"Mátyás-szobor eltávolításának a terve, a kolozsvári városromboló törekvés indítóoka a sokat vitatott dákoromán "kontinuitáselmélet" - mutatott rá Balogh Edgár. Egyes román történészek /Andrei Pippidi és Pompiliu Teodor/ már kiálltak a múlt mítoszainak elvetése és egy tárgyilagos Erdély-történet mellett. Ferenczi István régész megírta, hogy ami begyűjthető volt, az már a múlt század óta az Erdélyi Múzeum kőtárába került. /Hitvallás a Mátyás-szobor előtt. = Népszabadság, júl. 26./ "

Júl. 18-án Nagyváradon Kántor Lajos, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ elnöke és dr. Mester Zsolt, a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola rektora aláírta a tömegkommunikáció-szakképesítő alapító okiratot. Az egyéves újságíró-tanfolyam igazgatója ideiglenesen Stanik István, a MÚRE alelnöke, az Erdélyi Napló hetilap főszerkesztője. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen zajlik újságíró-képzés, a nagyváradi tanfolyam alternatív lehetőséget kínál, 30 hallgatót vesznek fel. Mester Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy az általa vezetett az egyetlen hivatalosan elismert önálló magyar felsőfokú oktatási intézmény. Jelenleg mintegy ötszázan dolgoznak a romániai magyar sajtóban, de szakképzett újságíró alig akad köztük. Jövőre levelező tanfolyamot is indítanak. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 27./

"A holocausthoz Románia is hozzájárult, itt több mint négyszázezer zsidót irtottak ki, nyilatkozta Dr. Neumann Ernő temesvári főrabbi. "Ezt azonban olyan csodálatosan elhallgatja a jelenlegi történelem, hogy szinte nem is tud róla a mai román átlagember." Nem tudják, hogy itt haláltáborok voltak. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 29./"

Az RMDSZ bukaresti, júl. 28-i sajtóértekezletén Markó Béla beszámolt Horn Gyula miniszterelnökkel folytatott budapesti megbeszéléséről. Az RMDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy kikérjék véleményét az alapszerződés tárgyalásakor. Frunda György képviselő elmondta, hogy az RMDSZ Srtasbourgban jegyzéket nyújtott át az ET közgyűlése parlamenti bizottságának a román külügyminisztériumnak az ET raportőrei jelentését kifogásoló memorandumával kapcsolatban. A bizottság az RMDSZ jelentését ellenszavazat nélkül elfogadta, így a két jelentéstevő /König, Jansson/ még idén visszatér, hogy újból megvizsgálja, miként tesz eleget Románia az ET-ajánlásoknak. - Bécsben, az EBEÉ parlamenti közgyűlésén - éppen Frunda György javaslatára - elfogadták, hogy az önrendelkezési jog nemcsak népeket, hanem népcsoportokat is megillet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

"A Respublika hetilap hasábjain támadás jelent meg a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ és az Illyés Alapítvány ellen. A HTMH idén 1,6 millió forint többletkiadást számolt el, mert kiegyenlítette a "bejárai ajtók biztonsági szerelési díját", az újság szerint "talán azért, hogy ne zavarhassák a külföldi diákok". A HTMH a marosvásárhelyi magyar tévéadásra milliókat adott, de a városban "még csak nem is hallottak ezekről az adásokról." Az Illyés Alapítvány máj. 13-i ülésén 51,7 millió forintot "ítélt meg olyan erdélyi szervezeteknek, amelyeknek vezetői bizonyították ugyan MDF-hűségüket, tevékenységükről azonban alig hallattak odaát." /Respublika, 11. sz., júl. 29./"

"A kolozsvári Adevarul de Cluj napilap szerint Magyarországról "durván" kitoloncolt magyar családjával együtt kérte Funar polgármester védelmét. A bukaresti sajtó által is átvett történet szerint Szilágyi János és családja hat éve telepedett át Erdélyből Magyarországra, ahol érezhették az idegengyűlöleletet. A múlt hónapban géppisztolyos rendőri kommandó tört rájuk és bekísérték őket. Tolvajoknak nevezték őket és azt mondták, menjenek haza Funarhoz. Szilágyi János Funarhoz fordult, kérve, tiltakozzon az emberi jogok sárba tiprása ellen. /Magyar Nemzet, júl. 29./ "

