A dél-tiroli parlamenti képviselők szolidaritási nyilatkozattal fordultak dr. Eva Maria Barkihoz, akit a román titkosszolgálat halálosan megfenyegetett. Barki válaszában mindenkit biztosított: kitart az erdélyi magyarság autonómiatörekvései mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

Borbély László RMDSZ-képviselő tagja volt a Nastase vezette Bécsbe látogató román parlamenti delegációnak. Borbély László elmondta, hogy minden alkalommal szóvá tette a magyar kisebbség helyzetét, megoldatlan poblémáit, azt, hogy a román politikai pártokban nincs meg a politikai akarat a kérdés rendezésére. Ismertette a magyarellenes kirohanásokat. A képviselő az osztrák külügyminiszter-helyettestől kért felvilágosítást Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ jelentésével kapcsolatos halállistáról. Azt a választ kapta, hogy az SRI jelentése, valamint Eva Maria Barki ügyvédnő persona non gratanak nyilvánítása után figyelmeztették az ügyvédnőt, hogy a következő időszakban ne látogasson Romániába. Halállistáról nem hangzott el hivatalos információ. A külügyminisztérium nem ellenőrizte a halállista létezését. /Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./

"A pozsonyi Új Szó munkatársa, Miklósi Péter készített interjút Tőkés László püspökkel. Az elmúlt öt évre visszatekintve a püspök megállapította: "Tudatosan nemzetiségi síkra terelt restaurációs politikáról van szó, amelyben a magyarság csupán bűnbak..." A vegyes lakosságú területeken az együttélés a hagyomány, jegyezte meg az Új Szó munkatársa. Tőkés László egyetértett vele: "Erdély nacionalista tehertételét is az időközben betelepített 2-3 millió jövevény jelenti, elsősorban ők nem értik az együttélés természetes szabályait." Hozzátette: "mind román, mind szlovák részről a gyalázkodó, magyarellenes propaganda ugyanarról a tőről fakad." "Véleményem szerint két, korábban ország nélküli nemzet jutott nemcsak nemzeti öntudathoz, hanem mindkettőt - önvédelmi reflexeik révén - ingatag létükből fakadó kisebbrendűségi érzés diktálta gyűlölködés és ellenségeskedés is jellemzi. " "...ez már a kisantant szellemisége." "Tulajdonképpen azon sem csodálkoznék, ha most már kiderülne, hogy egy-két év óta egyeztetett lépésekről van szó." A felvidéki magyarság jobb helyzetben van. "...nekünk -az 1784 óta többször megismétlődött román vérengzések szem előtt tartásával - eleve több a félnivalónk..." /Vasárnap (Pozsony), dec. 25. - az Új Szó vasárnapi száma/"

A napokban visszafogadták a Demokratikus Konvencióba /DK/ a Nemzeti Liberális Pártot /NLP/. Az NLP Radu Campeanu vezetésével az RMDSZ konvenciós tagsága miatt vált ki a DK-ból. Időközben változás történt az NLP vezetésében /jelenleg Mircea Ionescu Qintus az elnök/, azonban korábban a DK hajthatatlannak bizonyult az NLP visszatérési kérelmeivel szemben. Most viszont fordulat történt. /Új Magyarország, dec. 28./

