"Románia történetében 1952-ben először jött létre egy autonóm közigazgatási egység, a Magyar Autonóm Tartomány (MAT). A Maros, az Olt, a Nagy- és Kis-Küküllő menti települések egyesítésével olyan autonóm terület jött létre, mely korlátozott jogkörrel rendelkezett, de az akkori közigazgatásnak elismert korszerű formáját jelentette. Közigazgatási rendszerének működési elvét, vezérfonalát és jogi előírásait az 1945. évi Nemzeti Kisebbségek Statútuma, az ország alkotmánya és a hazai törvények képezték, szögezte le emlékezésében dr. Balázs Sándor. A MAT 13 550 négyzetkilométer területű volt, 731 000 lakossal. Népessége 78%-a magyar, 20%-a román és 2%-a más nemzetiségű. A MAT Néptanácsa korlátozott önállósággal megszervezte az igazságszolgáltatást magyar és román nyelven, az általános, középfokú és egyetemi oktatást, az ipari tevékenységet és a szociális ügyeket. Új munkahelyeket hoztak létre és a munkavállalók elvándorlását csökkentették. A MAT idején kibontakozó újítómozgalom bizonyította a székelyföldi autonóm közigazgatási rendszer létjogosultságát, szociális és gazdasági életképességét. Balázs szerint nemzedékük bizalommal fogadták az új közigazgatási átszervezést. A Gheorghiu-Dej vezette központi bizottságból Luka László minisztert leváltották "jobboldali" cselekedeteiért, mert szülőföldjén, Háromszéken segítette az utak korszerűsítését. Az Ifjúmunkás Szövetségben Fazekas János, Király Károly politikai harcot is vívtak a hazai magyarság jogaiért. A MAT közigazgatási jogkörének jelentősebb korlátozása 1957-ben kezdődött, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc leverése után. A magyar nemzetiségű közigazgatási vezetők fokozatos leváltásával kezdődött a folyamat, és az anyanyelvű általános, középfokú és egyetemi oktatás sorvasztásával folytatódott. Ceausescu 1968-ban megszüntette a MAT-ot. /Dr. Balázs Sándor: A Magyar Autonóm Tartomány létrejöttének 50. évfordulójára. Az önálló újítások rövid korszaka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./"

""Vagy kiszállunk a buszból, amely rossz irányba halad, vagy megváltoztatjuk a haladás irányát" - jelentette ki Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke sajtónyilatkozatában annak kapcsán, hogy könnyen szakadáshoz vezethetnek az RMDSZ-en belül az utóbbi időben egyre fokozottabban jelentkező feszültségek. A Szabadság Tőkés László püspököt, a szövetség tiszteletbeli elnökét, Toró T. Tibor képviselőt, az RMDSZ Reform Tömörülés platformjának elnökét és Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, kérdezte: hogyan tovább, RMDSZ? Tőkés László szerint csak a szakadás veszélye körüli szenzációkeltő szándékok teszik rendkívülivé a kérdést. Amennyiben az RMDSZ hivatalos politikája hosszú távon nem szolgálja a magyarság érdekeit, akkor változtatni kell ezen a helyzeten. A püspök szerint rövid időn belül dűlőre kell vinni a kérdést, amelyre alkalmat szolgáltat a közelgő kongresszus. Egyházi emberként a püspök mindig a belső megoldások híve volt. A hivatalos RMDSZ vezetés kezében van a megoldás. Amennyiben bebetonozódnak az utódkommunista bukaresti és budapesti politikai erők mentén, akkor egyszerűen kikényszerítik a politikai szakadást. Amennyiben a szakadást támogatók kerekednének felül, az új struktúra magját nemcsak a Reform Tömörülés képezné, mert létrejött a Polgári Szárny, a Polgári Együttműködés Tanács, a Polgári Együttműködés Mozgalom, a Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/, továbbá egyes területi szervezetek. Tőkés László szerint a legjobb volna együtt maradni. - Elsősorban nem a szakadás forgatókönyve foglalkoztat minket, jelezte Toró T. Tibor. Igazából a Reform Tömörülés már régóta szorgalmazza a versenyhelyzet kialakulását az RMDSZ-ben, és a tiszta, átlátható és a játékszabályokat betartó független testületeket. A küszöbön álló kongresszus a legmegfelelőbb alkalom arra, hogy a közösség gyakorlatilag a képviselőin keresztül döntsön arról, hogy milyen érdekvédelmi politikát kíván. Van alternatíva, folytatta Toró, amelyet Markó Béla és a hozzá közel álló kör folyamatosan megkérdőjelez. Ez a nemzeti és a modern keresztény értékrenden alapuló polgári alternatíva, ez a Polgári Együttműködés Tanácsa, illetve a most induló Polgári Együttműködés Mozgalom, amely átfogja a különböző RMDSZ, civil és ifjúsági szervezeteket. Toró szerint szükség van az általános, belső választásokra. Sajnos ez a kérdés már régóta nincs napirenden. Markó Béla leszögezte: Aki az egységet szétzúzza, a romániai magyarságot zúzza szét Az RMDSZ a legstabilabb romániai politikai szervezet, sőt, a Kárpát-medencei magyar szervezetek sorában is a legegységesebb. Ez nem egyszerűen tény, hanem érték. Ezt az értéket tönkre tenni nagy felelőtlenség lenne bárki részéről. Markó szerint ugyanazok az emberek immár egy évtizede, többek között a püspök úr és a Reform Tömörülés vezetői is, ugyanazokat a kifogásokat emelik az RMDSZ-szel szemben. Az RMDSZ most is ugyanazt a támogatottságot élvezi, mint korábban. Eddig is közös úton haladtak, ezután is ez szükséges. Markó hajlandó párbeszédet folytatni. /Papp Annamária: Legjobb volna együtt maradni. Hogyan tovább, RMDSZ? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./"

