Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Zöld Mihály
70670 tétel
1995. augusztus 15.
Avraam Poraz izraeli parlamenti képviselő elmondta, hogy a Romániában államosított zsidó vagyon - a közel százezer lakást is beleszámítva - 200 millió dollár. Az izraeli parlamenti képviselők tiltakoztak az államosított házakkal kapcsolatos legutóbbi törvény ellen. /Új Magyarország, aug. 15./
1995. augusztus 16.
A főiskolai címeket odaítélő bizottság javaslatára a kormány harminc magán felsőoktatási intézménynek - köztük négy felekezeti és két katonai főiskolának - adott ideiglenes működési engedélyt. A működési engedélyt nem kapott egyetemeknek és főiskoláknak azonnal be kell szüntetni tevékenységüket. Ezek között van a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdaságtudományi kara, és a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola hittanári-jogi kara. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 16./
1995. augusztus 16.
"Az Interconfessio Társaság továbbgondolja a magyarság jelenét és a felemelkedés útját keresi. A társaság elnöke, Borbély Imre képviselő, aki Nemzeti paradigma és posztmodern című dolgozatával adta meg a kiindulópontot. Elhatározták, hogy továbbműködtetik a Székesfehérváron tartott megbeszélésükön kialakult szellemi műhelyt. Magyarországon az Aczél György nevével fémjelzett kultúrpolitika egyik sarkalatos pontja éppen a jövőképtől való megfosztás volt. Borbély Imre a szubszidiáris nemzetstruktúra gondolatáig jutott el: az egyes nemzetrészeknek önmaguknak kell megoldaniuk saját gondjaikat, ugyanakkor millió szállal kell kötődniük egymáshoz. Tudásközpontú nemzetfejlesztést tart célravezetőnek. Az összetartó erőket illetően "az erdélyi magyarság sokkal kevésbé sérülten került ki a kommunizmus évtizedeiből, mint a magyarországi". /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 16./"
1995. augusztus 19.
Rövidesen felállítják a Határon Túli Románok Tanácsát, amely a kormány tanácskozó szerve, s tevékenységét a Román Szellemiség Kongresszusának Állandó Bizottsága irányítja olvasható a kormányközlönyben. A kormányhatározat értelmében ez a szerv programokat dolgoz ki a határokon túl élő románság identitásának megőrzésére, élén államtitkári rangú titkár áll. /Magyar Nemzet, aug. 19./
1995. augusztus 19-20.
Ötven évnek kellett eltelni, hogy könyvbe lehessen foglalni az 1944 őszén Erdélyben történt vérengzéseket, amikor román szabadcsapatok ártatlan magyarokat gyilkoltak meg, Szárazajtán fejszével lefejeztek embereket. Ezt a munkát /Gál Mária-Gajdos Balogh Attila-Imreh Ferenc: Fehér könyv az 1944 őszi magyarellenes atrocitásokról. RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, Kolozsvár, 1995/ románul kellene kiadni, a történelmi igazság kedvéért, hiszen még Andrei Pippidi is arról ír a Foaia próbaszámában, hogy a románság körében azért olyan eleven a magyar ellenségkép, mert a magyarok már 1848-ban mennyi mindent követtek el a románokkal szemben. /Asztalos Lajos: Fehér könyv: Vérengzések 1944 őszén Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19-20./
1995. augusztus 21.
Az utóbbi időben elterjedt, hogy menesztik Valeriu Tabra mezőgazdasági minisztert, aki a Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ képviselőjeként van a kormányban. A szélsőséges RNEP azzal fenyegetőzik, hogy megvonja bizalmát a kormánytól, ha valóban menesztik a minisztert. /Új Magyarország, aug. 21./
1995. augusztus 22.
Augusztus 12-án megalakult a Gyergyó-medencei Katolikus Ifjúsági Közösség /GYKIK/, ideiglenes vezetőnek Péter Ritát választották meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./
1995. augusztus 22.
