"Váratlanul elhunyt Tonk Sándor történészprofesszor /Kolozsvár, 1947. máj. 2. - Budapest, 2003. aug. 14./ a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora. Az 56 éves professzort Budapesten, belgyógyászati kivizsgálás közben érte a halál. Tonk Sándor egyetemi tanulmányait a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen végezte. Az egyetem után 1969-től 1972-ig a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár vezetője, majd húsz éven keresztül a Román Akadémia marosvásárhelyi társadalomtudományi intézetének kutatója volt. 1992-ben meghívást kapott a Babes-Bolyai Tudományegyetemre, ahol a történelem tanszéken az egyetemes középkort tanította. Ezzel párhuzamosan a Kolozsváron működő Protestáns Teológiai Intézetnél az egyetemes egyháztörténet tanára volt. 1993-ban a szegedi egyetemen doktorált az erdélyiek középkori egyetemjárása témájában. 2000-től elnöke volt az erdélyi magyar történelmi egyházak által létrehozott Sapientia Alapítványnak, ezzel egy időben az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka. 2001-től, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem indulásától, az intézmény kinevezett rektora lett. Tonk Sándor történettudományi munkásságának középpontjában a középkori erdélyi egyetemjárás mellett az erdélyi középkori birtokviszonyok tanulmányozása és a két témával összefüggő okmányok közzététele állt. Emellett az egyetemes egyháztörténet, s ezen belül az erdélyi protestáns egyház történetének kiváló ismerője és kutatója volt. /Elhunyt Tonk Sándor, a Sapientia Tudományegyetem rektora. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./"

"Tonk Sándor két évvel ezelőtti vallomása életútjáról. Azt szeretném, ha a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemen képzett fiatalok jó mérnökök, jó tanárok, jó közgazdászok, de egyben jó magyarok is lennének - jelentette ki az egyetem indulásakor adott interjúban Tonk Sándor. Az akkor rögzített beszélgetés mindeddig nem jelent meg nyomtatásban. Kolozsváron élte le életem talán legfogékonyabb időszakát, mely életét is meghatározta. Jakó Zsigmond professzorral való találkozása élete meghatározó találkozása volt. A hatvanas években a Babes-Bolyai Tudományegyetemen még kiváló tanárok tanítottak. Jakó Zsigmond, Pataki József, Csetri Elek, Imreh István vagy a román professzorok közül Francisc Pal, aki a legkiválóbb bizantológus középkorkutató volt. Amikor végzett, 1969-ben üresedett meg Marosvásárhelyen a Teleki Téka könyvtárosi állása, meghalt Fick László. Három esztendőt dolgozott ott, aztán pedig húsz esztendőt a Román Akadémia marosvásárhelyi Társadalomtudományi Intézetében. A Marosvásárhelyen töltött közel harminc esztendő volt élete legnyugodtabb korszaka. A Román Tudományos Akadémia intézetében maga tűztem ki saját maga számára a célokat, ő alakította ki a tudományos tervet. Jakó Zsigmond befolyása döntő volt abban, hogy az oklevéltan, a középkori írásosság történetével kezdett foglalkozni. Már a szakvizsgadolgozata, az első igazi kutatása az erdélyi középkori közjegyzőség történetéről szólt. Jakó Zsigmond fogalmazta meg egy tanulmányában: el kell készíteni az erdélyi magyar társadalom értelmiségi kataszterét a középkortól napjainkig. Tonk erre vállalkozott. Tíz évig tartott a kutatás első szakasza, 1979-ben jelent meg az Erdélyi diákok középkori egyetemeken című kötete. A munkát Szabó Miklóssal folytatta, és közösen adták ki az 1520-1700 közötti időszak feldolgozását. Ennek az anyagából készült a doktori disszertációja is, amelyet 1992-ben védett meg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A 90-es változás után elindult Kolozsváron a magyar nyelvű egyetemi oktatás. Súlyos volt a tanárhiány. 1989-ben mintegy 80 magyar egyetemi oktató dolgozott Kolozsváron. Ma (2001-ben) körülbelül 350 él és dolgozik.Tonk Sándornak is tanítania kellett. Keserves évek voltak ezek, jegyezte meg, egyik napról a másikra három tantárgyat kellett tanítania. Három olyan tantárgyat, amit annak idején három nagyformátumú egyéniség: Jakó Zsigmond, Francisc Pal és Pataki József tanított. Egy időben kellett az egyetemes középkor történetének a kurzusát, Bizánc történetének a kurzusát, és a történelmi segédtudományokat leadnia. Hajnalban 3-kor, 4-kor kelt, készült az előadásaira, ráadásul ingázott Kolozsvár és Marosvásárhely között. Bekapcsolódott az egyetemszervezés munkájába. Amikor látták, hogy ellenállásba ütköznek az önálló állami egyetem visszaállítását célzó tervek, egyéb megoldási lehetőségeken is kezdtek gondolkozni. Valamikor 96- 97-ben néhányan papírra is vetették az elképzeléseiket. Tonk álmaimban mindig a budapesti Eötvös Kollégium lebegett. Jogos a kérdés, szükséges-e anyanyelven tanulni a globalizálódó világban? Jó szakembert bármilyen nyelven lehet képezni. "Csakhogy az egyetem mindenkor többet vállalt, mint a szakemberképzés. Az erdélyi magyarság számára az egyetem léte nemcsak azt jelenti, hogy anyanyelven lehet szakmát tanulni, hanem azt is, hogy van egy meghatározó szellemi centruma a közösségnek. Azt szeretném, ha a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen képzett fiatalok jó mérnökök, jó tanárok, jó közgazdászok, de egyben jó magyarok is lennének. Ehhez pedig nem elég a szakma ismerete. Az egyetem szellemisége kell hozzá."/Gazda Árpád: Az egyetemnek lelki, erkölcsi tartást is kell nyújtania. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./"