Júl. 29-én Tabajdi Csaba államtitkár fogadta az RMDSZ Budapestre látogató küldöttségét. A megbeszélés után Tabajdi kifejtette: vannak olyan pontok, ahol a magyar kormány, illetve az RMDSZ máshova teszi a hangsúlyt, de a lényeges kérdésekben közel állnak egymáshoz. Markó Béla, az RMDSZ elnöke fontosnak ítélte, hogy részt vehetnek a dokumentum kidolgozásában, tartalmi kérdésekre utalva fontosnak tartanák, hogy ezen az úton is megteremtődjék az autonómiaformák létrejöttének lehetősége. Tabajdi Csaba bejelentette: megállapodtak az RMDSZ vezetőivel egy rendszeresen ülésező munkacsoport létrehozásában, melynek első ülése előreláthatólag aug. 5-én lesz. /Magyar Nemzet, júl. 30./

"Tőkés Lászlóval készített interjút a Magyar Hírlap. "Keserűen veszem tudomásul, amikor román uralkodópárti politikusok meghatározóan fontos magyar személyiségektől kellően nem megalapozott ígéreteket kapnak a magyar-román alapszerződés mihamarabbi megkötéséről. Keserűségem fokozódik, ha azt hallom, hogy egyesek túldramatizálják a nemzetiségi konfliktusokat." Arra a kérdésre, hogy közönyössé vált volna a magyar társadalom a kisebbségek gondja iránt, válaszolta: "A kádári rendszer jóléti szemlélettel társult közönyt nevelt ki ebből a társadalomból." "Tragikomikus, hogy időnként Bukarestnek és Budapestnek egy a hangja bizonyos erdélyi kérdések helytelen megválaszolásában. Ezt egyébként elmondhatom a személyem megítéltetéséről is. Megesik, hogy egy héten belül vádolnak nacionalizmussal magyarországi személyek vagy sajtóorgánumok és ultranacionalista román körök is." Sokan hisznek abban, állapította meg az interjú készítője, Pintér Dezső, hogy az európai integrációs folyamatok a normák megvalósítását segítik elő a kifogásolható gyakorlatot folytató országokban. Tőkés válasza: "Nagy hiba lenne, ha a kommunista internacionalizmust valamilyen módon az európai kozmopolitizmus váltaná fel." A képviselőházi tárgyaláson "román ellenzéki barátaink" "a legkisebb engedményt sem voltak hajlandók megtenni a tanügyi törvény számunkra kedvező alakításában." "Trianon a folyamatos jelen, a folyamatos valóság. Erdély elcsatolása Trianon óta folyamatban van. Most veszíthetjük el véglegesen, amikor beolvadunk, amikor elhagyjuk szülőföldünket, amikor feladjuk állásainkat..." - "Az egyházak a folytonosságot és a gyökérrendszert jelentik, amely múltunkhoz kapcsolódva a jövőt is ígéri." /Magyar Hírlap, júl. 30./"

