"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület véglegesítette pénzügyi elszámolását azzal a támogatással kapcsolatban, amelyet az Orbán-kormány utalt ki a Reformátusok Európai Nagygyűlésének tavalyi megszervezésére. Bálint-Pataki József HTMH-elnök elmondta: a hivatal lezártnak tekinti a 242 millió forintos támogatás ügyét. Mint ismeretes, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) számára az Orbán-kormány idején utaltak ki 242 millió forintos támogatást a Reformátusok Európai Nagygyűlésének tavaly augusztusi megszervezésére. Néhány hónappal ezelőtt a Népszabadság arról írt, hogy az összeg túlságosan magas egyetlen rendezvény megszervezésére, ráadásul - a budapesti napilap szerint - a KREK több millió forinttal nem tud elszámolni a támogatás felelőse, a HTMH felé. Noha az egyházkerület több alkalommal is hangsúlyozta, hogy a támogatás és az elszámolás ügyét lezártnak tekinti, az Erdélyi Riport nagyváradi hetilap, majd az Adevarul napilap nemrég azt állította: miközben az erre kijelölt utolsó elszámolási határidő február 28-án lejárt, mintegy 25 millió forintnak megfelelő összeg elszámolása nem tekinthető véglegesnek. Bálint-Pataki József elmondta, a HTMH valóban megfogalmazott bizonyos kérdéseket a támogatás elszámolásával kapcsolatban, a kiegészítő elszámolások alapján azonban a hivatal megnyugtató választ kapott ezekre.Tőkés László úgy véli, az egyházkerületet nemtelen támadások érték a korábbi magyar kormánytól kapott támogatás miatt, és szerinte a "kampányolásban" a hazai és a magyarországi sajtó egy része, valamint az RMDSZ Bihar megyei és országos vezetősége is részt vett. A püspök hozzátette: aggodalommal tapasztalja, hogy a kedvezménytörvény oktatási-nevelési támogatását az RMDSZ Iskola Alapítványa osztja el, szerinte ugyanis ezáltal még inkább megnövekszik a politikum beleszólása a pénzek elosztásába. "Ezzel szemben megnyugvással fogadtam Medgyessy Péter felvetését, miszerint önálló alapot kívánnak létesíteni a határon túli magyar egyházak támogatására. /Rostás Szabolcs: Tőkésék elszámoltak... = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./"

"Kőnig Sándor, az Apáczai Közalapítvány kuratóriumának elnöke tizedik éve, szervezőként és előadóként is részt vállal a Bolyai Nyári Akadémia munkálataiban. Idén, az első alkalommal Székelyudvarhelyen, a műszaki képzés lebonyolításában vett részt. 1999-ben, az Oktatási Minisztérium hozta létre a Közalapítványt, kimondottan a határon túli magyar nyelvű oktatás-ügyért. 2002 végéig összesen 2,5 milliárd forintot osztottak ki. Az idén 1,2 milliárd forintos csúcstámogatást kaptak. Azt reméli, hogy a 2004-es évtől az óvodákat, általános iskolákat, középiskolákat is tudják támogatni. Ugyanakkor lehetőségük adódna a diploma-honosítás vagy a szórvány-kollégiumok építésének támogatására is. /Szász Emese: Bővülő támogatási lehetőségek. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./"

"Mintha megállt volna az idő, mintha a valóságban nem is történt volna kormányváltás, ugyanolyan intenzitással folyik az orbánviktorozás, abcúgozás, polgárfalás a sajtóban, sőt új dimenziót kapott az előző kabinet állítólagos pénzügyi visszaélései miatti fenyegetőzéssel. A média képtelen volt váltani. Merthogy ebből és így és ezért élt, mert egyes műsorok-kiadványok erre, a jobboldal ócsárlására, politikusok módszeres lejáratására álltak rá, erre épültek, ezért voltak kitalálva és életben tartva. A médián túl azonban egyes vezető politikusok sem tudnak szabadulni kényszerképzeteiktől, mindegyre Orbán Viktor-szerű kísérteteket látnak. Ebben is leginkább Kovács László külügyminiszter viszi a prímet, öreg pártmunkáshoz méltó céltudatossággal és akarnoksággal orbánviktorozik mindegyre. Olcsó szlogen maradt a társadalmat megosztó árkok betömése, eltüntetése. /Fábián Tibor: Démonizálás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 22./"

"Sylvester Lajos Csupa csapás az élet /Háromszék Lap- és Könyvkiadó Kaláka Könyvek, Sepsiszentgyörgy, 2000/ Az elsorvadt moldvai magyar oktatás és a csángó szétrajzások emlékkönyve alcímmel írt riportkönyve arra a háttéranyagra épül, amelyet 1996- 99 között a Voltunk mük es hatvanperces történelmi dokumentumfilmhez a Kárpátok külső lábánál, Csángóföld ön és a Kárpát-medencében a Barcaságtól Sopronig gyűjtött. Sylvester felfigyelt az elmúlt napokban a csángóföldi magyarórák tárgyában közölt, többnyire euforikus hangvételű írásokra. Az eddigi csángómentő erőfeszítések óvatosságra intenek, figyelmeztetett Sylvester.A papság agresszívebbé vált magyarellenessége, és a helyi hatóságok jelenlegi támadása is erősebb minden ellen, ami a csángók magyar identitástudatát alakíthatná vagy megtarthatná. A helyi sajtó hajmeresztő hamisítás pedig egyszerűen példátlan. A hírek szerint júl. 3-án Bákóban egy olyan megbeszélésre került sor, amelyen a csángószervezetek vezetői, Markó Béla RMDSZ-elnök és kísérői társaságában jelen volt Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt alelnöke, Radu Catalin Mardare prefektus és Gheorghi Iorga megyei főtanfelügyelő. A megbeszélésen a magyar részvevők meglepetésére elvben megállapodtak, hogy szeptembertől magyar nyelvet tanuló csoportok indulhatnak a szülők közjegyző által hitelesített kérése alapján Frumószán, Külső-Rekecsinben, Lészpeden, Magyarfaluban és Somoskán is. Ekképpen a heti néhány órányi magyaroktatás Klézsével és Pusztinával együtt hét déli csángó településre terjedne ki. Ez a magyarkönyvmáglyákhoz, a gyermekek és szülők meghurcoltatásához és megfélemlítéséhez, a papság intoleráns viselkedéséhez viszonyítva üdvözlendő lépés. A csángókérdés kapcsán viszont nem szabad megfeledkezzünk alapvetően fontos dolgokról, írta Sylvester Lajos. A moldvai csángóság ősztől összesen 140 gyermekre kiegészülő heti néhány órás anyanyelvi oktatása nem helyettesíti a teljes értékű anyanyelvű oktatást. A mostani ígéret elsősorban gesztus- és szimbólumértékű. A mostani néhány órás magyar nyelvű oktatás és képzés, az anyanyelvi nevelés az első lépés a moldvai magyarság teljes értékű anyanyelvi oktatásának megszervezése felé. A csángó fiatalok erdélyi és magyarországi oktatását fenntartó támogatásra és ennek bővítésére alapvetően szükség van. /Sylvester Lajos: Moldvai magyar oktatás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 22./ "

