Ötödik napja állnak Gelencén a Kakas Zoltán vezette néprajzi és környezetvédelmi tábor sátrai. A résztvevők a néphit világából a hiedelemlények, valamint a temetőnéprajz egyes területein végeznek gyűjtőmunkát. A táborozást a Nemere Természetjáró Kör anyagilag támogatja. A gyermekriogató hiedelemlényről elnevezett Bao-bao néprajzi tábort először 1971-ben szervezték meg. Azóta más-más néven a honismereti táborozásra többször sor került, az idei a huszonötödik. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./

"Marosvásárhelyen ülésezett a Vatra Romaneasca igazgatótanácsa júl. 29-én, előzőleg Iliescu fogadta a Vatra küldöttségét, amely megosztotta vele a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatos aggályait. Az ülésen a Vatra hétpontos nyilatkozatot fogadott el, amelyben felhívta a román állam figyelmét az RMDSZ tevékenységének "törvénytelen" jellegére, a "Románia-ellenes magyar sovinizmusra". A Vatra Romaneasca felkérte a magyar hatóságokat, hogy lépjenek fel a "Magyarországon folyó románellenes megnyilvánulásokkal" szemben. Az igazgatótanács ülésével egyidőben Marosvásárhelyen megalakult a Vatra "Junimea" nevű ifjúsági szervezete. /Magyar Nemzet, aug. 1./ "

A Nemzeti Jobboldal Pártja elégedetlen azzal, hogy Iliescu elnök titokban tárgyal Izraellel a Romániából származó zsidók egyes ingatlanainak visszaadásáról. A párt közleménye szerit támogatni kell a román többség érdekeit, függetlenül a külső beavatkozástól. Iliescu elnök ugyan elutasította az izraeli parlament határozatát, amely szerint Romániában módosítani kell az ingatlantörvény egyes előírásait, de az elnök elfogadta a romániai zsidó hitközség egyes ingatlanainak visszaadását célzó tárgyalások megkezdését. Aurelian Pavelescu, a Nemzeti Jobboldal Pártja elnöke azt javasolta Iliescunak, hogy alkalmazza a szokásos kétszínű magatartását, ha nem képes alkotmányos jogát gyakorolni. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./

Vécsei Károly több folytatásban közölte adatgazdag írását. A 4. folytatásban két táblázatot közöl, az egyik az erdélyi román, a másik az erdélyi magyar anyanyelvűek lélekszámát mutatta be 1910-ben és 1992-ben, megyénként, szerepeltetve a két időszak közötti változás százalékát. A magyar anyanyelvűek száma 1910-ben 1 662 834 volt, 1992-ben 1 619 735 fő, Kovászna, Maros, Hargita és Brassó megyében mutatkozik növekedés, a többi megyében csökkent a magyarok lélekszáma. A román anyanyelvűek száma ugyanezen időszak alatt Erdélyben megkétszereződött /1910: 2 823 494, 1992: 5 814 425/, ezen belül Brassóban négyszeresére nőtt a lélekszámuk. Kolozs megyében 1910-ben 230 662 román élt, 1992-ben 582 831. Maros megye 1910-ben magyar többségű volt /189 618 magyar és 151 327 román/, 1992-ben már román többségű /255 597 román és 331 160 magyar/. /Vécsei Károly: Az erdélyi román és magyar lakosság tényleges és természetes szaporulatának dinamikája az elmúlt századok során. /4./. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29-30./

