Sára Sándor, a Duna Televízió elnök-főigazgatója nyilatkozott katasztrofális anyagi helyzetükről. Az állami költségvetésből indokolatlanul keveset kapnak. A Duna TV műsorköltsége negyede a Magyar Televízió költségének. Sára minden idejében azon munkálkodik, honnan tudna pénzt szerezni a Duna TV-nek, ahelyett hogy eredeti terve szerint filmes tapasztalataival a műsort segíthetné. /Népszabadság, okt. 7./

"Okt. 3-án Petre Turlea képviselő a parlamenti ülésen azt állította, hogy "az RMDSZ teletömte az országot gyilkosok emlékműveivel", olyan embereket emelt piedesztálra, mint "az 1848-ból ismert Vasvári Pál, a véres zászlóaljak megalapítója, aki 40 ezer román haláláért felelős." Borbély László RMDSZ-képviselő rendreutasította Turleát, mondván: "Gyűlölettel, ilyen mérgezett nyelvű beszédekkel, úgy hiszem, sehová sem jutunk. Minden népnek, minden nemzetnek megvannak a személyiségei és hősei, akik bizonyos szerepet játszottak a történelemben." "Azokat az emlékműveket nemcsak az RMDSZ emelte, hanem a helyi közösségek", amelyek tisztelik hőseiket. Turlea a kollektív bűnösség alapján áll, felszólalásában ígérte, hogy ezekről az emlékművekről vaskos kötetet készített, amely rövidesen megjelenik. Borbély László kérte a fegyelmi szakbizottságot, hogy vizsgálja meg Turlea hozzászólásait és hozzanak megfelelő intézkedést vele szemben. A parlamenti felszólalásról tudósító Zsehránszky István hozzátette: Turlea vegye be könyvébe a Mócvidéken található számtalan emléktáblát és emlékművet is. Ezeken az emléktáblákon megörökített hősöknek köszönhető az Erdély-hegyaljai falvak és városok magyar lakosságának kiirtása, így lehet csak eljutni 40 ezer halottig. Ugyanezen az ülésen Lazar Ladariu RNEP-képviselő is felszólalt, mondván, nem lesz megbékélés. Ladariu ellen is lehetne fegyelmi eljárást indítani, rendszeres magyarellenes kirohanásai miatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7-8./ "

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület körlevelet adott ki, felemelve szavát a képviselőházban megszavazott büntetőtörvénykönyvi módosítás ellen /idegen államok zászlajának használata, himnuszának éneklése/. Tőkés László püspök felhívta a figyelmet, hogy a református énekeskönyvek részét képezi a magyar himnusszal azonos 37. /52./ dicséret. "Következésképpen nemzeti imánk éneklése azon törvényes esetek közé tartozik, amelyet a Btk. hivatkozott rendelkezése nem büntethet". - Az egyházkerületi igazgató tanács állásfoglalásában tiltakozott a szerb hatóságok eljárása ellen, amellyel a menekülteknek több mint felét Vajdaságba irányították. Ugyancsak tiltakoztak a tanügyi törvény ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7-8./ "

A Ziua bukaresti napilap okt. 6-i száma közölte David Funderbunk amerikai képviselő, volt romániai nagykövet Iliescu elnökhöz intézett washingtoni beszédének teljes szövegét, amely szerint ha naponta fordulnak hozzá emberek romániai problémáikkal, akkor valami igaz lehet panaszukban. Romániában az elnöké a hatalom, tehát tehet is valamit. /Távirati stílusban, Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