"Továbbra is kiemelt fontosságú marad a határon túli magyar fiatalok oktatásának ügye a magyar kormány számára - jelentette ki júl. 22-én Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke Marosvásárhelyen. A HTMH elnöke a Félsziget fesztivál keretében elmondta, a magyar költségvetésből évi 2 milliárd forintot fordítanak a romániai magyar nyelvű oktatás támogatására, amely egyben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem évi költségvetése is. Emellett az Apáczai Csere János Alapítvány idén 247,5 millió forintot fordít hasonló célra. Az RMDSZ által létrehozott alapítványok közül az 1996-ban alapított Iskola Alapítvány költségvetését kizárólag a romániai magyar oktatás fejlesztésére fordítják. Az alapítástól az idei évig az alapítvány összesen 115,7 millió forintot fordított erre a célra. Ez a támogatás tartalmazza az Apáczai Alapítványtól elnyert Apáczai Hallgatói Ösztöndíjakat is. Szintén az RMDSZ által létrehozott Communitas Alapítvány évente 21,3-25,3 millió forint nagyságú összeggel támogatja a romániai magyar oktatást. /Félsziget fesztivál - romániai magyar oktatás-támogatások. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 23./"

"Gazdasági tárgyú előadások hangzottak el a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen.Auth Henrik, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke leszögezte, a Magyar Nemzeti Bank az euróra való mielőbbi áttérés híve. Tállai András fideszes politikus rossz időben hozott rossz döntésnek minősítette a Medgyessy-kabinet napokban bejelentett adóemelési szándékát. A hazai gazdasági helyzetet Ráduly Róbert parlamenti képviselő próbálta ecsetelni. Az amerikai kormányzat működő piacgazdaságként jellemezte a román gazdaságot, ez azzal függhet össze, hogy az amerikaiak sem értik, miként működhet az ország gazdasága olyan körülmények között, amikor a fekete gazdaság aránya 40 százalékos, amikor tovább élnek a veszteséges állami vállalatok, amikor a társadalombiztosításba épp az állami cégek azok, amelyek nem fizetik be a járulékokat.Elérkezett az idő ahhoz, hogy elkészüljön egy pontos felmérés arról, mi valósult meg az Európa Tanács csángó kultúrát védő ajánlásaiból, és a testület számadást kérjen Romániától, jelentette ki Komlóssy József, az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának alelnöke jelentette ki a csángók helyzetéről szóló vitában. Kovács Péter nemzetközi jogász, a miskolci egyetem professzora elmondta, az Európa Tanácsnak nincsenek közvetlen eszközei arra, hogy betartassa az általa megszövegezett egyezményeket, de egy-egy ország gazdaságára is visszahat, ha az a kép alakul ki róla Strasbourgban, hogy sorozatosan figyelmen kívül hagyja az előírásokat.Komlóssy József elutasította Viorel Hrebenciuc álláspontját, miszerint rossz szolgálatot tettek azok, akik nemzetközi színtérre vitték a csángókérdést. A strasbourgi nyomás nélkül biztosan nem lehetett volna magyarórákat indítani a moldvai iskolákban. A csángó közösség jelenlegi helyzetéről Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke, és Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke beszélt. A többség és kisebbség közötti kapcsolatok egy szélsőséges példáját ismertette Tiiu Pohl asszony, az észtországi Tallinni Egyetem előadója. Az észtek és oroszok évszázados, konfliktusokkal teli közös történelmet tudnak a hátuk mögött - mondta Tiiu Pohl asszony. Az előadó szerint az észtek úgy tartják, népük évezredek óta lakik Észtország területén, míg az orosz anyanyelvű lakosság nagy része csak a második világháború után érkezett az ország különböző ipari vidékeire, ahol orosz többségű, az észtekkel "nem keveredő" kolóniákat hoztak létre. Az oroszok Észtország függetlenségének elnyerése után, 1991-ben többségi nemzetből nemzeti kisebbséggé váltak. Az észt kormány olyan törvényt hozott, amely ezen "bevándorlóknak" nem biztosított "automatikus" állampolgárságot, a robbanásig kiélezve ezzel az Észtország és Oroszország közötti konfliktust. "Az alig másfél milliós létszámú országban, amelyben félmillióan az orosz nyelvet beszélik, máig sem nyugodtak le teljesen" - állította Tiiu Pohl. Az észt kormányzat 2000-ben egy nagyszabású programot indított el, amely a tervek szerint 2007-ig tart. Ezen program célja az orosz kisebbség integrálása az észt társadalomba, biztosítva számukra a lehetőséget kultúrájuk és identitásuk megőrzésére. A programban megkísérlik "rávenni" az oroszokat az észt nyelv elsajátítására is. /Gazda Árpád, Rédai Attila: Nyolc óra munka, sok óra szórakozás. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./"

"Tusnádfürdőn pótolta az áprilisban elmaradt díjátadást a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány: az idén tízéves, kutatásorientált civil szervezet többek között Kovács Péter magyarországi kisebbségjogi szakértőt tüntette ki Pro Minoritate-díjjal. A másik díjazott, a finn Tytti Ikohoona Asuunmaa a mostani rendezvényre sem tudott időt szakítani. Bakk Miklós politológus, egyetemi előadó a Szórvány Alapítvány tevékenységéről beszélt, hangsúlyozva a tudományos kutatómunkát. Bodó Barna alapítványi elnök, politológus, Temes megyei tanácsos elmondta, hogy évről évre olyan közéleti személyiségeknek ítélik oda a díjat, akik a tudomány, az egyház vagy a politikum terén végeznek méltányolandó munkát a többség-kisebbség viszony javításában. Idén Gabriel Andreescu kisebbségjogi szakértőt, a romániai Helsinki Bizottság volt elnökét, Kovács Péter magyarországi szakértőt és Tytti Ikohoona Asuunmaát, az Európa Tanács finnországi volt képviselőjét tüntette ki a nemzetközi zsűri. Méltatásában Bodó úgy fogalmazott, hogy "Kovács Péter az elmúlt negyedszázadban részese volt mindannak, amit nemzetközi kisebbségvédelemnek nevezünk". Kovács megtisztelőnek s egyben meghatónak nevezte az elismerést, s úgy vélte, hogy "a jó ügyet védeni kell az érdektelenséggel és az elutasítással szemben", a kitüntetést pedig nemcsak saját, hanem mások - szintén a szórványmagyarság ügyét szolgálók - munkája iránti figyelmességként értékelte. /Pataky Lehel Zsolt: Tusványoson pótolt díjátadás. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 23./"

