"Orbán Viktor volt magyar miniszterelnökkel beszélgetett Jakab Gábor, a Vasárnap főszerkesztője. Jakab Gábor emlékeztetett: a volt kormányfő a Julianus-díj átvételekor Szent Ágoston Vallomásaiból idézett, s azt mondta "a keresés állandó nyugtalanságára" utalva: "addig kell keresnünk, amíg azt, amit vagy akit keresünk, meg nem találjuk". Biztos volt abban, hogy barátait megtalálja. "Vágyódtam ugyanakkor arra is, hogy feleségemmel kettesben a kegyhely hangulatát egy kicsit mélyebben átélhessem, jegyezte meg. Továbbra is tervezik: ide még visszatérnek, hogy tényleg megtalálhassák azt a valakit, akiért mások elzarándokolnak ide nagyon-nagyon messziről is. Elmondta még: "ma kétfajta közéleti ember van: az egyiket pragmatikusnak szokás nevezni, aki úgy fogja fel a maga hivatását, hogy neki mindig és szinte kizárólagosan az éppen aktuális ügyeket kell intéznie a közjó és a békesség jegyében. És van egy másik fajta is, akit én elkötelezettnek nevezek, aki azon túl, hogy szintén elintéz aktuális ügyeket és rendez különféle helyzeteket a békesség és a megelégedettség jegyében, mellesleg még azon is elgondolkodik, hogy vajon mi végre vannak a dolgok, illetve mi az az "egész", amit folyamatosan mi magunk is építünk apró kis döntéseinkkel; gondolkodik az emberi élet rendjéről és értékéről, az emberi élet Isten adta rendjéről is természetesen, s megpróbálja azt a maga eszközeivel és képességeivel szolgálni alázatban, legyen szó egyébként olyan ügyekről, mint az iraki háború, a tömegkomunikáció kérdése, a rádiózás- és televíziózás ügye vagy hasonlók." Nemeskürty István Mi történt velünk? című könyvében írta: "Nem kicsik vagyunk, hanem csonkák". Orbán Viktor szerint a tanár úrnak igaza van. "Magyarországon ugyanis közfelháborodást váltott ki gondolkodó és érző emberek körében az a kormányzati irányvonal, amelyet mintegy mottóként fogalmazott meg magyar emberek számára: merjünk kicsik lenni. Nemeskürty szerint semmi sem indokolja, hogy kicsiknek érezzük magunkat, mert mi "nem kicsik vagyunk, hanem csonkák". Következésképp nekünk nem a kicsinységünket kell tudatosítani, hanem csonkaságunkat kell orvosolni és a szétesett részeket kell úgy összeilleszteni, hogy akkorák lehessünk, amekkorák mindig is voltunk. Ugyanakkor az is igaz, amit az érseki helynök úr mondott laudációjában: egy nép életét nem a tényleges lélekszám vagy az általa lakott terület nagysága határozza meg, hanem sokkal inkább tudása, rátermettsége, a lélek ereje és a kitűzött célok megvalósítása iránti elkötelezettsége. A számbelileg kis népeknek is kell hogy helyük legyen a Nap alatt, hiszen nekik is éppúgy kijár a megbecsülés és az emberi tisztesség, mint a számbelileg nagyoknak.""Álmodni kell nagy célokat, s kitartó munkával megvalósítani azokat. Sorsunk legvégül is a gondviselő Isten kezében van." /Álmodni kell nagy célokat. Exkluzív interjú. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 15./"

"A jeruzsálemi Jad Vasem Intézet visszautasította a román kormánynak azt az állítását, hogy Romániában a második világháború idején nem volt holokauszt. Az 1953-ban a holokauszttal kapcsolatos tények feltárására alakult izraeli intézet a jún. 13-án kiadott román kormányzati nyilatkozattal ellentétben úgy tudja, hogy Romániában ezen időszakban több százezer zsidó vesztette életét a származása miatti üldözésekben. A Jad Vasem Intézet nemrég adta ki e témában Jean Ancel történész kétkötetes munkáját, amely azt állítja, hogy a romániai területeken élő akkori 760 ezres zsidó népességből mintegy 420 ezren estek áldozatul a holokausztnak. Az Ancel által fellelt korabeli dokumentumok igazolják, hogy a román hatóságok közvetlenül részt vettek a zsidók kiirtásában. A történész szerint Románia volt a nácik egyetlen szövetségese, amely saját tervvel rendelkezett a zsidó lakosság likvidálására, és amelynek hadserege tevékenyen részt vett gyilkolásukban. A nemzetközi sajtó is élénk érdeklődést tanúsított a kormány állásfoglalása iránt. A France Press emlékeztet arra, ma is vitatott téma Románia szerepvállalása a második világháborúban, miután a nacionalista erők felmentik Ion Antonescu marsall által vezetett kormányt a zsidó származású lakosság üldözésével kapcsolatos felelősség alól. A brit, amerikai és ausztrál sajtó elsősorban a román kormány közleményébe foglaltak azonnali magyarázatát hiányolja. A The Guardian című brit lap egy temesvári zsidó közösségi vezetőt idéz, aki szerint történelmi bizonyítékok tanúskodnak a Iasi-i és bukaresti zsidók meggyilkolásáról, valamint arról, hogy 130 ezren a magyar adminisztráció idején zajló deportálások nyomán pusztultak el./A Jad Vasem bírálja a román kormányt. = Krónika (Kolozsvár), jún. 16./"