"Balogh Edgár válaszolt Csergő Bálint őt elmarasztaló cikkére. Nem tagadja le, hogy ifjúkorában a kommunizmus ígéreteiben bízott. "A kibontakozó bolsevik terrorhoz vagy a dákoromán sovinizmushoz semmi közöm nem volt, bíztam a román néppel való igazságos megegyezés és egy dunai konföderáció eljövetelében mindaddig, míg Kurkó Gyárfással és Márton Áronnal, Méliusz Józseffel és Jordáky Lajossal, Demeter Jánossal és Venczel Józseffel, Antal Dániellel és Csőgör Lajossal egyidőben bilincsbe nem vertek és börtönbe nem vetettek." A Százas Intézőbizottság 1945-ös marosvásárhelyi ülésén mindössze ketten akarták kimondani eleve a trianoni döntést, amint ez Csákány Béla mint koronatanú nemrég a kolozsvári Szabadságban 11 folytatásban megírta. Nem igaz, írta Balogh Edgár, hogy a Magyar Népi Szövetség /MNSZ/ Székelyudvarhelyen megtartott II. kongresszusán a vezetőségnek el kellett menekülnie. /Balogh Edgár: Meg kellene értenünk egymást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./ Csergő Bálint írása: 1882. sz. jegyzet. Csákány Béla emlékezése: 1789. sz. jegyzet."

"Okt. 6-7-én Székelyudvarhelyen találkoztak a romániai magyar írók, folytatva a nyáron, Marosvécsen tartott összejövetelt. Jelen volt Markó Béla költő, az RMDSZ elnöke, Szőcs Géza költő, lapkiadó, továbbá a romániai magyar irodalmi kiadványok főszerkesztői. Sütő András Japánban tett útja miatt nem tudott részt venni a tanácskozáson. Ferenczy Ferenc polgármester megnyitója után Kántor Lajos, Cs. Gyimesi Éva, Visky András és Dávid Gyula tartott előadást. Az előadásokat vita követte, amelyen felvázolták az erdélyi magyar irodalom helyzetét és gondjait. A felszólalók rámutattak a könyvkiadás nehéz helyzetére, a közlési lehetőségek szűkülésére. A megjelentek "Erdélyi Magyar Irodalomért Alapítvány" létrehozását határozták el, továbbá "Tiltakozás és kéznyújtás" címmel állásfoglalást fogadtak el a Közép-Európában, illetve Romániában folyó nyelvi háború ügyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 10., 636. sz./ Kántor Lajos előadásában /Irodalom és politika/ arról szólt, hogy a politika és az irodalom egymástól függetlenül is létrehozhat maradandó értékeket. Egy biztos, hogy adott időszakban az Írószövetség politikai jelentőséggel bír. Cs. Gyimesi Éva azt hangsúlyozta Az irodalom mint önérték című előadásában, hogy az irodalom nem közösséggé kovácsoló szerszám, hanem a személyes létezés kifejezésének lehetősége. A kisebbségi sors ábrázolása csak egy, és nem is a legcsábítóbb írói kötelesség. Szerinte az irodalom tehát nem feladat, hanem találkozás a kimondhatatlannal. Legfontosabb tennivalók egyike: visszatalálni az irodalom lényegéhez. Visky András azt fejtegette, hogy az erdélyi magyar irodalom nem egységes /Egységes-e az erdélyi magyar irodalom, s ha nem, miért nem?/, végül Dávid Gyula Irodalmunk és közössége témával foglalkozó előadása hangzott el. Az irodalom létkérdése az író és olvasó közötti kapcsolat, állapította meg, amikor ez megromlik, annak az irodalom és az olvasó egyaránt kárát látja. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 25./ Létezik már Romániai Magyar Könyves Céh, a kiadók érdekvédelmi szervezete, szólt hozzá Káli Király István. A fiókokban találhatók kéziratok, neki is négy van, fűzte hozzá Pusztai János. - Számítógépes nyilvántartásba veszik az utóbbi három év Erdélyben megjelent magyar nyelvű könyveit, hangzott el a tanácskozáson. - Lőrincz György /Székelyudvarhely/ ismertette az Erdélyi Magyar Irodalomért Alapítvány tervét, amely segítené a magyar írókat. Tőzsér József egymillió lejes támogatás ajánlott föl a Pallas-Akadémia Kiadó részéről, amennyiben idén bejegyzik ezt az alapítványt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./ Nagy visszaesés tapasztalható a könyvkiadásban, annak ellenére, hogy mintegy 60 magyar kiadó vehető számba. Kántor Lajos jelezte, hogy erőteljesen jelentkezik egy fiatal nemzedék, velük együtt másfélszázra becsülhető a romániai magyar írók tábora, az irodalom művelői súlyos anyagi gondokkal küszködnek, mivel a honoráriumlehetőségek igen szűkösek. A román művelődési minisztérium 50 %-kal csökkenti a jövőben az irodalmi folyóiratok támogatását. /Új Magyarország, okt. 9./ "