"Jakó Zsigmond történészprofesszor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület rendszerváltás utáni újraszervezője és első elnöke, Tonk Sándor hirtelen elhunytáról: "Nehéz nekem most szólanom a történész Tonk Sándorról, mert villámcsapásként ért a szomorú hír, ennek következményeit sejteni sem lehet" - mondta. Jakó Zsigmond és Tonk Sándor kapcsolata szoros és folyamatos volt, Tonk gyermekkorában kezdődött, és a végső elválás küszöbéig tartott."Tonk Sándor talentumos ember volt, és a történelem iránti érdeklődése már gyermekkorában megmutatkozott - értékelte Jakó professzor az elhunyt tudományos munkásságát. - Egyetemi szárnypróbálgatásaival bizonyította, hogy nagy tudományos feladatok megoldására hivatott képességekkel és akarattal rendelkezik. Ezt az előlegezett bizalmat minden tekintetben igazolta az erdélyiek középkori egyetemjárásáról készített doktori értekezésével, mely nemcsak máig legalaposabb összefoglalása a témának, hanem egészen napjainkig tartó, új lendületet adott a magyar egyetemi oktatás korai szakaszának feltárására irányuló kutatásoknak."Jakó Zsigmond úgy véli, Tonk Sándor könyvével maga nyitott utat magának a tudományos kutatási pályára, annál is inkább, mert - mint mondja - a diktatúra éveiben nem volt könnyű dolog egy magyar fiatalnak akadémiai kutatóintézetbe bekerülni. "Mi, öregek együtt örültünk vele, és nagy reményeket fűztünk jövendő kutatásaihoz - jellemezte Tonkhoz fűződő bensőséges viszonyát a professzor. Jakó professzor úgy látja, a külső, ellenséges indulatokkal és az értelmetlenség belső erőivel való kétfrontos küzdelem vette igénybe és emésztette Tonk Sándor lelki és testi erőit az utolsó időkben. "A Sapientia Egyetem ugyan már áll és működik, de a mostani szomorú eset mutatja, hogy milyen áldozatok árán jutottunk el eddig is - fogalmazott Jakó professzor. - Nemcsak az ígéretes tudományos pálya, hanem maga az alkotó ember élete is felőrlődött a magyar egyetemi oktatásért folyó küzdelemben." /L. J.: A tanítvány itthagyott a feladatokkal. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./"

"Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményező testülete nyilatkozatában a civil és politikai szervezetek, illetve a történelmi egyházak elöljáróinak részvételével Kárpát-medencei tanácskozás összehívását sürgette a kettős állampolgárságról szóló szakmai és politikai döntés előkészítése céljából. A dokumentumban üdvözölték a vajdasági magyar pártok kezdeményezését a magyar állampolgárság megszerzésének kiterjesztésére vonatkozóan. Példának lehet tekinteni a Románia és Horvátország által is sikeresen alkalmazott állampolgársági joggyakorlatot, amely lehetővé teszi az anyaország határain kívül élő, az illető nemzethez tartozó polgárok számára az állampolgárság megszerzését. Támogatjuk a vajdasági magyar pártok és szervezetek által indított aláírásgyűjtési kezdeményezést, a Kárpát-medencében élő összmagyar stratégia kidolgozását szorgalmazva. /Kárpát-medencei tanácskozást indítványoz az EMNT a kettős állampolgárság ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./"

"Mint az utóbbi időben minden évben, e hét végén ismét megtartja találkozóját az a Castellum Alapítvány, amelyet a történelmi erdélyi családok leszármazottai hoztak létre. A Maros megyei Gernyeszeg község református templomában aug. 16-án Fehér Dániel lelkész hirdet igét. Majd Papp László, marosvásárhelyi római katolikus lelkész köszöntője hangzik el. A rendezvényt Haller Béla tanár, a Castellum Alapítvány elnöke nyitja meg. Spielmann Mihályt történész, a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár vezetője arról az időszakról tart előadást, amikor Erdély a Habsburg Birodalom része lett. Gudenus János József genealógus tart előadást a magyar nemesség jelenkori életéről. Aug. 17-én Castellum Alapítvány tagjai kirándulást tesznek, felkeresik a keresdi Bethlen-kastélyt, az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastélyt és a református templomot, majd Gernyeszegen szentmisével zárul az idei találkozó. /(Máthé Éva): A Castellum Alapítvány találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./"