"Júl. 29-30-án zajlott le Székesfehérváron egy kétnapos konferencia, amelynek szervezői a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör /SMIKK/, a temesvári Interconfessio Társaság és a székesfehérvári Vörösmarty Társaság. B. Szabó Péter, a SMIKK elnöke megnyitó beszédében jelezte, hogy ez tanácskozás a tavaly Kolozsváron "Magyar paradigma és a posztmodern jövőkép" című eszmecsere folytatása. Egy lehetséges, dinamikus magyar paradigma körvonalait szeretnék megfogalmazni. Borbély Imre, az Interconfessio elnöke vitaindítójában hangsúlyozta, hogy az új magyar paradigma /léthelyzetfelfogás/ kidolgozása politikusok feladata. Borbély Imre reális célként a tudásközpontú - de a jelenlegi "hatalmi elit" által nem az államprioritás szintjére emelt - nemzetfejlesztést jelölte meg a magyarság felemelkedésének útjaként. A nemzetnek tudástöbbletre kell törekednie, s igazodnia kell az informatikus robbanás követelményeihez. Duray Miklós előadásában sűrűn előfordult a nemzethalál gondolata. Hegedűs Lóránt református püspök az agónia népének nevezte a magyart. Szőcs Géza a megmaradás módozatait vizsgálta. Dr. Lázár Imre budapesti pszichológus szerint az elmúlt ötven esztendő kommunista családpolitikája mind emberileg, mind társadalmilag olyan károsodást okozott, amely nemzedékek sorát tette tönkre. Ferencz Szabolcs szociológus szerint a kommunikáció nemcsupán nemzettestek között szükséges, hanem ház és ház, család és család között. / /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./ Az eszmecsere jelentőségét jelzi, hogy Csoóri Sándor vállalt védnökséget a konferencia rendezése felett, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének /KMKSZ/ elnöke is megjelent az eszmecserén. B. Szabó Péter bejelentette, hogy az eszmecserét folytatják, szeptemberben a Vajdaságban, jövőre Zürichben, illetve Szlovákiában, azt követően ismét Székesfehérváron. /MTI/ Előzmény: 1994. nov. 19-én tartották Kolozsváron a tanácskozást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. nov. 26-27./ "

"A debreceni nagygyűlés irreális álláspontot fejezett ki az európai integráció felé való általános haladás szempontjából - jelentette ki Iliescu elnök Románia külföldre akkreditált nagyköveteivel való találkozóján. "Bizonyos primer, primitív, szélsőséges nacionalista érzelmek buzdításáról volt szó, ezek nem szolgálják sem Magyarország, sem a határain túl élő, kisebbségi helyzetű magyarok érdekeit" - fűzte hozzá. A júl. 28-i román lapok sorra elítélték a debreceni tiltakozó gyűlést. Az Adevarul "A debreceni irredenta provokáció" címen foglalkozott a történtekkel. Az alcímek: "A romániai magyar vezetők gátlástalanul mérgezték a légkört, apokaliptikus képet festve a kisebbségek sorsáról. Expanzionista álmok a térképeken. A romániai magyarok vezetői szabad utat adtak a szélsőségeseknek és az aljas hazugságoknak." Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke őrültnek nevezte Duray Miklóst, az Együttélés elnökét, aki a debreceni nagygyűlésen kifejtette, hogy Szlovákiában kulturális fasizmus van. Slota hozzátette, hogy pártja szorgalmazni fogja, hogy a parlament módosítsa a büntetőtörvénykönyvet, akkor majd Duray rács mögött találja magát. /Új Magyarország, júl. 29./ A román sajtó a debreceni tiltakozó gyűlésről ilyen címekkel számolt be: "A debreceni irredenta provokáció - A romániai magyarok vezetői szabad folyást engednek extremizmusuknak és a legaljasabb hazugságoknak" /Adevarul/. A debreceni ökumenikus tiktakozás: "Támadás Erdély ellen" /Tineretul Liber/. /Távirati stílusban, Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29-30./ Több lap kiemelte a magyar hivatalosságok tüntető távolmaradását. A Vocea Romaniei az RMDSZ-t vádolta a nagygyűlés összehívásáért. A templom bejáratánál Nagy-Magyarországot ábrázoló térképet is osztogattak. A Ziua szerint a térkép miatt Gheorghe Funar, az RNEP elnöke követelte: tartóztassák le a Debrecenben jelen volt romániai magyar vezetőket. A lap idézi Markó Bélát, aki helyt adott Tőkés László püspök véleményének: ez provokáció. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./"