"A Romániai Magyar Szó a budapesti 168 Óra hetilapból vette át Buják Attila cikkét. Az erdélyi magyar és román értelmiség sok kiváló képviselője találkozott évente a Bálványosi Szabadegyetemen. Buják Attila visszamenően is nevetségessé akarja tenni ezeket a találkozókat, ezért így jellemezte a szabadegyetemet: a korábbi magyar miniszterelnök divatba hozta a szokást, hogy a Szent Anna-tó partján, szabadegyetem keretében meglátogatja Ceausescu medvéit. Buják Attila kirohant B. Zs., „egy magyarországi újságíró", ellen, aki az „ír, baszk és a korzikai modellekre hivatkozott". Buják hangsúlyozta, hogy Sepsiszentgyörgy Romániához tartozik, itt nyilatkozta B. Zs.: „El tudjátok képzelni, mit tennének az írek, a baszkok, a katalánok, a déltiroliak, a korzikaiak, ha megpróbálnák megtiltani nekik, hogy azt írják a szobraikra, amit akarnak?... Akkor ott kő kövön nem maradna. Mi pedig hallgatunk, de meddig még?" Eddig az idézet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette: nincs szükség arra, hogy „a magyarországi közélet legalja - így beszélt - Erdélybe jöjjön tanácsokat osztogatni". Az újságíró különben Orbán Viktor környezetéhez tartozik, mi több, a barátja, de ez nem jelent semmit – fűzte hozzá Buják. Buják elismerte, a román nacionalizmus sok túlkapását, de nem tapasztalta, hogy oda-vissza bárki bárkin pokolgéppel akart volna elégtételt venni. Buják elismeréssel írt a jelenlegi magyar kormány munkájáról: van a ki tárgyal, utazik, egyeztet, „próbálja elfogadhatóvá tenni a romos, horpadt státustörvényt”. Buják szerint: a „státustörvény erősíti a szomszédok nemzetállami sovinizmusát (a magyar sovinizmust szintúgy), a valódi érdekképviselet tompítja ezt a balkáni érzületet.” (168 Óra) /Buják Attila: A baszk modell. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./"

"Jún. 14-én Máréfalván immár negyedik alkalommal került sor a Máréfalvi Székely Kapuk Napja néprajzi tanácskozásra. A rendezvény Kovács Piroska Az Udvarhely vidéki öreg kapuk katasztere című előadásával vette kezdetét, majd Az udvarhelyszéki székely kapu múltja, jelene és jövője témakörben értekezések hangzottak el. A tanácskozás végén a szervezők kapunéző sétára invitálták a jelenlévőket. Amint Kovács Piroska elmondta, öt műemlék kapu található Máréfalván. /Szász Emese: V. Székely Kapuk Napja. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./"

"A Bukaresttől 45 km-re fekvő Újlétka nevű település templomának egyik ikonja, a Szűz Mária-kép könnyezni kezdett. Újlétka kis, eldugott település Bukaresttől nem messze. A falut leginkább öregek lakják. A falucskát az elnéptelenedés veszélye fenyegeti. Nicolae Popa, Létka papja mondta: - Itt évente 10 keresztelő van, és kb. 40 temetés. - Láttam a könnyeket, és aztán szóltam a papnak, a rendőrségnek, a parókiának. Jöttek sokan, a tévétől is, filmeztek - mondta az egyik falubeli. A falusi emberek csoportosan őrzik az ikont, éjszakákat térdelnek előtte, és imádkoznak hozzá. Soha nem hagyják magára, mert hitük szerint a Szűzanya jelen van a templomban. A létkai templom 1867-ben épült, és soha nem volt restaurálva azóta. A falubeliek elmondták: - Sok beteg ember jött ide, imádkoztak és meggyógyultak. Egy néma lány amikor kijött a templomból, azt mondta: anyám, anyám! /Kolumbán Arabella: Könnyezni kezdett a Szűz Mária-ikon. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 16./"

"A jeruzsálemi Jad Vasem Intézet visszautasította a román kormánynak azt az állítását, hogy Romániában a II. világháború idején nem volt holokauszt. Jean Ancel történész szerint Románia volt a nácik egyetlen szövetségese, amely saját tervvel rendelkezett a zsidó lakosság likvidálására, és amelynek hadserege tevékenyen részt vett gyilkolásukban - adta hírül az AP. Ugyanakkor a romániai romák is tiltakozásukat fejezték ki Vasile Dincu tájékoztatási miniszter azon kijelentése ellen, miszerint Romániában nem volt holokauszt. A romák közleményükben leszögezték, hogy a hivatalos román statisztikai adatok alapján az 1942 és 1944 között zajló transznisztriai deportálások során mintegy 36 ezer roma vesztette életét. Ezért a holokausztra vonatkozó 2002/31-es sürgősségi kormányrendelet értelmében Vasile Dincu igazságszolgáltatás előtti felelősségre vonását kérik. /Romániában igenis volt holokauszt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./ A Holokauszttal kapcsolatos kijelentéseket nem a Tájékoztatási Minisztérium, vagy a tárcavezető, hanem a kormány tette, áll Vasile Dincu tájékoztatási miniszter közleményében. Vasile Dincu azt is hangsúlyozza, hogy az Országos Levéltár és az Egyesült Államok Holokauszt Múzeuma közti együttműködésről szóló megállapodással kapcsolatos határozattervezetet a Külügyminisztérium és a belügyi szaktárca dolgozta ki, a Tájékoztatási Minisztérium hozzájárulása nélkül. A kormány bátorítja az európai Holokauszttal kapcsolatos kutatásokat, de "hangsúlyozza, hogy 1940 és 1945 között Románia területén nem volt Holokauszt". /Cáfol a tájékoztatási miniszter. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./"