"Aug. 15-én tartották meg Kolozsváron, a Heltai Alapítvány székhelyén, az V. Szent István-napi Néptánctalálkozó keretében, a Hagyomány és identitás című konferenciát. Pillich László, az alapítvány elnöke köszöntőjében elmondta: Szent István napja az év legfontosabb napja a Kárpát-medencében élő magyar közösségek számára, ezen a napon a hagyományok üzenetével tisztelegnek azon szellemiség előtt, amelyet az államalapító király képviselt. Michael Mates, az Amerikai Egyesült Államok kolozsvári konzulja leszögezte, a hagyományok vihar idejében horgonyként kell hogy szolgáljanak életünkben, de rendkívül fontos, hogy ez a horgony segítsen bennünket, nem pedig akadályozzon. Kötő József hangsúlyozta, a globalizálódó világban helye és értelme van őrizni a hagyományokat. A jelenlévő csoportok vezetői sorra bemutatták azt a közösséget, amelyet az együttesek képviselnek, elmondták, milyen nehézségekkel küszködnek identitásuk, hagyományaik megőrzésében. /Köllő Katalin: A másság egysége. Konferencia a Szent István-napi Néptánctalálkozón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./ A zenekarok találkozójával kezdődött meg az idei Szent István-napi Néptánctalálkozó. A megnyitón Pillich László, a Heltai Alapítvány elnöke köszöntötte a külföldi és hazai vendégeket. Idén kilenc csoport vesz részt a találkozón, ezek többsége a Kárpát-medencéből érkezett, és helyi magyar táncokat mutat be, de a fellépők között akad egy ciprusi török és egy izraeli arab tánc-csoport is. /Pap Melinda: Bemutatkoztak egymásnak a táncosok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./"

"1933-ban a Magyar Cserkész Szövetség Magyar Szolidaritás Napot rendezett. Az előre megbeszélt napon a cserkészek tábortüzeket gyújtottak Gödöllőn, a Hargitán, a Tátrában, a Mecsekben, Szabadkán, a Bakonyban. Mindenfelé, ahol magyar cserkészek voltak. Magyaródy Szabolcs ajánlotta, hogy élesszék fel ezt: aug. 20-án este a budapesti tűzijáték kezdetének idejét vegyék alapul, s a világ minden időszámítási zónájában ottani este 21.00 órakor lobbanjanak fel a magyar testvériség tüzei az egész világon. Valószínűleg nincs olyan időzónája a Földnek, ahol nem élnének magyarok, így csak szervezés kérdése a megvalósítás: Tábortűz Croydonban, Fillmore-ban, Los Angelesben, egy gyufavillanás a Hargitán, gyertyák a budapesti lakásokban, mécses Dunaszerdahelyen, tábortüzek Rióban, Caracasban, Sydneyben, Münchenben, Oslóban, Krasznahorkán vagy Kőrösmezőn. Egy Budapesten meggyújtandó mécses csak másnap este aludna ki, miután a Magyar Szolidaritás Lángja körüljárta a Föld minden lakott időzónáját. E kezdeményezést a Külföldi Magyar Cserkészszövetség vezetősége elfogadta és felkérte csapatait az egész világon a megvalósításra. A Magyarok Világszövetsége is küldöttgyűlési határozatban kéri tagszervezeteit a Magyar Szolidaritás Tüze lángjának fellobbantására. /Magyaródy Szabolcs: Magyar szolidaritás tüze. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./"

"A Tinivár Kiadó /Kolozsvár/ és a Millenium Alapítvány sajtótábort szervezett, ezt teszi idén immár hatodik éve. Idén Nagyenyeden volt a sajtótábor. A megjelentek megismerkedhettek a Bethlen Gábor Kollégiummal és a kollégium értékes könyvtárával is. /Végh Andrea Orsolya: A Millenium Alapítvány VI. Sajtótábora. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./"

"Aug. 15-én a szakemberek Aradon lebontották a Szabadság-szobor földbe öntött betonalapjának öntőformáit. Király András, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének elnöke elmondta: a munkálatok jól haladnak, minden eddigi munka határidőre elkészült. Minden jel arra mutat, hogy augusztus utolsó hetében az aradiak már a helyén láthatják a talapzat gránitköveit. /Irházi János: Kész a Szabadság-szobor betonalapja. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./"

"Az algyógyi református szórványtábor évek óta biztosít nyaralást az erdélyi gyermekeknek, fiataloknak. A gyulafehérvári Gudor tiszteletes teljes nyarakat áldozott a táborozás megszervezésére. A kolozsvári püspökség az idén úgy döntött: megpróbálja egész évre kiterjeszteni a tábor működését. Májusban átadta az Ifjúsági Keresztyén Egyesületnek (IKE) és egy ifjú házaspárt bízott meg az ingatlan felújításával és a táborozások megszervezésével. Most is folyik a táborozás. Többen Észtországból, Franciaországból, Magyarországról jöttek, de vannak erdélyiek is. Kéthetes táborozásuk a 2000-ben elkezdődött, Európai Unió szervezte ifjúsági program része. A célja a közös Európa-tudat érzékelése a már uniós, vagy arra várakozó államok fiataljaival. A táborban a hivatalos nyelv az angol, de van egy német nyelvcsoport is. A 10-12 fős csoportokban napjában megvitatnak egy-egy szociális, kisebbségi, közösségi, emberi jogi kérdést A táborlakók közmunkát is felvállaltak, sáncot ásnak a parókia épületébe bevezetésre váró ivóvízvezetéknek, néhányan pedig naponta bejárnak a Szent Ferenc Alapítvány dévai intézményeibe - segédkezni. A vendégek által fizetett napi 7 eurós ellátási díjból próbálják fedezni a ház felújítási munkálatait, illetve az erdélyi gyermekek, fiatalok fél áron történő üdültetését. A házaspár kis magyar sziget kialakítását tervezi a Szászváros vidéki szórványban. /Gáspár Barra Réka: Élő sziget a szórványban. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./"