"Nagyszeben református magyar közössége közel fél éve kinevezett lelkipásztora nélkül vergődik. Előző lelkipásztora családjával együtt Amerikába távozott szerencsét próbálni. Eltávozása után, ideiglenesen egy fiatal lelkipásztort, Gáll Sándort nevezték ki Nagyszebenbe, akit megszerettek és a gyülekezet szerette volna a véglegesítését elérni. A református kánonjog szerint azonban a minősített egyházközségbe (mint amelyen Nagyszeben is) csak az a lelkipásztor foglalhat el széket, aki előzőleg máshol már szolgált. Az új fiatal papnak ezért mennie kellett, a lelkészt a közösség akarata ellenére elhelyezték Lupényba. Nagyszeben véglegesített lelkipásztor maradt. Végül az egyház vezetősége közölte Gáll Sándorral, hogy elfoglalhatja a nagyszebeni lelkipásztori székét. Ő azonban büszkesége miatt nem fogadta el a lehetőséget. Az újságíró szerint ajánlatos lenne az egyházi törvényt úgy megváltoztatni, hogy a lelkipásztort a gyülekezet választja meg, tekintet nélkül szolgálati éveire, a püspökség utólagos (formális) beleegyezésével. /Kalmár Zoltán: Egyházi ügy, amely magyar is... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./"

"Kolozsváron a hidelvi RMDSZ székház hiányában a Horea úti református templom gyülekezeti termében tartja gyűléseit, vázolta helyzetüket Makkai László, aki március óta elnöke a körzetnek. Időről időre felkeresik a rászoruló személyeket, visznek egy-egy élelmiszercsomagot. A körzetben kezdetben 2000-es tagságuk volt, mára mintegy 1300-an maradtak. Makkai szeretne tenni valamit a magyarságért. Ha mindenki félreáll, "akkor a létünk valahol eltűnik." - állapította meg. /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a kolozsvári magyarság? Körzeti megmaradás (V.) = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./"

"Augusztus eleje óta mintegy 2000 milliárd lej kárt okozott az árvíz Románia 20 megyéjében. Petre Lificiu miniszter helyzetfelmérését aug. 16-án a kormány ülésén is bemutatja. Nyolc személy halt meg a bőséges esőzések, villámlások, árvizek és viharok következtében. Az ország megyéiben összesen 980 lakás és 2880 gazdaság ment tönkre, mintegy 500 személyt kellett kiköltöztetni, 32 kilométer hosszúságú megyei út és 29 kilométernyi utca alaposan megrongálódott. Megsérült közel 100 híd, 115 palló, több helyen kimaradt az elektromos áram, 1350 áramátalakító megsérült. /Árvízkárok Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./"

"Az RMDSZ átfogó gazdasági és szociális stratégiájának kidolgozását, a magyarlakta régiók konkrét, gazdasági gondjainak összegzését, az idei évi költségvetési kiegészítését, illetve a jövő évi költségvetés kidolgozását érintő szövetségi javaslatok megvitatását célozta az aug. 15-én tartott szakmai tanácskozás, amelyet az RMDSZ parlamenti képviselőinek, önkormányzati vezetőinek és gazdasági szakembereinek részvételével tartottak Nyárádszentmártonban, a Lovasfogadóban. Markó Béla elnök kifejtette: a szövetség a jövőben határozottabban foglalkozik majd az általános és regionális gazdasági problémák megoldásával, a román politikai életben pedig jelentősen növelni kívánja ilyen jellegű szerepét. Ugyanakkor az RMDSZ eddig követett sem volt hiábavaló. Az RMDSZ jelentős eredményeket könyvelhetett el többek között az anyanyelvű oktatás, valamint a tulajdonkérdés rendezése terén. Idén mintegy 5500 magyar diák érettségizett sikeresen, számukra pedig a romániai állami és magánegyetemek több mint 4700 magyar nyelvű oktatást nyújtó egyetemi helyet kínálnak. /Gazdasági tanácskozás Nyárádszentmártonban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./"

