"Képességvizsgának és útravalót tarisznyálónak minősítette Vida Katalin a hatodik alkalommal megrendezett Tövisháti Napokat megnyitó beszédében. Szilágycseh Művelődési Házában aug. 31-én nemcsak a helybéliek jelentek meg, hanem a zilahi, szilágysomlyói, kárásztelki civil szervezetek képviselői mellett budapestiek is. Kistáj a Tövishát Szilágy megyében, több mint húsz település tartozik hozzá, s Szilágycseh a központja, egyben székhelye a Tövishát Kulturális Társaságnak. Varga D. István, a társaság elnöke szerint a rendezvény az apadó magyar közösség megmaradását szolgálja. Egyed Ákos történész, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke Kossuth Lajosról beszélt. Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanszékvezető tanára "A tövisháti nyelvjárás - múlt és jelen" címmel tartott előadást. A program ezúttal is magába foglalta az Ipp Art művészcsoport tárlatának megnyitóját. Volt történelmi vetélkedő is, középiskolások részvételével. Meleg Vilmos nagyváradi színművész "Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza!" című előadóestje nagy érdeklődést váltott ki. /Fejér László: VI. Tövisháti Napok. Szülőföld, történelem, anyanyelv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./"

"Júl. 15-én temették Kolozsváron, a Házsongárdban Mester Zsolt írót /Marosvásárhely, 1929. máj. 3./ Nem idehaza halt meg, noha a Sulyok István Református Főiskola rektora volt három évig, majd súlyosbodó betegsége miatt visszavonult pilisborosjenői otthonába. Ideggyógyász-szakorvos volt, de nemzeti hovatartozása miatt nem dolgozhatott Kolozsváron, hanem két évtizedig ingázott Kolozsvárról Tordára. 1979-ben megjelent Koppantó című regénye, ennek nagy sikere lett. A nyolcvanas években eladta kolozsvári házát, Nagyváradra költözött. Onnan pedig fia után ment, Magyarországra. Június végén Mester Zsolt meghalt. Hamvait szülővárosában helyezték örök nyugalomra. /Fodor Sándor: Rendhagyó író - rendhagyó temetése. = A Hét (Bukarest), szept. 5. - Üzenet az úszó jégtábláról 353./"

"A Görgényi Református Egyházmegye kilenc évvel ezelőtt kezdte el a mezőségi, maros- és görgényvölgyi szórványmagyar településeken élő gyerekek táboroztatását Maroshévíz Bradulra átkeresztelt Bánffy-fürdőjén. A Maros, Beszterce-Naszód és olykor Hargita megyei résztvevőknek alkalmuk nyílik anyanyelvükön tanulni énekelni, írni, olvasni. A táborozó gyermekek román iskolába járnak. Az első szórványtábort Magyarrégenben, majd Szászrégenben tartották, azóta pedig Maroshévízen. Pályázatukra az idei kormányváltás után még csak válasz sem érkezett az Illyés Alapítványtól. /Szucher Ervin: A pap bácsi emlékezteti, hogy magyarok vagyunk. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./"

"Kovács László külügyminiszter bukaresti tárgyalásai befejezése után az elért eredményekről nyilatkozott. Az erdélyi magyarságnak azt ígérte: Budapest anyagi támogatása nem csökken, csak átlátható lesz, s többé nem fordul majd elő olyan helyzet, hogy a kormányhoz közel állók kevésbé fontos rendezvényeire százmilliók, igazán fontos célokra pedig alig néhány tízezer forint jusson. Mostani látogatása eredményes volt, sikerült mindkét célját elérnie. Egyik, hogy megerősítse: az új magyar kormány fontosnak tekinti a jó viszonyt, az együttműködés erősítését Romániával. A másik, hogy konkrét ügyekben is hozzájáruljon a látogatás az együttműködés bővítéséhez és a bizalom erősítéséhez. - Minél jobb a két kormány közötti együttműködés, annál többet tudunk tenni a Romániában élő magyarságért, annál hatékonyabban tudjuk őket támogatni, szögezte le. Kovács szorgalmazta a csíkszeredai főkonzulátus megnyitását, a Vállaj-Csanálos közúti, illetve az ágerdőmajori vasúti átkelő nemzetközivé tételét és a Létavértes-Székelyhíd közúti határátkelő megnyitását. Szorgalmazta a határ menti együttműködést, illetve a háromoldalú együttműködést, elsősorban Magyarország, Románia és Jugoszlávia, illetve Magyarország, Románia és Ukrajna között. Két konkrét esetre kérte a román fél támogatását: az egyik a Mol Rt. részvétele a Petrom olajtársaság, a másik az OTP Rt. részvétele a Román Kereskedelmi Bank privatizációjában. Kovács hangsúlyozta: "mi nagyra értékeljük az RMDSZ politikáját, azt a körültekintő, bölcs, megalkuvást nem ismerő, de ésszerű kompromisszumokra mindig hajlandó politikát, amely nem konfrontációra, hanem éppenséggel megállapodásra törekszik. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ez sokkal eredményesebb, mint a harcias kakaskodás, aminek semmilyen gyakorlati eredménye nincs." /T. SZ. Z.: Eredményesebb az ésszerű kompromisszum a harcias kakaskodásnál. Interjú Kovács Lászlóval, Magyarország külügyminiszterével. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./"