"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Kolozsváron dec. 28-án tartott sajtótájékoztatóján cáfolta azt a vádat, hogy a Securitate ügynöke volt. A Tinemara hetilapban fénymásolatban közöltek között van hamisítvány és van tőle származó deklaráció is. Újabb rágalomhadjárat indult ellene. A sajtóértekezleten Takács Csaba ügyvezető alelnök, Bodó Barna politikai alelnök és Borbély Imre RMDSZ-képviselők szintén elutasították a Tőkés László elleni támadásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29., Magyar Nemzet, Új Magyarország, dec. 29./ Tőkés László sajtóértekezletén tette közzé nyilatkozatát A Securitate markában címmel. Ebben elmondta, hogy az 1975-1989-es időszakban együttvéve mintegy másfél-két hónapot töltött a Securitate kihallgató irodáiban, az elkerülhetetlen bekísérések vagy elhurcolások nyomán parancsszóra írt "deklarációi" feltehetően többszáz oldalra rúgnak. "Kollaborálása" tehát folytonos meghurcoltatásban és üldöztetésben nyilvánult meg. A kihallgatásokon minden esetben pszichológiai vagy testi fenyegetettség kényszere alatt írta a nyilatkozatokat, határozottan visszautasítva a mások rovására történő bárminemű együttműködést, illetve terhelő vallomást. A Securitate hírhedt dossziéi minden valószínűség szerint száz meg százezer román állampolgár nyilatkozatait tartalmazzák. Tőkés László követeli egész szekus-dossziéja kiadatását. Követeli továbbá mindazon szekus tisztek felelősségre vonását, akik zaklatták, üldözték. /MTI/ "

Temesváron a helyi tévé ötrészes interjúsorozatban sugározta Roland Vasilievci nyugalmazott szekus alezredesnek a Securitate munkájáról szóló vallomását. Õ volt 1987-ig a Temes megyei szekun belül az egyházak felelőse. Elmondta, hogy a papaok jelentős része együttműködött velük, kivétel volt Tőkés László és Neumann Ernő főrabbi. Vasilievci előre megírta, hogy milyen vádakkal fogják illetni a sorozat befejezése után. Valóban úgy is történt, a névtelen telefonálók szerint Vasilievci idegbeteg, homoszexuális stb. Az egykori szekust halálosan megfenyegette Pele ezredes, a Román Hírszerző Szolgálat aktív tisztje, akit nemrég váltottak le a Temes megyei hírszerzés éléről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

Valentin Gabrielescu szenátor a Kereszténydemokrata Párt szenátusi frakciójának vezetője, egyben az 1989-es eseményeket kivizsgáló szenátusi bizottság elnöke. A bizottság dec. 16-án - zárt ajtók mögött - meghallgatta Iliescu elnököt. Az államelnökség a bizottság megkérdezése nélkül a televízió rendelkezésére bocsátotta a meghallgatásról készült felvételt és azt dec. 27-én csúcsidőben sugározták. Gabrielescu pártjában nagy felháborodást keltett a szenátor szereplése az elnök meghallgatásával kapcsolatban, mert még azt is felvetette, hogy a legközelebbi elnökválasztáson az ellenzék támogathatná Iliescu jelölését. A parasztpárti vezetés dec. 28-i nyilatkozatában elítélte Gabrielescu szereplését, erre a szenátor lemondott a párt főtitkári tisztségéről, de tagja maradt a párt vezető testületének. /Új Magyarország, dec. 31./ A tévében vetített felvétel szerint Iliescu ahelyett, hogy rávilágított volna az 1989-es események hátterére, az ellenzéki sajtót és a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpártot igyekezett megbélyegezni. /Magyar Nemzet, dec. 31./

Magyarok a Nagy-Szamos völgyében címmel Gábriel András vázolta fel a vidék múltját, a többszöri tatárbetörést, a török világot, Basta és Mihály vajda kíméletlen pusztítását. Ennek következtében a vidék erős magyar többsége csaknem háromszoros román többségre változott. Gábriel András számbaveszi, hol élnek még magyarok. Kismonostorszegen 60 magyar él, Rettegen 500 /1941-ben: 1430/, további falvakban a magyarok lélekszáma: Baca /ma Petru Rares/ 400 fő, Felőr 600 /a falu lélekszámának 2/3-a/, Alsóilosva 54 /1941: 194/, Szentmargita 400 /1941: 546/, Árpástó 800, Magyardécse 2000, Bethlen 1300 /1941: 1623/, Várkudu 380 /1941: 541/, kevés magyar él Csicsókeresztúron és Somkeréken, erős magyar többség van Magyarnemegyén. /Honismeret, 6. sz./