"Félmunkát végeztek a kolozsvári rendőrök a városházán. Antonescu marsall gipszfeje még mindig a polgármesteri hivatal üvegterme mellett található. Az intézmény munkatársai feliratot helyeztek el a háborús bűnösnek nyilvánított személy fejére: Antonescu marsall, zsidók megmentője, az ország egyesítője. Előzőleg a kolozsvári ügyészség elrendelte az Antonescu marsallt ábrázoló gipszmakettek azonnali eltávolítását a polgármesteri hivatal üvegterméből. A rendőrök négy makettet szállítottak el. /K. O.: Antonescu feje a városházán maradt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./"

"Szatmárnémetiben a konviktus épülete példázza, mily szavahihetetlen a román politika, ha kisebbségi jogokról, különösen a magyarokéról van szó. A konviktust sürgősségi kormányrendelettel adták (ígérték) vissza még a koalíciós kormányzás idején, közvetlenül a pápa romániai látogatása előtt. Elment a pápa és a konviktust elfelejtették visszaadni. Idén a kormánypárt és az RMDSZ megegyezése aláírásával ismét felcsillant a remény. A gyors rendezést az is segíteni látszott, hogy a szatmári katolikus püspökség nagyvonalúan lemondott a Hám János Líceumnak a konviktusba való költöztetéséről, meghagyta azt továbbra is a benne lévő Unio Szakiskolaközpontnak mint bérlőnek, és megegyezett az illetékesekkel, hogy a püspöki palota baloldali szárnyában működő 7-es számú (könnyűipari) líceummal cserél helyet a Hám János. Azonban az átadás és átvétel nem történt meg. Kónya László főtanfelügyelő-helyettes: "A döntés csakis és csakis a politika kezében van. Míg a politika nem lép, mi sem léphetünk". Ilyés Gyula az RMDSZ Szatmár megyei elnöke: "Most már csak egy lehetőségünk maradt: a dolgok állásáról tájékoztatjuk az országos vezetést!" /Sike Lajos: Prágáért sem adják a szatmári konviktust? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./"

"Aug. 11-18. között 13-ik alkalommal rendezték meg a Makfalvi Wesselényi Művelődési Egylet szervezésében a Nagy Pál alkotótábort Makfalván. A táborban készített alkotások évről évre gyűlnek, a közel százhatvan műből öt állandó kiállítást rendeztek be, jövőre kiadványt terveznek a tábor anyagából. Az alkotótábort idén az Illyés Közalapítvány támogatta. Jelenleg négy képzőművészeti tábor zajlik: Marosvásárhelyen, Szárhegyen, Kóródszentmártonban és Makfalván. Ha az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület felvállalná a hasonló jellegű rendezvények időpontjának egyeztetését, el lehetne kerülni a táborok egymásra torlódását. /Antal Erika: Jövőre katalógus is készül. Zajlik a Nagy Pál képzőművészeti alkotótábor Makfalván. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./"

"A Maros Művészegyüttes székházát az államosított ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvény értelmében visszakapta a református egyház. A művészegyüttesnek a megyei tanács kiutalt egy helyet és értesítette a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházat, hogy próbákra ide költöztetik az együttest. E döntést a színház vezetősége törvénytelennek minősítette. Kárp György, a színház gazdasági igazgatója kijelentette: A színház nem zárkózott el attól, hogy támogassa a Maros Művészegyüttest, próbahelyiségeket, raktárt viszont nem tudnak rendelkezésükre bocsátani, mert a termek már a színháznak is szűkösek. /Vajda György: Költözik a Maros Művészegyüttes. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./"

"Megnyílt a XXX. Tokaji Írótábor kétszáz hazai és határon túli magyar író, költő, irodalomtörténész és neves külföldi vendég részvételével. A három napos tábort Székelyhídi Ágoston, a Tokaji Írótábor kuratóriumának elnöke nyitotta meg, aki bevezetőben áttekintette három évtized munkáját, eredményeit. - A Tokaji Írótábor mára az egyetemes magyar irodalom értékteremtő személyiségeinek és értékelvű csoportjainak befogadásában látja legfőbb szerepét - hangsúlyozta hozzátéve, hogy a tábor az egymást elfogadó, elismerő, tisztelő magyar írók tábora. Az írótábor idei központi témája a Nemzeti irodalom és a globalizáció, vitaindító előadást Szegedy-Maszák Mihály, Czigány Lóránt, Gálfalvi Zsolt, Pomogáts Béla, Anton Hykish és Bányai János tartott. /Megnyílt a XXX. Tokaji Írótábor. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./"

