Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2003. június 5.
"Horia Grama prefektusnak le kellene mondania, vagy le kellene váltani - mondta a parlament alsóházának plénuma előtt Tamás Sándor képviselő. Tamás szerint a prefektus semmibe veszi a törvényeket, és teljesen a kormánypárt programja ellen dolgozik. "A prefektus és titkára hónapok óta a magánerdészetek létrehozása ellen harcol. Az érvényben levő törvények szerint engedélyezett a magánerdészeti hivatalok létesítése, és Romániában ez idáig 44-et jegyeztek be, melyek közbirtokosságok, magánszemélyek, egyházak és tanügyi intézmények erdőterületeit gondozzák. Mindezek ellenére a prefektus sorra megtámadta a helyi tanácsoknak a magánerdészetek létesítéséről szóló határozatait" - mondta Tamás Sándor. Hozzátette, több Kovászna megyei szenátor, képviselő és polgármester kérte már az illetékeseket, hogy figyelmeztessék a prefektust. Visszajelzés eddig csupán Ilie Sarbu mezőgazdasági minisztertől érkezett, aki szintén nem ért egyet a prefektus tevékenységével. /Bartos Lóránt: Panaszok a prefektusra. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./"
2003. június 5.
"A Sapientia Alapítvány marosvásárhelyi fiókjának elnöke, Hollanda Dénes levélben értesítette a koronkai campus tervezőit, hogy a határidők elhalasztása miatt az egyetem megkezdi a szerződésben rögzített kötbér levonását a tervezési díjból. Nem a terveknek megfelelően halad a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi campusának építése. A tervezési pályázat nyertese, a magyarországi Teampannon és a marosvásárhelyi Arhigraf a mai napig sem készítette el a campus végleges tervrajzát. Octavian Lipovan, az Arhigraf vezetője viszont azt állítja, hogy a terveket időben nyújtották be. "Az épületnek 2004. augusztus 30-ig el kell készülnie - közölte Hollanda. - Ellenkező esetben a fővállalkozótól napi egy százalékot vonunk le a szerződésben foglalt összegből. Hollanda azt reméli, hogy a jövő hétre megszerzik az átminősítéshez szükséges jóváhagyást, és folytatódhat az amúgy rég kiszáradt fák kivágása. Dorin Florea az utóbbi időben rengeteget bírálta az egyetem vezetőségét és a környezetvédőket, mert a campus helyszínéül a koronkai gyümölcsöskertet választották. /Szucher Ervin: Fogytán a Sapientia Alapítvány türelme. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./"
2003. június 5.
"A baróti tanulók háza és a párkányi szabadidő-központ többéves jó kapcsolatának köszönhetően a két város vezetősége is szorosabb viszonyt kíván kialakítani, jelezte Albert Dénes, Barót polgármestere. Tavaly az erdővidékiek jártak a Duna menti szlovákiai kisvárosban, a Barót-napok alkalmával pedig a felvidékiek viszonozták a látogatást, s ez alkalommal aláírták a szándéknyilatkozatot is. A testvérvárosi szerződés megfogalmazásával még várni kell a közigazgatási minisztérium és a szlovák követség, valamint a helyi tanács jóváhagyására. /(hecser): Szándéknyilatkozatot írtak alá. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./"
2003. június 5.
"Dálnokot műemlék templomáért és Dózsa-emlékéért keresik fel a turisták. Ma sem önálló, ma is Maksa község népes faluja. 1976-ban a főtéren felállították Szobotka András monumentális Dózsa-szobrát. A közeli református templomban a Székelyföld egyik legutóbb feltárt rovásírásemlékét őrzik, harangtornyában műkincs értékű harang található. Más látnivalók: millecentanáriumi emléktábla és a negyvennyolcas dálnoki hősök emléktáblája a templom cintermében. A parkocskában áll a két világháború 86 dálnoki áldozatának emléktáblája. Idevaló családból származott az író és költő Gaál József (1811-1866), valamint a két magyar neves katonatiszt, a vezérezredes Dálnoki Veress Lajos (1889-1976), a II. Magyar Hadsereg parancsnoka, hadtörténeti író és Dálnoki Miklós Béla (1890-1948), az I. hadsereg parancsnoka, volt magyar miniszterelnök. Itt él ma is a nyugalmazott mezőgazdasági mérnök Beczásy István, aki Bekerített élet című könyvében (Nagyvárad, 1995) megírta családja múlt rezsimbéli meghurcoltatásának történetét. /Kisgyörgy Zoltán: Dózsa György faluja: Dálnok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./"
2003. június 5.
"Vincze Gábor Történeti kényszerpályák- kisebbségi reálpolitikák II., Dokumentumok a romániai magyar kisebbség történetének tanulmányozásához 1944-1989 /Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda/ című dokumentumkötetét mutatták be jún. 3-án az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) kolozsvári székházában. A kötet a romániai magyar kisebbség második világháború utáni politikatörténetének tanulmányozását elősegítő szöveg-gyűjtemény. Vincze Gábor elmondta, ez azért második kötet, mivel az első még nem készült el, de reméli, hogy az utóbbi még idén nyáron nyomdakész állapotba kerül. Elmondta: több forrásanyagot kellett kihagynia a kötetből a terjedelmi okokra való tekintettel. Reméli, hogy rövid időn belül elkészül majd a kötet CD-változata, és abban helyet kapnak a kimaradt dokumentumok is. /Papp Annamária: Kényszerpályák - harc a túlélésért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ Vincze Gábor a romániai magyarság 1944 utáni történelmének forrásértékű dokumentumaiból, például az 1945-ös földreformról, a magyar iskolák kisemmizéséről, az erdélyi magyar vagyon bekebelezéséről rendelkező CASBI-törvényről és kihatásairól is közölt már köteteket. Vincze Gábor kifejtette, hogy a magyar diplomácia ötvenes évekbeli levéltári forrásai távolról sem tükrözik a valóságot. "Mit érdekelt egy magyar kommunista diplomatát, hogy az erdélyi "reakciós" magyarok közül hányat hurcoltak el?" - fogalmazott a történész. /Benkő Levente: Kép a történtekről. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./"
2003. június 6.