Szatmár megyében az utóbbi években 14 zsidó temető kerítését, vaskapuját lopták el, a hitközség időben értesítette a rendőrséget, de semmi eredményt nem értek el. A szatmári zsidó hitközség sérelmezi, hogy nem engednek Kisgércén, szülőhelyén emléktáblát állítani Markovits Rodion világhírű írónak, azzal az indoklással, hogy a lakosság nem tűrné meg a romántól idegen, vagyis héber feliratot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

Az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ idei vándorgyűlését Brassóban tartotta. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./

Az Értelmiség`95 szegedi nemzetközi nyári egyetemről számolt be Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, aki részt vett a rendezvényen. 1990 óta határon túli magyarok is megjelennek ezen a nyári egyetemen, melynek idén Kultúra és/vagy üzlet volt a címe. Bemutatták a Kárpát-medence valamennyi régiójában a magyarság helyzetét, így a kisebbségi magyar közművelődés állapotát. Az anyaországi segítség mértéke a költségvetésnek mindössze 67 ezreléke. Kántor Lajos előadásában /Útban a többség felé/ az önrevízió igényével összefoglalta az elmúlt 75 év kisebbségi politikusai, elsősorban Krenner Miklós és Németh László munkái alapján azokat az elgondolásokat, amelyek eredményesen szervezhetik a nemzeti közösségeket és segítenek a megmaradást szolgáló módszerek kidolgozásában. Az erdélyiek beszámoltak a népfőiskolai rendszerről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./ A nyári egyetem résztvevői júl. 28-án nyilatkozatot adtak közre, amelyben szolidaritásukat fejezik ki a kárpát-medencei, az anyaország határain kívül élő magyarsággal, mindazokkal, akiket az elnemzetlenítő, beolvasztó politika újabb súlyos támadása fenyeget az iskolarendszer, a magyar nyelv oktatása és használata, a kisebbségi kultúra terén. A Szlovákiában és Romániában hozott legújabb tanügyi és nyelvtörvények a magyar nyelv teljes elsorvasztására irányulnak, a nyilatkozat elítéli ezeket és nyelvhasználati demokráciát követel a Kárpát-medencében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 1., 586. sz./

A parlament két háza fiókjaiban 243 törvénytervezet porosodik, köztük néhány olyan is, amelynek elfogadását különböző nemzetközi politikai, gazdasági szervezetek, illetve pénzintézetek követelnek már hosszabb ideje, s amely véglegesítésére Románia ígéretet is tett. Ilyen például a nemzetiségi törvény tervezete. A kormány lapja, a Vocea Romaniei erről a tervezetről érdeklődött a parlamenti bizottság egyik tagjánál. Az RMDSZ készítette az első nemzetiségi törvénytervezetet még a múlt évben, a másodikat a kormány mellett működő Kisebbségi Tanács. A tervezet parlamenti előterjesztését novemberre halasztották. A kormány augusztusban fogja beterjeszteni saját tervezetét, tudósít Bukarestből Gyarmath János. /Magyar Nemzet, aug. 2./

Az újjászülető Bolyai Egyetem a romániai kisebbségek tudomány-egyeteme legyen, javasolja Szász János, vagyis a magyar nyelv és irodalom, az újságírói, színművészeti, jogtudományi, gazdaságtudományi, filozófiai, lélektani, idegen nyelvek tanszéke mellett germanisztikai, szlavisztikai is működne, mely a német, szerb, ukrán, szlovák kisebbség tanárképzését szolgálná, a román tanszék a romántanárokat képezné. Ilyenformán a Bolyai a világ egyetlen kisebbségtudományi egyeteme lenne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

Kolozsváron a történelmi emlékmű, a Kálvária-templom most visszakerült a római katolikus egyházhoz, mert lejárt a bérleti szerződés, melynek alapján ideiglenesen az ortodox egyháznak engedték át a templomot. Ismeretlen tettesek súlyos pusztítást, rombolást végeztek: lebontották a templom kerítését, lefejezték a kápolna szobrait, sírkövetek törtek össze, ledöntötték és szétverték a keresztút keresztjeit. Mindezt bejelentették a rendőrségnek. Most fémkorlátot állított az egyház a lépcsőkhöz, hogy az idősek kapaszkodni tudjanak. Funar aláírásával felszólítás érkezett Kádár István plébánoshoz, ebben kétmillió lejjel büntették meg őket a korlát felállításáért. A plébános megkapta a törvényszéki idézést. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