"A Bolyai Tudományegyetem megalakulásának ötvenedik évfordulójára tudományos értekezlettel egybekötött ünnepséget szervezett Kolozsváron, okt. 6-7-én a Bolyai Társaság. Előadást tartott többek között Kende Péter. A kötetlen beszélgetés keretében Az egyetem: hagyomány és távlat témakört járták körül Horváth Andor egyetemi adjunktus, Tonk Sándor történész, a kolozsvári egyetemen óraadó Claude Karnoouth, valamint Emil Rotaru egyetemi tanár. Több meghívott nem jött el, köztük volt Tamás Gáspár Miklós. Okt. 6-án a Bolyai Társaság rendkívüli közgyűlése állást foglalt a Babes-Bolyai Tudományegyetem évnyitóján lezajlott incidenssel kapcsolatban. A Horváth Andor elnök által előterjesztett nyilatkozat elengedhetetlennek tartja, hogy az Oktatási Minisztérium mondja ki a Babes-Bolyai Tudományegyetem kétnyelvűségét, mert csak ez biztosíthatja a magyar közösség védelmét. A nyilatkozat felszólította az RMDSZ-képviselőket, hogy interpelláljanak a kétnyelvűség kimondása ügyében. A Custos Kiadó munkatársai, Keresztes Dénes és Lázok János ismertették a szerkesztőségükben megjelent Erdély Magyar Egyeteme. Dokumentumok 1944-1945 című kiadványt, amelyet több kötetre terveznek. A Bolyai Társaság értekezletén többek között Kiss Elemér marosvásárhelyi tudományos kutató Bolyai János kéziratos hagyatékáról beszélt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./ A párizsi Claude Karnoouth professzor előadásában kifejtette, hogy a Bolyai Egyetem visszaállítása illúzió, az a "magyar diákok gettója" lenne. Ma az angolt beszélik a világban. Karnoouth szerint a jövő a kétnyelvűségé. Ezt a nézetet többen vitatták, így Horvát Andor, a Bolyai Társaság elnöke is. Kende Péter párizsi politológus előadásában /Trianon-szindróma és Magyarország XX. századi külpolitikája/ és a vele készült interjúban azt állította, hogy az erdélyi magyar fiatalok is átmentek az individualizmus forradalmán, megtörténik, hogy nem Erdélyben képzelik el életüket. Kende Péter Székelyföld tömbmagyarságában elképzelhetőnek tartja az autonómiát, a szórványt viszont az asszimiláció fenyegeti, ez tény, állapította meg. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./"

"Csíkszeredában Magyarok Világszövetsége-találkozót tartottak okt. 5-én, a Lármafa Napok előestéjén. "A magyarság fellegvára nem az anyaország, hanem a Székelyföld" - nyilatkozta Fekete Gyula, az MVSZ vezetőségi tagja. "Két pártrendszer van Magyarországon ma is - állapította meg az író -, az egyik a megmaradást, a másik pedig a pusztulást szolgálja és ez utóbbi kerekedett felül." Borbély Imre képviselő, az MVSZ választmányi tagja kifejtette, hogy "nem nálunk, hanem az anyaországban összmagyar betegség a megosztottság és a meghasonulás", ezt csak tudáscentrikus nemzetfejlesztéssel és szubszidiáris struktúrákkal lehet áthidalni. A média monopóliuma és a tanügy az évtizedek során mély törésvonalat indukált a magyarságban, 1994-ben az expót puccsszerűen eltörölték, noha az lett volna a célja, hogy az informatikai robbanást behozza Magyarországra. Tőkés József, az MVSZ titkára a szervezetről beszélt. - A szlovákiai és a romániai nyelvtörvények végleg meghúzták a határvonalat, ahonnan nem lehet tovább hátrálni, fejtette ki a pozsonyi Dobos László író, az MVSZ alelnöke. - A két magyar csángószervezet vitájában az MVSZ felvállalta a békebíró szerepét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./ "

