"Szabályos vadászat folyt a Hortobágyi Nemzeti Park területén múlthét végén, melyen Medgyessy Péter miniszterelnök meghívására Adrian Nastase is részt vett - erről a park a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumon keresztül adott ki közleményt. "A vadászatra jogosult társaság az előírásoknak megfelelően jelentette be a Hortobágyi Nemzeti Park illetékeseinek a hétvégi vadászatot, amelyet Turi- Kovács Béla fideszes országgyűlési képviselő kifogásolt" - áll a közleményben. A nemzeti park tájékoztatása szerint a vadászoknak volt engedélyük, és kizárólag erre a célra tenyésztett tőkés récékre vadásztak. (Az MTI nyomán) /Kormányfői vadászat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./"

"Több mint ezren kísérték utolsó útjára aug. 23-án Kolozsvárott Tonk Sándort, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorát, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnokát. A gyászmenetben Magyarországról ott volt Mádl Dalma asszony, Mádl Ferenc köztársasági elnök felesége, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli ügyekben illetékes politikai államtitkára, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke, Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke. Több erdélyi és határon túli püspök is részt vett a temetésen. Tonk Sándor ravatalát a kolozsvári Farkas utcai református templomban állították fel. A gyászistentiszteleten Pap Géza erdélyi református püspök hirdetett igét. A család kérésére felolvasta a professzor fél évvel ezelőtt írt testamentumát. Ebben a közéleti hagyatkozásban Tonk Sándor belátja, többet vállalt, mint amit el tudott viselni, és úgy véli, talán tévedett, amikor a tudomány művelése helyett az egyetemépítés, az intézményszervezés munkájára vállalkozott. Hozzátette: "életünk, sorsunk, keresztyényi magyar emberi mivoltunk fönnmaradásának záloga: vállaljuk az áldozatot". Az 56 éves korában váratlanul elhunyt Tonk Sándort a Házsongárdi temetőben helyezték örök nyugalomra. /Tonk Sándor rektor temetése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./"

"Két évvel ezelőtt Szelterszben sátorozást szervezett a KAM és az Areopolis csoport /Székelyudvarhely/ azzal a céllal, hogy megoszthassák egymás közt a történelmi, társadalmi illetve szociológiai jellegű kutatásaik eredményeit. Ebben az évben arra kerestek választ a kutatók, történészek és szociológusok, hogy a modernizációs törekvéseknek milyen hatása van az erdélyi társadalmi szerkezetre. Aug. 21-én kezdődött a tábori program, folyamatban lévő kutatások (A kőrösfői migráció-kutatás, az ötvenes években zajló romániai kutatásokra jellemző irányzatok, középiskolai helyzetjelentések) eredményeit vitatták meg. Előadást tartottak Stefano Bottoni, Gidó Attila, Gagyi József, Oláh Sándor, Novák Zoltán és mások. Bemutatták Hermann Gusztáv Náció és nemzet című könyvét. A következő napokon folytatódtak a szakmai megbeszélések, a kutatók a parasztiatlanodás-visszaparasztosodás témakörét járták körül. Majd a fogalomhasználatot. Aug. 23-án az erdélyi prostitúció-kutatásról esett szó, ezt követte az aktuális kutatások ismertetése. A tábor egyik szervezője, előadója, Bárdi Nándor elmondta, a különböző társadalomtudományi diszciplínák kutatóinak esélyt kell adni a gondolataik kicserélésére. A tábor egyedüli támogatója a Jakabffy Elemér Alapítvány volt. /Barabás Blanka, Kápolnási Zsolt: Társadalomtudományi beszélgetéssorozat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 25./"

"Aug. 23-24-én folytatódott a Bekő Tamás polgármester által 22-én megnyitott Nagykárolyi Napok rendezvénysorozat. Sikert aratott 33 nyírbátori mazsorett tánca, a spanyol Druida Fandan-go alternatív színházat játszó csoport, a nagykárolyi művelődési ház tánccsoportja, a magyarországi táncosok, a nagykárolyi tanulók klubja és a többi együttes. Voltak kézműves-foglalkozás, majd két budapesti vendég, Birinyi József hangszerkészítő és Miskolczi Mariska népdalénekes produkciója következett. Több néptáncegyüttes szereplése után táncház is volt. A Kalazanci Szent József római katolikus templomban sor került Ruha István és Fátyol Rudolf hangversenyére, a múzeumban megnyílt Szűcs Róbert és Bócsi Krisztián Szatmár határok nélkül című fotókiállítása. /Boros Ernő: Nagykárolyi Napok - szombat, vasárnap. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 25./"

"Hunyad megyében Piskin van az egyetlen templom, melyet Szent István király tiszteletére emeltek. A gazdag történelmi múlttal rendelkező városkában ma már kevés magyar ember él. Magát a Szent István napi búcsúmisét is két nyelven kell tartani ahhoz, hogy az egyházközség valamennyi híve megértse a prédikációt. Az aug. 24-én megtartott búcsúünnepre a megye számos településéről sereglenek ide magyarok. /GBR: Szent István búcsú Piskin. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 25./"

