"Húszéves osztálytalálkozót tartotta Óteleken, ahol 1983-ban 26-an végezték el a VIII. osztályt. Osztályuk annak idején 45 fővel indult, jelenleg pedig az I-IV. osztályban összesen 48-an vannak és az iskola vegyes tannyelvű. /Hangya Rozália: Két évtizedes rombolás eredménye. = Heti Új Szó (Temesvár), jún.20./"

"Az akkori román kormány is felelős a zsidóknak a második világháború idején történt üldözéséért - mondta Cristian Diaconescu román külügyi államtitkár az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) jún. 19-én és 20-án, Bécsben tartott konferenciáján. Az európai antiszemitizmus témájában tartott tanácskozáson az EBESZ-tagállamok és civil szervezetek mintegy 400 képviselője vett részt. "Gyalázatos dolog, hogy a holokausztban állampolitikaként éppen azok az intézmények és hatóságok vállaltak szerepet, amelyek az állampolgárok védelmére lettek volna hivatottak. Sajnálatos módon, ez a politika jelentős számú romániai zsidót is érintett" - fejtette ki az államtitkár. Diaconescu hangsúlyozta, minden népnek vállalnia kell történelmét, és elismételte a kormány két nappal ezelőtti közleményében kifejtett álláspontot, miszerint a román állam 1940 és 1944 közötti vezetői háborús és emberiségellenes bűnökért felelősek. A kormány múlt heti nyilatkozata, miszerint 1940 és 1945 között Románia határain belül nem volt holokauszt, heves tiltakozást váltott ki nemzetközi és romániai politikai körökben. Az izraeli külügyminisztérium bekérette Románia nagykövetét. Valeria Mariana Stoica nagykövetet arról tájékoztatták, hogy "Izrael aggodalommal fogadta a román kormány nyilatkozatát, amely nem felel meg a történelmi valóságnak". A nagykövet a Ziua napilapnak adott jún. 19-i interjúban kormánytisztviselői tévedéssel magyarázta a tájékoztatási minisztérium fejlécével ellátott, holokauszttagadó kormányközlemény megjelenését. Az antiszemitizmusról tartott bécsi EBESZ-konferencia megnyitóján George Bush amerikai elnök üzenetét olvasták fel, melyben Bush kifejti, az európai államok kormányainak kötelessége megbizonyosodni arról, hogy a hivatalos tankönyvekben nem szerepelnek antiszemita tételek, illetve teljesen száműzni a hivatalos közleményekből, közszolgálati televíziók és rádiók műsoraiból a zsidóellenességet. /Salamon Márton László: Visszakozás holokausztügyben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./"

"A Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) 2003-ban immár harmadik alkalommal hirdet felvételit. A jelenleg működő 15 szak mellé - előreláthatólag - három új szak társul, azaz idén júliusban a felvételizők 18 szak és három erdélyi város közül választhatnak. A kolozsvári Természettudományi és Művészeti Kar keretében a már működő környezetföldrajz - környezettudomány szakirány mellett a fotóművészet, filmművészet, média szakra is lehet felvételizni, mivel az Akkreditációs Szakbizottság jóváhagyta a szak működését. Csíkszeredában két új szak indul a jelenleg működő hét szak (agrár- és élelmiszeripari gazdaság, könyvelés és gazdálkodási informatika, általános közgazdaság, román nyelv és irodalom - angol nyelv és irodalom, szociológia - vidékfejlesztés szakirány, környezetmérnök, élelmiszeripari mérnök) mellett, a környezetgazdaság és társadalmi kommunikáció - közkapcsolatok szak, ez utóbbi szaknak a működési engedélyeztetése még folyamatban van. Marosvásárhelyen, a Műszaki- és Humántudományok Karon a pedagógia - szociálpedagógia szakirány, közkapcsolatok kommunikációja, informatika, mechatronika, számítástechnika, automatizálás, kertészmérnöki szakok működnek. A jelenlegi diáklétszám az EMTE karain Csíkszeredában 480, Kolozsváron 20, Marosvásárhelyen 415. Az új tanévet - amennyiben a meghirdetett helyek betelnek - 1 695 diák kezdi majd. Az EMTE-re bejutott, tandíjas vagy tandíjmentes helyeken tanuló hallgatók három típusú ösztöndíjra lehetnek jogosultak. A tanulmányi eredmények függvényében a hallgatók tanulmányi, illetve érdemösztöndíjban részesülhetnek, amely halmozható a szociális ösztöndíjjal. A legjobb diákok kiemelt, külföldi felajánlásokból származó ösztöndíjakat is elnyerhetnek. Három új szak a Sapientián. Végre beindul a film-fotó-média képzés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./"

"Nagy Benedek, a Vallásügyi Államtitkárság munkatársa, a Restitúciós Kormánybizottság elnöke a vele készült beszélgetésben leszögezte: az összehangolt nyomásnak köszönhetően a kormány elszánta magát és zöld utat adott a restitúciós folyamat tényleges beindításának. A folyamat legelején vannak még és nagyon jelentősek azok az erők, amelyek mindent megtettek azért, hogy ne történjen jelentős elmozdulás az ügyben. A romániai vallásfelekezetek összesen mintegy 7500 ingatlanukat kérik vissza. Ebből mintegy kétezer a görög katolikus, kb. ugyanennyi a zsidó közösség által letett igény és csak a harmadik helyen van a négy magyar történelmi egyház a maga közel 1500 kérésével. A törvény alkalmazása szempontjából a legkényesebb a görög katolikus ingatlanok ügye, mivel azokat az ortodox egyház használja és sok településen már híveik sincsenek. A visszaadandó első 35-ös listán 22 magyar egyházi ingatlan szerepel: 13 római katolikus, 5 református és 4 unitárius. Ezeken kívül két evangélikus szász, három zsidó és nyolc ortodox ingatlanról született döntés. Jún. 27-én újabb döntéseket fog hozni a kormánybizottság. A már visszaítélt ingatlanok közül megemlíthető a jelenleg a zeneiskola által elfoglalt kolozsvári ferences kolostor, egy nagyszebeni iskolaépületet, amelyben jelenleg egy orvosi fakultás működik, a ferences nővérek petrozsényi iskolaépülete vagy a kolozsvári Monostor úti református Kakasos-templom parókiaépülete, amelyet egy kisegítő iskola használ. Székelyföldről Hármasközség (Csókfalva), Nagyajta, Kökös, Bölön, Angyalos... iskola, óvoda, művelődési otthon működik bennük. Minden egyes visszaigényelt ingatlan ügyében egy kérdőívet küldött ki a kormánybizottság titkársága, az ingatlan jelenlegi helyzetéről és adatairól érdeklődve. Ezeket - sajnos - egyes polgármesteri hivatalok nem nagyon sietnek kitöltve visszaküldeni. Ezek hiányában pedig nem kerülhet a bizottság elé a visszaigénylési kérés. /Borbély László: Valami megmozdult. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./"