"Tóth Károly Antal nagyváradi tanár az Ellenpontok egyik szerkesztője volt, lakásán készültek az egyes számok. Kitoloncolták az országból, Magyarországra települt. Aczél Györgyék nem szimpatizáltak nyílt patriotizmusával, bedugták a levéltárba. Harmadik gyermeke megszületése után szűknek bizonyult az Illyés Gyuláné által biztosított egyszobás lakás, a család rövid kanadai kitérő után Svédországba költözött. Tóth Károly göteborgi magányában írta meg Hova - Tovább? című kötetét, ebben az Ellenpontok alapvető dokumentumai is szerepelnek. Alig polemizál Molnár János 1993-ban kiadott kötetével /Az Egyetlen. Az Ellenpontok és az ellenpontosok/. Tóth Károly megállapítja, hogy "amíg a román nép saját politikusai által a legnyilvánvalóbb hazugságokkal az orránál fogva vezethető és irányítható, addig nem sok remény van a magyar-román viszony normalizálására." Tóth Károly jelenleg munkanélküli környezetvédő felügyelő Göteborgban. /Magyar Nemzet, aug. 22./ "
1995. augusztus 23.
"Augusztus 20-a alkalmából Budapesten, a Parlamentben Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke aug. 19-én fogadta a határon túli magyarok és a magyarországi kisebbségek képviselőit. A kisebbségi kérdésben nem ismerünk kettős mértéket, hangsúlyozta Gál Zoltán. Dunai hajókirándulással egybekötött kötetlen beszélgetést szervezett aug. 19-én a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/, szlovákiai, romániai, vajdasági magyar politikai személyiségekkel. "Augusztus 20-a jellegében, szellemiségében a nemzet, a 15 milliós magyarság ünnepe, ezért természetes, hogy a hivatalos rendezvényekre a határon túli magyar politikusok, egyházi személyiségek is - egyenrangú félként, mint bárki a hazai közéletből - meghívást kapnak" - jelentette ki Lábody László, a HTMH elnöke az MTI-nek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./ "Habár a HTMH cáfolta, hogy ennek a rendezvénynek bármi köze lenne az augusztus 20-i nemzeti ünnephez, a cél mégis egyértelmű volt: a magyar kormány által kritikus időben magára hagyott határon túli magyarság képviselőit valamiképpen bevonni a Szent István-ünnep szikár protokolljába. A kisebbségi politikusok hasznosnak ítélték ezt a rendezvényt, s úgy érezték, talán utoljára szólhatnak annak érdekében, hogy a magyar kormány változtasson kisebbségi politikáján." - olvasható Sorbán Attila beszámolójában. A hajón a határokon túliak közül jelen voltak: Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Tempfli József nagyváradi püspök, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke, Csubela Ferenc, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, rajtuk kívül néhányan a nyugati országokban élő magyarok közül. Duray Miklós kemény szavakkal illette a magyar kormány passzivitását. Csubela Ferenc elmondta, hogy az albán kormány heves tiltakozása sikeresnek bizonyult a szerb menekültek Koszovóba telepítése ellen. Ezzel szemben a magyar diplomácia vérszegény tiltakozása: teljes csőd. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 23./"
1995. augusztus 23.
Ion Antonescu marsall volt az egyedüli és valóságos megmentője félmillió romániai, magyarországi és csehszlovákiai zsidónak - írta Iosif Constantin Dragan, a magánegyetemet, számos romániai televízió- és rádióállomást üzemeltető, lapokat megjelentető üzletember, a Vatra Romaneasca tiszteletbeli elnöke, a vasgárdista mozgalom egyik komoly külföldi támasza levelében, melyet Christopher H. Smith és Alfonse D`Amato amerikai képviselőkhöz intézett. A két képviselő korábban Iliescu elnökhöz írt levelében nehezményezte Antonescu újjáéledő kultuszát és a bukaresti zsidó temetőt ért sírgyalázás elégtelen kivizsgálását. /Új Magyarország, aug. 23./
1995. augusztus 25.