"Az RMDSZ kitart a nemzeti államként való meghatározás törlése mellett. Nem mond le az RMDSZ arról a - több mint tízéves - követeléséről, hogy töröljék a román alkotmány első cikkelyéből Románia "nemzeti államként" való meghatározását. Az RMDSZ által a parlament alkotmányozó bizottságához benyújtott csomag még további, a kisebbségi közösségek jogállására vonatkozó javaslatokat is tartalmaz. Köztük szerepel az anyanyelv közintézmények és bíróságok előtti használatának alkotmányos szavatolása is mindenütt, ahol a kisebbség aránya eléri a 20 százalékot. Az RMDSZ javaslata szerint az alkotmány első cikkelyében szereplő, Románia "nemzeti államként" való meghatározása helyett: "Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan állam" szerepeljen. Az egységes állam csak a föderatív berendezkedést zárja ki - magyarázta Eckstein-Kovács Péter. - Azon belül lehetnek autonóm területek. Az RMDSZ javaslata a román államot "a román állampolgárok szolidaritására" alapozza. Az 1991-ben elfogadott alaptörvény 4. szakasza szerint "az állam alapja a román nép egysége", ez viszont asszimilációs törekvéseknek válhat a kiindulópontjává. Az RMDSZ következő javaslata: "a nemzeti kisebbségi közösségek államalkotó tényezők". Ehhez kapcsolódik: a nemzeti közösségek identitásának megőrzését, fejlesztését és kinyilvánítását szolgáló intézmények az autonómia és a szubszidiaritás elve alapján működnek. A kisebbségi nemzeti közösségek státusát külön sarkalatos törvénynek kell szabályoznia. A hivatalos nyelvre vonatkozóan a következő megfogalmazást javasolja az RMDSZ: "Azokban a területi-közigazgatási egységekben, amelyekben a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek aránya meghaladja a 20 százalékot, biztosítják az illető nemzeti kisebbség nyelvének használatát szóban és írásban a helyi közhatóságok, a dekoncentrált közigazgatási hatóságok, valamint a bíróságok előtt". Szerepel a javaslatok között a hagyományos település- és utcanevek, valamint egyéb földrajzi elnevezések kisebbségi nyelven való kifüggesztésének garantálása is. Az RMDSZ-csomag további, a jogállamiság megerősítését célzó javaslatokat is tartalmaz. /B.M., G.Á.: Államalkotó tényező lesz a magyarság? = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./"

"Szatmárnémetiben három általános iskolákban az alacsony gyereklétszám miatt az idei tanévben nem indul első osztály magyar tagozaton. Eddig, iskolakezdés előtt tíz nappal alig tíz gyermek iratkozott be a szóban forgó intézményekbe, a törvény értelmében pedig 25 fővel indulhat osztály (olyan településeken, ahol egyetlen osztály van, 10 gyermekkel is engedélyezik). /(anikó): Három általános iskolában nem indul első osztály magyar tagozaton. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 6./"

"Szept. 6-8-a között Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem a házigazdája a Magyar Professzorok III. Világtalálkozójának. A rangos rendezvényt Tőkés László és Tempfli József püspökök nyitják meg. A meghívott előadók között van a kárpát-medencei és a nyugati magyar tudományos élet több jeles képviselője. Kovács Béla, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, a Temesvári Műszaki Egyetem professzora, a Világtalálkozó főszervezője elmondta, hogy a szervezetnek januárban 605 tagja volt - 342 anyaországi és 263 külföldön élő professzor. A programban öt témakör megvitatása szerepel: Anyanyelv, Tudományos továbbképzés, Nemzetközi kapcsolatok, A Partiumi Keresztény Egyetem, Az MPV tudományos szekciói. A munkabizottsági ülések során egy hatodik témakörben is lesznek előadások, ez a "visiting" professzori rendszer, amelynek célja éppen az erdélyi magyar magánegyetemi hálózat megerősítése, ha kell, akár nyugati professzorokkal is. A plenáris üléseken 59 előadó mutatja be dolgozatát, ami nagyon nagy szám. Kovács Béla előadásának címe Magyar Egyetem Partiumban - története és eredményei. A Partiumi Keresztény Egyetemen idén 11 szakra hirdettek felvételit, tavaly 670 hallgatójuk és 125 tanárunk volt, jövőre az új szakokkal együtt 880 hallgatóra számítanak. A magyar államtól kapott pénzből mini campust hoztak létre, felújították az Arany János Kollégium régi szárnyát és az ősszel avatják fel az új, a XXI. századi követelményeknek megfelelő kollégiumot. /(Pataki Zoltán): Magyar Professzorok III. Világtalálkozója Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./"

"Letörölték a magyar nyelvű feliratot a Beszterce-Naszód megyei Magyarnemegye kétnyelvű táblájáról. Annak idején a kétnyelvű felirat a helyi tanács ellenállásába ütközött. Nem értettek egyet a Magyarnemegye elnevezéssel, kérve a román elnevezés tükörfordítását, amiből Alsónemegye származott volna. Végül kénytelenek voltak a hivatalos közlönyben megjelent helységnevet elfogadni. /Letörölték a magyar nyelvű feliratot... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./"