"Jún. 23-án tartják a felvételi vizsgát a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. A helyek száma a tavalyihoz hasonló maradt. Dr. Nagy Örs tanszékvezető egyetemi tanár, a MOGYE rektor-helyettese az elmúlt hét végén a magyar nyelvű orvosi és gyógyszerészeti felsőoktatás helyzetéről és távlatairól tartott előadást. Az elmúlt évek bejutási arányát összegezve megállapíthatták, hogy az általános orvosi karra átlagosan 120 magyar diák nyert felvételt (voltak évek, hogy többen, máskor néhánnyal kevesebben), ezért ennyi helyre tartanak számot az idén is. A fogorvosin és a gyógyszerészeti fakultáson legalább a helyek felére. Ezeknek a számoknak a véglegesítése még nem történt meg, egy azonban biztos: az egyetem szenátusa elfogadta a két szériában történő oktatást az Általános Orvosi Karon, ami azért nagyon jelentős, mivel ez a szervezési forma a magyar oktatók számára kétszer annyi órát jelent, mint az elmúlt évben. Ebből kiindulva pedig növelni lehet a fiatal oktatók számát, és újabb professzorokat lehet kinevezni. A jelek szerint a szakminisztérium továbbra sem biztosít pénzt a kétnyelvű oktatásra. Jó hír viszont, hogy folyamatban van a négyéves bábaképző fakultás akkreditálása, amelyen magyar nyelven is fognak oktatni. A magyar tanárok aránya alacsony az egyetemen: az Általános Orvosi Karon az oktatók 29 százaléka, a fogorvosin ugyanannyi, a gyógyszerészetin pedig a 40 százalékuk magyar nemzetiségű. Részletezve: a magyar diákok oktatását 12 professzor (7 ÁOK, 1 FOK, 4 GYK), 14 docens (12, 0, 2), 29 adjunktus (21, 1, 5), 32 tanársegéd ( 27, 2, 3) és 25 preparátor (18, 5, 2) végzi. Nehéz valakit előadótanárrá előléptetni, mivel meg kell felelnie bizonyos szakmai követelményeknek. A tüdőgyógyászat, sebészet, sejtbiológia, bőrgyógyászat terén vannak még gondok. Tanársegédek itt is működnek, de előadást tartani nincsen joguk, ezért az oktatást órabéres előadókkal oldják meg. /Bodolai Gyöngyi: Kétszériás oktatás a MOGYE-n. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./"

"A 2002-es romániai népszámlálás eredményeiről Veres Valér társadalomkutató, a Romániai Doktoranduszok Országos Szövetségének (RODODSZ) elnöke, egyetemi tanársegéd kommentálta a számadatokat és azok jelentését. Megfigyelhető az öregedési tendencia. A romániai magyarság korstruktúrája az össznépességhez képest is elöregedettebb volt már 92-ben is, s ez a tendencia folytatódott. Tehát ugyancsak elöregedettebb a romániai magyarság, de ezt mennyiségben kifejezni elég nehéz. A magyarok körében 20 százalékkal nagyobb az öregek aránya. Romániában a vidéken élők aránya 45 százalékról felemelkedett 47 százalékra az utóbbi tíz évben. A kommunizmus idején, az erőltetett urbanizáció következtében olyan csoportok kerültek városra, akik később gazdasági kényszerből vagy saját kívánságukra visszaköltöztek falura. Csökkent a romániai magyarság száma, nagyobb mértékben, mint ahogy arra az elemzők számítottak. Kolozsváron az össznépesség száma nem változik jelentősen, viszont a magyarok száma drasztikusan csökken. 92-ben több mint hetvenezer magyart számoltak össze, a 2002-es népszámlálás előzetes eredményei alapján 59 ezer magyar él a városban. Ez pedig nem adja már ki a húsz százalékot - ami a magyarok számára fájdalmas eredmény. A fogyás nagyobb része a kivándorlásnak tudható be. Elkezdtük az elemzéseket, az adatgyűjtés folyik. /Balázsi-Pál Előd: Adatok tükrében - a népszámlálásról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./"

"Megnyílt a XV. Kisvárdai Fesztivál. A fesztiválnyitó ünnepség szónokai, Oláh Albert polgármester és Hiller István művelődési miniszter arról beszéltek, hogy Kisvárda és a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja a politika előtt járt - és teljesített! A maga területén lebontotta a magyarságot szétszabdaló határokat. Az Újvidéki Színház, a fesztivál tavalyi fődíjasa idén kevésbé volt sikeres. Az újságíró szerint a másik vajdasági társulat, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Siratófal című előadása sem remekelt. /(Zsehránszky István): Kisvárdai Fesztivál XV. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./"

"A június eleji, Tübingenben (Németország) megtartott ülésen megegyezés született az elmúlt négy évben végzett, a sváb kultúrát, településeket és történelmüket illető etnográfiai kutatások folytatásáról. Az eddigi kutatások a népviselet, az építészet, a vallás és a gazdaság kérdésköreit ölelték fel. Az anyagi támogatást ezután is a Baden-Württemberg tartomány kormánya, valamint a romániai Kultuszminisztérium biztosítja. Az eddigi munkálatok eredményeinek bemutatására szeptemberben kerül sor Szatmárnémetiben. A régióban még jelentékeny a sváb származásúak száma, akik kompakt közösségekben élve identitásuk megőrzéséért küzdenek. Ezen közösségek fontos kapcsolópontot jelentenek Románia és Németország között - hangzott el Tübingenben. A romániai küldöttség a szatmári svábok idei, ulmi találkozóján is részt vett. /(Josef Hölczli): Tovább kutatják a szatmári svábok kultúráját. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 21./"