"Évtizedeken keresztül nem lehetett Világoson az 1944-es szeptemberi eseményekről beszélni, mert az akkori atrocitások elkövetői még befolyásos emberek voltak a községben. Az 1944. szeptember végi napokon közönséges gyilkosságok történtek Világoson. Csizmadia Sándor már nem Világos község lakója, bátrabban meri feleleveníteni az eseményeket. Szeptember 19-én a magyar egységek már visszavonultak a településről, amikor megjelentek a faluból elmenekült Maniu-gárdisták. Csizmadia édesanyja kiszaladt az utcára, hogy megnézze, mi történik. A románok figyelmeztetés nélkül agyonlőtték. Petcovici Teodor, a csendőr és a falu bírája vezette a románokat. Összefogdostak a faluból néhány magyar embert: Kiss Györgyöt, Herrlingéket, apát és fiát, Frajna Istvánt és fiát, apját, Csizmadia Sándort, két ismeretlen gyorokit. Csizmadia Sándor ennyiükre emlékszik. Kivitték a falu szélére, s agyonlőtték őket. A cigány drótot kötött a lábukra, úgy húzta be őket a vályogvető gödrökbe, s betemette őket egy földréteggel. A tettesek ráparancsoltak, hogy hallgasson az esetről, mert megjárhatja. Utólag azt hazudták a faluba bevonult, s a helyi lakosság elleni bosszúhadjáratot leállító oroszoknak, hogy géppuskát találtak a magyaroknál, de azt a fegyvert senki sem látta soha. Nem is volt fegyvere egyetlen civilnek sem. Petica Stefan volt a bíró, nagyon jól ismerte a település minden lakójának vagyoni helyzetét. Miután Csizmadia Sándort és feleségét lelőtték, azonnal elhajtottak tőlünk 56 merinói juhot, elvitték a kocsit és a lovat. Soha vissza nem adták, semmiféle papír nem készült a rekvirálásról. Hárman maradtak árvák: a 16 éves nővére, a 6 éves húgom ő, ifjabb és ő, ifjabb Csizmadia Sándor. Árvák és szegények. A gyilkosság után három nappal kiásta apja holttestét. Fehér ládakoporsóban eltemették. A gyilkosok lelkiismeret-furdalás nélkül hagyták, hogy egész az árvák szegények maradjanak. Később szüleinek sikerült tisztességes síremléket állítania: Itt nyugszanak CSIZMADIA SÁNDOR élt 45 évet és neje GIZELLA élt 34 évet. Hősi halált haltak 1944. szept. 23-án Nyugodjanak békében. A sír mellett a Frajna család meggyilkolt tagjainak síremléke, a Herrling család, István, az apa, illetve fia, a mindössze 16 éves György emlékműve. - Ferenczes István Székely apokalipszis címmel megdöbbentő dokumentumkönyvet közölt a Maniu-gárdisták garázdálkodásairól, a lefejezett, agyonlőtt áldozatokról, a megetetett magyar trikolórról. A vasgárdista, nacionál-kommunista ideológián nevelkedett többségiek a mai napig nem hajlandók elismerni a tagadhatatlan történelmi tényt. A magyarországi Sarusi Mihály Fekete- Zaránd címmel nemrég közölt sokkoló hatású kötetet az egykori történelmi Zaránd megyében a két világháború végén elkövetett gyilkosságokról. /Ujj János: "Hideg napok" Világoson. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./"

"Hagyomány és identitás címmel került sor a Heltai Alapítvány és a Szarkaláb Együttes által szervezett IV. Szent István-napi Néptánctalálkozó keretében arra a konferenciára, amelyen az öt országból érkező hat néptáncegyüttes vezetője és esetenként önkormányzati képviselői vettek részt. Pillich László, a Heltai Alapítvány elnöke hangsúlyozta: egy kisebbségi kultúra képviselőinek annyi adatik meg, amennyit ki tudnak maguknak harcolni. Ezért nagyon fontos a civil önszerveződés. Ezek után sorra felszólaltak a jelenlévő csoportok képviselői, kiemelve sajátos nehézségeiket és eredményeiket. Elhangzott: a horvátországi magyarok száma a Trianon előtti 128 000-hez képest mára már 16 500-ra apadt. Pélmonostoron a II. világháború után még 3000 magyar élt, ma 800-an vannak. Nincs magyar nyelvű iskola, mégis megalakult a Pélmonostori Kulturális Egyesület, amelynek keretében asszonykórus, valamint gyermek és ifjúsági néptáncegyüttes működik. Juhász Sándor véleménye szerint erős a horvát nacionalizmus. A szlovákiai Zselizről érkező Kincső Néptáncegyüttes vezetője elmondta, hogy a nyolc és fél ezres lakosú felvidéki város 50-50 százalékban magyar-szlovák összetételű. Létezik egy-egy magyar és szlovák nyelvű általános és középiskola, s bár a lakosság összetétele fele-fele arányú, a szlovák nyelvű általános iskolába mégis több gyerek jár, mint a magyarba. /Köllő Katalin: IV. Szent István-napi Néptánctalálkozó. Hagyomány és identitás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./"

