"Aug. 11-én megnyílt a 14. Ady Akadémia, a debreceni nyári egyetem. A kettős állampolgársággal kapcsolatban különösen fontos a magyar politikusok felelőssége, "ne ígérjünk olyat, amiről tudjuk, hogy nem teljesíthető" - jelentette ki Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős politikai államtitkára Debrecenben, sajtótájékoztatón. "Nem szabad illúziót kelteni azzal, hogy a schengeni határok átjárhatók lesznek a kettős állampolgársággal" - tette hozzá. Magyarország számára az európai uniós csatlakozás az egyetlen esély a nemzet újbóli összekapcsolódására; a belépés után a "magyar-magyar kapcsolatok egy része belpolitikává válik" - hangsúlyozta az államtitkár. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök az Ady Akadémia résztvevőit köszöntve örömét fejezte ki, hogy a Kárpát-medence minden részéből érkeztek magyar értelmiségiek. Megfogalmazása szerint "elit emberekké" kell válni, akiket az jellemez, hogy amit gondol, azt mondja, s amit mond, azt teszi. Orosz István történész professzor, az Ady Akadémia elnöke elmondta: a határokon túl élő magyar értelmiségiek idei továbbképző tanfolyamának összesen 230 résztvevője van. A tíznapos kurzuson öt szekcióban - orvosi, közgazdaság-tudományi, humán tudományok, pedagógia-oktatás módszertan és Európa-tanulmányok - hallgatnak előadásokat a résztvevők. Orosz István ebben a közös nyelvet, a közös múltat és a nemzeti emlékezetet nevezte a magyarság számára összetartó erőnek. /Megnyílt a debreceni Ady Akadémia. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./"

"Aug. 10-én, vasárnap első alkalommal szerveztek falutalálkozót a 350 lelkes Göcs településen. Felújították a református templomot, úgy várták az elszármazottakat. Majthényi Wass Csaba göcsi lelkipásztor kiemelte, hogy a göcsi református egyház 1997-ben önállósodott, leválva a székelyvajai egyházközségről. A székely ruhába öltözött fiatalok a Fábián Anna Olga által betanított kis műsorral elnyerték a hallgatóság tetszését. A múlton nyugszik a jelen, s azon a jövendő - olvasható a Széchenyi István-idézet a templom szomszédságában felállított kopjafán. A kopjafát Osváth Csaba ákosfalvi polgármester állította. /Simon Virág: Indulj hazafele... Hagyományteremtő találkozás Göcsön. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./"

"Aug. 11-én bábos tábor nyílt az Esztergomi Várszínházban. A Nagyváradi Bábszínház művészeinek irányításával immár harmadik alkalommal megrendezett egyhetes programban csaknem száz gyermek vesz részt. A bábos tábor munkájában 2001-ben negyven, tavaly hatvanöt gyermek vett részt, az idén pedig több mint harminc jelentkezőt hely hiányában el kellett utasítani. /Bábos tábor Esztergomban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./"

"Maderspach Livius alig hetvenoldalas könyve Zólyomban, a Nádosy Ferenc Könyvnyomdavállalatban 1909-ben látott nyomdafestéket. 2002-ben a szegedi Bába Kiadó újra kiadta. Zakar Péter a könyv előszavában ezzel indít: "Ezt a kis könyvet nem történész írta. Maderspach Livius magyar királyi bányatanácsos, számos bányászati szakcikk szerzője, szülei: édesapja, Maderspach Károly és édesanyja, Buchwald Franciska emlékét akarta ezzel a munkával megörökíteni. A megjelenés időpontja (1909) nem véletlen. Ruszkabányán ekkor avatták föl azokat az emlékhelyeket, amelyek a tragikus sorsú család e két tagjára emlékeztettek". Maderspach Károlynét, egy aradi születésű ötgyermekes asszonyt vesszőztetett meg a mindenre képes Haynau a szabadságharc támogatása miatt, aminek hírére a férj, a kor ívelt vashídjainak atyja, aki a Clarc-féle Lánchíd-terv mellett szintén elküldte pályatervét, öngyilkos lett. A könyv a családtörténet mellett bemutatja azt a Ruszkabányát és Ruszkicát, amelyek a vasgyártás helyei voltak két évszázada, s amelyek ma már világhírű márványáról ismertek. /Makay Botond: Adatok Ruszkabánya történetéhez. Maderspach Károlyné tragédiája. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 12./"

"A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetést adományozta Tom Lantosnak, az amerikai kongresszus külügyi bizottsága rangidős, demokrata párti tagjának Medgyessy Péter miniszterelnök aug. 11-én, az Országház kupolatermében. A magyar származású politikus - aki idén töltötte be 75. életévét - a magyar-amerikai kapcsolatok előmozdítása érdekében az elmúlt évtizedekben kifejtett tevékenysége elismeréseként kapta a kitüntetést. Tom Lantos 1945-ben telepedett le Amerikában, három évtizedig dolgozott közgazdász professzorként, 1980 óta kongresszusi képviselő Kalifornia államból. Az amerikai képviselőház nemzetközi kapcsolatokért felelős bizottságának társelnöki tisztét betöltő Tom Lantos üdvözölte, hogy az Egyesült Államok és Magyarország szövetségesként vesz részt a terrorizmus elleni harcban. Tom Lantos újságíróknak nyilatkozva elmondta: mindent megtesz annak érdekében, hogy amerikai segítséggel sikerüljön Magyarországon egy szilícium-völgyet kialakítani, és ennek érdekében tárgyalásokat is folytatott. /Magyar állami kitüntetés Tom Lantosnak. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./"