"Romániában nem volt holokauszt, azaz Románia 1940-1945 közötti területén nem hajtottak végre gyilkosságot a zsidóság ellen - válaszolt jún. 16-án Razvan Theodorescu művelődési miniszter, a kormány állásfoglalására reagáló jeruzsálemi Jad Vasem Intézetnek. "A kimondott embertelen cselekedetek a Dnyeszteren túli területeken történtek, illetve a magyar horthysták által elfoglalt észak-erdélyi térségekben" - hangsúlyozta a tárcavezető. Románia határain belül 1940-1945 között nem volt holokauszt, de Románia részt vett a holokausztban - jelentette ki Razvan Theodorescu művelődési miniszter. A tárcavezető azt követően nyilatkozott a kérdésről, hogy komoly nemzetközi felháborodást keltett a román kormány múlt héten kiadott nyilatkozata, amely szerint Romániában az említett időszakban nem volt holokauszt. A foglalkozását tekintve történészprofesszor miniszter szerint a kormány nyilatkozata megfelel a valóságnak, mivel a román királyság határain belül "ugyan számtalan embertelen dolog, barbár cselekedet, jogsértés, pogrom történt, de nem volt holokauszt a szó nemzetközileg elfogadott értelmében: nem folyt egy nemzeti vagy vallási kisebbség módszeres kiirtása haláltáborokban". Románia az akkori Antonescu-kormány tettei révén részt vett a holokausztban, de ezek a tettek a román hadsereg által megszállt térségben, elsősorban a Dnyeszteren túli területeken történtek, nem Románia határain belül - magyarázta Theodorescu. Külön kitért arra, hogy Észak-Erdélyben "a fasiszta, horthysta Magyarország szervezte meg az ott élő zsidóságot Auschwitzba szállító halálvonatokat". Miután Románia Németország szövetségeseként harcba lépett a Szovjetunió ellen, Hitler arra kérte Ion Antonescu marsallt, hogy folytassák a háborút a Dnyeszteren túl is. Ennek elfogadásával politikai pályafutásának talán legsúlyosabb hibáját követte el Antonescu - állapította meg Theodorescu. Hangsúlyozta, hogy a Dnyeszteren túli terület, ahol valójában volt holokauszt, soha nem tartozott Romániához, mivel a terület 1941. augusztus 19. és 1944. január 29. között csak román fennhatóság alatt állt. "A zsidóságot innen Transznisztriába deportálták, ahol tömeggyilkosságot követtek el ellenük" - mondta. /Theodorescu védekezik. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./"

"Hat csángó faluban összesen 137 gyermek számára kérvényezték a szülők a magyar anyanyelv iskolai tanítását a 2003-2004-es tanévben. A Bákó megyei tanfelügyelőségen kételkednek az igény valós voltában. Ha mégis elfogadja a szülők kérését, ősztől újabb négy Bákó megyei faluban kezdődik meg a magyar anyanyelv iskolai tanítása. A tavalyi klézsei és pusztinai példán felbátorodva ebben az évben Frumószán 26, Magyarfaluban 42, Lészpeden 9, Külsőrekecsinben pedig 17 gyermek számára kérvényezték a szülők a magyarórákat. Folytatódik ugyanakkor a magyartanítás Klézsén és Pusztinán is, ahol 26, illetve 17 gyermekre számítanak a magyarórákon.A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége és a csángó oktatási program felelősei idén is a tavaly bevált módszert alkalmazták a kérvényezés folyamatában. A magyar nyelv tanítását igénylő szülőkkel közjegyző előtt íratták alá a kérvényt, és az így összegyűlt íveket postán küldték el térti vevénnyel az iskolákba. Valamennyi iskolaigazgató aláírás ellenében vette át a küldeményt a május végi határidő lejárta előtt. Korábban ugyanis a szülők maguk vitték a kérvényeket az oktatási intézményekbe, ott pedig a magyartanítást ellenző tanároknak valamennyi alkalommal sikerült őket lebeszélni igényükről. Hegyeli Attila, a csángó oktatási program vezetője a Krónikának elmondta, a magyarfalui kérvényezők viszonylag nagy száma annak köszönhető, hogy egy olyan helybeli férfi állt az ügy élére, akinek nagy tekintélye van a faluban. Sok helybéli férfi Fodor Krisztiánnak köszönheti, hogy vendégmunkásként dolgozhatott Izraelben, és kőművesmunkájával - hazai mércével mérve - rendkívül jól keresett. Livia Liliana Sibisteanu megyei főtanfelügyelő-helyettes sajnálatosnak tartotta, hogy Bákó megyében nincsen magyar szakos szaktanfelügyelő. "Én nem kommentálom a helyzetet - jelentette ki, majd mégis hozzátette: - Ha jó lelkiismerettel és saját akaratukból kérnék a szülők az úgynevezett anyanyelv tanítását, nekem ezzel semmi bajom nem lenne. Ezek a kérvények azonban nem a gyerekek tanulási vágyát jelzik, hanem az anyagi érdekeltségeket." /Gazda Árpád: Sokasodnak a kérvények. Hat csángó faluban kértek magyartanítást. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./"

"Bihar és Partium iskoláiból hiányoznak a szakképzett magyar tanárok. A tanintézetek harmadában, s főként a vidéki bihari iskolákban ugyan főiskolát végzettek, ám nem magyar szakon diplomázott tanárok oktatják az anyanyelvet és irodalmat. Évek óta próbálják orvosolni a helyzetet, közölte Pásztor Gabriella magyar szakos Bihar megyei tanfelügyelő, de nem sikerült. Páran Kolozsváron próbáltak diplomát szerezni, de idő és anyagiak híján félbehagyták tanulmányaikat. Év elején Nagyváradon tanácskozott Péntek János professzor és Egyed Emese /Babes-Bolyai Egyetem Magyar Tanszék/, mert a partiumi megyék kérték egy kihelyezett távoktatási központ megszervezését a bihari megyeszékhelyen. A távoktatás elindítását mind az egyetem, mind a magyar tanszék illetékesei támogatták és elindult az engedélyeztetési folyamat. Ennek értelmében főiskolai diplomával rendelkezők jelentkezhetnek távoktatási képzésre a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Tanszékén. A magyar főszak mellé román nyelv és irodalom, vagy magyar néprajz választható. Felvételi júliusban lesz magyar nyelv és irodalomból, illetve a mellékszak anyagából. /Magyartanárképzés távoktatásban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./"

"A Sapientia Egyetem marosvásárhelyi campusának tervezője, a magyarországi Teampannon és a helyi Arhigraf cég nem adta le időben a végleges tervrajzot, ami miatt nem lehetett összeállítani az építkezési engedély kéréséhez szükséges dossziét. Dr. Hollanda Dénes professzor, a kar dékánja elmondta, a tervező cég végül is leadta mindazt, ami a tender kiírásához szükséges. Ha a határidőket nem tartják be, kénytelenek lesznek büntetni - nyilatkozta Hollanda professzor. /(b.): Július 9-én dől el, ki kezdi el a Sapientia Egyetem campusának építését? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 17./"