"A trianoni békeszerződés aláírásának 83. évfordulója alkalmából vasárnap, jún. 1-jén kezdődtek el Budapesten, a Hősök terén a tüntetések. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) több civil szervezettel közösen szervezett demonstrációt, a tömeg pedig a Szabadság térről, illetve az Erzsébet térről az Andrássy úton át vonult a Hősök terére. A felszólalóka trianoni döntést igazságtalannak nevezték, és annak felülvizsgálatát követelték. Kis Dénes, a Trianon Társaság elnöke arról beszélt, hogy Európa nem élhet tovább a trianoni döntés hazugságában. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke szerint, aki a tüntetést szervezte, a trianoni döntéssel az emelkedő magyar nemzet életét törték ketté. Véleménye szerint, ha nincs a diktátum, ma egy 60 milliós nemzetként élhetne a magyarság Európa közepén. Szavai szerint, ahogy természetes, hogy a világ zsidóságának fáj a holokauszt, ugyanúgy természetes: a világ magyarságának is fáj Trianon. Patrubány Miklós és Réti Miklós, a Független Kisgazdapárt elnöke, egyaránt kiállt a külhoni magyar állampolgárság mellett, amelyet véleményük szerint a kedvezménytörvény keretében kell intézményesíteni. Jún. 4-én Budapesten az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség tartott megemlékezést, majd 19 órától a Magyar Igazság és Élet Pártjának, és a Magyar Út Körök Mozgalomnak a megemlékezésére került sor a Hősök terén, ahol többek között Csurka István pártelnök szólt a trianoni traumákról a magyarság életében. A többezres tömeg "Ne félj magyar hazám!", "Igazságot Magyarországnak!", "Nem, nem soha!", "Vesszen Trianon!" táblákkal és nemzeti színű lobogókkal vett részt a rendezvényen. /Tüntetések a trianoni döntés ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ Jún. 4-én volt nyolcvanhárom éve annak, hogy Trianonban a magyar küldöttségaláírta azt a békeszerződést, amely által Magyarországot területileg megcsonkították, hiszen elveszítette területének több mint kétharmadát, pontosabban 71 százalékát és lakosságának is szinte ugyanennyi részét (64 százalékát). Erre a fájó döntésre emlékezett Budapesten jún. elsején, a Hősök terén több ezer ember. A rendezvény szervezői, a Trianon Társaság, a Magyarok Világszövetsége és a Honfoglalás 2000 Egyesület. Az emlékezők elindultak az Andrássy úton, a Hősök tere felé. Gyönyörű látvány volt: a piros-fehér-zöld zászlók lobogtak a szélben, közben a több ezer felvonuló, kifejezve a békeszerződés iránt érzett ellenszenvét, egyszerre kiáltotta, hogy: "Vesszen Trianon!". Nagyon sok határon túli magyar is érkezett a fővárosba; Kolozsvárról, Nagyváradról, Aradról, Pozsonyból, Kassáról, de még az óceánon túlról is, Melbourne-ből meg San Francisco-ból. Kiss Dénes költő, a Trianon Társaság elnöke mondott beszédet. Beszédét, Magyarságom című versével zárta. Rácz Sándor következett, aki a munkástanácsok elnöke volt 1956-ban. Rácz szerint Trianon csak előjátéka volt Magyarország megsemmisítésének. Állítása szerint, ma ugyanezt teszi az Európai Unió is. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke kijelentette: "Ha nincs Trianon, ma a magyar nemzet 60 milliós nemzet Európa közepén". Hozzátette: bebizonyítottuk mindazoknak, akiknek Trianont köszönhetjük, hogy "élünk, a trianoni átok nem fogott rajtunk." Kiemelte: "sorsunk alakítói csak mi lehetünk." Beszédében még megemlítette, hogy nemrég, néhány hete a sajtóban adott egy nyilatkozatot, miszerint, ahogy a világ zsidóságának fáj a holokauszt, ugyanúgy fáj a világ magyarságának Trianon. Ezért a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) megfenyegette azzal, hogy kizáratja a magyar közéletből. A megemlékezés kulturális műsorokkal folytatódott, majd Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom alelnöke, Rozgonyi Ernő, a Magyar Nemzeti Front elnöke és Réti Miklós, az FKGP elnöke mondta el beszédét. /(Ernyei Magor): Sorsunk alakítói csak mi lehetünk. Budapesti tudósítás. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 6./"
2003. június 6.
"A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ éves jelentéséből az derül ki, hogy a hírszerző szolgálathoz tavaly 2001-hez képest 15%-kal kevesebb lehallgatási kérelem futott be. A jelentést jún. 5-én vitatta meg a Parlament hírszerzési bizottsága. Ion Stan (PSD) bizottsági elnök információja alapján a SRI össztevékenységéből mintegy 21%-ot tesz ki a videós megfigyelés és a lehallgatás - ez a mutató Európában általában 35%. Stan szerint a terrorveszélyesnek tartott csoportokat a SRI pontos adatok és egyéb információk alapján tartja megfigyelés alatt. A SRI néhány olyan személyt is megemlít, akik a Hamász, a Szürke Farkasok és a Muzulmán Testvériség terrorszervezeteket kedvelik. A jelentés leszögezi, a határokon átnyúló szervezett bűnözés hatékonysága nőtt. A SRI kitért a "revizionista veszélyre" is, de konkrét példát erre nem adott. /(t): Kevesebbszer hallgatózott a SRI. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 6./"
2003. június 6.
"Markó Béla szerint Tőkés László és az általa kezdeményezett fórumok résztvevői nem tudnak "életképes alternatívát" nyújtani az RMDSZ-szel szemben, állapította meg Markó Béla szövetségi elnök a sajtótájékoztatón. Markó kifejtette, nem tulajdonít nagy jelentőséget a Tőkés László részvételével lezajlott fórumoknak, mivel azoknak "nem nagy a támogatottsága a magyarság körében". Véleménye szerint a fórumokra a "demagóg eszmék" gazdagsága jellemző. Az RMDSZ elnöke szerint a nemzeti kisebbségi problémák megoldásának útja a román politikai alakulatokkal való együttműködés és párbeszéd, ahogy az RMDSZ teszi. Markó nem kívánta kommentálni Valentin Iliescu kormánypárti képviselő kérését, aki indítványozta Tőkés László diplomata-útlevelének bevonását az utóbbi időben tett kijelentései miatt. Az RMDSZ-elnök leszögezte, diplomata-útlevelet bizonyos kategóriák kapnak, ezt a jogot pedig senkitől nem lehet megvonni, ha ebbe a kategóriába tartozik. /Markó: Tőkés nem tud életképes alternatívát nyújtani. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./"
2003. június 6.