"Tabajdi Csaba, a kisebbségekkel foglalkozó politikai államtitkár két terjedelmes interjút adott a Népszabadságnak /Kis Tibor/ és a Magyar Nemzetnek /Kocsi Margit-Nagy Iván Zsolt/. Népszabadság: Tabajdi megállapította: a "magyar társadalomban ma lényegesen kisebb a szolidaritás", mint például 1989-ben. Tabajdi ezt az általános elszegényedésre, a munkanélküliség megjelenésére és az elmúlt évek kormánypolitikájára vezette vissza: azt az érzést kelthette "bizonyos mértékig joggal", hogy fontosabb a kisebbségek ügye, mint a hazaiaké. - "Jó lenne a társadalmi szolidaritás érzését általában erősíteni" - tette hozzá. - Az alapszerződéseket azért kell megkötni szomszédainkkal, hogy senki se mondhassa: Magyarország azért emeli fel szavát a határon túli magyarok jogainak védelmében, mert valami hátsó szándéka is van. "Épp azért van szükség a határklauzulára, hogy végre szabaddá tegyük a magyar külpolitika és kisebbségvédelem kezét." Az alapszerződésben viszont szomszédainknak el kell fogadniuk, hogy náluk olyan kisebbségi csoportok élnek, amelyek közösségként kívánnak megmaradni, hogy teljeskörű legyen az anyanyelvi képzés, létrejöjjenek kisebbségi önkormányzatok, használhassák anyanyelvüket a közigazgatásban. Elképzelhetőnek tartja, hogy népszavazás döntsön az alapszerződésről. /Népszabadság, júl. 30./ Magyar Nemzet: A délszláv háború mutatta meg, mennyire nincs felkészülve az Európai Unió, az ENSZ arra, hogy hatékony kisebbségvédelmi rendszert teremtsen. Magyarországnak minden lehetséges módon elő kell segíteni az európai kisebbségvédelmi rendszer létrejöttét. Szeretné Európa kisebbségi szakértőit rendszeresen meghívni, hogy közösen tisztázzák, mi is a "kollektív jog", a "pozitív diszkrimináció", magyarul kedvezményes bánásmód. - Az alapítványok egy része most válik közalapítvánnyá, így az Illyés Alapítvány, a Teleki Alapítvány, a Kézfogás Alapítvány és a Mocsáry Alapítvány. A közalapítványok kuratóriumaiba a hat párt képviseletét is biztosítani kell. /Magyar Nemzet, júl. 30./"

Töttösy Istvánné dr., a magyar művelődési minisztériumi etnikai és kisebbségi főosztályt vezette négy évig. Utolsóelőtti munkanapján Csíkszeredában részt vett a Bolyai Nyári Egyetem ünnepélyes megnyitóján. Szakmai főosztály volt, célja a magyar nyelvű művelődés és oktatás támogatása . Reméli, hogy ez a főosztály megmarad. Magyarország 1100 éves fennállására olyan iskolatörténeti kiállítás megrendezését javasolja, melyből kiderülhet, hogy a történeti magyar állam területére betelepedők számára hogyan biztosították - a kor színvonalán - az iskolát. Akkor kiderül, hogy miközben az állam hivatalos nyelve a latin, minden nemzetiség anyanyelvén tanul az iskolában. Helyére kerülhet a sokat szidott Apponyi-törvény is. nem igaz, hogy kötelezővé tette a magyar nyelv tanulását, hanem azt írta elő, hogy négy tárgyat az állam tanterve /és nem nyelve/ alapján kell tanítani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30-31./

Péntek János Kolozsváron általános nyelvészetet és etnológiát tanít a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéken. A romániai magyarság nyelvhasználatáról, anyanyelv helyzetéről, problémáiról fejtette ki gondolatait Aniszi Kálmánnak. A romániai magyarság nyelvének vannak patologikus tünetei: sorvadásos jellegűek /sorvad, mert funkcionális mozgásterét leszűkítették, kiszorult a közéletből, sőt jórészt az oktatásból is/, keringésiek /nincs állandó kapcsolat a belső változatok között, a szaknyelvek elsajátítása korlátozott, hiányzott a természetes kapcsolat az anyaország és Erdély, valamint az egyes nyelvjárásterületek, nyelvi szigetek között, az egyes területek nyelve elszigetelődött egymástól/, a nyelvi műveletlenségből adódó kevertnyelvűség, az idegen szavak felesleges átvétele, idegen szerkezetek használata. További probléma az obszcén, trágár szavak, vulgarizmusok gyakori alkalmazása. Az intézményesített hazugság a nyelvet is diszkreditálja. - Nyugatról kelet felé haladva az erdélyi magyar nyelvjárások a kiejtés, az artikuláció szempontjából távolodnak az irodalmi nyelvtől, azaz a magyar nyelvi normáktól. Ezzel párhuzamosan, mintegy kontrasztként, érzelmileg egyre dúsabbak, egyre gazdagabbak ezek a nyelvjárások. A Mezőségen a legtöredezettebb a nyelvjárás, itt a legbántóbb a kevertnyelvűség. Nagy nyelvi romlás ment végbe a székely nyelvjárás keleti peremén, ahová a legutóbbi időkig sem jutott el a magyar rádió hangja sem. A városok regionális köznyelve sivár képet mutat. /Magyar Élet (Budapest), 7. sz., júl./

