"Nagybányán júl. 22-én indul a Bábos-tábor a Teleki Magyar Házban. Bereczki Gyula kolozsvári bábművész vezetésével a bábkészítés titkaival ismerkedhetnek meg a résztvevők. /A jövő héten indul a Bábos-tábor. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 18./"

"Júl. 20-án lehet meglátogatni a Pityipalkó-tábort a Sólyomkő alatt, ugyanis a nagybányai gróf Teleki Sándor cserkészcsapat a szamosújvári Czetcz János, valamint a kolozsvári Dónát cserkészcsapatok társaságában ott verték fel sátraikat. /Vasárnap látogatható a Pityipalkó-tábor. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 18./"

"Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Irodalmi Kör vendége volt Füzesi Magda Beregszászról. A költő, újságíró beszámolt a kárpátaljai magyarság nehéz helyzetéről. A Táncsics-díjas Füzesi Magda idén tavasszal erdélyi kiadónál is jelentkezett, Ketten a kabátban című gyermekverses kötetét a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozta. /Füzesi Magda Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./"

"2001-ben Ukrajnában 156,6 ezren vallották magukat magyarnak, közülük 151 500 fő Kárpátalján él. Ukrajnai magyar irodalomról valójában csak az 1950-es évek elejétől beszélhetünk, amikor Balla László és Kovács Vilmos első könyvei megjelentek. Balla László (1927) regényíróként vált ismertté Ukrajnában, művei orosz, ukrán, német, azerbajdzsán, csuvas, komi és oszét nyelven is megjelentek. Kovács Vilmos (1927-1977) verseit, regényeit, novelláit erő, szenvedély, igazságkereső bátorság, a népiesség és az egyetemesség-igény jellemzi. Az Ukrán Nemzeti Írószövetségnek Balla László, Szalai Borbála (1926), Füzesi Magda (1952) és Balla D. Károly (1957) személyében négy magyar tagja van. Balla László, Balla D. Károly, Dupka György (1952), Horváth Sándor (1957), Kőszeghy Elemér (1960), Füzesi Magda, Vári Fábián László (1951), Nagy Zoltán Mihály (1949), Fodor Géza (1950) a Magyar Írószövetség tagja. Tagja volt a Magyar Írószövetségnek Sütő Kálmán (1910-1996), Kecskés Béla (1941-1996) és Skrobinec Jurij (1927-2001) is. Balla D. Károly és Vári Fábián László József Attila-díjas, Füzesi Magda Táncsics-díjas alkotó, Nagy Zoltán Mihály regény kategóriában a Sátán fattya című regényével 2000-ben Magyarországon elnyerte Az év könyve díjat. Az említetteken kívül szólni kell Penckófer János (1959) író, lapszerkesztő, Tárczy Andor (1954) író, lapszerkesztő, Zselicki József (1949) költő, Gortvay Erzsébet (1935) és Keresztyén Balázs (1949) irodalomtörténész, Fedinec Csilla (1968) pedagógiai és Zubánics László (1971) helytörténeti szakíró munkásságáról. Fogynak a kárpátaljai magyarság szellemi frontját alkotó értelmiség sorai, sokan az anyaországba költöznek. (Megjelent 2003-ban, a Veress Zoltán - Stockholm - és Dávid Gyula - Kolozsvár - szerkesztette, A szétszórtság arénája című kötetben.) /Füzesi Magda Magyar irodalom Ukrajnában. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./"

"A román és magyar külügyminiszter társelnöklete alatt júl. 18-án Bukarestben ülést tartott a magyar-román kormányközi vegyes bizottság. Megérkezése után Kovács László megbeszélést tartott Mircea Geoana külügyminiszterrel. Román részről a jogszabály módosítását követően is több fenntartás hangzott el annak a reménynek a hangoztatásával, hogy a kormányközi vegyes bizottság keretében sikerül megegyezésre jutni a törvény romániai alkalmazásának módjáról. A két külügyminiszter bejelentette: sikerült olyan megállapodást kötni, amely az utolsó fenntartásokat is eloszlatja a kedvezménytörvény alkalmazásával kapcsolatban. Kovács László bukaresti programja Nagy Imre snagovi emlékművének megkoszorúzásával zárult. - Azzal számolok, hogy külügyminiszteri szinten megállapodás születik a módosított kedvezménytörvény romániai végrehajtásáról, de az egyezmény aláírására később, kormányfői szinten kerül majd sor - jelentette ki Kovács László, miután Markó Bélával és az RMDSZ több vezető politikusával folytatott megbeszéléseket. Kovács leszögezte: most semmiképpen nem változik a magyarigazolvány külső megjelenése, az oktatási-nevelési támogatásra beadott pályázatok elbírálása, a támogatás folyósítása pedig egy romániai alapítványhoz kerül. 700 ezer magyar igazolványt már kiadtak, ezeket nem fogják visszavonni. Véleménye szerint a változtatással kapcsolatos román igényt legfeljebb akkor lehet majd mérlegelni, ha a most kiadott igazolványok érvényessége lejár. "Addigra már Magyarország az Európai Unió tagja lesz, lehet hogy Románia is bekerül az unióba. Akkor lehet, hogy az új magyarigazolvány úgy fog majd kinézni, mint egy személyi- vagy bankkártya. Semmilyen valóságalapja nincs tehát az olyan híreknek, miszerint Budapesten már eldöntötték, hogy lekerül a korona a magyarigazolványról"- jelentette ki. Az oktatási-nevelési támogatás esetében az az elképzelés, hogy a Romániában működő Iskola Alapítványnál pályázhatnak az érintettek. Ez az 1995-ben létrehozott alapítvány bírálja el majd a pályázatokat, és a kedvezően elbírált pályázatokra a magyarországi Illyés Közalapítványtól igényli majd a pénzt. A pedagógus- és diákigazolványokkal kapcsolatban Kovács László hangsúlyozta, hogy ezek Magyarországon járó kedvezmények igénybe vételére jogosítanak. A módosított törvény szerint ezek a kedvezmények azoknak a román anyanyelvű pedagógusoknak és diákoknak is járnak, akik magyar nyelvet oktatnak vagy magyar nyelven tanulnak, illetve a magyar kultúra tárgykörében folytatnak oktatói, tanulmányi tevékenységet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta, hogy az RMDSZ számára elfogadható a körvonalazódott megállapodás. /Román-magyar kormányközi vegyes bizottság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./ A magyar és a román fél megállapodott a kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról - jelentette be közös sajtóértekezleten Mircea Geoana román és Kovács László magyar külügyminiszter Bukarestben. Mircea Geoana úgy fogalmazott, hogy kétévi, időnként feszültségekkel terhes vita végére sikerült most pontot tenni úgy, hogy a magyar kedvezménytörvényből kikerült minden olyan elem, amely a román fél és a nemzetközi szervezetek véleménye szerint nem felelt meg az európai normáknak. A román-magyar kormányközi vegyes bizottság ülésén megegyezés született arról, hogy felgyorsítják a Magyarországon tervezett, közös stratégiai partnerségi intézetként működő Gozsdu Alapítvány létrehozását. Bejelentették, hogy mindkét fél szükségesnek tartja új határátkelők megnyitását, illetve a meglévők bővítését és átadását a nemzetközi forgalomnak. Várhatóan rövid időn belül legalább egy határátkelőhelyen megkezdődik a közös vámintézés is. Kovács László közölte: a magyar fél nemcsak támogatja az Erdélyt átszelő autópálya építését, hanem kész ennek kapcsolódási szakaszát kiépíteni Debrecen és Nagyvárad között. Kovács Lászlót és küldöttségét az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalában fogadta Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László képviselő, Niculescu Tóni, integrációért felelős ügyvezető alelnök, dr. Verestóy Attila szenátor, és Márton Árpád képviselő. /Megállapodás a kedvezménytörvényről. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./ A két fél különbözőképpen értékeli a megállapodást. A román külügyminiszter azt hangsúlyozza, hogy a magyar igazolványokról valamikor majd csak lekerül a Szent Korona, a magyar diplomácia vezetője pedig azt, hogy egyelőre nem kerül le. Markó Béla rácsodálkozott, hogy a vita elsősorban ilyen "nevetséges" részletek körül folyik, mintha nem tudná, milyen fontosak a szimbólumok mindkét fél számára. A román kormánynak a közeli választások hatására kell minél kevésbé engedékenynek mutatkoznia dominánsan nacionalista szavazóbázisa előtt, a Medgyessy-kabinetnek pedig a magyarországi ellenzék és főleg a határon túli magyar szervezetek nyomására kell határozottságot mutatnia jelképes értékű elvi kérdésekben. Szintén nem tűnik egyértelműnek, hogy valóban sikerült-e elfogadtatni a román féllel azt az áthidaló megoldást, mely szerint az oktatási-nevelési támogatásért az erdélyi családok az Iskola Alapítványhoz pályázhatnak, az Illyés Közalapítvány pedig az Iskola Alapítványnak utalja át a nyertes pályázóknak járó összeget. Hogy a még mindig értelmezhető megállapodás mennyire lesz végül az erdélyi magyarság javára, nagymértékben függ Kovács László külügyminiszter júl. 19-i, szlovákiai tárgyalásainak sikerességétől. /Salamon Márton László: Szimbólumok harca. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./"