"Győrfi Dénes, a Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár igazgatója, bemutatta a könyvtárat, melyet Bethlen Gábor alapított 1622-ben, s ezzel egyidőben adományozott könyveket a könyvtárnak. A könyvtárat 1948-ban államosították. Jelenleg 72 ezren felüli a könyvállomány, magyar, latin, német nyelvű könyveket őriznek. A legféltettebb könyvritkaságaik között van gróf Mikó Imre könyvtára, amely 1000 kötetet tartalmaz, római és görög klasszikus könyvek, továbbá Arany János írásai. Inkább a diákok kölcsönöznek könyveket. Többször is megsérültek, illetve megsemmisültek a könyvtár könyvei: 1658 - Gyulafehérváron (betörés), 1707 - (labanc bosszú), 1848-49-es forradalom és szabadságharc. /Jakab Kriszta és Bakó Zoltán: Szétnéztünk egy könyvtárban... A Bethlen Gábor Könyvtár titkai. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./"

"Kevés faluhelyen található egyházi építményt ér az a ,,tisztesség", hogy könyvespolcnyi irodalom szülessék róla. Háromszéken ezt elsősorban a gelencei, Szent Imréről elnevezett Árpád-korból való műemlék templomról mondható el. Megmaradt és nagyrészt feltárt falfestményei, freskói okán is joggal védett műemlék, egy UNESCO-listán szereplő monumentum. A sort lehet folytatni: Zabola vártemploma, a sepsiszentgyörgyi és illyefalvi templomerődök, a kilyéni unitárius templom, a bibarcfalvi Szent László-freskókat őrző református templom, a lemhényi-kézdialmási reneszánsz-barokk egyházi épületegyüttes, a berecki, kézdipolyáni, torjai, futásfalvi római katolikus, a sepsiszentkirályi, kézdivásárhelyi, kovásznai, lisznyói és még annyi más helység templomai kívánkoznak a lajstromra. Kézdiszentlélek két csodálatos architekturális öröksége: a Szent Lélek-plébániatemplom és a Perkőn álló Szent István-kápolna, melynél Felső-Háromszék katolikusai évente megtartják első, szent királyunk tiszteletére és emlékezetére figyelmeztető búcsújukat, mely lassan-lassan a csíksomlyói híres Mária-búcsú méltó társa lesz.E két építményről monografikus igényű könyv először most jelent meg /Kovács András, Tüdős S. Kinga: Kézdiszentlélek templomai, Ambrózia Kiadó, Kézdivásárhely, 2003./ A tanulmányok tisztázzák a műemlék épületek keletkezési idejét, körülményeit, rávilágítanak építészeti, művészettörténeti értékeikre. /Magyari Lajos: Templomok a múló időben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./"

"Nagybányán a Szentháromság plébánia és a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület közös rendezésében idén negyedik alkalommal emlékeznek meg Szent István királyról, Nagybánya védőszentjéről. A rendezvénysorozat aug. 17-én kezdődik a Deák Endre vezette nagykárolyi Collegium Régizene Együttes előadásával. Kapnikbányán a város két jeles szülötte, Born Ignác (1742-1791) és Papp Simon (1886-1970) geológus és mineralógus előtt tisztelegtek a római katolikus templomban megtartott ökumenikus istentiszteleten, majd egy emléktábla leleplezésével és a munkásságukat bemutató kiállítással. A gyűjtemény a zalaegerszegi Magyar Olajipari Múzeum, valamint a Máramaros Megyei és az Ásványtani Múzeum közreműködésével kerülhetett bemutatásra. Cantate Dominum Canticum Novum! (Énekeljetek az Úrnak új éneket!) címmel aug. 18-án rendezik meg Nagybányán, a Szentháromság templomban a már hagyományossá vált énekversenyt. Ugyanezen a napon este a templomban orgonahangverseny lesz, amelynek előadója Kristófi János Zsigmond, a nagyváradi székesegyház orgonistája, a zenepedagógiai egyetem tanársegéde. Aug. 20-án, Szent István király napján a templom Schola Rivulina ifjúsági kórusa rendez szabadtéri koncertet Czol Ernő karnagy vezetésével. Színházi előadás is lesz a Németh László Gimnázium diákszínjátszóinak fellépésével. A Magyar Házba várják Sára Sándor neves magyar filmrendezőt, akinek A vád és a Magyar nők a Gulágon című filmjeiből vetítenek részleteket a beszélgetésre is lehetőséget nyújtó közönségtalálkozón. /Rencz Gizella: Szent István-napok - 2003. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 17./"

"Aug. 6. és 10. között Nagyváradon rendezték a 2-3 évente tartott országos katolikus ifjúsági találkozót, sorrendben a IX-iket. Az idei találkozónak a nagyváradi görög katolikus püspökség adott otthont, s biztosított lehetőséget az ország minden sarkából érkezett több mint 2100 fiatalnak a vidám és elmélyült együttlétre. Köztük 100-150 magyar fiatal is volt. A találkozó záró szentmiséjén részt vett Roos Márton temesvári püspök és Tamás József gyulafehérvári segédpüspök. A találkozón aug. 14-én jelen volt Jakubinyi György érsek és Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök is. Schönberger Jenő románul prédikált a fiataloknak, pár szót szólt a magyar fiatalokhoz is, egy-két mondatban összefoglalta prédikációja lényegét. Ekkor a román fiatalok soraiból morajlás hangzott fel. A négynapos találkozó folyamán egyetlen magyar nyelvű előadás sem hangzott el, így nem is csoda, hogy sok magyar fiatal inkább alternatív tábort, találkozót választott. Ezt a szervezési hibát Nagy-György Attila gyulafehérvári ifjúsági lelkész próbálta orvosolni azzal, hogy összegyűjtötte a gyulafehérvári, temesvári, váradi és szatmári egyházmegyék magyar fiataljait. Ezt a kiscsoportot megtisztelte jelenlétével Jakubinyi György gyulafehérvári érsek is. /Veres Levente: Országos Katolikus Ifjúsági Találkozó. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 17./"