"Széken a Bertalan-napi gyászünnepségre, aug. 24-én idén is teljes létszámban gyűlt össze a település és a környék népe. Az elszármazottak is hazajöttek, hogy az itthonmaradottakkal együtt emlékezzenek az 1717-es gyászos Bertalan-napi tatárjárásra, amikor az akkori város szinte teljes lakossága kipusztult, s mintegy száz lélek maradt a tatárdúlta helységben. A túlélők fogadalmat tettek, hogy a Bertalan-napi gyászos eseményről minden évben hármas istentisztelettel és böjttel emlékeznek meg. Ugyanakkor 1759-ben született egy emlékeztető, ún. Memoriálé is, amelyet minden Bertalan-napkor felolvasnak a templomban Isten megbocsátását és segedelmét kérve. Az első istentisztelet után megnyitották Pécsi L. Dániel heraldikus címerkiállítását, amelyen bemutatták a nemrég elkészült széki címert. A kiállítást Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány Kuratóriumának elnöke nyitotta meg. A harmadik istentiszteleten Tőkés László püspök hirdette az igét. Az eseményen jelen voltak magyarországi és hazai politikusok, a helyi és megyei tanácsok képviselői, közéleti személyiségek. /Valkai Krisztina: Bertalan-napi gyászünnepség Széken. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./"

"A marosvásárhelyi Helikon - Kemény János Alapítvány az idei esztendőt Kemény János-évnek nyilvánítva, szept. 1-jén, a marosvécsi találkozók vendéglátójának 100. születésnapján, rendezvénysorozattal emlékezik meg róla és tollforgató társairól. Az alapítvány kuratóriuma a vár nyaranta visszatérő egykori íróvendégeinek mai leszármazottait, hozzátartozóit hívta meg emlékidézésre. Kolozsvárról, Bukarestből, Brassóból, Marosvásárhelyről, Csíkszeredából, Szovátáról érkeztek rokonok a találkozóra. Budapestről Kemény János négy unokája volt jelen. Az 55 nyilvántartott helikoni tag közül már egy sem él, többüknek a rokonairól sem maradt fenn adat, de Áprilytól Wass Albertig, Bánffy Miklóstól Tompa Lászlóig, Kacsó Sándortól Vita Zsigmondig, Járosi Andortól Tavaszy Sándorig, Kós Károlytól Szentimrei Jenőig, Kiss Jenőtől Tamási Áronig, Kovács Lászlótól Szemlér Ferencig, Moldován Páltól Olosz Lajosig és így tovább szerencsére még vannak és elérhetők családtagok, rokonok. A megbeszéléseken kiderült, sokan őriznek is kéziratokat, leveleket neves elődeikről. A tisztelgés Marosvécsen, a kastélyparkban, a helikoni asztalnál indult. Adamovits Sándor, a Helikon - Kemény János Alapítvány elnöke összefoglalta a valamikori szabad írói parlament történetét, vázolta jelentőségét. A Kemény család építette gyönyörű református templomot Székely József lelkész mutatta be a leszármazottaknak. A jelenlevők a Kemény János unokáktól - Vécsi Nagy Zoltántól és Nagy Gézától, illetve Kemény Zoltántól és Zsigmondtól - megtudhatták, hogy a család a kastélyparkot visszakapta, a kastély visszaszolgáltatása még függőben van. Kedvező döntés esetén a várat vissza szeretnék állítani a magyar kulturális, szellemi élet szolgálatába olyanformán, ahogyan annak idején Kemény János tette. /N.M.K.: Honfoglaló, nagy írónemzedék. Emlékidézés Marosvécsen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./"

"A két Nyikó menti település, a Kis- és Nagykadácsi közösség összefogásával aug. 23-án első ízben került sor falutalálkozóra Nagykadácsban. A 170 lelket számláló településen az emberek közmunkával kitakarították a sáncokat, újrameszelték a kultúrotthon, valamint az iskola épületét. Kádár Attila unitárius lelkész tartott ünnepi istentiszteletet. Ezt követően - a hazaszeretet, az otthonmaradás jelképeként felállított Pro Patria elnevezésű kopjafa felavatása következett a templomkertben. Este a művelődési házban folytatódott az ünnepség: a helyi műkedvelők alkalmi műsora után az István, a király rockopera csíksomlyói előadásán készült videofelvételt tekintették meg a jelenlévők. A település számos elszármazottja részt vett a falutalálkozón. /Szász Emese: Kadácsi falutalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 25./"

"A temesvári Szórvány Alapítvány idén második alkalommal szervezte meg Buziásfürdőn Temes megye magyar önkormányzati képviselőinek és civil szervezeteinek találkozóját és képzését. Az aug. 22-én sorra kerülő képzés témája Önkormányzatiság és integráció volt, sor került a Kulturális örökség a szórványban című civil-önkormányzati találkozóra is. A kétnapos rendezvényt Delesega Gyula Temesvári kalauz c. könyvének bemutatója, Trefort Ágoston buziási mellszobrának megkoszorúzása és az újszentesi hagyományőrző együttesek műsora zárta. /Szent István Napok 2003. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ "

"Aug. 23-24-én a szilágynagyfalusiak a testvértelepülés küldöttségével, a hajdúvidéki Vámospércs lelkészével együtt ülték meg a település napját. A kultúrotthonban megtartották az elszármazottak találkozóját; népművészeti kiállítást rendeztek a helyi általános iskolában; saját könyveit dedikálta Tóth Máté Miklós színművész, író. Nem maradt el a mazsorett-parádé, az ünnepséget záró tűzijáték sem; közönségcsalogatónál több volt Meleg Attila revükabaré műsora, a fellépő együtteseknek sikerük volt. /Szilágynagyfalusi napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ "

"Somosd Marosvásárhely tőszomszédságában levő tiszta magyar település, hol immár harmadik éve egyhetes zenei tábort szerveznek kisiskolás gyerekek számára. A tábor lelkes szervezője a helybéli református lelkészházaspár; idén közel száz gyerek vett részt a napokban zárult táborban, melynek irányítását ezúttal is Gáspár Attila zilahi zenetanár vállalta fel. A távolabbról érkezetteket a holland gyülekezet támogatásával felépített, 2000-ben felavatott gyülekezeti ház vendégszobáiban szállásolták el. A résztvevők gitáron, furulyán és szájharmonikán tanultak muzsikálni. /Hol gyerekek énekelnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ "

"Arany János szellemisége belengi Nagyszalontát, és kötelez. Romániában civil szerveződésként az Arany János Művelődési Egyesületnek sikerült elsőként visszakapnia régi tulajdonát, az Arany-portát, amely nemzeti örökségünk becses darabja, még ha a rajta levő szülői ház le is égett, amikor gyermek volt a költő. Arany-relikviák tucatjai, szobrok és képek, emléktáblák, múzeum, jelzett és jeltelen épületek sora vezeti az Arany nyomán lépkedő zarándokot. Az újságírót Tódor Albert polgármester, Nagy György József, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke, Dánielisz Endre magyartanár, Arany János és Nagyszalonta egyik legavatottabb helyi ismerője és Zuh Imre muzeográfus várta. A Csonka-torony a romániai nemzeti örökség listáján szerepel. Azt visszaszerezni sokkal nehezebb lesz. A kommunizmus államosította az egyesület vagyonát. Csak 1991-ben alakultak újra, 2003-ban perben kellett bizonyítaniuk a jogfolytonosságot, hogy visszakaphassák az ingatlant. Az egyesület nyolc esztendeje Arany János szavaló- és hat éve Arany László mesemondó versenyt szervez, könyvbemutatókat, irodalmi esteket, előadásokat, negyedévente az Arany Koszorú művelődési folyóiratot adják ki, igyekeznek kapcsolatot teremteni minden Arany nevét viselő szervezettel. A művelődési egyesület felkérésére született meg 1992-ben Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész Arany János ülőszobra, amely a református templom szomszédságában uralja a szoborparkot, Zilahy Lajos, Sinka István, Kulin György és az időközben elhunyt Kiss István busztjával kiegészülve alkotnak koszorút. "Kevesen tudják, hogy Arany János kétszer is megbukott, bár lángelme volt. Már hat évesen írt, olvasott és latinul tudta a Miatyánkot. Arany Györgyné Megyeri Sára tizedik gyereke gyenge fizikumú volt, azért kellett évet ismételnie" - Dánielisz Endre meséli el az Arany-út második stációján. "E helyen állott az az iskola, amelyben Arany János tanult és tanított 1823-1833 és 1836-1839 között" - őrzi a költő emlékét az iskola falán a kétnyelvű felirat. A múzeumban van Arany János dolgozószobája és a fotel, ahol 1882. okt. 22-én Arany János csendesen elszenderült. Öt kiállítóteremben mutatják be Arany János életét és munkásságát. 1899. aug. 27-én nyílt meg, így most lesz 104 éves az Arany János Emlékmúzeum. /Balla Tünde: "Volt bár Kánaán, nem lett honom a föld" Arany János nyomában Nagyszalontán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23., folyt.: aug. 25./"

"Aug. 20-24-e között lezajlott a második Zetelaki Írótábor, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (EMIL) legjelentősebb rendezvénye. A meghirdetett téma az erdélyiség, pontosabban: létezik-e erdélyi irodalom, miként definiálható, ha létezik, jó vagy rossz, az erdélyi íróknak hasznukra vagy kárukra válik erdélyiségük. A tábor ideje alatt naponta átlagosan 70-90 szerző volt jelen. Sor került a kezdő versírók számára meghirdetett pályázat kiértékelésére. Első díjban a mindössze tizenhat éves Márkus András és Ármos Lóránd részesült, a második díjat Barabás Blanka érdemelte ki. Sokan eljöttek a táborba, mert fontosnak tartották a találkozást, a szakmai, baráti beszélgetést. /Gyorsjelentés az EMIL- táborozásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ A naponta megrendezett költői szemináriumokat Fekete Vince és Karácsonyi Zsolt vezették, a nagy népszerűségnek örvendő csapattag a KILL (Kiskorú Írók Ligája) volt, a fiatal Márkus András vezérletével. Az előadásokat Szőcs Géza és Beke Mihály András tartották. Killék felolvasása mutatta, hogy ez a fajta vulgár poétika feltörőben van. /(bb): Mit nekem, te Kárpátoknak? (erdélyiség ma). Véget ért az idei zetelaki írótábor. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 25./ Fried István összefoglalóját úgy összegezte, hogy a mai erdélyi írónemzedéknek végre nincs kisebbségérzése és kisebbségtudata, és képes öniróniával szemlélni önmagát is, ami a korábbi nemzedékekre nem volt jellemző. Láng Gusztáv kifejtette, hogy az összmagyar irodalomban az erdélyi irodalom magyarországi recepciója kismértékű. Egyed Emese Erdélyi zordon címmel, arról értekezve, hogy miért oly komor, bús, tragikus hangvételű az erdélyi irodalom. Balázs Imre József az erdélyiség hasznáról és káráról beszélt, megállapítva, hogy többször káros, "megbélyegző", mint ahányszor hasznos. Balázs Imre szerint ezt a helyzetet csakis úgy lehetne megszűntetni, ha stratégiát dolgoznának ki az egységes magyar irodalom megteremtésére. A romániai magyar irodalom történetén dolgozik, hogy felépüljön egy rendszer, ami Magyarországon is kanonizálható lenne. Jelenleg a magyarországi irodalomtörténet torz, elnagyolt képet fest az erdélyi irodalomról. Először fel kell mutatni az egységgé összeálló értékeket, azután lehet megkeresni, miként épülhetnek be az egységes magyar irodalomba. Fekete Vince beszámolt az idén tizedik évét ünneplő Serény Múmiáról, a Helikon című irodalmi lap mellékletéről, melynek a kezdetektől ő a koordinálója. A Serény Múmia hozzájárult a fiatal írónemzedékek (pl. transzközép-társaság) elfogadtatásához. Aug. 23-án tartották az EMIL közgyűlését. Fodor Sándor elnök megnyitotta a gyűlést, Sántha Attila ügyvezető beszámolt a liga eddigi tevékenységéről. Sikerült nagyon sok író-olvasó találkozót szervezni, melyek során olyan kisebb, eldugottabb településekre is eljutottak, ahová magyar író hosszú évek óta nem tette be a lábát. Jelenleg 108 tagja van a ligának, zömük természetesen erdélyi, de vannak felvidéki, magyarországi, ausztriai, svédországi, kanadai tagok is. Sikerült jelentős pénzjutalmakkal járó díjakat átadni: a tavalyi EMIL-díjazottaknak összesen 4600 eurót osztottak ki. Szóba kerültek a könyvterjesztési problémák. Ferenczes István vázolta: elkészült egy irodalmi könyvesház létrehozásának terve, melyben minden erdélyi kiadó könyve megvásárolható lenne, s amely lerakatként is működne. Szóba kerültek még a szerzői jogdíjak, a felvidéki, délvidéki írókkal való kapcsolattartás nehézségei is. /Zsidó Ferenc: Erdélyi írók seregszemléje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./"