"Amerika úgy tekint Romániára, mint készséges fegyvertársra - írta a The New York Times júl. 16-i számában. A konstancai tudósítás szerint a román- amerikai románc még csak a legelején tart. Európa egyik legszegényebb országa a 2001 szept. 11-ig nem éppen elől állt a szoros katonai partnerek listáján, most viszont Lengyelország és Bulgária mellett Romániát szemelték ki új amerikai bázisok otthonául. Az amerikai katonai vezetés szemet vetett a romániai légi bázisokra, amikor Irak lett a következő célpont, cserébe támogatta az ország felvételét a NATO-ba. A kapcsolat ez év tavaszán szilárdult meg, amikor Törökország kimarad az iraki háborúból. A Constanta melletti, a légi üzemanyag- utántöltést végző nehéz szállító gépek fogadására is alkalmas Mihail Kogalniceanu repülőtér szinte egyik napról a másikra a Perzsa-öböl térségében lévő amerikai csapatok ellátásának fő bázisa lett. Ami az új, állandó bázisokat illeti, a Pentagon hangsúlyozza, hogy a tervezés még csak korai szakaszában tart. A lap szerint kisebb bázisokat létesítenek Kelet-Európában, Közép- Ázsiában, a Távol-Keleten és Afrikában. Charles Kupchan, Bill Clinton volt amerikai elnök európai biztonsági tanácsadója a lapnak elmondta, hogy "rövidlátónak" tartja a kelet-európai országok "befektetését". A NATO szerinte összeomlóban van, mivel Washington Európát nem stratégiai hadszíntérnek, hanem ugródeszkának tekinti ahhoz, hogy szembeszálljon a közel-keleti és közép-ázsiai új fenyegetésekkel. Az igazi nyereséget az EU-csatlakozás hozhatja meg az olyan országok számára, mint Lengyelország, Románia és Bulgária. Ezek az országok azt remélik, hogy megőrizhetik a NATO-t életerős szövetségként és megélhetik az amerikai katonák régóta várt megérkezését. De csak a NATO kimúlásának lesznek a tanúi - vélte a Georgetown Egyetem professzora. /Román-amerikai románc. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./"

"A román kormány júl. 17-i ülésén jóváhagyta a Magyarország és Románia közötti vízummegállapodást, amelynek értelmében a két ország polgárai ezután 90 napig tartózkodhatnak vízum nélkül a másik állam területén. A rendelet értelmében a tartózkodási vagy munkavállalási vízummal nem rendelkező polgárok az eddigi 30 nap helyett 90 napig tartózkodhatnak folyamatosan a két ország területén, az első belépéstől számított hat hónap időtartama alatt. A megállapodást aláíró két fél közegészségügyi szempontok alapján függesztheti fel ideiglenesen vagy véglegesen a vízummentességi egyezményt. A Magyarországon vízum nélkül tartózkodó román állampolgároknak ezentúl nem kell majd havonta a naptárt böngészniük.A megállapodás várhatóan ősszel lép életbe, miután a két állam parlamentje ratifikálja a vízummentességi egyezményt. /Gergely Edit, Rostás Szabolcs: Kilencvennapos vízummentesség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./"

"Szabados Tamás, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára erdélyi látogatása során részt vett a Csíkszeredában szervezett Bolyai Nyári Akadémia megnyitóján, felkereste a Sapientia Erdélyi Magyar Egyetem csíkszeredai karait, meglátogatott több székelyföldi iskolát és tárgyalásokat folytatott Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével. Az államtitkár elmondta, hogy az Oktatási Minisztérium határon túli főosztályán most állítják össze a jövő évi költségvetést. A hangsúly a szórványban élő magyar családok gyermekeinek oktatásán van, létre kell hozni egy olyan kollégiumot, ahol összegyűjthetik a tehetséges fiatalokat és megfelelő szakoktatásban részesítik őket. Az államtitkár azt a reményét fogalmazta meg, hogy jut majd pénz a felsőoktatásban dolgozók fizetésének kiegészítésére, a pedagógusok továbbképzésére. A határon túli magyar pedagógusokra is kiterjesztik az évi 14 ezer forintos szakkönyv-vásárlási támogatást és a háttérintézményeken keresztül nyújtanak támogatást a magyar tannyelvű állami oktatásának. A Sapientia egyetemmel kapcsolatban hangsúlyozta: remélhetőleg több jut majd az eddigi évi 2 milliárd forintos költségvetési támogatásnál. Idén a határon túli magyar oktatás támogatására valamivel több mint 5 milliárd forintot fordítanak, ebből 3,5 milliárd forint a romániai magyar oktatásra jut. Mindent megtesznek azért, hogy a gyermekenként járó évi 20 ezer forint Romániában a családokhoz jusson el. /Szabados Tamás a romániai magyar oktatásról. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./"