"Aug. 31. és szept. 1. között másodjára rendezték meg a Hosszúmezői Napokat. A kulturális műsor alkalmával előbb helybeli gyermekek léptek színpadra; népdal- és vers-összeállításukat Homei Erzsébet rendezte. A Búzavirág Együttes tagjai nagy sikerrel adták elő a hagyományos csősztáncot, a református asszonykórus egyházi énekeket énekelt, majd a Mini Max tánccsoport következett. Nem maradtak ki a sportrendezvények sem. /Berszán Blanka: Falunapok Hosszúmezőn. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 6./"

"A Beszterce-Naszód megyei Felőr 880 lelket számláló református egyházközösségének dalárdája száz éves múltra tekinthet vissza. Folyamatos működése rövid ideig a 90-es évek derekán szakadt meg. Az 1995-ös imaházépítés és az 1996-os templomjavítás után, Gáll Mihály lelkész és Szász István tanár-karnagy kezdeményezésére és áldozatos munkája nyomán újra alakult a kórus. /100 éves a felőri egyházi kórus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./"

"Szept. 2-án Felsőbányán megnyílt a Nagybánya Képzőművészeti Alapítvány VII. nyári alkotótábora, 14 hazai és határon túli művész gyűlt össze. A megnyitón Alföldi László, Magyarország kolozsvári főkonzulja mellett helyi önkormányzati és RMDSZ képviselők is megjelentek. Véső Ágoston festőművész, a tábor vezetője elmondta, hogy 140 kép létezik az eddigi táborozások eredményeként, ez egy leendő felsőbányai képtár alapköve. /Hitter Ferenc: Festőtábor nyílt Felsőbányán. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 6./"

"Dr. Szakály Sándor történész, a Duna Televízió alelnöke rendkívül fontos kezdeményezésnek tartja a Partiumi Magyar Napokat. Ha ezt rendszeressé tudják tenni, akkor az emberek identitása is erősödhet, és megmutatja a többségi nemzetnek, hogy a magyar kisebbség milyen formában és minőségben járul hozzá az ország kulturális, művészeti életéhez. Dr. Szakály Sándor a konferencián a határon túli magyarok helyzetéről tartott előadást. Az integrálódás nem egyenlő az asszimilációval. A Duna TV alapvető célja, feladata és küldetése, hogy a határon túl élő magyarságot összekösse a Magyarországon élőkkel, ugyanakkor egymás gondjairól, vagy éppen eredményeiről tudósítsa őket. Hogy hogyan alakítják sorsukat azok, akik kisebbségben élnek, azt rájuk kell bízni. "Nekünk Magyarországon egyetlenegy feladatunk és kötelességünk az, hogy minden erővel támogassuk azokat a törekvéseket, amelyeket megfogalmaznak." - szögezte le a történész. /Benedek Ildikó: A Duna Televízió megőrzi semlegességét, miközben a határon túli magyarság érdekeit szolgálja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 6./"

"Adrian Nastase kormányfő úgy értékelte: Kovács László magyar külügyminiszter romániai látogatása "nagyon sikeres volt", szerinte "pozitív hangulat" uralta a megbeszéléseket, amelyek során kiderült, hogy a felek "tágabb kérdésekre" kívánnak összpontosítani, nem csupán a napirenden régóta szereplő kényes problémákra, vagy a státustörvénnyel kapcsolatos kérdésekre. A találkozón Nastase és Kovács arról is tárgyalt, hogy a román kormánynak szándékában áll nagyobb mértékben támogatni a magyarországi románokat, és bátorítani kívánja a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat is. A kormányfő reméli, hogy az ősz folyamán sorra kerülő magyarországi látogatása alkalmával újabb együttműködési lehetőségeket is találnak. A miniszterelnök reményét fejezte ki az iránt, hogy látogatásáig Budapest módosítja a státustörvényt. /Nastase elégedett Kovács látogatásával. A kormányfő bízik a státustörvény módosításában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./"

"A magyar-román stratégiai partnerség azt jelentené, hogy a múltra valóban, mindkét ország és nép akaratából, végérvényesen fátylat borítanak, megbocsátanak egymásnak minden korábbi, vélt vagy valós bűnért, következetlenségért és tettlegességért egyaránt. Miért éppen idén júliusban jutott eszébe Romániának, hogy új viszonyt hozzon létre Magyarországgal? - tette fel a kérdést Tibori Szabó Zoltán. Románia eddig a kisebbségi jogokat nemzetközi nyomásra és fogcsikorgatva sdts, a magyart itt még mindig ellenségnek tartják, megbízhatatlan elemnek. A stratégiai partnerség elsősorban Románia számára fontos, hangsúlyozta az újságíró. Bukarestnek ugyanis a NATO-ba történő bejutás érdekében be kell bizonyítania, hogy a szomszédaival teljesen harmonikus kapcsolatokat épített ki. Mit kaphatott Magyarország cserében? Talán azt, hogy a Nastase-kormány továbbra is eltűri a státustörvény romániai alkalmazását? Eleget kért Magyarország ezért a nagyvonalú gesztusért? Kovács László külügyminiszter szerint a magyar kormány a státustörvény módosítását úgy kívánja elvégezni, hogy az négy kritériumnak egyszerre tegyen eleget: a módosított törvény az eredeti célokat megőrizze, vegye figyelembe az európai normákat és ajánlásokat, feleljen meg Magyarország és a határon túli magyarság érdekeinek, és a szomszédos országok is rábólintsanak. Tibori leszögezte: ennek a négy kritériumnak egyidejűleg nem lehet eleget tenni. Kovács László azt is kérte Bukarestben a tárgyalópartnereitől, hogy támogassák a Mol Rt.-t a Petrom, illetve az OTP-t a Román Kereskedelmi Bank magánosításáért folytatott versenyben. Az országos olajtársaság és a legnagyobb hazai bank magyar tulajdonba segítése lenne a stratégiai partnerség ára? /Tibori Szabó Zoltán: Stratégiai kérdések. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./"