"Paul Cheler hadseregtábornok, az erdélyi 4. hadsereg parancsnoka okt. 10-én Kolozsváron tartott sajtóértekezletén tiltakozott tartalékállományba helyezése ellen. Bejelentette: mindaddig nem hagyja el parancsnoki posztját, amíg a miniszter el nem jön személyesen Kolozsvárra, és nem közli vele tartalékba helyezését. Cheler kifejtette, hogy ellenségei akarják félreállítani, élet-halál harcot fogadott mindazok ellen, akik nyugállományba helyezésében ludasok. Ezek között nevezte meg Dumitru Cioflina vezérkari főnököt, Tinca védelmi minisztert és Mircea Pascu államtitkárt /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./ azonban ha kiderül, hogy Iliescu keze is benne van a döntésben, neki sem kegyelmez. A keményvonalas Cheler bírálta a román fegyveres erők reformját, a NATO békepartnerségben való részvételt, támogatja a Román Nemzeti Egységpártot és Funart. Cheler a bukaresti Adevarul szerint a román-magyar kapcsolatokról kijelentette: "Ha szükséges lesz, harmadszor is rátesszük bocskorunkat a nyugati határra." Politikai megfigyelők Cheler "lázadását" összefüggésbe hozzák a Romania Mareban nyáron megjelent "300 román tiszt" levelével, szerintük emögött Cheler és köre húzódik meg. /Magyar Nemzet, Népszabadság, okt. 11./"

"Az IPU bukaresti ülésszakának második napján, okt. 10-én a magyar küldöttség vezetője, Szűrös Mátyás MSZP-s képviselő kifejtette: amíg a nemzetközi fórumokon nem ismerik el a kollektív jogok létjogosultságát, addig fennáll a veszély, hogy a népek közötti megértés nem válik tartalmassá. A kollektív jogok el nem ismerése "a védelemre szoruló kisebbségeket fosztja meg etnikai, nyelvi, vallási, politikai stb. identitása védelmének eszközeitől." A kisebbségekhez tartozó egyének jogai tehát csak kollektív jogokként érvényesülhetnek. Romániában "a kétmilliós magyar közösség létéért, nemzeti fennmaradásáért küzd." A most elfogadott oktatási törvény nagy mértékben korlátozza az anyanyelv használatát, ami felerősíti az asszimilációs folyamatokat." Senkinek sem jó az, "ha a kollektív jogokat el nem ismerve egy kisebbséget anyanyelvének vagy nemzeti szimbólumainak használatában korlátoznak." Történelmi megbékélés csak akkor lehetséges, ha "előbb saját országában rendezi viszonyát a többségi nemzet a kisebbségekkel." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./"

A csíkszeredai Kozma Szilárd költő, aki nemrég 12 napos éhségsztrájkot tartott, tiltakozásul az új tanügyi törvény ellen, bejelentette, hogy okt. 10-től folytatja éhségsztrájkját. Nyilatkozatában úgy értékelte, hogy a médiák nem adtak kellő teret tiltakozási akciójának, nem volt lehetősége részletesen kifejteni a román iskolákban szerzett személyiségfejlődést-gátló tapasztalatait, ugyanakkor az Interparlamentáris Unió bukaresti ülésszaka idején a romániai állami szintű korrupcióra is szeretné felhívni a figyelmet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

A Nagy-Románia Párt és elnöke, Corneliu Vadim Tudor lankadatlan erővel támadja Iliescu elnököt és munkatársait. Kirohanásukban antiszemita kitételek is szerepelnek. Vadim Tudor hetilapjában, a Romania Maréban nyílt levelet intézett Iliescu elnökhöz, átkot szórva a fejére Ceausescu megkínzásáért és kivégzéséért, elítélve továbbá az elnököt azért, mert amerikai látogatása idején csak zsidó múzeumokat látogatott meg. /Magyar Nemzet, okt. 12./