"Csíkszeredában pezsgő zenei élet zajlik. Ünnepi eseményekhez kötött hangversenyek váltogatják egymást, ebben nem kis része van Köllő Ferenc zenetanárnak, karnagynak, hiszen ő, mondhatni, már a hetvenes évek kezdetétől alapvető szerepet vállalt a város zenei életében, azóta foglalkozik a zenei képzéssel, a csíkszeredai kórusmozgalom és zenekari tevékenység gazdagításával. 1973-ban került Csíkszeredába, főiskolát frissen végzettként, emlékezett a kezdetre. A városi művelődési házhoz került, zenei szakirányítói munkakörbe. Bekapcsolódott az énekkarba, majd a városnak felnőtt fúvószenekarának vezetésébe is. A gyerekekkel két országos első díjat, a felnőttekkel egy első és két második díjat nyertek. A gyermekegyüttes mintegy negyven, a felnőtt huszonöt-harminc tagot számlált. Köllő Ferenc vezette az akkori Matematika-Fizika Líceum (ma: Márton Áron Főgimnázium) leánykórusát. Ez az időszak volt pályafutásának talán legcsodálatosabb része, mesélte. A kórusnak 40-50 tagja volt. Két országos első és több második díjat nyertek. 1992-ben magyarországi turnén vettek részt 1993-ban Budapesten, majd Makón szerepeltek nemzetközi kórusfesztiválon. Az országban is, főleg Hargita megyében nagyon sok helyen léptünk fel. A líceum tanárai önzetlenül támogatták munkájukat. 1990-ben indult be a líceumi zenei oktatás Csíkszeredában, megalakult a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Líceum. 1992-ben a líceum igazgatója, Kovács János felkérte őt, hogy vegye át a líceum vegyeskórusának vezetését. 1995-től átvette a zenekar vezetését is. Hét előadást tartottak Svájcban. Vokál-szimfonikus műveket szólaltattak meg, reprezentatív együttessé váltak. 1991-től Csíksomlyón rendszeresen karácsonyi hangversenyt tartanak. Rendeztek húsvéti hangversenyeket is. A zenekarral több nemzetközi fesztiválon vettek részt. Köllő Ferenc rengeteget dolgozott, sokszor a napból mintegy tizenhat órán át írta, hangszerelte az előadandó darabokat, azután a próbák jöttek. 2002 szeptemberétől tizenöt előadást tartottak (önálló hangversenyek), az eltelt tizenegy esztendő során mintegy 150 hangversenyük volt. Újabban minden hónap első hétfőjén hangversenyt tartanak a Városi Művelődési Házban. 2001-ben alakult meg a Csíki Kamarazenekar (a művészeti líceum jelenlegi és volt diákjaiból, tanáraiból), vendégkarmestere a marosvásárhelyi Szőnyi Zoltán. Ezzel az együttessel is volt már egy nemzetközi fellépésük Cegléden. A művészeti líceumban különben több kis kamarazenekar is működik, amelyek különböző ünnepi rendezvények (irodalmi estek, tárlatmegnyitók stb.) alkalmával lépnek fel. /Forró Miklós: A zene szárnyain. Kötetlen beszélgetés Köllő Ferenc csíkszeredai zenetanárral, karnaggyal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./"

"Miholcsa József szobrászművész korondi térszobrát jún. 13-án felavatták, mely az anyanyelv előtt tiszteleg. - Kultikus helyként álmodtam meg, az egyik helybeli kezdeményező a nyelv kegyhelyének nevezte, mondta a művész. A lényeg, hogy minél több látogatót vonzzon bárhonnan a világból. A mű egyes részei között sétálni lehet, akár virágot is lehet ültetni körülötte. Tíz ember elfér körben, a kétszemélyes kőpadokon. A világban szétszóródott magyarságot jelképező kőhalmokon levő fatáblák, amelyek ezekről a nemzetrészekről közölnek adatokat, szintén fémből készülnek majd, alumíniumba fogják önteni őket, hogy minél tartósabbak legyenek, akárcsak a magyar nyelv nagy művelőit és ápolóit - jelen esetben Balassi Bálintot, Károli Gáspárt, Pázmány Pétert, Apáczai Csere Jánost, Kölcsey Ferencet, Kriza Jánost, Brassai Sámuelt, Kosztolányi Dezsőt, Dsida Jenőt és Tamási Áront - ábrázoló domborművek a szobor sziklarészein. Miholcsa József 50. születésnapja egybeesett az avatóünnepséggel. Elkészítette a festő Barabás Miklós mellszobrát, Sánta Csaba most öntötte bronzba. Budán, a Városmajorban állítják fel nemsokára egykori. Egész alakos Árpád-szobra Torjára kerül, ez is avatásra kész. Van egy hosszú távú terve is, kivitelezése tíz évet vesz igénybe. Meg szeretné mintázni, faragni az erdélyi fejedelmek portréját. Húsz jeles személyiségről van szó, évente két ilyen mellszobrot tudna elkészíteni műkőből. /N. M. K.: Erős várunk az anyanyelv. Párbeszéd Miholcsa Józseffel, korondi térszobra felavatása után. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./ "

"Az EU szaloniki csúcsértekezletén jelen levő román hivatalosságok jún. 21-én üdvözölték az Európai Tanács Romániára vonatkozó következtetéseit, és úgy vélték, Bukarest mindent megkapott, amit jelen pillanatban kívánhatott. "Románia nagyon jó jegyet kapott az európai integrációs vizsgán" - fogalmazott Adrian Nastase kormányfő. Nastase kifejtette, a csúcsértekezlet zárónyilatkozata leszögezte, hogy az unió bővítése visszafordíthatatlan és folytonos; a Romániával és Bulgáriával folyó tárgyalások ugyanazon elvek alapján történnek, mint a többi tíz tagjelölt ország esetében, a Romániával és Bulgáriával folyó tárgyalások lezárásának határideje 2004 vége, az EU 2007-2013 időszakra vonatkozó költségvetése pedig számol a két ország 2007. január elsejei csatlakozásával. Nastase elmondta, Románia "rendkívül ambíciózus" célkitűzéseiről megbeszélést folytatott Silvio Berlusconi olasz kormányfővel. /(Mediafax): Románia mindent megkapott, amit kívánhatott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./"

"Feszült hangulatban zajlott a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának jún. 21-i ülése. Ismét felszínre kerültek az RMDSZ helyi struktúrái, ezenkívül pedig az ügyvezető elnökség volt emberei és a megyei elnök közti ellentétek. A jelöltek közül végül csak ketten vállalták a megmérettetést: Máté Andás és Pálffy Károly, míg Boros János, Molnos Lajos és Somogyi Gyula nem indult. Az MKT új elnöke, Máté András csak egyetlen szavazattal kapott többet, mint vetélytársa, Pálffy Károly, ami egyértelműen a testületen belüli megosztottságot jelzi. A szavazás során a testület Deák Ferencet (26 szavazat) és Okos Károlyt (24 szavazat) választotta az MKT alelnöki tisztségébe. Ezt követően Kónya-Hamar Sándor az RMDSZ megyei szervezetének elnökségét mutatta be a képviselőknek: Pálffy Zoltán megyei önkormányzati alelnök, Dániel Márton faluszervezési és vidékfejlesztési alelnök, Kerekes Sándor gazdasági és szociális alelnök, Pillich László kulturális és oktatási alelnök, illetve Bitay Levente szervezési és informatikai alelnök. Utóbbinak - szoros eredménnyel - a megyei ügyvezető elnöki tisztség betöltésére is bizalmat szavaztak. Heves vita robbant ki egyfelől Péter Pál, a kereskedelmi és iparkamara alelnöke, illetve Schwartz Róbert MKT-tag, másfelől pedig Kónya-Hamar Sándor megyei elnök között. /Kiss Olivér: Új elnöke van a Megyei Képviselők Tanácsának. Máté András határozottabb politizálást ígér. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./"