Nicolae Vacaroiu miniszterelnök sajtótájékoztatójából kiderült, hogy a gazdasági adatok pozitívak, a külkereskedelem megkétszereződött, az export meghaladta az importot, a kiskereskedelmi forgalom növekedett, a búzatermés 7,8 millió tonna, a kukoricáé 10 millió, a napraforgóé több mint egymillió tonna. A pártok sajtóértekezletein más értékelés hangzik el: a vállalatok leromlanak, a csőd felé haladnak, raktárra termelnek, a búza nagy részét nem gyűjtötték raktárakba, az állam által átvett gabona alig felét fizették ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./
1995. augusztus 26.
"Valószínű, hogy Magyarország és szomszédai nem egyszerre kerülnek be az Európai Unióba, jelentette ki a vele készült interjúban Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, ez "a fáziskésés komoly nehézségek elé állítja a kisebbségben élő magyarságot." A nemzetközi életben nem a kisebbségi ügyek a meghatározóak, hanem a nagyhatalmi és világpolitikai szempontok. - Az RMDSZ kolozsvári kongresszusa az egységesülés irányát jelezte. - "A hazai gazdasági helyzet romlása az együttérzés csökkenését is okozta a kisebbségbe kényszerült magyarság iránt. A magyar társadalomban változatlanul nem kezdődött meg az egészséges nemzeti identitás kialakítása, s ez nem csak a határon túl élő magyarsággal ápolt viszonyt rontja." "A modernizáció, a demokrácia, a korszerű nemzeteszme elválaszthatatlanul összetartozik..." /Magyar Hírlap, aug. 26./"
1995. augusztus 26-27.
Aug. 24-én kezdődött meg Debrecenben az Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról érkezett magyar tanítók egyhetes továbbképzése Debrecenben, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26-27./
1995. augusztus 29.
Grigore Eremei nagykövet a Moldovai Köztársaság függetlensége kikiáltásának negyedik évfordulóján, aug. 27-én, a bukaresti televízióban mondott beszédében cáfolta, hogy elhidegültek a Romániával való kapcsolatok. Etnikai kérdésekben Chisinau a párbeszéd híve, a nagykövet értékelte a gagauz autonómiát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./
1995. augusztus 29.
Idén 21. alkalommal nyitja meg kapuit a szárhegyi Barátság-művésztelep. Változott a vezetés: Zöld Lajos és Gaál András húsz év után megváltak a tábor vezetésétől, bejelentették, hogy valami mást szeretnének csinálni. Az idei tábor vezetését Kákonyi Csilla és Mátyás József vállalta. Át kellett gondolni a tábor jövőjét, mert a ferencesek visszakapták a kolostort, Benedek Domokos ferences házfőnökkel új szerződést kötöttek, eszerint a jövőben a kolostor épületét csak művésztelep céljaira használhatják. Közben a kolostor állagmegóvására is költöttek. Itt nyugszik Kájoni János /1630-1687/ az orgonaépítő, népdalgyűjtő sokoldalú tudós szerzetes, több könyv szerzője. Idén a meghívott művészek fele külföldi. A művésztelep kapcsolatban van más művésztelepekkel, többel Magyarországról, kölcsönösségi alapon meghívják egymás alkotóit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./
1995. augusztus 29.
"Árkoson az alkotótáborban két hétig voltak együtt a marosvásárhelyi magyar és román, valamint a békéscsabai színiakadémiai hallgatók, hogy Shakespeare-vígjátékok erdei színhelyű jeleneteinek szenteljék a közös munkát. Az árkosi kastély és park ideális terepnek bizonyult. "Ha a hagyományos színházlátogatók száma megcsappant, nekünk kell a közönség nyomába erednünk."- mondta Kovács Levente, a marosvásárhelyi színifőiskola magyar tagozatának dékánja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug, 29./"
1995. augusztus 30.