"Kézdivásárhely önkormányzata, az RMDSZ helyi szervezete és a Kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesülete kezdeményezésére a Kossuth és az Ady utca kereszteződésénél júl. 22-én ezerötszáz fős ünneplő tömeg jelenlétében avatták fel Vetró András bronzba öntött Kossuth-mellszobrát. Ezzel a város polgárainak több mint százéves álma teljesült.Ünnepi beszédet Török Sándor polgármester és Deutsch Tamás, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség politikusa mondott. A szobrot Deutsch Tamás és Tamás Sándor leplezte le, majd Bodó Imre kézdiorbaiszéki római katolikus főesperes és Szőcs László kézdiorbaiszéki református esperes megáldotta és megszentelte. A magyar és a székely himnusz eléneklése után közéleti személyiségek megkoszorúzták a szobrot. /Iochom István: Kossuth szobrot avattak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./"

"A nemrég Illyefalván tartott nyelvi szemináriumon a kárpát-medencei nyelvi műhelyek képviselői egyetértettek dr. Péntek János egyetemi tanár, a kolozsvári Szabó T. Attila Nyelvi Intézet szakmai igazgatója kijelentésével, miszerint a határon túli régiókban válságban van a magyar nyelvű oktatás. Az erdélyi, szlovéniai, felvidéki és vajdasági nyelvi irodák munkatársai ezért határoztak arról, hogy Péntek professzor tanulmányterve alapján egységes kutatómunkát végeznek a magyar oktatás állapotának tényszerű rögzítése céljából. Péntek János nyelvészprofesszor kifejtette: a magyar nyelvű oktatást a romániai oktatás alrendszereként kell tekinteni. Van egy belső működési válság, ami nagyon jól érzékelhető abban, ahogy nem tud ez az alrendszer összekapcsolódni az egész román oktatással olyan értelemben, hogy nincsenek meg a rendszernek azok az elemei, amelyek például érettségi tételek, mérés, tanterv- és tankönyvügyek tekintetében ezt működőképessé, egyértelművé tennék. A működésnek a válsága azt is jelenti, hogy maga az intézményrendszer működésképtelensége hozza hátrányos helyzetbe a magyar gyermekeket. Az idei érettségi vizsgák világosan bizonyítják ezt. Vannak ugyan külön oktatásmódszertani központok, van Bolyai Nyári Akadémia, van pedagógus-továbbképzés, de ami kulcskérdés, ami bekapcsolna a román oktatási rendszerbe, az nem működik. Minőségi válság is van a romániai magyar oktatásban. A vizsgálatsorozat célja, hogy a magyar oktatás gyenge pontjainak kimutatása. A tanulmányterv készítésével párhuzamosan cselekvési stratégián kell gondolkodni. /Fekete Réka: Beszélgetés dr. Péntek János egyetemi tanárral. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./"

"A Szegeden élő dr. Besenyi Sándor filozófus, a határon túli magyar tanárok, önkormányzati képviselők, civil szervezeti vezetők számára 13 éve rendszeresen megszervezett Értelmiség nyári egyetem igazgatója, a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke fáradhatatlan szervezőként járja a Kárpát-medencét. Nemrég a hazai magyar civil szervezetek kolozsvári fórumán is jelen volt. Dr. Besenyi Sándor részt vesz magyar-magyar és szomszédsági, nemzetközi konferenciákon hol Temesváron, Kolozsváron, hol Újvidéken, Szabadkán, vagy éppen Kishegyesen, Csongrádon, hol Szegeden vagy Budapesten. A konferenciákon megállapították, hogy fontos történelmi változások történnek a térségben. Mindennapi magyarországi politikai csatározásaink közben figyelni kellene a közép és kelet-európai térség változó körülményeire. Az európai integráció fokozatosan intézményesül a térségben. A történések, változások új társadalmi-gazdasági és tulajdoni kereteket és e keretek között új politikai koordináta- és normarendszert hoznak létre a térség államaiban is. Besenyi szerint fokozatosan lehetővé válik, hogy az etnikai kisebbségek nemzeti identitásuk megélésében, egyéni és közösségi jogaik érvényesítésében ne elszigetelten gondolják át mozgásterüket, lehetőségeiket, problémáikat. Feloldható a nemzetállami elzárkózás, a nemzeti kisebbségek jogi, politikai, gazdasági, kulturális kisemmizése és elszigeteltsége. Mód nyílik, hogy összekapaszkodjanak az eddig merev falakkal és tiltásokkal, nemzetállami erőszakszervezetekkel elválasztott anyaországi és a nemzeti kisebbségi közösségek. Magyarországon a nyomtatott sajtó igen kevés figyelmet fordít a határokon túli magyarság bemutatására. Magyarország diplomáciája sem kezeli méltó módon a civil szervezetek térségi stabilizációt erősítő szerepét. Az autonómia kérdését ki kellene emelni a többségi nemzetállam kontra etnikai kisebbségi területi -közigazgatási autonómia egymásnak feleselő és veselkedő dualitásából. A magyarság civil önszerveződései, a civil szféra törvényes lehetőségeket biztosít valamennyi szomszédos országban a települési, szakterületi és a speciális polgári kezdeményezések széles skálája számára a szabad önszerveződésre. A magyar történelmi egyházak kiemelkedő szerepet töltenek be a magyar kisebbségi társadalmak és közösségek összefogásában. /Máthé Éva: Új történelmi konstelláció, új koordináta- és normarendszer. "Dunának, Oltnak egy a hangja". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./"

"Megjelent Garda Dezső Munkarend és hagyományőrzés a székely faluközösségben /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című kétkötetes munkája. A könyv alcíme szerint Gyergyóremete monográfiája, időrendi sorrendben, kronológiai rendszerességgel mutatja be a község jelentősebb történelmi eseményeit. Ez a könyv a történész-parlamenti képviselő 11. munkája . /Garda Dezső 11. könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 23./"

"Az idei érettségi és kisérettségi ismét bebizonyította, hogy a magyar gyermekek hátrányos helyzetben vannak, ami a román nyelv és irodalom ismeretét illeti. Dr. Balázs Lajos, a román tanszék vezetője évek óta szívügyének tekinti a tanárképzést, a román nyelvoktatás megváltoztatását. - Hargita és Kovászna megyében több mint 400 romántanári állás üres, a közeljövőben mintegy háromszázan mennek nyugdíjba. A tanárképzés a székely megyékben politikai ügy volt, és nem történt előrelépés ezen a téren. Egyetlen egyetemnek sem ügye a romántanítás módszertanának aspektusait kutatni, bebizonyítani, hogy a cél nem tévesztendő össze az eszközzel. Komoly előítélet ellen vette fel a harcot Balázs Lajos: a magyar nem tud, nem akar megtanulni románul. /Küzdelem egy előítélet ellen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 23./"