"Az izraeli külügyminisztérium bekérette Románia nagykövetét, mivel a bukaresti kormány olyan nyilatkozatot tett közzé a múlt héten, miszerint 1940 és 1945 között Románia határain belül nem volt holokauszt - közölték a román lapok. A román nagykövetet arról tájékoztatták, hogy "Izrael aggodalommal fogadta a román kormány nyilatkozatát, amely nem felel meg a történelmi valóságnak". Egyben felhívták a diplomata figyelmét arra, hogy a román kormánynak meg kell találnia a megfelelő módot a szerencsétlen nyilatkozat helyesbítésére, hogy a kétoldalú kapcsolatok ismét normális mederbe kerüljenek. A román lapok értesülései szerint az izraeli törvényhozás, a knesszet integrációs bizottsága rendkívüli ülésen vitatja meg a román kormány nyilatkozatát. A román sajtó csak a nemzetközi felháborodást és az izraeli diplomáciai lépést követően foglalkozott érdemben a román határokon belüli holokausztot tagadó nyilatkozattal. A liberális irányzatú központi román lapok részletesen beszámoltak a nemzetközi visszhangról, a nacionalista román sajtó többsége viszont úgy vélte, ez a téma nem érdekli a románokat. A Curentul című lap úgy fogalmazott, hogy bár a román kormány joggal tagadja a romániai holokausztot, emiatt a zsidó és cigány szervezetek haragját vonta magára. A lap külön hangsúlyozta: "A gyalázatos bécsi döntésekkel elrabolták Észak-Erdélyt országunktól, s az ajándékba kapott területen Magyarország brutális zsidó-, cigány- és románellenes közigazgatást épített ki. Ugyanebben az évben a Szovjetunió elorozta Romániától Besszarábiát és Észak-Bukovinát, Bulgáriát pedig megajándékozták Dobrudzsa déli részével. Milyen Nagy-Romániáról és milyen román közigazgatásról lehet tehát beszélni?" A Ziua című lap gyorsfelmérést végzett olvasói körében, s a válaszadók háromnegyede - 74,39 százaléka - úgy vélekedett, hogy Romániában nem volt holokauszt. /Román lapok a holokauszt-botrányról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./"

"Északi szomszédjával is átértékeli kapcsolatait Románia, miután Ion Iliescu román és Leonyid Kucsma ukrán elnökök jún. 17-én Csernovicban aláírták a két ország között létező eddigi egyezségekben pozitív változást hozó határszerződést. /Ukrán-román határ menti egyezség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 18./"

"Az Országgyűlésben vita folyt a kedvezménytörvényről. A kormány és az MSZP képviselője s támogatásra javasolta a kedvezménytörvényt módosító előterjesztést, a Fidesz vezérszónoka viszont úgy vélte: káros és önveszélyes a javaslat, emellett a határon túli magyarságra nézve méltatlan, hogy éjjel folytatják le az általános vitát. Kovács László külügyminiszter jún. 16-án éjjel a parlamentben azt mondta, a kedvezménytörvény-módosítási javaslat teljes mértékben megfelel az európai normáknak, szövegét elfogadták a határon túli magyarság 98 százalékát képviselő szervezetek, és a törvény nem fog feszültséget okozni Magyarország és szomszédai között. Kovács László közölte: az "egységes magyar nemzethez tartozás" megfogalmazása az eredeti törvény preambulumában ellentétes az EU normáival, az azt felváltó "magyar kulturális örökséghez való kötődés" ugyanakkor jól kifejezi a jogszabály szellemét. Tabajdi Csaba, az MSZP vezérszónoka szerint "több európaiság nem jelent kevesebb magyarságot". Szólt arról, hogy a módosítással pontosítják a kedvezményeket és a támogatásokat, egy szomszédos ország kivételével teljes körű lehet az alkalmazás, és végre az autonómia-szigetek önszerveződésének segítésével lehet foglalkozni. Az "egységes magyar nemzet" kifejezés kapcsán megjegyezte: a "nation" angol és francia nyelven elsősorban államot jelent, ami félreértésekre adhat okot. Németh Zsolt, a Fidesz vezérszónoka viszont azt mondta, hogy az egységes magyar nemzetre utalás a nemzeti újraegyesítés folyamatának hivatkozási alapja a törvényben. "Mint közösség, egységes az egész kárpát-medencei magyarság, ez a legfőbb politikai és jogi hivatkozásunk, erről nem tehetünk le akkor sem, ha Verheugen és Jürgens urak ezt javasolják" - fogalmazott Németh Zsolt, az EU bővítési biztosára, illetve az Európa Tanács jelentéstevőjére utalva. Az ellenzéki politikus szavai szerint a módosítás a magyarigazolvány visszanyesésével jár, a támogatások nyilvántartásának anonimmá tétele pedig a határon túli magyar közösség önszerveződése terén indokolatlan, érthetetlen visszalépés. A támogatási rendszert a csomag átláthatatlanná és finanszírozhatatlanná teszi. Németh Zsolt arról beszélt, hogy "az írmagját is kiirtják az oktatáson és kultúrán túlmutató támogatásoknak", de ezeken belül is jelentős a visszalépés, mert az oktatási-nevelési és taneszköz-támogatást nemzetközi szerződésektől teszik függővé. Sajnálatosnak nevezte továbbá, hogy a kormány semmilyen perspektívát nem nyújt a vajdasági és kárpátaljai magyarság számára. A határon túli magyarok a Fidesz álláspontja alapján jogfeladásként élik meg a módosítást, ami "komoly kiábrándulásukhoz vezethet az anyaországból". Közölte azt is, hogy ebben a témában nincs európai norma, mert ha lenne, az benne lenne a csatlakozási szerződésben. Eörsi Mátyás, az SZDSZ vezérszónoka úgy vélte: "a státustörvény a földön fekszik", az eredeti törvényjavaslat megfontolásai között a belpolitikai előny elérése szerepelt, azaz a jogszabály elfogadásakor kialakított konszenzus nem jelenti azt, hogy a törvény jó. - Egy politikai nyilatkozatban lehet mondani, hogy egységes magyar nemzet, a papír mindent elbír - jelentette ki Eörsi Mátyás. Dávid Ibolya (MDF) hangsúlyozta: a kedvezménytörvény korszakos jelentőségű, ugyanis a nemzeti szolidaritás első "közjogias formája" volt. Szólt arról, hogy az Európai Unió intézményei közül sem a tanács, sem a parlament nem foglalkozott a kedvezménytörvény kérdésével. Kifogásolta, hogy a jelenlegi kormány nem kért fel szakértői bizottságot, nemzetközi jogi szakértőket a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos "tévhitek" eloszlatása érdekében. Dávid Ibolya közölte, hogy az MDF-frakció módosító javaslataik elfogadása esetén tudja támogatni az előterjesztést. Révész Máriusz (Fidesz) a szomszédos országokkal való egyeztetésről megjegyezte: egy évnyi egyezkedés után Szlovákia a módosító javaslatot sem fogadja el, és Románia is több aggályt vet fel, mint az eredeti törvénnyel kapcsolatban. Horn Gyula (MSZP) elmondta: meglepődött azon, hogy a Fidesz elutasítja a módosítást. Hozzátette, a szomszédos országokkal jelentkező feszültségeket az ott élő magyarok fizetik meg. A volt miniszterelnök úgy vélekedett: az 1994 és 1998 között kötött alapszerződések sokat segítettek a határon túli magyarságnak. Megfogalmazása szerint nincs vita abban, hogy a trianoni és a párizsi békeszerződés katasztrofális, rosszindulatú és igazságtalan volt. Amit azonban ma a szélsőséges erők megfogalmaznak megoldásként, például a visszacsatolások, az egy "nemzetveszejtő politika". /Budapesti vita a kedvezménytörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./"