A The Washington Times tudósít Romániáról, a súlyos gazdasági gondokról, a román-magyar határ zsúfoltságáról. Kolozsváron a nacionalista Funar polgármesternek útjában áll a város főterén álló Mátyás-szobor, egy magyar király szobra. A szobor eltávolítása érdekében ásatásokat szorgalmazott a téren, azonban a minisztérium ezt megtiltotta. /David B. Ottaway: Post-Communist Country A Pre-Industrial Time Warp. = The Washington Post, aug. 1./

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt Horn Gyula miniszterelnök júl. 11-i levelére. Nagyra értékelte, hogy az új kormány a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikája kialakításakor "változatlanul konzultálni kíván a kisebbségi magyar szervezetekkel és pártokkal". Duray Miklósra is hivatkozva rámutatott: "a magyar kisebbségek ügye a megkötendő államközi szerződésnek nem csupán valamely kiemelt "függeléke", hanem ezen túlmenően: az érdekelt nemzetek általános megbékélésének alapvető összetevője." Sütő Andrást idézve kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy "Magyarország és szomszédai viszonylatában már megértek volna a feltételek a történelmi megbékélésre." Az alapszerződés megkötése elé szinte áthidalhatatlannak tűnő elvi akadályok tornyosulnak, amelyek az egyes országok alkotmányában rejlenek, ilyenek az "államalkotó nemzet", az "egységes nemzetállam" fogalmak, amelyek eleve diszkriminatív jellegű jogi következményekkel sújtják a nemzeti kisebbségeket. Üdvözli a kabinet ellenzéki pártokkal való párbeszédre irányuló törekvését, másfelől szintén a konszenzust szorgalmazza a szomszédos országok legitim magyar pártjaival és képviseleti szerveivel. Ez "többet jelentene szervezeteink véleményének puszta figyelembevételénél, mint a kormányprogram fogalmaz." Éppen ezért javasolja a magyar-magyar közmegegyezésre egy szakmai és érdekegyeztető fórum létrehozását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3., a magyarországi sajtó nem közölte a levél szövegét, ehelyett tartalmát Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője ismertette: Magyar Nemzet, aug. 2./"

"Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform szóvivője Gavril Iosif Chiuzbaian igazságügyminiszterhez írt nyílt levelében emlékeztetett: 1992. máj. 1-je óta annyiszor közreadott felhívásukban kérték, Chiuzbaian miniszter és a főügyész forduljon a törvényszékhez Cseresznyés Pál szabadlábra helyezése érdekében, továbbá a hét székelyföldi elítélt perének újratárgyalása ügyében. Összegyűjtöttek 27 952 hiteles aláírást a kérés alátámasztására. Románia érdeke, hogy ezek az Európa Tanács által is kifogásolt perfolyamatok méltó módon befejeződjelek. Nem gyilkosokat védünk, hangsúlyozta, "hanem gyilkosságok ürügyén politikai célzattal elítélt embereket, a romániai magyar nemzeti közösség tagjait." Katona Ádám idézett az 1992-es aláírásgyűjtő felhívásból: "A román-magyar megbékélés feltétele a népünk ellen elkövetett durva jogsértések orvoslása." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 3./"

Magyarországon Csáfordjánosfán rendezték meg a Magyar Gyermekek Világtalálkozóját, nagyon sok cserkészcsapat képviselői is eljöttek a magyarlakta vidékekről. A találkozó a Forráshely Alapítvány támogatásával jött létre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