"Kisebbségi és román nemzetiségű újságírók folytattak tanácskozást a hét végén Temesváron a nemzeti kisebbségeknek a hazai sajtóban betöltött szerepéről. Nem lehet szeparatizmusnak nevezni, ha egy nemzeti kisebbség sajtótermékeken keresztül kívánja használni anyanyelvét - hangzott el a konferencián. Az időközben megszűnt Tájékoztatási Minisztérium, az Európa Tanács emberjogi főosztálya és a Független Újságírásért Központ által szervezett konferencián román, magyar, szerb, roma, szlovén és albán hírlapírók osztották meg egymással a kisebbségek sajtómegjelenéséről alkotott véleményüket. Dan Oprescu, a Tájékoztatási Minisztérium romaügyi hivatalának szakértője elmondta, a két romániai "nagy kisebbség", a magyarok és a romák közösségéről még ma is az a sztereotípia él a román sajtóban, miszerint az előbbi az egységes román nemzetállamra, az utóbbi a közbiztonságra jelent veszélyt. "A hazai sajtóban nemcsak a nemzeti kisebbséget éri intolerancia, hanem a vallási vagy szexuális kisebbséget is" - fejtette ki Oprescu. A konferencián elhangzott: a tömegtájékoztatásban az újságíró jóindulatán, valamint a főszerkesztő "engedékenységén" múlik, hogy a kisebbségek megjelennek a híradásokban. A kilencvenes évek közepén a román média még az RMDSZ-t, vele együtt pedig az erdélyi magyarságot tüntette fel a konfliktusok forrásaként; a szövetség erőteljesebb politikai szerepvállalásával (kormányra lépésével) aztán ez a "szerep" a romániai cigányságra hárult. Az Academia Caţavencu Sajtómonitorozó Ügynökség kilenc bukaresti napilap cikkeit elemző legújabb felmérése szerint az utóbbi időszakban némi szimpátia tapasztalható a román sajtóban a roma közösség iránt, ám még mindig olvashatóak olyan anyagok, amelyekben a cigányokat potenciális agresszióforrásként, "bűnöző romaként" tüntetik fel. /Rostás Szabolcs: Újságírók szemtől szemben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./"

"Kijavították a képességvizsga-dolgozatokat. Az országos adatok szerint sikeresnek mondható az idei képességvizsga, hiszen a nyolcadikosok mintegy 70 százaléka sikeresen vizsgázott. Ugyanakkor a diákok jelentős része megóvta a jegyeket. Keresztély Irma, Kovászna megyei főtanfelügyelő tegnap elmondta: a diákok mintegy 73 százaléka vizsgázott sikeresen a múlt heti kisérettségin, mintegy kilenc százalékkel többen, mint a tavaly. A Kovászna megyei nyolcadikosok 78 százaléka sikeresen vizsgázott román, 94 százalékuk pedig magyar nyelvből. Keresztély Irma elmondta: az eredmények kifüggesztése után mintegy 490 óvást nyújtottak be a diákok és szüleik, főként olyan tanulók, akiknek a kisérettségin 7-esnél illetve 8-asnál nagyobb osztályzatokat értek el. "Maros megyében a nyolcadikosok alig 67,5 százaléka vizsgázott sikeresen, ez pedig siralmas eredmény" - nyilatkozta Farkas Ernő tanfelügyelő, a vizsgabizottság megyei titkára. Farkas Ernő szerint a rossz eredmények oka elsősorban a szakképzett pedagógusok hiánya. Maros megyében az osztályt megkezdő 7455 diákból mindössze 6098 jelent meg a kisérettségin, közülük 4721 vizsgázott sikeresen. A magyar nyelven eredményesen vizsgázók száma ennek alig egynegyede, azaz 1272. Szatmár megyében kevesebb nyolcadikos jutott át sikeresen a képességvizsgán, mint tavaly. Míg 2002-ben a végzősök 82 százalékának sikerült a megmérettetés, az idén az átmenők aránya 76,39 százalék lett. Ezt Kónya László megyei főtanfelügyelő helyettes az idei, viszonylag nehezebb vizsgatételekkel magyarázza. Az eredmények kihirdetése után 368-an kérvényezték dolgozataik újrajavítását, a fellebbezők közel fele a román jegyével volt elégedetlen. Az átmenők jobb általánossal végeztek a tavalyiakénál, a diákok kétharmadának hat és nyolc közötti a médiája, 25 százalékuknak pedig ennél is nagyobb. Magyar nyelv- és irodalomból 1060-an vizsgáztak, a magyar anyanyelvű tanulóknak közel 70 százaléka érte el az ötös fölötti médiát. A tavalyihoz képest háromszor annyian, több mint 1300 nyolcadikos Kolozs megyei diák óvta meg a képességvizsga eredményeit. A legtöbben a matematika-eredményekkel elégedetlenek, ezután a román és a földrajz következik. A magyar vizsgán kapott jegyet 19 diák óvta meg. /Sokan megóvták az eredményeket. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./"