"Brassóban két és fél év börtönre ítéltek egy középiskolai tanárt fasiszta ideológia terjesztése miatt. Romániában 1989 óta először hoztak ítéletet ilyen típusú ügyben. Grigore Oprita 39 éves fizikatanár röplapokon és újságcikkeken keresztül soviniszta, faj- és idegengyűlölő propagandát fejtett ki. Oprita számos mű szerzőjeként, köztük Hogyan lettem - szélsőjobboldali - és a Vasgárda, az Arbeit SRL sajtótermékeket terjesztő társaság vezetője. A tanár lakásán végzett házkutatás során több fasiszta tartalmú és Heil Hitler jelzésű CD-t foglaltak le. Az elítélt Opritának nem kell börtönbe vonulnia egy 2002 őszén elfogadott amnesztiatörvénynek köszönhetően, amely az 5 évnél rövidebb büntetésekre vonatkozik, illetve, mert a terhére felrótt bűncselekményeket a fasiszta szervezeteket és jelképeket tiltó törvény hatályba lépése előtt követte el. /Fasiszta propaganda miatt elítéltek egy tanárt. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./"

"Megütközést váltott ki Temesváron a Prefektúra és a Megyei Tanács által szervezett szimpózium, melynek témája a helyi közigazgatás legutóbbi 35 éve volt, az 1968-as megyésítés óta eltelt időszak. Temes megye jelenlegi formában való létrehozásának jubileumát ünnepelték, amelyre az egykori párttitkárokat is meghívták. Bodó Barna, az RMDSZ megyei tanácsosa elmondása szerint „hál Istennek" őt meg sem hívták erre a szimpóziumra. Az ünneplést értelmetlennek tartja. Az 1968-as kommunista megyésítés rengeteg elégedetlenséget szült. Nem szerencsés a 89 előtti és utáni politikai események összemosása, a két közigazgatási forma egymás mellé helyezése, mert ez a folytonosság látszatát kelti. /(Pataki Zoltán): "Nem szabad összemosni a 89 előtti és utáni politikai eseményeket". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./"

"Júl. 18-án Csíkszeredán bemutatták A mi utcánk című, Csíkszereda lebontott utcáinak emlékére készült képeskönyvet. A katalógust a Csíki Műemlékvédő Egyesület adta ki, szerkesztette Daczó Katalin és Máté Klára. A könyvből megismerhető Csíkszereda építéstörténeti vázlata, a hetvenes évek utcái, a kisajátítások, bontások ideje, a városrendezés kronológiája. Több mint kétszáz lakóház, több száz emberi lélek és egy történelmi városrész esett áldozatul a hetvenes-nyolcvanas évek városrendezésének. /Ferencz Imre: Emlékkönyv Csíkszeredáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./"

"A csángóvidék jellegzetes dalai és marosszéki népdalok csendültek fel júl. 17-én a X. erdőcsinádi táborban. A népviseletbe öltözött csángó gyerekek felsorakoztak a tábor udvarán, szemébe könnyeket csalt, amikor a táborzáró műsor végén a gyerekek a csángó himnuszt énekelték. Ötvennyolc klézsei, budai, forrófalvi csángó gyermek és a petrozsényi szórványból érkezett öt társuk töltött tíz napot a marosmenti településen Lukácsy Szilamér református lelkész, felesége, félezernyi helybeli lakos, meg a tábort kiszolgáló huszonkét fős személyzet jóvoltából. Magyar nyelvet, bibliaismeretet tanultak, Both Gyula, a Családok és Nagycsaládok Egyesületének elnöke vezetésével pedig megismerkedhettek a falusi bútorfestés mesterségével, faragást tanultak. "Tíz éve minden esztendőben megrendezzük a csángó gyerekek anyanyelvi táborát a dél-erdélyieknek, mezőségieknek. Számításaim szerint ez alatt az idő alatt mintegy kilencszáz gyermek tanult meg itt magyarul. Erdélyben rajtunk kívül már csak a szászrégeni Pakó Benedek katolikus lelkész tartott ki a csángó gyerekek anyanyelvi oktatásának ügye mellett. Annak ellenére, hogy a csángószövetség rendezvényeire soha nem hívtak meg, hogy a marosvásárhelyi csángószervezet is csak annyiban segít, hogy elhozza a gyerekeket, mi kitartunk, s minden anyagi nehézség, az olykori zaklatások, nemtetszés-nyilvánítások dacára is tovább folytatjuk ezt a megmaradásunkat, nyelvi továbbélésünket segítő tevékenységet" - magyarázta Lukácsy. Két fiatal tanítónő Mátyás Ibolya és Gáll Csilla önkéntesen vállalták a tanítást. /Bakó Zoltán: Magyarul tanultak, csángóul énekeltek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./"

"Gyergyóremetén a Fráter György nevét viselő általános iskola és a Balás Gábor nevét viselő könyvtár előterében levő Cseres Tibor emlékmű a község neves szülötteire hívja fel a figyelmet. Cseres Tibor Hideg napok című munkája 1964-ben megjelent, amelyben a magyar csapatok bácskai véres cselekedeteit írta le. Várta a szerb írók részéről az 50 ezer magyar életet elpusztító szerb vérbosszú hasonlóan őszinte feltárását. Ez nem történt meg, ezért ezt elvégezte Cseres Tibor az 1991-ben megjelent Vérbosszú Bácskában című művében. Haláláig, 1993-ig hét regénye és elbeszéléskötete jelent meg. Emlékét a Gyergyóremetén 1995-ben alakult Cseres Tibor Közművelődési Egyesület őrzi. Az emlékművet 1995. ápr. 1-jén, az író születésének 80. évfordulóján leplezték le. Balás Gábor történész, író Gyergyószentmiklóson született, de a család remetei származású. Budapesten, Párizsban és Berlinben tanult, ügyvédi diplomát szerzett, de legjelentősebb munkája, A székelyek nyomában /Budapest, 1984/ történelmi jellegű. Társszerzője a Panoráma sorozatban megjelent Utazások Erdélyben útikönyvnek. Könyvtárát a községi könyvtárra hagyta, ezért viseli a nevét. Remete kirajzása Csutakfalva, neve arra utal, hogy kiirtott erdő helyén települt. Az általános iskola Balás Jenő bányamérnök nevét viseli. Balás Jenő elemi iskoláit Remetén végezte, Budapesten és Selmecbányán mérnöki diplomát szerzett. A bauxit kutatásával foglalkozott. 1919-ben a román hatóságok kiutasították Erdélyből. Magyarországon ő indította el a bauxit bányászatát. Emlékét a magyarországi Gant községben emlékszoba és emléktábla, Csutakfalván az iskola épületén elhelyezett emléktábla őrzi. /Pomjánek Béla: Gyergyóremete Cseres Tibor emlékműve. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./ Balás Gábor jelentős összegzése Erdély jókora jogtörténete című háromkötetes munkája, az egyes kötetek 1977-ben, 1979-bn és 1982-ben jelen meg Budapesten. Ennek rövidített összefoglalója Balás Gábor-Domokos Andrea: Erdély rövid jogtörténete 1947-ig /Budapest, 1991/"

