Jún. 24-én Marosvécsen ünnepélyesen leleplezték Kemény János szobrát, Hunyadi László szobrászművész alkotását. Csiha Kálmán kolozsvári református püspök hirdetett igét a báró Kemény Jánosra emlékezés napján. Kiss Jenő költő, a Helikon írói csoportosulás egyetlen élő tagja és Gálfalvi Zsolt, a romániai magyar PEN Klub elnöke és Székely József marosvécsi esperes emlékezett az irodalom nagy mecénására, majd Bogdán István kolozsvári színész mondott el részleteket Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című költeményéből, Lászlóffy Csaba legfrissebb szonettjét - Marosvécsi kaland - olvasta fel, végül Kemény János fia, Kemény Miklós szólt az egybegyűltekhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./ Ugyanerről: 1297. sz. jegyzet.

Ismeretlenek 86 zsidó sírt szentségtelenítettek meg Bukaresten, a Giurgiului úti temetőben, közölte a FEDROM, a Romániai Zsidó Közösségek Szövetsége, hangsúlyozva, hogy nem ez az első eset, hogy zsidó sírokat gyaláztak meg 1989 után, de ez a legsúlyosabb. Igaz, hogy ugyanakkor hasonló támadás áldozata volt jónéhány keresztény temetőbeli sír is. A FEDROM nem tartja kizártnak, hogy sátánisták voltak az elkövetők. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24-25./

"Herédi Gusztáv írt Gáll Ernő A nacionalizmus színeváltozása című könyvéről, hozzátéve azt, hogy "a romániai magyarságnak előbb-utóbb kell hogy legyen egy önismereti tudományos szervezete, nevezzük azt Magyarságtudományi vagy Hungarológiai Intézetnek, Politológiai Akadémiának vagy az Erdélyi Múzeum-Egyesület valamilyen önálló szakosztályának." A politikatudomány - ezen belül a nemzetiségi kérdés - intézményesített művelésére nagy szükség van. Az idő múltán pedig ez a tevékenység a politikatudomány, a nemzetiségpolitika erdélyi iskolájává növekedhet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), Szabad Szombat mell., jún. 24-25./"

Jún. 22-én a sepsiszentgyörgyi bíróság júliusra halasztotta az illyefalvi KIDA és LAM alapítványokkal kapcsolatos tárgyalást. A bíró kiegészítő dokumentumokat kért a pénzügyőrségtől. A svájciak érdeklődéssel követik az ügy alakulását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

"A néhány nappal ezelőtti "sikeres" bukaresti kiállításuk után a "Horia Simon Legionárius Fészek" nevű csoport vezetői elhatározták, hogy egy hegyvidéki üdülőtelepen tábort szerveznek, amelynek célja a tagtoborzás és a legionárius mozgalom békés jellegének bizonyítása. A táborban Románia és a Moldovai Köztársaság több "fészkének" tagjai vesznek részt. /Új Magyarország, jún. 26./ "

Megjelent az 1992. jan. 7-i népszámlálás második kötete, amely a nemzetiségi és vallási megoszlást részletezi. B. Kovács András ezt ismertette, folytatásokban. Számos adat az 1930-as népszámláláshoz hasonlítva jelent meg a kötetben. 1930-ban az összlakosság 77,9 %-a volt román, 1992-ben 89,5 %-a. Ezalatt a magyarok arányszáma 10-ről 7,1-re, a németeké 4,4-ről 0,5-re, a zsidóké 3,2-ről 0,1 százalékra csökkent. Erdélyben a románság aránya 57,8 %-ról 73,6 %-ra növekedett. 1930-ban még öt megyében voltak kisebbségben a román nemzetiségűek /Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár és Temes, hozzátéve, hogy akkor még nem ez volt az első két megye megnevezése/, ma már csak két ilyen megye van, Kovászna és Hargita. Az 1992-es adatok szerint a magyarok 1625 ezres összlétszámának 98,7 %-a Erdélyben él. A nemzetiség és az anyanyelv eltér: 1639,1 ezer magyar anyanyelvű van az országban. A magyarok 47,1 %-a református, 41,2 %-a katolikus, 4,6 %-a unitárius. A román-magyar vegyes házasságok száma 94,4 ezer. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