"Az Unitárius Világszövetség /IARF/ háromévenként rendez kongresszust. Most Kolozsváron tartotta Vallás és emberi jogok témájú európai konferenciáját. Az IARF /International Association for Religious Freedom/ 94 éves fennállása óta hirdeti Dávid Ferenc eszméit. Tagjai nemcsak unitáriusok, hanem mindazok, aki hisznek abban, hogy egy az Isten. Az unitáriusokon kívül mintegy hétmillió buddhista is tagja a szervezetnek, Dr. Erdő János, az Unitárius Egyház főjegyzője elmondta, hogy nem tagjai a Protestáns Világszövetségnek, mert nem hisznek abban, hogy Jézus Isten és Megváltó. Az IARF Konferencia nyilatkozatot adott ki, ebben szerepel, hogy Románia elfogadta a nemzetközi egyezményeket, ennek ellenére Romániában "az egyéni és kollektív jogok tiszteletben tartása mégsem valósul meg". Kérik a kormányt, hogy a törvény igazságos elveit terjesszék ki a "nemzeti és vallási kisebbségekre is." A konferencia támogatásáról biztosította "az elkobzott egyházi javak visszaadását vagy kárpótlását, a gyermekek anyanyelven való nevelését, a vallási és kulturális műemlékek, a vallási közösségek jogainak törvény előtti egyenlő védelmét." /Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./"

"Bányai Péter reagált Nits Árpád cikkére /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./, visszautasítva azt, hogy ő visszasomfordálna az SZKT-ba, hiszen annak idején csak azt jelentette be, hogy felfüggeszti SZKT-tagságát. Nem igaz Nits Árpád állítása, hogy Bányai Péter addig nem vesz részt az SZKT ülésén, amíg annak tagja Borbély Imre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./ A pontosság kedvéért: Bányai Péter írásában ez állt "...maradhatok egy szövetségben olyan emberekkel együtt, akik így politizálnak, így gondolkoznak. A válasz egyértelmű nem. Egyelőre nem mondok le SZKT-tagságomról." "Abban a reményben, hogy személyesen kevésbé érintett társaim felébrednek, és megtisztítják ezt a remélhetőleg nem csak nevében demokratikus szövetséget a szélsőséges jobboldaliaktól." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. szept. 24./"

"Richard Schifter, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának közép- és kelet-európai kérdésekkel foglalkozó igazgatója Budapestről érkezett Romániába aug. 6-án. A kormány privatizációs elképzeléseit az amerikaiak jelentős összeggel támogatják. Tárgyalt Melescanu külügyminiszterrel és Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 9., Magyar Hírlap, aug. 8./ Románia stabilizáló tényező lehet Európának ebben a részében, állapította meg aug. 6-i bukaresti sajtóértekezletén Richard Shifter, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsa közép- és kelet-európai ügyekkel foglalkozó igazgatója, méltatva a román gazdasági reformokat. Washington késznek mutatkozik a közbenjárásra Bukarest érdekében a nemzetközi pénzügyi szervezeteknél. Shifter idén harmadszor látogatott Romániába. A Reuter elemzése szerint három évi elzárkózás után Washington szívesen látna Romániában szövetségest. John R. Davis távozó amerikai nagykövet búcsúbeszédében kifejtette: "Romániának minden esélye megvan arra, hogy a virágzás és a siker modellországa legyen, ahol minden állampolgár - függetlenül etnikai hovatartozásától" egyenlő lehet. A román-amerikai kereskedelem mértéke az idén egyharmadával nő, 442 millió dollárról 600 millióra és a külföldi befektetők listáját már az USA vezeti. /Magyar Nemzet, aug. 9./"

"Jugoszláv típusú nacionalista vita fenyegeti Romániát, miután a balkáni állam nagy számú magyar kisebbsége önkormányzati jogot követel, jelentette a Reuter aug. 10-én Bukarestből. A brit hírügynökség ezzel utalt a Meridian napilap összeállítására, amelyben többen válaszoltak Markó Béla nyilatkozatára. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette, regionális autonómia alatt azt érti: ahol a magyarság tömbben él, rendelkezzék külön státussal, például hivatalosan is használhassák anyanyelvüket. Ion Manzatu, a kormánypárt alelnöke szerint az autonóm magyar körzet "sztálinista diverzió". Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata és Nemzeti Parasztpárt alelnöke szerint a kisebbségeknek a nemzetközi dokumentumokba foglat minden jogot meg kell adni., az autonóm terület megadásába azonban nem mennek bele. /Magyar Nemzet, aug. 11./ "