"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az SZKT gyergyószentmiklósi tanácskozásához intézett levelében leszögezte: a magyar kormány megengedő magatartása csak a romániai nacionalistákat segíti, miközben Romániában változatlan erejű a magyarellenesség. Tőkés László megállapításáról kérdezte meg a Demokrata munkatársa Csapody Miklóst, az MDF országgyűlési képviselőjét és Lábody Lászlót, a HTMH elnökét. Csapody Miklós elfogadta Tőkés László érvelését, hozzátéve: hivatalos magyar kormányküldöttség utazott Romániába, hogy ellenőrizze az oktatási törvény végrehajtását, ez minősíti a magyar kormányt. Ez a törvény alapjaiban dönti romba a magyar nyelvű oktatást. Kovács László külügyminiszter állítása, hogy a keményebb fellépés nem vezet eredményre, csak újabb táptalajt ad a romániai szélsőséges nacionalista erőknek. Korrektebb, határozottabb magyar külpolitikával kellene elősegíteni a két ország megbékélését. A külpolitikai vezetés egy részében működnek a Varsói Szerződés idején kialakult régi reflexek. "A magyar külpolitika elfogadó és korlátozó jellegű." Romániában növekszik a magyarellenesség. Lábody László a romániai fejleményeket illetően igazat adott Tőkés Lászlónak, azonban azt visszautasította, hogy a magyar kormány fellépése lovat adna a nacionalisták alá. A kemény diplomácia fogalma számára értelmezhetetlen. Iliescu elnök washingtoni látogatásakor amerikai részről elhangzott, Románia akkor kaphatja meg a legnagyobb kedvezményt, ha megfelelően bánik a magyar kisebbséggel. "Nem értek egyet Csapody Miklóssal abban, hogy a magyar kormány tétova és elfogadó magatartást tanúsít" - jelentette ki. A Honti Mária vezette delegáció nem az oktatási törvény végrehajtását ellenőrizte, hanem kifejtette, miért rossz a törvény. Horn Gyula miniszterelnök a vajdasági magyarok képviselői előtt kijelentette: nincs olyan nemzetközi tárgyalása, amelyen ne hozná szóba a határon túli magyarság problémáját. /Demokrata, okt. 12./"

"Az Interparlamentáris Unió okt. 10-i ülésén David Trimble, a brit küldöttség tagja román a "zászlótörvénnyel" kapcsolatban leszögezte: meg kell különböztetni azokat az eseteket, ha a zászlót, himnuszt a kisebbségek identitásának kifejezéseként alkalmazzák, illetve ha az ország integritása elleni támadásra próbálják felhasználni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./ "

Okt. 12-én Bukarestben tartott rendkívüli tanácskozásán a Romániai Magyar Keresztény Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete állásfoglalást tett közzé, melyet a Bukarestben ülésező Interparlamentáris Unió és az Európa Tanács figyelmébe ajánlott: az egyházak mélységes aggodalmukat fejezik ki a tanügyi törvény nemzeti kisebbségeket sújtó, egyházi autonómiájukat sértő rendelkezései miatt. A törvény alapvető emberi és kisebbségi jogokat sért. A teljes esélyegyenlőséget, az anyanyelven tanuláshoz való jog érvényesülését a teljes körű kulturális autonómia szavatolja. Az egyházi vezetők elutasítják a tanügyi törvényben tetten érhető asszimilációs törekvéseket, és követelik a törvény azonnali megváltoztatását, az Európa Parlament vonatkozó határozati állásfoglalásának megfelelően. A törvény azáltal, hogy elrendeli a volt egyházi iskolák épületeinek újraállamosítását, jogszerűtlen, kisebbség ? és egyházellenes intézkedést legitimizál, egyben kizárja annak lehetőségét, hogy az ingatlanok visszakerüljenek eredeti tulajdonosaihoz. - Románia az egyetlen volt kommunista ország, ahol törvényes úton még nem rendezték az egyházi ingatlanok visszajuttatását, annak ellenére, hogy az egyházak ezt már 14 alkalommal kérték, még választ sem kaptak. Időközben a kormány részlegesen kártalanította a görög katolikus egyházat, az ortodox egyháznak pedig 1990 óta nagyértékű ingatlanokat és pénzösszegeket juttat. Egyes esetekben az adományozás a magyar egyházak elvett tulajdonából történik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 13., 639. sz., az állásfoglalást közölte: Magyar Kurír (Budapest), dec. 8./