"Szatmárnémetiben becslések szerint több száz moldáviai él. Legtöbben az elmúlt években szivárogtak be, s elsősorban a piaci kereskedelemben dolgoznak, a környező országokból feketén behozott árukkal csencselnek. A hatóság máig elég toleráns velük szemben, elvégre a Pruton túlról jött testvérekről van szó. A rendszerváltás óta nem hallottak szervezett betelepítésekről, most viszont napok óta azzal van tele a város, hogy a svéd Electrolux helyi üzeme moldáviai fiatalok nagyobb csoportját alkalmazta. Egyesek szerint 30, mások szerint legalább 50, Kisinyovban frissen végzett informatikusról, közgazdászról és más szakmabeliről van szó. A szatmári magyarság viszont úgy éli meg az eseményt, mint Ceausescu idejében a fentről irányított román betelepítéseket, amikor egyértelműen az volt a cél, hogy látványosan megváltoztassák a város nemzetiségi arányait, s erőteljes román jelleget adjanak a magyar határnál lévő Szatmárnémetinek. Több ezer regáti jóval hamarabb kapott lakást és másféle szociális kedvezményt, mint a tősgyökeres szatmáriak. Lehet, hogy az Electroluxba hozott csoport csak egy nagyobb betelepítés nyitánya. /Sike Lajos: Moldáviaikat telepítenek Szatmárnémetibe? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./"

"Népviseleti felvonulással, ünnepi szentmisével, valamint a Diákművelődési Házban megtartott ünnepi zárógálával ért véget aug. 17-én, vasárnap az V. Szent István-napi Néptánctalálkozó. A táncoló ifjúság, a színes kavalkád sokakat megállított Kolozsvár főterén. Néhány perc erejéig a különböző tánccsoportok bemutatták táncaikat, majd tovább haladva bevonultak a főtéri Szent Mihály-templomba, ahol fél tizenkettőkor vette kezdetét az ünnepi szentmise, amelyet dr. Czirják Árpád érseki helynök celebrált. Czirják Árpád prédikációjában elmondta: A haza mi vagyunk, a haza addig él, amíg vannak bátor, elkötelezett katonái. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke beszédében hangsúlyozta: Szent István király volt, és szent lett. Szent lett, mert nagy király volt, és nagy király, mert nagy ember, de olyan pogánynak született és kereszténnyé lett magyar is, ki kereszttel oszlatta el az ázsiai sorstalanságot, és adott európai sorsot a magyarságnak. A következő napokban a meghívott néptáncegyüttesek Maros és Hargita megyében vesznek részt az ottani Szent István-napi ünnepségeken. Az V. Szent István-napi Néptánctalálkozó ünnepi nyitógálájának Magyarfenes kultúrháza adott otthont aug. 15-én. A gála előtt történt meg a népviseleti felvonulás: a falu Kolozsvár felőli végétől a központig vonultak fel a néptánctalálkozóra érkezett csoportok, melyet három népviseletbe öltözött lovas és egy régi falusi időket idéző fogat vezetett. A református templomban ökumenikus istentisztelet volt. A kolozsvári Szarkaláb Néptáncegyüttes, egyben a néptánctalálkozó társszervezője, kezdte meg a csoportok táncbemutatóját. Őket követte a nyolc vendégegyüttes: a magyarországi Vokányi Német Nemzetiségi Együttes, a vajdasági Cirkalom Néptáncegyüttes, a dél-bánáti Maroknyi Néptáncegyüttes, a felvidéki Új Hajtás Néptáncegyüttes, a Pélmonostor Néptáncegyüttes Horvátországból, a Gyimesfelsőloki Vadhajtás Hagyományőrző Együttes, a Deer Hana Folk-Group Izraelből és a Hasder Folk Art Foundation Ciprusból. A nyitógálán résztvevő együttesek aug. 16-án különböző Kolozs megyei helységekben léptek fel. Helyet adott a néptánctalálkozói ünnepségnek Mákófalva, Györgyfalva, Bánffyhunyad, Méra, Kisbács, Kalotaszentkirály és Aranyosgerend. /Köllő Katalin, Szentes Szidónia, Valkai Krisztina: Ezer esztendőn át tündöklő csillag. Szent István-napi rendezvények Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./"

"Aug. 20-i megemlékező ünnepséget szervezett az RMDSZ Maros megyei és marosvásárhelyi szervezete aug. 15-én a Kultúrpalotában. Dávid Csaba városi RMDSZ-elnök köszöntő szavait Spielmann Mihály történész Szent Istvánról szóló előadása követte. Dr. Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök beszédében a koppányi magatartásnak szentelt teret. Mint mondta, koppányi gondolatok emésztenek bennünket, nehezen kezelhető nép vagyunk, a másság nosztalgiája ott rejtőzik a tudatalattiban. Ezután a Csíki Ágnes vezette Evangélium kórust hallhatta a közönség, majd Kilyén Ilka színművésznő műsora következett. /Nagy Botond: Szent István a Kultúrpalotában. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./"