"Funar pártja, a Román Nemzeti Egységpárt sokadik ultimátumát fogalmazta meg /most szept. 1-je a határidő/: bizalmatlansági indítvánnyal fenyegetőzik, ha addig nem kerül be a kormányba. Ezzel a Caritas-botrányról akarják elterelni a figyelmet. Az ügyészség sikkasztás vádjával indított eljárást az "önsegélyező játék" vezetője, Ion Stoica ellen. /Népszabadság. aug. 12./"

"Bégány Attila szerint az új koalíciónak az a kijelentése, hogy a határok sérthetetlenségét és a kisebbségi magyarság jogvédelmét tartja szem előtt, visszalépés a határon túli magyar szervezetek autonómiát követelő programjához képest.- "A "bűnös nemzet" kurzus négy évtizede lelkünkben rontott meg. Ennek következtében határon innen és túl fizikailag is sorvadásnak indultunk." - állapította meg. /Határszerződések békeidőben. Miért akarunk önként vesztesek lenni? = Magyar Nemzet, aug. 15./"

"A légiforgalmi vállalat figyelmeztető sztrájkja miatt különrepülőgépen érkezett aug. 16-án Bukarestből Kolozsvárra Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi főbiztosa. Először a prefektúrán tárgyalt zárt ajtók mögött a megyei és városi vezetőkkel. A megbeszélés után Funar tájékoztatta az újságírókat, hogy kérte a kormányt és az EBEÉ-t, büntessék meg az RMDSZ-t a nemzetközi fórumok félretájékoztatása miatt. A tanügyi törvénnyel kapcsolatban megjegyezte: a kisebbségek anyanyelvi támogatást igényelnek az állam pénzén. "Ilyesmi a világon sehol sincs." /Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./ A polgármesteri hivatalban nekiszegezték a kérdést, miért viseli annyira a szívén a magyarok problémáit, a főbiztos kijelentette: a közvetítés a feladata, nem a pártfogás. Funar polgármester szerint a románok és magyarok közötti feszültség nem létezik, ez csak az RMDSZ-vezetők képzeletében van. A főbiztos megbeszélést tartott az RMDSZ vezetőségével. Bodó Barna ügyvezető alelnök elmondta, hogy szakterületenként nyújtottak tájékoztatást a főbiztosnak, a tanügyi törvénytervezetről, a kétnyelvű feliratok ügyéről /erről videofelvételt is bemutattak/, a bebörtönzött Cseresznyés Pál helyzetéről, a kolozsvári ásatások kérdéséről, a kollektív jogokról, arról, hogy Kolozsváron nincs már egyetlen magyar gyárigazgató sem, a 119 tagú megyei tanácsnak egyetlen magyar tagja van, Tőkés László az egyházi javak visszaszármaztatásának megoldatlanságáról beszélt, majd átnyújtottak a kisebbségi problémákat felsoroló 22 oldalas, angol nyelvű dokumentációt Max van der Stoelnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 24., Magyar Hírlap, aug. 17./"

"Balogh Edgár Nyelvünk virágai a helynevek címen számolt be arról, hogy Szlovákiában elfogadták az ún. táblatörvényt, melynek értelmében azokban a községekben, ahol a nemzeti kisebbség arányszáma legalább 20 százalékos, magyarul is megjelölhetik a település nevét. Az erdélyi helynevek a honfoglalást követő fejedelmi korszak, majd az Árpád-házi királyok alatt keletkeztek, ahogy ezt az oklevelek is tanúsítják. A helynévkutatásnak Erdélyben nagy múltja van, kibontakozása Szabó T. Ádám nevéhez fűződik, aki kidolgozta a helynévgyűjtés módszerét. Most "volna időszerű a teljes helynévanyag összeállítása kellő történeti és demográfiai adatokkal, feltüntetve az okiratokból kimerhető változatokat." Ehhez első lépés a medgyesi Szabó-házaspár, Attila és Erzsébet munkája, a háromnyelvű, 1992-ben megjelent Erdélyi helységnévszótár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./ "