"Az amerikai és a nemzetközi zsidó lobby támogatni fogja Romániát - ezzel a címmel közölt interjút a Dimineata okt. 12-i száma Nicolae Cajallal, a Romániai Zsidó Közösségek Szövetségének és a B`nai B`rith zsidó segélyszervezet két hónapja Romániában is működő szervezetének elnökével. Cajal szerint a támogatási szándék erősödött, amikor Iliescu amerikai látogatásakor válaszolt a "nehéz" kérdésekre, amelyek a zsidóellenes pogromok idején kormányzó Antonescu tábornok szobrának felállítására, illetve a kormánypártnak a szélsőséges erőkkel, különösen a Nagy-Románia Párttal való szövetségére vonatkoztak. /Új Magyarország, okt. 13./"

Göncz Árpád köztársasági elnök külpolitikai tevékenységét bírálta okt. 13-i budapesti sajtóértekezletén Csóti György, az MDF külpolitikai szakértője. Szlobodan Milosevics szerb elnök felesége a parlamenten kívüli, kommunista beállítottságú Jugoszláv Egyesült Baloldal elnöke Thürmer Gyulának, a Munkáspárt elnökének meghívására járt Magyarországon. Csóti szerint felelőtlenség volt, hogy Göncz Árpád fogadta őt. Csóti György Szent-Iványi István külügyi államtitkárt idézte, hogy a Külügyminisztérium nem tudott erről a fogadásról. Csóti György ebből arra következtetett, hogy Magyarországon kétféle külpolitika érvényesül, a köztársasági elnöké és a kormányé. Faragó András elnöki szóvivő a Magyar Nemzet kérésére nem volt hajlandó kommentálni az elhangzottakat. /Magyar Nemzet, okt. 14./ Faragó András a Magyar Hírlapnak viszont nyilatkozott: Magyarországnak egységes külpolitikája van. /Magyar Hírlap, okt. 14./

Szabó Judit csíkszeredai tanár köszönetet mondott pedagógustársainak, akik Bukaresttől Gyergyószentmiklósig és Kolozsvártól Csíkszeredáig szolidaritást vállaltak, illetve bekapcsolódtak a szept. 17-én elindított éhségsztrájk-láncba. Végül Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség elnöke fejezte be az egyhónapos tiltakozást. Mindezt a tanügyi törvény jogkorlátozása elleni tiltakozásul, az igazi történelmi megbékélésért, a valóban egyenlő jogokért tették. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14-15./

"A Romániát ismét fenyegető önkény ellen tiltakozott 119 román ellenzéki értelmiségi, író, művész, politikus, szakszervezeti vezető. Közös felhívásukban a törvénykezés rendőri jellegét ítélték el. Az államtitok védelme, a Büntetőtörvénykönyv módosítására vonatkozó tervezetek az emberi szabadságjogok megsértését tartalmazzák, korlátozzák az információhoz, a szabad utazáshoz, a magánélethez fűződő jogokat, a sajtóbírálatot börtönnel büntetik. "E folyamat rendőri logikája nyilvánvaló, és végső soron a reformfolyamat akadályozását célozza, mivel a jelenlegi rezsim ebben látja a hatalmát fenyegető legfőbb veszélyt." A Polgári Szövetség civil szervezet által kezdeményezett felhívás aláírói között van többek között Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke, Emil Constantinescu, a Román Demokratikus Konvenció ellenzéki pártszövetség elnöke, Ana Bladiana írónő, a Polgári Szövetség vezető személyisége, Andrei Pippidi történész, Octavian Paler publicista, Victor Ciorbea szakszervezeti vezető, Constantin Ticu Dumitrescu, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./ A szabad tájékoztatást akadályozó titokvédelmi törvény, a lakossági nyilvántartás megszigorítása és a külföldiek rendőrségi bejelentését kötelezővé tevő intézkedésellen tiltakoztak. /Magyar Hírlap, okt. 16./"