"A magyar külügyminisztérium közreadta a módosított kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról szóló magyar-román megállapodás angol nyelven készült teljes szövegét. Tóth Tamás külügyi szóvivő elmondta: a román fél ugyanis a tárgyalások végén, a szövegegyeztetés lezárását követően kérte, hogy a megállapodás egészüljön ki egy arra vonatkozó bekezdéssel, hogy amennyiben Románia a jövőben a magyar kedvezménytörvényhez hasonló jogszabályt fogad el, úgy annak magyarországi alkalmazására a most elfogadott megállapodásban foglalt elvekkel azonos módon kerülhet sor. A magyar fél a kéréssel egyetértett. A közreadott dokumentum szerint a felek megegyeztek abban, hogy nem magyar nemzetiségű román állampolgárok nem kapnak semmilyen igazolványt, s így nem részesülhetnek a kedvezménytörvény nyújtotta előnyökből. A magyarigazolványok kiadásának teljes folyamata magyar területen történik - a magyar követségeket és konzuli irodákat is beleértve -, de igazolványokért folyamodni ez utóbbiakon is lehet. A magyar nemzetiségű állampolgárok által Romániában alapított nem kormányzati szervezetek nem tehetnek ajánlásokat nemzetiség vagy más kritériumok tekintetében a magyarigazolványok kiadásához. A magyarigazolványok csak Magyarországon jogosítanak kedvezményekre. A magyar nyelven vagy magyar kultúrát tanuló román állampolgárságú diákok, valamint a magyar nyelven vagy magyar kultúrát tanító román állampolgárságú tanárok Magyarországon részesülhetnek kedvezményekben. Az oktatási-nevelési támogatás az Iskola Alapítványhoz kerül, amely a román törvényeknek megfelelően, pályázat és projektek alapján, nem diszkriminatív alapon bírálja majd el és folyósítja a személyeknek vagy oktatási intézményeknek nyújtható támogatást. Az egyezmény életbelépésével a 2001. december 22-én Budapesten a magyar és a román kormányfő által aláírt, a kedvezménytörvényről és a kétoldalú együttműködés kérdéseiről szóló egyetértési nyilatkozat hatályát veszti. Tóth Tamás külügyi szóvivő reagált Németh Zsoltnak, az Országgyűlés Külügyi Bizottsága elnökének nyilatkozatára, amelyben a fideszes politikus a 2001 decemberében aláírt Orbán-Nastase megállapodáshoz képest fölösleges visszalépésnek nevezte a mostani megállapodást. Cáfolta Németh Zsoltnak azt az állítását, amely szerint júl. 18-án Bukarestben nem készült írásos dokumentum a megállapodásról, csak kilátásba helyezték annak megszületését több hónap múlva. Tóth szerint "nem felel meg a valóságnak" a fideszes politikusnak a koronával kapcsolatos állítása sem. Németh Zsolt szerint a megállapodás nyitva hagyta a magyarigazolványok olyan megváltoztatását, ami "a Szent Korona törlését jelentheti" az okmányról. /Vita témája a magyar-román státus-megállapodás. Marad Szent István koronája a magyarigazolványon vagy sem? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./"

"Szlovákia a továbbiakban sem fogadja el azt, hogy Magyarország a kedvezménytörvény alapján támogassa a szlovákiai magyarok oktatását és művelődését, de júl. 19-én Pozsonyban Kovács László külügyminiszter és szlovák kollégája, Eduard Kukan abban megállapodott, hogy "az egymás országaiban élő nemzeti kisebbségek nyelvi és kulturális identitásának megőrzéséhez támogatás nyújtható". Eduard Kukan szlovák külügyminiszter megismételte az eredeti, a kedvezménytörvény szlovákiai érvényesítésétől elzárkózó szlovák álláspontot, ugyanakkor hangsúlyozta: meg tudtak állapodni abban, hogy "a Magyar Köztársaság oktatási támogatást nyújt a Szlovákiában élő magyar kisebbség nyelvi és kulturális identitásának megőrzése céljából a szlovák jogrenddel összhangban olyan szervezet közvetítésével, amely a szlovák jogrend szerint került bejegyzésre és jogi személyiséggel bír". Kovács László külügyminiszter a sajtótájékoztatón azt mondta: - Nem az a lényeg, hogy a szlovákiai (magyar) családok milyen dokumentum alapján kapják meg a támogatást, hanem az, hogy megkapják azt, és én biztos vagyok abban, hogy meg is fogják kapni. Kovács bukaresti és pozsonyi tárgyalásáról elmondta: egyformán örül mindkettőnek, és egyformán elégedett. Kukan egyértelműen megfogalmazta: Szlovákia csakis a kétoldalú alapszerződés keretei között hajlandó a támogatások fogadására. A felek azt is kinyilvánítják: "A szlovák fél tudomásul veszi, hogy Magyarország a saját területén - etnikai hovatartozástól függetlenül - diák-, illetve pedagóguskedvezményeket nyújt azoknak a szlovák állampolgároknak, akik magyar nyelvet vagy magyar nyelven tanulnak, illetve tanítanak, vagy a magyar kultúrához kötődő tanulmányokat, illetve oktatói tevékenységet folytatnak." "A külügyminiszterek megbízzák a kisebbségi vegyes bizottság társelnökeit, hogy 2003. augusztus 31-ig találkozzanak azzal a céllal, hogy a fenti elvek alapján készítsenek elő megállapodás-tervezetet arra, hogy azt a külügyminiszterek aláírják, illetve a kormányok jóváhagyják" - zárul a magyar és a szlovák külügyminiszter szombati pozsonyi tárgyalásairól kiadott közös nyilatkozat. /Magyar-szlovák státus-nyilatkozat született szombaton. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./"