Aug. 12-13-án a Hazanéző folyóiratot kiadó korondi művelődési egyesület idén is megrendezi a hagyományos kerámiavásárt az árcsói fogadó előtt. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./

A táblabíróság 120 millióról 3,9 millió lejre csökkentette az illyefalvi KIDA és LAM alapítványokra kirótt bírság összegét, mivel úgy találta, hogy a pénzügyőrség követelése jogtalan. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./

"A Magyar Fórum idézeteket közölt román lapok kisebbségellenes cikkeiből. Néhány példa a huszonhárom, különböző lapokból vett citátumokból: "Tőkés László az összekötő az irredenta nyugati magyarság, a magyar kormány és az RMDSZ között, Tőkés Nyugaton irredenta tevékenységet folytat." /Dimineata, máj. 10./ Marcel Moldoveanu, a Nagy-Románia Párt Bákó megyei képviselője helyszíni tudósítást adott a klézsei eseményekről, de azt is elárulta, hogy a klézsei csángók még beszélnek magyarul. A lapban képek is láthatók a magyar ábécés könyvek Klézsén történt elégetéséről. /Romania Mare, máj. 12./ Hajdu Győző: Az RMDSZ veszélyezteti Románia területi épségét. Hajdu rágalmazó cikkében azt állította, hogy az RMDSZ kolozsvári kongresszusán követelték: Hargita és Kovászna megyét csatolják Magyarországhoz. /Romania Mare, máj. 26./ Claudiu Harceaga: Az RMDSZ-t mint politikai pártot meg kell szüntetni. Ezt követelte Victor Surdu is. /Romania Libera, máj. 11./ Corneliu Balan: Törzsi szemlélet. A magyarok, akik törzsként léptek be a történelembe, továbbra is törzsi típusú, elkülönült létezésükhöz szükséges feltételeket követelik Európa támogatásával. A mi örökromán Erdélyünkben már hozzá is fogtak, hogy törzseket létesítsenek valamennyi helyiségben. /Cronica romana, máj. 12./ /Román sajtómazsolák. = Magyar Fórum, aug. 3./"

A The New York Times a kereskedelmi zárlatot ellenőrző tisztviselők információira hivatkozva írta, hogy az utóbbi időben a mind sűrűbbé váló Belgrád-Temesvár repülőjáratok utasok helyett gyakorlatilag nagy mennyiségű üzemanyagot szállítanak Romániából az egyébként a forgalomhoz túlméretezett Boening-727-esek tankjaiban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./ A Romania Libera a kormányfőt tette felelőssé az embargó megsértéséért. /Magyar Nemzet, aug. 4./

"A debreceni nagygyűlés megkezdésének időpontjában, délután négykor, Kovászna megye minden templomában megszólaltak és tíz percen át zúgtak a harangok. "Minden embert kötelez anyanyelvének és önazonosságának megőrzése" - így kezdődik a felhívás, amelyet Incze Sándor református esperes, Márkus András római katolikus plébános, Török Áron unitárius és Fejér Katalin evangélikus lelkész írt alá. "A tiltakozás létkérdés - írta vezércikkében Fábián Ernő, a Debrecenbe indult küldöttség egyik tagja a sepsiszentgyörgyi Háromszék napilapban. A Háromszék felidézte az erdélyi iskolaháború öt esztendős történetét. /Új Magyarország, aug. 4./ "