"A Romániát felkereső legtöbb külföldi magyar állampolgár, és a román állampolgárok közül is a legtöbben Magyarországot keresik fel külföldi útjuk során - jelentette ki Dan Matei Agathon idegenforgalmi miniszter, miután jún. 4-én Bukarestben tárgyalásokat folytatott Pál Bélával, a magyar gazdasági és kereskedelmi tárca idegenforgalomért felelős államtitkárával. Tavaly 1,1 millió magyar állampolgár utazott be Romániába, miközben 3,5 millió román állampolgár utazott Magyarországra, 13 százalékkal több mint 2001-ben. Megegyeztek a román-magyar idegenforgalmi egyezmény felújításában. A magyar részvétellel lezajlott szovátafürdői privatizáció körül kialakult bizonytalan jogi helyzetet illetően a román miniszter elmondta: a mostani megbeszélésen ő maga vetette fel a szovátafürdői esetet. /Bővül a magyar-román turisztikai forgalom. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./"
2003. június 6.
"Az elkövetkező időszak egyik legfontosabb eseménye az RMDSZ belső életében a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) megújulása, amelyre várhatóan június 28-án kerül sor Marosvásárhelyen - mondotta Markó Béla szövetségi elnök, az RMDSZ heti sajtóértekezletén Bukarestben. Markó emlékeztetett arra, hogy Románia és Magyarország miniszterelnöke ünnepélyes keretek között megnyitja Nagykároly mellett a Csanálos-Vállaj határátkelőt. Véleménye szerint ez egyértelmű bizonyítéka a két ország közötti kapcsolatok állandó javulásának. Markó Béla szerint a két ország közötti kapcsolatok kedvező irányba fejlődését megerősíti Páll Béla magyar idegenforgalmi államtitkár romániai látogatása is. Kelemen Hunor SZET-elnök a sokat vitatott tévé- és rádióilletéket szabályozó kormányrendeletről szólt, amelyet elfogadott a Képviselőház. Elmondta: az RMDSZ képviselői támogatták a kormányrendeletnek a jelenlegi formában történő elfogadását, ugyanis ez tartalmazza azokat a javaslatokat, amelyeket a szövetség képviselői megfogalmaztak. Emlékeztetett arra, hogy a jelenleg elfogadott változat értelmében a tévé és rádióilleték kifizetése alól mentesülnek a nem kormányzati szervezetek, azok a személyek, akiknek jövedelme nem éri el az átlagjövedelmet, a szociális segélyben részesülők, az egyetem előtti oktatási intézmények, a katonai egységek, az egyházi felekezetek, a diplomáciai kirendeltségek, a volt mezőgazdasági alkalmazottak, a televízió és rádió alkalmazottai. /Az új SZKT június 28-án alakul meg. Kielégítő megoldás tévé- és rádióilleték ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./"
2003. június 6.
"Jún. 6-án Kolozsváron tartották meg a júl. 20. és 27. között Tusnádfürdőn sorra kerülő XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) sajtótájékoztatóját. Ezen részt vett Németh Zsolt, a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője, Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora mint társszervező, Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselő, a Reform Mozgalom elnöke, Illyés Szabolcs és Kinizsi Zoltán táborszervezők. Németh Zsolt kifejtette, hogy az 1989 decemberében megfogant ötlet nyomán megvalósult Bálványosi Nyári Szabadegyetem révén olyan folyamat indult be, amely méltán nevezhető a magyar-román párbeszéd legizgalmasabb és legőszintébb megnyilvánulásának. Politikai síkon jelentkezett a román-magyar kapcsolatok rendezésének igénye. Tusványos többezer fiatal egymásra találásának színtere, akik a politikában és a kultúrában tűnnek ki. Az idei, 14. rendezvény újdonsága, hogy társszervezőként részt vesz a BBTE. Legfrissebb felméréseik szerint a BBTE-n a 40 929 diák nemzetiségi megoszlása: 30 600 román, 9500 magyar, 190 német, 114 roma stb. /Ördög I. Béla: Tovább kell élnie a "Bálványos-folyamatnak"! Nem zavar az ellentábor rászervezése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./"
2003. június 6.
"Kolozsváron vitafórumon emlékeztek Trianonra jún. 4-én, békeszerződés aláírásának évfordulóján a Protestáns Teológián, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) szervezésében. Bakk Miklós politológus a trianoni békeszerződés aláírása kapcsán történelmi-politológiai áttekintést nyújtott az Osztrák-Magyar Monarchia szervezési elveiről, valamint bemutatott olyan szerzőket, akik már a 19. századtól a monarchia regionalista átszervezésére törekedtek. Az előadásból kiderült az is, hogy a kisebbségbe került magyar közösségek milyen utat választottak érdekeik képviseletére. Ugyanakkor az előadó leszögezte: Trianon nem foglalkozott a kisebbségi kérdésekkel, csak az államhatárok módosításával. Herédi Zsolt szociológus a demográfiai mutatók alakulásából kiindulva vázolta fel a Trianon után kialakult asszimilációs folyamatot. Vita után a résztvevők egy-egy szál gyertyát gyújtottak, és a teológia udvarán található haranglábhoz vonultak. Az eseményen résztvevő Mátis-Halmágyi Jenő, az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) elnöke elmondta: elszomorító, hogy kevesen vettek részt a fórumon, ami vagy azt jelenti, hogy már mindenki mindent tud Trianonról, vagy azt, hogy még mindig nem merünk szabadon beszélni róla. Mátis szerint június 4-e, a magyar nemzet és állam szétszakításának évfordulója valóban gyásznap, hiszen a magyarság hetven százalékos veszteséget szenvedett a feldarabolás során. /(sbá): Kolozsvári megemlékezés Trianonról. Június 4. - a magyarság gyásznapja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./"
2003. június 6.
"Trianon vérző seb a nemzet testén, és 83 év után sem veszítette el időszerűségét. 1989 decemberében a hallgatás fala omlott le, s most le kell omolnia a hazugságok falának is - mondta egyebek között Hegyi Sándor lelkész a trianoni békediktátum aláírásának 83. évfordulója alkalmával, jún. 4-én tartott székelyudvarhelyi megemlékezésen. Végül a Vasszékely-szobornál is tartottak rövid koszorúzási ünnepséget. Trianon ma sem veszítette el aktualitását, hiszen keveset javult helyzetünk, nem akarják visszaadni elvett iskoláinkat, javainkat, korlátoznak anyanyelvünk használatában, másodrendű állampolgárokként megaláznak, de az EU-s integráció kapcsán a kisebbségek helyzete európai kérdéssé válhat. Az erdélyi magyarságnak tiszta és nemzeti elkötelezettségű, igazi vezetőségre van szüksége, hangsúlyozta Hegyi Sándor. /F. D. D.: Emlékezés Trianonra. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 6./"
2003. június 6.