"Némileg egymásnak ellentmondó értékelésekkel számoltak be júl. 19-én az országos román lapok a kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról született román-magyar megállapodásról. Néhány központi újság hírt sem adott arról, hogy Bukarestben tárgyalt a magyar külügyminiszter. A híradások azt emelték ki: Kovács László a román hatóságok segítségét kérte, hogy kárpótlásban részesüljenek azok a már Magyarországon élő egykori romániai magyarok, akiktől vagy akiknek közvetlen rokonaitól a kommunista rendszer idején elkobozták Romániában lévő ingatlanjaikat. A magyar külügyminiszter szerint mintegy 5 ezer ember vár ilyen kártérítésre. Beszámoltak a lapok arról is, hogy a magyar külügyminiszter Magyarországra szóló meghívást adott át Mádl Ferenc köztársaság elnök nevében Ion Iliescu román államfőnek. A kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról született megegyezésből a román sajtó elsősorban a magyarigazolványok sorsával foglalkozott. A Cotidianul szerint Budapest még egy kompromisszumra hajlandó volt a kedvezménytörvény kérdésében azzal, hogy elfogadta: idővel sor kerül a magyarigazolványok cseréjére. /A román sajtó sem értette a státus-megállapodást. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./"

"A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tisztjeinek közel egyharmada nem kapta meg a NATO-információkhoz való hozzáférés jogát - hangzott el az Országos Hírszerző Akadémia évzáró ünnepségén. A szolgálat igazgatója ugyanakkor szóvá tette, hogy egyre több hírszerző hagyja ott az intézményt jobban fizetett állásokért. A múlt hónap végéig száznyolcvan SRI-s tiszt kapta meg a NATO-információkhoz való hozzáférés jogát, miközben hetvennégy hírszerző nem férhet hozzá az észak-atlanti szervezet titkaihoz - közölte Radu Timofte SRI-igazgató. A tiszteknek több oldalas kérdőívet kell kitölteniük, arra kell választ adniuk, hogy tagjai voltak-e valamely titkosszolgálatnak az elmúlt rendszerben. Az újságírók feltették a titkosszolgálati vezetőnek a kérdést: létezik-e még valamilyen kapcsolat a SRI és az egykori Szekuritáté között? "Valószínűleg, ezt a terhet még évekig a vállunkon hordjuk majd. Nagyon nehéz választ adni arra a kérdésre, hogy létezik-e ilyen kapcsolat. De ha megszabadulok ettől az archívumtól is (a volt politikai rendőrség irattárától - szerk. megj.), indokolt lesz a kijelentés, hogy a jelenlegi hírszerzésnek semmi köze a volt Szekuritátéhoz" - válaszolta Radu Timofte. Ebben az összefüggésben az ünnepségen jelen lévő Ion Iliescu államfő kijelentette: a SRI és a Külpolitikai Hírszerző Szolgálat (SIE) megújult. Nem hiszem, hogy a két szolgálatban vannak még olyan emberek, akik politikai rendőri tevékenységet folytattak a kommunista rendszer idején - mondta az államfő, aki szerint elképzelhető, hogy a SRI-ben ma is többen dolgoznak a volt Szekuritáté tisztjei közül, de - szerinte - ezek főként a technikai személyzet tagjai. A SRI igazgatója szóvá tette, hogy egyre több hírszerző tiszt hagyja el az intézményt a magáncégek által ígért magasabb bérért. Ion Iliescu elnök hangsúlyozta: a hatékonyság növelése érdekében a titkosszolgálatok kénytelenek csökkenteni tevékenységük átláthatóságát. Azonban - mondta Ion Iliescu - megfelelő alkotmányos és törvényes eszközökkel megelőzhető az állampolgári jogok megsértése, a demokrácia játékszabályaitól való eltávolodás. /Szőcs Levente: Megbízhatatlan titkosszolgálati tisztek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./"

"Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alapítóbizottsági tanácsának az elnöke azt nyilatkozta júl. 19-én Illyefalván, a "Határok nélküli magyar fiatalok" nyári egyetemen, hogy a Tanács legfontosabb feladata az összes romániai magyar politikai és civil szervezet egybefogása lesz. " Idézve drága elnökömet, Markó Bélát, aki többször is azt nyilatkozta, hogy miközben egyesek beszélnek, mások dolgoznak, kénytelen vagyok kiemelni, hogy elérkezett a munkálkodás pillanata. Párbeszédet kell kezdeményeznünk a román társadalom képviselőivel, tudatosítanunk kell bennük, hogy mi igenis autonóm közösség vagyunk" - szögezte le Toró. A megbeszélés résztvevői egyetértettek viszont abban, hogy függetlenül a különféle magyar táborok képviselői között a helyi választások során dúló politikai csatározásoktól, a parlamenti választások során mindannyian összefognak annak érdekében, hogy minél jobb parlamenti képviseletet biztosítsanak a magyar közösség számára. /Az EMNT-nek a magyar közösség szolidaritásáért kell fellépnie. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./"

"Az RMGE /Romániai Magyar Gazdák Egyesülete/ és a magyarországi Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium között együttműködési megállapodás jött létre, amelyet Sebestyén Csaba elnök és dr. Németh Imre miniszter írt alá júl. 8-án. Kilenc pontban fogalmazták meg az együttműködés céljait, azok megvalósításának módozatait. A felek közötti együttműködés többek között a mezőgazdasági szakoktatásra és képzésre, a szaktanácsadó-hálózat kiépítésére és működtetésére, közös gazdasági programok megvalósítására, az agrár- és élelemiszer-gazdaság képviselői közötti szakmai kapcsolatok felvételének elősegítésére, a műszaki-tudományos és termelési együttműködések fellendítéséhez szükséges kölcsönös információnyújtásra és a két ország családi gazdaságai és azok szakmai szervezetei közötti partnerkapcsolatok kialakításának elősegítésére terjed ki. Júl. 20-án Marosvásárhelyen, az RMGE székházában keretszerződésnek is nevezett együttműködési megállapodás kapcsán megbeszélésre került sor, amelyen részt vett dr. Solymosi József, a magyarországi Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri főtanácsadója, dr. Kelemen Atilla RMDSZ-képviselő, Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke, Máthé László, az RMGE országos alelnöke, Csomós Attila és az RMGE Maros megyei szervezetének elnöke. Dr. Solymosi József kifejtette: a minisztériumnak megvannak a lehetőségei, hogy továbbra is támogassa az RMGE tevékenységét, főleg a szakoktatás fejlesztését, és támogatni fogja az RMGE részvételét a Magyarországon szervezett kiállításokon. /Erdélyi körúton a magyar agrár- főtanácsadó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./"