"Képíró Gyula lelkipásztor évek óta mindent megtett Lázáriban, hogy visszakapják a helyi református egyházi iskolát. A lázári volt egyházi iskola épülete már évtizedek óta kihasználatlan, emiatt omladozik, nincs benne villany, hosszabb ideje nagypeleskei romák lakják, akik semmit sem fordítanak az épület karbantartására. Amennyiben a lázári református gyülekezet visszakapja egykori egyházi iskoláját, azt azonnal le kell bontani, mert az épület olyan állapotban van, hogy életveszélyt jelent a közelében járók számára. Fel lehet viszont használni az építőanyagok egy részét egy új épület felépítésére. /E. Gy.: Lázári község: Az egyház nem kapja vissza omladozó ingatlanját. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 23./"

"11 év alatt több mint 100 képzőművész vett részt abban a táborban, melynek központi motívuma, totemállata, a ló. Az idei táborban 20 képzőművész vett részt. A táborban készült munkákból a Kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban júl. 13-án szervezett tárlat megnyitóján Magyari Lajos költő méltatta a kiállított 75 munkát. Számos érdeklődő csodálta meg a lovastáborban született alkotásokat. A művészek a két hetes táborozás idején a fortyogói Incitato Szállóból élménygyűjtő utakon is részt vettek. Az Incitato táboroknak története van, s ez kiolvasható az évente megjelentetett katalógusokból. A tábor 1993-ban létesült. Két jeles ember szerencsés találkozásának köszönhető a tábor létrejötte, Tóth Ferenc mérnöknek és Miholcsa József marosvásárhelyi szobrászművésznek. A tízedik tábor után sokan úgy látták, hogy ez lesz az utolsó, ugyanis a dálnoki ménesnek megváltozott a tulajdonosa. Vetró B. Sebestyén András képzőművész idén átvette a tábor vezetését Miholcsa József szobrászművésztől. /Tóásó Áron Zoltán: Incitato Art Camp - Fortyogó 2003. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./"

"Magyarországnak nem áll szándékában lassítania Románia európai uniós integrációját, és jóhiszemű szándék vezérli akkor, amikor szeretne részt venni Bukarest csatlakozási tárgyalásain - mondta Tóth Tamás külügyi szóvivő. Kovács László külügyminiszter júl. 22-én, Günter Verheugen bővítési biztossal folytatott megbeszélése után jelentette be: Magyarország az Európai Bizottság támogatását kérte ahhoz, hogy részt vehessen a Romániával és Bulgáriával folyó csatlakozási tárgyalásokon. A magyar felvetést román illetékesek határozottan elutasították. Tóth Tamás hangsúlyozta: a Külügyminisztérium jogosnak tartja a magyar kérést. "Magyarország azért akar részt venni Románia és Bulgária csatlakozási tárgyalásain már a belépés előtt, az aktív megfigyelői státus időszakában, mert Budapest és az unió számos közös érdeke ezt indokolja" - mondta. Utóbbiak közé sorolta a környezetvédelem, a határátkelés, a regionális együttműködés és a közlekedés ügyét. /Magyarországot jóhiszemű szándék vezérli. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./"

"Tóth Tamás magyar külügyi szóvivő hangsúlyozta: "Magyarország azért akar részt venni Románia és Bulgária csatlakozási tárgyalásain már a belépés előtt, az aktív megfigyelői státus időszakában, mert Budapest és az Unió számos közös érdeke ezt indokolja" - mondta. Az utóbbiak közé sorolta a környezetvédelem, a határátkelés, a regionális együttműködés és a közlekedés ügyét. /S. M. L.: Feszültség Magyarország és Románia között. = Krónika (Kolozsvár), júl. 24./"

"Júl. 25-én Mircea Geoana román külügyminiszter hivatalos látogatást kezd Washingtonban, ahol találkozik Colin Powell amerikai kollégájával. Geoana a következő napokban megbeszélést folytat Mark Grossmannal, az USA kereskedelmi minisztériumának helyettes politikai államtitkárával, találkozik az elnöki hivatal vezetőjével, Dick Cheney alelnök tanácsosaival és a Pentagon több személyiségével. A román külügyminiszter az amerikai zsidó szervezetek képviselőivel is megbeszélést folytat. /Belföldi krónika. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./"

"A Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetői júl. 23-án országos premierként választási együttműködési megállapodást írtak alá. Az egyezményben a Bihar megyei SZDP és RMDSZ elkötelezték magukat, hogy a választási kampány idején nem támadják egymást, és a legnagyobb eséllyel rendelkező jelöltet támogatják. ,,Nem állítunk jelölteket azokon a településeken, ahol a magyar lakosság számaránya mondjuk 70 százalék, támogatni fogjuk az RMDSZ jelöltjeit" - nyilatkozta Florin Serac, a Bihar megyei SZDP elnöke. A Bihar megyei SZDP képviselői azt is megígérték, hogy támogatni fogják magyar szakértői posztok létrehozását a rendőrség, a levéltár, valamint más intézmények keretében. /SZDP-RMDSZ megállapodás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 24./"

"A Bálványosi Szabadegyetemen júl. 23-án az oktatásról volt szó. Az Aáry-Tamás Lajos, a magyarországi oktatási jogok biztosa által ajánlott szempont: az állami egyetemekben tanuló mai diákok az egységesülő Európa intézményeiben fognak dolgozni, így az oktatott ismereteknek meg kell felelniük ennek a feltételnek. Andrei Marga, a tusványosi résztvevőből társszervezővé lett Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora leszögezte, a fejlődés meghajtója a gyakorlatban hasznosítható tudás, a tudásalapú társadalomhoz pedig az oktatáson keresztül vezet az út. A Sapientia EMTE csíkszeredai központja gazdaságtudományi tanszékének vezetője, Elek Sándor egyetemi tanár a minőségi, folyamatosan jelentkező új igények oktatásban látja a kitörés lehetőségét. Az EU-csatlakozással párhuzamosan az egyetemekre hárul az euro-bürokraták kiképzésének feladata is. A Sapientia csíki központjában és Magyarországon egyaránt oktató Elek Sándor bíráló hangon jegyezte meg, hogy a romániai oktatási rendszerben nehézkes bürokrácia működik, amely lassítja az oktatási reformok bevezetését. Ezután kerekasztal-beszélgetés következett a sajtó mai helyzetéről. A beszélgetést vezető Szalai Annamária (magyar országgyűlési képviselő, Fidesz-MPM) és Borbély Zsolt Attila arra kereste a választ, hogy mit lehet tenni egy politikailag egyensúlyát vesztett magyarországi véleménypiac és a negyedik hatalmi ágként igazán még kinőni nem tudó erdélyi magyar médiavilág kereteiben. /B. Á.: A szolgáltató egyetem - lehetséges jövőkép? Oktatás - kitörési pont). = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./"