A Romániából Származó Zsidók Egyesülete - jelenti az Izrael Hangja rádióállomás román nyelvű műsora - központi irodát hoz létre azzal a céllal, hogy leltárba vegye azokat a javakat, amelyeket a román kommunista rezsim elvett a zsidóságtól. Az összes etnikai és vallási kisebbségtől elvett javak visszaszolgáltatásáról van szó, pontosított a Romániai Zsidók Közössége /Fedrom/ főtitkárhelyettese, Iulian Sorin, olvasható Gyarmath János bukaresti tudósításában. /Magyar Nemzet, aug. 7./

Verestóy Attila szenátor és Asztalos Ferenc, a Képviselőház tanügyi bizottságának alelnöke megbeszélést folyatott Sorin Ionescu tanügyi államtitkárral, illetve Ovidiu Ianculescu vezérigazgatóval, a minisztérium Főiskolai Vezérigazgatósága vezetőjével az idei felvételi vizsgákról, előzőleg pedig Verestóy Attila tárgyalt Liviu Maior oktatásügyi miniszterrel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 7., 590. sz./ Az RMDSZ oktatási válságtanácsa közbenjárására aug. 7-én Liviu Maior oktatási miniszter engedélyezte azt, hogy idén még anyanyelven lehet felvételezni azokból a tárgyakból, amelyeket anyanyelven tanultak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

Romániában a Bucsecs hegységben, a Padina menedékház mellett megtartották a háború utáni első fasiszta ideológiát valló vasgárdista tábort. A sajtó és a tévé is beszámolt gyűlésükről, a megjelent ifjak bőven idéztek az egykor legionárius vezérek, Horia Simonnak és Corneliu Zelea Codreanunak az utóbbi időben tucatszám megjelent munkáiból. Feltámad, feltámadhat-e a Légió és a Vasgárda, teszi fel a kérdést a Jurnalul National cikkírója, és úgy látja, a holtnak hitt ideológia tudatos feltámasztásáról van szó. 1990-től aktivizálódtak a külföldön megtelepedett román fasiszta erők és anyagi segítséggel, fiatalok képzésével kezdték újraéleszteni a legionárius mozgalmat. Az 1990-es bukaresti diáklázadás vezetője, Marian Munteanu az egyetemistákat akarta összefogni Mozgalom Romániáért nevű pártjával és 1991 végén kijelentette: a legionárius vezér, Corneliu Zelea Codreanu eszméi ihlették pártja ideológiája kidolgozásában. Hitler Mein Kampfját is kiadták román nyelven, majd egymás után jelentek meg a fasiszta mozgalom régi munkái, különösen egy temesvári kiadónál. A Nemzeti Jobboldal Pártja felvállalja a legionárius hagyományokat, Cornel Branas a parlamentben felvállalta ennek a pártnak a képviseletét. A román fasizmus újjáéledése ellen fellépett Iliescu is, majd nyíltan elítélte több szervezet, köztük az RMDSZ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12-13./ A több folytatásban napvilágot látott tanulmány szerint ideje lenne, hogy az igazságszolgáltatás, a pártok, nem utolsó sorban az ortodox egyház, amely némán tűri, hogy papjai részt vegyenek a vasgárdista és a Ion Antonescu tiszteletére rendezett ünnepségeken, nagyobb eréllyel lépjenek fel a veszély ellen. /Magyar Nemzet, aug. 9./

"Az Egyesült Államok nemzeti ünnepe alkalmából Bill Clintonhoz intézett üdvözlő táviratában "szólta el magát" Iliescu elnök, hogy szeptemberben a Fehér Ház vendége lesz. A Fehér Ház a hírt hosszú ideig nem cáfolta, de nem is erősítette meg. Washingtonnak továbbra is fenntartásai vannak Iliescuval kapcsolatban, hiszen a közép-kelet-európai régió államfői közül egyedül ő nem kapott még hivatalos meghívást az elnöktől. Olyan értesülések is napvilágot láttak, hogy Iliescu Horn Gyula miniszterelnök legutóbbi programjához hasonló látogatási menetrendhez ragaszkodott volna. Aug. 9-én a román külügyi szóvivő megerősítette, hogy Iliescu Clinton elnök meghívására szeptemberben Washingtonba látogat, ahol aug. 26-án találkozik Clinton elnökkel. A román elnök az ENSZ ülésszakára érkezik Amerikába. A Ziua lap figyelmeztetett, hogy kényes kérdések is napirendre kerülnek, így a zsidó és más nemzetiségek államosított javainak visszaszolgáltatása, Antonescu rehabilitálása, a bukaresti zsidó temető meggyalázása és a kisebbségek helyzete. /Magyar Nemzet, aug. 10./ "