"Tempfli József római katolikus megyéspüspök öt éve pereskedett a nagyváradi Püspöki Palota visszaadása ügyében. A palotában van a Kőrösvidéki Múzeum. Most visszakaptak egy kis részt a palotából. Legalább beléphetnek a palotába és egy részét birtokba vehetik, ez csak egy tizedét képezi az egész épületnek. Október 1-től pedig még négy szobát ígértek, idén tehát hét szoba és a kápolna kerül a püspökség használatára, maga az ingatlan telekkönyvileg eddig is a püspökségé volt. Sok a felújítani való, van olyan szoba, ahol ki kell cserélni a parkettet, mert teljesen elkorhadt, vagy például fel kell szerelniünk egy teljes mosdót. Legalább 25 éve nem festettek azon a részen, repedtek a falak. A püspök bízik Szent László segítségében. Püspöki címerére is őt tette. Egész életében Szent Lászlóhoz fohászkodott, aki mind Nagyvárad városának, mind az egyházmegyének az alapítója és éppen Szent László napján tudtak belépni először a palotába. Az Úristen a csodáit sokszor emberek által hajtja végre. Szerencsésen együttműködtek magyarok és románok a legfelsőbb szinttől a megyei szintig. Tempfli püspök úgy tervezi, hogy legelőször maga a püspökség költözik át, másodszor az adminisztratív személyzet, a Kanonok-soron a Szent László Gimnáziumot szeretnék bővíteni , most szűkösen vannak. Újra kellene indítani a teológiát is, az most csak kényszerből van Gyulafehérváron. Ezért törekszenek, hogy minden tárgyból legyen egy magas képzettségű papjuk, mert Róma is csak úgy hagyja jóvá a teológiai főiskolát, ha legalább a fő tárgyakból, doktorátussal rendelkező, de legalábbis doktori fokozatot elért oktató van. Előírás, hogy legalább egy 30 ezer kötetes könyvtára legyen egy teológiai főiskolának. Szeretnék egy helyre összpontosítani a szervezeteket, a katolikus nőszövetséget, Máltai segélyszervezetet, a Vöröskeresztet, az ifjúsági szövetségeket. Tíz épületet kapnak vissza ebben az első fázisban. Az első hatból három Szentjobbon van: visszaadták az iskolát, a malmot és az apátsági épületet. Telegden visszakaptak egy iskolaépületet, Élesden egy általános iskola épületet, Szilágysomlyón a volt gimnáziumot. /Balla Tünde: "Isten a csodáit emberek által hajtja végre". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./"

"Szakács Ferenc, az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatója elmondta, hogy nyelvvizsga tizenkettedik után csak magyarból van. Más nyelvből kizárólag magánúton vizsgázhat az illető, például Kolozsváron. Matekovits Mihály főtanfelügyelő-helyettes szerint csökkentik a követelményeket a magyar iskolákban, de csak "ott, ahol ezek az európai szintnél magasabbak és feleslegesek". Szakács közölte, a Csikyben nem vitték lejjebb a színvonalat. Az oktatás színvonalát a tanárok döntik el, az osztályhoz mérten. Sok magyar gyereket román iskolába íratnak szüleik. Egyesek szerint azért, mert a román iskolákban ötödiktől második idegen nyelvet is tanulhatnak. A Csiky Gergely Iskolacsoport programja ezt nem engedi meg. A Csikyben csak úgy lehetne második idegen nyelvet oktatni, ha a két választott tantárgy ötödiktől megszűnne. /Irházi János: A Disputa margójára. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 21./"

"Székelyudvarhelyen közönségcsalogató huszárok, dobosok és fúvósok felvonulásával vette kezdetét az egész hétvégén zajló Míves Emberek Sokadalma. A székelyudvarhelyi Artera Alapítvány szervezésében immár negyedízben megrendezésre kerülő hagyományőrző sokadalom az idén még több látványossággal várta a látogatókat. Közel kétszáz mesterember, ételkóstoló, számos előadás, gyerekszínpad, tánc, zene minden mennyiségben... Az idei rendezvényre sikerült az egész Kárpát-medencéből összetoborozni a mesterembereket. A nagyszínpadon neves előadók, táncegyüttesek szórakoztatták a nagyérdeműt. /Szász Emese: IV. Míves Emberek Sokadalma Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./"

"Júl. 19-én véget értek a Bolyai Nyári Akadémia idei tanfolyamai. Az elmúlt héten Csíkszereda mellett Székelyudvarhely, Szováta, Sepsiszentgyörgy, Segesvár látta vendégül a továbbképzésre jelentkezett pedagógusokat. A Kárpát-medence magyar anyanyelvű tanárainak nagy találkozása idén is nagyon jó hangulatban zajlott. /Véget ért a Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./"

"Államfőként harmadszor utazott júl. 20-án Pekingbe Ion Iliescu. Látogatásának célja a román-kínai gazdasági kapcsolatok megélénkítése. Jelenleg 5000 kínai tulajdonú cég működik Romániában, 41 millió dollár alaptőkével, de a két ország kétoldalú forgalma messze elmarad az 1979-es rekordszinttől, amikor meghaladta az 1079 millió dollárt. Elutazása előtt Iliescu Cosma bányászvezér kegyelemben részesítését helyezte kilátásba. Szerinte túl szigorú büntetéssel sújtották, mivel nem lehet egyedül őt tenni felelőssé a történtekért. - Iliescu kitüntette Adrian Paunescut. - A Pro Európa Liga Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora mentelmi jogának felfüggesztését kérte. /Iliescu Pekingbe utazott. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./ Ion Iliescu elnök 1991-ben és 1994-ben is tett látogatást a kínai fővárosban. Iliescu 1971-ben szintén Pekingben járt, a Nicolae Ceausescu által vezetett román küldöttséget tagjaként.Ceausescu hazatérve számos területen megkísérelték közvetlenül is átültetni a román gyakorlatba a "kínai tapasztalatokat", egyfajta román "kulturális forradalomként". A bennfentesek szerint Iliescu tiltakozott, ami részleges kegyvesztését eredményezte: először vidékre helyezték át, megyei párttitkárnak, majd egy könyvkiadóhoz küldték. Mint "belső száműzöttet", sokan őt kezdték a román politika reménységének tekinteni - ez alighanem hozzájárult ahhoz, hogy amikor 1989 decemberében a népharag elsodorta a Ceausescu-diktatúrát, ő tűnt annak a személynek, aki a diktatúrából képes átvezetni az országot egy posztkommunista reformkorszakba. Ami a román-kínai politikai kapcsolatokat illeti, sikerrel túlélték mind Mao halálát, mind Ceausescu kivégzését. A kínai vezetők már 1989. dec. 27-én üzenetben biztosították az új román vezetőket arról, hogy tiszteletben tartják a román nép választását. Az 1989-es Tienanmen-téri események után több kelet-európai ország alaposan lehűtötte kapcsolatait Pekinggel, kivéve Romániát. 1994-ben Li Peng kínai miniszterelnök Bukarestben fejtette ki az átalakult kelet-európai országokkal kapcsolatos kínai politika négy elvét, nevezetesen: Peking tiszteletben tartja minden ország népének választását és nem avatkozik be más országok belügyeibe; a hagyományos barátság folytatása és a békében való együttélés; a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztése; a viták békés megoldásának, a regionális stabilitásnak a támogatása. Csiang Cö-min kínai párt- és államelnök 1996-ban járt Romániában, és nem érdektelen, hogy mai utóda, Hu Csin-tao alelnökként már 1995-ben látogatást tett Bukarestben. A miniszterelnöki és egyéb magas szintű kölcsönös viziteket összeszámlálni is nehéz lenne. 2000-ben a román-kínai kereskedelem volumene 298 millió dollárra emelkedett. /Baracs Dénes: Iliescu (újra) Pekingben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./ "