Szent László király a legnépszerűbb magyar szent, a népmondák, legendák jó részének főszereplője. Végrendelete szerint a nagyváradi székesegyházba temették. Pestisjárvány idején Szent László füve nevű növényt ajánlották. Lova patkója nyomán forrásvizet fakasztott Nyitrán, Mátraverebélyen, Tordán, Püspökszentlászlón és egyéb helyeken. Az Erdélyben talált kövületeket Szent László pénze néven emlegetik. A tordai hasadékot is Szent László imája nyitotta meg. Lovának patkónyomát ma is őrzi a Patkóskő. /Magyar Nemzet, jún. 27./

Megjelent az 1992. jan. 7-i népszámlálás második kötete, amely a nemzetiségi és vallási megoszlást részletezi. B. Kovács András ezt ismertette, folytatásokban. Számos adatot az 1930-as népszámláláshoz hasonlítva jelent meg a kötetben. 1930-ban az összlakosság 77,9 %-a volt román, 1992-ben 89,5 %-a. Ezalatt a magyarok arányszáma 10-ről 7,1-re, a németeké 4,4-ről 0,5-re, a zsidóké 3,2-ről 0,1 százalékra csökkent. Erdélyben a románság aránya 57,8 %-ról 73,6 %-ra növekedett. 1930-ban még öt megyében voltak kisebbségben a román nemzetiségűek /Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár és Temes, hozzátéve, hogy akkor még nem ez volt az első két megye megnevezése/, ma már csak két ilyen megye van, Kovászna és Hargita, az előbbiben a magyarok aránya 75,2 %, az utóbbiban 84,7 %. Az 1992-es adatok szerint a magyarok 1625 ezres összlétszámának 98,7 %-a Erdélyben él. Maros megye lakosságának 41,4 %-a magyar, Szatmár megyének 35 %-a, Bihar megyének 28,4 %-a, Szilágy megyének 23,7 %-a, Kolozs megyének 19,9 %-a, Arad megyének 12,5 %-a, Máramaros megye lakosainak pedig 10,2 %-a magyar. A magyarság háromnegyede a következő hat megyében él: Hargita /295,1 ezer magyar/, Maros megye /252,7 ezer/, Bihar /181,7 ezer/, Kovászna /175,5 ezer/, Kolozs /146,2 ezer/ és Szatmár megye lakosságából 140,2 magyar nemzetiségű. - A nemzetiség és az anyanyelv eltér: 1639,1 ezer magyar anyanyelvű van az országban. A magyarok 47,1 %-a református, 41,2 %-a katolikus, 4,6 %-a unitárius, 0,8 %-uk zsinapresbiteri, 0,4 %-uk pedig ágostai evangélikus. Az újprotestáns egyházaknak is vannak magyar hívei: a magyar lakosság 0,5 %-a adventista, 0,8 %-uk baptista, 4,3 %-uk más felekezethez tartozik, az ateisták aránya 0,2 %. A népszámlálás szerint 1.161,9 ezer katolikus él Romániában, 57,6 %-uk magyar, 31,1 %-uk román, 6,1 %-uk német. Az ország 802,5 ezer reformátusának 95,4 %-a magyar nemzetiségű, hasonló az arány az unitáriusok között is. - A román-magyar vegyes házasságok száma 94,4 ezer. A beolvadás mértékére lehet következtetni a vegyes házasságok adatainak részletezéséből. Román férj magyar feleséggel 48.969 esetben élt együtt, a gyermekek nemzetisége 25.689 családban román, 5530-ban magyar, gyermektelen volt 16.278 házasság, nem sorolható be 1472 házasság. Magyar férj és román feleség 45.444 esetben alkotott családot, a gyermekek megoszlása: 11.248 családban a gyermek magyar, 19.415 családban a gyermek román. /B. Kovács István: A nemzetállam hat évtizede. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27., 28./