Nagyváradon okt. 10-én tartották az RMDSZ Bihar megyei vezetősége által működtetett Politikai Kerekasztal évadnyitó előadását. A Magyarországról meghívott Székelyhídi Ágoston történész, az Erdélyi Szövetség elnöke Magyar önazonosságtudat a Kárpát-medencében címmel tartott előadást. Székelyhídi szerint Magyarországnak reális esélye van arra, hogy az Európai Unió tagjává váljon, Románia és Ukrajna viszont lemarad ebben a versenyfutásban. Ezáltal újabb vasfüggöny ereszkedne le a magyar-román és magyar-ukrán határon. A magyar kormány feladata, hogy egyensúlyt találjon az államérdek (európai integráció) és a felelősség között. Amennyiben ez a helyzet bekövetkezne, a megmaradás egyetlen esélyét az oktatási, kulturális és egyházi intézményrendszer jelentené. amely mind Magyarországon, mind a kisebbségi sorsban élő magyarság körében széthullóban van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elismerte, hogy a romániai magyar pedagógusok általában passzívabbaknak bizonyultak, mint felvidéki magyar kollégáik. /Új Magyarország, okt. 17./

Temesváron 1992-ben indult a Szent Gellért Római Katolikus Szemináriumi Líceum, de most sem rendelkezik önálló iskolaépülettel, ismertette helyzetüket Szabó Péter iskolaigazgató, paptanár. Párhuzamosan magyar és román osztályokat indítottak, mert az egyházmegye híveinek többsége, 60 %-a (100 000 lélek) magyar, de van még 20-30 000 német, 18 000 bolgár, 18 000 román, 15 000 horvát és szlovák, továbbá 2500 cigány nemzetiségű katolikus hívő. Idén mindössze négyen jelentkeztek magyar osztályba, így most nem indult magyar osztály. A román osztályokban is tanulják a magyar nyelvet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

A nagyváradi Ady Társaság háromnapos emlékünnepséget rendezett okt. 13-15-e között Nagyváradon, Szentjóbon és Ottományban a kufsteini várban mártírhalált halt Szentjóbi Szabó László jakobinus költő halálának 200. évfordulója alkalmából. Az okt. 14-i szentjóbi emléktábla-avatás Rákóczi Lajos RMDSZ-képviselő és Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök jelenlétében zajlott le. Ugyanezeken a napokon rendezték meg másodízben Székelyhídon a Szüret az Érmelléken fesztivált. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 18., 642. sz./

Először meglepett, amikor az RNEP azzal vádolt, hogy eladom az országot a magyaroknak - kezdte okt. 15-i vitafórumát Horia Rusu, a Liberális Párt`93 elnöke Csíkszeredában. Nem kell félni, ha magyarlakta vidéken valaki magyarul írja ki a község nevét. Rusu elvetette a kollektív jogokat, viszont az egyéni jogok megadása jóval nagyobb fokú, az élet minden területére kiterjedő decentralizáció és az európai normák tiszteletben tartása megoldja a kisebbségi kérdést - jelentette ki. Szerinte a kormánykoalíció tagjai közötti nézeteltérés csupán választások előtti porhintés az ország szemébe. Rusu elítélte a közelmúltban szintén Csíkszeredában járt demokrata párti Adrian Severinnek azt a törvénykezdeményezését, hogy a Kovászna és Hargita megyei románságnak a választási eredménytől függetlenül legyen parlamenti képviselete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Iliescu elnök okt. 15-én este Tuniszba érkezett, okt. 16-án megbeszélést folytatott Zine el-Abidine Ben Ali tuniszi elnökkel. A látogatás alkalmával a két ország külügyminisztere, Teodor Melescanu és Habib Ben Yahya több együttműködési dokumentumot írt alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