Horváth Antal luizikalugeri születésű pap /Csíkszentdomokoson katolikus plébános/ hosszú évek munkájával román nyelvű szöveggyűjteményt állított össze, amelyet Sepsiszentgyörgyön adtak ki /Stramosii catolicor din Moldova, Trisedes Press, Sfintu Gheorghe, 1994./ A címe magyarul: A moldvai katolikusok ősei. Könyvével azt bizonyította, hogy Moldva katolikusai nem elmagyarosodott románok, hanem őseik földjén élő magyarok. A szöveggyűjteményben kilencvenkét időrendbe sorolt szemelvény sorakozik, ismertette a könyvet Mezey László Miklós. /Honismeret, 6. sz./

"Kováts László, a Didaktikai és Pedagógiai Kiadó magyar szerkesztőségének vezetője ismertette a kiadó megtett útját. 1989 után megindult "népünk hőn szeretett fiának" és tudós feleségének fényképeinek és tettei ismertetésének kigyomlálása a tankönyvekből. Megszülettek az új tankönyvek. A IX. osztályosoknak írt Régi magyar irodalom tankönyv megírását is tervezik. A kiadónál nagy gond a jó fordítók hiánya. A készen álló Román-magyar iskolai szótár a könyvterjesztési gondok miatt áll: nem tudnak megrendelőt találni, a Hargita, Kovászna és Maros megyei tanfelügyelőségek passzivitással akadályozzák a magyar nyelvű tankönyvek forgalmazását. /Közoktatás (Bukarest), dec./ "

"A Romániai Magyar szó egész oldalt szentelt a Tőkés-ügynek. Közli Tőkés László A Securitate markában című állásfoglalását és három volt diáktársának nyilatkozatát. Tőkés László az 1994. dec. 28-i kolozsvári sajtóértekezletén tette közzé nyilatkozatát A Securitate markában címmel. Ebben elmondta, hogy az 1975-1989-es időszakban együttvéve mintegy másfél-két hónapot töltött a Securitate kihallgató irodáiban, az elkerülhetetlen bekísérések vagy elhurcolások nyomán parancsszóra írt "deklarációi" feltehetően többszáz oldalra rúgnak. "Kollaborálása" tehát folytonos meghurcoltatásban és üldöztetésben nyilvánult meg. A kihallgatásokon minden esetben pszichológiai vagy testi fenyegetettség kényszere alatt írta a nyilatkozatokat, határozottan visszautasítva a mások rovására történő bárminemű együttműködést, illetve terhelő vallomást. A Securitate hírhedt dossziéi minden valószínűség szerint száz meg százezer román állampolgár nyilatkozatait tartalmazzák. Tőkés László követeli egész szekus-dossziéja kiadatását. Követeli továbbá mindazon szekus tisztek felelősségre vonását, akik zaklatták, üldözték. A lapban olvasható három volt diáktársa /Ferencz László, Jenei Tamás, Vetési László/ Tőkés Lászlóhoz írt közös levele, melyben hitet tettek a püspök becsületessége mellett. Amit még 1975-ben elmondott a Securitaten /ezt közölte a Tinerama/, arról Tőkés László hamarosan tájékoztatta őket, a jelentés rájuk nézve semmiféle terhelő adatot nem tartalmazott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./"

Az Anyanyelvi Konferencia felháborodással értesült a méltatlan vádakról, amelyek Tőkés László püspök hitelét próbálják rontani. Tőkés László az erdélyi magyarság hivatott és választott vezetői közé tartozik, az ellene irányuló rágalmak semmiképpen sem csorbíthatják becsületét. Az anyanyelvi mozgalom testvéri együttérzését és szolidaritását fejezi ki Tőkés Lászlóval, áll az Anyanyelvi Konferencia - a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága állásfoglalásában, amelyet Pomogáts Béla elnök, a New York-i Nagy Károly és a kassai Gál Sándor társelnökök írtak alá. /Pest Megyei Hírlap, Népszabadság, jan. 4./