"Székelyszentmihály a Nyikó mente egyik legéletesebb faluja. A fiatalok nem költöznek el, inkább ingáznak, műveletlenül nem sok föld marad. 1992-ben 452 (5 cigány, a többi magyar), 1995-ben 467, múlt évben 452 személyt számláltak a faluban. A falu unitárius vallású, Kiss Gergely unitárius lelkész szólt arról is, hogy szüreti bálkor istentisztelet után viseletbe öltözve ülnek szekérre a fiatalok, bejárják és mulatságukra meghívják a Nyikó mentét. Egyháztörténetet Balázsi Dénes (1961, lelkészképesítői dolgozat) és Török Ferenc (1972) készített. Beindult a Szalon Kft. és a faragóműhely amely több családnak biztosít megélhetést. Itt van a környék legnagyobb unitárius temploma. Egykor a két Kadács, Kobátfalva, a két Bencéd is ide tartozott egyházilag, ma csak Bencéd. Ám a kobátfalviak helyét most is üresen hagyják... A vértanúk oszlopának környékén március elején betonlapos lépcsőt raktak le. Az egykori Ugron-kúria (az iskola mellett) udvarán 1848. november 6-án négy fiatalt végeztek ki. 1995-ig élt a citerazenekar, gondolkodnak azon, hogy újra kellene indítani. /P. Buzogány Árpád (Hargita Megyei Kulturális Központ, Udvarhelyszéki Iroda): Az ember örökké ne mondjon egyformát. Citerások, szószólók és a vízkeresés mestere. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 6./"
2003. június 6.
"1956-ban már-már úgy látszott, hogy visszaállítják Aradon a Szabadság-szobrot. Az előkészületekről a Vörös Lobogó aradi napilap 1956. okt. 21-i lapszámának krónikása, Messer Sándor ezt írta: "A Szabadság-szobor visszaállítását az Arad Tartományi Múzeum kezdeményezte, élen Zala Bélával (a múzeum igazgatója - szerk. megj.). A felsőbb szervek kedvezően fogadták javaslataikat, és most ott tartunk, hogy a szobor visszaállítása eldöntött tényként könyvelhető el. A néptanács községgazdálkodási osztálya, Cornel Soriteu alelnök és Varjas Lajos főmérnök vezetésével elkészítette a technikai dokumentációkat, és az alapozási munkálatok is megkezdődtek". Az 1956-os forradalom, a történelem alakulása vétózta meg hosszú időre a szoborcsoport visszaállítását. Farkas Károly építésztechnikusként vett részt a helyreállítási munkálatokban. "Akkoriban mi szállítottuk ki a szoborcsoportot az ARO mozi mögötti raktárból. Még sértetlen volt, semmi se hiányzott, és minden talapzatkő meg volt számozva. Júniusban láttunk hozzá az alapozáshoz az eredeti helyen. Katonák és építők hada segédkezett. Akkor készítettem ezt a fényképet" - mutatta a féltve őrzött dokumentumokat az immár 90 éves férfi. /A talapzat. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./"
2003. június 6.
"Jún. 5-én sikert aratott Nagybányán a Teleki Blanka Nyugdíjas Klub népdalestje a népes hallgatóság előtt. A főszervező Méhes Éva tanulmánynak is beillő értekezéssel kötötte össze az előadók produkcióit. Az előadás nagy meglepetése volt a Tamás Ferenc vezette hajdani táncházzenekar, a "Gesztenyefa" fellépése. A tíz év után újra összeállt csapat láthatóan jól érezte magát a rendezvényen. /(Dávid Lajos): "Mert a dal az élethez tartozik". = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 6./"
2003. június 7.
"Az EMKE és a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/ rendezésében Dsida Jenő költőre emlékeztek jún. 5-én Szatmárnémetiben, szülővárosában. A költő Deák téri szobránál Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke után Nagy Gyula, a Kölcsey Főgimnázium magyar irodalom tanára méltatta Dsida Jenő munkásságát. Ezt követően a város magyar középiskoláinak diákjai szavaltak, miközben a Dsida Jenőről elnevezett cserkészcsapat tagjai díszőrséget álltak a szobornál. Az emlékezés jelszava: "Hozzon egy szál virágot" ezúttal is eredményes volt, rengeteg virágot kapott Dsida Jenő. /(Sike Lajos): Virágok Dsida Jenőnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./"
2003. június 7.