"Szépkenyerűszentmárton szórványközségben idén immár a negyedik református gyermektábort szervezték meg. A tábor kezdeményezője és szervezője Kiss Ildikó nyugdíjas tanítónő, aki Kanadából jár haza nyaranta. Kiss Ildikó hat éve él Kanadában, Torontóban. A nyugdíjas tanítónő tagja egy gyermekmissziónak, amely az erdélyi magyar gyermekotthonokat, iskolákat és szórványkollégiumokat segíti adományokkal. Ő szervezi immár negyedik éve a református egyház égisze alatt működő tábort. A fő cél a magyar nyelv gyakorlása. Ezt népi játékokkal, népdalok és mondókák tanulásával érik el. Ezek mellett kézműves foglalkozások is voltak. /Valkai Krisztina: Negyedik református gyermektábor a szórványban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./"

"Az idén a Mákófalvi Színkör második alkalommal vett részt a Határon túli magyar fiatalok találkozóján (jún. 29.-júl 8.). A találkozó immár nyolcadik alkalommal adott lehetőséget 600 határon túli magyar fiatalnak, hogy Budapestre látogassanak. Mádl Ferenc köztársasági elnök meglátogatta a találkozó résztvevőit. Érdekes színfoltjai voltak a találkozónak az egynapos kiállítások: mindenki a maga tájegységéről hozott népviseletet, kézműves tárgyakat mutatta be. A Petőfi Csarnokban mutatkoztak be az együttesek: Erdélyből, Felvidékről, Horvátországból, Kárpátaljáról, Németországból, Szlovéniából. Erdélyből hat csoport lépett színpadra: gyimesközéplokiak két csoportja, mezőbándi, balánbányai fiatalok, a szamosújvári Kalákások és nem utolsó sorban a mákófalviak. A fiatalok előadásokat hallgattak, megnézték a Parlamentet, a Szent Koronát, a Nemzeti Múzeumban megnézték a Rákóczi szabadságharc emlékére készült kiállítást, valamint Magyarország történetét az államalapítástól 1990-ig. Menettánc felvonulás volt a Váci utcán egészen a Vörösmarty térig. /Kovács Pali Ferenc: Vendégségben Budapesten. Határon túli magyar fiatalok találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./"

"Mintegy hárommillió forint értékű támogatásban részesül húsz romániai szórványóvoda az Apáczai Közalapítvány Óvodatámogatás 2003 programja keretében, lebonyolítására idén is a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét (RMPSZ) kérte fel a közalapítvány. A húsz támogatandó intézményt a pedagógusszövetség megyei szervezetei jelölték ki, valamennyi óvoda olyan településen működik, ahol a magyarság részaránya csekély. A csomagok színes televíziót, videomagnót, rádiómagnót, tizenhárom mesefilm-kazettát, meséskönyveket, az óvónőknek szakkönyveket, a gyermekeknek pedig játékokat tartalmaznak. Az RMPSZ elnöke úgy véli: a kapott támogatás öt-tíz évre meghatározhatja egy-egy magyar oktatási intézmény létét. Eddig négy országban: Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában, Szerbiában 86 óvodát, illetve óvodai csoportot támogatott a közalapítvány a helyi magyar pedagógusszervezetek közreműködésével. A támogatott romániai óvodák száma 15 volt. (MTI) /Támogatás szórványóvodáknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./"

"Csittszentivánon, az általános iskola faragókörének tagjai /Bandi Dezső népművelő irányításával/ emlékművet készítenek a tatárjárás idején Csittfalván elhunytaknak, a tatárjárás idején Csittfalván elhunytaknak, illetve az I. és II. világháborúban elesett hősöknek. /Járay Fekete Katalin: Emlékművet faragnak a csittszentiványi diákok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./"

"Tíz esztendeje szervez tábort a határon túli magyarok számára a paksi művelődési központ. Évről évre érkeznek a Pakstól pár kilométernyire levő cseresznyéspusztai táborba a diákok a felvidéki Galántáról, a vajdsági Kishegyesről, a kárpátaljai Viskről, a Bánságból és Erdélyből. A bánságiakat Temesvár, az erdélyieket Marosvásárhely, Kézdivásárhely, megyénkből Lupény és Vulkán képviselte. Anyanyelvi, újságírói, versmondó, népzenei, történelmi kiscsoportokat alkotva dolgoztak, előadásokat hallgattak, kirándultak Kiskunmajsára, ahol Pongrácz Gergely, a Corvin-köz egykori parancsnoka mutatta be egyedülálló 56-os magánmúzeumát. A táborozás utolsó napján közös műsorral léptek fel a katolikus Szentlélek templomban, amelyet Makovecz Imre tervezett. /Farkas Éva: Lupényi diákok Cseresznyéspusztán. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 13./"