"Két amerikai kongresszusi képviselő Iliescu elnökhöz írt levelében aggodalmát fejezte ki a háborús bűnös Antonescu, valamint a Vasgárda rehabilitálását célzó kísérletek miatt. Iliescu majd válaszol, ahogy válaszolt már 1994 januárjában is hasonlóan Abraham Foxman amerikai zsidó elöljárónak: határozottan fellép Antonescu rehabilitálási kísérlete ellen. A fellépésre több alkalma lett volna a román államelnöknek, de nem tette meg: 1993. okt. 22-én, két nappal azután, hogy az amerikai kongresszus megszavazta Románia számára a legnagyobb kedvezményt, Sloboziában, a rendőrkapitányság udvarán Antonescu szobrot avattak. 1994. márciusában, néhány nappal beiktatása után Gavril Iosif Chiuzbaian igazságügy-miniszter kijelentette: "Ion Antonescu marsall - tevékenységének minden árnyoldala ellenére is - századunk hőse. Tudatosan vette vállára a Krisztus-keresztet, vállalván az országvezető szerepét, amikor Romániának határozott vezetőre volt szüksége." 1994 tavaszán Marosvásárhelyen is Antonescu-szobrot akartak felállítani, a magyar polgármester ellenállt, végül a Legfelsőbb Bíróság akadályozta meg azt, hogy a szobrot feltegyék az elkészült talapzatra. 1994 júniusában Karánsebesen, 1994. nov. 12-án Piatra Neamton avattak - katonai tiszteletadással - újabb Antonescu-szobrot. 1995 júniusában Lorin Fortuna, a Republikánus Párt elnöke bejelentette, hogy Temesváron is szobrot szeretne emeltetni Ion Antonescunak, írja Gazda Árpád. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 30./ A felsorolás kiegészíthető azzal, hogy Lugoson is avattak Antonescu-szobrot, erről a Politica (Bukarest) 1994. febr. 5-i száma tudósított."
1995. augusztus folyamán
"A 2000 folyóiratban két tanulmány is foglalkozik Emil Ciorannal. Az egyik Matei Calinescu tollából való /Hogyan lehet az ember az, ami? Tűnődés a román és francia Cioran között/. Cioran 1937-től Párizsban élt, 1947-től csak franciául írt. Calinescu próbálja magyarázni Cioran 1937-ben kiadott könyvét /Románia színeváltozása/, igyekszik megértő lenni: nagyon sokan csatlakoztak a vasgárdistákhoz. Cioran 1972-ben tagadta, hogy valaha is tagja lett volna ennek a szervezetnek, melyet "őrült szektának" nevezett. A fasizmussal való kapcsolatáról pedig azt nyilatkozta, hogy gyűlölte a királyt és rokonszenves volt számára a királlyal szembeforduló legionárius szervezet. A másik tanulmány szerzője Miskolczy Ambrus, készülő könyvéből hoz egy részletet /A bukás stratégiái: önkultusz - énkultusz. Széljegyzetek egy készülő Cioran-monográfiához/. Cioran látványosan megtagadta anyanyelvét: 1949-től 1989-ig románul nem volt hajlandó beszélni, pontosabban ezt a látszatot ápolta, mert barátaival kivételt tett. Megdöbbentő olvasni Cioran Hitlert és Codreanut magasztaló írásait. Cioran a román értelmiségiek mértékadó írója. Cioran `Müncheni benyomások. Hitler a német köztudatban` címmel ilyeneket ír: "Nincs ma olyan politikus a földön, aki több rokonszenvet és nagyobb csodálatot ébresztene bennem, mint Hitler." Cioran elítélte a katolikus egyházat, a pápát, aki megtiltotta a Hitler-Jugendben való részvételt: "Hitler viszont többet jelent a német nép számára, mint ki tudja milyen pápa, aki beleszól egy nép belügyeibe..." Cioran Codreanut dicsőítő írását 1940. nov. 27-én olvasta fel a rádióban. Ebben ilyen vallomást olvashatunk: "Corneliu Codreanu előtt Románia lakott Szahara volt." "Bennünk nyögött a jövő. Egyvalakiban zengett. És ő megtörte létünk szelíd hallgatását, és arra kényszerített, hogy legyünk. Egy nép erényei benne öltöttek testet." Így sorjáznak az áradozó mondatok. Például: "Egy szolga nemzetbe ő öntött becsületet, és egy gerinctelen nyájat büszkévé tett." Azon a napon, amikor Cioran ezt felolvasta a rádióban, legionáriusok elfogták és agyonverték Nicolae Iorga történészt. Miskolczy idézi Cioran antiszemita nézeteit, amelyek a Románia színevátozása egyes fejezeteiben láttak napvilágot. Cioran ezeket a fejezeteket a könyv 1990-es újrakiadásából kihagyta. /2000 (Budapest), aug./ "
1995. szeptember 1.