"Illegitimnek és erkölcstelennek tartja Tőkés László az RMDSZ Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottságának (SZEFB) tevékenységét. A püspök közleményében kifogásolta, hogy Ungvári-Zrínyi Imre, a testület elnöke május 28-án levélben értesítette: "A bizottság álláspontja szerint Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei elnökének Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével szembeni 2002. október 16./508-as számmal iktatott panaszába foglaltak a tiszteletbeli elnöki tisztség időközben való megszüntetése ellenére sem váltak érvénytelenné". A SZFEB elnöke felszólította Tőkést, hogy a felhozott vádakkal szemben nyújtsa be írásbeli védekezését. Tőkés László kifogásolja, hogy erre a felszólításra "közel nyolc hónappal a panasz megtétele után" került sor. A püspök közleményében megismételte korábbi állításait, miszerint az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnökével "szoros családi cinkosságban álló" Seres Dénesné iskolaigazgató "gyakorlatilag visszaállamosította a zilahi Református Wesselényi Kollégiumot, s ehhez - "az RMDSZ és az SZDP cinkos kollaborációjának áldásaképpen" - a szövetség vezetősége tevőlegesen hozzájárult. A püspöke leszögezte: "Mindaddig, amíg a kongresszus panasz tárgyává tett súlyos szabálysértésének és etikai vétségének elkövetőit - élükön a szövetségi elnökkel - nem vonják felelősségre, másfelől pedig múltbeli és jelenlegi erkölcsi vétségekben elmarasztalható elnökük a bizottság éléről nem távozik, semminemű etikai felelősségre-vonásnak nem vagyok hajlandó magamat alávetni". /Tőkés László: Vonják előbb felelősségre Markó Bélát. A püspök ellen tavaly indított etikai eljárás újabb állomása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./"

"Gidó Attila Kolozsvár hitközségei és a zsidó nemzeti mozgalom (1918-1930) című dolgozatát hallgatták meg és vitatták meg jún. 16-án az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történelemtudományi Szakosztályának rendezvényén. 1918. nov. 20-án Kolozsváron cionista gyűlésen megalakult az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség, amely a zsidók itthoni elismerését és a zsidó állam palesztinai megalapítását követelte. Központja Kolozsvár volt, ortodox és neológ zsidókat egyaránt tömörített magában. Előzőleg 1927. dec. 24-én Nagyváradon megtartott Román Diákok Kongresszusának résztvevői a városban zsidó üzleteket és a zsinagógát rongálták meg. Utána vonatra szálltak, és ugyanezt tették Bánffyhunyadon, majd Kolozsváron. A pogromoknak nem volt halálos áldozatuk, de a hatóságok hallgatólagos támogatásának örvendtek. Ez az eset felgyorsította a zsidóság nemzeti ébredését. Kolozsváron megnőtt a cionisták száma, és körülbelül tizenháromezren vallották magukat zsidónak, jóllehet a nemzetközi közhangulat számukra sem kecsegtetett sok jóval. /Ö. I. B.: Kolozsvár cionista központú múltjáról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./"

"A héten véget ér Virág György, a Maros megyei tanács elnöke és a Kultúrpalota vezetőségének vitája: felkerül a magyar felirat. Hónapok óta tanácsi határozat írja ezt elő, de jöttek a kifogások sorjában: drága az állványzat, rövid a villanyosok létrája, nem szabad lefoglalni a tűzoltókét, nincs meg a műemlékvédelmi engedély, nem tudják eldönteni, miből készüljenek a betűk... Az érvek elfogytak, az óra ketyeg. /(Máthé Éva): Végre! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./"

"Nyilatkozott a holokauszt ügyében Ion Iliescu elnök is, aki ukrajnai látogatásáról hazatérve leszögezte, hogy a kormány múlt heti nyilatkozata felesleges vitát nyitott. Nem lett volna szükség erre a nyilatkozatra, hiszen az álláspont ismert: Romániában nem volt holokauszt, csak bizonyos románok vettek részt a holokausztban, annak a történelmi korszaknak bizonyos pillanataiban intézkedéseket hoztak a romániai zsidósággal szemben - jelentette ki. Iliescu szerint azt el kell ismerni, hogy volt holokauszt egyes románok részvételével, de az nem Romániában történt, és Romániát nem lehet összehasonlítani Németországgal vagy a holokauszt más kezdeményezőivel. /Iliescu is közbelép. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./"