"A kedvezménytörvénynek annyiban van jelentősége, hogy a mindenkori magyar kormányt kötelezi a határon túli magyarság, illetve a szomszédos országok magyar nyelvhez, kultúrához kötődő állampolgárainak támogatására - jelentette ki Kovács László külügyminiszter az Erdélyi Riport /Nagyvárad/ hetilapnak adott interjújában. Kovács hangsúlyozta: a támogatásokhoz és kedvezményekhez nem lenne szükséges a kedvezménytörvény, ezekről kétoldalú megállapodásokat is lehetne kötni. Kovács László szerint a magyar diplomácia egy évig dolgozott azon, hogy a kedvezménytörvény ne okozzon gondokat a kétoldalú viszonyban, összhangba kerüljön az európai uniós előírásokkal. A kettős állampolgárság kérdésével kapcsolatban a magyar külügyminiszter hangsúlyozta: ez nem ügy, hiszen bármelyik vajdasági vagy romániai magyar folyamodhat magyar állampolgárságért. Az elbírálás egyénileg történik, és ha az illető megfelel bizonyos feltételeknek, így letelepedik és leteszi az állampolgársági vizsgát, megkapja a magyar állampolgárságot. - Gyermeteg elképzelés viszont, hogy egyetlen döntéssel több százezres vagy milliós magyar közösségek együtt válnak magyar állampolgárrá. Ha az állampolgárság megszerzése egyszeri döntéssel nagy tömegekre vonatkozna, katasztrofális helyzetet idézne elő. Azt jelentené, hogy mintegy hárommillió embernek kellene biztosítanunk mindazokat az ellátásokat, melyek Magyarországon állampolgári jogon járnak. Gondolkoznak azon azok, akik a határon túl vagy határon innen feszegetik ezt, hogy mit jelentene ez a magyarországi egészségügynek, a szociális ellátásnak? Szerintem az ilyen felelőtlen felvetés csak politikai hangulatkeltésre való - mondta. Kovács László visszautasította azokat a vádakat, hogy a Medgyessy-kormány lemondott volna a határon túli magyarokról. Emlékeztetett arra: a kedvezménytörvény módosításával sikerült elérni, hogy a jogszabályt nem kell majd megsemmisíteni Magyarország európai uniós taggá válása után. /Kovács László nyilatkozott az Erdélyi Riportnak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 14./"

"Magyarország uniós csatlakozásának közeledtével, minthogy a Szerbiában és Ukrajnában élő - délvidéki és kárpátalji - magyarság hamarosan csak vízummal utazhat az anyaországba, ismét napirendre került a kettős állampolgárság kérdése. Tusnádfürdőn, a XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen ezzel kapcsolatban Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke elmondta: "A kettős állampolgárság az Európai Unióban teljesen jogszerű, a szerb kormány is jelezte, hogy kész tárgyalni. A magyar kormány viszont ellenzi a kérést. Nincs a világon olyan nemzet, olyan ország, amely hasonló helyzetben így cselekedne. Ennél mélyebbre nehéz lenne süllyedni." Ennek nyomán az MSZP-t, SZDSZ-t támogató sajtó a volt kormányfőt bírálta, föltéve a kérdést, miért nem tett semmit e téren akkor, amikor hatalmon volt? A Fidesz és vezetői elleni szüntelen támadások 1998 tavaszán a Fidesz és szövetségesei kormányalakítása után kezdődtek. Voltak hibái a Fidesznek, tagadhatatlan. Például hogy nem hozta tető alá a határon túliak számára a kettős állampolgárságot. Azonban nagy lendülettel látott hozzá a sárba taposott nemzeti tudat élesztéséhez, a nemzet egységének a határok fölötti megteremtéséhez, a kádári elnemzetlenítés után felvállalta a határon túli magyarsággal való összetartást. Így került sor egyebek mellett az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozására, a kedvezménytörvény kidolgozására, a csángók ügyének felvállalására, a határon túli magyarság minden eddiginél hathatósabb támogatására. A Horn-kormány idején, 1994 és 1998 között, , többször fölvetették a határon túliak számára a vízumkényszer bevezetését, "anyagi okok" miatt a Kossuth Rádió teljesítményének a csökkentését, a Duna TV felszámolását stb. Kovács László a magyar-román alapszerződés előkészítésének hevében kijelentette: nem kívánja feláldozni Magyarország tíz és félmillió lakosát a határon túli kétmilliós (!) magyarság vélt érdekeiért. És a magyar fél egyik engedményt a másik után tette, s amint az aláírás után kiderült, a szerződés előzetesen közölt szövege nem volt azonos az aláírttal. Ezek után Kovács László többször azt hangoztatta, hogy "a magyar kormány nem hagyta cserben, nem árulta el a romániai magyarságot". 1997 januárjában, amikor a romániai kormánycsere után úgy tűnt, elérkezett az idő a Bolyai Egyetem újralétesítésére, az SZDSZ-es Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori elnöke, kifejezetten ellenezte ezt. 1997 őszén a magyar kormány Kovács László külügyminisztert bízta meg azzal, hogy aláírja az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által kidolgozott Európai Egyezményt az Állampolgárságról. Ennek 3. cikkében ez áll: "1. Minden állam saját joga szerint határozza meg, kik az állampolgárai. 2. Az ilyen törvényt más államok kötelesek elfogadni, amennyiben az összhangban áll a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, a nemzetközi szokásjoggal és az állampolgárság tekintetében általánosan elismert jogelvekkel." Ezen egyezmény alapján javasolta 1998 április elején az MVSZ, hogy a magyar kormány adjon magyar állampolgárságot a határon túli magyarság részére. Az akkori MSZP-SZDSZ kormány viszont ezt ellenezte. Az egyezményt aláíró Kovács László nem átallotta föltenni a kérdést: a kettős állampolgársággal rendelkezők melyik országban teljesítenek majd katonai szolgálatot, hol fizetnek adót, hol vesznek részt a választásokon? Mintha nem tudta volna, hogy mindenki ott katona, ahol lakik, ott fizet adót, ahol dolgozik. Aki tehát nem lakik Magyarországon, hiába magyar állampolgár, hiába van magyar útlevele, személyi igazolvány nélkül nem szavazhat. Szent-Iványi István, az SZDSZ országgyűlési csoportjának vezetője arra hivatkozott, hogy a határon túli magyarok kettős állampolgársága megrontaná a szomszédos országokkal való kapcsolatot. Miért hátrált meg akkor a Fidesz? Az MSZP-SZDSZ bértollnokai szerint azért, mert 1998 tavaszán csupán választási ígéretként karolta föl, anélkül, hogy a kérdést valóban orvosolni szándékozott volna. Talán leintette őket az Európai Unió? Nem valószínű, mert az ugyancsak az Európai Unióba igyekvő lengyelek lengyel kártyával szabad belépést, külhoni lengyel állampolgárságot biztosítottak a litvániai, a fehér-oroszországi és az ukrajnai mintegy kétmillió lengyelnek. Románia - az ukránok, oroszok, gagauzok kivételével - megadta a román állampolgárságot a Pruton túli moldovaiaknak. Horvátország állampolgárságot, útlevelet biztosított az országon kívüli horvátoknak, akik így vízummentesen utazhatnak Európa-szerte. Az Orbán-kormánynak, úgy tűnik, azért kellett meghátrálnia, mert a törvénynek az Országgyűlésben való megszavazásakor nem számíthatott az MSZP és az SZDSZ képviselőinek a szavazatára. A kettős állampolgárság után az MSZP kezdettől ellenezte a státustörvényt is. Utólag ugyan elfogadta, de végül kiderült, csak falból, mert amikor az Orbán-Nastase egyezmény létrejött, bár előtte való nap ennek szövegét még egyértelműen támogatta, elszabadította a 23 millió románnal való ijesztgetést. És ez hozzá is járult választási győzelméhez. A tavalyi választások után ismét az MSZP-SZDSZ alakított kormányt, az új kormányfő azzal kezdte, hogy az Orbán-kormány "túlszerette" a határon túli magyarságot. Az új kormány kibelezte a törvényt, majd megígérte a román félnek, hogy az új magyar igazolványokon már nem lesz rajta a magyar korona. Most, hogy a délvidékiek ismét kiálltak a magyar állampolgárság megadása mellett, s miután a szerb kormányfő jelezte, hogy ennek semmi akadálya, Kovács László és a külügy több munkatársa sietett kijelenteni, hogy erről szó sem lehet. Néhány nap múltán azután Kovács László nagy hirtelen hajlandó tárgyalni a kérdésről. Csak nem adta föl a határon túli magyarságot leíró kádári hagyományt? Csak nem tűntek el egyszeriben az eddig hangoztatott akadályok? /Asztalos Lajos: Meddig lehet még süllyedni? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./"