"Jún. 21-én több százan vettek részt Szinérváralján, a Sylvester János bibliafordító születésének 500. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésen, amelyet a helyi református gyülekezet szervezett. Tőkés László hirdetett igét. Beszédében az ősök tiszteletére és megbecsülésére hívta fel a figyelmet, azokra akik mindent megtettek nemzetünk, anyanyelvünk és kultúránk megőrzéséért és ápolásáért. Sylvester János életútjáról és pályájáról dr. Andrásfalvy Bertalan, volt magyarországi kultuszminiszter beszélt, majd Carabat Gheorghe polgármester szólt a résztvevőkhöz. Rövid beszédében elmondta: büszkeség tölti el, hogy jelen lehet a rendezvényen, és hogy annak a településnek a polgármestere, ahol egy olyan nagy egyéniség született mint Sylvester János. Beszédet mondott dr. Szűrös Mátyás, a rendszerváltás utáni Magyar Köztársaság első köztársasági elnöke. Dr. Antall Józsefné elmondta, nem vendégként érkezett az ünnepségre, hiszen azt abban a templomban rendezték meg, ahol őt és négy lánytestvérét megkeresztelték. A lelkésznő felolvasta Bocskai István végrendeletét. Ebből egy idézet: "... meghagyom s írom, szeretettel intvén mind az Erdélyi és Magyar Híveinket az egymás között való szép egyezségre. Atyafiúi szeretetre az Erdélyiekért, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemségek alatt lésznek is, el ne szakadjanak. A Magyarországiakat, hogy az erdélyieket tőllök el ne taszítsák, tartsák ő atyjokfiainak, és ő véreknek, tagoknak..." Dr. Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke ismertette a szövetség alapszabályzatát és azt, hogy milyen elvek szerint ítélik oda a Bocskai-díjakat. Minden évben olyan személyeket és intézményeket részesítenek elismerésben, akik igyekeznek megtartani Bocskai hagyatékát, és tesznek valamit a magyarság sorsának a jobbításáért. Nem úgy, mint a magyar parlament, amelyik törölte a Kedvezménytörvényből az egységes magyar nemzet fogalmát. "Meghagyták az ingünket és a kenyerünket - mondotta Kreczinger -, de elvették a hitünket." Ebben az évben Böjthe Csaba dévai Ferenc-rendi szerzetes, az Erdélyi Gyülekezet Reménység Szigete és dr. Andrásfalvy Bertalan volt magyar kultuszminisztere vehette át a díjat. A rendezvény a templomkertben folytatódott, ahol megkoszorúzták Sylvester János emlékoszlopát. Ez az emlékmű 1926-ban még a főtéren állt. Az akkori hatalom eltávolíttatta onnan, a hívek bevitték a templomkertbe. Ebben az évben új talapzatra helyezték. Amikor megbontották a talapzatot, megtalálták benne az 1926-ban született tanácsi határozatot, valamint az akkori tanácsosok és a református gyülekezet azon tagjainak a nevét, akik az emlékművet megmentették, és adományaikból a templomkertbe elhelyezték. Sylvester Jánosról Szinérváralján ma már teret neveztek el, a jelenlegi tanács kétnyelvű táblát helyezett el a téren elhaladó út mellett, figyelmeztetve arra, hogy ez a hely őrzi a bibliafordító emlékét. /Elek György: Ötszáz éve született Sylvester János. Ünnepi megemlékezés Szinérváralján. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 23./"

"Amit a legkisebb testvéretekkel, egyel is tettetek, velem tettétek" mottóval immár negyedszerre került sor a Deus Providebit Tanulmányi Házban a Marosvásárhelyi Katolikus Napokra. A négynapos rendezvénysorozat központi témája a diakónia és a szolgálat. A rendezvénysorozat jún. 21-én kezdődött Csató Béla főesperes köszöntőjével. Ezután következett dr. Vencser László egyetemi professzor A diakónia az egyházban című előadása. A szolgáló egyház került az érdeklődés középpontjába a kerekasztal-beszélgetésen, amelyen részt vett dr. Márton András, a Caritas egészségügyi részlegének a szervezője és felelőse. Maros megyében 400-nál több szervezet foglalkozik - legalábbis papírforma szerint - szociális kérdésekkel. Jún. 22-én két előadás is elhangzott a szolgálat, kiszolgáltatottság, alázat témakörben. Jún. 23-án kerekasztal-beszélgetés lesz. /Korondi Kinga: Szolgálat és diakónia. IV. Katolikus Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./"

"Jún. 22-én, vasárnap ünnepélyes keretek között került sor az Épített Örökség-helyreállító Szakképző program 2003-as megnyitójára Bonchidán a Bánffy kastély udvarán. A programot a Transylvania Trust és az Institute of Historic Building Conservation (IHBC) szervezi, célja a hagyományos építő-mesterségek, -technológiák felelevenítése és terjesztése. Az idei program célcsoportját a felújítási tevékenységhez kapcsolódó szakmákban képzett szakmunkások képezik: vakoló- és falazó-kőművesek, ácsok, kőfaragók, bádogosok, valamint az azonos profilú egyetemek és posztgraduális képzések hallgatói alkotják. Az elméleti előadásokat a nagy-britanniai Oxford Brookes Egyetem és a Sheffield Hallam Egyetem, a Kolozsvári Műegyetem oktatói, valamint hazai és külföldi gyakorló szakemberek tartják. /Beindult a bonchidai restaurátorképző tanfolyam. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./"

"A kilenc éve megalakult Teodidaktos Humanitárius Alapítvány vidéki középiskolások kolozsvári bentlakásgondjainak enyhítését tűzte ki céljául. Két bentlakásukban, Kolozsváron olyan életszínvonalat biztosítanak, amely Nyugaton is megállná a helyét. Az alapítvány most újfajta ösztöndíjrendszert hirdetett meg. Vizi Imre elnök erről kifejtette, hogy az utóbbi időben a nagy elszegényedés miatt sok gyerek a nyolcadik osztály elvégzése után a közelebbi, jobb színvonalú román tannyelvű iskolát választja. Emiatt indították a Pártfogószülői Programot, amelynek lényege, hogy a benne részt vevő vállalja el egy szórványvidéki diák egyévi bentlakási költségeit az alapítvány által működtetett bentlakásban. A 600 USD/év/diák összegben benne van a lakás, étkeztetés, mosás, minden. Megható a civil szféra segítségnyújtása. /Ö. I. B.: Pártfogószülői Program vidéki középiskolások kolozsvári oktatására. Megmozdult a civil társadalom. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./"

"Jún. 20-21-én első ízben választották a Gyilkostót népművészeti sokadalom színhelyéül. Az ötletet a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ, a Viridis Kft. és az Általános Műveltség Alapítvány vitelezte ki - a Művelődési és Egyházügyi Minisztérium és sok helyi támogató segítségével. Két napon át ismét Gyergyószentmiklós részévé vált az üdülő. A vidék ismert néptáncegyüttesei: a gyergyószentmiklósi Romatűz és a Hóvirág együttesek és muzsikusaik mellett, a sepsiszentgyörgyi Fabatka népi zenekar is mindent megtett annak érdekében, hogy jól érezhesse magát a Gyilkostóra látogató. Gyimesi, moldvai, kalotaszegi táncokat tanulhattak, bemutatkozott a Szatmárnémetiben élő dobos, Cserey Csaba és kis csapata is. A kézműves kirakodóvásár igazi ráadásnak bizonyult. /Bajna György: Népművészeti sokadalom Gyilkostón. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./"

