Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1995. március 27.
"Ötéves a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/, a politikusok zöme elégedett munkájukkal, ahogy a tévé márc. 25-i adásából kiderült. Márc. 24-én avatták fel Iliescu államfő, Vacaroiu miniszterelnök jelenlétében az SRI új bukaresti központját. Iliescu elnök a jogállam egyik fontos intézményeként méltatta a titkosszolgálatot, amely az országban működő nyolc hírszerző ügynökség közül a legjelentősebb, és az egyedüli, amely parlamenti ellenőrzés alatt áll. Az SRI egyik feladata a "szepartista-autonomista törekvések" elleni harc. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./"
1995. március 28.
"Három év alatt több mint százezer zsidó vándorolt ki Izraelbe a volt Szovjetunió területéről, Románián keresztül. Uri Godron, az izraeli székhelyű Zsidó Ügynökség képviselője márc. 24-én Bukarestben személyesen köszönte meg Iliescu államfőnek a kivándorlók elszállításához nyújtott segítséget és a szervezet a "Barátság" érdemrenddel tüntette ki az elnököt ebből az alkalomból. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./"
1995. március 28.
Márc. 27-én fogadta Horn Gyula miniszterelnök Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. A megbeszélésen jelen volt Tabajdi Csaba politikai államtitkár. A miniszterelnök korábban megállapodott az RMDSZ vezetőivel, hogy időnként véleményt cserélnek. A párizsi stabilitási konferencia után nem módosult az RMDSZ álláspontja az alapszerződésről, fejtette ki Markó Béla, aki jónak minősítette a HTMH-val való együttműködést. Tabajdi Csaba szerint a magyar kormány érdeklődéssel figyeli az RMDSZ önépítkezését és szükségesnek tartja a további kölcsönös konzultálást. Markó Béla találkozott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29., Magyar Nemzet, márc. 28./
1995. március 29.
Dumitru Iuga, a televíziónál működő szabad szakszervezet vezetője éhségsztrájkba lépett a televízió igazgatótanácsi kinevezésénél történtek miatt. Az ellenzék márc. 27-én éppen a szakszervezeti vezető iránti aggodalomból az ellenzéki szenátorok és képviselők kivonultak az ülésteremből. Az RMDSZ képviselőházi csoportja nem hagyta el a termet, de Borbély László nyilatkozatot olvasott fel: aggódnak Iuga sorsa miatt, mindent meg kell tenni, hogy megmentsék őt. A szenátusi ellenzéki csoport szolidaritása jeléül sztrájkba lépett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./
1995. március 30.
A szenátus márc. 28-án megszavazta a büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat keretében azt, hogy idegen állam zászlajának kitűzése, jelvényeinek használata vagy himnuszának eléneklése nyilvános helyen 3 hónaptól 2 évig terjedő börtönnel büntethető. Hajdú Gábor RMDSZ-szenátor hiába érvelt azzal, hogy a kisebbségek alkotmányba rögzített joga a nemzeti önazonosság kinyilvánítása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./
1995. március 30.
"Vacaroiu miniszterelnök nyitotta meg a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa és a Nemzetvédelmi Kollégium Alapítvány által rendezett "A nemzeti kisebbségek - stabilitási és nemzetbiztonsági tényező" című szemináriumot. Vacaroiu kifejtette, hogy nem lehet elfogadni a kisebbségek kollektív jogait és az etnikai alapú területi autonómia elvét "csalárd módon törvényesíteni kívánó törekvéseket". Az ilyen kísérletek "veszélyes és destabilizáló irányzatokat táplálhatnak, mesterséges feszültséget teremthetnek". Gheorghe Tinca védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy Románia kisebbségpolitikája az európai mintát követi, szerinte a mai Európa "a nemzetek és nemzeti államok Európája". Felszólalt több képviselő, szenátor, csendőrparancsnok is. Nicolae Pasinica tábornok a minisztérium részéről "A katonai intézmény és a kisebbségek, s az övezeti stabilitás koncepciója" című előadásában kifejtette, hogy etnikai zavarok idején a hadsereg feladata lehet az adott övezet elszigetelése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./"
1995. március 30.