"A Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) 2002-ben a moldvai csángómagyarok hagyományos népi kultúrájával és történelmével kapcsolatos állandó kiállítás, múzeum alapítását kezdeményezte. A budapesti Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával az elmúlt másfél évben felépítettek a kiállítások és raktárak számára két épületrészt Zabolán, melynek ünnepélyes megnyitójára a tervek szerint szeptember 14-én kerül sor. Az alapanyagok költségei időközben megduplázódtak, ezért adományokat várnak, olvasható dr. Pozsony Ferenc egyetemi professzor, KJNT-elnök közleményében. /Adományokat várnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./"

"Visszafordíthatatlan negatív folyamatot indíthat el az Apáczai Közalapítványon keresztül a romániai magyar szórványoktatásnak biztosított támogatás ,,elbizonytalanodása" - aggodalmaskodnak a hazai civil szervezetek vezetői. A magyarországi Apáczai Közalapítvány szórványprogramjából az elmúlt két tanévben eszközvásárlásra, útiköltség- és szállástérítésre, pedagógusi ösztöndíjakra, táborok szervezésére, valamint az adott térség kiemelt programjának lebonyolítására kaptak anyagi segítséget a diaszpórában működő magyar tanintézetek. A meghívásos alapon kiírt pályázatokon évente öt-ötmillió forintot ,,irányítottak" Romániába a temesvári Bartók Béla Alapítványnak, a válaszúti Kallós Zoltán Alapítványnak, a dévai Szent Ferenc Alapítványnak, a Beszterce Művelődési Alapítványnak, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület aradi fiókszervezetének és a Kőhalmi Református Egyházközség Szórvány Diákotthonának. A felsoroltak mellett Máramaros és Szilágy megyéket is érintő program összesen 3425 - közülük 576 Temes, 412 Arad, 410 Hunyad megyei - diáknak biztosított résztámogatást. A 2003-2004-es tanévre már nem írták ki a pályázatot. A közoktatásra most nem kapott pénzt a magyar államtól - mondta Halász Ferenc, a Bartók Alapítvány elnöke, aki furcsállja ezt, mert tudomása szerint a magyar tanügyi tárca költségvetését megkétszerezték. A támogatást folyamatosnak ígérték, majd hirtelen felfüggesztették - és a segítségre számítottak az iskolák vezetőségei, a pedagógusok, diákok és szülők. Ezt fogalmazták meg abban a nyilatkozatban, melyet a hat szervezet vezetőségi tagjai még június 14-én írtak alá Déván, és juttattak el az Apáczai Közalapítványnak, Kötő Józsefnek, az RMDSZ oktatási alelnökének, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a magyar Oktatásügyi Minisztériumnak és a magyar Miniszterelnöki Hivatalnak. Választ még nem kaptak. - A közalapítvány 2001-ig csak a magyar felsőoktatást és a középiskolai szintű szakoktatást támogatta, utána változtatták az alapszabályzatát úgy, hogy a közoktatásra is fordíthasson- mondta Halász. Számítógép-vásárlásra ugyan meghirdették a pályázatot, de az elnyerhető négymillió forint helyett a Bartók Béla Alap A szép nevű Kalotaszentkirály-Zentelke példamutató községnek számít Kolozs megyében. Szórványkollégiuma eredményes, nyaranta pedig egyik rendezvény a másikat éri. Két egymást követő évben az Erdélyi Gitártábort is itt tartották, idén a Szentkirályok Szövetségének éves találkozóját is itt rendezték meg. Most egy kiadvánnyal jelentkeznek: A Kalota partján Ady Endre azonos című versének sorát kölcsönözve, a Kalotaszentkirályi Önkormányzat és az Ady Endre Kulturális Egyesület közös kiadású falumonográfiájával. /Sándor Boglárka Ágnes: Üzenet a Kalota-partról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./"