"Húsz éve halt meg Kurkó Gyárfás erdélyi magyar író, újságíró, politikus /Csíkszentdomokos, 1909. dec. 2. - Brassó, 1983. máj. 21./ Szászrégenben lett lakatosinas, majd 1927-ben Brassóban telepedett le, ahol később lakatos- és asztalosműhelyt nyitott. Műveltségét autodidakta módon szerezte meg. Bekapcsolódott az erdélyi politikai mozgalmakba, 1934-ben részt vett a Magyar Dolgozók Szövetségének (MADOSZ) alapításában, a szervezet Brassó megyei, majd országos elnöke lett. 1937-ben jelöltette magát a parlamenti választásokon, de választási visszaélések miatt nem nyert mandátumot. A politikai pártok 1938-as feloszlatása után a MADOSZ az ő vezetésével illegálisan folytatta tevékenységét, 1940-ben népi találkozót szervezett Brassóban. Ezután az Antonescu-diktatúra Caracalba internálta, majd a második bécsi döntés (1940 augusztus 30.) után Magyarországra toloncolták. A magyar hatóságok azonban nem fogadták be, Brassóba visszakerülve egy ideig a fellegvárban tartották fogva. A háborús munkaszolgálattól csak súlyos gyomorműtéte miatt menekült meg. 1944. október 16-án az újra megalakuló MADOSZ, majd az örökébe lépő Magyar Népi Szövetség (MNSZ) elnöke lett. 1946-ban parlamenti képviselővé választották. Az egypártrendszer kialakulásának idején kezdődött el a politikai életből való kiszorítása: 1947-ben a temesvári pártkongresszuson a szélsőbal frakció nyomására leváltották. Ekkor kezdett neki - Gaál Gábor biztatására - önéletrajzi regényének. Az 1944-1947 közti időszak publicisztikája virágkora: írásai az általa alapított brassói Népi Egységben (melynek két évig főszerkesztője is volt), valamint Balogh Edgár kolozsvári Világosságában jelentek meg. Lapjában, cikkeiben igyekezett megvédeni a magyarságot a román nacionalizmus támadásaitól, a kollektív bűnösség vádjával szemben. Szót emelt az anyanyelvi oktatásért, a magyar művelődési intézményekért. Nem értett egyet a magyar szövetkezetek államosításával, ezért azzal vádolták, hogy az erdélyi magyarságot "elvtelen magyar egységben" tömöríti az MNSZ köré. 1949-ben koholt vádak alapján letartóztatták, és Márton Áronnal, Venczel Józseffel, Lakatos Istvánnal együtt elítélték. A börtönévek egy részét a dicsőszentmártoni elmegyógyintézetben töltötte. 1964-es szabadulása után szellemileg megrokkanva tért vissza Brassóba, ahol 1974-ig, nyugdíjazásáig egy textilgyárban dolgozott. 1968-ban a Román Legfelsőbb Bíróság rehabilitálta. Híres önéletrajzi regénye a Nehéz kenyér, ez a szociológiai értékű alkotás először 1949-ben jelent meg, majd 1970-ben a bukaresti Kriterionnál. Szülőfaluja, Csíkszentdomokos parasztságának nehéz életét, munkáját, a székely fortélyosságot és ügyességet nagy nyelvi erővel, az erdélyi irodalmi hagyományokhoz méltóan ábrázolta. Szabadulása után Kurkó tovább írta élete történetét, ebből csak egy töredék jelent meg a Korunkban, Inasévek 1933 címmel. Publicisztikájából 1987-ben jelent meg egy válogatás Magyarországon. /Fábri Ferenc (MTI-Sajtóadatbank): A mozgalmi élet, a publicisztika és az irodalom keresztútjánál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./"
2003. június 7.
"Jún. 6-án Kolozsváron ünnepélyes keretek között felavatták a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) új székházát. Bocskai István erdélyi fejedelem egykori szülőházában a kuratórium és a rektori hivatal mellett helyet kaptak a kolozsvári egyetemi karok és az egyetem kutatóintézete. Dr. Tonk Sándor, az EMTE megbízott rektora elmondta: Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában 1600 diák tanul és mintegy 300 tanár tanít. Az elkövetkező két évben megkétszereződik a diákok létszáma, meg kell teremteni tehát azt az infrastruktúrát, amely alkalmas az egyetem működéséhez. Az egyetem Kolozsváron eddig egyetlen szakot indított, a környezettudományit, de az intézmény vezetősége reméli, hogy megkapják az ősszel indítandó médiaszakhoz is az ideiglenes működési engedélyt. A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa határozatot hozott arról, hogy tanárai nem vállalhatnak oktatói állást más egyetemeken, a két intézmény között létezik azonban létezik egy együttműködési szerződés, amelynek alapján a BBTE tanárai taníthatnak az EMTE-n is. A megjelentek Orbán Viktor nevét skandálta nagy taps kíséretében, amint Magyarország volt miniszterelnöke, a Fidesz - MPSZ elnöke megjelent a helyszínen. Az ünnepséget Tonk Sándor, az EMTE megbízott rektora nyitotta meg, aki hangsúlyozta: a Kolozsvárt ért 1944. június 2-i bombázás és az 1920. június 4-i trianoni évfordulók után 2003. június 4. örömünnepet jelent. A magyar kormányt képviselő Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke Medgyessy Péter kormányfő üzenetét tolmácsolta, aki az eseménnyel egyidőben zajló Csanálos-Vállaji határállomás felavatásán vett részt Adrian Nastase román kormányfővel. Üzenetében Medgyessy Péter rámutatott: szívügyének tekint minden olyan törekvést, amely hozzásegíti a romániai magyarságot kulturális és nyelvi identitásának megőrzéséhez és a szülőföldön való megmaradáshoz. Mint fogalmazott, az EMTE meghatározó értékteremtő pillére a romániai magyar nyelvű oktatásnak, és lehetőséget ad a fiataloknak, hogy jövőjüket e falak mögött elsajátított tudással alapozzák meg. Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke szintén elküldte üzenetét az ünneplőkhöz. Beszédében az RMDSZ elnöke, Markó Béla kifejtette: a maradandóság rendkívül fontos emlékművei között állunk itt, és a jövő maradandóságát építjük közösen. Példás együttműködés és összefogás az EMTE is, hiszen ez a magyar kormány, az egyházak, a szakma és az RMDSZ együttműködése által született meg. A szövetségi elnök ugyanakkor rámutatott: mindemellett nem mondhatunk le az önálló magyar állami egyetem létrehozásáról, és kifejezte reményét, hogy a BBTE-n zárós határidőn belül létre jönnek az önálló magyar karok. A BBTE rektorának, Andrei Margának az üdvözletét Kása Zoltán rektor-helyettes tolmácsolta. Hangsúlyozta: szimbolikus értéknek tartja azt, hogy az EMTE rektori hivatala éppen ebben az épületben székel, ahol ezelőtt 446 évvel Bocskai István fejedelem született. A BBTE tanárai az egyetemben nem a versenytársat látják, hanem az új lehetőségeket, s közös feladat, hogy úgy hangolják össze az oktatási tevékenységeket, hogy azok az egész magyar közösségnek a hasznára váljanak. A megyei tanács nevében Kerekes Sándor alelnök szólt a jelenlévőkhöz, aki elmondta: nagy ünnep a mai, nemcsak a kolozsvári, hanem az egész erdélyi magyarság számára. A helyi önkormányzatot képviselő Boros János, Kolozsvár alpolgármestere elmondotta. szerencsét és kitartást kíván az EMTE-nek. Végül Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök mondta el ünnepi beszédét. Mint fogalmazott, jó és biztos helye van az EMTE-nek Csíkszerdában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron is. Az új szándékot a régi alapra építették, az új reményt a régi erőbe, országépítők erejébe vetették, Kolozsváron pedig egyenesen Bocskai István örökségébe, mindennel ami korszerű és megőrizve benne mindent, ami időtlen. Nekünk magyaroknak a történelem során mindig akkor volt jó világ, amikor az építők voltak többen. Az ő alkotásaikból épül fel történelmünk, mert az óvatoskodók, az alábecsülők nem építenek semmit, kihullnak az emlékezetből - hangsúlyozta Orbán Viktor. A volt miniszterelnök szerint a nemzet felemelkedése érdekében tenni, építeni, beruházni kell. A magyar nemzeti kormány azért tartotta fontosnak, hogy a magyar adófizetők pénzéből egy más ország területén épüljön egyetem, mert ezzel nem csak Kolozsvár tért vissza a történelmi magyar egyetemi városok közé, hanem a közös, 15 milliós magyar nemzet és nemzetgazdaság jövőjébe történő beruházás valósul meg. Végül dr. Marton József pápai káplán teológiai kanonok, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Pap Géza és Tőkés László református, Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád evangélikus püspök megáldották az épületet. Ezt követően Orbán Viktor elvágta a piros-fehér-zöld avatószalagot, miközben a tömeg a Szózatot énekelte. /Köllő Katalin, Papp Annamária: Bocskai szülőházában az EMTE. Régi alapra épített új remény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./ "
2003. június 7.