"Ülésezett a kormánypárt /PSD/ és az RMDSZ vegyes bizottsága. Közös álláspontjuk az, hogy az aradi Szabadság-szobornak a helyi önkormányzat által kijelölt méltó helyére kell kerülnie - jelentette ki Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője. A szenátor hozzátette, "ez azt jelenti, hogy a szoborállítást akadályozó jelenlegi adminisztratív és egyéb döntéseket felül kell vizsgálni". Az RMDSZ tárgyalócsoportja 23 pontos listával ült le a tárgyalóasztalhoz, és a megbeszélések során áttekintették a pártközi együttműködés helyzetét, különös figyelmet fordítva a tanévkezdéssel kapcsolatos kérdésekre. Azt is rögzítették, hogy miként működnek együtt a 2004-es költségvetési törvénytervezet kidolgozásában. /Gazda Árpád: Megegyeztek a szoborállításról. = Krónika (Kolozsvár), aug. 26./"

"Aug. 25-én kezdte el a szenátus rendkívüli nyárvégi ülését. Az alkotmányt módosítása folyik. A felsőházba benyújtott 324 módosító javaslat közül 191-et eleve elutasítottak, 11-et visszavontak, s tulajdonképpen csak 32-őt fogadtak el a kidolgozással megbízott bizottságban. Az RMDSZ frakciója is több javaslatot benyújtott. Ismét kérte, hogy töröljék a Romániát nemzetállamnak kimondó 1-es cikkelyt, javasolta továbbá, hogy a román alkotmány a nemzeti kisebbségeket nemzeti közösségekként ismerje el. Ezeket az alkotmánymódosító bizottság elutasította. /Kilin Sándor: Alkotmányfoltozás. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése a közel múltban tartotta évi ülését, Sylvester János szülőfalujában, Színérváralján. Az egybegyűltek megemlékeztek a tudós teológus és bibliafordító születésének 500. évfordulójáról, valamint megfogalmazták az erdélyi magyarság helyzetével kapcsolatos álláspontjukat. Az állásfoglalás értelmében a közgyűlés elégedetlen az erdélyi magyarság "jelenlegi áldatlan helyzetével" és továbbra is keresi azokat az eszközöket, amelyek révén meg lehet találni az abból kivezető utat. Miközben a román kormányzat és az RMDSZ a román-magyar kapcsolatok javulásáról beszél, a romániai magyarság "vészes pusztulása, sorvadása és térvesztése" tovább tart. Nyílt egyházi és társadalmi párbeszédet kell folytatni az ügyről. A párbeszéd célja a jelenlegi helyzet orvoslása. A közgyűlés vallja a közéleti szerepvállalás fontosságát, és elutasítja azokat a támadásokat, amelyek célja ennek megakadályozása. Határozatban kimondták a megmaradás és megépülés stratégiájának a kidolgozását, amelynek megfelelően elindítják az "Áldás, népesség" elnevezésű népességkezelő programot. Ennek kidolgozását az őszi ülés napirendjére tűzi. /Elégedetlenek az erdélyi magyarság helyzetével. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./"

"Tőkés László püspök sajtótájékoztatót tartott a hétvégén Nagyváradon, a magyarországi kormánytámogatásokkal kapcsolatban. Sikerült nyilvánosságra hozták az egyházkerületi közgyűlés július 4-én keltezett határozatát is, a fogalmazvány mély megdöbbenéssel beszél a Reformátusok Világszövetsége Európai Nagygyűlésének megszervezésére kapott pénz elszámolásával kapcsolatos ügy az Erdélyi Riportban való "felmelegítéséről". A püspök közölte: a HTMH-nak benyújtotta az elszámolást, majd kritizálta az RMDSZ-t, amely ne legyen a román hatalom kinyújtott karja. A püspök szerint jól halad az autonómia ügye és folytatják az önrendelkezésért való harcukat. Egy Felső Erdélyi Magyar parlament volna hivatott stratégiát kidolgozni a magyarság számára. Az autonómia kulcskérdés az erdélyi magyarság kérdései között és Trianon korrekciójának politikai eszköze. "Berozsdásodott a magyar kormány egyházpolitikája" - fogalmazott Tőkés László, mert késik az önálló egyházi pénzalap létrehozása. Az egyházkerület jogi útra tereli az Ady-központ ügyét, jelentette be, azzal, hogy írásbeli felszólítást küldtek a Magyar Miniszterelnöki Hivatalnak ügyvédeik révén. /(Balla Tünde): Az egyházkerületi elszámoltatásról időszerű lett beszélni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./lezárni azt a "sajnálatos ügyet, amit belső egyházi, politikai és RMDSZ-es erők akartak felhasználni az egyház ellenében", jelezte. "

