Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2002. augusztus 31.
"Aug. 29-én kezdődtek Marosvásárhelyen a II. Erdélyi Református Értelmiségi Konferencia rendezvényei Kereszténység feladatai a XXI. században címmel. A nyitó istentiszteleten igét Tőkés László királyhágómelléki református püspök hirdetett. A püspök hangsúlyozta a romániai magyar értelmiség szülőföldön maradásának, értékrendünk helyreállításának szükségességét. Az istentiszteletet követően a magyarországi támogatások kapcsán Tőkés László elmondta: "Való igaz, hogy nagyon komoly támogatást kapott egyházkerületünk az Orbán- kormánytól. Kikezdtek a Népszabadságban emiatt, nem is tagadtuk, meg is jelent a magyarországi Hivatalos Közlönyben is a támogatás. A történet másról szól, arról, hogy most megint össztüzet indítanak ellenem. Abból a támogatásból nyomtattuk ki a híres Váradi Bibliát, amely a Károli-féle bibliának egyik legjelesebb kiadása. Egy támadássorozat célpontja vagyok. Pimaszul azt mondták, hogy Tőkés Lászlót kedvezményezték bizonyos összegekkel. Ez távolról sincs így. Az egyházamat kedvezményezték. Antall Józseftől Orbán Viktorig minden kormány támogatta a pápalátogatást, a református világtalálkozót, a hasonló rendezvényeket, és nyilvánvaló, hogy ezek rendkívüli elbírálásban részesülnek. A kapott pénz természetesen nem hívságokra ment, nem protokollra, hanem például ezt a tízmillió forintnyi végösszegű bibliát ebből adtuk ki közel ezer példányban, de ebből a támogatásból jutott rengeteg beruházásra, kiadványra, építkezésre, templomépítésre, infrastruktúrára". Az előadók között volt Erdős Bartha István (Svédország), dr. Horváth István (Budapest) , dr. Dávid László egyetemi tanár (Marosvásárhely) és dr. Weszely Tibor egyetemi előadótanár, dr. Toró Tibor akadémikus (Temesvár). /II. Erdélyi Református Értelmiségi Konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./"
2002. augusztus 31.
"A Népszabadság aug. 27-i száma azt állította, hogy a Krónika erdélyi magyar közéleti napilapot az Orbán kormány távozása előtt forintban 60 millióval, dollárban pedig 30 ezerrel támogatta meg. A Krónika felelős szerkesztője, Bakk Miklós az Academia Catavencunak arról nyilatkozott, hogy a Krónikát marginalizálják, az RMDSZ pedig arrogánsan, paternalitsta módon viszonyul a sajtóhoz. Ezzel a véleményével különben csatlakozott az Erdélyi Napló főszerkesztőjének azon vádjához, hogy a szövetség nem osztja el átláthatóan a sajtó támogatására rendelkezésére álló összegeket, a kevésbé barátságos lapokat pedig egyáltalán nem segíti. Bakk Miklós cáfolta a Népszabadság állítását, hogy a Krónika "folyamatosan a FIDESZ-nek kampányolt.". /Csomafáy Ferenc: A felelős szerkesztő nem illetékes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./"
2002. augusztus 31.
"Jelentős posztot sikerült megkapnia a Szatmár megyei RMDSZ-nek, illetve az általa javasolt szakembernek. dr. Scholtz Béla Istvánnak. Miután az előzetes versenyvizsgán is legjobban szerepelt, a megyei tanács támogatását is elnyerte ahhoz, hogy az eddig ideiglenesen vezető Costin Ioan helyett a megyei Mezőgazdasági Tanácsadási Központ igazgatója legyen. A nemrég létrehozott hivatal a mezőgazdaság korszerűsítését, ezen belül EU-s integrációjának felgyorsítását kell hogy segítse különböző oktatási és tanácsadási programokkal. /(Sike Lajos): Dr. Scholtz Béla István Szatmár megyei tanácsadó központ igazgatója! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./"
2002. augusztus 31.
"Gálfalvi György író, a Látó főszerkesztő-helyettese Szabó Zoltán-díjat kapott. Gálfalvi elmondta, örül annak, hogy felfigyeltek korábbi riportjaira, szociográfiai próbálkozásaira. Ezekkel az írásokkal felhívták a figyelmet a realitásokra egy mindent eltakaró, hamis fényben feltüntető irodalomszemlélet idején. A szociográfia az ellenállás értelmének egyfajta ébren tartása volt. Gálfalvi élete értelmét évtizedeken át éppen az ellenállás adta meg. "Ma a belenyugvásnak kell ellenállni egyrészt, másrészt az atomizáltságnak, a közösségi célok háttérbe szorulásának. Egyáltalában a népben, nemzetiségben való gondolkodás háttérbe szorulásának kell ellenállni, ennek köszönhetően az ellenállásba vetett hitem most is megmaradt." - jelezte. Azt tervezi, hogy bejárja azokat az utakat, amiket valamikor riporterként bejárt, hogy megnézze, mi változott ott, ahol régen járt. /N.M.K.: Az ellenállásba vetett hit nem tűnhet el. Beszélgetés a Szabó Zoltán-díjas Gálfalvi Györggyel. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./"
2002. augusztus 31.
"Kartal Ernő /Debrecen/, a minorita szerzetesrend tartományfőnöke reagált Ujj Jánosnak a lap aug. 14-i számában megjelent cikkére /Magyar katolikusok akarunk maradni!/. Aradon sokféle nemzetiséghez tartozó katolikus hívek élnek, a magyarokon kívül németek, románok, bolgárok is, mindegyikük igénye az anyanyelv használata. A kommunista időszak üldöztetése, elnyomása miatt elsorvadt a minorita rend. Az itt működő minoriták a gyóntatás, a prédikálás szintjéig meg fognak tanulni az itt élő hívek nyelvén. Kartal méltatlan szemrehányásnak tartja Ujj János cikkét. /Kartal Ernő: Kedves Aradi Katolikus Hívek! = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./"
2002. augusztus 31.