"Azzal leszünk gazdagabbak, amit a romániai jogrendszeren belül kivívtunk. A Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának Románia általi ratifikálása mindezt csak megerősíti - jelentette ki júl. 22-én Markó Attila helyettes államtitkár a Félsziget fesztivál konferencia programja keretében. Az előadó többek között kifejtette, hogy a román társadalom mentalitásában még nem tudatosult az anyanyelv használatához való jog fontossága. A Diszkrimináció-ellenes Tanácsot bemutatta Asztalos Csaba illetve Corina Macovei, akik az egy éve működő intézmény vezetőségének tagjai. A tanácshoz az elmúlt évben közel kétszáz beadvánnyal fordultak, és 27 alkalommal saját maga indított eljárást, ami 26 büntetéssel, szóbeli megrovással illetve pénzbírsággal végződött. Többek között hat bukaresti lapot büntettek meg, mert olyan hirdetéseket közöltek, amelyben diszkriminatív feltételek jelentek meg. A doktorandusok képzéséről Veres Valér, a RODOSZ elnöke kifejtette, a romániai egyetemi hallgatók öt százalékát a magyar diákok teszik ki, ennél rosszabb viszont az arány a magiszteri, doktori képzés terén, ahol az említett szám 3-4 százalékra csökken. A MIÉRT céljairól és törekvéseiről Kovács Péter elnök számolt be. A 230 ifjúsági szervezetet tömörítő szerveződés Európa irányába egyelőre a magyarországi ifjúsági szervezetekkel keresi a kapcsolatot, amit csak a Fidelitas hagyott válasz nélkül. /(bodolai): Sikeres hagyományteremtés. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./"

"Idén szeptemberben lesz tizenkét éve annak, hogy visszatért Kanadából Aradra, vázolta fel életútját a bel készült interjúban Böszörményi Zoltán. Gyárai, napilapjai vannak. A fegyelmezett munka híve. Öt éve Monacóban él, ahol ingatlanbefektetési sikeresek voltak. Böszörményi beutazta a világot. Otthon ott érzi magát, ahol a könyvei vannak. Könyvtárat gyűjtött magának Torontóban, Monacóban, Budapesten, Bukarestben és Aradon. Sok kudarc érte az életben, de mindig a megoldást kutatta. Sikereit elsősorban a jó Istennek köszönheti. Aztán meg annak, hogy küzdőképes, akaratos ember. Forradalmasította a fényforrásgyártást Romániában. Ma olyan előrehaladott, bonyolult, számítógép-vezérelte, automata gyártóvonalakon folyik bukaresti gyárában a lámpatermelés, amely vetekszik a világ élvonalbeli lámpagyártóinak technológiáival és gyártóberendezéseivel. A közvilágítási szolgáltatások terén gyára, a Luxten világviszonylatban is az első öt cég között található. Temesvári gyárában, az AEM-ben romániai viszonylatban eddig még nem ismert gyors ütemben fejlesztették ki a villany-, gáz-, víz-, hőenergia-fogyasztást mérő műszereket. Mindenben a legjobb, a leghatékonyabb anyagokat használták fel, vagy a legjobb megoldást, gyártóeszközt, technológiát alkalmazták. Böszörményi gyáraiban 2500 család kapja havonta a megérdemelt fizetését. Tizenkét év alatt cégei óramű pontossággal fizették az adót. Bár kanadai állampolgár és monacói lakos, semmiféle adókedvezményben nem részesül. - A Jelen Ház-komplexum Aradon Böszörményi Zoltán névjegykártyája. Felépítése, de működtetése is egy vagyonba kerül(t). Jó barátja, Dick Ottó nagy szerepet vállalt a projekt megvalósításában. Böszörményi Kanadában látta, hogy az ott szórványban élő magyarság házat alapított, hogy legyen egy olyan helye a városban, ahol a közösség tagjai összegyűlhetnek. Ez a példa állott előtte. Gazdasági tevékenységeiből a Jelen Ház eltartja magát. A nagy deficitet a Nyugati Jelen kiadása jelenti. Ez a deficit meghaladja az évi 200 ezer dollárt. Böszörményi Zoltán a romániai magyar irodalomban költő, könyvkiadó, lapalapító, főszerkesztő, irodalompolitikus és mecénás. A román nyelvű napilapot csak azért vette meg, hogy bármikor beleszólhassanak a romániai politikai és gazdasági életbe. A politikában való szereplést eddig elkerülte. Az Irodalmi Jelent azért alapította, hogy legyen az öt megye szórványmagyarságának is egy irodalmi lapja. Igaz, eddig a helyi írók és költők csak elvétve szerepeltek benne. Majdnem hatvan év után újra van Aradnak magyar nyelvű könyvkiadója. Az Irodalmi Jelen Könyvek eddig öt kötetet jelentetett meg. A nyomdában van már a következő könyv is, míg előrehaladott szerkesztési stádiumban öt irodalmi, történelmi mű áll. Kudarca viszont az Aradi Magyar Színháza alapítása. Ez nem sikerült olyan jól, mint a többi kezdeményezése. Azonban az Aradi Magyar Színház szeptemberben újra nyitja kapuit. Mint befogadó színház fog működni, amíg nem tudnak egy állandó társulatot leszerződni. A Nyugati Jelent az évek folyamán régiós lappá változtatták, ebben az aradi, temesvári, dévai, enyedi és krassó-szörényi kollégái nagy segítségére voltak. A Nyugati Jelen öt megye szórványmagyarságát szolgálja. Magyar nyelven, anyanyelvén jut az itt élő olvasó napilaphoz. A sajtótörténelemben először vállal Arad ilyen szerepet magára. Ez is premiernek számít. A Nyugati Jelen öt éve olvasható a világhálón. /Hevesi Mónár József: Egy nem sima sikertörténet. Interjú Böszörményi Zoltánnal. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./"

"Augusztus végéig kell kifizetnie Albert Álmos polgármesternek a rá kiszabott 100 millió lejes büntetést zászlóügyben, máskülönben foglalnak. A polgármester heti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy sepsiszentgyörgyi cégek 30 milliónyit adakoztak a büntetésbe, míg Ferencváros és Nagykanizsa - két testvérváros - közösen szintén harmincmilliót küldtek. Albert Álmos a büntetés kifizetésének elhalasztását kérte a pénzügyi hivataltól, kérést juttatott el a Legfelsőbb Törvényszékre is és ügyét nemzetközi fórumhoz, Strasbourgba vitte. Ha azonban kérésére rövid időn belül nem érkezik válasz, ki kell fizetnie a büntetést. A polgármester elmondta, hogy sem a testvérvárosoktól, sem a cégektől nem kért támogatást, azok ügyét megismerve, önszántukból adakoztak, de a sajtó útján is szeretne köszönetet mondani mind a cégeknek, mind a két testvérvárosnak. Egy másik büntetés, ugyancsak zászlóügyben - mert december 1-jén a prefektúra szerint nem lobogott elég zászló a városban - 65 millió lejről szólt, amit a szebeni törvényszék az alapfokú tárgyaláson a napokban 40 millió lejre csökkentett. /(Éltes Enikő): Segítenek a polgármesternek, hogy büntetését kifizethesse. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./"