"Hargita és Kovászna megyében valamennyi pótérettségiző sikeresen szóbelizett.Rajtuk kívül újra bizottság elé állhattak aug. 25-én azok a nyolcadik osztályt végzett diákok, akik a nyári vizsgaidőszakban megbuktak a képességvizsgán: Hargita és Kovászna megyében összesen mintegy kétezren. Másfélszer annyian jelentkeztek Kovászna megyében a tegnap kezdődött pótképességvizsgára, mint ahányan júniusban megbuktak - ez azt jelenti, hogy a múlt években sikertelenül vizsgázók közül is szép számmal beiratkoztak. Míg júniusban mintegy 700-an nem kaptak átmenőjegyet, a most kezdődött pótképességvizsgára 1039 nyolcadik osztályt végzett diák iratkozott be. Hargita megyében 1290 nyolcadik osztályt végzett diák iratkozott be a vizsgára. A pótérettségi tegnapi román nyelv és irodalom írásbeli vizsgájára a minisztérium nem fordította le a tételeket anyanyelvre. /Balázs Ildikó, Farkas Réka: Őszi vizsgaláz hevében a diákok. = Krónika (Kolozsvár), aug. 26./"

"Örült a díjnak /a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetés/, egyetlen romániai magyar kitüntetettként viszont arra gondolt, hogy még sokaknak ott lenne mellettem a helye, hangsúlyozta Csató Béla főesperes. Nyárádtőre helyezték először önálló parókiára, ahol plébániát, lakást kellett megteremteni, valamint a hozzá tartozó falvakban az istentiszteleti helyiségeket. Később Sepsiszentgyörgyre helyezték, itt rendbe hoztai a templomot, kápolnát létesített a különféle filiákban. Csató most azt vallja, hogy a román államtól igenis követelnünk kell mindazt az infrastruktúrát, amit elvettek, de értékes éveket veszítenek, ha csak erre várnak. Munkálkodása eredményeképpen felépült a Deus Providebit Ház. Ha ez a ház történetesen nem lett volna készen 2000-re, akkor Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek nem volna létezési lehetősége. Most sürgős az egyetemisták bentlakásáról, kollégiumáról gondoskodni, azért lenne olyan fontos a lábasház restaurálását folytatni és befejezni. A jogrend semmibe vétele, a törvénykezés arcul verését jelenti, egy évvel azután, hogy a román állam kinyilvánította az 1948-as államosítás törvénytelenségét, egy igazságtalan bírói határozattal újraállamosítsák a volt katolikus iskola és zárda épületét, (ahol a művészeti líceum működik), amely az 1948-as államosításból kimaradt. Csató Béla nem is kommentálta azt, hogy nem engedélyezték a katolikus osztály beindítását Marosvásárhelyen. /Bodolai Gyöngyi: Épített üzenetek. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 26./"

"Romániában elmaradt a kommunizmus pere. 1989-ben a népfelkelés paravánja mögött az aktivisták második vonala villámgyorsan megszervezte frontját, és átvette a hatalmat. Egyidejűleg kivégezték a diktátort és akadémikus hitvesét, s a rendszer néhány ,,nagyágyúja" ideig-óráig rács mögé került. Telt-múlt az idő, s néhány éve megalakult a Szekusdossziékat Ellenőrző Bizottság. A bizottság tagjai között sem volt összhang, nem kaptak székházat, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ nem adta át az összes dossziét, kötélhúzás és viták jellemezték a tevékenységet.Hosszas hitviták és huzavona után az SRI átadott az ellenőrző bizottságnak egy 61 nevet tartalmazó listát. Timofte SRI-igazgató szerint ,,ezek azok, akik alaposan gyanúsíthatóak azzal, hogy a politikai rendőrség hatáskörébe eső tevékenységet is végeztek". A listáról csak 29 személy érhető el, a többiek elhunytak. A meghallgatások második napján megjelent a bukaresti szeku utolsó parancsnoka, Guran ezredes, aki kifejtette, hogy ,,ők parancsra cselekedtek, végig a párt irányítása alatt álltak, a megyékben az első titkárok felügyelték a szervezetet". Ők ellenőrizték, hogy teljesítsék a besúgói tervet. Megszabták, hogy egy főre hány besúgó kell hogy jusson. Ki kell terjeszteni a (csak belügyes ,,dolgozókra" vonatkozó) Ticu-féle törvényt a megyei első titkárokra s más személyekre is. Érintett lehet a zűrzavaros pályafutása során egy ideig jászvásári első titkárként tevékenykedő Ion Iliescu államfő is! /Bogdán László: A párt és az Ő ökle. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26./"

"Pro Cultura Hungarica Emlékplakettet adományozott Hiller István kulturális miniszter Aurel Chiriacnak, a nagyváradi Körösvidéki Múzeum igazgatójának. Az elismerést az igazgató aug. 24-én Budapesten vette át. "Aurel Chiriac Bihar megyei múzeumigazgató arra törekedett, hogy múzeumában mindenfajta elfogultság nélkül gyűjtsék a terület kulturális örökségének emlékeit" - olvasható az Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma sajtóirodájának közleményében. /Pro Cultura Hungarica Emlékplakett Aurel Chiriacnak. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./"