"Kolozsvár Donát negyedi RMDSZ-körzetének elnöke, Somogyi Gyula tisztázta: más a kolozsvári magyarság helyzete, mint a szórványban élő, vagy a tömbmagyarságé. Az egyik negatívum Funar polgármester és döntései, amelyek bizonyára befolyásolják az elvándorlási szándékot. Somogyi tiltakozott azon nézet ellen, hogy a kolozsvári magyarság elszórványosodott. Mintegy 60 ezer magyar él a városban, és ez nem jelenthet szórványt. Kolozsváron működik a legtöbb civil szervezet, és az erdélyi szervezetek központjai is itt találhatók. Kolozsváron él az egyik legnagyobb erdélyi magyar közösség, de nem tudtak annyit kiharcolni a magyarságnak, amennyit a székelyföldiek, partiumiak elértek. A Sapientia Egyetemnek csak a rektori hivatala van Kolozsváron, bár idén talán indulnak szakok is. A Donát negyed magyarsága mintegy 4500 személyt jelent, a szervezet a megalakuláskor 2600-2800 tagot számlált, jelen pillanatban 1400-1500 közötti a létszámuk. Nagyjából az idősebb generáció kapcsolódik be az RMDSZ munkájába. Önálló székházuk nincs. /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a kolozsvári magyarság? Körzeti megmaradás (XI.) = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./"

"Szept. 6-án Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem székhelyén megkezdődött a Magyar Professzorok III. Világtalálkozója. A háromnapos találkozót az 1998-ban alakult Magyar Professzorok Világtanácsa (MPV) rendezi a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tudományos testületének közreműködésével. A megnyitón Tőkés László református és Tempfli József katolikus püspök köszöntötte a világ három kontinensének 14 országából érkezett mintegy 180 professzort. Az eddigi találkozók hagyományainak megfelelően a nyitónapon kitüntetéseket adtak át. A magyar nyelvű felsőoktatásért végzett tevékenységet elismerő Nagy Lajos-érmet idén Tőkés Lászlónak és Tempfli Józsefnek ítélték, az oktatói és a tudományos munkásságot elismerő Fehér Dániel-érmet pedig hét professzor vehette át. A plenáris előadások és a munkabizottsági ülések tapasztalatai nyomán a résztvevők ajánlásokat fogalmaznak meg Mádl Ferenc köztársasági elnök, a magyar kormány, valamint az MTA, az egyetemek és a kutatóhelyek számára. /Magyar Professzorok III. Világtalálkozója. 14 országból 180-an jöttek el. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./"

"Sikeresen zárult az aug. 19-29. között a Márton Áron Szakkollégium által rendezett III. Márton Áron Nyári Egyetem. A százötven főnyi résztvevő a határon túli magyar vidékekről érkezett. Csak aki minden kötelező előadáson részt vett, és aláíratta indexét az előadóval, kaphatta meg ösztöndíjának második részletét a nyári egyetem utolsó napján. Az Egerben és Ópusztaszeren tett látogatást a Balaton követte, majd Budapest. /Boné Ferenc: III. Márton Áron Nyári Egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./"

"Szept. 8-án megnyílt Bukarestben a kisebbségi színházfesztivál. I. L. Caragiale Zűrzavaros éjszakáját játszották fesztiválindítóként a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának színészei. A Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásában Salom Aléchem: Hegedűs a háztetőn, illetve a Kolozsvári Állami Magyar Színház Marie Jones: Kövekkel a zsebében darabját mutatja be. Szept. 9-én Egressy Zoltán: Kék, kék, kék című darabját játsszák a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem színház szakos diákjai. Este a Marosvásárhelyi Ariel Színház lép fel Daniel Defoe: Példás történet (Moll Flanders) színművével, egyidőben más helyen a Csíki Játékszín Moliere Az úrhatnám polgárjával. Szept. 10-én Petőfi Sándor: A helység kalapácsát eleveníti meg a Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház. Hattól Madách Az ember tragédiáját mutatja be a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Állami Magyar Színház. Szept. 11-én Tamási Áron: A csoda című darabját látható a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Állami Magyar Színház előadásában. Szept. 12-én következik Vajda Katalin Anconai szerelmesek a Szatmári Északi Színház Harag György Társulata bemutatásában, 18 órákor Ben Johnson: Volpone című darabját a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata adja elő, este a Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház és Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Állami Magyar Színház közös produkciójaként jelenik meg a John Gay: Filléres komédiája. Szept. 13-án Németh Ákos: Müller táncosaiként lejtenek a Váradi Állami Színház Szigligeti Társulat színészei, ugyanitt délután A. P. Csehov: Mi lett a nővel? című előadást mutatja be a Szatmári Északi Színház Harag György Társulata. Az utolsó napon Stanislaw Wyspianski: Menyegző című darabját a Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház játssza. /(Bíró Hajnal): Klasszikus darabok a kisebbségi színházak színpadán. Színházi fesztivál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./"

