"A Marosvásárhelyi Református Kántortanító-képző Főiskola tízéves hagyománya a nyári szünidőben szervezett egyházszolgálati és népismereti tábor. Az elmúlt években főként a dél-erdélyi szórványvidékeket látogatták: 2000-ben Fehér, 2001-ben Szeben és Brassó megyét. Idén a mozgótábor színhelye Hunyad megye volt. Két éve jelent meg az Algyógyi Nyilatkozat, a szórványban élő több mint hatvan lelkipásztor és magyar értelmiségi nyilatkozata. Egyik céljuk a szórványvidékeken nagy szükség volna kántortanítókra, lelkészekre, magyar népiskolákra. A Böjte Csaba dévai ferences szerzetes által vezetett Szent Ferenc Alapítvány megvásárolta Bethlen Gábor szülőházát Marosillyén, és szeretné felújítani azt, lakhatóvá tenni, a szórványban élő gyermekek részére. Ennek a háznak a rendbetételére hívta Böjte Csaba az erdélyi magyar fiatalokat, ide indultak a főiskolások. Az 1992-es népszámlálás óta a Hunyad megyei magyarság lélekszáma 25 százalékkal csökkent, jelenleg 26 ezer magyar él a megyében. A beolvadás felgyorsult. Az okok: a fiatalok elvándorlása, a vegyes házasságok, a gyülekezeti élet lanyhasága, a magyar iskolák, pedagógusok, értelmiségiek hiánya. Nincs magyar iskola Piskiben. Hátszegen a hatvanas években, Rákosdon néhány éve szűnt meg. Sztrigyszentgyörgyön a Bukovinából telepített székelyek is lemondtak anyanyelvű iskolájukról. Sztrigyszentgyörgyön a római katolikus lelkész a nyári szünidőben vasárnapi iskolát szervezett, amelyen több mint harminc gyermeket tanított meg írni-olvasni! /Bölöni Domokos: Szórványtanítók kellenek! Pusztuló magyarság a huszonnegyedik órában. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./"

"A Budapesten élő Szekeres Szabolcs, az IID Gazdasági Tanácsadó Kft. vezetőjének anyagi és szellemi támogatásával jött létre a Mezőmadaras Fejlesztési Egyesület. Elkészült egy egyetemi hallgatók helyszíni munkája alapján megírt tanulmány Mezőmadaras település gazdasági tevékenységének modellezése, a mezőgazdaság színvonalának fejlesztése címmel. A mezőgazdasági tanulmányon kívül a Határon Túli Magyarok Hivatalától szociológiai tanulmány elkészítésére kaptak támogatást, az Új Kézfogás Alapítványtól pedig a falu fejlesztési tervére. A Mezőbánd községhez tartozó 1800 lelkes falu, Mezőmadaras a vonzáskörében levő kisebb településekkel közösen már nem itt tartana a fejlődésben, ha maga intézhette volna a dolgait. Az önállóvá válás érdekében az aláírásgyűjtés megtörtént, azt eljuttatták Kelemen Atilla képviselőnek, és azóta is várják, hogy valami elmozdulás történjen. A Pro Professione Alapítványtól céladományként negyvenmillió lejt kaptak, amiből 60 kocsi követ terítettek el a faluba vezető útra. Valamennyi pályázatuk eredményes volt az Illyés Közalapítványnál is, ahonnan irodafelszerelést, számítógépet és nyomtatót nyertek, továbbá egy videovetítő készüléket és tartozékait valamint a Rendhagyó történelemóra kazettáinak beszerzésére szükséges összeget. 800.000 forintos támogatást nyertek egy ifjúsági ház engedélyezési tervének költségeire. Az Illyés Alapítvány jóvoltából a szénáságyi iskola felszerelését egy tévé- és videokészülékkel gyarapították, s az Illyés Alapítványnál sikeresen pályáztak az ingázó gyerekek támogatása érdekében. /Falufejlesztési egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./"

"Kisiratoson másodszor rendezték meg a régiós médiatábort. Idén 17 középiskolás érkezett Szilágysomlyóról Nagyváradról, Békéscsabáról. A programot a táborszervező Puskel Tünde Emese tanár, tévészerkesztő állította össze. Bereczki Károly újságíró sajtótörténeti bevezetője után Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, a Babes-Bolyai Tudományegyetem újságíró szakának tanára az újságírás elméletébe és néprajzi kérdésekbe nyújtott gyakorlati bepillantást. A fiatalok Bartók László budapesti színművész, a Duna TV Aula ifjúsági műsorának szerkesztője, Kósa Árpád, a Duna TV budapesti és Sándor István aradi operatőrök vezetésével több napos forgatáson vettek részt. Elkészítették a Ficzát, a médiatábor lapját. /P. P.: A II. régiós médiatábor Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./"

"Dr. Lipcsey Ildikó - a történelemtudományok kandidátusa, az Erdélyi Magyarság című folyóirat főszerkesztője lett a budapesti székhelyű Erdélyi Szövetség ügyvezető elnöke. Az Erdélyi Szövetség korábbi elnöke Székelyhídi Ágoston, lemondott tisztségéről. Dr. Lipcsey Ildikó alelnök az Erdélyi Szövetség elnökségének soron következő üléséig ügyvezető elnökként vezeti az egyesületet. Az Erdélyi Szövetség a Magyarok Világszövetsége tagszervezete és az MVSZ budapesti székházában működik. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./"