Benkő Levente /Sepsiszentgyörgy/ összefoglalta az oktatási törvénnyel kapcsolatos eseményeket és a magyar oktatásügy nehéz helyzetét. A parlament jún. 28-án elfogadta a 84/1995-ös oktatási törvényt, másnap 53 RMDSZ és ellenzéki képviselő az elfogadott törvény alkotmányellenességére hívta fel a figyelmet, és óvást nyújtott be az Alkotmánybíróságnak. Júl. 18-án döntött az Alkotmánybíróság: a törvény alkotmányos. Iliescu államelnök júl. 24-én írt alá a törvényt, szentesítve az aug. 31-én életbe lépő jogszabályt. Az RMDSZ válságstábot alakított ki, amely a polgári engedetlenség lehetséges formáit dolgozza ki. Az 1993/94-es tanévben az összes tanuló 6,4 %-a magyar nemzetiségű, azonban csak 4,9 % tanulhatott magyar nyelvű iskolában. A szórványvidéken a magyar gyermekek fele kényszerül román osztályokba. A középiskolások 5,64 %-a magyar, de csak 4,2 % tanulhat anyanyelven. Jelenleg a tantárgyak 50-71 %-át tanítják románul a névlegesen magyarnak mondott szakiskolákban. Az egyetemi oktatásban egyre csökkent a magyar hallgatók száma. A hetvenes években még a magyar hallgatók aránya 5,4-5,8 %-os volt, 1991/92-ben már csak 4,5 %, az 1993/94-es tanévben alig 3,7 %. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen szintén egyre csökken a magyar hallgatók létszáma. Az RMDSZ elnöksége júl. 20-án nyilvánosságra hozta kifogásait az új oktatási törvénnyel kapcsolatban. /Magyarország, szept. 1./
1995. szeptember 1.
"Szept. 1-jén nyílt meg Bukarestben a hágai központú Interetnikai Kapcsolatok Alapítvány és a bukaresti Nemzeti Kisebbségi Tanács szervezésében "A nemzeti kisebbségekre vonatkozó nemzetközi szabályozás bevezetése Románia törvénykezésébe" címmel rendezett kétnapos nemzetközi szeminárium. Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár nyitotta meg a tanácskozást, majd Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa üdvözölte a résztvevőket. Felszólalt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, rámutatva a román törvénykezésnek az etnikai asszimilációt célzó kitételeire, valamint az elekronikus és írott sajtóban időnként megjelenő példátlanul durva magyarellenes kampányra, amely nem csitult a konferencia alatt sem /például Ioan Solcanu kormánypárti alelnöknek az RMDSZ betiltásával fenyegető kijelentése vagy a bécsi döntés 55. évfordulója kapcsán a magyarságot kollektív bűnösként elítélő rágalmak/. A kisebbségekre nézve megszorító intézkedésekről Renate Weber és Gabriel Andreescu, a Romániai Helsinki Bizottság szakértői számoltak be. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 1., 609. sz./"
1995. szeptember 2.