Király Károly /1972-ig Kovászna megyei első titkár, akkor lemondott és elkezdte tiltakozó akcióit, volt faipari kombináti, majd konzervgyári igazgató, munkanélküli, a Nemzetmentési Front marosvásárhelyi elnöke, majd országos alelnöke, egy ideig Kovászna megyei szenátor, a szenátus alelnöke, az Erdélyi Világszövetség egykori tiszteletbeli elnöke, jelenleg a Székely Faluért Alapítvány kuratóriumának elnöke/ a vele készült interjúban elmondta, hogy nem saját házában lakik, itt csak bérlő Sepsiszentgyörgyön. Marosvásárhelyen levő házát 1990-ben Suciu polgármester és Undrea prefektus jóváhagyásával feltörte Neagoe ezredes, az SRI egyik vezetője, aki korábban a Securitate Hargita megyei parancsnoka volt. Király Károly ekkor még szenátor volt, tiltakozó levelet írt Virgil Magureanunak, az SRI vezetőjének, Iliescu elnöknek, Petre Roman akkori miniszterelnöknek és a főügyésznek. Egyedül a főügyész válaszolt: forduljon a közigazgatási bírósághoz. Végül Neagoe ezredes a lakásában maradt. - Ismert a Király Károlynak Domokos Gézával való ellentéte. - Király Károly - az egész parlamentben egyedül - nem volt hajlandó részt venni a kisebbségekre sérelmes alkotmány fölötti szavazáson, ezért 1991. nov. 23-ától elvesztette szenátori mandátumát. Jelenleg magyarországi megjelenésre előkészíti az ellenállás esztendeiről írt Nyílt kártyákkal című könyvét. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 5./

"Élesen bírálta Tőkés Lászlót Dusan Slobodník, a szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke a kormánylapnak tekintett Slovenská Republika jan. 4-i számában. Slobodník reagált a pozsonyi Új Szó Vasárnap magazinja 1994. dec. 25 -i számában közzétett Tőkés-interjúra. Ebben a püspök kifejtette, hogy ugyanazon tőről fakad szlovák és román részről is a magyarellenes propaganda. "Tulajdonképpen azon sem csodálkoznék, ha most már kiderülne, hogy egy-két év óta egyeztetett lépésekről van szó." -állapította meg Tőkés László. Slobodník szerint nem időszerű a kisebbségek kollektív jogairól beszélni. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./"

Nagy Benedek képviselő nagy vihart kiváltott Mind nem vagyunk bűnösök című röpiratát közölte a nagyváradi napilap. Az indulatos írás - mint később kiderült - akkor született, amikor Nagy Benedek a román sajtó híradása alapján azt hitte, hogy Tőkés László elismerte: a Securitaténak dolgozott. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 6./

"A fél éve hivatalban levő magyar kormány tevékenységének értékelését kérte Markó Béla RMDSZ-elnöktől Kepecs Ferenc. A választások idején megfogalmazódtak bizonyos aggályok, válaszolta Markó Béla, ezek eloszlatására konzultáltak a kormánnyal. A "Határon Túli Magyarok Hivatalának jogállása megmaradt, bár úgy gondolom, hogy szerepét, súlyát tovább kellene növelni." Megmaradt a Duna Televízió. A támogatás rendszere átláthatóvá válik, de azzal nem lehetünk elégedettek, mondta, hogy "az erre fordított - és a költségvetésnek amúgy is elenyésző hányadát képező - összeg a múlt év őszén tovább csökkent." Az alapszerződéssel kapcsolatban a "többszöri konzultáció után is maradtak még hangsúlybéli, sőt terminológiai véleménykülönbségek - például a kollektív jogok fogalmáról. Hangsúlyozom, csak azok fogalmáról, nem tartalmáról." "A magyar külpolitika nem tehet fel mindent egy lapra, a majdani alapszerződésre." /Népszava, jan. 6./ "