"A Vízi Imre által vezetett Teodidaktos Alapítvány életében fontos esemény, hogy szept. 15-én új, 27 férőhelyes fiúbentlakást avatnak, ahova Erdély bármely területéről fogadnak olyan diákokat, akik Kolozsváron járnak magyar tannyelvű középiskolába. Vízi Imre a mai Báthory Líceum igazgatóhelyettese volt 1990-től nyugdíjazásáig. A kapcsolatteremtéssel is foglalkozott, Pécstől Mosonmagyaróvárig és Budapesten át több mint tíz élő testvériskolai kapcsolatuk van. 1994-ben létrehozták a Teodidaktos Alapítványt, a Szent Mihály plébánia védőszárnyai alatt, és azóta működik a leánybentlakás, amely 31 diáklánynak nyújt otthont. Az ingatlanvásárláshoz és a felszereléshez hozzájárult a bécsi Szent István Egylet, a budapesti Apáczai Közalapítvány, a szintén budapesti Mocsáry Lajos Alapítvány, az Egyesült Magyar Alap San Franciscó-i fiókja, ezenkívül segített a Máltai Szeretetszolgálat is ágyneművel és étkészlettel. /Köllő Katalin: Új fiúbentlakás a Teodidaktos Alapítványnál Beszélgetés Vízi Imre elnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./"

"Szept. 8-án Kökösben felavatták a református egyház imaházát. A Csatlós Huba tervezte épület tulajdonképpen közösségi ház. A református templom mellett felépült Ház helyet ad egy közösségi nagy teremnek, irodának, tanácsteremnek, mellékhelyiségeknek, és két vendégszobának is. Ide bárki - felekezetre való tekintet nélkül - betérhet majd imádkozni is, de sokféle tevékenységnek nyújthat majd, ha megfelelőképpen sikerül berendezni. Az avató-ünnepséget megnyitó istentiszteleten jelen voltak a szükséges anyagiak oroszlánrészét nyújtó svájci testvérgyülekezet, valamint a holland Stellendam-i gyülekezet képviselői. /(Éltes Enikő): A Ház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./"

"Petrillán az utóbbi tíz esztendőben közel hétszázzal csökkent a magyarság létszáma. A református egyházközségbe az idén új lelkész érkezett, Májai Varga Zoltán, aki megpróbálja megmozgatni az apadó gyülekezetet. Varga Vince római katolikus plébános már közel hat éve tevékenykedik ugyanilyen elszántsággal. Tavaly sikerült új RMDSZ székházat avatni. Dezméri István elnök vezetésével, és Hegyi Miklós támogatásával a megye egyik legszervezettebb, legaktívabb RMDSZ-szervezete működik Petrillán. Az iskolába még nehezen megy a gyermektoborzás. /(GBR): Erősödik a petrillai magyar közösség. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./"

"Aug. 30. és szept. 1. között zajló Érmelléki Őszön néprajzi kiállítás nyílt Székelyhídon. Dr. Kéri Gáspár, a gyűjtemény tulajdonosa és kiállítója előadást tartott a szalacsi, érkörtvélyesi, gálospetri, érszőlősi és biharfélegyházi asszonyok munkáiról. Hamarosan egy érmelléki tájház nyitja meg kapuit a kis faluban, Gálospetriben. Székelyhídon tíz érmelléki alkotót munkáit mutatta be a képzőművészeti tárlat. Este a kultúrházban néptáncgálára gyülekezett Székelyhíd népe. A bihardiószegi Szömörce, az érmihályfalvi Nyíló Akác, a szalacsi Örökzöld asszonykórus, a margittai vegyeskar, illetve az érmihályfalvi és helyi férfikórus sikert aratott. Aug. 31-én a faluközpontban felépített emlékhelyen Fényes Elek, a magyar statisztika megalapítója, Csokaly nagy szülötte előtt tisztelgett a falu. A tavaly megalakult a Fényes Elek Társaság, elnöke, Cservid Levente az avatóünnepségen köszönetet mondott valamennyi támogatónak. Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke ismertette Csokaly szülöttének életútját és az emlékhely kialakításának történetét. Székelyhídon, a Nedeczky családnál többször is megfordult Ady Endre. Sóki Béla tanár, Székelyhíd RMDSZ-elnöke a szept. 8-i emléktábla-avató ünnepségen kifejtette Ady- kutatásainak eredményét. Kerekes Terézia 1990 óta vezeti Székelyhíd, Bihar megye legnagyobb, 34 ezer kötetes községi könyvtárát, melynek 800 olvasója van. /Balla Tünde: Érmelléki Ősz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ "

"Önkormányzati vezetők, az RMDSZ színeiben megválasztott polgármesterek, alpolgármesterek, tanácsosok részére tartottak képzését Sarmaságon szeptember első hétvégén. Seres Dénes szenátor ismertette a jogszabályokat és azok módosításait. Nagy Máté András, a Bihar megyei Határmenti Vállalkozásfejlesztési Információs Iroda (HVII) ügyvezető igazgatója az Új Kézfogás alapítványi támogatásait ismertette. Vida Gyula parlamenti képviselő figyelmeztette az önkormányzati vezetőket az októberrel kezdődő új gondjaikra, feladataikra: az egészségügyi intézmények felügyeletét, finanszírozását a helyi tanácsok hatáskörébe utalják. Péter Pál, Székelyudvarhely megyei jogú város alpolgármestere a pályázás módszertana és a vidékfejlesztés összekapcsolásáról értekezett. Ismertette a székelyföldi, pontosabban az udvarhely- és csíkszéki 15 kistérséget, azok kialakulásának történetét. A képzés idején bemutatták Vincze Mária Vidéki helyzetelemzés - kászoni esettanulmány /Hargita Kiadó, Csíkszereda/ című munkáját. /Fejér László: Pályázás és vidékfejlesztés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ "

"Kovács Levente, a Színművészeti Egyetem /Marosvásárhely/ Szentgyörgyi István Tagozatának vezetője elmondta: bővült a beindított szakok száma, a magyar tagozaton rendezőosztály indul hét hallgatóval, a román tagozaton bábművészeti osztályba vettek fel diákokat. Tervek szerint bábművészeti osztályba jövőben a magyar tagozaton is hirdetnek felvételit. A nyáron tizenkét magyar színész hagyta el az egyetem padjait, ugyanannyi hallgatóval kezd az egyetem Szentgyörgyi István Tagozata színészosztályának első évfolyama. A Tanügyminisztérium az intézet fejlesztésére az idén jelentősebb pénzalapokat biztosít, amivel a Pálffy-ház architekturális költségeinek jó részét fedezi. Az intézet megpályázza a ház berendezésére szükséges összegeket, de jelentős a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának a Teleki Alapítványon keresztül biztosított 2 millió forintos támogatása. Az egyetem tervezi egy tudományos kutatóközpont létrehozását, a Symbolum című folyóirat további kiadását és tudományos ülésszakok szervezését. /Lokodi Imre: Elkészül a Pálffy-ház. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./"

"Székelypálfalván a tanintézmény léte második éve bizonytalan. A tavaly, illetve az idén is felröppent a hír, hogy nem lesz tanévkezdés az I-VIII. osztályos iskolában. Az iskola egyelőre nem zárja be kapuit. -Jelenleg Pálfalván 7, Váralján 10 tanuló jár az I-IV. osztályba. Ötödikben 7, hatodikban 8, hetedikben 6, nyolcadikban 6 fő az osztályok létszáma. /Kovács Attila: Székelypálfalván megmaradt az iskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 12./"

"A Krónika szept. 7-8.-i számának Szigeti zsarolás című cikkéből kiderült, hogy a máramarosszigeti kormánypárti tanácsosok választás elé állították RMDSZ-es kollégáikat: vagy elfogadják a református egyház által visszaigényelt terület bérbe adását, vagy a Leövey Klára Gimnázium elesik a negyedmilliárdos támogatástól. Szilágyi Adalbert Béla megjegyezte, hogy a háború utáni államosításkor a Nagybányai Református Egyházmegyétől 52 épületet és több száz hektár földet vettek el jogtalanul. Most végre kell hajtani az 501/2002-es törvényt, ahelyett, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő kisebbségeket zsarolják. /Szilágyi Adalbert Béla, a Nagybányai Református Egyházmegye főgondnoka: Égrekiáltó: többségi zsarolás iskolaügyben? = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 13./"

"Újabb nagybányai sajtótermék látta meg a napvilágot: a Hitherold, a Turulsas Lovagrend (TSL) által kiadott rendi közlöny, a Hitherold első száma (jún. 21.). A lap pártoktól és ideológiáktól független, háromhavonta megjelenő sajtótermék, mely a TSL tevékenységét és mentalitását ismerteti. T. Nagy Zoltán nagymester kifejtette: a heroldok a középkor hangos bemondói voltak. A Rend egyik jelmondata: Magyarság, Kereszténység, Becsület. Főszerkesztő Szika Levente Zoltán, kiadó és tördelő T. Nagy Zoltán, szerkesztők. /A Hitherold szerkesztősége: És mégis mozog a (nagybányai) föld. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 13./"

"Burai István Nagybányán, a Teleki Magyar Házban kiállította tusrajzait. /Dr. Sasi Nagy Béla: Tusmadár. Egy magyar művész a Teleki Magyar Házban. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 13./"

"A felsőbányai festőtábor résztvevőivel találkozott Tőkés László püspök. A püspöki vizitációra érkező Tőkés László a református templomban hirdetett igét. Véső Ágoston festőművész mint a tábor vezetője, a művészek nevében mondott köszönetet Tőkés László püspöknek a felvállalt védnökségért és mindenkori támogatásáért. A találkozó az RMDSZ-székházban rendezett tárlat látogatásával folytatódott. A Nagybánya Képzőművészeti Alapítvány táborában résztvevő képzőművészek szept. 14-én fejezik be kéthetes alkotómunkájukat. Tőkés László mostani látogatása alkalmával is hangsúlyozta az egyházak művészet-támogató szerepét. A magyarságon belül is széthúzásról beszélhetünk, márpedig a magyar-román és magyar-magyar, valamint ember és egyház közötti kapcsolatok ápolása nélkül sokra nem lehetünk képesek - hangsúlyozta Tőkés László Felsőbányán. /Hitter Ferenc: Egyház és művészetek. Tőkés László felkereste a felsőbányai festőtábort. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 13./"

"Az OTV tévéadó kirekesztő vagy ellenséges volt a kisebbségekkel szemben. Szept. 10-én este a C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke nyíltan uszító, gyűlöletkeltő, rasszista beszéde egyrészt tiltakozást váltott ki a hazai zsidó szervezetek és magánszemélyek részéről, másrészt pedig (vagy ezért?) állásfoglalásra késztette Ion Iliescu államfőt. Az államelnöki hivatal tiltakozó levelet küldött az Országos Audiovizuális Tanácshoz, arra kérve a tanács elnökét, hogy elemezze, hogyan tartja tiszteletben a műsorvezető a hatályos jogszabályokat. Az említett műsor ugyanis a gyűlölet, intolerancia, rasszizmus, antiszemitizmus hirdetője volt. Az audiovizuális tanács úgy döntött, hogy az OTV megszegte az audiovizuális törvénynek azt az előírását, amely megtiltja a faji, vallási vagy nemi alapon történő gyűlöletkeltést tartalmazó műsorok közvetítésé, emiatt visszavonták az OTV működési engedélyét, és arra kérik a kábeltelevíziós társaságokat, hogy iktassák ki a programcsomagokból az OTV-t. /(i): Visszavonták az OTV működési engedélyét. A vád: rasszizmus, erőszak- és gyűlöletkeltés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Igazgatótanácsa állásfoglalásában támogatja az Audiovizuális Tanács döntését, hogy büntető intézkedést hozott az OTV adásaiban elhangzó fajgyűlölő, xenofób, antiszemita kijelentések miatt. /Állásfoglalás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./"

"Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke sajtótájékoztatón felolvasta Peter Schiedernek, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (ETPK) elnökének címzett nyílt levelét, amelyben közli, hogy lemond ETPK-tagságról, az OTV tévéadóval való szolidaritás jeléül. Vadim Tudor leszögezte: az NRP-t helyettese, Daniel Ionescu képviselő, valamint Ilie Ilascu szenátor fogja majd képviselni az ETPK-ba. Levelében C.V. Tudor hevesen bírálta az "Iliescu-Nastase rezsimet s arra kérte az ETPK elnökét, hogy "tegye meg a szükséges lépéseket a határozat érvénytelenítése érdekében", amellyel szerinte Romániában "újra bevezették a cenzúrát". /C. V. Tudor szolidarizál az OTV-vel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./"

"Romániában az idén közel harminc százalékkal kevesebb első osztályos kisdiák kezdi el az iskolát a magyar tannyelvű oktatásban, mint egy évvel korábban. A lakosság csökkenő számának megfelelően egész Romániában kevesebb diák ül majd a padokba a hétfői becsengetéskor. Nagy F. István, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség oktatásért felelős ügyvezető alelnöke elmondta, hogy tavaly a romániai általános és középiskolákban összesen 186 ezer diák tanult magyar nyelven, az idei létszámról pontos adatokat csak az iskola megkezdése után lehet kapni. Az iskoláskorú magyar népesség közel 35 százaléka - mintegy 70 ezer gyermek - vagy román nyelven tanul, vagy egyáltalán nem jár iskolába, másrészt továbbra is erőteljes - főként a középfokú oktatásban - a magyarországi tanintézetek elszívó hatása. Növekvő tendenciát mutat a román tannyelvű iskolát választó magyar tanulók száma. Becslés szerint az általános iskolások mintegy 25 százaléka, a középiskolásoknak viszont 55-60 százaléka román tannyelvű iskolába jár. Az elmúlt négy évben jelentősen nőtt a Kárpát-medencei magyar nyelvű oktatás támogatása, s a magyarigazolványhoz kapcsolva új, jelentős formát jelent a pályázati úton elnyerhető, gyermekenként évi 20 ezer forint oktatási támogatás. Eddig 19 ezer pályázat érkezett a szovátai központba és ebből 15 ezer adatlapot már feldolgoztak. A gyermeküket magyar iskolába járató szülők ugyancsak pályázat formájában 2950 forint támogatást kaphatnak taneszközök vásárlására. Az Apáczai Közalapítvány tavaly - hasonló értékben - ajándék tanszercsomagot küldött a magyar nyelvű oktatást választó valamennyi elsőosztályosnak. Tavaly 14 ezer magyar elsőosztályosnak osztottak tanszercsomagot, az idén csak 10-11 ezer ajándékcsomagra lesz szükség. /Tanévkezdés. Magyar nyelvű oktatás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 14./"

"A Transindex internetes újságban az olvasók Kelemen Hunornak tettek fel kérdéseket, és közölték válaszát. Az egyik kérdés: tételesen melyik médiaorgánumoknak nem nyert a pályázata?; hogyan állt össze a sajtószaktestület?; kik döntötték el és milyen alapon, hogy az EMKE-től a Communitas átveszi a pénzosztás jogát? Kelemen Hunor válasza: A sajtóbizottság 1 milliárd 410 millió lejt osztott szét. A Hét 150 milliót, a Bányavidéki Új Szó 20 milliót, a Bemondó 10 milliót, a besztercei magyar elektronikus média 20 milliót, a Besztercei Híradó 60 milliót, a Brassói Lapok 10 milliót, a bukaresti Magyar Közlöny 30 milliót, a Cimbora 15 milliót, a Csernátoni Füzetek 10 milliót, a Csigalépcső 10 milliót, a Dalbimbó 7 milliót, az Erdélyi Gyopár 20 milliót, az Erdélyi Gazda 20 milliót, az Erdélyi Híradó - Szabadság 15 milliót, az Erdélyi Kórus 15 milliót, az Erdővidék 10 milliót, az Erdővidéki Lapok 10 milliót, a Filmtett 15 milliót, a Firka 12 milliót, a Függöny 10 milliót, a Helikon 80 milliót, a Hírhordó - Kovászna 10 milliót, a Hunyad Megyei Hírvivő 20 milliót, a Kalotaszeg 10 milliót, a Kellék 10 milliót, a Keresztmetszet-Temesvári Új Szó 15 milliót, a Kis Küküllő 10 milliót, a Korunk 100 milliót, a Közbirtokossági Hírvivő 5 milliót, a Kraszna 5 milliót, a Látó 60 milliót, az Lkkt 10 milliót, a Lugosi Hírmondó 10 milliót, a Matlap 30 milliót, a Moldvai Magyarság 15 milliót, a Művelődés 40 milliót, a Nagykároly és Vidéke 25 milliót, a Napsugár/Szivárvány 70 milliót, a Népújság-Múzsa 40 milliót, a Nyugati Jelen 20 milliót, a Perspektíva 8 milliót, a Pont 15 milliót, a Pulzus 10 milliót, a Református Szemle 15 milliót, a Hírlevél 10 milliót, a sepsiszentgyörgyi Egyházi Tudósító 10 milliót, Szászrégen és Vidéke 10 milliót, Szatmári Figyelő 15 milliót, Székelyföld 50 milliót, Szigeti Turmix 20 milliót, Szikulusz Rádió 30 milliót, Szilágyság 60 milliót, Tálentum 3 milliót, Tasnádi Tükör 5 milliót, Törvénytár 80 milliót, Udvarhelyszéki Tájékoztató 10 milliót, Unitárius Közlöny 10 milliót, Várad 15 milliót kapott. - A sajtószakbizottság tagjait erre a feladatra a Kuratórium elnöke kérte fel. Gondolom a többi szakbizottság esetében is így történt. - Az EMKE és az RMDSZ között volt megegyezés arról, hogy addig, amíg nem lesz más megoldás, a Kisebbségi Tanács pénzeinek a kezelésével az RMDSZ az EMKÉ-t bízza meg. Az EMKE közben ellátott és ellát más feladatokat is, például kezeli a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által nyújtott támogatásokat. Az RMDSZ vezetősége az EMKE vezetőségével megegyezett arról, hogy a pénzek kezelését, a pályázatok lebonyolítását átveszi a Communitas Alapítvány. Azt, hogy ki bonyolítja le a pályázatokat, és ki kezeli a támogatásokat, mely kezelés egyszerű pénzátutalást jelent, azt 2000 előtt is, és ma is az RMDSZ dönti el és javasolja a kormánynak. Ez minden bizonnyal ezután is így fog történni. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./"