"Orbán Viktorral készített interjút a Szabadság. "A magyar lélek nyughatatlan, az embernek, miközben avatóbeszédet mond, gyakran akörül járnak a gondolatai, hogy mi a következő lépés. Én is így vagyok vele" - jelentette ki. "Mi általában nyíltan szoktunk az ország számára fontos kérdésekről beszélni, szűkebb körben is, meg nagyobb nyilvánosság előtt is. Markó Bélával gyorsan átszaladtunk a státustörvényen, megnéztük, milyen módosítások várhatók, és hol nem értünk egyet. Egy parlamenti vita előtt állunk, amely sajnos nem lesz szép vita." A volt kormányfő nem sok esélyt lát arra, hogy a kormánytöbbség jobb belátásra térjen. Hiába próbálják megértetni annak a fontosságát, hogy ha már van egy törvény, amelyben szerepel az egységes magyar nemzet kitétel, akkor azt már nem lehet onnan kihúzni. Ha már egyszer "kimondtuk, hogy van egységes magyar nemzet, akkor csak azért, mert az Európai Unióból egy bürokrata ideírt nekünk, hogy nemzet, különösen egységes magyar nemzet márpedig nem létezik, és mi kihúzzuk a törvényből a minden döntésünk, cselekvésünk, jövőre vonatkozó tervünk fundamentumát adó mondatot, szerintem ezt nem lehet megtenni. Hiába próbáljuk elmondani minden csatornán, láthatóan a parlamentben a többség nem fogadóképes erre a gondolatra, ezért nem jó reményekkel, de elszántan vágunk bele a parlamenti vitába." /Köllő Katalin: Egységes magyar nemzet márpedig létezik. Exkluzív interjú Orbán Viktorral. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./ "
2003. június 7.
"Németh Zsolt magyar országgyűlési képviselővel készített interjút a Szabadság. Kifejtette: "A státustörvénynek két része van: az egyik az, hogy Magyarországon kedvezményeket ad, a másik pedig, hogy a szülőföldön támogatásokat nyújt, egy bizonyos mechanizmus segítségével. Az anyaországi rendszer lényege, hogy erősítse a határon túli magyaroknak az anyaországgal való kapcsolatait, a szülőföldi támogatásnak pedig, hogy elősegítse az autonómia kiépülését a határon túli magyarok körében. Ami igazán sérül a törvény módosításának eredményeként, az a határon túli támogatási rendszer. A státusirodák, a társadalmi szervezetek elismerésének szabályozása, és maga a magyarigazolvány határon túli szerepe csorbul látványosan. Ez leginkább abban ölt testet, hogy elválik egymástól a támogatási rendszer és a magyarigazolvány, tehát az is kaphat támogatást, aki nem rendelkezik igazolvánnyal, vagy adott esetben nem is magyar. Ez pedig a magyarigazolvány elértéktelenedését eredményezheti." Sajnos, a Magyarországra való áttelepülés folyamata 1990 óta tart. A szomszédos országokban a nacionalizmus és a diszkrimináció jelen van a jogi és a politikai életben. Ezért a határon túli és az anyaországi politikának fontos feladata, hogy valamilyen módon fékezze az elvándorlási folyamatot. Németh Zsolt kifejtette: "a mai baloldal, a szocialisták sosem voltak a határon túli magyarok számára anyaország, évtizedeken keresztül inkább mostoha szülők voltak, a legkülönbözőbb okokból. A rendszerváltozás óta ez az anyaország a hivatalos politikába is belépett." Németh Zsolt visszautasította Markó Béla azon állítását, miszerint a Fidesz politikai leányvállalatokat alapít Erdélyben. /Köllő Katalin: Anyaország, avagy mostoha szülő? Interjú Németh Zsolt magyar országgyűlési képviselővel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./ "
2003. június 9.