"A Népszabadságban közölt cikkek egybehangzóan azzal érvelnek, hogy az alapszerződést a kölcsönös bizalomerősítés érdekében meg kell kötni, írta Kincses Előd, aki nem fogadja el ezt az álláspontot. Az alapszerződés megkötésének hátránya, hogy minden olyan jog és garancia, amelyet nem foglaltak a szerződésbe, megtagadható. Ezért aggályos az olyan megfogalmazás: "nem biztos, hogy az alapszerződésekbe bele kell foglalni a kollektív jogokat, s úgy tűnik, a területi autonómia sem elfogadható a szomszédoknak" /Tabajdi Csaba: Elaknásított terepen mozgunk, Népszabadság, júl. 30./. Meister Dávid a határklauzula szerződésbe foglalásának szükségességét azzal indokolja, hogy "az Antall-kormány a határok kérdését sokáig lebegtette..." /Mire jó egy alapszerződés? Népszabadság, júl. 28./ Kincses Előd a romániai fordulat résztvevőjeként ezt másképp látja. Iliescu elnök 1990. jan. 25-én a magyar szeparatizmust megbélyegző nyilatkozatot tett, azóta megjelent a határklauzula követelése, hónapokkal megelőzve a magyarországi rendszerváltást. - A kölcsönös bizalomerősítést a kisebbségi magyarságra is vonatkoztatni kell. "Ilyen szempontból nem tartom szerencsésnek azt, hogy pl. Tőkés Lászlót és Sütő Andrást a kérdésben legilletékesebb magyar kormánytényező a nyilvánosság előtt ismételten elmarasztalja." A Korunk 1994/3-as száma, az RMDSZ-szám 121. oldalán közölt közvélemény-kutatás szerint Tőkés Lászlónak 1129 szavazat, Sütő Andrásnak 485, Markó Bélának 286 jutott a népszerűség sorrendjében. Ezért aggályosnak mondható, hogy Horn Gyula kizárólag Markó Bélát hívta meg. Ezt a baloldali beállítottságú, annak idején a Neptun-ügyet is védelmébe vevő Makkai János, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője is kifogásolta /Népújság, júl. 19./. Helyesebb lenne a meghívást az RMDSZ-nek címezni. /Népszabadság, aug. 10., átvette: Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./"

"Tőkés László nyilatkozott a szabadkai hetilapban: "Nem csupán Mátyás király szobrát akarják tönkretenni, hanem Mátyás király maradék népét." "...Mátyás szobra egyfelől Kolozsvár jelképe, másfelől viszont az egyetemes magyarság egyik legfőbb szimbóluma. Ezért bátran mondhatjuk, hogy az egész határon túlra szakadt magyarság szellemi, kulturális és történelmi egységét veszik célba ezek a barbár cselekedetek, a kisantanti politika szellemében fogant akciók." Fontos, hogyan reagál az anyaország, jegyezte meg Dudás Károly. Tőkés László válasza: Az új kormány "idejében szólt, elítélte az esetet. Aggódva figyelünk viszont arra, hogy az új kormánykoalíció milyen békülékeny húrokat penget, mert ezt az utódállamok ugrásra kész nacionalistái könnyen kihasználhatják." /Szabad Hét Nap (Szabadka), aug. 18./"

A Független Kisgazdapárt kezdeményezésére ülnek tárgyalóasztalhoz aug. 18-19-én Budapesten a határon túli magyarok képviselői, melyre a pártvezetők, politikusok, a magyar emigráció jeles tagjai, kisebbségi és emberi jogi szakértők kaptak meghívást. A Szent István 1994 nevű konferencián először Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke szólalt fel, aki szerint olyan multilaterális szerződéseket kell kötni, amelyekben a nagyhatalmak garantálják a dokumentumok betartását. A magyar kormánynak nem szabad túlzásba vinni az engedékenységét, jelentette ki Popély Gyula, a szlovákiai Magyar Néppárt elnöke. Marácz László, a Hollandiai Magyar Szövetség elnöke szerint a magyar kormány nincs felhatalmazva arra, hogy a magyarság nevében beszéljen. Mester Zsolt erdélyi professzor Tőkés László levelét olvasta fel, eszerint az alapszerződések kérdése az összmagyarság ügye. Nemzetpolitikai stratégiát kell kidolgozni. Ágoston András, a VMDK /Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke szerint a magyar politikai színtéren nincsenek olyan erők, amelyek az autonómiakoncepciók alálicitálnának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18., 20./ A Szent István 1994 című budapesti tanácskozás végén a jelenlevők létrehoztak egy nemzetstratégiai bizottságot, amely a magyarság számára sorsdöntő kérdésekben foglal majd állást. /Magyar Nemzet, aug. 22./