"Marosszentgyörgyön a római katolikus plébánia tanácstermében a házigazda, Baricz Lajos plébános mutatkozott be újra szerzőként. Rövid idő leforgása alatt immár harmadik verseskönyvét tehette le az olvasók asztalára. Az Isten tenyerén című könyv egy őszinte ember vallomásai istenkeresésről, Jézus iránti szeretetről, Mária-kultuszról. /(nk): Élet és szolgálat Isten tenyerén. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./"

"Zsigmond Győző néprajzkutató azzal a céllal járta be a legnagyobb székely szűkebb szülőföldjét (Felsőboldogfalva község tizenegy faluját), hogy a történeti néphagyomány mai elemeinek összegyűjtése után hasonlítsa össze ezt az anyagot az Orbán művében szereplő utalásokkal. Munkájában /Orbán Balázs idejében és ma. Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2001/ arra következtetett, hogy elsősorban hangsúlyeltolódás jellemző, nem az elemek teljes cseréje. A romantikusabb, misztikus színezetű történetek rostálódtak ki elsősorban, egyébként a két korszak történelmi emlékezete "nagyjábóli egyezést mutat". Zsigmond Győző szerint a tájhoz kötöttség, a táji szemlélet Orbán Balázs óta még fölerősödni látszik. Ugyanakkor megfigyelhető a hiedelemmondák háttérbe szorulása. Zsigmond Győző úgy látja, hogy visszaszorulóban van a történelmi néphagyomány, a fiatalok már csekély érdeklődést mutatnak iránta. /Zsidó Ferenc: Történeti néphagyomány. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./"

"Tonk Márton Tavaszy Sándor életművét ismertető monográfiája (Idealizmus és egzisztenciafilozófia Tavaszy Sándor gondolkodásában. Pro Philosophia, Kolozsvár - Szeged, 2002) bátor vállalkozás. Tavaszy számos kérdésben hagyatkozott filozófiai fegyvertársaira, "nem túl eredeti" néhány jelentős problémát illetően. Tonk Márton kötete tartalmazza az általa vizsgált életmű bibliográfiáját. /Parászka Boróka: A letűnt hagyomány egyik szelete. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./"