"A szlovák kormány törvény-előkészítő tanácsa aug. 12-én úgy döntött, hogy ajánlja a kabinetnek az önálló magyar egyetem létrehozását célzó törvénytervezet elfogadását. Erre a Révkomáromban létesítendő Sellye János Egyetem megalapításáról szóló tervezet tárcaközi egyeztetése után került sor. Szlovákia négypárti kormánya tavaly közzétett programnyilatkozatában kötelezte el magát - a kormányhoz tartozó Magyar Koalíció Pártja MKP) szabta elvárásoknak megfelelően - a három karral indítandó önálló magyar egyetem létrehozása mellett. Azóta többször is úgy tűnt, hogy az MKP törekvése zátonyra fut. A feladat sürgető, mert az eredeti elképzelések szerint a közgazdasági, tanárképző és református teológiai karokkal induló egyetemet 2004. január 1-jéig szeretnék létrehozni, és a tervek szerint ugyanezen év szeptemberében megkezdődne az oktatás. Révkomárom önkormányzata erre a célra a védelmi tárcától 40 millió koronáért megvásárolta a magyar történelem legendás bástyája, a révkomáromi vár központi épületét, rövidesen megkezdődhet a felújítása. A szlovák kormány az idén 100 millió, jövőre 62 millió, 2005-ben 72 millió, 2006-ban pedig 83 millió koronát tervez költeni az egyetem létrehozására és fenntartásának részköltségeire. /Önálló magyar egyetem létesül Szlovákiában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./"

"Sepsiszentgyörgyön újra agonizál a helyi tévé, Gyergyószentmiklóson most éppen sincs, de úgy tűnik, heteken belül kettő is lesz, akárcsak Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában. Világszerte reneszánszát éli a helyi tévézés, de hazai magyar nyelvű helyi adókra ez nem vonatkozik, többségük a túlélésért küzd. Az RMDSZ stratégiája hiányzik, hogy a helyi tévéadókat hadrendbe állítsa. /Csinta Samu: Tévés elmúlás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./ Elképzelhető, hogy a sepsiszentgyörgyi STV-nek, a helyi televíziónak a nyár eleji kényszerszünet után szeptembertől újra be kell szüntetnie műsorainak sugárzását. Az RCS kábeltársaság nem rendezte az időközben 900 millióra növekedett adósságait, és ezért tovább emelkedtek az STV állami tartozásai is. Emiatt zárolták az STV bankszámláit. Szalló László, az STV tulajdonosa elmondta: beperelték az RCS-t, az ügyvéd azt ígérte, egy hónapon belül a kábeltársaság rendezi a tartozását, de az STV vezetősége ebben már hinni sem mer, ugyanis a cég tavaly augusztus óta nem fizetett. /Farkas Réka: "Kár volt ezért a két hónapért"? = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./"

"Az Agricultura Romaniei hetilap cikkírója a háromszéki román közösséget ért sérelemnek tekinti a kézdivásárhelyi burgonyakísérleti állomás területének visszaszolgáltatását. Török Sándor polgármester cáfolta a szaklapban megjelenteket, és kifejtette, a jogos tulajdonukat követelő gazdák minden bizonnyal hatékonyabban kísérletezhetnek majd az érintett földterületen.A cikk szó szerint idézte Horia Grama Kovászna megyei prefektus Ilie Sarbu mezőgazdasági miniszternek írt levelét. A prefektus levelében kifejtette, hogy miért nem ért egyet az állomás területének 227 hektárra való csökkentésével. A kézdivásárhelyi kísérleti állomás Ceausescu rendeletével alakult meg. A földeket az akkori termelőszövetkezetektől verbuválták össze.Török Sándor, Kézdivásárhely polgármestere meglepődve olvasta az újságcikket: "Az utolsó talpalatnyi földdel kapcsolatosan megjegyezném, hogy ez a terület az utolsó rögig a háromszéki gazdák telekkönyvezett tulajdona, amit a román állam teljesen jogtalanul vett el, és amelyet a kilencvenes évek elején, valamint a 2000-ben megjelent törvények alapján próbál valamilyen formában visszaszolgáltatni. A cikkből számomra kiderül, hogy az írója szerint a földtörvény csak a Romániában élő románokra vonatkozik, a magyarokra nem. Mi nem kérünk egyebet, csak azt, amit a törvény minden egyes állampolgár számára biztosít." /Bartos Lóránt: "Az utolsó talpalatnyi román föld". = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./"

"Az érmelléki Ottományban másodjára szervezték meg a falu napjait aug. 9-10- én. Emléktáblát avattak néhai nagyhírű lelkipásztoruk, a gyülekezetet 38 évig szolgáló Cs. Nagy Dániel tiszteletére. A templomban a lelkész leánya leplezte le a falu állíttatta emléktáblát, majd megkoszorúzták a templom előtti első és második világháborús emlékművet a székelyhídi református férfikar és a szalacsi asszonykórus egymásnak felelgető dalainak kíséretében. /Balla Tünde: Békét és szeretetet hirdető ottományi harangok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./"