"Tizedik alkalommal gyűltek össze Válaszúton a mezőségi népzene- és néptánc kedvelői, hogy az egyhetes táborban tánctudományukat gyarapítsák. Idén háromszázötven résztvevő volt. Kallós Zoli bácsi, a tánctáborok lelke szerint sokkal jobb az idei tábor, mint például a tavalyi volt. Olyan előadók jöttek, mint dr. Andrásfalvy Bertalan, magyarországi egyetemi tanár, Pávai István, a marosvásárhelyi Zeneakadémia tanára, Borbély Jolán, a magyar népviselet szakértője, illetve Novák Ferenc, a budapesti Honvéd együttes művelődési igazgatója. A Kallós-kúria néprajzi múzeumában a három szoba zsúfolásig megtelt a magyar népi kultúra szebbnél szebb darabjaival. A külföldi vendégek körében a magyarországiak létszáma a legnagyobb. Őket követik lengyelek, németek, hollandok, svédek. Both Zsuzsa férjével együtt tanítja a válaszúti táncokat. Ők Kolozsváron is tanítanak iskolákban, és egy táncházat működtetnek a Tranzit-házban. Az általuk alapított Ördögtérgye táncegyüttessel a falvakba szoktak kijárni. /Valkai Krisztina: Addig vagyunk magyarok, amíg magyarul táncolunk és énekelünk. Tízéves a válaszúti népzene- és néptánctábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./"

"A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes augusztus 17-én magyarországi turnéra indul. Az augusztus 17- 26. közötti időszakban 6 magyarországi településen tart előadást. /Magyarországra indul a Hargita. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./"

"A Pozsony Ferenc egyetemi tanár által vezetett Kriza János Néprajzi Társaság nagy érdemei közé tartozik, hogy a hivatásos néprajzkutatók és népköltészeti gyűjtők mellett amatőrök kéziratban maradt gyűjteményeinek kiadását is fölvállalta. A társaság egyik idén megjelent kötete: Tamás István kézdiszentléleki kéziratos gyűjteménye /Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2002/. Ezt az 1980-ban elhunyt szerző még Domokos Pál Péter útmutatásával állított össze. /Iochom István: Egy falusi népköltészeti gyűjtő könyve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 17./"

"Az új magyar kormány eltökélt szándéka a kedvezménytörvény érvényben tartása, végrehajtásának biztosítása - jelentette ki Szabó Vilmos, a Magyar Miniszterelnöki Hivatal (MEH) határon túli magyar ügyekért felelős politikai államtitkára a Székelyszentistvánon szervezett emlékünnepségen. Az Orbán-Nastase-féle egyetértési nyilatkozatról szólva rámutatott, hogy a magyar fél mindaddig érvényben lévőnek tekinti az okmányt, amíg nem születik megoldás a nyitott kérdésekre. A Medgyessy-kormánynak szándékában áll még az idén módosítani a kedvezménytörvényt, méghozzá oly módon, hogy a velencei bizottság ajánlásainak eleget téve zárja le a nyitott kérdéseket. /Még az idén módosítanák a kedvezménytörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./"

"Erdély egyetlen iskolája viseli az államalapító magyar királynak, Szent Istvánnak a nevét. Székelyszentistván Csokfalvával és Atosfalvával képezi Hármasfalut. Az iskolaavatás nem felhőtlen körülmények között történt. Aug. 16-án Muszka József igazgató köszöntötte a vendégeket, közöttük dr. Kelemen Atillát, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnökét, Borbély László képviselőt, Burkhardt Árpád alprefektust és dr. Kötő Józsefet, az EMKE országos elnökét. Dr. Kelemen Atilla kiemelte: vannak gáncsoskodók, akik gondoskodnak róla, hogy ez az iskolaavató "magyar ügy" legyen. A prefektusi hivatal "nem hagyta jóvá" a névadást. - Kívánom, hogy még legalább ezer évig legyen magyar diákja ennek az iskolának! - zárta beszédét a szónok. Borbély László erélyesen visszautasította Victor Ciorbea volt parasztpárti miniszterelnök kijelentését, amely szerint az RMDSZ idejétmúlt képződmény volna, jobb, ha betagolódik a román pártokba stb. Az a tény, hogy 500 településen van magyar helységnévtábla is, hogy 5.500 magyar érettségiző volt az idén, hogy 4.700 hely van a magán- és állami egyetemeken a magyarul tanuló hallgatók részére, azt bizonyítja, hogy az RMDSZ egyáltalán nem "idejét múlta képződmény". Dr. Kötő József a Felső-Küküllő menti művészek tárlatának kapcsán jelentette ki: ezek a képzőművészek erdélyi lélekkel és európai szemmel élnek és alkotnak. Az iskola tanulói ünnepi műsort mutattak be, ennek alapját a nagy király Intelmei képezték Imre fiához. Aug. 17-én lovas legények és a helybeliek népes gyülekezete fogadta Csokfalva "határában" az érkező egyházi és világi vezetőket, személyiségeket, dr. Jakubinyi Györgyöt, Erdély római katolikus érsekét, Török Elek unitárius lelkészt, Ötvös József református lelkészt, Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, Szabó Károly szenátort, Borbély László képviselőt, Burkhardt Árpád alprefektust, Szabó Vilmost, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárát, az erdélyi és az anyaországi művelődési élet több ismert személyiségét. A Szent Imre tér és a Szent Imre park közepén áll Simorka Sándor alkotása, az 1031-ben meghalt Imre herceg egész alakos sárgaréz szobra. A szobrot Markó Béla a falu legidősebb lakosával, Szoboszlai Alberttel együtt leplezte le. Az ökumenikus istentiszteleten ünnepi szentbeszédet mondott dr. Jakubinyi György érsek, Török Elek unitárius esperes, Ötvös József marosvásárhelyi lelkész, püspök-helyettes, Kiss Dénes helybeli lelkész. Markó Béla szövetségi elnök ünnepi beszédében kiemelte: István király nemcsak egyházi, hanem világi értelemben is szent. Szent az, amit érettünk tett, hiszen ha országépítő munkája nem sikerül, mi sem volnánk. Tőle kapta a magyar nemzet ezer évét. A Szent István-i munka soha nem fejeződik be. Szabó Vilmos államtitkár tolmácsolta a m kormány elismerését a hármasfalusi közösség kilenc éve folyó következetes munkájáért, amellyel Szent István emlékezetét, kultuszát ápolják. A továbbiakban a magyar koronáról beszélt, amely több más mellett annak is a jelképe, hogy sosem mondunk le a korszerű jövőről. Aranyabroncsával láthatatlanul is összefog bennünket. Istentisztelet után a templomkertben, az 1998-ban felállított Szent István szobránál a hármasfalusiak nevében Somai József beszélt. A Sántha Csaba alkotta szobor talapzatához az emlékezés és tiszteletadás koszorúit helyezték el. /Bölöni Domokos: "Eljött immár Szent Istvánnak tisztelendő ünnepe". = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./"