"A határon túliak magyar nyelvű televízióiról állított össze körképet az MTI-Press. A román televízió 1968-ban jelentkezett első alkalommal magyar nyelvű műsorral, kezdetben hétfőnként négyórányi magyar műsort adott, román nyelvű feliratozással. A táncház mozgalom a magyar adásnak köszönhetően kezdődött, de jelentősek voltak a tudományos és a kulturális rovatok is. 1985-ben már egy teljesen "kilúgozott" műsorú magyar adást szüntettek meg, takarékossági okokra hivatkozva. A magyar nyelvű televíziózás 1990-ben indult újra, törvényi szabályozás nélkül. Az 1995-ben elfogadott törvény kimondta: a közszolgálati televízió a Romániában élő nemzeti kisebbségek nyelvén is ad műsort. Az RTV Bukarestben működő magyar nyelvű szerkesztőségének összesen heti három és félórányi műsorideje van a közszolgálati televízió egyes és kettes csatornáján a kora reggeli, illetve a kora délutáni órákban. Kolozsváron és Temesváron a közszolgálati tévé helyi stúdiói is készítenek magyar nyelvű regionális, illetve országos szórású műsort. A romániai magyar televízió funkcióját a magyarországi adók vették át. Magyarországi alapítványi támogatás nélkül a román televízió magyar szerkesztősége nem tudna technikával a rendelkezésére álló műsoridő kitöltését. A romániai magyar magán tévéstúdióknak, rendesen működni. Az idén júliusban módosított audiovizuális törvény kimondja, hogy azokon a településeken, ahol a lakosság legalább 20 százaléka valamelyik nemzetiségből kerül ki, a helyi kábelszolgáltatónak legalább egy, az adott nemzetiség anyanyelvén adó tévécsatornát is csomagjába kell illeszteni. Miután a Duna TV és az M2 átvételéért nem kell jogdíjat fizetni, ezek műsorát olyan nagyvárosokban is - például Bukarestben, Galacon, Bákóban, vagy Craiován - adják a helyi kábelszolgáltatók, ahol viszonylag kicsi, vagy elenyésző a magyar nemzetiségűek aránya a lakosságban. Jellemző, hogy interneten a bukaresti magyar tévészerkesztőségről nincs információt a román közszolgálati televízió honlapján. Azok csak a Magyar Televízió honlapján találhatók. Ukrajna (Kárpátalja). A kárpátaljai magyarság számára 1966 óta tévéadásokat készítő Ungvári Rádió és Televízió évek óta heti másfél órában sugároz magyar nyelvű műsorokat. Az 1976-ban létrehozott önálló magyar szerkesztőség jelenleg kilenc munkatárssal működik. A heti két alkalommal - hétfőn és csütörtökön - jelentkező adás rendszerint kárpátaljai tudósításokból áll, a helyi magyarság életét bemutató magazinműsorral folytatódik és magyar vonatkozású kulturális események bemutatásával zárul. 1997-ben az ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezetek és a magyar diplomácia erőteljes fellépésének köszönhetően a Kárpátaljai Állami Rádió- és Televízió Társaság elállt attól a szándékától, hogy - pénzhiányra hivatkozva - megszüntesse a magyar szerkesztőséget és műsorait. Az ungvári magyar médiaműhely igen nehéz anyagi és műszaki feltételek között készíti produkcióit. Horvátországban csak 2002. márc. 15-ével indult egy minden második pénteken jelentkező, a következő hét szerdáján megismételt, horvátra feliratozott félórás műsor. A magyar tévéműsorok kérdése évről-évre szerepel a két ország kormányközi kisebbségvédelmi Vegyes Bizottságának törvény erejű jegyzőkönyveiben, és a nemzetgyűlésben is rendszeresen számon kéri a horvátországi magyarság parlamenti képviselője. Mégis, csak 2002 nyarán írták ki az első pályázatot egy magyarul tudó munkatárs felvételére. Szerbiában 35 évvel ezelőtt közvetítették az első magyar nyelvű tévéműsort, akkoriban még a belgrádi televízió csatornáján. A Vajdaságban az egész tartományt lefedő magyar nyelvű tévéadást csak az újvidéki tévé sugároz immár évtizedek óta. Az önálló újvidéki televíziót 1979-ben alapították, azóta megszakítás nélkül sugároz - hét nyelven, egyenrangúan - nemzetiségi műsorokat, közöttük magyar nyelvű adásokat is. Az újvidéki televízió két csatornája közül az egyiken hét nemzetiség nyelvén - szerbül is - tájékoztatási műsorok kerülnek adásba. A műsorszórási törvény alapján jövő februártól minden szerb nyelvű adást egy csatornán fognak sugározni, míg a másikon csak nemzetiségi műsorok lesznek. A szabadkai televízióban is működik magyar nyelvű szerkesztőség, bár műsorkészítési kapacitása összehasonlíthatatlanul kisebb, mint az újvidékieké. Itt naponta háromszor sugároznak híreket. Az esti híradó kizárólag szabadkai események ismertetésére korlátozódik. A szlovákiai magyarok 1983 októberének utolsó napján hallhattak először magyar szót a szlovák közszolgálati televízióban. Időközben az adások a nemzetiségi politika hullámzásaival párhuzamosan szüneteltek is, vagy csak minimális műsoridőt kaptak. A rendszerváltás után számos dél- szlovákiai településen létrejöttek a városi televíziók, de országos szórású magyar nyelvű adásokkal egyedül a szlovák közszolgálati tévé (STV) szolgál. Önálló magyar nyelvű főszerkesztősége hétköznaponként, az esti főműsoridőben öt perces híradóval jelentkezik, hétfőn Mozaik, kedden Régió, szerdán pedig Fórum-tükör és havonta egyszer Tükör címmel esti magazinműsorokat ad. A nyaralóidőben nem szolgálnak a napi hírműsorral. Korábban, Vladimír Meciar háromszori kormányzása idején heti egyszeri félórára korlátozták a magyar nyelvű szerkesztőség lehetőségeit. Szlovákia többi, magyarok lakta városa közül Füleken, Dunaszerdahelyen, Révkomáromban, Nagymegyeren működnek városi televíziók, de két Duna- menti nagyközség, Izsa és Bátorkeszi is saját "falutévével" büszkélkedik. Az adások valamilyen formában - általában a szlovák feliratozást választva - kétnyelvűek. Kivételt képez a kiugróan jó révkomáromi városi televízió, amelynek műsorait magyar és szlovák nyelven készítik, majd egymást követően kerülnek adásba. Ausztriában a közszolgálati rádió és televízió burgenlandi tartományi tévészerkesztősége kéthavonta 25 perces horvát-magyar híradót sugároz. A magyar nyelvű televíziózás viszonylag szűk kereteinek oka, hogy a tartományban a tavalyi népszámláláson a lakosság alig 1,8 százaléka, vagyis kevesebb mint ötezer ember állította, hogy többnyire magyar nyelven érintkezik környezetével. A másik ok kézenfekvő: a határ menti tartományban fogni lehet a magyar adókat. /Magyar nyelvű televíziózás a határon túli magyaroknál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ "

"Petki Pál tanár szeptember elsejétől az Áprily Lajos Gimnázium /Brassó/ új igazgatója. Petki már volt igazgató az Áprilyban 1990 és 1994 között. Most hosszas rábeszélésre vállalta el a tisztséget. A líceumi oktatás a Rakodó-negyedi 20-as számú általános iskolában fog kezdődni, viszont az 1-4-ik illetve 5-8-ik osztályok az Áprily B. épületében fognak tanulni, illetve a római katolikus és az evangélikus egyházak által rendelkezésükre bocsátott termekben. Két első indul, kilencedik osztály négy lesz, informatika-matematika, kémia- biológia, gazdaságtani, illetve idegen nyelv tagozatok. Okt. 30-ára ígérte az építésekkel megbízott cég az épület átadását. Ezután, a lehető leggyorsabban átköltöznek az iskola főépületébe. A főépületben végre csak a magyar iskola fog működni, a román nyelvű iskola pedig esetleg a B- épületet foglalná el, ideiglenes jelleggel, ameddig a következő iskolai év leforgása alatt megoldják a helyzetét. Tavaly a 20-as iskolában a román tanulók nem egy alkalommal megfenyegették, sőt megverték a magyar nebulókat. Idén ígéretet kaptak arra, hogy szolgálatban lesznek a csendőrök az iskola környékén. /(Tóásó Áron Zoltán): Még nem fejeződött be a brassói Áprily Lajos Gimnázium javítása... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ "

"Szept. 14-től változott a vezetékes telefonok körzeti hívószáma. Ha Bukaresttel akarunk beszélni, a 021 hívószámnak kell megelőznie a hétjegyű - helyi - telefonszámot. Az ország más területein a távolsági hívásoknál a megszokott 0-t 2-es követi, majd a régi, ismert kétjegyű körzetszámot kell tárcsázni, ezután jön a hatjegyű, változatlan helyi telefonszám. A vidéki telefonszámok hat számjegyűek, a bukarestiek hét, a távolsági hívások tíz számjegyűek lettek. /(s.):Tíz számjegyűek a távolsági telefonszámok.. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./ "

"Aug. 28-án délelőtt Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központjában tanácskozástak az erdélyi történelmi magyar egyházak képviselői és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetősége. Római katolikus részről jelen volt Potyó Ferenc pápai káplán, a gyulafehérvári főegyházmegye általános érseki helynöke, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök, Fejes Rudolf Anzelm váradhegyfoki premontrei apát-prépost és Amma Zoltán kanonok, a szatmári egyházmegye általános püspöki helynöke. Az erdélyi református egyházkerületet Pap Géza püspök, a királyhágómellékit Tolnai István előadó tanácsos, míg az unitárius egyházat Szabó Árpád püspök képviselte. Megvitatták az úgynevezett restitúciós törvényt, melynek végrehajtási szabályzatát ebben az időben kell elfogadnia a kormánynak. Ezzel kapcsolatban az RMDSZ saját tervezetet terjeszt elő. A tervezettel kapcsolatban az egyházak több módosító javaslatot tettek, amelyekkel az RMDSZ vezetői egyetértettek. Potyó Ferenc felvetette a marosigeni bánya ügyét, amely a telekkönyvben régebben is a gyulafehérvári püspökség tulajdonaként szerepelt. Az ott kitermelt kő minősége megfelelő a székesegyház javítási, restaurálási munkálataihoz. Mivel Romániában az altalaj kincsek állami tulajdonban vannak, valamilyen kiutat kell keresni a helyzet megoldására. Szóba került a három egyházat érintő (római katolikus, református és unitárius) verespataki egyházi ingatlanok kérdése is. A 75 százalékban kanadai kézben lévő Rosia Montana Gold Corporation évtizedekre koncesszióba kapta meg a területet, s azt tervezik, hogy néhány települést eltüntetnek a föld felszínéről. A helyieket jelentős összegekkel kárpótolják házaikért, másokét átépítik. A verespataki történelmi központot - a három magyar templommal és a temetővel - állítólag épen hagyják, a templomok azonban az áttelepítés következtében hívek nélkül maradnak. A befektetőnek a templomokért is kártérítést kell fizetnie. A földek és erdők visszaadására vonatkozóan - az RMDSZ javaslatára - a plébániáktól kimutatást kérve, számba kell venni, hogy helységenként mennyire sikerült ezt a kérdést intézni, s ennek függvényében fognak a politikusok lépni. Egy másik téma volt az államsegélyügy. Az unitáriusoknak, illetve a nagyváradi egyházmegyében az újonnan végzett vagy felszentelt személyeknek nincs biztosítva az államsegélyük, Bukarestből pedig nem hagynak jóvá és nem utalnak ki újabb pénzösszegeket. Ennek rendezését is felvállalta az RMDSZ. A gyulafehérvári Batthyaneum megoldása évek óta húzódik. Az RMDSZ vezetői tájékoztattak arról, hogy a külön kormányrendeletekkel visszaadott, de helyi szinten megoldatlan tulajdonok ügyét is visszautalják egy létesítendő - 22 tagú - bizottsághoz, amely egy államtitkár vezetésével fog működni. Az egyházak képviselői javasolták, hogy biztosítsanak törvényes keretet a felekezeti iskolák létesítésére. Fejes Rudolf Anzelm váradhegyfoki premontrei apát-prépost hozzátette, hogy 1989. dec. 22-e után, de különösképpen 1992-őt, majd 1995-öt követően sok egyházi ingatlant juttattak állami vagy vegyes tőkével működő kereskedelmi részvénytársaságok, központi állami intézmények, helyi tanácsok és magánszemélyek tulajdonába. Ugyanakkor 1989 óta sok egyházi ingatlant lebontottak, megsemmisítettek, így ezen ingatlanokért az egyházak nem részesülnek kártalanításban. Szükséges a határidő szabályzatban való megjelölése. Az apát-prépost a premontrei kanonokrend vagyonával kapcsolatban elmondta, hogy Szentmártonban a kolostort és a hozzá tartozó épületeket, területeket a Sanifarm részvénytársaság tulajdonába telekkönyvezték s egy részét már el is idegenítették. A Félix-fürdő - amely szintén a kanonokrend tulajdona volt -a haszonélvezők martalékává vált. A premontrei rend egyetlen ingatlant sem kapott vissza. Nagyváradon ugyanez a helyzet. Fejes Rudolf Anzelm kiemelte: A 2000/94. számú sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvény csak a meglévő ingatlanokra állítja vissza a tulajdonjogot. A többi elkobzott vagy bármi módon az egyházaktól elvett ingatlanok tekintetében nem rendelkezik kártalanításról, sőt az egyházaktól a román állam tulajdonába juttatott templomokat megtartja az állam tulajdonában. Ez a sürgősségi kormányrendelet tehát diszkriminatív, alkotmányellenes, egyházi autonómiát és egyházi tulajdonjogot, alapvető emberi jogot sért. /Fodor György: Visszaigénylésekről tanácskoztak. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 15./"