Az RMDSZ Udvarhelyszéki Szervezete márc. 28-án Székelyudvarhelyen tartott gyűléséről kiadott közleményében felháborodottan tiltakozott a vidéken állomásozó rendőri erők újabb cigányellenes és magyarellenes akciói ellen. Kápolnásfalu, Székelyszentábrahám, Bögöz, Farkaslaka községek magyar és cigány lakosait évek óta ököllel, gumibottal, rendőrkutyákkal terrorizáló rendőröknek nincs mit keresniük a karhatalmi egységekben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 30., 503. sz./
1995. március 30.
A külföldi sajtó is politikai gyilkosságnak minősíti a hatalom Dumitru Iugával szembeni magatartását. A televízió függetlenségéért immár 29 napja éhségsztrájkoló szakszervezeti vezető ügyében többek között Franciaország, Németország és Spanyolország nagykövetei juttattak el tiltakozó leveleket a két házelnökhöz, Adrian Nastasehoz és Oliviu Ghermanhoz. Neves francia személyiségek, köztük André Glucksman filozófus szolidaritásukról biztosították Iugát. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./
1995. március 30.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége márc. 18-i, Szovátán megtartott ülésén véglegesítették a Bolyai Nyári akadémia programját, a 20 tanfolyam színhelyeit és időpontjait. Idén is lesz magyarországi nyári pedagógus továbbképzés, 13 főiskola és egyetem tanfolyamain összesen 275 hely áll rendelkezésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./
1995. március 31.
"A határokon túl nyúló regionális gazdasági együttműködésről szóló kormányelőterjesztés kidolgozása megkezdődött, jelentette be Lábody László címzetes államtitkár, a HTMH elnöke a hivatal által szervezett kétnapos gazdasági együttműködési konferencia zárónapján, márc. 31-én. Elmondta, hogy a konferencián a térségben megoldásra váró általános gondokat tekintették át. A közelmúltban létrehozott Kézfogás Közalapítványhoz benyújtott pályázatok elbírálási szempontja a program minősége lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./ A konferencián elhangzott, hogy modernizációs szigetek elképzelése körvonalazódik, melyek a magyarlakta térségek egészének gazdasági felemelkedését szolgálná, etnikai megkülönböztetés nélkül. A gazdasági együttműködés főbb területei: információs bázis kialakítása, oktatás, menedzserképzés, infrastruktúra fejlesztése, bankok szerepvállalása. György Béla Zsolt, az RMDSZ gazdasági ügyvezető alelnöke elmondta, hogy keserű szájízzel marad a konferenciát követően, mert "másfél napon keresztül folyamatosan kioktattak arról, hogy mit mulasztottunk el, mit értelmeztünk félre", a "lecke végén mi is elmondhattuk, hogy mégis tettünk egyet s mást a közösségünkért, amelyet képviselünk. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 5./"
1995. március folyamán
Lészpeden Fehér Katalin munkásasszony és Fazakas József nyugdíjas saját kezdeményezéssel mintegy félszáz csángó gyermeknek tanítja a magyar betűvetést. A hatóságok felléptek, Fehér Katalint a rendőrségre idézték, ahogy erről írt a sajtó. Most Fazakas Józsefet vették célba. Mintegy öt árnyi földjétől akarják megfosztani. A Fazakas testvérek írásos megállapodása eltűnt a polgármesteri hivatal irattárából. /Moldvai Magyarság (Sepsiszentgyörgy/, márc./
1995. április 4.