"A romániai radikalizálódás felszítja a feszültséget Magyarországgal, címmel ír a Le Monde jan. 27-i számában Christophe Chatelot, a párizsi lap bukaresti tudósítója. Horn Gyula miniszterelnök lemondta a Hrebenciuc kormányfőtitkárral való találkozót, így tiltakozva "a vad támadások ellen, amelyeket az utóbbi időben a bukaresti hatalom intézett a jelentős romániai magyar kisebbség pártja, az RMDSZ, és a pártnak a helyi autonómiára vonatkozó követelései ellen." Az RMDSZ elleni offenzíva egybeesik azzal, hogy egyezményt írtak alá Iliescu pártja és három nacionalista és exkommunista párt között. Egyikük, Funar, az RNEP elnöke az RMDSZ betiltását követeli. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./ "

A Kossuth Rádió rövidhullámon sugárzó adását augusztus 1-jétől megszüntetik, anyagi okokra hivatkozva. Ez a döntés a szomszédos országokban élő magyarságot sújtja. /Magyar Hírlap, jún. 29./

A szabadkőművességről elterjedt, hogy titkos, és tagjai érzéketlenek a nemzeti problémák iránt. Erre alaposan rácáfolt a Prágában tartott idei szabadkőműves konferencia, írta Márton László. A zárt ajtók mögött zajlott konferencián tizennégy európai ország szabadkőműves páholyai, illetve szövetségei jöttek össze, a téma: A kisebbségek - kihívás Európának. A konferencia anyagából könyv készül, ez mutatja, hogy nem titkos, olvasható a cikkben. A prágai konferencia három jogcsoportot különböztet meg: az egyetemes jogokat, az egyetemes kulturális jogokat /identitás, anyanyelvi kultúra, nyelvhasználat és képzés joga/ és a közösségi léthez való jogokat. /Magyar Hírlap, jún. 29./

Romániában egymással versengő paramilitáris szervezetek működtetnek titkosszolgálatokat, amelyeknek nincs intézményes ellenőrzése. Virgil Magureanu kijelentette: ideáljának a két világháború közötti királyi Sigurantát tekinti, és annak struktúráját igyekszik feléleszteni a Román Hírszerő Szolgálat /SRI/ mai szervezetében. Franjo Tudjman horvát elnök a titkosszolgálat élére saját fiát, Miroslav Tudjmant nevezte ki. Az egyik legfontosabb román titkosszolgálat, az SPP, az elnökség mellett működő testőrszolgálat, védelmi szolgálat, melynek vezetője Dumitru Iliescu vezérőrnagy, Iliescu elnök unokatestvére. /Ara-Kovács Attila: Titkosszolgálatok Kelet-Európában. Régi eszközök, mai célok. = Magyar Narancs, jún. 29./

Csőgör Lajos professzor, a Bolyai Tudományegyetem első rektora emlékezett vissza a háború utáni időkre. Az egyetem folytatta tevékenységét a szovjet csapatok bevonulása után. A román közigazgatás 1945 márciusában bevonult Észak-Erdélybe. A román fél arra hivatkozott, hogy erdélyi egyetemről van szó, azt nem képviselhetik magyar állampolgárságú tanárok, így Miskolczy Dezső, Buza László és Haynal Imre helyett Pásztai Géza, Jordáky Lajos, Vescan Teofil és ő, Csőgör képviselték a magyar egyetemet a tárgyalásokon. 1945. jún. 3-án neveztek ki egy háromtagú bizottságot /Demeter János, Jancsó Béla és Csőgör Lajos/ az egyetem megszervezésére. Heves vitát folytattak az egyetemről, az épületekről. Az orvosi kar nem kapta vissza épületeit, klinikáit, így az orvostudományi kar két vonattal Marosvásárhelyre költözött. Kolozsváron és Marosvásárhelyen 1946. febr. 9-én megnyitották a magyar egyetem új félévét. A tanárok javaslatára Csőgör Lajost nevezték ki rektornak. A prorektor György Lajos, a Katolikus Státus elnöke lett, az egyetemi tanács tagjai közé került a szerzetes Bíró Vencel, a református püspök-helyettes Tavaszy Sándor és a kommunista Gaál Gábor. 1948-ban a marosvásárhelyi orvosi kar önállósult, Csőgör lett a rektora, a Bolyai Tudományegyetem élére pedig Balogh Edgár került. /Beke Mihály András: Ötvenéves volna a kolozsvári Bolyai Egyetem. Beszélgetés az első rektorral, Csőgör Lajos professzorral. = Magyarország, jún. 30./ Előzmény: 1231. sz. jegyzet