"A Partiumi Magyar Napok keretében Regionális identitás - lokális történelem címmel kerül sor helytörténeti konferenciára aug. 30-án a Szatmár Megyei Múzeumban. A konferenciáról, és Szatmár vidékének helytörténetírásáról Szőcs Péter Levente történész, a konferencia szervezője, a megyei múzeum kutatója elmondta: a konferencia arról szól, hogy a helytörténetírásnak milyen szerepe van egy kisközösségben élő ember identitásának alakulásában. A helytörténetírás levéltári forrásairól tart előadást dr. Kis András nyugalmazott levéltáros, dr. Kovács András, a Babes-Bolyai Egyetem előadója, a műemlékek forrásértékeiről fog beszélni, dr. Sipos Gábor, az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárosa arról tart előadást, hogy egyháznak milyen szerepe van a kisközösségek, valamint egy régió speciális identitásának kialakításában. Dr. Pál Judit, aki elitkutatással foglalkozik, a várostörténetről, a városi elit kialakulásáról fog beszélni. Néprajzi szempontból vizsgálja a kérdést dr. Keszeg Vilmos, a Babes-Bolyai Egyetem előadója, aki a faluközösségek kutatásáról értekezik. Három budapesti előadó is lesz. Szatmár vidékén Erdély belső vidékeihez képest sokkal több forrás található. /Helytörténetírás és kisközösségek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 26./"

"Egyes elméletek szerint már a honfoglalás előttől van folyamatosan magyar élet Moldvában, s a csángók legarchaikusabb rétegei, az északi csángók részben vagy egészében az egykori etelközi magyarok maradékai lennének. Arról már írásos dokumentumok is vannak, hogy a 15-16. században a "25 városok lakói majdnem mind magyarok" voltak. Husz (Husi) városban még a 19. században felváltva választottak magyar és román bírót. Először a városok szívódtak fel, azután fokozatosan kezdtek felszívódni a falvak is. Már a néhai klézsei lelkész, Petrás Incze János Döbrentei Gáborhoz, a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnökéhez az 1840-es évektől küldött levelei beszámolnak erről a nagyléptű sorvadásról. Hogy vannak falvak, ahol mindenki magyarul beszél, vannak olyanok is, ahol a gyermekek már nem beszélnek magyarul, de a felnőttek igen, aztán olyanok, ahol már csak az öregek beszélnek magyarul. Van magyar élet Moldvában. Több mint fél évezredes gyakorlat, a magyarság üldözése; hivatalosan nem létezőnek való tekintése tovább tart. Megindult egy ellenfolyamat is, idén ősztől már hét településen kezdik el a magyar nyelv fakultatív oktatását az iskolákban. Idén tánctáborok voltak Külsőrekecsinben és Somoskán. Külsőrekecsinben immár ötöd ízben. A táborvezető Tündig Tamás budapesti táncmesternek segített a csángó fiatalok. A plébánosi fenyegetett. Még meg sem érkeztek a táborlakók, máris elhangzott a szószékről: "Jönnek a nem várt vendégek", a "rosszakaró magyarok", és hogy óvakodjék tőlük a falu népe. Ne engedjék, hogy fényképezzék őket s a falut, mert "kacagni akarnak rajtunk"! "Magik elmennek, de nekünk itt kell élni tovább" - mondotta Szarka Marika, a tábor egyik fősegítője, miközben szinte könyörögve kérte, ne fényképezzék. A zárónapra bemutatkozó szereplésre meghívtak forrófalvi, lészpedi és pusztinai táncosokat, énekeseket. /Gazda József: Magyar élet Moldvában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 26./"

"Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke nyílt levelében leszögezte, hogy több magyarországi szervezet, alapítvány és minisztérium "meg van győződve arról", hogy "kiemelten kezeli a határon túli magyarság kultúrájának támogatását, hagyományainak ápolását. A határon túli magyarok közül is megkülönböztetett figyelemben részesül a Romániában élő csángómagyarok közössége". Csakhogy a csángómagyarokat képviselő moldvai csángómagyar szervezetek alig részesülnek anyagi támogatásban, nem tudják fedezni működésüket, nem tudják fizetni számláikat, így vezetőik valóságos koldusokká váltak. Bartha 2000 júliusától elnök, ezalatt alig volt időszak, amikor időben ki tudta fizetni az MCSMSZ villany-, telefon-, közköltség-, adó- stb. számláit. Működésükhöz az RMDSZ biztosít havi 8 millió lejt. A magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál lévő 100 millió forintos keret csak kulturális programokra költhető, de így is az összeg 1/4 része ha eljut Moldvába. A többi alapítvány vagy támogatást nyújtó szervezet sokszor azért utasít el minket, mert úgymond a csángóknak ott van az NKÖM-ös keret, ami elég kell legyen. A csángó szervezetek nagyon nehéz helyzetben vannak. /Bartha András még MCSMSZ-elnök: A csángószövetség elnökének nyílt levele. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 26./"

