is Tőkés Lászlót támadta. /Szabadság (Kolozsvár), 1993. jan. 6./"