1969. novemberében tartották meg az első Nyárádmenti Kórustalálkozót Somosdon. A találkozók 1972-ig voltak rendszeresek, majd abbamaradtak. 1990 májusában tartották meg a jobbágyfalviak felhívására a IX. Nyárádmenti Kórustalálkozót. Időközben magyarországi kórusok is eljöttek egy-egy találkozóra. 1991-ben tíz énekkar képviselői megalakították a Nyárádmenti Kórusszövetséget, majd 1992-ben Karácsonyfalván, Ákosfalván és Nyárádszeredán megrendezték az első Országos Magyar Kórustalálkozót, több mint 50 énekkar részvételével. 1994-ben Szovátán került sor a Testvértelepülések Nemzetközi Kórustalálkozójára, melynek védnökségét a Magyarok Világszövetsége vállalta magára, Magyarországról 13 kórus érkezett. 1995-ben, a XIV. Nyárádmenti Kórustalálkozó keretében a népdalkutató Bartók Bélára emlékeztek, foglalta össze tevékenységüket Nagy Ferenc karnagy, a kórusszövetség elnöke. /Zene Szó (Budapest), jún./

A Budapestre áttelepült Zágoni Jenő Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum könyvtárosa volt. Vácon a helytörténész könyvtárosok tanácskozásán Helytörténet és kutatómunka Székelyföldön címen tartott előadást, ez szerepel a találkozó előadásait tartalmazó kötetben. Zágoni Jenő összefoglalja a kutatómunka múltját és jelenét. Több helytörténeti kutató, író, publicista foglalkozik Székelyfölddel, így például Albert Ernő, Ráduly János, Pozsony Ferenc néprajzosok, Kónya Ádám, Kisgyörgy Zoltán, Cserey Zoltán helytörténeti kutatók, Beke György, Beke Mihály András, Sylvester Lajos publicisták, Magyari Lajos, Farkas Árpád, Czegő Zoltán költő-publicista. 1989 után Magyarországról több mint 20 ezer könyvet juttattak Székelyföldre. Nagy szükség volt erre, mert az 1980-as években az ottani magyar könyvtárakat több százezres nagyságrendű olyan román könyvvel árasztották el, melyek feldolgozásuk óta senki sem vett a kezébe. Ami nem kellett a román vidékek könyvtárainak, az jó volt Székelyföldre. Így sok esetben az állomány fele, harmada használhatatlan. /Helytörténész könyvtárosok I. Országos Tanácskozása, Vác, 1994. július 27-29. (Budapest-Szentendre, OSZK-Pest Megyei Könyvtár, 1995.)/

"A Romániai Zsidó Közösségek Szövetségének vezető tanácsa közleményben fejezte ki aggodalmát a bukaresti zsidó temetőben nemrég elkövetett sírgyalázás miatt. A közleményben elfogadhatatlannak nevezték azt a rendőrségi magyarázatot, hogy 9-15 éves gyermekek "ártatlan játszadozásáról" van szó. Elvárják a tettesek felkutatását és megbüntetését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1-2./ "