"Szept. 7-én Gyertyámoson Szász Enikő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke, megyei tanácsos átnyújtotta az első ötven kérelmező rég várt magyar igazolványát. A gyertyámosi maroknyi telepes magyarság az 1989. decemberi eseményeket követően is csak hosszú idő múltán talált magára. Gyertyámoson a legutóbbi népszámláláskor mindössze százötvenen vallották magukat magyarnak, és közülük hatvannégyen igényelték a magyar igazolványt. Az arány egyike a legjobbaknak a megyében. /Sipos János: A gyertyámosi közösség ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./"

"Szept. 6-án Szatmárnémetiben, az Északi Színház stúdiótermében tartották meg a Mecénás Társaság idei első találkozóját, amelyre mintegy hatvan, a Harag György Társulatot eddig is aktívan támogató üzletember és közéleti személyiség kapott meghívót. A társulat eredményeit és gondjait Lőrincz Ágnes társulatigazgató és Kulcsár Edit dramaturg, a Proszcénium Alapítvány elnöke ismertették a megjelentekkel. Szatmárnémetiben létezik egy évről évre erősödő réteg, amely nemcsak igényli, hogy színháza legyen, de tenni is hajlandó annak fenntartásáért. A Mecénás Társaság (amelynek új igazgatója Baranyai Attila) segítségével az új évadban a társulat hat előadást igyekszik önerőből színpadra állítani. A Proszcénium Alapítvány működésének évei alatt három lakást és több technikai segédeszközt sikerült vásárolniuk a magyar társulat számára, négy másikkal pedig ezen kívül is rendelkeztek, fiatal színészeik számára további lakásokat is kell bérelniük. /Báthory Éva: Péntek este tartották meg a Mecénás Társaság idei első találkozóját. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 9./"

"Szept. 7-én a falu legnagyobb szülöttére, Debreczeni Márton bányamérnök-költőre emlékeztek Magyargyerőmonostoron. Jelen volt Alföldi László kolozsvári főkonzul, Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke, Egyed Ákos professzor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője is. Debreczeni Márton munkásságáról Debreczeni-Droppán Béla történész-levéltáros beszélt. Debreczeni Márton /1802-1851/ a kolozsvári Református Kollégium után a selmeci bányászakadémián folytatta a tanulmányait, majd visszatért Erdélybe, ahol több találmányát is rendszeresítette. Nevéhez fűződik többek között Erdély első gőzgépének üzembe helyezése 1838-ban, valamint az olvasztást megkönnyítő csigafúvó feltalálása. 1848-ban Kossuth pénzügyminisztériumának tanácsosa, egy évvel később pedig erdélyi pénzügyminiszteri biztos lett. A szabadságharc leverése után perbe fogták, állásából elbocsátották, a meghurcoltatásokat meggyengült egészsége már nem tudta elviselni, 1851-ben halt meg. Leleplezték a költő-bányamérnök emléktábláját, Egyed Ákos történész méltatta Debreczeni Márton életművét. A megemlékezés a Debreczeni Márton Tájháznál folytatódott. Sinkó Kalló Katalin, a ház megálmodója és kivitelezője emlékezett: ezelőtt nyolc esztendővel merült fel az ötlet, hogy a házat a falu és a vidék sajátosságait megőrző és bemutató tájházzá alakítsák. /Sándor Boglárka Ágnes: Magyargyerőmonostor magyarságünnepe. 200 éve született Debreczeni Márton. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./"

"A budapesti Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány kiadványának legújabb száma /Pro Minoritate 2002/Tavasz/ azt vizsgálta, ami Európában zajló nemzetiségi és nemzeti kérdésekben végbemegy. A nemzeti államok funkcióinak az Európai Unióban történő csökkenésével párhuzamosan felértékelődnek a kulturális sokszínűség szempontjából egyenrangú, történelmi identitással rendelkező közösségek. A kisebbségek helyzetét a tagállamokon belül kell rendezni. A folyóirat foglalkozott a nagybányai művészteleppel, a művésztelepnek a román-magyar képzőművészeti kapcsolatokban betöltött szerepével is. /Németh Júlia: Pro Minoritate 2002/Tavasz. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./"