"Költők, írók, irodalomtörténészek, kritikusok, irodalmi folyóiratok szerkesztői, összesen csaknem 200 táborlakó részvételével aug. 13-án megnyílt és három napon át tart a XXXI. Tokaji Írótábor, amelynek idei központi témája a mai magyar irodalmi lapok, folyóiratok munkájának, tevékenységének értékelése. Vitaindító előadásokat tartott Kalász Márton, Kamarás István, Keresztúry Tibor, Pomogáts Béla, L. Simon László és Tarján Tamás. Az írótábor megnyitójára Nemzeti irodalom és globalizáció címmel a miskolci Bíbor Kiadó gondozásában, Serfőző Simon szerkesztésében megjelent a tavalyi írótábor összefoglaló évkönyve, továbbá a Tiszta lappal - Mai magyar irodalmi lapok című tanulmánykötet, Székelyhidi Ágoston szerkesztésében. /Megnyílt a XXXI. Tokaji Írótábor. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./"

"A sokévi szembenállás után szinte hihetetlen, hogy akadt egy olyan fontos nemzetpolitikai kérdés, a kettős állampolgárság, amelyikben többé-kevésbé egyetért Markó Béla és Tőkés László. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete nagyjából ugyanabban a szellemben üdvözölte a vajdasági magyar kérést, mint az RMDSZ-elnök. A Magyar Polgári Szövetség javaslata pedig, hogy a kérdésről folytassanak higgadt tárgyalást, akár Markó Béla-idézet is lehetne. A mostani egyetértés nem Tőkés Lászlón vagy Szász Jenőn múlik. Ők most is azt mondják, amit korábban. A meglepetést Markó Béla okozta. Markó Béla vállalta a konfliktust az állampolgárság kiterjesztésétől még erősen ódzkodó magyar kormánnyal, vállalta a szembesülést az RMDSZ korábbi visszatáncolásával. Abban pedig biztos lehetett: jó ügy érdekében vállal kockázatot. Eddig csak a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete fogalmazta meg az erdélyi magyarság igényét a kettős állampolgárságra. Ezt sem az RMDSZ, sem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete, de még a Polgári Szövetség sem tette. /Gazda Árpád: A jó ügy kockázata. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./"

"Kovács László külügyminiszter kettősállampolgárság-ügyben tett nyilatkozata kettős üzenetet hordoz. Egyrészt máris megelőlegezi a hivatalos választ a kárpátaljai és a délvidéki magyar szervezetek által megfogalmazott felvetésre, másrészt pedig új színben tünteti fel a határon túli magyarság egészét. A kedvezménytörvény munkavállalásra vonatkozó paragrafusa kapcsán megszületett Orbán-Nastase paktum után a magyar piacot elözönlő húszmillió román munkavállalótól kellett félniük a magyar állampolgároknak, most hirtelen a három és fél millió határon túli magyarból lett mumus. Ők ugyanis arcátlan módon immár magyar állampolgárságra, magyar útlevélre és természetesen a magyar társadalombiztosítási rendszer szolgáltatásaira vágynak. Éhenkórász szegény rokon módjára le akarják rohanni Magyarországot, hogy kifosszák az amúgy is szűkös államkasszát. A nyilatkozat belpolitikai szempontból valószínűleg pozitív fogadtatásra talál. Holott a határon túli magyarok elsöprő többsége elsősorban nem ezért szeretné megkapni a magyar állampolgárságot. Zömüknek ugyanis esze ágában sincs elhagyni a szülőföldjét, még magyar állampolgárként sem. A tény szimbolikus töltete, ami számít, valamint a tény, hogy az EU-csatlakozásból hosszú távon is kimaradó magyar közösségek anyaországgal való kapcsolattartása nem ütközik nehezen áthágható akadályokba. Ezért lehetne szó például a korlátozott állampolgárság megadásán: ezzel útlevelet ugyan kaphatnának a határon túli magyarok, de tb-kártyát nem, így természetesen azon ország szociális juttatásait vennék igénybe, és ott szavaznának, ahol a hivatalosan bejelentett lakhelyük van, javasolta cikkében Balogh Levente. /Balogh Levente: A szegény rokon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./"

"Szent István napja nemcsak egyházi ünnep, hanem a magyar nemzet egészének ünnepe. Szent István király Nagybánya védőszentje is. Bizonyítja ezt a város pecsétjén, a bánya felett trónoló királyalak. A város mára rombadőlt templomát is róla nevezték el; ma már csak tornya van meg. A nagy király méltatlan utódai a hatalomban, most pont a szolgaian értelmezett "európaiság" nevében akarják letörölni ezt a szent jelképet a sokunknak kedves zöld könyvecske borítójáról, írta dr. Sasi Nagy Béla. Volt aki micisapkának nevezte, összetévesztve nagyapja ünnepi fejfedőjével. A mostani vezetők a szerbek által nem ellenzett kettős állampolgárságot sem akarják megadni. "Ne magyarkodjanak!" felkiáltással meg szeretnének szüntetni mindent, ami nemzeti. A mai kormányzat kijelenti: "merjünk kicsik lenni!" Magyarországból az csinál kicsit, aki le akarja ereszteni a schengeni vasfüggönyt magyar és magyar közé. /(Dr. Sasi Nagy Béla): Szent István napi kesergő. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 15./"