"Augusztus 20-án Marossárpatakon a falu főterén felavatják Szent István kőszobrát, Miholcsa József szobrászművész alkotását. A nagy király személyiségét a szobor alkotója idézi fel. /Szoboravatás Marossárpatakon. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./"

"Aug. 17-én sajtókonferenciát tartott Roman Ioan ezredes, a Hargita Megyei Csendőrparancsnokság parancsnoka. Korondon, a zenét biztosító székelyudvarhelyi cég tulajdonosát és lemezlovasát állítólag csendőri túlkapás érte, ezért a nyilvánossághoz fordultak. Az ezredes közölte: nem történt csendőri agresszió, túlkapás, a helyszínen tartózkodó csendőrök jogszerűen jártak el. 20 millió lejes bírságot róttak ki Jére Ágoston cégtulajdonosra. Az ezredes azt állította, hogy a lemezlovast nem is bántalmazták. /Hecser Zoltán: Nem meghívásos alapon, hanem hivatalból... = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 19./ Korondon. Dézsy Károly(DJ Golyó) lemezlovast és Jére Ágoston hangosítót a Krónika lap szerint az éjfél után megjelenő csendőrök tettlegesen bántalmazták. Jére Ágoston nem tagadta az incidenst, de a procedúra lezárulásáig nem kívánt nyilatkozni. Dézsy Károly orvoshoz ment, amikor még látszottak a fojtogatásra utaló nyomok. Katona Mihály, Korond polgármestere tiltakozott az agresszív csendőri fellépés ellen. Roman Ioan ezredes, a Megyei Csendőrség parancsnoka kijelentette, hogy a csendőralakulat tagjai jogszerűen jártak el a rutinellenőrzés során, szerinte tettlegesség nem történt. /K. Z.: Két szempont arról, ami Korondon történt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 19./"

"A betfalviak elűztek négy cigány családot, kitették a szomszéd falu határába. Betfalván egyszer már volt konfliktus. A betfalvi incidens után a megyei rendőrparancsnok is állást foglalt: káros és veszélyes levezetni a tömegindulatokat bármilyen célcsoport ellenében. Előítéletek vannak mindkét részről. /Oláh István: Sebezhető demokrácia. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 19./"

"Az Erdély életében kiemelkedő szerepet vállaló történelmi családok leszármazottjait tömörítő Castellum Alapítvány harmadik alkalommal szervezte éves találkozóját Gernyeszegen. Aug. 17-én a gernyeszegi műemlék templomban gyűltek össze az alapítvány belföldi és külföldi tagjai. - Az éves találkozókon a központi témakör: Erdély múltja és a történelmi családok szerepe - tájékozatott Haller Béla, a Castellum Alapítvány elnöke. Idén dr. Vekov Károly történész Nemes elit és feladatvállalás Erdélyben címmel értekezett, dr. Tonk Sándor egyetemi tanár, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora Arisztokrácia és iskola Erdély múltjában címmel tartott előadást. Jelenleg a Castellum alapítványnak 171 tagja van. Az előadások mellett kirándulást szerveznek a környéken levő kastélyokhoz, aug. 18-án a kerelőszentpáli Haller-kastélyt, a radnóti Rákóczi-kastélyt, a küküllővári Haller-kastélyt és parkot, a bethlenszentmiklósi Bethlen-kastélyt és parkot keresik fel. /Simon Virág: VII. Castellum-találkozó. A történelmi családok szerepvállalása. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./"