Aug. 19-én Brüsszelben hét külügyminiszterrel folytatott rövid megbeszélést Kovács László külügyminiszter, aki Manfred Wörnernek, a NATO aug. 13-án elhunyt főtitkárának búcsúszertartására érkezett a belga fővárosba. Melescanu külügyminiszterrel az egyeztetett látogatások programját tekintették át. Melescanu tájékoztatást adott arról, hogy a Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt két politikusa helyet kapott a kormányban, akiket technokratáknak nevezett. Kovács László kifejtette: a következő hetek, hónapok fogják megmutatni, hogy a kormányváltozás a román politika nacionalista irányba fordulását jelzi, vagy pedig kezdete lehet egy pozitív folyamatnak, amennyiben ez a párt kormányra kerülve elfogadja a hozzá képest mérsékelt politikát, például a kisebbségi ügyekben is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25., Magyar Hírlap, aug. 22./

"Bíró Béla, a Brassói Lapok munkatársa sürgette az alapszerződés megkötését: "az alapszerződéseken gyorsan és hűhó nélkül kellene túlesni. Ezt várja tőlünk Nyugat, ezt várják az ország távlati érdekei." A kisebbségek anyagi és szellemi létfeltételeinek javításában" egy megerősödött Magyarország mind többet tehet. "A rövidlátó kisebbségkövetelések csupán ezt az esélyt késleltetik." "A kisebbségeket ma már nem is annyira a román vagy a szlovák nacionalizmus fojtogatja, mint inkább a "kisebbségmentők" nemzeti pesszimizmusa, a katasztrófahangulat." /Magyar Hírlap, aug. 22./ A Magyar Hírlap és a Beszélő többször közölte Bíró Béla cikkeit. "

"A Reménység Szigetén, Budapesten évente megrendezik az erdélyi polgármesterek konferenciáját az Erdélyi Gyülekezet. Németh Géza református lelkész köszöntötte a megjelenteket. Vida Gyula, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és képviselőházi frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy a jelenlegi romániai politikai helyzet nem érett meg arra, hogy az alapszerződést megkössék. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20-21./ A résztvevők közös állásfoglalásukban kérték a helyi hatóságokat, segítsék az itteni karitatív központot, hogy folytathassa áldásos tevékenységét, így a betegek támogatását, a népfőiskolai előadásokat. Tabajdi Csaba államtitkár is megjelent, kifejtette, hogy "a közönyösség, de még inkább az ellenséges hangulat jellemző, ha a határokon túli magyarságról van szó." Szerinte első lépésként a hat parlamenti párt részvételével koordinációs tanácsot kell létrehozni, de minden esetben figyelembe kell venni a határokon túli magyar szervezetek véleményét is. A román-magyar alapszerződéssel kapcsolatban kijelentette: "Semmit sem fogunk megkötni a kisebbségek feje fölött." A Duna Tv-nek meg kell tartani önállóságát, de a Magyar Televízióba integrálva. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./"

"Az Ora bukaresti napilap szerint gyakorlatilag lehetetlen az alapszerződés gyors megkötése, ezért "Teodor Melescanunak nagyon hálátlan feladata lesz a szeptember 5-i budapesti látogatása idején. Egyetlen elégtétele lehet, hogy magyar kollégájának százszor kegyetlenebb a küldetése. Gyakorlatilag a magyar kormánynak nem áll módjában kimászni a csávából. Román testvérpártja csúnyán bemártotta." /Népszabadság, aug. 26./"