"A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) az egész erdélyi magyar közösség ügye, és ennek megfelelő viszonyulást igényel a sajtótól, mondta Kolozsváron jún. 18-án Tonk Sándor rektor a sajtóbeszélgetésen. A rektor mellett Kötő József és Szilágyi Pál is felhívta a figyelmet a sajtóban a közelmúltban az EMTÉ-vel kapcsolatban megjelent néhány pontatlanságra a főépülettel kaőcsolatban. Szabados Tamás magyar oktatási politikai államtitkár azon nemrégen Erdélyben tett megjegyzéseire, hogy az EMTÉ-nek jobban kellene foglalkoznia az akkreditációval, és nem campus-építéssel elsősorban, az EMTE vezetői elmagyarázták, hogy az akkreditálás Magyarországhoz képest egy hosszabb, hétéves folyamat, amellyel elsőrangú kérdésként foglalkoznak, de éppen az akkreditáció kívánja meg a tanintézet saját épületét, amely Marosvásárhelyen például nincs, és ezért is kell építeni. Tonk Sándor kiemelte, hogy az EMTE kétéves fennállása óta 300 egyetemi oktatói állást létesített, kutatási programjaival folytonosan támogatja a Sapientián kívüli egyetemi tanárokat, miközben a Babes-Bolyai Tudományegyetemen a leépülés jelei is tapasztalhatók a magyar nyelvű oktatás tekintetében, hiszen magiszteri vizsgadolgozatokat a tavalyi gyakorlattól eltérően idén csak románul lehet leadni, a professzori cím megadását pedig olyan szigorú feltételekhez kötötték, amelyek gyakorlatilag valószínűtlenné teszik, hogy magyar oktatók ezt a címet a közeljövőben ott elérjék. /B. Á.: Az EMTE pozitív sajtóképre törekszik. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a vele készült beszélgetésben a romániai magyar sajtóról kifejtette, hogy sokszínű, s az RMDSZ-ről, a szervezet vezetőiről mondott vélemény is sokszínű. " mi sajtónk kissé konzervatív, előnyei például az etikai tartás, és hátránya, hogy nem mindig friss, nem mindig korszerű." Markó a közösségen belüli dilemmák kezelését látom problematikusnak. Markó újból hangsúlyozta: "nem lehetünk megosztottak. Aki a megosztottságot táplálja, akár a politikában, akár a sajtón belül, az nagyon rosszat tesz az egész közösségnek." Markó szerint "a sepsiszentgyörgyi fórumon egy marosvásárhelyi RMDSZ, tehát a mi szervezetünk által állított városi tanácsos, Ráduly Levente fölállt és több száz ember előtt hazudott. Azt mondta, hogy az énáltalam valamikor réges-rég írt és egyébként azóta is használatos tankönyvben, melyet 1983-ban, három év használat után betiltottak, Nyírő Józsefről rossz szavakat szóltam. Nekem egyébként Nyírő Józsefről mint íróról jobb véleményem van, mint másoknak, de ez az irodalom kérdése. Sokan tudják, hogy a fiatalember egyszerűen hazudott, hiszen abban a tankönyvben nem is beszéltem Nyírő Józsefről." Szerinte a fórumokon "Elmondták tetszetősebben, demagógiával, populizmussal telítve ugyanazt, ami az RMDSZ programjában benne van, majd nemes egyszerűséggel kijelentették, hogy ezt az RMDSZ-nek kell megvalósítania." Markó nem is tudja, "miben van a vita lényege köztünk és ezek között a mozgalmárok között." "Általam publicistának nem igazán nevezhető úriember jött el ide, hogy emlékeztessen minket az ír, a baszk, meg ki tudja milyen példákra, s biztatta a székelyeket, hogy vonuljanak át a csángókhoz, megoldani a csángó kérdést." /Makkai János: Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./"

"Jún. 17-én a képviselőház ülésén Moisoiu nagyromániás képviselő támadta az RMDSZ-t, a kormánypárttal kötött protokollumot, illetve személyesen dr. Kelemen Atilla képviselőt, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnökét. A támadásra ezúttal a Bolyai Líceum ballagási ünnepségén elhangzott ünnepi beszéd szolgáltatott alkalmat. A nagyromániás képviselő felháborodottan emlegette, hogy Kelemen Atilla a szerinte háborús bűnös Wass Albertet méltatta, illetve, hogy az "elmagyarosított" Bolyaiban a román gyerekekre olyan "pszichológiai nyomás" nehezedik, hogy úgy érzik magukat, mintha ma is a bécsi diktátum idején élnének. Azt állítja, hogy a "román gyermekeket elűzték" az iskolából, ami a középkorba való visszatérés jele, és az RMDSZ revansista politikájának az eredménye. Minderről dr. Kelemen Atilla képviselő az újságírónak kifejtette: egy ilyen politikai alakulattól, mint a Nagy-Románia Párt, nem vár egyebet. Kelemen hozzátette: ő volt az egyetlen olyan szónok a Bolyaiban, aki a magyar osztályokhoz szólhatott, mert sem a román aligazgató, sem a képviselő egyetlen magyar szóval nem köszöntötte a diákokat. Ellenben minden magyar felszólaló szólt a román diákokhoz is. Ugyancsak jún. 17-én a képviselőházban Ioan Miclea felszólalásában Nagy-Magyarországot átkozta, belekeverve Tőkés Lászlótól Orbán Viktorig, illetve a Magyar Nemzeti Tanácsig mindent, amit csak lehet. /Mózes Edith: A ballagás nem a politikai csatározások színhelye. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./"