"Mintegy tizenötezren gyűltek össze szept. 2-án Székelyudvarhely főterén az anyanyelvű oktatás védelmében szervezett, az új tanügyi törvény diszkriminációs rendelkezései elleni tiltakozó nagygyűlésen. A fórumon részt vettek az RMDSZ vezetői, parlamenti képviselői és szenátorai, a társadalmi szervezetek, a történelmi magyar egyházak, az erdélyi falvak és városok küldöttei. A fórumot dr. Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere nyitotta meg, majd Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet, utána Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, dr. Jung János a Bolyai Társaság képviseletében, Ráduly Róbert, a Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ elnöke és dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek szólt az egybegyűltekhez. A résztvevők kiáltványt fogadtak el. Nemes Levente Illyés Gyula Koszorú és Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című versét szavalta el. A gyűlés a himnusszal és a székely himnusszal zárult. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 4./ "Magyarnak lenni, ezt a természetes adottságot vállalni feladatvállalást is jelent ma ebben az országban, ahol itthon vagyunk, de ahol sokan nem akarják, hogy itthon legyünk" - mondotta beszédében Markó Béla. Dr. Jakubinyi György az anyanyelvápolás létfontosságát ecsetelte, a magyar nyelven történő tanulás, imádkozás, művelődés nemzetmegtartó erejét. A magyar történelmi egyházak részéről megáldotta a nagygyűlést dr. Erdő János, az erdélyi unitárius egyház püspöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Mózes Árpád, a zsinatpresbiteri evangélikus egyház püspöke, Antal Zoltán református esperes, Csernák Béla püspök-helyettes Tőkés László püspök nevében mondott áldást. /Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), szept. 7-13./ "
1995. szeptember 2.
"Miként képzeli el a történelmi megbékélést Iliescu elnök, amikor egyetlen szóval sem határolja el magát a szélsőséges nacionalista erőktől, ráadásul kormányalakító pártoktól, amelyek magyarellenességükkel, xenofób magatartásukkal tűntek ki? - kérdezte a román sajtó Traian Chebeleu szóvivőtől, aki azt válaszolta, hogy ez "nem illett bele" Iliescu elnök beszédének szerkezeti felépítésébe". Közben Funar polgármester bejelentette, hogy Mátyás király szobrát Vajdahunyadra kell költöztetni, a Hunyadiak kastélyába, és helyébe a román nép latin eredetét jelképező római anyafarkast kell felállítani. Funar szerint az alapszerződést csak azután lehet aláírni, hogy Budapest bocsánatot kér a magyarok által Észak-Erdélyben elkövetett atrocitások miatt, a román államot, a károsultakat és az elhurcolt zsidókat pedig kárpótolja. A polgármester több ízben börtönnel fenyegette a tanügyi törvény ellen tiltakozókat, a magyarokat barbároknak nevezte, akiket "európai életmódra" kell szoktatni, tudósít Bukarestből Gyarmath János. /Magyar Nemzet, szept. 2./ "
1995. szeptember 2-3.
"Mind a tervbe vett magyar kataszter, mind javaink lexikális számbavétele megmaradásunk követelménye - figyelmeztetett Balogh Edgár. A múltban a falujárás az ifjak köréből indult el. Jelenleg is vannak táborozások, de általános nemzetiségi tervfelvállalás hiányában nemegyszer túlsúlyba jut az alkalmi bulizás. Illyefalva vagy Torockó munkatalálkozói egyelőre csak kivételes esetek. A Romániai Magyar Irodalmi Lexikonnak már három kötete megjelent, a további kötetek rendezése folyik Dávid Gyula EMKE-elnök főszerkesztésével, emellett szükség van a magyar kataszter elkészítésére. A "hazai magyar nemzetrész pontos számbavétele" még várat magára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2-3./"
1995. szeptember 3.
Szept. 3-án Koltón, a hagyományos Petőfi-ünnepségen jelen volt Für Lajos, az MDF elnöke, Varga László /KDNP/ és Németh Zsolt /Fidesz/, valamint az RMDSZ helyi vezetői. A többezer résztvevő a tanügyi törvény elleni nyilatkozatot fogadott el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 8., 614. sz./
1995. szeptember 4.