"Tíz évvel ezelőtt hozott határozatot Székelyudvarhely önkormányzata a SZINFO /Székelyudvarhelyi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda/ elindításáról. Az elsőnek megalakult romániai Ifjúsági Iroda eredményes tevékenységet tud maga mögött. Mindamellett, hogy Székelyudvarhely közkedvelt és elismert ifjúságsegítő intézményévé nőtte ki magát, hatékonyan hozzájárult hasonló szolgáltatások elindításában Hargita, Kovászna megyékben és egész Romániában. - Az eddigi több mint 100 ezer vendég nevében köszönjük mindazoknak, akik annak idején megbíztak bennünk és köszönjük azoknak is, akik az évek során bármilyen formában támogatták a SZINFO munkáját - mondják a SZINFO-sok, akik szerint a jelenlegi önkormányzat idejében az iroda nehéz időszakot él át, jövője kérdéses, ennek ellenére remélik, hogy a városatyák-tanácsosok biztosítani fogják a további működést és a szolgáltatások fejlesztésének segítését. /Tízéves a SZINFO. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 23./"

"A kelet- és közép-európai régióból Horn Gyula ex-miniszterelnök vett részt a volt kormányfőket tömörítő InterAction Council hétvégi, moszkvai tanácskozásán. A klub 20 évvel ezelőtt, Helmut Schmidt egykori nyugatnémet kancellár kezdeményezésére alakult meg. A szervezet több mint 30 tagja - akik találkoztak Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnökkel és Igor Ivanov külügyminiszterrel is - a nemzetközi terrorizmus, a vallások együttélése, valamint az európai-amerikai viszony problémáit vitatta meg az orosz fővárosban. Horn Gyula ez utóbbi kérdéshez szólt hozzá a tanácskozáson. Utalt arra: Európa nem folytathat Amerika-ellenes politikát. Horn Gyula szerint Európát és Amerikát összekötik a közös politikai értékek, a demokrácia, a szabadság, az emberi jogok, a jogállamiság, valamint a közös biztonságpolitikai érdekek, továbbá a szélsőséges, antidemokratikus rendszerek elszigetelése, a nemzetközi terrorizmus elleni fellépés is. Az ENSZ reformjáról szólva a szocialista politikus úgy vélekedett, hogy ki kell mondani a tagállamok jogát az önvédelemre. Horn szerint az orosz szakértők nagy jelentőséget tulajdonítanak annak az úttörő szerepnek, amit a demokratikus baloldal játszott a kelet-közép-európai változásokban. /Horn Gyula Moszkvába látogatott. Ápolt kapcsolat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./"

"Az Országgyűlés 195 igen szavazattal, 173 nem ellenében fogadta el a kedvezménytörvény módosítását. A változtatás szerint Magyarország, ha az érintett állam igényli, kétoldalú kormányközi megállapodás alapján nyújt a határon túli magyarságnak oktatási, kulturális támogatást a szülőföldön. Ugyanakkor a parlament döntése értelmében bővül a kedvezmények köre, az oktatási-nevelési támogatást már egy gyermek után igénybe lehet venni. A 2001-ben megalkotott törvényt elsősorban az Európa Tanács Velencei Bizottságának ajánlása alapján módosították a képviselők. A szöveget a határon túli magyar szervezetek és a magyarországi parlamenti pártok meghatározó többségének egyetértésével a Magyar Állandó Értekezlet májusi ülésén véglegesítették. Az ajánlások alapján a törvény preambulumában "az egységes magyar nemzethez tartozás" megfogalmazást a "magyar kulturális örökséghez való kötődés" kifejezés váltja fel. Mint ismeretes, az eredeti jogszabály hatályba lépése óta vitát váltott ki, feszültséget okozott Magyarország és érintett szomszédai, valamint az európai szervezetek között, számos elemében túlterjeszkedett a nemzetközi jogban kialakult szokásokon, illetve a nemzetközi szerződések keretein. A törvény a Horvátországban, Romániában, Szerbia-Montenegróban, Szlovákiában, Szlovéniában és Ukrajnában lakóhellyel rendelkező, nem magyar állampolgárságú, magát magyar nemzetiségűnek valló személyekre terjed ki. A kedvezménytörvény a változás után világosan elválasztja egymástól a Magyarországon nyújtott kedvezményeket és támogatásokat a szomszédos államokban biztosított támogatásoktól. A magyarországi kedvezmények körét - ideértve a pedagógus- és oktatói kedvezményeket is - kiterjesztik a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjaira, a szomszédos államokban élő magyar tudósokra. A támogatásokat személyekhez, civil, iskolai és pedagógus szervezetekhez is el lehet juttatni, kétoldalú kormánymegállapodás alapján. Utazási kedvezményt viszont ezentúl csak célhoz kötötten lehet biztosítani, de a kedvezmények köre kiszélesedik a belföldi helyközi közlekedésben a menettérti viszonylatra, ahol a 90 százalékos kedvezményt évente négyszer lehet majd igénybe venni. Az utazási kedvezmények igénybevételénél a törvény a bizalmi elvre épít: a kedvezmény kulturális vagy oktatási célból való igénybevételét vélelmezni kell. A kedvezményhez a magyarigazolvány vagy a magyar hozzátartozói igazolvány felmutatásával automatikusan hozzá lehet jutni. A Velencei Bizottság által megállapított diszkrimináció feloldására a diákkedvezményeket a szomszédos államokban élő, nem magyar nemzetiségűekre is kiterjesztik, akárcsak a pedagógus-, illetve oktatói kedvezményeket, a magyar nyelv és irodalom, történelem és művelődéstörténet tárgyban oktatókra. A diák-, a pedagógus-, az oktatói kedvezményeket a magukat magyar nemzetiségűnek vallók továbbra is a magyarigazolvánnyal, a magyar hozzátartozói igazolvánnyal, valamint az e célra rendszeresített diák- vagy pedagógusigazolvánnyal, illetve oktatói kártyával vehetik igénybe. Ezentúl kizárólag a magyar diplomáciai és konzuli képviselethez lehet benyújtani magyarigazolvány iránti kérelmet. Az ajánlószervezetek tevékenységét megszüntetik, mivel az ellentétes a nemzetközi joggal. A munkavállalást illetően a módosított törvény szerint csak nemzetközi szerződés alapján lehet az általános, a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó szabályoktól eltérni. A törvény szövege kitér arra, hogy a magyar nemzetiségűeknek biztosított kedvezményeket és támogatásokat az EU-csatlakozás után azon uniós tagállamok állampolgárai számára is hozzáférhetővé teszik, akik kötődnek a magyar kultúrához. A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség szerint a kedvezménytörvény módosításának parlamenti tárgyalása és elfogadása a demokratikus eljárás karikatúrája. A jogszabály elfogadását követően Németh Zsolt Fidesz-MPSZ az MTI-nek nyilatkozva felidézte, hogy az előterjesztés általános vitája hajnalban kezdődött a magyar parlamentben, majd a bizottságokban még aznap leszavazták a módosító indítványokat, és a plenáris ülésen lefolytatták a részletes vitát is. Németh Zsolt hangsúlyozta: a jogszabály módosításával Magyarország egyoldalú engedményt tesz a kedvezménytörvény megcsonkítására, ez pedig diplomáciai szarvashibának tekinthető. Utalt arra, hogy Szlovákia a módosítás ellenére továbbra is ellenzi a kedvezménytörvényt. A képviselő számára "a kedvezménytörvény megcsonkítása és a magyarigazolvány leértékelése" egyértelműen a nemzetpolitika megtorpanását tükrözi. "Ennek hátterében pedig egyértelműen a szocialista múlt kísértése tapintható ki, amikor lemondtak a határon túli magyarokról" - szögezte le az ellenzéki politikus. /Módosították a kedvezménytörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./"