"A jún. 17-i napirend előtti felszólalások során Ráduly Róbert Kálmán parlamenti képviselő a kormány ellentmondásos intézkedésére hívta fel a figyelmet, amelynek folytán közel 300 Hargita megyei gazda hiába várja a kormány által beígért kedvezményes gépek és berendezések leszállítását. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kiadta a 2002. évi 553. számú rendeletet, amely lehetőséget teremt a hegyvidéken élő gazdák számára, hogy jutányos áron különböző kisebb mezőgazdasági gépeket és berendezéseket vásároljanak. A képviselő szerint több Hargita megyei gazda összeállította az igénylési dossziét, befizette a ráeső összeget, remélve, hogy minél hamarabb birtokba is veheti a mezőgazdasági berendezést. Azonban a mai napig nem történt meg a gépek és berendezések átvétele - hangsúlyozta a képviselő. /Ellentmondásos intézkedések. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./"

"Bizalmat szavazott a Tamási Áron Színház /Sepsiszentgyörgy/ vezetőségének jún. 18-án a sepsiszentgyörgyi tanács, ugyanis a városháza végezte belső ellenőrzéskor az illetékesek nem találtak rendellenességet az intézmény adminisztrációjában. A színház vezetősége ellen a múlt év végén készült számvevőszéki jelentés miatt indított kivizsgálást a gazdasági rendőrség, az ügyészség idén jan. 13-án iktatta a feljelentést. A rendőrség átirattal fordult a városi tanácshoz, amelyben tájékoztatták a testületet, hogy Nemes Levente igazgató ellen nyomozást folytatnak. Az igazgatót többek között azzal vádolják, hogy a társulat két évvel ezelőtti magyarországi turnéján begyűlt 2971 dollárt a Laborfalvi Róza Alapítvány számlájára utalták át; az alapítvány törvénytelenül kölcsönzött a színháznak 60 millió lejt; 2001-ben a színház jogtalanul fizetett ki 77 millió lejt külföldi utazási költségre; 68 millió lejre rúgott a külföldi beszélgetések miatt a telefonszámla. A gazdasági rendőrség átiratában azt kérte a helyi tanácstól, döntsön arról, hogy civil félként részt kíván-e venni a színház vezetősége elleni perben. A városháza belső vizsgálatot rendelt el a Tamási Áron Színház 2001-2002-es évi pénzügyeinek tisztázására. A vizsgálat során kiderült, a rendőrség vádjai alaptalanok: a színház a 60 millió lejes kölcsönt Madách Az ember tragédiájának színreviteléért kérte az alapítványtól, és ezt a szerződés értelmében 2002-ben visszafizette. A külföldi utazásokkal kapcsolatban megjegyzik, ezek kifizetése az előírásoknak megfelelően, a törvények szerint történt, a telefonszámla 32,18 millió lejes túllépését pedig törlesztették az érintettek. A belső ellenőrzés nem talált pénzügyi rendellenességet a színház működésében, így a tanács úgy döntött, bizalmat szavaz az intézmény vezetőségének. /Farkas Réka: Bizalmat szavazott a tanács Bizalmat szavazott a tanács. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./"

"Közel 1700 diák tanulhat a következő tanévben a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem három erdélyi városban működő szakjain. Az egyetem idén immár harmadik alkalommal hirdet felvételit, a nemrég befejeződött tanévben működő 15 szak mellé pedig 2003-tól újabb három társul. A legtöbb szak továbbra is Csíkszeredában működik majd. Az eddig hét szak: agrár- és élelmiszeripari gazdaság, könyvelés és gazdálkodási informatika, általános közgazdaság, román nyelv és irodalom-angol nyelv és irodalom, szociológia-vidékfejlesztés, környezetmérnök, élelmiszeripari mérnök - kettővel bővül. A környezetgazdaság szak már megkapta az ideiglenes akkreditálást, a társadalmi kommunikáció-közkapcsolatok szak működési engedélyeztetése viszont még várat magára. Kolozsváron fotóművészet, filmművészet, média szakkal bővül a választék - a környezetföldrajz-környezettudomány szak változatlanul működik. Marosvásárhelyen idén nem lesz bővítés, maradnak a pedagógia-szociálpedagógia, a közkapcsolatok kommunikációja, informatika, mechatronika, számítástechnika, automatizálás, illetve kertészmérnöki szakok. A meghirdetett szakokon továbbra is fele-fele arányban oszlanak meg a tandíjas, illetve tandíjmentes helyek. Előbbi kategóriában marad a 200 eurós éves tandíj, leszámítva a fotóművészet, filmművészet, média szakot, ahol az egyetem szenátusa 350 eurós tandíjat állapított meg. /Cs. S.: Bővülő Sapientia. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./"

"Még idén megoldódik a legnagyobb romániai kisebbség, a magyarok azon igénye, hogy saját, elkülönített felsőfokú oktatási intézményük legyen - jelentette ki a román szenátus emberi jogi és kisebbségi bizottságának delegációját vezető Mircea Iustian jún. 19-én, Budapesten. A kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem újraindításáról van szó - fejtette ki Stefan Margineanu, a küldöttség tagja. /Elkülönített magyar felsőfokú oktatás Kolozsváron? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./"

"A Székelyudvarhely legrangosabb katolikus ünnepének számító úrnapi búcsúra már kora reggel megérkezett a több száz környékbeli zarándok. A plébániákról - a hagyományokhoz híven - számos keresztalja érkezett a nagyszabású ünnepségre. A város központjában, a délelőtti órákban sorra kerülő ünnepség kezdetéig, a zarándokokhoz csatlakoztak a városlakók is. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrált ünnepi szentmisét a Márton Áron téren egybegyűlteknek. Az ünnepi szentmisét követően, a lezárt útszakaszokon a szertartás ünnepi körmenettel folytatódott. Az udvarhelyszéki katolikusok megkerülték a város központjában - mint minden évben, az idén is - felállított, virággal, zöldággal díszített ünnepi sátrakat, valamint oltárokat. A hagyományos szertartásokat, oltárszentelést követően, a megáldott zöldágakat természetesen hazavitték a jelenlévők, bízva benne, hogy azok oltalmazzák családjukat, otthonaikat. /Szász Emese: Ünnepi körmenet Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./"