"A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Magyarországon, Kismaroson rendezte meg aug. 11. és 17. között a III. Magyar Sziget nevű Kárpát-medencei ifjúsági tábort. Tavaly ötszáza voltak, most több mint ezren. Határon túliak is voltak, a legtöbben Délvidékről, több mint negyvenen, Erdélyből húsznál többen jelentkeztek be, de sokan voltak anyaországban élő erdélyiek is. A Sajtóklubnak volt a legnagyobb hallgatósága. Fellépett többek között Beregszászi Olga, a Dobogókő együttes, a Magyarock Dalszínháza, a Musztáng együttes, a Kecskés, az Ökrös és a Garabonciás csapata, a Beatrice, az Ossiat, a Magozott Cseresznye, az előadók között volt például Harangozó Imre néprajzkutató, aki a csángómagyarok néprajzáról beszélt, vagy Maurer Oszkár, az egyhetes programsorozatot szervező Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tiszteletbeli elnöke, aki a szerémségi szórványmagyarok sorsát vetítette hallgatósága elé. Borbély Imre, a nemzetstratégiára alapozva, a kettős állampolgárság intézményét tárta fel, Wittner Mária volt halálraítélt 1956-ba repítette vissza hallgatóságát. Az erdélyi sajtóklubban Borbély Zsolt Attila, Jakabffy Attila és Tókos Imre ütköztettek véleményt a kettős állampolgárságról és Erdély autonómiájáról. A Sajtóklubban a jobboldali média képviselői szerepeltek. /Princz Csaba: III. Magyar Sziget, Kismaros. Egy hétre felszámolták a gúnyhatárokat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 26./"

"Dávid Ibolya a Magyar Demokrata Fórum elnöke korlátozott jogú kettős állampolgárságot javasolt. Ugyanakkor elmondta, bízik abban, hogy a román illetékesek megváltoztatják az aradi Szabadság-szoborcsoport visszahelyezésével szembeni negatív álláspontjukat. "Azt mondani, hogy a szobor esztétikailag nem megfelelő, az európai kultúrának az arculcsapása, hiszen 1887-ben Brüsszelben, egy művészeti világkiállításon Trefort-díjat kapott a műalkotás." Szerinte nem csökkentett vízumdíjakat kell bevezetni, hanem ingyenessé kell tenni a beutazási okmányt. Bízik benne, hogy a kormány egyeztetni fog a határon túli magyar szervezetekkel. /Csog Éva, Budapest: Ingyenes vízum csak végső esetben. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./"

"Tovább folyik a huzavona a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar karainak létrehozása körül. Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) között megkötött együttműködési megállapodást felülvizsgáló bizottság aug. 25-i ülésén a szövetség és a román kormánypárt képviselői egyetértettek abban, hogy az RMDSZ által kért két magyar fakultást kormányhatározattal hozzák létre, miután a felsőoktatási intézmény szenátusa véleményezi a kérdést. Az egyetem rektora, Andrei Marga azonban Alexandru Athanasiu oktatási miniszternek néhány nappal ezelőtt küldött válaszlevelében úgy fogalmazott, "a magyar karok létrehozásának kérdésében a szenátus jún.0-i döntése továbbra is érvényes". A testület akkori határozatát Ecaterina Andronescu volt tárcavezető és Radu Damian államtitkár levelei váltották ki.Ezekben a kormány képviselői kérték a BBTE vezetőségét, az egyetem magyar tanárai által megfogalmazott igényeknek megfelelően hozza létre a két magyar kart. Az új miniszter aug. 11-i levelében ismételten kérte a rektort, tűzze a kérdést a szenátus legközelebbi ülésének napirendjére. Athanasiu levelét azzal zárja: a szaktárca kész anyagilag is támogatni a kezdeményezést. Andrei Marga rektor válaszlevelében megismételte a BBTE vezetőségének két hónappal korábbi álláspontját: "Amennyiben a minisztérium magára vállalja a magyar karok létrehozásának jogi és anyagi felelősségét, az egyetem szenátusa egy hónapon belül elkészíti a BBTE szerkezeti átalakításához szükséges megvalósíthatósági tanulmányt, majd ennek függvényében dönt annak lehetőségéről, hogy eleget tegyen-e a magyar kollégák kérésének".Markó Béla úgy vélte, pozitívabb Alexandru Athanasiu miniszter hozzáállása a magyar karok létrehozásának kérdéséhez, mint elődjéé, Ecaterina Andronescué volt. Markó ugyanakkor elismerte, az idei tanév már "elúszott" a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar beiskolázási számainak megállapítása tekintetében. /Salamon Márton László: Babes-Bolyai: meddő levélváltás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./"