"A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) elmúlt évi tevékenységeinek összegzésére, illetve a jövendő terveinek ismertetésére hívták össze jún. 23-án az egyetem magyar vezetői a magyar sajtó képviselőit. A találkozón egyúttal reagáltak arra a kijelentésre is, amely a múlt héten hangozott el a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) szervezte sajtóbeszélgetésen. Eszerint a BBTE-n idén már csak román nyelven lehetett magiszteri dolgozatokat leadni, továbbá a professzori címek megadását annyira megnehezítették, hogy magyar anyanyelvű oktató csak nagy nehézségek árán érheti el az említett rangot. Dr. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese elmondta: az egyetem magyar tagozata 1993-ban indult háromszáz hellyel, amely idénre mintegy ezerre növekedett. Pontos számokat nem lehet megállapítani, mivel mindig a szakminisztériumtól függ, hogy hány helyet ítél meg a magyar szakok számára. A rektor-helyettes elmondása szerint négy karon is működik a magyar nyelvű magiszteri képzés: a bölcsészkaron három szakon is lehet "mesterizni", a filozófián, a református teológián és a matematikán is magyarul tanulhatnak és vizsgázhatnak a diákok, továbbá dolgozataikat is magyarul írhatják és védhetik meg, tehát nyelvi egység tapasztalható az oktatás terén. Ugyanakkor dr. Kása Zoltán kitért a professzori címekre is, ismertetve az újságírókkal, hogy a követelmények egységesek országos szinten. Dr. Néda Árpád rektor-helyettes részletezte: 2002-2003-ban összesen 32 docensi, illetve professzori címet értek el magyar oktatók, továbbá öten (Cseke Péter, Néda Árpád, Egyed Emese, Keszeg Vilmos és Buzogány Dezső) kapták meg a jogot doktori dolgozatok irányítására. Kiderült továbbá, hogy az egyetem 19 magyar kara jelenleg 270 főállású oktatót foglalkoztat. Az EMTE-n elhangzott állításra reagálva dr. Péntek János, a BBTE Bölcsészkara magyar nyelv tanszékének vezetője elmondta: az EMTE annak idején komplementáris jelleggel jött létre, tehát mintegy kiegészítéseképpen a már meglévő magyar szakoknak. Ugyanakkor a BBTE örül a természetes konkurenciának. A professzor részletezte a doktori cím elnyerésének körülményeit, elmondva, hogy a múlt ősztől már működik a Hungarológiai Stúdiumok elnevezésű magyar doktori iskola. Az eddigi megvalósításokat ismertette dr. Csucsuja István, a Történelem és Filozófia Kar dékán-helyettese, kiemelve, hogy ez az egyedüli kar, amelyen magyar távoktatás is működik. Ez a rendszer lehetőséget nyújt például vidéki helyettes tanárok számára, hogy diplomához jussanak. A történelem kar fennállása óta minden évben több új szakot indított, az idei volt az első olyan tanév, amikor nem indult új szak. További szakok kaptak viszont jóváhagyást, és tervek szerint legkésőbb a jövő ősztől lehet felvételizni fizika-informatika, református vallástanár-zenepedagógia és római katolikus vallástanár-szociális munkás szakra, továbbá környezetvédelem, illetve orvosi műszerek fizikája főiskolai szakokra is. /Sándor Boglárka Ágnes: Nyelvi egység az egyetemi oktatásban. A BBTE örül a természetes konkurenciának. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./"

"Jún. 23-án megkezdődtek a Marosvásárhelyi Napok. A sajtótájékoztatón botrány tört ki, melyen Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester és a helyi RMDSZ-szervezet ismét egymást vádolta. A múlt héten Dorin Florea polgármester és néhány RMDSZ-tanácsos már összekülönbözött a városnapok miatt. A Benedek István, Dávid Csaba és Kolozsváry Zoltán azt kifogásolta, hogy a városnapokon túl sok román résztvevő lép fel. Dorin Florea cáfolta a vádakat: "Hiába neheztel rám az RMDSZ, a magyar nyelvű programok szervezésével a két alpolgármester, Csegzi Sándor és Fodor Imre foglalkozott. Arról pedig nem tehetek, hogy nem találtunk annyi magyar együttest, mint románt" - védekezett a polgármester. A magyar nyelvű programok szervezésében oroszlánrészt vállaló EMKE-nek a városvezető nem hajlandó átutalni azt a pénzösszeget, amelynek odaítélését ő maga is jóváhagyta. Florea kijelentette, nem tekinti reprezentatív testületnek a tanácsot, ezért a továbbiakban nem hajlandó együttműködni vele. Fodor Imre alpolgármester azzal replikázott felettesének, hogy egy polgármester nem döntéshozó, hanem végrehajtó. /Szucher Ervin: Veszekedés a megnyitó előtt. Megkezdődtek a Marosvásárhelyi Napok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 24./"

"Amikor Dávid Ibolya azt mondta, hogy megsértették nemzeti önérzetét, azt hittem, hogy na végre, megint egy húron pendülünk, írta Nits Árpád. Azt hittük, hogy Dávid Ibolyát is a szocialista magyar és a szintén szocialista román rendőrség civilizációs foka közötti különbség bántja. Azonban kiderült, hogy az MDF megint az MSZP-vel együtt szavazott. A legnépszerűbb politikusnak kinevezett pártelnök nemzeti önérzetét az bántja, hogy a Fidesz a lisszaboni jelentésben szóvá tett bizonyos jelenségeket. /Nits Árpád: Nemzetiségi önérzetsérelem. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 24./"