"A Kuckó Játszóház idén már a második alkotótábort rendezte meg, ez alkalommal Homoródalmáson. Mindennap valami mást tanulhatnak, mindenkinek megvan a maga kedvenc tevékenysége: bútorfestés, gyöngyfűzés, nemezelés, üvegfestés, gyertyamerítés, bábkészítés, mézeskalácssütés. A Kuckó Kézműveskalákában a négy oktató-felügyelő mellett II-XI. osztályos tanulók töltik hasznosan a vakációt. Bencze Ilona, a Kuckó Játszóház vezetője elmondta: a cél, hogy a gyerekek értelmesen töltsék el szabadidejüket. Lesz még egy tábor augusztusban is. A Kuckó Kézműveskaláka főtámogatója Hargita Megye Tanácsa. /Tóth Adél: Alkotótábor gyerekeknek. Kuckó Kézműveskaláka. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 25./"

"Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke ajánlotta, írjanak az aldunai székelyekről, hogy jobban figyeljenek egymásra. Az újságíró Sebestyén Ádám forrásértékű könyvéből tájékozódott /A bukovinai andrásfalvi székelyek élete és története Madéfalvától napjainkig, Szekszárd, 1972, újra kiadták 1989-ben/, mely igen részletesen taglalta a bukovinai székelység történelmét, külön fejezetben az aldunai székelyekét. Az újságíró áthaladt Zentán, lakosságának többsége magyar. Tizenöt-húsz éve Jugoszláviában jobb volt az élet, simábbak az utak, mint Magyarországon. Az akkori szinthez viszonyítva nagyon lecsúsztak. A kevésbé vegyes lakosságú területeken jobbak az utak. Oda több pénzt juttatnak, ugyanez a helyzet Moldva és Székelyföld viszonylatában. A nacionalizmusok mindenütt egyazon reflex szerint működnek. Ma már francia történészek is elismerik, hogy nem is volt olyan rossz államalakulat az Osztrák-Magyar Monarchia. Az utódállamok gazdaságilag lejjebb csúsztak ahhoz a szinthez képest, ahol a monarchia keretében voltak. A monarchia nem volt a népek börtöne. Soha annyi román nem tanult nyugati egyetemeken, a fogarasi és besztercei román határőrezredek vezénylési nyelve román volt, s a koronán hat nyelven, köztük románul tüntették fel a címletet. Elég azokra a középületekre gondolni, amelyeket akkor emeltek, s amelyek ma is szilárdan és büszkén állnak az utódállamok területén. Pozsonytól Szabadkáig, Szatmárnémetitől Nagybecskerekig, Muraszombathelytől Csernovicig. Nagybecskereket Tito kommunizmusa fejlesztette iparközponttá, s közel százezres nagyvárossá. Ám hiába építette a toronyházakat és üvegcsarnokokat, a város igazi építészeti értéke ma is az eklektikus (kupolás) Déli Palota, a megyeháza, városháza, az igazságügyi és pénzügyi palota, s persze a történelmi egyházak szép templomai. Nagybecskereken jelenleg latin betűs feliratok vannak, holott feljebb a magyar többségű városokban a cirill dominált. Itt a szerb szöveget is latin betűvel jelenítették meg. A szerb nacionalisták cirillírás segítségével akartak "jó szerbet" csinálni a magyarokból, illetve azt a látszatot kelteni, hogy Zenta, Ada, Csóka és a többi tulajdonképpen tősgyökeres szerb város. Becskereken már nincs erre szükségük, hisz itt messze ők alkotják a többséget. Huzsvár László és Pénzes János személyében két magyar püspökük van a vajdasági katolikus magyaroknak. Ilyen szempontból jobban állnak, mint a számbelileg sokkal jelentősebb felvidéki magyarok, ahol mind ez ideig nem sikerült magyar püspököt kineveztetni. A 11 ezer fős szórvánnyal együtt mintegy 83 ezer katolikus él e vidéken, köztük négy-ötezret tesznek ki az aldunai székelyek. A püspökség négy esperessége közül is egy náluk működik, Fiser János székelykevei plébános vezetésével. A plébániák döntő többségében, pontosabban 27 helyen csak magyar nyelven hirdetik az igét, 4 helyen magyarul és horvátul, 3 helyen magyarul és csehül, 3 templomban csak horvátul, kettőben pedig csak németül. Nagybecskerek közigazgatási területén, amelyhez a város és 22 falu tartozik, 133 ezer ember él, ebből 13-14 százalék vallja magát magyarnak. A városban mindössze két-háromezer magyart tartanak nyilván, a környező településeken jóval nagyobb a számuk, Muzslyán például hat-hétezer. Önálló líceuma nincs a helyi magyarságnak, de több középiskolában működnek magyar tagozatok. Nagybecskereken a Petőfi Művelődési Egyesületnek 300 tagja van. Székelykeve a történelmi Magyarország legdélebbre fekvő magyarlakta települése. Az itteniek valahányszor őseik szülőhelyére látogatnak, mindig hoznak magukkal néhány fenyőcsemetét. Ezért van sok fenyő Székelykevén. Székelykevén hetedik esztendeje jelenik meg a Székelykevei Igaz Szó folyóirat. Székelykevének 2600 lakosa van. Legalább ennyien elszármaztak már innen Ausztráliába, leginkább Sydneybe, ahol még a futballcsapatot is pontosan úgy hívják, mint itt, vagyis Kék Dunának. A lakosság többsége a földből él. Híres kubikosok az itteniek, mindenütt szívesen látják őket. Megesik, hogy diplomás fiatalok is inkább kubikolnak. Naponta 1000-1500 dinárt keresnek, magyar pénzben ez 4000-6000 forint. Székelykevén a legnagyobb gond a munkanélküliség. Sokan elvándorolnak, az elmúlt tíz évben 300-400 fővel csökkent a település lakossága. Idén még 31 első áldozót ünnepelhettek a templomban és ugyanennyien végezték a helyi általános iskola VIII. osztályát, de tavaly mindössze 18 keresztelés volt. Az iskolában az oktatás nyelve magyar, a szerbet heti három-négy órában tanítják. Hertelendyfalván van még az Al-Dunánál magyar nyelvű nyolcosztályos iskola. Sándoregyházán már csak az I-IV osztályban tanulhatnak anyanyelven. Ez a két település vegyes lakosságú, a magyarság kisebbségbe jutott, ami döntően hozzájárult az anyanyelv eróziójához. /Sike Lajos: Vendégségben az aldunai székelyeknél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), (folytatásokban) júl. 19.- 25./"

"Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök, a Fidesz elnöke részvételével folytatódott júl. 25-én a Bálványosi Nyári Szabadegyetem keretében zajló előadássorozat. Az exminiszterelnökön kívül Shöpflin György politológus, egyetemi tanár, Emil Constantinescu volt román államfő és Adrian Severin képviselő, az EBESZ Parlamenti Közgyűlés tagja tartott előadást az európai integráció és nemzeti érdekek témakörben. Schöpflin György londoni egyetemi tanár szerint az európai integráció elsősorban a sokféleség veszélyét igyekszik megakadályozni. Az iraki háború során megrendült az az elképzelés, miszerint Európa megoszthatatlan, hiszen az Amerikai Egyesült Államok új stratégiai elgondolást vezetett be, miszerint Európa igenis megosztható. Schöpflin úgy összegezett: létre kell jönnie egy új Európának, amelynek időnként az Egyesült Államokkal szemben kell fellépnie. A nagy tapssal fogadott Orbán Viktor arról beszélt, mi az, amit a magyarság s elvár az európai integrációtól, illetve mit kellene tenni azért, hogy az integrációban rejlő esélyeket megragadhassák. Elsőként a modernizációs folyamat sikerére tért ki, melynek kapcsán kifejtette: amikor benyújtották a csatlakozási igényt, úgy gondolták, hogy Magyarország olyan fejlesztési forrásokra tesz szert az uniós költségvetésből, amelyek hozzásegítik az országot a fejlett államokhoz való felzárkózáshoz. Ez a támogatás azonban az eredeti elvárásokhoz képest kisebb mértékben érkezik, ennek tekintélyes része pályázható fejlesztési forrás. Amennyiben Magyarország nem politizál ügyesen, az is megtörténhet, hogy több pénzt fog befizetni a közös költségvetésbe, mint amennyit pályázati úton megnyer. Jelenleg Magyarország gazdasága alkalmatlan arra, hogy az európai integrációban rejlő lehetőségeket kihasználja, ugyanis szerinte az EU nem alkalmas a gazdasági válságok kezelésére. Mint mondotta, ma Magyarországon válsághoz közeli állapot figyelhető meg, elsősorban gazdasági növekedésre, fejlesztésre és beruházásra lenne szükség, ezzel szemben azonban megszorításokra készülnek. A határokon átívelő nemzetegyesü1ésről szólva, Orbán Viktor elmondta, amikor a csatlakozási igényt benyújtották, azt gondolták, hogy Európában megszűnik az abszolút területiség elve, és szabad emberek és közösségek uniója lesz, államnemzetek helyett pedig inkább kultúrnemzeteket képzeltek el. Sokan azonban manapság már másképpen gondolják: azok, akik területeket szereztek, nem akarják tudomásul venni, hogy a területekkel "emberek" is jöttek, akiknek van nemzettudatuk, és amelyhez joguk van. Emil Constantinescu beszédében a román-magyar kapcsolatok rendszerváltás utáni alakulását vette számba, jelezve, hogy az 1990 márciusi események ezen a téren szomorú kezdetet jelentettek, azonban a későbbi történések nem igazolták be a román-magyar konfliktus kitervelőinek az elképzeléseit. A volt államelnök sikeresnek nevezte az államelnöksége idején bekövetkezett román-magyar együttműködést, az RMDSZ kormányzati szerepvállalását. Románia EU-integrációjáról szólva, elmondotta: a felzárkózásnak négy nagy akadálya van. Románia gazdasági, szociális, politikai és tömegtájékoztatási rendszere jelenleg nem kompatibilis az unióéval. Adrian Severin beszédében az európai értékek fontosságát hangsúlyozta. /Papp Annamária: Az integráció magyar-román közös érdek. Nemzeti felzárkózásról a tusványosi táborban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./"

"Magyarországon összefogásra lenne szükség ahhoz, hogy az európai integrációban rejlő előnyöket kihasználhassuk - jelentette Orbán. A volt miniszterelnök az Integráció és nemzeti érdek címmel tartott fórumon leszögezte: Az Európai Unió a mozgásban lévő gazdaságoknak tud további lendületet adni, Magyarországon pedig válsághoz közeli helyzetben van a gazdaság. A gazdaságban élénkítésre, fejlesztésre, beruházásokra lenne szükség. Csökkenteni kellene az adókat, fejleszteni az infrastruktúrát, támogatni a vállalkozókat, miközben jelenleg éppen ennek az ellenkezője történik. - A hajbókolás, a moszkovita reflex, a mindenkinek mindenáron történő megfelelés kényszere konkrét, kézzelfogható károkat okoz az országnak - szögezte le. Véleménye szerint az Európai Unión belül új szövetségesi politikára lesz szükség. - Az Európai Unió nem szociális intézmény, az unión belül nemzetállamok folytatnak érdekeik védelmében könyörtelenül kemény vitát - jelentette ki. Kifejtette, hogy Európában nem lehet helyük az olyan, a benesi dekrétumokhoz hasonló törvényeknek, melyek a kollektív bűnösség igazolhatatlan elvén alapulnak. Kérdésekre válaszolva Orbán Viktor kijelentette: a kedvezménytörvény módosításával a jogszabály magyartalanítása történt meg. Ennek ellenére mindenkit arra biztatott, hogy igényeljen magyarigazolványt, mert szavai szerint rövid időn belül ez lesz a Kárpát-medence legértékesebb igazolványa. Orbán Viktor szerint a magyar nemzetnek nem az a problémája, hogy kicsi, hanem az, hogy csonka. Helyre akarja állítani az elszakított családi, kulturális, gazdasági szálakat, egységesíteni akarja a közéletet. Példaként említette, hogy a vajdasági magyarok bejelentették igényüket a kettős állampolgárságra. - A kettős állampolgárság az Európai Unióban teljesen jogszerű, a szerb kormány is jelezte, hogy kész tárgyalni. A magyar kormány viszont ellenzi a kérést. Nincs a világon olyan nemzet, olyan ország, amelynek hasonló helyzetben így cselekedne. Ennél mélyebbre nehéz lenne süllyedni - fogalmazott. Orbán Viktor azt javasolta, hogy jöjjön létre az egész Kárpát-medencében egy olyan összefogás ezért az ügyért, amelyet semmilyen magyar kormány nem hagyhat figyelmen kívül. A volt miniszterelnök leszögezte: nem hajlandó nyílt színen bírálni a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. Hangsúlyozta, Erdélyben erős kis magyar világra és nem erős pártra van szükség. Ha az erdélyi magyarság az egységes képviselet mellett döntött, ennek vállalni kell következményeit, ezzel a döntéssel összeférhetetlen, hogy kiszorították a szövetség tiszteletbeli elnökét, kiszorítják a bírálatokat megfogalmazókat. - Az erdélyi magyaroknak maguknak kell eldönteniük, hogy együtt maradnak-e, vagy külön-külön úton indulnak - mondta, hozzátéve: véleménye szerint az volt az "őshiba", hogy nem tartották meg a belső pluralizmust ténylegesen kifejező belső választásokat. /Orbán Viktor: Magyarországon összefogásra van szükség az unióban rejlő előnyök kihasználásához. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 26./"