"Mivel még mindig nem kapta meg a koronkai campus teljes dokumentációs anyagát, a Sapientia Alapítvány marosvásárhelyi kuratóriuma a tervezőkkel kötött szerződés felbontását is fontolóra veszi, jelentette ki Hollanda Dénes dékán. A késésért felszámított bírság eddig eléri a 67 ezer eurót; az összeget egyelőre még nem vonták le a budapesti Team Pannon és marosvásárhelyi Arhigraf tervezőiroda honoráriumából. A Sapientia eddig nem számított fel bírságot, de a teljes összeget sem utalta át. A koronkai campus területrendezési munkálatai is csaknem egy hónapos késéssel kezdődtek. A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) és a Sapientia Alapítvány kuratóriuma által 2003-ra jóváhagyott 600 millió forintból és a jövőre ígért azonos nagyságú összegből szeretnék véglegesíteni a munkálatokat. Euróra átszámítva az összeg mintegy 4,8 milliót jelent, míg a szerződésben szereplő összeg 6,08 milliós. A csíkszeredai nyertes Benzot-Har fővállalkozóként, magyarországi partnere, a kecskeméti Baustar és volt versenytársa, a marosvásárhelyi Izorep Kft. pedig alvállalkozóként lát munkának. Az elképzelések szerint idén befedik az épületet, jövő év október elsején pedig itt nyitnák meg a 2004/2005-ös tanévet./Szucher Ervin: Szerződést bonthat a Sapientia a késlekedő tervezőkkel. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./"

"A román állampolgárként Stockholmban élő Vánky Szabolcs Zsombor az udvarhelyi városi tanácsnak címzett, és a sajtónak is eljuttatott levelében azt állította, hogy egykori házát a Székelyudvarhelyért Alapítvány nem tisztességes úton szerezte meg 2002-ben. Az alapítvány elnöke, Szász Jenő polgármester visszautasította a rágalmat. Vánky szerint a vételár őt illeti meg, hozzátette, hogy az alapítvány a reális érték negyvenszereséért vásárolta meg a házat. Vánky a polgármesterrel politikai harcban álló helyi tanácsosoktól azt kérte, "vonják felelősségre Szász Jenő polgármestert a törvény megszegéséért". Szász Jenő Tények egy ingatlan adásvételéről - Kampánykezdet RMDSZ-módra? címmel sajtóközleményt nyújtott át az újságíróknak. Ebben közölte, az általa létrehozott Székelyudvarhelyért Alapítvány a kérdéses ingatlant 2002. október 25-én a telekkönyvi tulajdonostól jogtisztán, teher- és igénymentes állapotban vásárolta meg ingatlanszakértői értékbecslés és alku után. vételár megfizetését a Székelyudvarhelyért Alapítvány az Illyés Közalapítványtól nyilvános pályázati úton elnyert támogatási összegből fedezte. Előzőleg a ház természetbeni visszajuttatását az akkor ilyen ügyekben illetékes megyei önkormányzat elutasította, egyidejűleg pénzbeli kárpótlást ajánlott fel Vánkynak. A dologból per lett, Vánky keresetét sorra elutasították a bírói fórumok. "Vánky Szabolcs Zsombor végül tudomásul vette a bírósági döntést, és átvette a pénzbeli kárpótlást" - mondta Szász Jenő. /Zilahi Imre: Törvényszegéssel vádolják Szász Jenőt. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./"

"Idén aug. 18. és 31. között szervezik meg a marosvásárhelyi Bolyai János Alkotótábort, melyre hét marosvásárhelyi és huszonegy, külföldön és az országban élő kortárs művész jelezte részvételi szándékát. Irsai Zsolt, a tábor művészeti vezetője elmondta, hogy az elmúlt évekkel szemben idén lesz installáció, performansz, média- és videoművészet. A résztvevők nagy része azok közül kerül ki, akik a 70-80-as években életre hívták a MAMŰ-t, ami akkor a Marosvásárhelyi Műhelyt jelentette, mostanra viszont Maszületett Művek névre keresztelődött át, mivel az alkotók áttelepedtek Magyarországra. A művészek mellett meghívottként szerepel Ágoston Vilmos, Budapesten élő irodalomkritikus, Bíró Béla sepsiszentgyörgyi publicista és Vécsi Nagy Zoltán hatvani művészettörténész is. A szervezők Itt a távolban - központok és perifériák címmel e hónap 26-28. között szimpóziumot is szerveznek, melynek vitaindítója és moderátora Ungvári Zrínyi Imre vásárhelyi filozófus. /Szucher Ervin: Művészek a várban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./"

"A héten zajlik a válaszúti Kallós-kúriában a XII. Mezőségi Nemzetközi Népzene- és Néptánctábor. A Kallós Alapítvány szervezte rendezvényen idén mintegy 270 érdeklődő van jelen - közölte Bécsi Gyöngyi szervező. Eljött a Hargita Állami Népi Együttes kezdő csoportja is. A táncoktatás mellett a táborban hangszeroktatás, magyar nyelvtanítás is folyik, a magyar népi kultúráról pedig tudományos előadásokat tartanak az érdeklődőknek. A legnagyobb közönség a szombati záróünnepségen szokott lenni, amelyen a részvevők bemutatják mindazt, amit hét közben tanultak. A rendezvény házigazdája, Kallós Zoltán néprajzkutató a múzeumról elmondta, hogy Erdély különböző vidékeiről származó népművészeti tárgyak sorakoznak, a magyar népviselet darabjai mellett román és szász népi tárgyak is. A kiállított anyag nagy része Kallós Zoltán saját gyűjtéséből származik, de vannak ajándékba kapott tárgyak is. Kallós Zoltán egészségi állapota miatt nem énekelhet az idei táborban, a népdaloktatást azonban a héten is ő irányítja. /Pap Melinda: Bővül a néprajzi múzeum. Kallós Zoltán nem énekelhet az idei táborban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./"