"Elhunyt Erdély legidősebb papja, Elekes Dénes /Székelyudvarhely, 1901. nov. 14. - Pécs, 2003. jún. 2./ Három évig káplánként működött Csíkszentsimon-Csatószegen, majd Székelyudvarhely-Szombatfalván. Amikor a bukovinai székely falu, Istensegíts egyháztanácsa Gyulafehérvárra jött székely "papocskát" kérni, Majláth püspök megengedte, hogy Elekes Dénes káplánt meggyőzzék, menjen velük. Elekes Dénes atya vállalta a meghívást. 1928-ban jelentkezett Istensegíts faluban. Velük együtt vándorolt ki Bácskába 1941-1942-ben, velük együtt menekült tovább 1945-ben Baranyába, a pécsi egyházmegyébe. Kalaznó faluban (Szekszárd mellett) telepedett le 250 istensegítsi hívével. Elekes Dénes atya élete 1928-tól haláláig egybeforrott a bukovinai székelyek sorsával. Az ínséges körülmények között gazdálkodással segítette ki magát. Sohasem kért elbocsátót Erdélytől, mindig erdélyi (azaz 1932-től gyulafehérvári) egyházmegyés maradt. Végül a Pécs melletti egyházi Szent Lőrinc Gondozóotthonban talált nyugalmat. Itt élte meg "acélmiséjét" is (75 évi papság 2000-ban!). Meghagyása szerint Kalaznón temették édesanyja sírjára június 13-án. A gyászmisét a község főterén Mayer Mihály pécsi megyés püspök és Jakubinyi György gyulafehérvári érsek együttesen vezették, a temetési szertartást is. A Magyarországi Bukovinai Székely Szövetség elnökei, tagjai énekkel, beszédekkel búcsúztak szeretett lelkipásztoruktól. /Dr. Jakubinyi György: 102 évesen meghalt Erdély legidősebb papja. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 20./"

"Sepsiszentgyörgyön az Andrei Muresanu Színház által 11. alkalommal megszervezett Atelier nemzetközi színházi fesztiválon idén több romániai színház mellett norvég és francia társulatok léptek fel. A fesztivál idei nagydíját a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Bocsárdi László rendezte Rómeó és Júlia előadásával nyerte, az előadás főszereplői, Péter Hilda és Nagy Alfréd pedig debütdíjat kaptak. /A Tamási Áron Színházé az Atelier díja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./"

"Két jeles katona és hazafi emléke hazatért - jelentette ki Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke jún. 19-én Csíkbánkfalván. Az úrnapi körmenet után tartott ünnepség keretén belül emléktáblát avattak a falu szülöttje, dr. Molnár Károly (1894-2001) vezérőrnagy tiszteletére, valamint Lakatos Géza (1890-1967) vezérezredes, volt miniszterelnök tiszteletére. A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) által kezdeményezett ünnepségen a két magas rangú katona életét, érdemeit méltatták a felszólalók. Dr. Molnár Károly életútját fia, Molnár István, valamint özvegye, Györffy Rózsa ismertette a hallgatósággal. A két világháborúban érdemeket szerzett katonaorvost a kommunista hatalom üldözte, az elismerés a rendszerváltás után jött: a magyar honvédség tábornoka lett, majdnem 100 éves korában. 107 évesen hunyt el az önmagát az utolsó magyar király utolsó katonájának nevező tiszt. Az Ausztráliában elhunyt Lakatos Géza életéről az ausztráliai magyarok MVSZ-küldötte, Ferenczi Zsuzsanna beszélt. A hivatásos katonatiszt 1944. aug. 25-től okt. 16-ig volt miniszterelnök, támogatta Horthy kiugrási kísérletét. 1944 végén a nyilasok letartóztatták, a háború után a szovjetek is internálták egy ideig. Később kivándorolt Ausztráliába. Az ünnepségen beszédet mondott Rácz Sándor 56-os szabadságharcos és Csapó József volt szenátor. Az emléktábla-avatás ünnepi műsorral ért véget. Az MVSZ a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában szervezett fórumot a Székelyföld és a székely nemzet jövőjéről. /Sarány István: Emléktábla honvédtiszteknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./"

"Harmadik alkalommal jelent meg az Erdélyi szép szó gyűjtemény, amelyben az irodalmi lapokban közölt legszebb írások olvashatók Fekete Vince válogatásában. A mintegy háromszáz oldalas antológiában negyvennyolc költő és író szerepel. A romániai magyar irodalom kis tükrének, keresztmetszetének is nevezhető a tetszetős sorozat idei évkönyvét, amely a Hargita és a Pro-Print Könyvkiadók gondozásában jelent meg. /Erdélyi szép szó - 2003. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./"

"Véget ért a hagyományos budapesti ünnepi könyvhét, amelynek idén is számos erdélyi résztvevője volt. H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója arról tájékoztatott, hogy három sátorban árultak az erdélyi kiadók, Kolozsvárról a Polis, a Koinónia, a Kompress és a Kriterion mellett az EME, a Glória és az Erdélyi Híradó kiadványai voltak. A Kriterion még a könyvhét előtt bemutatta e néhány tudományos igényű könyvét, például a Torockói népművészet címűt, Egyed Ákosnak a Falu, város, civilizáció című kötetét és a Csángómagyar népballadákat. Könyvheti újdonság a Tizenegyek antológiájának kötet-párosa volt, Cseke Péter szerkesztő mutatta be. Újra megjelentet a bővített kiadású erdélyi helységnév szótár, amelyben az eddigi román, magyar és német nevek mellett helyet kaptak a szerb, szlovák és bolgár nevek is. Szabó Zsolt, a Művelődés kulturális folyóirat mellett működő könyvkiadó felelős szerkesztője úgy látta, hogy legnépszerűbb kiadványuknak Balogh Ernő: Régi erdélyi fotográfiák című kötete bizonyult, annak az összes példánya elkelt. /Sándor Boglárka Ágnes: Összegzések a budapesti könyvhét kapcsán. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./"