"Jún. 30-án és júl. 1-jén tartotta alakuló ülését Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. Markó Béla tájékoztatót terjesztett elő a IV. kongresszus óta eltelt idő szervezeti eseményeiről, a bel- és külpolitikai fejleményekről. Titkos szavazással megválasztották az Állandó Bizottságot, elnöke Dézsi Zoltán, alelnökök: Puskás Bálint, Bodó Barna, Nagy Zsolt, titkárok: Virág György, Muzsnay Árpád, Somai József. Az SZKT megerősítette Takács Csabát ügyvezető elnöki tisztségében, hozzá tartozik a most megválasztott gazdasági igazgató, Birtalan József. A főosztályok élén álló ügyvezető alelnököket megerősítették tisztségükben. Az oktatásügyi törvény nyomán kialakult helyzetet is megvitatták, az SZKT 11 tagú válságstábot hozott létre, amely kidolgozza javaslatait. Az SZKT ülésén Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rámutatott arra, hogy a tanügyi törvénnyel az asszimilációs politika folytatódik. Egy ellenállási és polgári engedetlenségi cselekvési program kidolgozását javasolta, ez lenne a Lármafa mozgalom. A román kormánynak az oktatási rendszer átalakításához nemzetközi pénzügyi támogatásra van szüksége, állapította meg Markó Béla RMDSZ-elnök, azért siettek a tanügyi törvénnyel. Azonban a megszületett törvény semmi támogatást nem érdemel. Az SZKT felhívást adott ki, kifejtve, hogy a romániai magyar nyelvű közösséget hetvenöt esztendeje az erőszakos asszimiláció legváltozatosabb módszereivel próbálják felszámolni. Ennek legújabb bizonyítéka a parlament által elfogadott oktatási törvény, amely megtiltja számos tantárgy anyanyelvű oktatását, megszünteti a felekezeti oktatás lehetőségét, felszámolja a magyar szakoktatást, megtiltja önálló magyar egyetem és főiskola létesítését és az anyanyelvi felvételizést. Az SZKT felhívja Románia elnökét, kormányát, felelős politikai erőit, hogy vizsgálják felül álláspontjukat, a román közvéleményt, hogy ne hagyja magát megtéveszteni, Magyarország kormányát, hogy "emelje fel szavát minden fórumon a minket sújtó elnyomás ellen", az Európa Tanácsot, az EBESZ-t s az ENSZ-et, hogy ne hagyják a helyzetet elmérgesedni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3., 565. sz./"

Jún. 30-án megkezdődött Bukarestben a Fekete-tengeri Országok Gazdasági Együttműködési Tanácsának második csúcsértekezlete. A 11 országot magában foglaló övezet első csúcsértekezlete 1992 júniusában volt Isztanbulban. A tanácskozáson nyolc államfő és két miniszterelnök vett részt, de a legnagyobb súlyú államot, Oroszországot csak miniszterelnök-helyettes képviselte. Traian Chebeleu elnöki szóvivő hangsúlyozta, hogy Albánia, Azerbajdzsán, Bulgária, Görögország, Grúzia, Moldávia, Oroszország, Örményország, Románia, Törökország és Ukrajna együttműködése bebizonyította életképességét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1-2./ A csúcsértekezleten elhatározták, hogy a külügyminiszterek értekezletén kidolgozzák e regionális együttműködési struktúra jogi kereteit. Mircea Snegur moldovai államfő szerint fel kell osztani az együttműködési kérdéseket, ezek között van az energetikai rendszerek összekapcsolása, út és vasúthálózat, távközlés integrálása az európai rendszerekbe, közös bankügyletek rendezése. Bulgária vállalta, hogy kidolgozza az európai struktúrák és a fekete-tengeri szervezet közötti együttműködés módszertanát. Egyetértettek a közös bank létrehozásának szükségességében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

"Júl. 2-án véget ért Iasiban a román menekültek első világkongresszusa, melyre 1500 személyt hívtak meg, de ennél jóval többen jöttek el. Megjelent a hivatalos politikai élet számos képviselője, így Ioan Solcanu, a kormánypárt alelnöke is. A teremben hatalmas Nagy-Románia térkép borította a falat, magában foglalva a Moldovai Köztársaságot, Ukrajna és Bulgária egy részét is. A kongresszus fő céljaként az ország újraegyesítését szolgáló stratégiák és konkrét akciók kidolgozásában jelölték meg. A szónokok elsősorban "a volt Szovjetunió által elrabolt területek" fölötti román történelmi jogról, a világ minden táján élő románok szellemi és kulturális egységéről beszéltek. /Magyar Hírlap, júl. 3./ Romániának hangosan és félreérthetetlenül ki kell mondania, hogy igényt tart valamennyi, a múltban jogtalanul elvett területére, olvasható a világkongresszuson elfogadott határozatban. Teoctist ortodox érsek és más ortodox főpapok vállaltak védnökséget, a kongresszust az 1992-ben alapított újraegyesítési Nemzeti Tanács szervezte, melynek elnöke az egykori moldáviai miniszterelnök, Mircea Druc. /Új Magyarország, júl. 4./"