"Szeptember 15-éig semmiképpen sem költözhet ki a brassói Áprily Lajos Gimnázium épületéből a román tannyelvű 6-os általános iskola, mivel új otthona még nem készült el. Az egykori Római Katolikus Főgimnázium világbanki támogatással felújított főépületében most takarítanak, a magyar diákok várják a beköltözést. Szeretnénk elérni, hogy a korábbi egyezség szerint a főépületben a magyar tannyelvű Áprily Lajos Gimnázium, a még fel nem újított épületrészben pedig a román tannyelvű 6-os számú Általános Iskola kezdje meg a tanévet - közölte Farkas Anna. Brassóban 1837 óta létezett önálló magyar iskola. A szóban forgó ingatlanban az 1948. évi államosításig a Római Katolikus Főgimnázium működött. 1960-ban a Magyar Vegyes Gimnázium felső osztályait a román tannyelvű Unirea Gimnáziumba, az alsó tagozatot pedig a 6-os Számú Általános Iskolába helyezték át. A román és a magyar iskolák összekeverése óta a mai Áprily Lajos Gimnázium és a román tannyelvű 6-os Számú Általános Iskola ugyanabban az épületegyüttesben működik. A brassói RMDSZ és az Unirea Gimnázium magyar tagozatának vezetői 1990 legelején döntöttek arról, hogy visszaállítják az önálló magyar középiskolát. Az akkori oktatási minisztérium elvileg jóváhagyta ezt, de a megyei tanfelügyelőségre és az érintett iskolákra bízott kivitelezés mindmáig eredménytelen tárgyalásokba fulladt. A 2002 februárjában aláírt PSD-RMDSZ együttműködési egyezménybe ismételten belefoglalták az Áprily Lajos Gimnázium tatarozásának befejezését és az intézmény önállósulását. Júniusban több mint 700 brassói magyar tanár és szülő sürgette beadványban az Áprily Lajos Gimnázium helyzetének rendezését. 2003 februárjában mintegy 150 román diák és szülő tüntetett az Áprily Gimnázium épülete előtt, és azt akarták elérni, hogy ők is visszaköltözhessenek az addig közösen használt főépületbe. Brassó megye prefektusa, Otilian Neagoe akkor kijelentette: sem a magyar, sem a román diákok nem költöznek be az épületbe addig, amíg a román iskola is fel nem épül. Kovács Csaba képviselő a parlamentben arra hívta fel a figyelmet, hogy az Áprily Gimnázium magyar diákjai helyszűkében szenvednek, nem férnek hozzá laboratóriumi felszerelésekhez, mindez pedig csökkenti az oktatás színvonalát. A gimnázium I-XII., valamint a posztliceális osztályokba több mint 700 magyar diákot várnak szeptember 15-én. Markó Béla a PSD-vel aug. 25-én folytatott tárgyalásokon megint felvetette a brassói magyar gimnázium kérdését, és bár a jelek szerint a két párt közötti egyezményben rögzített határidőt ezúttal sem lehet betartani, mihelyt az új épület elkészül, a román iskola azonnal kiköltözhet az Áprily Gimnáziumból. /Benkő Levente: Nincs román iskola, nem lehet magyar sem. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./"

"Nyárádszeredában 1993-ban kezdődött a kertészszakember-képzés. Azóta a hét évfolyamon 203 végzős vehette át a mérnöki diplomát, amelyet a román szakminisztérium is elismer. Halász Péterné, a Szent István egyetem Kertészettudományi Karának vezetője a kezdetre emlékezett. Annak idején az RMDSZ és az RMGE tanulmányi felelősei keresték fel őket, arra hivatkozva, hogy Romániában a magyar nyelvű mezőgazdasági szakképzést fokozatosan elsorvasztották. Az egyetem kertészettudományi kara, a felkérés nyomán, 1993-ban elvállalta a kertészmérnöki főiskolai szintű képzést levelező, távoktatás formájában. Az erdélyi képzés példájára 1996-ban a Vajdaságban is megindult a képzés, 1999-ben pedig Beregszászon a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola adott helyet a kertészmérnök-képzésnek. Jelenleg a tagozaton belül három konzultációs központ működik: Erdélyben - Nyárádszeredában, Vajdaságban - Zentán, a Thurzó Lajos Művelődési Központban, Kárpátalján - Beregszászon, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolán. A nyárádszeredai művelődési ház, ahol kiépítették az Erdélyi Konzultációs Központot, megfelel a hétvégi foglalkozások számára a jól felszerelt tantermekkel, számítógépteremmel. A kertészmérnök-képzés akkreditált képzés, 4 éves időtartamú, levelező rendszerű, főiskolai szintű. Az oklevelet a Szent István Egyetem kertészettudományi Kara állítja ki, angol és magyar nyelven, amelyet a szomszédos országok elfogadnak és honosítanak. Távlati céljuk egyelőre még álom: egy magyar nyelvű kertészeti főiskola megteremtése Nyárádszeredában. Jelenleg Magyarországon, a jól működő egyéni és vállalati kertészeti gazdaságokban szerveznek gyakorlati foglalkozásokat. A nyárádszeredai kertészmérnöki oktatást a magyar Oktatási Minisztérium Határon Túli Főosztálya támogatja, továbbá a Pro Agricultura Hungariae Alapítvány és a Sapientia Alapítvány. A nyárádszeredai konzultációs központ vezetője, dr. Jakab Sámuel nyugalmazott talajkutató töretlen lelkesedéssel vett részt az oktatás szervezésében. A legjobb erdélyi kertészeti szakembereket, tanárokat nyerte meg a képzés számára. /Kilyén Attila: Tízéves a nyárádszeredai kertészmérnöki oktatás. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 27./"

"Augusztus elsejétől új igazgatója a Csíki Székely Múzeumnak, Gyarmati Zsolt versenyvizsgával került az intézmény élére. Gyarmati Zsolt /sz. Székelyudvarhely, 1970/ a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem szakán szerzett tanári oklevelet 1997-ben, ugyanott egyéves magiszteri képzésen vett részt. Szülővárosában az Eötvös József Mezőgazdasági Szakközépiskolába kapott tanári kinevezést. Időközben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen három éves képzésen vett részt a doktori cím megszerzéséért, jelenleg írja disszertációját. Ugyanakkor a kolozsvári egyetem, valamint a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem közös programja keretében jogi tanulmányait végzi. Kutatási területe: A XIX.- XX. századi Erdély város- és társadalomtörténete. Több mint 20 tanulmánya és cikke jelent meg e témakörben. Úgy látja, hogy a múzeum kitűnő szakemberekkel rendelkezik. Gyarmati Zsolt egyelőre ingázik Székelyudvarhelyről, de ősztől Csíkszeredára költözik. /Kristó Tibor: A nyitottságra törekszem. Beszélgetés Gyarmati Zsolttal, a Csíki Székely Múzeum új igazgatójával. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./"