Kányádi Sándor kolozsvári költőnek ítélték oda az 1994-es Herder-díjat, a száz és a jiddis népköltészet tolmácsolásáért, valamint román költők verseink műfordításáért. Kányádi Sándor a kitüntetéssel járó ösztöndíjra Fábián Gyula jogászreménységet javasolta, aki 1994-ben színjelesen végzett, egyedüli magyarként a kolozsvári egyetemen. /Magyar Nemzet, jan. 7./

"Jan. 5-én Marosvásárhelyen összeült az RMDSZ Operatív Tanácsa /tagjai: Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila a szenátusi és Tokay György a képviselőházi frakció vezetője, Dézsi Kálmán, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Csávossy György, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke és Bodó Barna politikai alelnök/, hogy megvitassa a Tőkés Lászlót ért vádakat. Az Operatív Tanács kiadott közleményében megállapította, hogy "az utóbbi időben fokozódtak a szövetség és annak tisztségviselői elleni külső támadások, azzal az egyértelmű szándékkal, hogy az RMDSZ-t megosszák, vezetőivel szemben bizalmatlanságot keltsenek", az autonómia-politika érvényesítését megakadályozzák. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elleni, a román sajtóban megjelent közleményeket diverziós szándékúnak tekintik. Az Operatív Tanács közleménye leszögezi, hogy az 1989 előtti időszak felülvizsgálatának hiánya a hatalom érdeke. A képviselőházi frakcióban terjesztett röpirat ügyét az Országos Etikai Bizottság elé utalja, egyben kéri az RMDSZ csíki szervezetének Nagy Benedekkel kapcsolatos döntésének felfüggesztését mindaddig, amíg az Etikai Bizottság kivizsgálja az ügyét. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./ A csíki RMDSZ ugyanis kizárta tagjai sorából a Tőkés László elleni röpiratot író Nagy Benedek képviselőt. /Eltérő döntések.= Szabadság (Kolozsvár), jan. 7., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7-8./"

"Bodor Pál sok-sok érvet felsorakoztat, hogy válaszoljon írása címében /Miért nem lehetett besúgó Tőkés László?/ feltett kérdésre. A régebbi időkre emlékezve Tóth Sándor kolozsvári filozófiaprofesszorról /"ezer kockázatot vállalva járta be Erdélyt, oktatta tanítványait a bölcs nemzeti önvédelemre"/ és Gere Mihályról is pozitívan ír. Gere 1944-ben szabadult a börtönből, Ceausescunak is börtöntársa volt, fegyelmezett kommunista, titokban ő is segített. _ akadályozta meg Szabó T. Attila Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárának betiltását, Ceausescunál tiltakozott Ion Lancranjan könyve ellen, Bodor Pál másfél évtizeddel ezelőtt Gere közbenjárását kérte az akkor még dési segédlelkész, Tőkés László érdekében, mert eljárást akartak indítani ellene, azonban Gere Mihály ezt meg tudta akadályozni. Tőkés László nem is tudhat erről, jegyezte meg Bodor. Gere Mihály volt az egyetlen, aki az utolsó, nevezetes 1989. dec. 22-i pártvezetőségi ülésen tiltakozott Ceausescu utasítása ellen, hogy lőjenek a tüntetőkre. A jegyzőkönyvből ezt az 1989 utáni hatalom urai törölték, enélkül jelent meg, kínos lett volna, hogy épp egy magyar száll szembe a diktátor utasításával. Hamarosan letartóztatták Gere Mihályt és népirtás vádjával 11 évre ítélték. Most többszörös rákműtétje után szabadlábon van. /Magyar Hírlap, jan. 9./"