"Az Európa Tanács jogi bizottsága a múlt héten Párizsban tanácskozott. Napirenden - egyebek között - a Magyarország határain kívül élő magyarokról szóló törvény is szerepelt. Az eredeti terv szerint, Erik Jürgens holland szocialista raportőr javaslatára, szeptemberben kellett volni erről. A jogi bizottság azonban januárra elnapolta a magyar kedvezménytörvény tárgyalását. Frunda György szenátor, az Európa Tanács jogi bizottságának tagja tájékoztatott arról, hogy ülésen kifejtette az RMDSZ véleményét: román állampolgárok, de identitás, kultúra szempontjából a magyar nemzethez tartoznak. A spanyolországi katalánok hangsúlyozták, hazájukban elfogadott jogi állapot, hogy mindenki ahhoz a nemzethez tartozik, amelyikhez akar. Ugyanezt mondták a hollandok, akik kijelentették, hogy különbség van az emigránsok és a történelmi kisebbségek között, akik feje fölött a határok mozogtak. Frundának sikerült meggyőzni Erik Jürgenst arról, hogy külön tárgyaljanak a hagyományos nemzeti közösségekről, arról, hogy milyen jogok illetik őket meg, és külön arról, hogy kik az emigránsok. Ami a státustörvényt illeti, Jürgens elfogadta a racionális érveket, hogy sokkal egyszerűbb a már létező törvényből kiiktatni azokat az előírásokat, amelyek nem felelnek meg a nemzetközi normáknak, meghagyni azokat, amelyek működnek, és a törvényalkalmazás már beindult folyamatát továbbvinni. Ionel Olteanu román képviselőnek válaszolva kijelentette: nem az az érdeke az Európa Tanácsnak, hogy bíró legyen, pálcát törjön valaki felett, hanem az, hogy, mind Magyarország, mind a szomszédos országok számára elfogadható, és a nemzeti közösségek hasznát szolgáló kompromisszumos megoldást találjon. Ionel Olteanuról az egész román-magyar viszonyt egy feszült, erőltetett, nehezen működő kapcsolatnak állította be a mostani ülésen, Párizsban. Az újságíró /Mózes Edith hozzátette: - Történt ez aközben, amikor a magyar külügyminiszter Romániában éppen "mosolypolitikát" folytatott román kollégájával és magával a miniszterelnökkel. /Mózes Edith: Az Európa Tanács nem bíró akar lenni. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./"

"Több mint 210 ezer román állampolgárt fordítottak vissza a határról az év első nyolc hónapjában, miután nem teljesítették a kiutazáshoz szükséges feltételeket, adta hírül az Adevarul című napilap. A legtöbb esetben azért hiúsult meg a határ átlépése, mivel a kiutazó nem tudta igazolni a tervezett külföldi tartózkodás idejére kötelezően előírt devizaösszeget. /Határról visszafordított kiutazók. Nem teljesítették az utazási feltételeket. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./"

"Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke értékelte a kormánypárttal megkötött egyezményt. Borbély védte a protokollumot, nem érti azokat, akik szerint az egyezményt fel kell mondani. A protokollummal megszületett egy olyan tárgyalási keret, mely lehetővé teszi, hogy a magyarságot érintő kérdéseket felvessék és aránylag rövid idő alatt megoldják. Sok pontban sikerült elérni módosítást, javítást. Szólni kell arról a kialakulóban levő anyagi háttérről, mely a földek, az erdők, az ingatlanok visszaadásával születik meg. Eddig visszakerült az egykori tulajdonosokhoz több mint 150 ezer ha erdő. Az egyházi ingatlanok kérdése: az egyházakkal is egyeztetett módszertani útmutató a kormány asztalára is került. Borbély reméli, szeptember végéig azt jóváhagyják. A másik kényes pont a költségvetésé, amely szintén tételesen szerepel a protokollumban. Szerepel ugyan az egyezségben, de még megoldásra vár a kártérítési törvény, amely azoknak szolgáltatna történelmi igazságot, akik valamely ok miatt természetben nem kaphatják vissza egykoron államosított ingatlanaikat, javaikat. Az anyanyelvi oktatásban sikeres a marosvásárhelyi Bolyai vagy a brassói Áprily Líceum ügye, jórészt a máramaroszigetié is. Pusztinán és Klézsén is, a szülők kérésére végre beindul az anyanyelv oktatása, abban a reményben, hogy példájukat rövidesen mások is követni fogják. Nagyobbak a gondok a főiskolai oktatás terén. A marosvásárhelyi orvosin jövőre már külön beiskolázási számot állapítanak meg, a kolozsvári Babes-Bolyain viszont még nem jutottuk előbbre. /Gyarmath János: A "protokollum" hozadéka. Interjú BORBÉLY LÁSZLÓval, az RMDSZ ügyvezető alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./"