"Aug. 16-án Mádl Ferenc köztársasági elnök megbízásából Görgey Gábor kulturális miniszter az államalapító Szent István király ünnepe alkalmából állami kitüntetéseket adományozott. A kitüntetettek között található néhány erdélyi személyiség is. A díjazottak névsora: Pauler Gyula-díjat kapott Pál-Antal Sándor, a Román Országos Levéltár marosvásárhelyi igazgatója, Életfa-díjjal Szilágyi Ferenc szilágysámsoni népdalénekest tüntették ki. Szinnyei József-díjat vehetett át Muckenhaupt Erzsébet, a Csíki Székely Múzeum könyvtárosa, a Népművészet Mestere-díjat pedig Demeter Antalné Jánó Annának adományozták. Kolozsvári kitüntetettje is van az augusztus 20-i ünnepségnek, Dávid Gyula irodalomtörténésznek, a Polis Könyvkiadó vezetőjének személyében, aki Wlassics Gyula-díjat kapott. A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést vehette át Szilágyi Enikő erdélyi származású színésznő, a Thália Színház színművésznője. Szilágyi Enikő a kolozsvári színházban is vendégszerepelt a nyolcvanas években, és játszott több román filmben is. /Augusztus 20-i állami kitüntetések. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./"

"Aug. 16-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában emlékeztek az államalapító Szent István királyra, az RMDSZ megyei és városi szervezete rendezésében. Ünnepi műsorral működött közre az Evangélium vegyes kar valamint a Boróka néptáncegyüttes énekszólistája, Tóth Katalin. Markó Béla az RMDSZ szövetségi elnöke és dr. Tonk Sándor történész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora szólt a keresztény magyar állam megalapítójáról. A szónokok beszéltek az apostol-királyról, nemzet- és államalapításról, továbbá az uralkodó Erdély politikájában betöltött szerepéről - egyházszervezetek létrehozása, gyulafehérvári székesegyház, várispánságok alapítása stb. - és nem utolsósorban a modernné, az európaivá emelkedés időszakáról is. Miközben népek és hatalmak tűntek el, az erdélyi magyar nép és nyelv, tömbben avagy szórványként, ám az összmagyarság részeként itt él ma is a Kárpát- medencében. /Járay Fekete Katalin: Megemlékezés Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./"

"A Református Világszövetség augusztus 17. és 24. között Nagyváradon tartja európai területi nagygyűlését, amelyre 30 ország 100, lelkészekből és megfigyelőkből álló küldöttsége kapott meghívást. A nagygyűlésre érkezett Erdélyi Géza, a Felvidék magyar református püspöke Szatmárnémetiben, a Láncos templomban hirdetett igét. Az újságnak nyilatkozva kifejtette, hogy a felvidéki református egyház a történelem alakulása folytán kétnyelvű lett. Tíz évvel ezelőtt még majdnem 30 ezerrel voltak kevesebben - nem merték vállalni hitüket az emberek -, most már közel 110 ezerre gyarapodott a református hívek lélekszáma, ebből 10-11 ezren vallják magukat szlováknak. Ezeknek az embereknek túlnyomó többsége elszlovákosodott, azokban a községeinkben él, ahol Trianon óta nincs magyar iskola, nem kaptak magyar nyelvű képzést, beolvadtak. Jelenleg iskolákat szerveznek, most óvoda-programot hirdettek, van két nyolcéves gimnáziumuk Rimaszombatban és Léván, és Rimaszombatban van még egy négyéves gimnáziumuk is. Az iskoláik a visszaszerzett saját épületeikben működnek, jóllehet a legtekintélyesebb, a hajdani Egyesült Protestáns Gimnázium épülete Rimaszombatban még mindig bírósági ügy tárgyát képezi. Sikerült visszaszerezni a földeknek körülbelül 75 százalékát, de épületeiknek kb. 70 százalékát még nem kapták vissza, húzzák-halasztják a peres ügyeket. Az óvoda-programra válaszul eddig 15 gyülekezet jelezte vissza, hogy készek indítani felekezeti óvodai csoportot. Az egyházi tanintézményekben dolgozó tanítók/tanárok jó esetben csak fizetésük kb. 90 százalékát kapják, és nincsenek prémiumok, de törvény születik róla rövidesen, hogy a pedagógusok egyforma elbírálásban részesüljenek. Az egyházak ellen a benesi dekrétumokat nem volt szabad érvényesíteni, ennek ellenére a református egyház egyik egyházmegyéjében öt templomot is elvettek és máig nem adták vissza. /Elek Anikó: Vendégünk volt Ft. Erdélyi Géza, a Felvidék magyar református püspöke. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 19./"

"Harmincéves a makfalvi múzeum, kezdeményezője néhai Fülöp Dénes tanár volt. A gazdag néprajzi anyag és az előszobában lévő szövő-fonóterem anyaga mellett helyi alkotók - Vass Áron, Suba László - munkáinak is helyet biztosít. A múzeum és az alkotótábor sorsa az utóbbi időben összefonódott. Az idei tábor aug. 18-án, vasárnap zárt. Fülöp Irén tanárnő - a Wesselényi Egylet elnöke, férje népművelői, szervezői tevékenységének hűséges folytatója - elmondta: az Illyés Alapítvány támogatta a tábort. A tábor méltán viseli Nagy Pál marosvásárhelyi festőművész nevét, tragikus halála is egy helyi tárlat megnyitásához kapcsolódik. Bálint Zsigmond albumot fog megjelentetni a makfalvi alkotótábor terméséből. /(bölöni): A makfalvi nyári karácsonyfa. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./"