Idén is két párhuzamos magyar IX. osztály indulhat Besztercén az Andrei Muresanu középiskola magyar tagozatán. Beszterce-Naszód megyében csupán Besztercén van magyar középiskola. 1993/94-ben ebben a megyében 156 magyar tanuló végezte el a VIII. osztályt, közülük azonban csak 44-en folytatták anyanyelvükön tanulmányaikat Besztercén és kb 20-25-en Kolozsváron vagy más városban. A többi román iskolába ment. A tanfelügyelőség kimutatása alapján 1993/94-ben 522 magyar gyermek tanult a megye román iskoláiban, 270 a román középiskolákban és 202 román szakiskolákban. A magyar általános iskolákban ugyanebben a tanévben 556-an jártak, magyar középiskolába 162-en, magyar szakiskola nincs Beszterce-Naszód megyében. A magyar gyermekeknek tehát több mint fele román iskolába jár. Guther M. Ilona számítása szerint az óvodásokkal együtt 1284 magyar gyermek jár román óvodákba és iskolákba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./
1995. április 4.
Hatodik alkalommal rendezték meg a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalomversenyt, idén Nagyváradon volt a döntő, az Ady Endre Líceumban, ahol tizenhat megye 189 diákja mérte össze erejét márc. 26-31-e között. A tiszteletbeli elnök Fábián Imre költő-szerkesztő volt, ügyvezető elnök dr. Kozma Dezső egyetemi tanár volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./
1995. április 4.
"Traian Chebeleu elnöki szóvivő ápr. 3-i sajtóértekezletén írásos nyilatkozatot olvasott fel, kifejtve, hogy a párizsi stabilitási konferencia utáni fejlemények igazolták Romániát, amely "nem hagyta magát belerángatni egy elhamarkodott akcióba, egy olyan formális és kétértelmű román-magyar politikai szerződés megkötésébe, amely megkérdőjelezte és megsértette volna az alkotmányos rendet". Nem sürgős az alapszerződés aláírása, hangsúlyozta. /Népszabadság, ápr. 4./ Az 1201-es ajánlást elítélte. "Valószínűleg még jó időbe telik, ameddig az etnikai autonómia ilyenszerű primitív formáiért küzdő erők magukévá teszik az európai normákat" - jelentette ki. /Magyar Hírlap, ápr. 4./ "
1995. április 5.
Markó Béla elnök kérésére ápr. 2-án egyeztető tanácskozást tartottak Szovátán, amelyen részt vett Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke, dr. Csávossy György, az Egyeztető Tanács elnöke, Tőkés László tiszteletbeli elnök megbízottja, az ügyvezető alelnöke, a platformok és társult pártok vezetői, valamint meghívott szakértők. A tanácskozás célja az autonómia-statútumok kidolgozásával kapcsolatos újabb kérdések tisztázása volt. Megállapodtak, hogy az ápr. 7-én kezdődő rendkívüli SZKT-ülés elé kell terjeszteni az autonómia-statútumokat /az SZKT által megbízott statútum-bizottság, Bakk Miklós, Szilágyi N. Sándor tervezete/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./
1995. április 5.
"Magyarország számára sem sürgős a magyar-román alapszerződés, reagált ápr. 4-i sajtótájékoztatóján Szentiványi Gábor külügyi szóvivő a legutóbbi bukaresti állásfoglalásra. A magyar fél számára értelmezhetetlenek az 1201-es ajánlással kapcsolatos megfogalmazások, például "az etnikai identitás primitív formáit szorgalmazó erők" kitétel Traian Chebeleu szóvivő nyilatkozatában. Szentiványi emlékeztetett arra, hogy Románia ET-felvételekor magára nézve kötelezőnek fogadta el az 1201-es ajánlást. /Új Magyarország, ápr. 5./"
1995. április 5.