"A kolozsvári Krónika aug. 10-i számában kétoldalas összeállítás jelent meg abból a Transindex című internetes fórumon folyó csevegésből, amely az RMDSZ csúcsvezetésének közpénzgazdálkodását, a magyar és román államtól kisebbségtámogatásra kapott összegekkel való sáfárkodását feszegette. Elsőként Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke reagált, de nagyon gyanús körülmények között: a párt szócsövének mondott Romániai Magyar Szóban egy hír jelent meg - éppen aug. 10-én (!) - arról, hogy Takács interjút adott a Magyar Hírlapnak, természetesen cáfolva minden, a szövetséget ért vádat. Ám ezt az állítólagos interjút a balliberális budapesti lap internetes honlapjának nem lehetett megtalálni. Takács szerint hazugság, hogy az RMDSZ vezetői a Communitas Alapítvány révén főleg hozzájuk közel álló intézményeket támogattak. Hazugság, hogy az alapítvány elnökeként Markó Béla kivételezett helyzetbe hozott olyan lapokat s egyéb intézményeket, amelyeket ő maga irányít, illetve amelyek közel állnak hozzá. Az igaz ugyan, hogy Markó lapja (a marosvásárhelyi Látóról van szó) is kapott egy csomó pénzt, de ez csak egy kiadvány volt a megannyi támogatott közül. A Népszabadság aug. 27-i számában Tőkés László püspököt vádolták. A püspök "saját rendezvényének" állítják be a Református Világszövetség európai területi nagygyűlését, amelyet együtt támogatott a leköszönt jobboldali magyar és a még mindig regnáló baloldali román kormány. A Népszabadság a Fidesz lapjának nevezte azt a Krónikát, amelynek egyik társtulajdonosa Verestóy Attila. A Népszabadság elhallgatja, hogy a lap nem adományként kapta a számára megítélt összegeket a megnevezett alapítványoktól, hanem konkrét projektekre és invesztíciós tervekre (pl. egész Erdélyre kiterjedő lapterjesztési és csomagküldő hálózat kiépítésére, amely évtizede várat magára). A Magyar Hírlap aug. 31-i számában Takács Csaba ügyvezető elnök Tőkés püspökről és a Reform Tömörülés tagjairól mint magyar közpénzekből agyontámogatott magánemberekről beszélt, hozzájuk sorolva Szász Jenő udvarhelyi polgármestert és Boros Zoltán tévést is, mi több, a Krónika mellett immár az Erdélyi Naplót is a "legtámogatottabb" lapnak nyilvánította. Ez már ízléstelenség. Időközben folyamatosan jelentek meg más érintettek magyarázkodásai a befolyt és elköltött meg állítólag visszautalt pénzek sorsáról. Előbb Kuszálik Péter "tisztázta" a Markó lapjának számos támogatója közé sorolt, látszólag "ártatlan" Aranka György Alapítványt (Krónika, aug. 24.), majd Borbély László mentegette a Communitast és a forintnyelő automataként működő Bernády Alapítványt (uo., aug. 31.). /Dénes László: Megindult a maszatolás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 10./"

"Erdély több városának iskoláiban összevonják a magyar tannyelvű elemi osztályokat. Évről évre csökken a magyar osztályok száma az erdélyi tanintézményekben. Szatmárnémetiben feleannyi első osztályt indítottak tavaly, mint ahány nyolcadik végzett, Besztercén egyetlen magyar első osztály indul az idén, 16 tanulóval. Kolozs megyében Török Ferenc, Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a csökkenés folyamatos ugyan, de nincs ok az aggodalomra, hiszen a román osztályok aránya ennél sokkal nagyobb mértékű csökkenést mutat. A beiskolázási terv szerint Kolozsváron húsz magyar első osztály indulna, a tanfelügyelő szerint azonban végleges adatokat a tanév megkezdésekor lehet mondani. Mint elmondta, a gimnáziumi oktatás terén jónak mondható a helyzet, ugyanis a Természettudományi Gimnázium 15 új helyet kapott. A szakiskolákban azonban a tervezett négy osztályból mindössze kettő indul. Maros megyében a gyermeklétszám-csökkenés főleg a községi és falusi iskolákban hangsúlyos. Wellmann Richárd, a koronkai általános iskola igazgatója elmondta, 60 óvodás és 120 iskolás jár a koronkai iskolába, ahol minden pedagógus szakképzett. Egyes osztályok 10-11 tanulóval indulnak, ez az iskola fennmaradását is fenyegeti, holott a megyében elismerik a koronkai tanintézményt. Míg Szatmár megye falvaiban növekszik, Szatmárnémetiben drasztikusan visszaesett az idén első osztályba beiratkozottak száma. Az elmúlt tanévben a megyeközpontban feleannyi első osztályos kisdiák volt, mint amennyi nyolcadikos végzett. A 14-es számú általános iskolában, például pár évvel ezelőtt még 13 párhuzamos (ebből 3-4 magyar tannyelvű) osztály működött, az idén pedig három elsőt - ebből egy magyar tannyelvűt - indítanak, de ehhez is két iskolából vonták össze a diákokat. Eddig az alacsony létszám miatt a megyeközpont három iskolájában nem indul magyar első osztály, az ezekbe beiratkozottakat a szomszédos oktatási intézményekbe csoportosítják át. Az elsősök létszáma az elszigetelt településeken viszont növekszik, így például Géresen, Széren, Darán, Atyán. Még nem tisztázott, hány magyar első osztály indul Nagyváradon. A 18 általános iskola közül kettőben már eldőlt, hogy összevont első osztály fog működni, négyben pedig még függőben van a dolog, mivel a beiratkozottak száma kisebb, mint a minimális, tizennyolcas osztálylétszám. A 10-es és 18-as iskola esetében lehet, hogy megadják az engedélyt a létszám alatti osztály beindításához, hiszen eddig 13, illetve 12 gyermeket írattak be. Három évvel ezelőtt kezdett érződni a magyarság létszámának csökkenése Beszterce-Naszód megyében. Kálmán Ungvári Zsófia Hargita megyei főtanfelügyelő elmondta, többek között azért is szüntették meg az V-VIII. osztályokat azokon a településeken, ahol a létszám csupán 20 körül van, mert szeretnék, hogy szakképesített pedagógusok tanítsák a gyerekeket. Hargita megyében ősztől Székelydályán, Hargitafürdőn és Marosfőn szüntetik meg a magyar tannyelvű, illetve Csicsóban a román tannyelvű V-VIII. osztályokat. A gyerekeket kisbusszal fogják közeli, jobban ellátott és szakképzett személyzettel rendelkező iskolákba szállítani. - Jobb volna kevesebb, de ütőképesebb tanárközösséggel rendelkező iskolákat fenntartani, állapította meg Murvai László tanügyminisztériumi igazgató. Az Oktatásügy Minisztérium asztalára az idén négy olyan kérés került, ahol a magyar tagozat megszüntetése ellen emeltek szót. A Beszterce-Naszód megyei Árpástón sikerült megszerezni a tanfelügyelőség beleegyezését, és a 24 magyar gyerekkel működő V-VIII. osztályt a tervek ellenére nem szüntetik meg. Hasonló a helyzet a Fehér megyei Becében is, ahol a 18 magyar gimnazista nem vállalta a Magyarlapádra történő ingázást. A nagyszebeni Octavian Goga Gimnázium magyar tagozatán összesen 34 diák jár a IX-XII. osztályba, a megyei tanfelügyelő ígéretet tett rá, hogy egyelőre nem számolják fel a kis létszámú osztályokat. A Szilágy megyei Ilosva és Magyarboroszló iskoláinak ügyében jelenleg folynak az egyeztetések. /L. J.: Egyre kevesebb az iskolakezdő diák. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./"