"A Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) létrehozásában játszott szerepéért Julianus-díjjal tüntették ki tavaly decemberben Orbán Viktor volt magyar kormányfőt. A díjazott nem lehetett jelen a decemberi díjkiosztón, kitüntetését jún. 6-án vette át a csíkszeredai Szent Ágoston-templomban tartott ünnepségen. Délelőtt Kolozsvárott vett részt a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem központi épületének avatóünnepségén. - A nyugati kereszténység egyik legkeletibb őrhelyére már megérkezett a református keresztalja a krisztusi megbékélés és a testvériség jegyében - mondta Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke. Orbán Viktort a nemzet miniszterelnökének nevezte beszédében, kiemelve: visszaadta nekünk a hitet. Tőkés püspök beszédében vitába szállt azokkal, akik azt hangoztatják, hogy az egyház ne politizáljon, Márton Áron püspököt idézve mondta: ez nem politika, itt az életünkről van szó. Czirják Árpád érseki helynök igehirdetésében felhívta a figyelmet: demográfiai válság, társadalmi méreteket öltő elbizonytalanodás, a jövőkép hiánya, az egyházaknak a templom falai mögé való zárkózása, gazdasági és politikai válság jellemzi helyzetünket. A Julianus Alapítvány elnöke, Beder Tibor szólt arról, hogy Julianus barát útja a magyarság útjának szimbóluma. A státustörvény tervezett módosítására utalva, hangsúlyozta: nekünk nem pénz kellett, hanem az együvé tartozás érzésének nemzetben megfogalmazott kifejezése. A decemberi ünnepségen nem volt jelen Havadtői Sándor, az Amerikában élő nyugalmazott református lelkész. Orbán Viktort Czirják Árpád méltatta, kiemelve életpályája politikusi, szónoki és hazafiúi vetületét. Mint mondta, az utókor hivatott Orbán Viktort a politikusok közül a nagy magyar államférfiak sorába emelni. A kitüntetett a hazakeresés nyugtalanságáról szólt, s annak bizonyságáról, hogy létezik az, amit keresünk. Végül hangsúlyozta: arra készülünk, hogy az európai egység részévé váljunk, hogy a magyar nemzet újra egyesülhessen. - A teljes magyar egység elképzelhetetlen az európai egység nélkül - mondta. A mintegy ezer résztvevő jelenlétében zajlott ünnepséget a Haáz Sándor által vezetett szentegyházi Gyermekfilharmónia előadása zárta. /Sarány István: Julianus-díj Orbán Viktornak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./ A templom előtt többezres tömeg fogadta éljenezve, hosszasan tapsolva a volt magyar miniszterelnököt. Orbán Viktor elmondta, hogy a Sapientia Egyetem kolozsvári felavatásával a város a nagy magyar egyetemi városok sorába lépett, mint amilyen Debrecen, Budapest vagy Szeged. Magyarország uniós csatlakozásra készül, és azt akarják, hogy a magyar közösségek is kövessék annak érdekében, hogy a nemzet újra kiteljesedjék. Ezért van szükségünk magyar igazolványra, státustörvényre, magyar egyetemekre, mondta Orbán Viktor. /Julianus-díjjal tüntették ki Orbán Viktort. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./"
2003. június 9.
"Teljes titoktartás közepette látogatott el Nagyváradra Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Viorel Hrebenciuc, az SZDP alelnöke, hogy megvizsgálják: a Barokk-palotában kaphatna-e helyet a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, amíg sikerül elköltöztetni onnan a Kőrösvidéki Múzeumot. Markó és Hrebenciuc a helyszínen akart meggyőződni arról, hogy mivel járna a püspökség beköltözése az ominózus szárnyba, ahol többnyire raktárak és restauráló műhelyek vannak. Valószínűleg a hónap második hetében megérkezik a szakemberekből álló minisztériumi csoport, hogy megvizsgálja hová volna alkalmas átköltöztetni a múzeumot. /(Balla Tünde): Markó és Hrebenciuc személyesen tájékozódtak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./"
2003. június 9.
"Mintegy hetvenezer forint gyűlt össze Magyarországon Herédi Zsolt és Füsy Katalin Ildikó részére, a Kolozsvári Polgármesteri Hivatallal folytatott "da - igen"-perre. A fiatalok 2001. máj. 31-én járultak az anyakönyvvezető elé, ám mivel házasságkötési szándékukat magyar nyelven is kinyilvánították, Vasile Gherman anyakönyvvezető elutasította a házasságkötést, amelynek tényét jegyzőkönyvben rögzítette. Eszerint Herédi Zsolt és Füsy Katalin Ildikó között azért nem jöhetett létre házasság, mert a felek magyar nyelven fejezték ki házasságkötési szándékukat. Az incidenst követően a fiatalok beperelték az Anyakönyvi Hivatal "anyaintézményét", Kolozsvár polgármesteri hivatalát. Ügyvédjük Eckstein-Kovács Péter szenátor. A per még mindig folyamatban van, tekintettel arra, hogy mindkét fél fellebbezett az első fokon született döntés ellen. A bírósági eljárást közigazgatási perből polgári perré minősítették, emiatt a fiatalok több mint tízmillió lej perköltséget kénytelenek kifizetni, s ehhez segítségért folyamodtak többek között a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságához. /Összegyűlt a da-igen perköltsége. Eredményesnek bizonyult Herédiék segélykérése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./"
2003. június 9.
"Immár 12. alkalommal rendezték meg a szászrégeni Zengjen hálaének kórustalálkozót 17 református kórussal. A találkozó megnyitásaként Szászrégen főteréről indultak el a kórustagok, és felvonultak egészen a templomig. Székely József, a Görgényi Egyházmegye esperese arra kérte a kórusokat, hogy vegyenek részt az augusztus 22-23-án Ópusztaszeren megrendezendő Kárpát-medencei Magyar Kórustalálkozón, ahova 8 ország énekesei mennek majd el. Végül az öt egyházmegyéből összesereglettek kóruszászlóikra tűzték a helyi református egyház nőszövetségének tagjai által készített díszes, hímzett emlékszalagot. A résztvevőknek Demeter József megígérte, hogy hamarosan mindenhova ellátogatnak és másfél órás videokazettás bemutatót tartanak a mostani rendezvényen készült felvételekről. /Kórustalálkozó Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./"
2003. június 9.