"A jelenlegi magyar kormány az integráció nevében kész lemondani az erdélyi magyarságról - jelentette ki júl. 21-én Tőkés László református püspök, az erdélyi Tusnádfürdőn kezdett XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tartott megnyitó beszédében. Ennek igazolását a kedvezménytörvény módosításában látta. Válságos helyzetben az egyház nem hallgathat, jelentette ki. Feleslegesnek és visszalépésnek nevezte a kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról született magyar-román megállapodást Németh Zsolt, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség alelnöke, aki szerint a határon túli magyarság egy része úgy érzi, hűtlenné vált hozzá Magyarország. Ez csak részben igaz, hisz mi itt vagyunk, mindig van anyaországa a határon túli magyarságnak, még akkor is, ha nem azonos az ország és a kormány - fogalmazott. Németh Zsolt szerint fölösleges a kedvezménytörvény alkalmazására létrejött magyar-román megállapodás, mivel véleménye szerint a 2001 decemberében aláírt Orbán-Nastase egyetértési nyilatkozat már megnyitotta az utat a törvény alkalmazásához. A magyarigazolvány formájának lehetséges változását visszalépésnek, az oktatási-nevelési támogatás célba érésének lehetőségét kérdésesnek nevezte. A 14. éve megrendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem fontosságáról szólva Németh Zsolt leszögezte: a résztvevők próbálják meghatározni a világhoz való viszonyukat, folyamatos harcot folytatnak az elzárkózás, a befelé fordulás és a butaság ellen. Szilágyi Zsolt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselője beszédében kitért arra, hogy milyen nehézségekbe ütközött az idén a szabadegyetem szervezése. Ugyanakkor fontos eredménynek nevezte, hogy az idei rendezvényhez társszervezőként kapcsolódott a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem is. A kolozsvári egyetem rektor-helyettese, Paul Serban Agachi a párbeszéd iskolájának nevezte a bálványosi szabadegyetemet. Nemzetpolitikák az Európai Unióban címmel tartott előadást Bába Iván, a Fidesz külügyi hivatalának vezetője és Christoph Pan professzor, az Etnikai Csoportok Dél-Tiroli Intézetének igazgatója. /Visszalépés a magyar nemzetpolitikában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./"

"Dr. Pap Gézát, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökét fogadta Medgyessy Péter kormányfő Budapesten. A püspök elmondta, hogy a találkozás rövid volt. A miniszterelnök úgy érezte, most jött el annak az ideje, hogy a határon kívüli magyar egyházkerületek képviselőivel is találkozzon. A beszélgetés Medgyessy Péter miniszterelnök beszámolójával kezdődött, aki elmondta, nemrég találkozott Románia miniszterelnökével. Pap Géza elmondta azt, hogy Erdélyben két lelkészképző főiskola működik: a katolikus Gyulafehérváron és a Kolozsvári Protestáns Teológia. Mindkettő önerőből tartja fenn magát, mert állami támogatásban egyik sem részesül. Ez az egyházközösségek számára nagy terhet jelent. Ehhez kérte a miniszterelnök támogatását, annál is inkább, mert a tavalyi évben már részesültek hasonló támogatásban. A kérésekre Medgyessy Péter részéről ígéret nem hangzott el. Pap Géza felvetette a Magyarországon lévő ingatlanjaik sorsát is. Erdélynek Budapesten 4 ingatlanja volt, amit államosítottak. /Csomafáy Ferenc: Egy fogadásról - az innenső oldalról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./"

"A parlament tavaszi ülésszakának befejeztével Szatmárnémetiben elsőként Pécsi Ferenc képviselő osztotta meg a helyi sajtóval gondolatait az alkotmánymódosításról, egy nappal később pedig Varga Attila és Erdei D. István tartott sajtótájékoztatót, amelynek ugyancsak ez volt a legfontosabb témája. Havi háromszáz helyett csak mintegy ötven határozatot ír alá az egyházi vagyon visszaszolgáltatása körüli papírmunka elvégzésével megbízott bizottság, figyelmeztetett Pécsi képviselő. Pécsi Octav Cozmanca volt közigazgatási minisztert interpellálta meg az egyházi ingatlanok ügyében. Jelenleg 7568 visszaigénylési kérvény van az illetékesek asztalán, amiből 2570 ingatlant a romániai magyar egyházak tulajdonába kellene visszajuttatni. Az Adrian Marasoiu vezette bizottság válaszlevelében azt írta, hogy júniusban háromszáz visszaszolgáltatási döntést fognak meghozni, közölte Pécsi, azonban a képviselő szerint az elmúlt hónapban csak ötven ilyen papír látott napvilágot. Pécsi szerint a 2002-ben megindított alkotmánymódosító kezdeményezés főleg az RMDSZ parlamenti csoportja miatt halódik. Az Európa Tanácsban az RMDSZ-t képviselő Frunda György nem hívta fel idejében az itthoniak figyelmét az ott történő pozitív változásokra. Pécsi hangsúlyozta: ki lehetett volna használni azt, hogy Andreas Gross, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének képviselője és egyben alelnöke kidolgozott egy olyan jelentést, amelyben a regionális autonómia elveinek kodifikációját kéri. Az ET parlamenti közgyűlése ezt a kezdeményezést el is fogadta. A Polgári Szárny azt szeretné, ha az RMDSZ s azon belül az SZKT illetékesei elemeznék a kialakult helyzetet, s ennek nyomán a kormánypárttal való további együttműködés középpontjába helyeznék a kulturális és regionális autonómia megvalósítását. Pécsi tájékoztatóját követő napon Ilyés Gyula megyei RMDSZ-elnökkel közösen Varga Attila és Erdei D. István állt a sajtó elé. Elmondták, hogy 275 törvényt fogadtak el összesen az alsóházban, ezekbe 1400 módosítás került bele. Ilyés főleg a Pécsi által elmondottakra reagált, nevetségesnek találva az RMDSZ-szel szembeni kritikákat. Ilyés szerint nem jött még el az ideje annak, hogy helyt adjanak az RMDSZ által is pártolt autonómia-törekvéseknek. Varga Attila képviselő később írásban cáfolta, hogy ő olyan kijelentést tett volna, hogy "nincs még itt az ideje az autonómiatörekvéseknek", amit különben a szatmári román és magyar sajtó egyaránt ilyen formában közölt. /Princz Csaba: Eltérő álláspontok az RMDSZ-ben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 22./"