"A Securitate Fehér Könyve dokumentumgyűjtemény ötödik kötetéhez ért. A megjelent kötetekből további részleteket közölt a hetilap. A II. kötetből egy 1950 augusztusában kelt összefoglaló több olyan falut említett, ahol a parasztok ellenálltak a kormány új utasításának, hogy az aratókat pénzben fizessék ki, ne kapjanak búzát. "Az elégedetlenség kiterjedt Bihar megye csaknem minden falujára..." "Július végén a mozgolódás felerősödött és agresszív formákat öltött." Biharon kétezer paraszt gyűlt össze, megverték a megyei kommunista vezetőket, a biztonsági szervek helyreállították a rendet. Árpád községben a milícia figyelmeztető lövéseket adott le, csak akkor oszlott fel a tömeg. Síter községben bujtogató asszonyokat tartóztattak le. Diószegen kövekkel megdobálták a milícia egységeit, akik egy embert, Péter Jánost lelőtték. "A legkiterjedtebb lázadás a Fekete-Kőrös menti falvakban történt", a falvakban több embert agyonlőttek, magyarokat és románokat is. - Az első kötet Gavrila Olteanu 1945. augusztusában kelt, Iuliu Maniu miniszterhez írt levelét is tartalmazza. /Olteanu vezette a gyilkos alakulatokat, akik Székelyföldön szörnyű mészárlást követtek el, Szárazajtán lefejeztek magyarokat./ A zászlóalj a "székely darázsfészekbe hatolt", hogy "irtsa ki a vidéken elszórtan hátrahagyott partizánokat. Valamint a székelyeket, akiknél legalább 30-40 ezer fegyver, illetve nagy fegyverraktárak voltak." Olteanu megállapította: "az általam végrehajtott felkoncolások jogosak" voltak. Amivel őt a brassói törvényszék vádolja. "merő kommunista és magyar kitalálás." Esküdözött, hogy nem rabolt. "Egyetlen vagyonom mindhalálig szeplőtelen becsületem és tiszta lelkiismeretem, amely fajtám lelkiismeretéből vétetett." "Életem fajtám felébresztésére kívánom áldozni." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 18./"

Okt. 19-én az RMDSZ vezetői a szövetség bukaresti székházában tartották a soros sajtóértekezletet. Markó Béla az egyetemisták sztrájkjára utalva emlékezetett arra, hogy az RMDSZ nem csupán az anyanyelvi oktatást korlátozó intézkedései miatt kifogásolta a tanügyi törvényt. Tokay György bejelentette, hogy az RMDSZ törvényességi óvást nyújtott be az idegen országok zászlait, illetve himnuszait tiltó törvénnyel kapcsolatban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 19., 643. sz./

A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör okt. 16-i ülésének vendége volt Majla Sándor költő, az Ablak Könyvkiadó és hasonló nevű folyóirat szerkesztője, akinek a közelmúltban jelent meg Stációk című verseskötete. A kötet elnyerte az idei Tempefői-díjat, melynek ünnepélyes átadása okt. 29-én lesz Budapesten. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

A kormány okt. 18-i ülésén Iliescu elnök javaslatára úgy határozott, hogy új szervet hoz létre, az európai integrációval foglalkozó testület mellett az Egyesült Államokkal való kapcsolatok ápolására, Melescanu külügyminiszter vezetésével. A döntés előtt Iliescu elnök beszámolt amerikai tapasztalatairól és új politikai, gazdasági és katonai stratégia kidolgozását javasolta, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

Bukarestben tovább tüntettek az egyetemisták, okt. 18-án a diákküldöttség tárgyalt Liviu Maior oktatási miniszterrel és más miniszterekkel. Vacaroiu miniszterelnök bekapcsolódott a megbeszélésbe, 50 %-os vasúti kedvezményt ígért. A diáksztrájk kiterjedt az ország különböző részeire. A bukaresti egyetemi diákszervezet vezetője azonban nem fogadta el a megállapodást, így az egyetemisták folytatják a tüntetést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./ Liviu Maior oktatási miniszter elutasította a diákok követeléseit, Vacaroiu miniszterelnök viszont váratlanul bírálta a magas díjakat. A tüntetések folytatódtak, a diákok az utcákon ülve megtöltötték a kormányépület előtti teret. /Magyar Nemzet, okt. 20./ Bukarest utcáin nagylétszámú karhatalmi erő jelent meg, páncélozott járművek is feltűntek. - Az RMDSZ támogatja a diákság tiltakozását az antidemokratikus oktatási törvény ellen, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Népszabadság, okt. 20./