Többszöri halasztás volt a sepsiillyefalvi LAM és KIDA alapítványok elleni perben, mondta Kató Béla tiszteletes, az indoklást még nem kapták meg. Kató Bélát több ízben halállal fenyegették meg ismeretlen telefonálók. Közben a munkát folytatják tovább. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

Gyarapodnak a szélsőjobb mozgalmak. Marian Munteanu, az 1990-es diáklázadás hőse ma a Romániáért Mozgalom vezére, az Új Jobboldal Pártjának és az újjáéledő Vasgárdának is van híve a parlamentben. Beke Mihály András elment a Padina-tetőre, hogy szemügyre vegye a vasgárdisták táborát. Az ott táborozó fiatalok tagadják, hogy Romániában volt holocaust, nem hiszik a zsidók tömeges kivégzését. Arra az ellenvetésre, hogy a vasgárdisták két miniszterelnököt /Ducát 1933-ban és Calinescut 1939-ben/ is megöltek, így helyesbítenek: megbüntették őket. /Magyarország, aug. 11./

Olyan emlékezetőt írtak alá, amely 55 pontban részletezi a magyar-román kapcsolatokat, emlékeztetett Szőcs Ferenc, az új bukaresti magyar nagykövet, aki a napokban foglalja el állomáshelyét. A két ország közötti kereskedelmi forgalom 199-től évente húsz százalékkal nőtt, az idei első félévben az emelkedés negyven százalékos. Jelenleg 1600 román-magyar vegyesvállalat működik, a Romániába befektetett magyar tőke 18 millió dollárra tehető. /Népszabadság, aug. 7., átvette: /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12-13./

A tanügyi törvény antidemokratikus, magyar- és nemzetiségellenes, állapította meg Fazekas János volt miniszterelnök-helyettes Iliescu elnökhöz írt nyílt levelében. Iliescu a Franciaországba bevándorló szenegálival példálózott. Az erdélyi magyarok nem bevándorlók, 1100 éve élnek itt, a románokhoz hasonlóan ősi földjüknek tartják Erdélyt. A magyar szakoktatás megszüntetése nyelvi imperializmus, ezzel még Ceausescun is túltesz. A magyar gyermekek nem tanulhatják történelmüket. Ez is genocídium. Fazekas a nemzetiségi kérdésről szóló televíziós beszélgetésre hívta az elnököt. A románok nem kapták volna vissza Észak-Erdélyt, ha ilyen soviniszta, magyarellenes törvénnyel mennek Párizsba, állapította meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12-13./

"Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára tanulmányában a határon túli magyarság érdekérvényesítésének stratégiai kérdéseit vette számba. A szomszédos országokban az asszimiláció fokozódik. Kárpátalja példája mutatja, hogy nem elegendő egy alapvetően kisebbségbarát környezet, amikor súlyosak a gazdasági problémák, itt az egyik legmagasabb arányú az elvándorlás. Az identitásfejlesztés és egzisztenciateremtés kettős követelményét egyidejűleg kell megpróbálni érvényesíteni. Most dől el, hogy a Kárpát-medencében kié lesz a tulajdon. Tabajdi Csaba több kitörési pontot fogalmazott meg. Ezek közé tartozik a helyi önkormányzati lehetőségek jobb kihasználása. A privatizációban számos hátrányos megkülönböztetés éri a magyar kisebbséget, a magyar kormánynak a tulajdonlási diszkrimináció ellen is fel kell emelnie a szavát. Maros megyében például a privatizációs bizottság 204 tagjából csak hatan magyarok. Fontos lenne az ilyen természetű adatok összegyűjtése. Szükséges a magyar kisebbségek követeléseinek pontos megfogalmazása /autonómia, belső önrendelkezés/, a román és szlovák politikai erők éppen ezt használják ki, hogy ezek a fogalmak a Nyugat számára félreérthetők. A magyar nemzeti közösségek belső egysége összetett kérdés, szükség van "mérsékelt", tárgyalóképes személyekre éppúgy, mint a követelményeket határozottabban megjelenítőkre. A határon túli magyar szervezetek legitimitását nem a magyar kormány adja meg, hanem az, hogy az adott párt a választásokon hány mandátumot szerzett, milyen a taglétszáma, szervezettsége, programja. A magyar kormány nem lehet partner szervezetek viaskodásához, testvérháborújához. A hatékony politikai taktikát is a kitörési pontokhoz veszi Tabajdi Csaba: egy preferenciasort kell megfogalmazni. Dél-Tirol példája mutatja: hosszabb történelmi egyezkedés szükséges. - A határon túli magyarok nem tartják elég határozottnak a magyar kormány fellépését. "A nemzetközi fogadókészség sajnos nem elegendő." Ki kell várnunk azt, amikor a kisebbségvédelemben ismét fogékonyabb időszak következik. Hosszú küzdelemre lesz szükség. /A határon túli magyarság. A hatékonyabb érdekérvényesítés stratégiai kérdései. = Magyar Nemzet, aug. 13./ "

A Hivatalos Közlöny /Monitorul Oficial al Romaniei/ aug. 3-án megjelent 172. száma közölte, hogy az Alkotmánybíróság júl. 27-i ülésén határozott az 1994. szept. 19-én az RMDSZ által 492 380 aláírással támogatott törvénykezdeményezéséről, illetve a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatásról szóló törvénytervezetet támogató aláírások hitelességéről. A határozat szerint az RMDSZ törvénykezdeményezése megfelel a követelményeknek, a szükséges aláírások megvannak. Az Alkotmánybíróság felkéri a parlamentet és a kormányt a törvény kidolgozására és elfogadására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14., 595. sz./

A román-ukrán kapcsolatok tovább romlottak, amikor az ukrán védelmi - és külügyminiszter felkereste a Fekete tengeri Kígyó szigetet, amelyet Románia magáénak követel, hiszen azt a Szovjetunió csak 1947-ben vette el. A kis sziget rendkívül gazdag: partvidéki vizei alatt kőolaj és földgázlelőhelyek találhatók, ezek képesek lennének kielégíteni Ukrajna igényeit. A román követelés után halasztották el immár ötödször Iliescu elnök ukrajnai látogatását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./ Az ukránok - tőke hiányában - még nem kezdtek hozzá a feltáráshoz, külföldi befektetőket várnak, írja Gyarmath János Bukarestből. /Magyar Nemzet, aug. 14./

A Segítő Jobb Humanitárius Alapítvány budapesti székhelyén a kuratórium elnöke, dr. Kalmár László adott tájékoztatást működésükről évente 8-10 ezer ember gyógykezelését segíti. Az öntevékenység nagyon fontos. Alakulóban van a hálózat, ma már 25 helyi centrumuk van Erdélyben, Szlovákiában, Kárpátalján, Újvidéken, ahol elővizsgálják a betegeket. Az ottani orvosokat, akik ezt végzik, könyvekkel, műszerek adományozásával segítik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

Brassóban 1993. aug. 19-én végre megszülethetett a magyar nyelvű rádiózás, emlékezik Kiss Éva Mária, a magyar adás főszerkesztője. Azután ideiglenesen szüneteltetni kellett az adást, mert nem sikerült megegyezni a privatizálás során az új tulajdonossal. Az akadályok mára elhárultak, újra szól a magyar adás Brassó Cenk Rádió néven, naponta egy órás a műsor, hétköznapokon fél négytől fél ötig, vasárnap reggel nyolctól tízig. Július elsejétől Kézdivásárhelyen is elindul a magyar rádióadás. /Magyar Nemzet, aug. 15./