"A Szilágyság, afféle RMDSZ-közlöny nem fogadta el kistestvérét, a Szilágysági Vidéki Naplót, a vidéki naplócskát. Ez utóbbi, a "polgári hetilap" reményteljes egy év után egyszemélyes internetes újság lett. Olyan értelemben, hogy szinte csak a világhálóról letöltött anyagokat publikál. Az impresszumban szereplő személyek soha nem írnak a hetilapba, mert Nagy István Németországban van, Brebán Mircea karikaturistaként próbál boldogulni, Kaszta István a nagybányai Erdélyi Féniksnek ír, Soica Erika vendégmunkásként pincérkedik valamerre, Vér István egeresi nyugdíjas - szóval "nem érnek rá" közreműködni. A Szilágysági Vidéki Napló 2003-as évkönyve írta, hogy: "Mindkét szilágysági hetilapon meglátszik a mesterember keze munkája, az egyiket egy villanyszerelő, a másikat egy mérlegjavító csinálja". A Szilágyság idei 23. számában megjelent Fórumok című minden mondatából az ellenszenv, a gyűlölet érződött a magyar nemzeti önkormányzat megteremtéséért küzdők irányába. A Szilágyság gyakran ad teret az egyoldalú, konfliktustápláló, pártos elfogultságnak. /Papp Lajos: A szilágysági sajtó két hajója. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 24./"

"Idén 26 végzős általános orvosi asszisztenst bocsátott útra a marosvásárhelyi Diakóniai Asszisztensképző. A ballagási ünnepségen részt vett Marosvásárhely két alpolgármestere, Fodor Imre és Csegzi Sándor is. Dr. Nagy Attila igazgató arról számolt be, hogy az elmúlt évtized alatt az intézmény 269 fiatalt képzett ki magas szakmai színvonalon. - Miután a kántortanító-képző főiskola 21 hallgatója sikeresen letette a kántori vizsgát, jún. 21-én ballagtak a végzősök. Az idei, tizenegyedik évfolyammal a tanintézményben végzett kántortanítók száma 320-ra gyarapodott. Barabás László igazgató elmondta, hogy ennek az iskolának az a rendeltetése, hogy olyan tanítókat, énekvezéreket neveljenek, akik reményt tudnak kelteni a közösségben. A felekezeti iskola egyedisége, hogy együtt tanulnak itt katolikusok, unitáriusok és reformátusok, az erdélyi hagyományok szellemében. Újdonsága ennek az iskolának, hogy bevezették a hitoktatói szakot, s a falun évek óta tanító szakképzetlen pedagógusok számára a levelezői szakot. /Elballagtak a diakonisszák és a kántortanító-képzősök. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 24./"

"Hetedik alkalommal szervezi meg a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség azt a hagyományok, kézműves- és egyéb népi mesterségek tanulásával egybekötött tíznapos tábort, melynek helyszíne az idők folyamán gyakran változott. Az utóbbi években viszont az Országos Népművészeti Szövetség székelyudvarhelyi szervezete látja vendégül a fiatalokat. A Romániai Magyar Népművészeti Szövetség 1995-ben alakult Alsócsernátonban 91 alapító taggal, de azóta bővült, jelenleg 270 főt számlál. Általában a Szejke-fesztivál előtt szervezik meg a tábort, a táborban készült alkotásokból a Művelődési Ház koncerttermében kiállítást rendeznek. A résztvevők csapata 10 és 18 év közötti fiatalokból áll. Számos különböző szakág van, varrás, faragás, viseletkészítés, bútorfestés, csipkeverés, mézespogácsakészítés, nemezelés, ezek között van néhány olyan ágazat, mely minden évben megismétlődik, amolyan örökzöldek, melyekről mindig lehet valamit tanulni. /(bb): Iskolások szépteremtő kalákája. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 24./"

"A Kisvárdai Tőkés László Alapítvány díját vette át ünnepélyes keretek között a kisvárdai református templomban Orbán Viktor ex-miniszterelnök. Az ökumenikus istentisztelet keretén belül sorra kerülő nyilvános kuratóriumi ülésen jelen volt maga a kitüntetett, valamint Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, az első Tőkés-díj tulajdonosa, Lengyel Szabolcs, a kuratórium elnöke, a kuratórium tagjai, valamint dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem megbízott rektora, aki laudátiót mondott, továbbá sok más meghívott. A zsúfolásig megtelt templomban, valamint a templomon kívül rekedtek számára az istentisztelet után Lengyel Szabolcs felolvasta a kuratórium határozatát, amely szerint az április 7-én megtartott ülésen egyöntetű szavazással a kuratórium tagjai úgy döntöttek, hogy idén a Tőkés László-díjat Orbán Viktor ex-miniszterelnöknek adományozzák, a magyarság mint nemzet értékeinek és érdekeinek képviseletéért. /Köllő Katalin: Orbán Viktor Tőkés László-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./"

"A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) választmánya megdöbbenéssel értesül és szembesül nap mint nap azzal a szomorú ténnyel, hogy a több mint 400 esztendős kolozsvári Házsongárdi temetőben a közállapotok az utóbbi években folyamatosan romlanak. Ez megnyilvánul a következőkben: A XVI-XVIII. századi régi sírkövek egyre másra tűnnek el, ugyanis kidöntik és feldarabolják őket pótléknak a modern beton sírkertekbe; sem a régi, sem a XIX-XX. századi értékes/jellegzetes sírköveket nem védi semmilyen törvény, ha a sír megváltatlan marad, a síremléket rövidesen elpusztítják; a megváltott és gondozott sírokról is a bronz betűket, művészi kivitelezésű fém domborműveket, portrékat, szobrokat lefeszítik, ellopják, a rendőrség képtelen azonosítani a tetteseket; a friss sírokról temetés után néhány órával ellopják, szétszórják a koszorúkat, lelopják a virágokat; a temetőben felgyűlő szemetet legfeljebb évente egyszer (halottak napja előtt) takarítják el; a sírok közt közlekedni nem lehet, mert az erre fenntartott ösvényeket rendre betemették. A KLMT követeli, hogy a Házsongárdi temető kapja vissza műemlék- és kegyeleti jellegét. Az illetékesek a legmesszemenőbben gondoskodjanak a temető műemlék-jellegű vagy híres személyiségeket magukba záró sírjainak védelméről, az egész sírkert rendszeres őrzéséről, kerítésének és kapuinak helyreállításáról, a kapuk éjszakai bezárásáról és a rendszeres takarításról. /A KLMT a Házsongárdi temető védelmében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./"