"A vidéki szervezetekkel való hatékonyabb kapcsolattartás érdekében a Temes megyei RMDSZ elnöksége hat kistérségre osztotta fel a megyét. A nyolc temesvári körzeti szervezet létrehozása még folyamatban van, ezeknek a kistérségekhez hasonló szerepük lesz a tagsággal való kommunikáció szempontjából. Az első kistérségi RMDSZ-találkozóra Nagyszentmiklóson került sor. A találkozók azonos napirenddel zajlanak: a régió TKT képviselőjének megválasztása, a jövő évi helyhatósági választások előkészítése, a helyi gondok megvitatása. A nagyszentmiklósi régió a nagycsanádi Fodor Ferencet választotta TKT-képviselőjéül. A szentmiklósiak támogatást kértek az RMDSZ székház bebútorozásához, a keglevicsháziak a kultúrház felújitásához, míg a csanádiak az iskolás gyerekek nagyszentmiklósi ingázásának problémáját vetették fel. /Pataki Zoltán: Kistérségekben gondolkodik a Temes megyei RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./"

"A bihari földvárban idén /aug. 7-10-e között/ is megszervezték a Földvári Ifjúsági Találkozót, amely Bihar megye egyik legnagyobb ifjúsági bulija. Romániában először kipróbálhatták a Zorbot - a műanyaggömböt, melynek közepében a bátrak legurulhattak a domboldalon. A nyitónapon a Kis herceget adta elő sokadszorra a Partium Színpad. Póti Csaba a szervező Pro Juventutis Alapítvány nevében elmondta: nemzetközivé bővült program, a Fiatalok a Békéért Mozgalom szervezésében kilenc országból érkeztek segítők a FIT-re. Délelőttönként játszóház nyílt gyerekeknek. Magyarországi sztáregyüttesek csábították esténként a koncertre a rajongókat. /Balla Tünde: Zorb és egyéb bohóságok a FIT-en. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./"

"A II. Kárpát-medencei Nyári Egyetemet aug. 10. és 15. között tartották meg Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem székházában a Magyarországi Hallgatói Önkormányzatok Konferenciájának, a PKE Diákszövetségének és a Temesvári Magyar Diákszervezetnek a közös rendezésében. Magyarországról, a Vajdaságból, Kárpátaljáról és a Felvidékről is érkeztek fiatalok. A rendezvényt köszöntötte Kovács Zoltán egyházkerületi főgondnok, továbbá a Kovács Béla, a PKE rektora, aki úgy vélekedett: a felsőoktatási intézet dinamikusan fejlődik. Az egyetemisták tematikus előadásokat hallgathattak, a státustörvény, az autonómia és kettős állampolgárság kérdéséről beszélt nekik Szilágyi Zsolt, a Reform Mozgalom vezetője, Tőkés László püspök és Almássy Kornél, az MDF vezetőségi tagja. /A Kárpát-medencei magyar diákság összejövetele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./"

"Okt. 5-én újraavatják az aradi Szabadság-szobrot. A máj. 7-én kezdődött restaurálási munkálatok egyelőre a tervezett ütemben haladnak, a szobor helyszíneként kijelölt Tűzoltó tér infrastruktúrájának kialakításán reggeltől estig dolgoznak. Az eredetileg Huszár Adolf szobrászművész által tervezett alkotást a művész halála után Zala György fejezte be. A szoborcsoportot 1890. okt. 6-án állították föl, 35 évvel később, 1925-ben pedig lebontották. A föld szintjétől körülbelül 12 méter magasan, egy oszlopon elhelyezkedő Hungária, illetve az allegorikus alakok - az Ébredő Szabadság, a Harckészség, az Áldozatkészség és a Haldokló Harcos - 1999 októberétől az aradi Minorita Rendház udvarán állnak. A restaurálást május óta négy kolozsvári, illetve marosvásárhelyi szobrászművész - Kolozsi Tibor, Starmüller Géza, Szilágyi László és Pokorny Attila - végzi. Pokorny Attila szobrászművész az alakok összeerősített részeit tartó csavarokat cseréli. "Csak a négy alsó figuránál 800 csavart számoltunk össze, a Hungária pedig még hátravan. A bronzalakok újonnan öntött darabjainak patinázással adnak majd zöldes színt, hogy az eredeti, oxidálódott darabokhoz hasonló árnyalatban pompázzanak. A 2003 tavaszáig még bolhapiacként működő Tűzoltó téren ma már semmi sem emlékeztet a fa- és pléhbódékra, a kőasztalokra. A tér rendezésével, parkosításával Sándor István műépítészt bízták meg. A szobrot zöldövezet veszi majd körül. Sándor István a kerítés gondolatát elutasítja; a szobor mögé azonban visszaállítaná a régi kerítés 15 elemét. A szobor alapzatához szükséges gödröt már kiásták, az alapzatot kiöntötték. A tervező a szobor köré sugarasan tizennyolc reflektort képzel el. A magyarországi Teleki László Közalapítványnál nyert 300 ezer euró, a szobor restaurálásának és visszaállításának hozzávetőleges büdzséje is részletekben érkezik, ami szintén nehezíti a munkát. /Gujdár Gabriella: Rácsok helyett fények ölelésében. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./"

"Tőkés László református püspök és Duray Miklós felvidéki politikus vehette át a Szent István-díjat aug. 17-én, vasárnap Esztergomban, a Mindszenty József Katolikus Általános Iskola díszudvarán. A Szent István-díj Alapítvány kuratóriuma a közvélemény-kutatások és a beérkezett javaslatok, valamint több neves személyiség szavazata alapján ítélte az idén két olyan személynek a díjat, akik sokat tettek a határokon túl élő magyarokért. A Szent István-díjat 2001-ben Bihari Antal kezdeményezésére alapították meg az esztergomi és környékbeli polgárok, de ma már a határon túli támogatók köre is egyre bővül. Az alapítást követő évben elsőként Orbán Viktor volt miniszterelnök vehette át az elismerést. /Átadták a Szent István-díjat. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./"