Az RMDSZ megalakulásának ötödik évfordulójának ünnepi rendezvényét Kolozsvárott tartották, jan. 7-én, amely A közösségi érdekvédelem és önkormányzat című tudományos tanácskozással kezdődött. Jelen voltak a szomszédos országokban élő magyarság érdekvédelmi szervezetei és az anyaországi kormányszervek képviselői is. Dr. Christoph Pan professzor, a FUEV elnöke A FUEV és a kisebbségi autonómia címen tartott előadást. Rámutatott arra, hogy a kisebbségvédelem már régen nem az illető ország belügye, viszont idő kell az erre vonatkozó nemzetközi alapelvek életbe ültetéséhez. A kisebbségvédelem alapvető eszköze az önkormányzat és autonómia. Markó Béla az RMDSZ autonómia-programjának kialakulását részletezte. Tartalmas eszmecsere következett, amelyen mód nyílt a vajdasági, kárpátaljai és szlovákiai magyarság álláspontjának ismertetésére. Este az Állami Magyar Színházban ünnepelték az RMDSZ fennállásának ötödik évfordulóját. Ünnepi beszédet mondott Markó Béla, Domokos Géza, Tőkés László és Takács Csaba. A beszédek értékelték az RMDSZ létrejöttét, munkáját, harcát, céljait, de szó volt az ellentétekről is. Felolvasták Göncz Árpád köztársasági elnök üdvözletét is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./ Megjelentek a magyarországi parlamenti pártok küldöttségei /MDF: Für Lajos elnök, Kelemen András, Herényi Károly, Fidesz: Orbán Viktor elnök, Várhegyi Attila, Németh Zsolt, SZDSZ: Mács Imre, Hajdú Zoltán, FKGP: István József, Tóth Mátyás László, KDMP: Semjén Zsolt, MSZP: Szűrös Mátyás. /Új Magyarország, jan. 7./ Markó Béla a tudományos tanácskozáson arról beszélt, hogy a második világháború után megszakadt egy megoldáskeresési folyamat, 1989 után először ezeket az elszakadt szálakat kellett újból összekötni. Ugyanakkor egy másfajta kapcsolatot is meg kellett teremteni a múlttal, felidézni azt a történelmi hagyományt, amely a hajdani Erdélyt a tolerancia földjévé tette. Föl kellett eleveníteni a székely és a száz autonómia egykori rendszerét. - Az RMDSZ 1992. októberi Kolozsvári Nyilatkozatában a belső önrendelkezés fogalmát használta. A szervezet 1993. januári brassói kongresszusa kimondta, hogy a kisebbségi társadalom önszervezését autonómiák teszik lehetővé, a helyi és regionális, személyi és kulturális autonómia. A kisebbségi törvénytervezetében az RMDSZ az autonóm közösség meghatározást fogadta el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

"Az RMDSZ-ben létezik egy liberális csoportosulás, jelentette ki Dinu Partriciu, a Liberális Párt`93 egyik vezetője. "Becsülettel bevalljuk, hogy az RMDSZ széttörésére számítunk." "...akkor majd lesz gondunk arra, hogy a magyar liberálisokat a mi pártunkhoz kössük." - mondta a Cotidianul jan. 10-i számában. /Új Magyarország, jan. 11./"

Nagy meglepetést keltett, hogy a jelenlegi politikai viszonyok között a megyei tanács a pótköltségvetésből egymillió lejt utalt át a Beszterce Művelődési Alapítványnak, amely a szórványvidék magyar nyelvű oktatását és művelődési életének támogatását tűzte ki célul 1990-ben és azóta is ellátja feladatát. Ugyanekkor összeget juttatott a tanács a Vatra Romaneasca megyei szervezetének is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