"Az izraeli külügyminiszter hivatalába rendelte Románia tel-avivi nagykövetét, hogy tisztázza: Ion Iliescu államfő holokauszttal kapcsolatos kijelentései Bukarest hivatalos álláspontját tükrözik-e. Ezt megelőzően Yosef Lapid izraeli igazságügyi miniszter "érzéketlennek" nevezte a román államelnök holokausztról szóló kijelentéseit, amelyeket Ion Iliescu szintén a Haaretz pénteki számában közölt interjúban tett. "A holokauszt nem csak az európai zsidó lakosságot érintette. Sokan mások, például lengyelek is úgyanúgy meghaltak", mondta Iliescu. "A náci időszak Romániájában a zsidók és a kommunisták azonos bánásmódban részesültek. Az én apám kommunista aktivista volt és lágerbe küldték. Negyvennégy évesen halt meg, kevesebb, mint egy évvel hazatérte után", nyilatkozta a román államfő. "A holokauszt általános jelenség volt Európában (...), ilyen események Románia területén is történtek; az 1941-es bukaresti és iasi-i mészárlások és a zsidók transznisztriai koncentrációs táborokba küldése Románia területén történt, ezekért az eseményekért az akkori vezetőket terheli felelősség", mondta Ion Iliescu. Hozzátette: "lehetetlen, hogy ezért a román népet és társadalmat vádolják". A román államfő szerint Románia jelenlegi gazdasági helyzetében a zsidó javak visszaszolgáltatása kapcsán folyó pereket vagy elhalasztani, vagy pedig elutasítani kell. "Az emberek nélkülöznek, ugyanakkor egyesek követelésekkel lépnek fel, mivel a javakat a második világháború idején és azt követően államosították. Ez vajon azt jelenti, hogy szegény ma élő román állampolgároknak kell fizetniük az akkor történtekért? Húzzuk le a bőrt azokról, akik most nyomorban élnek? Hogy a többieket kárpótoljuk? Nem hiszem, hogy ez a megfelelő megoldás", fogalmazott Iliescu. Hasonló diplomáciai incidens történt júniusban is, amikor a román kormány jóváhagyta a Román Nemzeti Levéltár és az Egyesült Államok holokauszt Emlékmúzeuma közti együttműködésről szóló megállapodást. Az akkori ülés után a kormányközlemény szerint a román kormány "bátorítja a holokauszttal kapcsolatos kutatásokat (...), de hangsúlyozza, hogy 1940 és 1945 között Románia területén nem volt holokauszt". Ez a közlemény vitát kavart a nemzetközi sajtóban, a zsidó közösség pedig bírálta a román kormány álláspontját. Mariana Stoica román nagykövetet akkor az izraeli külügyminisztériumba rendelték, hogy magyarázattal szolgáljon a közlemény kapcsán. A bukaresti kormány utólag újabb közleményt adott ki, amelyben vállalta az ötven évvel korábbi román állam felelősségét a holokauszt áldozataiért és hangsúlyozta, hajlandó együttműködni a kérdéskört tanulmányozó nemzetközi intézményekkel. Ion Iliescu elnök nem érti, Yosef Lapid izraeli igazságügyi miniszter miért nevezte "érzéketlennek" a Haaretz című lapnak adott interjúban a holokausztról tett kijelentéseit, és úgy véli, hogy a holokausztot teljes komplexitásában kell elemezni. "Nem értem a minősítést. Azt mondtam, hogy a holokauszt európai síkon általános jelenség volt. Nem létezik román, német, vagy lengyel holokauszt. Egy általános folyamat volt, amelynek Románia területén is voltak összetevői", nyilatkozta Iliescu júl. 25-én. Az államfő kifejtette, nem csupán a magyar megszállás alatti Erdélyben történtek mészárlások, ahol a végső megoldást alkalmazták, a zsidókat - Elie Wiesel szüleit is - pedig koncentrációs táborokba küldték, hanem Romániában is, a legionáriusok hatalomra kerülése idején. Iliescu szerint a legionáriusok legyőzése után Antonescut terheli a felelősség az 1941-es iasi-i mészárlásokért és a zsidók transznisztriai táborokba küldéséért. "Természetesen, ezek az elemzések árnyalják is a történteket. Sztálingrád után Antonescu is figyelmesen ítélt meg bizonyos dolgokat, és többé nem fogadta el, hogy Romániában a végső megoldást alkalmazzák a zsidók ellen. Ellenkezőleg, a román területek menedékül szolgáltak a megszállt Erdélyből érkező zsidók számára", fogalmazott Iliescu. /Nem ült el a holokauszt-ügy. Újabb román-izraeli diplomáciai incidens. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./"

"Szabó Árpád unitárius püspök a vele készült beszélgetésben kitért arra, hogy az erdélyi unitárius egyház 72 ezer lelket számlál, tíz év alatt több mint 10 ezer fővel csökkent az unitáriusok száma. Ennek ellenére vannak olyan városok is, ahol szaporulatról is lehet beszélni. Székelykeresztúron, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön több a születés, mint az elhalálozás. Kolozsváron viszont évek óta messzemenően több a temetés. Az egyházaknak össze kell fogniuk a gazdasági és a politikai élet meghatározó személyiségeivel közös, hosszú távú stratégia kidolgozása céljából. Széles körű magyar fórumra lenne szükség. A püspök elmondta, hogy szoros kapcsolatot építettek ki a többi magyar történelmi egyházzal. /Chirmiciu András: Széles körű magyar fórumra lenne szükség. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 26./"

"Négy új színésszel bővül a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, közölte Szabó K. István, a társulat rendezője. A Csehov-évre való tekintettel, az orosz szerző Sirály című komédiája lesz az első bemutató. Sajnálatos, hogy két magyar állampolgárságú színésznő, Pető Nóra és Vidovenyecz Edina letelepedési gondok miatt megvált a társulattól. Csurulya Csongor pedig a marosvásárhelyi rendezői főiskolán folytatott tanulmányai miatt távozott Udvarhelyről. A három távozó színész helyére négy végzős fiatalt szerződtetnek: Szalma Hajnalka, Szűcs Gellért és Ráduly Csaba Kolozsváron, Szász Krisztina a marosvásárhelyi színiakadémián végezte tanulmányait. Az új évad tervezett előadásai: Füst Milán A lázadó című darabja, operett is lesz, Budai Dénes Csárdás című művét Dehel Gábor alkalmazza színpadra, Cocteanu Vásott kölykök című kisregényének feldolgozása és a Hamupipőke kerül előadásra. /Szász Emese: Tomcsa Sándor Színház. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 26./"

"Ünnepélyes keretek között kezdődött meg júl. 25-én a Szamosújvár melletti Kérőben az Ötödik Ifjúsági Szórványtalálkozó. A rendezvényre harminc magyarlakta településről jöttek fiatalok. Míg tavaly mintegy háromszáz fiatal zarándokolt el Kérőbe, idén négyszázra nőtt a jelentkezők száma. Tíz munkacsoportban tevékenykedik a négyszáz fiatal: bőrdíszmű-készítés, gipszöntés, csapatépítés, rajz, lovaglás, íjászat, fonás-fűzés, színjátszókör, rovásírás és néptánc. /Szabó Csaba: Kérő - Útmutató a szórványban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./"