A sepsiszentgyörgyi bíróság meghozta az ítéletet az Illyefalván működő alapítványok kontra pénzügyőrség perben, ezzel alapfokon az alapítványok nyerték meg a jogi csatát. A két mintaszerűen működtetett alapítvány, a KIDA és a LAM pénzügyi tisztességéhez nem fér kétség, a pénzügyőrség által elrendelt százhúsz milliós elkobzás szabálytalan volt, melyet a bíróság nem fogadott el. Az alapítványokat támogató svájci segélyszervezet figyelemmel kísérte a bírósági ügyet. Az egyetlen elmarasztaló ítélet a KIDA ellen az volt, hogy magyarul vezeti nyilvántartását, holott erre a törvény szerint az egyházi alapítványoknak joguk van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./
1995. szeptember 5.
Kolozsváron a Házsongárdi temetőben szept. 5-én kísérik utolsó útjára a súlyos betegség következtében elhunyt Octavian Buracu professzort, neves emberi jogi harcost, az etnikumközi párbeszéd és tolerancia következetes szorgalmazóját. Buracu az 1989 decemberi fordulat után a Kolozs megyei ideiglenes vezetőség elnöke lett, ahol az első parlamenti választásokig sikerült gátat vetnie a nacionalista térhódításnak. Az Interetnikai Párbeszéd Egyesület létrehozója és haláláig elnöke volt. /Magyar Nemzet, szept. 5./
1995. szeptember 5.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ nemzeti keresztény platformja kidolgozta a székelyföldi autonómia első tervezetét. A tervezet a dél-tiroli modellt követi. /Magyar Hírlap, szept. 5./
1995. szeptember 5.
A kolozsvári kiadónál megjelent egy román nyelvű könyv, szaporítva a magyar bűnökről beszámoló könyvek sorát: A Holocaust útja - Észak-erdélyi zsidók kálváriája. Az egykori pártfunkcionárius, Vasile Ciubancan doktori disszertációját tartalmazza a kötet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./
1995. szeptember 6.
"Az RMDSZ politikai akciói nem támaszkodnak a romániai magyarság többségének elképzeléseire, nyilatkozta a Rompresnek Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt elnöke. Elmondta, hogy Holló László Leventével, a párt külországi magyar kapcsolatokban illetékes vezetőjével aug. 28-án Budapestre látogatott, ahol találkozott a Fidesz és a Magyar Demokrata Fórum /MDF/ képviselőivel, fogadta őket Horn Gyula miniszterelnök, továbbá az MDF elnöke és a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elnöke, Csoóri Sándor is. A találkozókon kérték a magyar tárgyalófeleket, "ne támogassák egyoldalúan az RMDSZ politikai akcióit, mert azok csak az RMDSZ "néhány szélsőséges vezetőjének politikai elképzeléseire épülnek". Kiss Kálmán azt kérte, hogy a romániai magyarságnak szánt segélyek ne az RMDSZ "szűrőjén" menjenek keresztül, mert e támogatások könnyen eltéríthetők az eredeti céltól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./"
1995. szeptember 6.
"Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa aug. 28-án érkezett Romániába, aug. 31-ig több tárgyalást folytatott. Minden tárgyalása zárt ajtók mögött folyt, újságíróknak nem nyilatkozott, ennek ellenére a román sajtó és tévé olyan kijelentéseket adott a szájába, hogy a tanügyi törvény felülmúlja az európai normákat. A főbiztos végül írásbeli nyilatkozatban foglalta össze véleményét, a "román sajtó ezt a nyilatkozatot is megcsonkítva, torzítva ismertette." Max van dr Stoel elmondta: biztosították arról, hogy a tanügyi törvény sérelmezett cikkelyeit kormányrendeletekkel fogják szabályozni. Ez az ígéret azonban nem nyugtatta meg az RMDSZ-t. A főbiztos elmondta, hogy jelentésében ajánlani fogja: a jövőben a kisebbségek véleményét kérdezzék meg az őket érintő törvényekről. A kisebbségek oktatási igényei időről-időre változnak, olvasható a főbiztos nyilatkozatában, ezért "fontos lenne az új törvény alkalmazásának hatását bizonyos időszakonként felülvizsgálni." Ugyancsak szorgalmazta az anyanyelvű szakoktatást, ajánlotta, hogy a történelem tankönyveinek megírásába vonjanak be kisebbségi történészeket is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 6./"