"Öt fogadalmas nővérrel gyarapodott a mallersdorfi ferences nővérek családja. Augusztus 24-én Székelyudvarhelyen három nővér - a máramarosszigeti Fejes Katalin, a kaplonyi Bíró Filoména, a besztercei Kramer Zsuzsa ideiglenes fogadalmát, két nővér - a brassói Vajda Zita, a csíkmenasági Bándi Irén örökfogadalmát tette le. A fogadalomtételen jelen volt Jakubinyi György érsek és Tamás József segédpüspök. /Udvarhelyi fogadalomtétel. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 15./"

"Szept. 14-én véget ért a magyar-román kormányközi vegyes bizottság kisebbségi szakbizottságának ülése Gyulán. Mindkét fél eredményesnek értékelte a kedvezménytörvény módosításáról szóló szakértői tanácskozást. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára jelezte, a konkrét részletekről nem kívánnak tájékoztatást adni, miután más szomszédos országokkal is tárgyalások folynak. Szabó Vilmos elmondta, hogy a Cristian Diaconescu külügyminisztériumi államtitkár által vezetett román küldöttség minden olyan konkrét kérdést felvetett, amelyet a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban kritikai jellegűnek tartottak, és a törvény megváltoztatása során figyelembe venni kérnek. A tárgyalások folytatása októberben várható. A megbeszélések lezártáig a felek érvényben lévőnek tekintik a korábban Orbán Viktor kormányfő és Adrian Nastase miniszterelnök által aláírt memorandumot. A tárgyalások során áttekintették a bizottság előző ülésén elfogadott ajánlások teljesülését is. Szabó Vilmos kiemelte, hogy jelentős előrelépések történtek például a magyarországi román tannyelvű oktatás támogatását és a román ortodox templomok felújítását illetően, de nem került közelebb a megoldáshoz a kisebbségek parlamenti képviselete. Az ülésen felvetették a csíkszeredai magyar konzulátus létesítésének kérdését is. Cristian Diaconescu megelégedéssel szólt a tárgyalások légköréről. Véleménye szerint mindkét ország adós saját nemzeti kisebbségei vonatkozásában a megfelelően felkészített tanerőkkel, a nagyobb figyelemmel a vallási identitás megőrzését illetően, valamint a kisközösségek érdekvédelmi részvételét támogató szándékkal. - Mi nem szeretnénk a kedvezménytörvényt lesöpörni - szögezte le. /Gyulán ülésezett a magyar-román kisebbségi szakbizottság. Diaconescu: nem szeretnénk lesöpörni a kedvezménytörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./"

"A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülése előtt a Megyei Képviselők Tanácsa tartott gyűlést. Napirenden szerepelt Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök, illetve a parlamenti képviselők politikai beszámolója, valamint különböző határozattervezetek elfogadása. A megyei elnök beszámolójában többek között a Református Kollégium körül kialakult helyzetről, a kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezésének gondjairól (Aranyosgerend, Bonchida, Aranyosegerbegy) számolt be. Kónya-Hamar Sándor ugyanakkor nehezményezte, hogy az RMDSZ országos csúcsvezetősége bizonyos értelemben pontatlan állításokat fogalmazott meg a Communitas Alapítvánnyal kapcsolatban. Vekov Károly képviselő a magyar színház és a magyar opera helyzetére tért ki. Szerinte vészjósló jelenség az, hogy a színházbajárás helyett a mai fiatalság inkább tévét néz. Úgy véli, emiatt az intézmény vezetősége is hibás. - Lehet, hogy egyesek jó színházi szakemberek, de biztos, hogy nem jó menedzserek - mondta. Vekov Károly azt is szóvátette, hogy az RMDSZ legfelsőbb vezetését nem érdekli ez a kérdés. Az MKT többek között arról döntött, hogy javaslatot tesz a Szövetségi Képviselők Tanácsának: a magyar civil társadalom aláírásokkal támogassa az RMDSZ alkotmánymódosító tervezetcsomagját. A határozatot a jelenlévő MKT-tagok látható többséggel elfogadták. Az MKT jelen lévő tagjai ugyanakkor elhatározták: felkérik az SZKT-t, térjen vissza azon döntésére, amellyel a belső választások megszervezését felfüggeszti. /K. O.: Belső választásokat követel az MKT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./"

"Szeptember 15-én nyitotta meg ünnepélyes keretek között az új tanévet Kolozsváron a Református Kollégium. Az igehirdetés után Székely Árpád, a Református Kollégium igazgatója köszöntötte a diákokat. Ez a tizenharmadik tanévnyitójuk. A kollégiumnak jelenleg kétszázhatvan diákja van, ebből kétszázhuszonnégy bentlakó. Idén három kilencedik osztály indult, nyolcvannégy diákkal. A gyülekezet elfoglalta a templom előtti teret, ahol Székely Árpád iskolaigazgató és Pap Géza püspök tárta a hallgatóság elé a Református Kollégium áldatlan helyzetét. Elhangzott az egyházi tiltakozó állásfoglalása a kollégium ügyében. A néma tüntetésen többek között jelen volt Boros János, Kolozsvár alpolgármestere, Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Vekov Károly képviselő, Kötő József, az EMKE elnöke, Bitay Levente a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető alelnöke és Révész Erzsébet városi tanácsos. /Valkai Krisztina: Néma tüntetés a Református Kollégiumért. Továbbra sem birtokolhatja az egyház a saját tulajdonát. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./"