"Az RMDSZ ápr. 5-i bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla elnök és a parlamenti csoport több tagja bírálta azt a javaslatot, hogy a jelenlegi listás, arányos választási rendszert az egyéni, szavazókörzeti választás rendszerével váltsák fel. Hajdú Gábor szenátor bírálta az idegen államok jelvényeinek Románia területén történő használatát, illetve az ország gyalázását érintő Btk-rendelkezéseket. Az RMDSZ az "országgyalázás" bűntettének bevezetése esetére javasolta, hogy hasonlóképpen sújtsák a romániai nemzeti kisebbség gyalázását is, ezt azonban a parlamenti többség elvetette. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./ Hajdú Gábor szenátor hangsúlyozta, hogy elfogadhatatlanok a legutóbbi csíkszeredai és Székelyudvarhely környéki rendőri visszaélések. - Szabó Károly szenátor és dr. Bárányi Ferenc képviselőházi frakcióvezető a Belgiumban járt delegáció tagjaiként beszámoltak az EDU-konferencia munkálatairól, arról, hogy a márc. 26-án életbe lépett schengeni egyezmény gyakorlatilag felszámolja az Európai Unión belüli határokat, megerősíti viszont az Unió körülieket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./"
1995. április 5.
"Székely Ervin képviselő cikkében /Válaszúton az RMDSZ/ sürgeti az RMDSZ önmeghatározását és az autonómiakoncepció tisztázását. Támadja a radikális szárnyat. Szerinte a Kolozsvári Nyilatkozat tétje az volt, hogy "a radikális szárny megszerezze az RMDSZ ideológiai vonala fölötti kizárólagosságot." A harc nem azért folyt, hogy a szervezet felvállalható alternatívát fogadjon el, hanem azért, hogy "egy tartalmilag homályos", de sérthetetlen koncepciót fogadjon el, hogy abba kezdeményezői "azt magyarázzanak bele, amit pillanatnyi politikai érdekik diktálnak." Megkezdődött az autonómiaelmélet mitizálása, gyógyírként való felmutatása. Székely Ervin a statútumtervezetet hibáztatja, mert "politikai deklarációkkal helyettesíti a jogi definíciókat." Az RMDSZ képviselőházi frakciója javasolta, hogy a statútumot egy szűk körű szakértői csoport alkossa meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./ "
1995. április 7.
Kovács László külügyminiszter ápr. 5-én Eszéken horvát kollégájával, Mate Graniccsal aláírta a magyar-horvát kisebbségvédelmi egyezményt. Szentiványi Gábor magyar külügyi szóvivő elmondta, hogy a két ország kapcsolata rendezett, 1992 decemberében alapszerződést írtak alá és Horvátország is csatlakozott a magyar-ukrán kisebbségvédelmi nyilatkozathoz. A kisebbségvédelmi megállapodás az alapszerződésben röviden rögzített kisebbségi jogokat részletezi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6., Népszabadság, ápr. 7./
1995. április 7.
A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban az Egyed Albert vezette határon túli magyarok főosztályának elődje, az etnikai és nemzetiségi főosztály hozta létre a határon túli magyarok ösztöndíjtanácsát, melyben részt vesznek a kinti magyar szakmai szervezetek. A költségvetésből 1992 óta különítenek el erre a célra egy összeget, 1994-ben ez 167 millió forint volt, 1995-ben ennyi. Az idei tanév első félévében teljes képzésben 1656 határon túli magyar diák tanul Magyarországon /Romániából 595, Jugoszláviából 474, Ukrajnából 240, Szlovákiából 218, Szlovéniából 5, Horvátországból 10, Kazahsztánból 3, Ausztriából, Litvániából és egy ujgur diák Kínából/ és 108 olyan egyetemista és főiskolás, akikről a minisztériumban nem tudják, milyen állampolgár, mert a nyilvántartás hiányos. A helyzetet bonyolítja, hogy a Kemény Zsigmond Alapítvány szintén ad ösztöndíjat, idén 108 főnek. /Magyar Nemzet, ápr. 7./
1995. április 7.
Rozsnyón rendezték meg márc. 31.- ápr. 1-jén a Szlovákiai Magyar Pedagógusok I. Országos Találkozóját, amelyen a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét /RMPSZ/ Szőcs Judit tanárnő, az RMPSZ Kolozs megyei elnöke képviselte. Elmondta, hogy a tanácskozás idején belépett a terembe Lydia Bencová minisztériumi főosztályvezető és követelte, hogy a tanácskozást szlovákul folytassák. Sidó Zoltán, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke elmondta, hogy a SZMPSZ alapszabályzata szerint tárgyalásaik nyelve magyar és felajánlotta Bencovának a fordítást. Bencova ezt elutasította és távozott. Ezután jött a megtorlás: Tóth Sándor rozsnyói iskolaigazgatót és a helyi tanfelügyelőség magyar tagjait elbocsátották. Szőcs Judit a Szabadságnak nyilatkozva kifejtette, hogy szolidaritást vállal a tiltakozó szülőkkel és kollégákkal. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./
1995. április 7.