"A hónapokig tartó próbákat követően Máréfalva lakói aug. 16-án a Máréfalvi Miraculum premierjén, nagyközönség előtt is bebizonyították rátermettségüket. A falu hatvanhét műkedvelője mellett az Udvarhelyi Néptáncműhely táncosai is hozzájárultak a produkció sikeréhez. A tatárjárás idejére visszanyúló legendát feldolgozó Miraculumot Tömöry Péter és Szabó K. István közösen rendezte. A történet egy közismert helyi legenda - a Kőlik-legendája - alapján íródott. /(Szász Emese): Máréfalvi Miraculum. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 18./"

"Magyarkirályfalva végvárnak számít. A közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült Szent István napja tiszteletére és a település fennállásának 671. évfordulóján kopjafát állítani a református templom udvarán. Magyarkirályfalván a lakosságnak több mint 60 %-a magyar. A bomlás, elvándorlás nem kerülte el a királyfalviakat sem. Pál Antal-Sándor levéltáros a falu múltját idézte fel az általa felkutatott dokumentumok alapján. Érdekes volt követni, ahogy a lakosság létszáma és etnikai összetétele alakult az évszázadok során. Első írásos feljegyzés az 1332-es pápai tizedjegyzékben szerepel, de következtetni lehet, hogy már az 1200-as években is éltek itt. A kopjafa alkotója, Hunyadi László szobrászművész szólt arról, miért vállalta el szívesen e munkát, s mit szimbolizál az ősi magyar kultúrában a kopjafa. György Horváth László volt magyarkirályfalvi - jelenleg Magyarországon élő - lelkész Seprődi Jánosról szólt, akinek tudomása szerint a kolozsvári Házsongárdi temetőben eltüntették sírkövét. Az ünnepi műsorban fellépett a küküllődombói fúvószenekar, a dicsőszentmártoni Sipos Domokos Művelődési Egylet dalárdája, néptáncot mutatott be a dombói Tulipánfa együttes, majd a királyfalvi Kaláka együttes. Az este táncházzal és bállal zárult, amelyen a szászcsávási cigányzenekar húzta a talpalávalót. /Vajda György: Kopjafaavatás Magyarkirályfalván. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./"

"Erdély több településéről és Magyarországról érkeztek zarándokok az erzsébetvárosi (Szeben megye) Nagyboldogasszony-napi búcsúra. Ez alkalommal mutatkozott be híveinek az egy nappal korábban kinevezett örmény katolikus általános helynök, Puskás Attila is.Nagy tömeg gyűlt össze aug. 15-én, Nagyboldogasszony napján Európa egyik legnagyobb örmény templomában. Puskás Attila celebrált szentmisét, sok év után először örmény nyelven. Jelen volt Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, örmény apostoli kormányzó is A búcsú előtti napon érkezett vissza római tanulmányi útjáról Puskás Attila gyergyószentmiklósi lelkész. Ő tartja majd a kapcsolatot a négy magyarörmény közösség (Gyergyószentmiklós, Szamosújvár, Erzsébetváros és Csíkszépvíz) között, irányítja az örmény katolikus egyházi életet. "Az erzsébetvárosi mintegy tizenhét fős örménység lelki gondozását is magam vállalom, meghatározott időszakokban lesznek örmény szentmisék, akárcsak a gyergyószentmiklósi négyszázötven, a szamosújvári százhúsz lelkes és a csíkszépvízi közösségben."Issekutz Sarolta, a Budapesten működő Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke tájékoztatott, hogy Erdélyben két örmény szervezet is működik, az Aram (Magyarörmények Romániai Szövetsége, elnöke Sebesi Karen Attila), és az Armenia(Magyarörmények Baráti Társasága, elnöke Bálintné Kovács Júlia). Léstyán Ferenc Megszentelt kövek című kétkötetes munkája, mely az erdélyi egyházmegye középkori templomait leltározza fel, nem kevesebb mint 89 templomot vagy kápolnát említ, melyeket Szűz Mária tiszteletére szenteltek. Ezek búcsúja is többnyire Nagyboldogasszonykor van. /Bakó Zoltán: Kinevezték az örmény helynököt. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./"

"Szent István nevét viselő szociális központot avattak fel aug. 16-án Szentjobbon. Az esemény díszvendége Georg Sterzinsky bíboros, berlini érsek volt. A Szent István Szociális Központ négy létesítményből áll. A Tarkakövek Házában nyolc-tíz árva vagy elhagyott gyermekről fognak gondoskodni. A Szivárványház 22-30, árvaházból kikerült fiatal otthona lesz. Ez utóbbiak a Szent Domokos Tanulmányi Házban fognak szakmát tanulni. A Ferenc-udvar átmeneti szálláshelyként szolgál a krízishelyzetben levő gyermekek számára, mindaddig, amíg szociális helyzetüket sikerül tisztázni. Az ünnepség a plébánia nemrég befejezett épületének felszentelésével kezdődött, amit ünnepi mise, majd a templom mellett álló Szent István-szobor megkoszorúzása követett. Tempfli József megyés püspök mondott áldást a szociális központra, annak jövendőbeli lakóira és alkalmazottaira. Georg Sterzinsky elmondta, erős szolidaritást érez a volt kommunista tömb valamennyi országával, ezért vállalta fel a szentjobbi projekt támogatását. A bíboros hangsúlyozta, fontosnak tartotta, hogy ne csak alamizsnát küldjenek Erdélybe, hanem szakembert is, a projektfelelős Ronald Ehlers diakónus személyében. A szentjobbi szociális központ felépítéséhez több német, osztrák és holland jótékonysági szervezet járult hozzá. /Pengő Zoltán: Ünnep Szentjobbon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./"