"Aug. 18-án, vasárnap tartották Kibéden a Kibédi Seprődi János emlékünnepséget. A névadó 1874. augusztus 15-én született és ennek okán a faluban évente emlékünnepséget tartanak. Idén ezt összevonták a Szent István-ünnepséggel. A templomban Falka József református lelkész emlékezett meg államalapító Szent Istvánról. Az egybegyűltek ezt követően a Madaras Gábor Emlékmúzeumhoz vonultak és nem mulasztották el felkeresni a Seprődi család házát sem. /Korondi Kinga: Emlékünnepség Kibéden. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./"

"Székelykeresztúron az 1992-es népszámláláskor a város lakossága 11.159 fő volt, amelyből 10.675 magyar, 203 román, 264 cigány, 9 német, 1 cseh, 7 székely. A főbb vallásfelekezetek tagjainak száma: református 5054, unitárius 3617, római katolikus 1585, ortodox 261. A 2002-es népszámlálás előzetes adatai szerint most az összlakosság száma 9892, amelyből a stabil lakosoké 9672. Etnikum szerinti megoszlás: 9195 magyar, 220 román, 239 cigány, 5 székely, 12 német, 1 sváb. A mostani adatok alapján a népszámlálás idején több mint 200 székely tartózkodott külföldön. A főbb vallásfelekezetek tagjainak száma: 4462 református, 3481 unitárius, 1372 római katolikus és 226 ortodox. /László Miklós: Szomorú adatok Székelykeresztúrról. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 19./"

"Engel Károly /Kisszederejes, 1923. szept. 25. - Kolozsvár, 2002. aug. 12./ a kolozsvári Bolyai Egyetemen szerzett bölcsész diplomát (1947), utána néhány évig Nagyváradon középiskolai tanár (1947-1953), majd a nagyenyedi Bethlen Könyvtárban (1953-1955), utóbb a könyvkiadó kolozsvári szerkesztőségében (1955-1957) dolgozott, végül 1957-től 1988-as nyugdíjba vonulásáig a Román Akadémia kolozsvári Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetében, illetve könyvtárában volt kutató. Fő érdeklődési területe az irodalom- és művelődéstörténeti komparatisztika. Tanulmányaiban a román-magyar irodalom- és művelődéstörténeti hagyományok összehasonlító vizsgálatát végezte el. Két reprezentatív, magyar és román nyelvű tanulmánygyűjteménye (Két irodalom mezsgyéjén, Kriterion, Buk., 1984; Confluente literare, Kriterion, Buc. 1993) a kérdéskör első számú kutatójává avatja őt. Gazdag a fordítói munkássága, sok román nyelvű alkotás mellett néhány fontos latin nyelvű munkát is magyarra fordított. Jelentős a bibliográfusi munkássága is. A kutatók naponként fordultak hozzá segítségért valamilyen filológiai, levéltári vagy akár könyvtártudományi kérdéssel. Főleg bölcsész hallgatóik számára volt igen hasznos "intézmény". Az utóbbi időben nagyobb igényű egyháztörténeti kutatásokba kezdett, egy munkaközösség tagjaként. Írásainak jelenős részét Köllő Károly írói névvel jegyezte. /Engel Károly életéről és munkásságáról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./"

"A magyarországi kormányváltás óta első ízben hivatalos megbeszélést folytatott Budapesten a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetése a Határon Túli Magyarok Hivatalát felügyelő államtitkárral, Szabó Vilmossal. Az esemény után Tonk Sándor kifejtette: Szabó Vilmos hangsúlyozta: a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem ügye, az egyetem léte nem képezheti vita tárgyát, támogatása a jelen kormánynak is feladata. Az egyetem továbbra is számíthat a magyar költségvetésben eddig megítélt évi kétmilliárd forint támogatásra. - Ez az összeg két-három évig még biztosítja működésüket - szögezte le a rektor. Tonk kifejtette: a Sapientia Egyetem "egy olyan közösségi ügy, amelyet nem sajátíthat ki senki magának." - Habár az EMTE alapítványát 2000-ben az erdélyi történeti egyházak nyolc képviselője hívta életre, a Sapientia Egyetem építésében az egész erdélyi, sőt, az Erdélyen túli magyar társadalomnak is részt kell vennie - hangoztatta a rektor. A tárgyalások során felvetődött az egyes karok és szakok iránti idei gyér érdeklődés is. Tonk Sándor az okokat némely szakok indulásának késedelmes engedélyezésében, illetve a felvételi vizsgák "visszatartó hatásában" jelölte meg a rektor. /Pintér Attila, Budapest: Budapesten tárgyalt az EMTE vezetése. A Sapientia egyetem léte nem vita tárgya. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./"