"Megkezdődött az immár hagyományos Szent István-napi Néptánc-találkozó Kolozsváron. Aug. 15-én a Heltai Alapítvány székhelyén 10-13 óra között Hagyomány és identitás címmel tartanak konferenciát. Délután Magyarfenesen folytatódik a rendezvénysorozat. Aug. 16-án, Kolozsvár környéki településeken rendeznek ünnepségeket, Mákófalván a jugoszláviai Cirkalom néptánc-együttes és a gyimesfelsőloki Vadhajtás Hagyományőrző Együttes, Györgyfalván pedig a horvátországi Pélmonostor néptánc-együttes lép fel, Aranyosgerenden a szlovákiai Új Hajtás néptánc-együttes, Bánffyhunyadon pedig a jugoszláviai Maroknyi néptánc-együttes mutatja be műsorát. A vendég-együttesek fellépnek még Mérában és Kalotaszentkirályon is. Aug. 18-án, vasárnap Kolozsváron folytatódnak a rendezvények. Aug. 18-án, 19-én és 20-án Erdőcsinádon, Székelykeresztúron, illetve Székelyudvarhelyen lépnek fel a népi táncosok. /Megkezdődött az V. Szent István-napi Néptánc-találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./"

"Egy-egy fél székely kapu felállításával akarnak megemlékezni a második világháború után országhatárral kettévágott kárpátaljai Szelmenc község szlovákiai és ukrajnai részén a szétszakítás hatvanadik évfordulójáról. A székelykapu-torzók felállítását a jelenleg Szlovákiához tartozó Nagyszelmenc négy lakója kezdeményezte. Felhívásukat közölte az ungvári Kárpáti Igaz Szó országos közéleti lap. E szerint "Nagyszelmenc és Kisszelmenc (Kárpátalja) még mindig elszakítottságban él. Az egykori Ung-vidéki magyar falu két része ma is hátborzongató mementója az osztozkodó hatalomvágynak és a reménytelen számkivetettségnek." /Emlékmű egy kettévágott magyar faluról. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./"

"A parlamenti vakációról kérdezte a lap sorozatában a Hargita megyei szenátorokat és parlamenti képviselőket. Ráduly Róbert Kálmán képviselő sportol, amikor csak teheti. Idén is részt vesz a választókerületben szervezett számos falunapon, búcsún, a csíki települések ünnepein, emellett hétközben folyó ügyeket intéz. Előadásokat tartott a XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karain vizsgáztatott. Ősztől az egyetem oktatója lesz, könyvvitelt és pénzügyet tanít majd a közgazdaság szakos hallgatóknak. Emellett készül az őszi doktorátusi vizsgára, a bukaresti Közgazdasági Akadémián doktorál. /Sarány István: Törvényhozók nyara. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./"

"Dávid Gyula írásában a magyar irodalom egységét vizsgálta. Az elmúlt évtizedekben próbálták elzárni egymástól a határokon inneni és túli magyarságrészeket, megideologizált "önálló" fejlődésre kényszerítve a romániai, a csehszlovákiai, a jugoszláviai, a kárpát-ukrajnai magyar irodalmat, megközelítve fokozatosan azt a szocialista-nemzeti ideált, amely szerint azok már nem is magyar, hanem "magyarul beszélő" román, csehszlovák, jugoszláv, kárpát-ukrán irodalmak. A határokon inneni és túli olvasók tízezreinek tudatából már sikerült kiölni az egység tudatát. A könyvek után kutató vámosok ébersége (a történelmi tematikájú művek mellett) épp az élő irodalmat rekesztették ki, a romániai magyar könyvkiadásban mindenféle ravaszkodással lehetett csak (kortárs világirodalom címszó alatt) egy-egy Németh László-, Illyés Gyula-, Déry Tibor-, Örkény István-, Nagy László-kötetet becsempészni. A diktatúrák 1989-es bukásával ez a helyzet nem változott meg lényegesen, mert az ideológiai tiltás helyett működik egy - talán még annál is hatalmasabb - kényszer: a piac törvénye. Schengen még nem működik, de a mai magyar irodalom legjava szinte olyan távol van a határokon túli magyar olvasók tízezreitől, mint a diktatúra virágkorában. Egyes határon túli magyar írók "kapósak" lettek a magyarországi kiadóknál, csakhogy ezek a művek legjobb esetben jelképes példányszámokban jutnak vissza az író szülőföldjére, saját olvasói kezébe. A szellemi terméket nem szabad az "áruk" kategóriájába sorolni. "Az irodalom a nemzet lelkének alakítója, s ezt a lelket nem szabad engedni ketté (vagy ki tudja, hányfelé) szakadni, mert ez a magyarság atomizálódását jelenti" -szögezte le Dávid Gyula. Ezért a határokon inneni és túli magyar íróközösségek közti kapcsolatokat módszeresen átgondoltabbakká, célirányosabbakká kell tenni, ki kell építeni a könyvterjesztési rendszert, amely (megfelelő anyagi háttérrel) biztosítani tudja a határokon belül és kívül (a nyugati magyarság köreiben is) a valós szellemi értéket képviselő könyv eljuttatását a mai magyar olvasókhoz; ki kell használni a rádió és a televízió lehetőségeit arra, hogy ami magyar szellemi érték a világon megszületik, az mindenüvé eljusson, ahol magyarok laknak; felül kell vizsgálni az általános és középiskolás tankönyveket, iskolai segédkönyveket, hogy azokban minél teljesebb körben legyen jelen - már iskolás fokon - a teljes magyar irodalom; az irodalmi diáktáborok, szavalóversenyek különös gondot fordítsanak a határokon kívül született valós irodalmi értékekre, azok élményszerű megismertetésére. A lap a 75 éves Dávid Gyulát az Erdélyi irodalom - világirodalom /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2000/ című kötetéből vett részlettel köszöntötte./Dávid Gyula: A magyar irodalom egységének gondja - Schengen árnyékában. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./"