"Nagy Benedek képviselővel Ágoston Vilmos beszélgetett. Az etikai bizottság - tagjaik többségében Tőkés László hívei - kizárta Nagy Benedeket az RMDSZ-ből, állapította meg Ágoston Vilmos, továbbá: "A radikális szárny javaslatára belső választásokat akarnak tartani és felszámolni a kongresszust." Nagy Benedek megfogadta, hogy a kongresszusig nem nyilatkozik ezekről a kérdésekről, ezért személyes sorsáról kérdezte. 1956. okt. 25-én bekerült a Bolyai Egyetem diákszövetségének vezetőségébe. Nov. 17-én letartóztatták Koczka Györgyöt, Kelemen Kálmánt és Várhegyi Istvánt, a képzőművészetiről előzőleg vitték el Balázs Imrét /ma festő Vácon/ és Tirnován Videt /jelenleg ő is Magyarországon él/. A diákok sztrájkolni akartak, de Bányai László, aki akkor alminiszter volt és Takács Lajos rektor megígérte, hogy segítenek. Hamarosan Nagy Benedeket is elvitték. Várhegyi Istvánt hét, Nagy Benedeket öt, a többieket három évre ítélték. Letartóztatták később Páskándi Gézát, Dávid Gyulát és másokat. Rettenetes volt a börtönélet, az 1958 júliusi börtönlázadást újabb megtorlás követte. Sokan belehaltak a sok verésbe. Mindig találtak ürügyet a verésre, erre elég volt például az, ha valaki nappal ledőlt az ágyra. Nagy Benedeket 1958-ban addig verték, amíg elájult. Utána három hétig nem tudott felkelni. A verés rendszeres volt a börtönökben. /Respublika (Budapest), ápr. 7./ "
1995. április 8.
"Fey László figyelmeztető cikkében /Ne ismételjük meg a hibákat/ azt javasolja, hogy időben kell kiadni az anyagokat, hogy a májusi RMDSZ-kongresszusig legyen idő mindegyiket áttanulmányozni. Szerinte az RMDSZ III. kongresszusán a tagság "úgyszólván ki volt rekesztve az előkészületekből." A küldötteknek nem volt elég idejük áttanulmányozni az anyagot. Az ellenséges hangot kerülnünk kell, írja. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./
1995. április 8-9.
Egyes román lapok támadják a szatmárnémeti Partium Alapítványt, nem a céljáért, hanem a nevéért. Az alapítvány célja a vidéken élő falusi fiatalok gazdaképzése, mondta Muzsnay Árpád, az alapítvány elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8-9./
1995. április 9.
"Az új rendelt szerint bűncselekmény idegen állam zászlajának kitűzése és himnuszának eléneklése közterületen. A templom közterületnek számít? - kérdezte az Új Ember munkatársa Tempfli József nagyváradi püspököt. "Természetesen közterületnek számít. Tudjuk, hogy ez a törvény elsősorban ellenünk, magyarok ellen irányul. Ezentúl nem énekelhetjük el a szentmisék után a magyar himnuszt, s nem tűzhetünk ki ünnepkor magyar zászlót sehová." /Új Ember, ápr. 9./ "
1995. április 11.
Ápr. 7-én tartotta második ülését az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöksége. Sántha Pál Vilmos Hargita megyei tanácselnök, az Önkormányzati Tanács elnöke beszámolójában foglalkozott az önkormányzati tisztviselők szakmai továbbképzésével. A napirenden törvények, rendeletek ismertetése szerepelt, megvitatták az RMDSZ-program önkormányzati fejezete kidolgozásának módját, továbbá az önkormányzati munka feladatait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./
1995. április 11.