A jövőre elkészülő magyar-román vízügyi egyezmény tervezetéről tárgyaltak Nyíregyházán a két ország szakemberei. Jóváhagyta a bizottság a Sebes-Körösön a fenékgát tervét. A megelőzést szolgáló monitoring rendszer kidolgozását is tervezik. /Magyar Nemzet, júl. 5./

Gyergyócsomafalván ünnepélyesen átadták azt a traktort, amelyet a helyi Kisgazda Mezőgazdasági Társulás pályázat útján nyert el a Székely Faluért Alapítványtól. Megjelent az alapítvány elnöke, Király Károly, továbbá Székely Árpád, a Floridai Magyar Erdélyi Kör alapító tagja, a Gróf Wass Albert Alapítvány képviselője, aki Gyergyóalfaluból származik. Az amerikai magyarság segítségével eddig nyolc falu kapott traktort, következik majd Maros megyéből Kövesd és Nagyernye, után Udvarhelyszék falvai kerülnek sorra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

Néhány évvel ezelőtt megnyílt Nagyváradon, a római katolikus bazilikában az Egyházi Művészeti Múzeum, amely az idei Varadinum-ünnepségek alkalmával bővült Barokk Képtárral. Létrehozója Jakobovits Miklós festőművész, akinek Tempfli József nagyváradi püspökkel együtt az az álma, hogy ha az egyház visszakapja a püspöki palotát /jelenleg Körösvidéki Múzeum/, akkor abba egy ökumenikus keresztény múzeumot rendez be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

"A mintegy százezer emberrel dolgozó, 63 vállalatot foglalkoztató román fegyvergyártó ipart sorozatos sztrájkok rázták meg idén. A Brassó melletti IAR Ghimbav üzem francia szabadalom alapján Puma helikoptereket gyárt, 1994-ben 25 darabot rendelt ebből a típusból Szaud Arábia. Ezt követően azonban szélnek eresztették az adminisztratív gárdát. Legutóbb azonban Gheorghe Tinca hadügyminiszter Washingtonban aláírt egy szerződést, ennek értelmében ez a Brassó melletti cég az amerikai Bell Helicopter Textron vállalattal együtt 1999 és 2005 között összesen kétszáz Cobra helikoptert állít elő, fele-fele arányban, mindkét ország haderejének igénye szerint. Amíg a Puma védelmi jellegű volt, addig a Cobra kifejezetten támadó típusú gép. Az új román stratégia már újra valamiféle "középhatalmi státusról" szól, ez Lengyelország és Románia részére különleges politikai szerepet szán. A román vezetés körében idegességet váltott ki Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter Moldovába tett útja, illetve a Dnyeszter melletti orosz támaszpont létrehozásának bejelentése. /Ara-Kovács Attila: Katonadolgok Bukarestben. = Magyar Narancs, júl. 6./"

"Balogh Edgár felidézi a múltat, amikor a nemzeti ellentétek idején mindig voltak, akik felemelték a hangjukat /volt Mocsáry Lajos, volt Jászi Oszkár, Nicoale Iorga meghirdette a dunai összefogást/, majd megfogalmazza az igényt: Új román értelmiség jelentkezését várjuk. "A román olvasótábornak saját nemzeti forrásaiból kell megismernie a nemzeti tisztogatások szörnyű örökségét, a romantikus történelemhamisításokat és a maga önkormányzatára törekvő magyar nemzetrész közösségi igényeit az Európába illeszkedő Románia határai között." Az RMDSZ "a maga ökumenikus erkölcsi világképével néptestvéri barátkozásra készen áll". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./ "