"A Babes-Bolyai Tudományegyetem földrajz karának Gyergyószentmiklósra kihelyezett főiskolájára háromszoros túljelentkezés volt mind idegenforgalmi, mind térképészeti szakon, tájékoztatott Dombai István igazgatóhelyettes. Minden hely betelt, sőt, idegenforgalmi szakra fölvettek mindenkit, aki tandíjas helyet igényelt, tehát a tervezettnél többen vannak. A gyergyószentmiklósi főiskola testvérkapcsolatot ápol a székesfehérvári Kodolányi János Főiskolával. Idén is 4 hallgatójuk megy tanulni Székesfehérvárra, s a tavalyihoz hasonlóan három tanár jelezte Székesfehérvárról, hogy kurzusokat fog tartani Gyergyószentmiklóson, s azt is jelezték, hogy még hoznak szakembereket. /Gál Éva Emese: A főiskolán minden hely betelt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./"

"Az egykori Clujana Iskolaközpont évtizedekig Kolozsvár egyik legfontosabb magyar tagozatos szakiskolája volt. A nyolcvanas évek végén megszűnt a magyar tagozat. A magyar tagozat 1998-ban újjászületett, a Könnyűipari Iskolaközpontban beindult a ruhakonfekció szak magyar nyelven. Azonban jelenleg csak 12 magyar diák iratkozott ide be, így nagy a veszélye annak, hogy az időközben magyar aligazgató nélkül maradt iskolaközpontban megszakad a magyar osztályok folytonossága. /Szabó Csaba: Jó szakmát, magyarul Magyar tagozat az egykori Clujana Iskolaközpontban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./"

"1992-ben kapták vissza Déván a 22 éve lakatlan, több száz éves ferences kolostort. A kolostor épületét azóta teljes egészében kijavították, jelezte Böjte Csaba ferences szerzetes. Ez az egyetlen ingatlan, melyet a gyulafehérvári főegyházmegyében valóban visszaadott az állam. A kolostorépületben beindították Erdély első önálló magyar magániskoláját. Megvásároltak két tömbházat, melyben most 8-10 fős családokban szegény, árva gyerekek laknak az őket befogadó nevelőkkel. Vásároltak két ingatlant, melyet átalakítottak fiú- és lánykollégiummá. Folyik egy ipari mikroközpont megvásárlása, ahol szakképzést, műhelyeket próbálnak beindítani. 1999 januárjában megszületett Szászvároson a Szent Erzsébet Gyermekvédelmi Központ, ahol 70 gyermek és tizenöt felnőtt van. Jelenleg 330 kisebb-nagyobb gyermeknek adnak otthont, összegezte Böjte Csaba. Közel hetvenen segítik őket. Munkatársaik között mind több hajdani növendékük található. A rájuk bízottak közül eddig senki sem veszett el, állapíthatta meg Böjte Csaba. Megvan az óvoda, az I-VIII. osztály, de a IX-XII., a szakképzés még kidolgozásra vár. Az itt felnövő fiatalokat segíteni kell, hogy akár az általános, akár a közép-, akár a főiskola elvégzése után megtalálják helyüket, hivatásukat, megélhetésüket. A fiatalok a becsületes munkával autonóm szigeteket alakíthatnak ki a dél-erdélyi szórványban. Ez az útja a szórványközösségek fennmaradásának. /Böjte Csaba, OFM: A tizedik tanév Déván. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 10./"