"Alig egy hete a marosvásárhelyi Jókai utcában levő Bocskai-teremben tartottak vitafórumot a státustörvényről és az uniós csatlakozás lehetséges hatásairól a Kárpát-medence utódállamaiban élő magyarságra. A műsorvezető, Szőlősi Csaba először azokat a klézsei, budai, forrófalvi és petrozsényi csángó gyerekeket szólította a közönség elé, akik már egy hete a Maros megyei Erdőcsinádon szervezett táborban mélyítették el magyar nyelvismeretüket, tanultak vallásos énekeket, bibliaismeretet, marosszéki magyar népdalt. Most csángóföldi magyar népdalokat énekeltek, végül a csángó himnuszt adták elő. Gaudi-Nagy Tamás, az anyaországi Magyar Csodaszarvas Egyesület elnöke kifejtette, hogy a jelenlegi anyagi és nemzetközi-politikai jellegű megszorítások miatt a státustörvény már nem tudja betölteni azt a szerepet, amit létrehozásánál szántak neki. Mihajlovics József, a felvidéki Magyar Föderalista Párt elnöke szerint Felvidéken már az ízléstelenség határát is túllépte az a mód, ahogyan a Magyar Koalíció Pártja alárendeli a kisebbségi magyarság érdekeit a hatalomnak. A magyarigazolvány amolyan kegyelemkenyérré silányult, de még így is jelent valamit azoknak az időskorúaknak, akik számára ha mást nem, de elégtételt szolgáltat a hosszú évtizedeken át elviselt jogtiprásokért, a másodrendű állampolgárrá való minősítésért a Szent Koronás könyvecske. Amit az Orbán-kormány meglehetősen óvatosan, de mégiscsak elkezdett, azt most ilyen-olyan egyezkedésekkel, egyeztetésekkel próbálják meg aláaknázni. "Mi a szövetségi állami státust követeljük. Olyan valamit, amire már van számos példa Európában. Csupán Belgiumot szemlélve is láthatjuk, hogy ott a flamand, vallon, német mind államnyelv. Miért ne lehetne ugyanezt megvalósítani felvidéki viszonylatban is?" - tette fel a kérdést az előadó. Felvidéken nem történt meg a rendszerváltás, ezért hozták létre a Magyar Föderalista Pártot, ami nem az MKP ellen, hanem helyette alakult, ha úgy tetszik, alternatívaként. Tíz év alatt a felvidéki magyarság lélekszáma 10 százalékkal csökkent. Kassa, Rozsnyó, Losonc, Érsekújvár magyar népessége megfogyatkozott, s ezzel párhuzamosan sorvad el a körzetükben levő magyar falvaké is. Az uniós földvásárlás immár kezd aggasztó méreteket ölteni Szlovákiában - mondotta Mihajlovics. Mindkét előadó szerint a kisebbségek és nemzeti közösségek sarkalatos kérdéseire semmilyen választ nem ad az EU. Kárpátalja például gyakorlatilag vasfüggöny mögé kerül, s az ottani másfél százezer fős magyarságnak megszűnik a kapcsolata az anyaországgal, holott léte eddig szervesen kötődött hozzá. Hasonlóképpen aggódik a tíz év alatt felére apadt szerbiai magyarság is. A globalizáció körülményei között az Uniónak nem érdeke megoldani a nemzeti kisebbségek és közösségek legégetőbb gondjait. Egyetlen pozitívuma lehet a csatlakozásnak - az, hogy ily módon a kisebbségi sorsba taszított magyarság egy része valamiképpen "egy kalap alá" kerül az anyaországi többséggel. /Bakó Zoltán: Hátrálni már nincs hova. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 22./"

"A Partitipatio Alapítvány (elnök Szilágyi Zsolt) kiadásában jelent meg Nagyváradon, az idei Tusványosra időzítve, Az örök folyamat című kötet, amely egyfajta emlékalbuma a Bálványosi Nyári Szabadegyetem eddigi 13 évének. A 14. "tanévnyitóra" készülve tették a szerkesztők az olvasók asztalára ezt a kétosztatú képes gyűjteményt, amelynek első felében az 1990-96 közötti bálványosi őskorszakról adnak ízelítőt különböző műfajú írások, dokumentumok, anyagok közlésével. Az 1997-2002 közötti tusnádfürdői évekre hasonló tartalmú és szellemű válogatás emlékezteti az olvasókat, részvevőket. /Az örök folyamat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 22./"

"Portik Piroska, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztályának osztályvezetője a vele készült interjúban közölte: megszületett a döntés a moldvai csángómagyarok kulturális támogatására a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által idén kiírt 100 millió forintos keret szétosztásáról. Eredetileg két részletben tervezték megpályáztatni a 100 milliós keretet: első körben 61 millió forintra, másodszorra a fennmaradó 39 millió forintra. Az első pályázati kiírásra azonban 211 millió forintos igény érkezett be. Rengeteg színvonalas pályázatot kénytelenek voltak elutasítani. Három nagy témakörre osztották a pályázatokat, kultúra, oktatás (ez zömében iskolán kívüli oktatást jelent) és kutatás. A kultúra témakör 20 millió forintjára közel 120 millió érkezett igény. De ugyanez volt az oktatás és a kutatás vonatkozásában is. Az oktatásra kiírt 36 millióra és a kutatásra kiírt 5 millió forint összegre. Idén is jelentős tétel volt a tárca által még 2000-ben megkezdett gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Gimnázium bővítési munkálataira átutalt 16 millió forint. Ezzel az átutalással a tárca immár több mint 153 millió forinttal támogatta az iskola bővítését. Számos, a maga területén nagyon jelentős szervezet nyújtott be pályázatot: Kallós Zoltán Alapítvány, Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, Romániai Iskolapolgár Alapítvány, Gyepűk Népe Alapítvány, Domokos Pál Péter Közművelődési Egyesület, Petrás Incze János Kulturális Egyesület, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Csángómagyar Pedagógusok Testülete, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Participatio Alapítvány, Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, Kriza János Néprajzi Társaság például. A Csángó Tanácsadó Testület - a tárca munkáját segítő, külső szakértőkből álló tanácsadó testület - már áprilisi ülésén igyekezett ennek fényében támogatást megítélni a program működtetésére. Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke elmondta, tárgyalni készülnek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával és az Oktatási Minisztériummal annak érdekében, hogy tisztázzák: az Erdélyben tanuló csángómagyar gyerekek bentlakás-költségeit ki és milyen formában támogatja az elkövetkezőkben. A válasz az, hogy az ún. "csángómagyar keret" megnevezése egyértelműen a csángómagyar kultúra támogatását nevesíti, mint felhasználási lehetőséget. Ebbe pedig csupán az iskolán kívüli oktatás fér bele. Támogatják viszont gyermektáborok szervezését Magyarország és Románia területén egyaránt. Támogatják a moldvai, illetve gyimesi csángók falunapjait, néprajzi és történelmi táborait. /Guther M. Ilona: Célunk, hogy felkeltsük érdeklődésüket saját kultúrájuk, múltjuk iránt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./"