"Temesváron 95. életévében elhunyt Boros Béla címzetes római katolikus érsek, a kommunista hatalom által bebörtönzött katolikus főpapok csoportjának utolsó nagy alakja. Életének 95., papságának 70., püspökségének 55., érsekségének 13. évében - így fogalmaz a temesvári római katolikus püspökség közleménye Boros Béla címzetes érsek haláláról. Az érsek hosszas betegeskedés után jún. 6-án éjjel hunyt el. Boros Béla 1908-ban az Arad megyei Erdőhegyen született, 1932-ben Rómában szentelték pappá, és a római Gergely Egyetemen szerzett teológiai és filozófiai doktori címet. 1934-től a temesvári római katolikus papneveldében a bölcsészet és a dogmatika tanára, később az intézmény rektora. 1948 decemberében titokban szentelték a bukaresti nunciatúrán ressianai püspökké, hogy legyen, aki a papi hatalmat az erdélyi püspökök akadályoztatása esetén is továbbadja. Márton Áront és Mazalik Győzőt ugyanis ekkor már letartóztatta a kommunista hatalom. Azért kellett az akkor már nem működő spanyolországi Ressiana püspökévé szentelni, mert a Vatikán az erdélyi egyházmegyékben továbbra is a bebörtönzött egyházfőket tekintette püspöknek. Boros Béla felszenteléséről később tudomást szereztek, 1951 márc. 10-én őt is letartóztatták, aztán néhány hónap múlva egy koncepciós perben kémkedés vádjával ítélték életfogytiglani fegyházra. A máramarosszigeti börtönben éveken át Márton Áron püspök cellatársa volt, ők ketten a vécék tisztán tartásáért feleltek. 1956-tól két és fél évet magánzárkában töltött a Ramnicul Sarat-i börtönben. Ebben az időszakban a folytonos hangos imádkozás mentette meg a tébolyodástól. A magyarul egy szót sem tudó börtönőr is megtanulta a magyar imádságokat - annyiszor hallotta azokat. Több mint 13 évi rabság után 1964-ben szabadult. Első útja a radnai kegytemplomba vezetett. A déli harangozáskor rongyosan, szakállasan érkezett a templomba, másfél óra múlva azonban már misét celebrált Mária oltáránál. Amint egykor felidézte, ez volt élete egyik legboldogabb pillanata. Boros Béla isteni kegyelemnek tekintette megpróbáltatásait. Kínzóiról is szeretettel beszélt. Mint egy interjúban elmondta: "Megbocsátottam nekik. Annak is, aki összeállította a periratokat. Akkor is és minden nap. Esténként értük is imádkozom." Noha felszentelt püspök volt, és 1990-ben II. János Pál pápa címzetes érseki rangot is adományozott neki, 1992-es nyugdíjazásáig a temesvári erzsébetvárosi plébánián segédlelkészként szolgált. Helytállását 1994-ben a magyar állam a köztársasági érdemrend középkeresztjének adományozásával ismerte el. 1990 után Boros Béla több rendben is kérvényezte rehabilitációját, ez ügyben Ion Iliescu államfőhöz is fordult, az erkölcsi jóvátétel azonban eddig nem történt meg. /Gazda Árpád: Egyházfőként káplánkodott. Temesváron elhunyt Boros Béla címzetes érsek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./"
2003. június 9.
"Jún. 7-én bemutatták Kolozsváron Gáll Ernő Napló I. /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár/ című kötetet, melyet Gáll Éva és Dávid Gyula szerkesztett. A napló az 1977 és 1990 közötti időszakot öleli fel. Gáll Ernő romániai magyar zsidóként a magyar kultúrát vallotta magáénak. A napló folytatása ősszel jelenik meg. /Ö. I. B.: Napló egy személyiségről és egy korról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./"
2003. június 9.
"Ön szerint milyen politikai elkötelezettségűek a romániai magyar lapok?" Ezzel a kérdéssel fordult nemrég olvasóihoz a Transindex kolozsvári internetes újság, és kérte fel őket, hogy szavazzanak róla. Egy hónap leforgása alatt nyolcvanan küldték el szavazatukat. A Szabadságról a következő eredmény született: a szavazók 17 százaléka szerint középjobb, 25 százaléka értelmezésében centrum, 28 százalékuk meglátása szerint középbal, 9 százalék olvasatában szélsőbal beállítottságú, 7 százalék szerint pedig független a Szabadság. 14 százalék nem ismeri, vagy nem követi a napilapot. A Szabadságot 1989-es születése óta körülbelül egyenlő arányban tartották ideológiailag bal- vagy jobboldalinak, magyarországi politikai viszonyokat itthonra kivetítve népnemzetinek vagy liberális-kozmopolitának, nemzetietlen szocdemnek vagy magyarkodónak, az RMDSZ erővonalai mentén mérsékeltnek vagy radikálisnak, Tőkés- avagy Markó-pártinak és így tovább. A lap születésétől politikailag és ideológiailag a maga is nagyon heterogén gondolkodású szerkesztőség azt tűzte ki célul, hogy teljesen nyitott és befogadó legyen minden nézet előtt. "Egyetlen irányítottság érvényesüljön a véleményszabadság terén: az, hogy ne legyen politikai-ideológiai síkon irányítottság. Egyetlen kolozsvári helyi-regionális napilapként Erdély fővárosában nem engedhetjük meg magunknak, hogy csoportérdekeket szolgáljunk, vagy hogy odaállítsuk a Szabadságot valaki(k) szekértolójának." A felmérés szerint a Szabadságot 7 százalék erejéig függetlennek tekinti, az előkelő 2. helyet biztosítja a Hargita Népe és a Nyugati Jelen mellett a 80 szavazó listáján. /Balló Áron: Politikailag értelmeztek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./"
2003. június 9.
"A Nagyváradi Ady Társaság kiadásában jelent meg Jézus kopogtatott, neki adtam címmel Szűcs László új könyve, amelyet a nagyváradiak számára kedves ferences rendi apáca, Zita nővér, azaz Stoff Magdolna életéről írt. A könyv egy idős apáca élettörténete, a XX. század korrajza és bemutatja az egyháznak a kommunista diktatúra idején betöltött szerepét. Zita nővér a bemutatón elmondta: mindig ott igyekezett kamatoztatni Istentől kapott adományát az árvák, betegek, elhagyottak, Istent keresők, bajba jutottak között, ahová a gondviselés vezette. Fejes Rudolf Anzelm premontrei főapát hozzátette: az ember felfedezi, mi az, amit "Isten művel az emberi lélekkel". A főapát a nővér hittanóráinak hatására lett pappá. Zita nővér Petrozsényben végezte a betegápolást, e hivatása akkor is kenyéradója maradt, amikor felszámolták rendjét, hazatérve Nagyváradra is folytatta és hitre oktatta az ifjúságot. A Securitate eltüntetette a közelmúlt dokumentumait, amelyek az egyház vértanúságáról árulkodhatnának. Ezért sok hasonló vallomásra volna szükség, hogy kirajzolódjon egy még megíratlan egyháztörténet. /Balla Tünde: Hittel a tények ellenében - Zita nővér. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./"
2003. június 9.
"A Maros megyei EMKE szervezésében jún. 7-én immár második alkalommal került sor Marosvásárhelyen a Gyermek-Gyöngykoszorú-találkozóra, amelyre Marosvásárhelyről és a megye több településéről érkeztek a népi hagyományt tisztelő és ápoló csoportok. Pár órára a székelyruhás, táncos, a kézművességet kedvelő gyerekeké és az őket elkísérő szülőké lehetett a vár. A fellépő tizenhét csoport emléklappal, vidám arccal, sikerélménnyel távozott. /Mezey Sarolta: Gyermek-Gyöngykoszorú. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./"