"A tisztségében megerősített Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozott az átszervezésekről. Kötő Józsefet javasolta az ügyvezető elnök helyettesének. A gazdasági főosztályt kibővítették szociális részleggel, a belső pénzügyi kérdések rendezése Birtalan József gazdasági igazgató feladata lesz, a később kijelölendő gazdasági alelnök pedig az RMDSZ falupolitikáját, a privatizációval kapcsolatos álláspontját dolgozza ki és a szervezet gazdasági stratégiájának kimunkálását fogja össze. A szociális részlegről elmondta, hogy "szociális alapok nélkül is sokat tehetünk", mozgósítani kell a karitatív intézményeket, a munkanélküliek segítését, az egyházak karitatív tevékenységét, a családgondozást, kiskorúak és öregek gondozását, védelmét, az emberi szolidaritást kell népszerűsíteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8-9., 11./ "

Csíksomlyón júl. 2-án tartották meg az Ezer székely leány napját. Domokos Pál Péter javaslatára 1931. júl. 7-én hívták először Csíksomlyóra a székely lányokat, hogy figyelmeztessék őket arra az örökségre, amelyet ezen a vidéken legteljesebben Csíksomlyó hordoz. A néphez, a viselethez, a hithez és az erkölcshöz való ragaszkodás parancsát akarták felidézni a székely ifjúságban. A hagyomány szerint az ünnepség a csíksomlyói kegytemplomban szentmisével kezdődött, majd a somlyói nyeregben felállított szabadtéri színpadon folytatódott. Idén elsősorban a Maros megyei fiatalok mutatták be viseletüket, dalaikat, táncaikat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8-9./

"Júl. 8-án Iliescu elnök fogadta az RMDSZ parlamenti csoportját az államfői rezidencián, a Cotroceni palotában. Jelen volt Liviu Maior tanügyminiszter és több elnöki tanácsadó, a sajtó és a tévé munkatársai szintén végig jelen lehettek. Két és fél órás feszült összecsapás történt. Az államfő kifogásolta az RMDSZ "kihívó" magatartását, hogy nem vettek részt a parlamenti vita végső szakaszában. Az RMDSZ részéről rámutattak, hogy ez volt a parlamenti tiltakozás végső formája, miután következetesen elutasították az RMDSZ érveit. A találkozó nem valószínűsítette egy kompromisszumos megoldás lehetőségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./"

Nagyváradon megkezdte működését az új nyomda, a Dialog Rt., ezzel az Erdélyi Napló előállítási ideje is lerövidül, nem kell más városok nyomdájába vinni. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 12./

Az ország idén 6,67 millió tonna kőolaj kitermelését tervezi /1994-es eredmény: 6,7 millió tonna/, emellett havi 800 ezer tonna kőolaj importtal számolnak. /Az első négy hónapban 4,8 millió tonnát importáltak/. Az importnövekedést a petrolkémiai iparral és a finomítókkal magyarázzák. Románia idei földgáztermelését 19,2 milliárd köbméterre tervezik /1994: 19,6 milliárd/, emellett 8 milliárd köbméter importját tartják szükségesnek, 1994-ben 4,6 milliárd volt az import. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 12./

A parlament tavaszi ülésszakán elfogadott törvények agresszív nacionalista és európai integrációellenes jellegűek, foglalt össze a tapasztalatokat Borbély László képviselőházi titkár. Ilyen a tanügyi törvény, a privatizációt gyorsító törvény valójában lelassította a privatizációs folyamatot, lehetőséget ad a kormánynak, hogy megakadályozza az egészséges magánosítást. Az államosított házak törvénye gyakorlatilag új államosítást jelent, a Büntetőtörvénykönyv módosításával hangsúlyosabbak lettek az idegengyűlölő vonások /zászlóhasználat, himnusz, nemzetgyalázás, állami intézményekkel szembeni véleménynyilvánítás/. Előremutató volt az ügyvédek státusával, az orvosi hivatással kapcsolatos törvény. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 12./