A bukaresti rádióban Halász Anna idős újságírónőnek van egy rovata. Ebben igazat adott egy hallgató levelének, aki Luka Lászlót jó embernek tartotta, hiszen ő intézte el, hogy az orvosi egyetem Marosvásárhelyre kerüljön. Luka László /később Vasile Luca/ a Moszkvából hazatért kommunista gárda tagja, pártutasításokat hajtott végre. 1947-ben, a békeszerződés megkötése után kapta a következő feladatot, az erdélyi magyar vezető értelmiségiek félreállítását. Ennek ideológiai előkészítését végezte a kolozsvári Igazság 1947. máj. 22-i számában megjelent hírhedt cikkével: A romániai magyarság útja. Ezzel megindult ez ellenségkeresés. Eltávolítottak sok értelmiségit, kezdve dr. György Lajossal, az egyetem prorektorával, gyakorlatilag a Bolyai Tudományegyetem rektorával /Csőgör Lajos rektor sokat tartózkodott Marosvásárhelyen/. György Lajos egyben az Erdélyi Múzeum-Egyesület szakosztályi elnöke, a római katolikus Státus elnöke is volt. Az eltávolítottak között volt - többek között - Nagy Géza, Venczel József, Balogh Artúr, Jakabffy Elemér, a gazdasági élet vezetői közül Szász Pált, az EMGE, Korparich Endrét, Lakatos Istvánt, a Szociáldemokrata Párt elnökét, majd Kurkó Gyárfást, a Magyar Népi Szövetség elnökét. A következő lépés a börtön volt, sokakkal együtt Márton Áron püspököt is elítélték. Közben Luka László vagy Vasile Luca pénzügyminiszter is volt, 1952-ig, amikor bebörtönözték. A moszkvaiak és a hazaiak közül Romániában a hazaiak győztek, azért került börtönbe Luka is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 11./

Matuska Márton újvidéki újságíró Sepsiszentgyörgyön is tartott előadást kutatási területéről, a szerb partizánok 1944-es délvidéki magyarirtásáról. Többtízezer magyart öltek meg, erről évtizedekig nem lehetett beszélni. Matuska Márton könyvet írt erről a vérengzésről Temetetlen holtaink címmel. Eddig 4000 meggyilkolt személy adatait gyűjtötte össze. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./

"Politikai fogoly volt és a börtönben megtagadta a kollaborációt, tehát elégséges erkölcsi alappal rendelkezett ahhoz, hogy véleményt nyilvánítson, nyilatkozta Nagy Benedek képviselő. Sajnálja, hogy óhaja ellenére nyilvánosságra hozták írását és ez botrányt kavart az RMDSZ-ben. Ezért a felelősség Borbély Imre képviselőt terheli. Nagy Benedek emlékeztetett arra, hogy jan. 6-án az RMDSZ parlamenti csoportjával való megbeszélésén visszavonta írását, aláveti magát az Etikai Bizottság kivizsgálásának. Sajnálja, hogy írása nyilvánosságra hozatalával Tőkés László tiszteletbeli elnököt sérelem érte. Sajnálja, hogy az RMDSZ csíki választmánya jan. 5-i ülésén kizárta őt tagjai sorából, a "legsötétebb bolsevista korszak gyakorlatát idéző" vésztörvényszékhez hasonló eljárással, ahogy Nagy Benedek minősíti. /Nagy Benedek képviselő nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest),, jan. 12./"

"Tőkés László a hetvenes évek közepétől a nyolcvanas évek közepéig pusztán azáltal, hogy hivatását komolyan vette, közösségét becsülettel szolgálta, az ebből következő törvényszerű konfliktusok láncolatán keresztül eljutott a Ceausescu-rezsimmel való totális konfrontálódásig. - írja Szőcs Géza a Beszélőben Üttött-e Tőkés László órája? címmel. Nem csinált semmi különöset. Nem akart hős lenni. A "történelem ment utána és emelte a magasba." "Hogy is ne hinne ezek után önmaga kiválasztottságában" "Tőkés László hatalmas, alapvető hibát követett el, amikor állást foglalt magyarországi belpolitikai kérdésekben." Emiatt "Tőkés László viszonylag rövid idő alatt elveszítette az anyaországi közvélemény szimpátiáját."- véli Szőcs Géza. Nézete szerint az "RMDSZ recseg-ropog", Tőkés Lászlót a perifériára szorították, "csak idő kérdésének tűnik, hogy a romániai ragadozók segítségével mikor fogják teljesen megsemmisíteni." /Beszélő, jan. 12./"