Több mint kéthónapos olaszországi vendégszereplésről tért vissza nemrég a kolozsvári Állami Magyar Opera. A 66 napos olaszországi turné 49 előadással az eddigi leghosszabb volt, tájékoztatott Simon Gábor, az operaház igazgatója. Olaszországban 25 városban léptek föl, a tévében kétszer szerepeltek, fő műsoridőben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./
1995. április 11.
Sepsiszentgyörgyön márc. 27-e és ápr. 1-je között rendezték meg a magyar amatőr színjátszók III. fesztiválját, a Concordia Napokat. Összesen 21 társulat jelent meg 23 előadással. A zsűri négy társulatnak adott különdíjat, a szucsági Randevúnak, a sepsiszentgyörgyi Concordiának, a brassói Harag György Társulatnak és a kézidvásárhelyi Népszínháznak. A legjobb előadás díját a kolozsvári Maszkura csoport kapta. Érthetetlen volt a csíkszerdaiak és székelyudarhelyiek távolmaradása. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 11./
1995. április 12.
"Az elmúlt hetekben alakult meg Bukarestben az Armonia /Harmónia/ Alapítvány, amely ápr. 6-án országos találkozót hívott össze, hogy a vegyes házaspárok képviselőivel megvitassa idei munkatervét. Az összejövetelen 148 házaspár mellett jelen voltak román politikai vezetők, külföldi diplomaták és Iliescu elnök is, aki beszédében kijelentette, hogy a román politikai élet olyan demokratikus, hogy semmilyen megkülönböztetést nem tűr meg, elfogadhatatlannak nevezte az etnikai autonómiát. A Harmónia Alapítvány vezetője Matei Vintila mérnök kezdeményezését így indokolta: "A rádióban és tv-ben hallgatva az RMDSZ egyes vezetőinek a románokra szórt sértéseit, nagyon felháborodtam." Az alapítványban a Hajdu Győző vezette Együtt-Impreuna című, a román hatalom által támogatott magyar és román nyelvű kirakatlap szimpatizánsai foglalnak helyet. Vintila mérnök elmondta, hogy találkozott Viorel Hrebenciuc-kal, a kormány főtitkárával és Iliescu elnökkel is, akik támogatták az alapítvány gondolatát. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8., Magyar Nemzet, ápr. 8./ Vajnovszky Kázmér hiába közölte, hogy az Erdélyi Napló munkatársa és ő is vegyes házasságban él, nem engedték be, csak Iliescu beszéde után. Az újságíró sok tartalékos ezredest látott a teremben. Az alapítvány elnöke, Vintila mérnök eddig munkásságát ecsetelte: moldvai diákoknak ad ösztöndíjat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./"
1995. április 12.
Ápr. 7-8-án Csíkszeredán tanácskozott az RMDSZ SZKT rendkívüli ülésszaka. A napirenden a belső választások alapelveinek kidolgozása és az autonómia-statútumok kidolgozása szerepelt. A belső választásokról eltérőek voltak a vélemények. Markó Béla elmondta, hogy a belső választások és a statútumok kérdésében egyre halasztják a döntést. Vállalni kell a felelősséget, a józan döntést, sürgette. Végül abban állapodtak meg, hogy egy éven belül lesznek a belső választások. Hosszas vita után arra szavaztak, hogy a jelölés csak területi listákon történjék. Tőkés László javaslatára az SZKT határozatot fogadott el, szorgalmazva az Atlantában elkezdett román-magyar párbeszéd folytatását. Ezután az autonómia-statútumok megvitatása következett. Öt tervezet született /Dr. Csapó József, a statútum-bizottság, a politikai főosztály személyi autonómiára vonatkozó tervezete, Bakk Miklós és Szilágyi N. Sándor tervezete/, az SZKT nem döntött, hanem a politikai főosztályt bízta meg a tervezetek további előkészítésével. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./