"A táborlakók munkáiból készült kiállítással zárult aug. 15-én a 29. Nemzetközi Gyergyószárhegyi Alkotótelep. Ez az első alkalom, mikor a nemzetközi tábort nem az alapító triász - Zöld Lajos újságíró, Gaál András és Márton Árpád festőművészek - irányítják: a táborvezető idén Siklódi Zsolt fiatal szovátai grafikus, az Alkotóközpont alkalmazottja volt. A közel három évtized alatt felgyűlt, jelenleg ezret is meghaladó, több száz milliárd értékű alkotást őrző kapubástya két terében azonnal szembetűnő, sajátos színfoltot képeznek a most született alkotások, közöttük a számítógéppel feldolgozott fotók vagy akár a szitaanyagra fújtatott "vörös" plakátsorozat. Az Alkotóközpont igazgatója, Kassay L. Péter elmondta: jövő héten Gyergyószárhegyre érkezik Szepes Hédi magyarországi művészettörténész, a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma képzőművészeti főosztályának megbízottja, akivel a határon túli táborok támogatási rendszeréről folytatnak egyeztetéseket. Az Alkotóközpont mint az egyetlen határon túli, művésztáborokat szervező intézmény, amennyiben szeptember-októberben hozzáfog a NKÖM partnereként kidolgozni ezt a rendszert, "egyfajta Illyés Alapítványként" a pályázatok szakmai minősítésében, esetleg lebonyolításában is szerepet vállalna az elkövetkezőkben. /Gergely Edit: Áttörés a jövőbe. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./"

"A Korunk folyóirat szerkesztősége Tokaji Hordó Díjban, Szentmártoni János költő pedig a fiatal irodalmárnak járó díjban részesült a 31. Tokaji Írótábor záróünnepségén, aug. 15-én. Csaknem kétszáz költő, író, irodalomtörténész és szerkesztő központi témaként a mai magyar irodalmi lapok tevékenységét értékelte. Objektív okok miatt a Korunk szerkesztőségéből senki nem tudott részt venni az írótáborban. A 31. Tokaji Írótábor három vitanapjáról Pomogáts Béla irodalomtörténész, az MTI-nek azt mondta: "Régóta ismeretes, hogy nagy gondok vannak a magyar irodalmi folyóiratok megjelentetésével, azonban a mostani írótábor a kellemes együttléten túl nem hozott semmi újat, igazán értékelhető megoldási javaslatok, stratégiák nem születtek." Kifejtette, hogy a magyar irodalmi élet mondhatni a rendszerváltozás óta mindig sérelmi politikát folytatott, és azok a személyiségek, akiknek a kulturális élet gondjainak megoldása lett volna a szerepük, többnyire elég nagy közömbösséggel engedték el a fülük mellett e sérelmi politika retorikáját. A magyar irodalom külföldi ismertségéről úgy vélekedett, hogy az utóbbi két évtizedben teljes mértékben helyreállt a magyar nemzeti irodalom egysége, tehát ma már nem választhatjuk külön az erdélyi, a felvidéki, a kárpátaljai, a délvidéki magyar irodalmat. Hozzátette: azok a folyóiratok, amelyek az írótáborban hangot kaptak, a magyar irodalom folyóiratai, függetlenül attól, hogy országhatáron belül vagy kívül jelennek meg. /B. A. M.: Díjat kapott a Korunk szerkesztősége. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./"

"Egy tragikusan félbeszakadt élet felidézésére gyűlt össze aug. 16-án a Deus Providebit Tanulmányi Házban a marosvásárhelyi közönség. A tizenegy évvel ezelőtt 27 évesen autóbalesetben elhunyt Nagy-György Ferenc festőművész munkáiból rendezett emlékkiállítást családja és néhány barátja. /(nk): Nagy-György Ferenc-emlékkiállítás. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./"

"Az Erdélyi Kárpát Egyesület idei vándortáborának színhelye, Ratosnya, félúton található Szászrégen és Maroshévíz között. A tizenkét meghirdetett útvonal között szerepelt könnyű, közepes és nehéz gyalogtúra, honismereti túra, szekeres, valamint kerékpáros túra, mindenki választhatott. Az első tábori napon több mint százan indultunk a Kelemen-havasok legvonzóbb kirándulóhelyére, az 1380 m magasan fekvő Istenszékére. A táborozók másik csoportja honismereti túra során látogatta meg Szászrégent, Marosvásárhelyt /amelynek első írásos említése 1332-ből való, Novum Forum Siculorum néven/, Sáromberkét, Gernyeszeget, a Teleki család ősi fészkét, Marosvécset, itt tartotta találkozóit a Kemény János író (1903-1971) által 1926-ban létrehozott erdélyi Helikon Társaság. A parkban temették el Kemény János írót 1971-ben, ugyancsak itt található Wass Albert (1908-1998) síremléke is. Útjuk utolsó két állomása Magyaró és Disznajó volt. /Kovács Zsuzsa: Ratosnya - harmadszor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./"