1990 óta sok alapítványt hoztak létre Erdélyben, de még mindig nincs teljes, átfogó lista az erdélyi magyar alapítványokról. 1993 decemberében, az alapítványok II. találkozóján 47 szervezet képviseltette magát, 1994 decemberében 86 alapítvány számolt be tevékenységéről Sepsiillyefalván. A beszámolókból kiderült, hogy többségük alkalmakra összpontosított munkát végez /emléktábla-, szobor-, kopjafa állítása, a nekibuzdulást hullámvölgy követi, hiányzik az átfogó stratégia. Nagyon sok alapítvány az anyaországi támogatás függvényében létezik. Az illyefalvi dokumentációs és tájékoztató iroda 1994 májusában közel száz alapítványt tartott számon, egyes vélemények szerint viszont 120-nál is többre tehető a számuk. A hetilap közli mintegy száz alapítvány névsorát, a működési hely megjelölésével. /A Hét (Bukarest), jan. 13./ Az alapítványi kezdeményezésekből sokminden megvalósult, többek között: Brassóban egyórás magyar nyelvű közszolgálati rádióadás indult, Csíkszeredában csángó gyermekek tanulnak, Marosvásárhelyen hároméves népfőiskola indult 629 hallgatóval, biztosítják a Látó irodalmi folyóirat megjelenését, elkészült Szilágysomlyó kismonográfiája, Gyergyószentmiklóson gépköröket létesítettek, Kolozsváron egy művelődési hálózat centrumát hozták létre, létrejött a hétfalusi líceumi oktatás, Magyarózdon kultúrközpont alakul, Nagyváradon 1800-an fordultak a Családsegítő Szolgálathoz, Sepsiszentgyörgyön helyi televíziós adás indult, Marosvásárhelyen 30 ágyas magánkórház létesült. /A Hét (Bukarest), jan. 20./ Az alapítványok legutóbbi találkozója: Illyefalva, 1994.dec. 2.

"Iliescu elnök igazságtalanságnak nevezte a romániai németek deportálását, kijelentette, hogy a deportálások idején "voltak olyan momentumok, amelyekért a románok voltak felelősek". 1945 januárjában 70 ezer erdélyi szászt és bánáti svábot tartóztattak le és a Szovjetunió követelésére szovjet munkatáborokba hurcolták őket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14-15./ A lágerekben 15 ezer deportált halt meg. /Új Magyarország, jan. 14./"

"Az utóbbi időben a székelyekről szólva csak Hargita és Kovászna megyét említik, mintha a Maros megyei székelység nem lenne a székelység integráns része, figyelmeztet Fábián Ernő. Az "enklávé sem helyénvaló kifejezés, mert a székelység nem zárvány és nem beépült valakik közé, hanem saját területén - Háromszék, Csík-, Udvarhely-, Gyergyó-, Maros-, és Aranyosszék - népileg egységes, ezeréves kultúrájú történelmi magyar nemzetrész." Amikor megvalósul a székelység önkormányzata, a marosszékieknek is mellettük a helye. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./"

A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ jan. 13-15-e között Sepsiszentgyörgyön tartott választmányi ülésén ötvennél több tagszervezet, köztük sok középiskolás szervezet, a Cserkész- szövetség, az ifjúsági alapítványok képviselői jelentek meg. 1993-ban kivált a szervezetből a politizáló szárny /Reformtömörülés/, azóta hangsúlyozottan politikamentesen dolgoznak, az RMDSZ társszervezeteként. Sepsiszentgyörgyön szándéknyilatkozatot adtak ki arról, hogy a romániai magyar ifjúsági önkormányzat kiépítésének első lépéseként kezdeményezik a Magyar Ifjúsági Tanács létrehozását, melynek célkitűzése az ifjúságpolitikai koncepció kidolgozása, demokratikus intézményrendszerének kiépítése. Tamás László MISZSZ-elnök elmondta, ez az első alkalom, hogy az ifjúsági szervezetek közös platformra akarják helyezni ideológiájukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16., 17./