"Budapesten, a Vármegye Galériában láthatók Paulovics László munkái Erdélyi íróportrék címmel. Paulovics László festő-grafikus Szatmárnémetiben élt, 1985-ben távozott Romániából. Németországba ment, Iserlohnban telepedett le, néhány év alatt ott is elismerést szerzett művészetének. Az utóbbi esztendőkben kétlakivá vált, ideje egy részét Szentendrén tölti. Erdély irodalmi életének vezéralakjai késztették portrézásra, régiek és maiak. A portrék közé derűs tájképeket iktatott a festő, az emeleti teremben Paulovics sokrétű művészetének egy másik vonulatából is ízelítőt nyújt: a D43 sorozattal a II. világháború, a Don-kanyar magyar áldozatainak állít felkavaró művészi emléket. /(nk): Erdélyi íróportrék. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./"
2002. augusztus folyamán
"1999-ben volt a 670. évfordulója Nagybánya első írásos említésének. Csoma György ebből az alkalomból román nyelvű három kötetes monográfiát állított össze városról /Nagybánya története a kezdetektől 1918-ig, a 2. kötet 1919-től 1944-ig terjedő időszakot ölelte fel, a harmadik 1945-1989-ig. Munkáját azonban a város vezetősége nem támogatta. /Csoma György: Senki sem lehet próféta a saját hazájában. = Erdélyi Féniks (szépirodalmi, művészeti, hitéleti folyóirat, Nagybánya), aug./"
2002. szeptember 2.
"Aradon a tanács még áprilisban pályázatot írt ki a szoborállítási részletterv kidolgozására. A beérkezett pályamunkákat augusztus utolsó napjaiban értékelték. A legjobb pályamunkát a Renovatio Nova Kft. nyújtotta be. A kft. igazgatója, Sándor István műépítész elmondta, a helyi tanács szakbizottságában három lehetséges helyszín urbanisztikai részlettervének kidolgozására kérték fel a pályázókat. Az aradi Szabadság-szobor nagyjából 15x15 méteres területet foglal el, amelyet egy kovácsoltvas-kerítés övez. Az első szinten, mintegy 2 m magasban található a 13 honvédtábornok bronzplakettje, mintegy 4,5 m magasban a szobor négy oldalán helyezkednek el az allegorikus bronzalakok, végül 7,20 m magasságú a jelképes nőalak. /Puskel Péter: Egy lépés a Szabadság-szobor újrafelállítása felé. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./"
2002. szeptember 2.
"Aug. 30-án kezdődtek a VI. Radnóti Napok, Vigh Attila felvételeiből nyílt tárlat. Mester Imre radnóti református lelkipásztor hangsúlyozta, még mindig az útkeresés időszakában vagyunk. Az év óvónője címet Magyarosi Erzsébet, a tanítónője címet Cundiev Maria vehette át. Aug. 31-én a színpadon könnyűzene- és népiegyüttesek léptek fel. Ezek között volt a Maros művészegyüttes és a helybéli Hékás gyermek néptánccsoport. /Vajda György: VI. Radnóti Napok. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./"
2002. szeptember 2.
"Aug. 31-én a Kárpát-medencei Petőfi-emlékhelyek ifjú küldötteinek immár harmadik találkozója keretében Nagykárolyban a Petőfi-szobor előtt került sor ünnepi műsorra és koszorúzásra. A helyi református IKE és a Camerata Cantorum kórus fellépése után Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke, a Szatmár megyei Petőfi-ünnepségek főszervezője elmondta: Az idei ünnepség aug. 30-án kezdődött. Szelestyehután azt az üveggyárat nézték meg, amelyet Petőfi annak idején ugyanolyannak látott, amilyen ma is. Utána Szamoskrassón álltak meg, a Bem emlékeket és a néprajzi múzeumot megtekintetni. Dávid Gyula és Kalla Zsuzsa vezetésével a Petőfi-emlékekről, a Petőfi-kutatásról, a Petőfi-kultuszról folyt kerekasztal-beszélgetés. Szatmárnémetiben megkoszorúzták a szatmári Petőfi-emléktáblát. Erdődön egyebek között Dávid Gyula és Pomogáts Béla mondott beszédet. Az idei találkozón dévaiak, kolozsváriak, désiek, magyardécseiek, szatmáriak, nagypeleskeiek, erdődiek, szatmárhegyiek, debreceniek, kazincbarcikaiak, budapestiek, bukarestiek, nagykárolyiak vettek részt. /Boros Ernő: Szatmár megyei Petőfi-ünnepségek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 2./"
2002. szeptember 2.
"Lázáriban a görög katolikus templom, 1986-os felépítése óta, nem rendelkezett haranggal. Két évvel ezelőtt Hollós János, nyíregyházai teológiai professzor harangot adományozott az egyháznak, a lázári hívek is úgy gondolták, itt az ideje, hogy gyűjtést szervezzenek egy újabb harang megöntésére. A két harang felszentelésére szept. 1-jén került sor. /Fodor István: Lázári: Harangot szenteltek a görög katolikusok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 2./"
2002. szeptember 2.
"Az 1668-as évszám olvasható Torockó egyik kis faházán. A torockói kis ház ugyanis a Kárpát-medence legrégebbi datált magyar parasztháza, mondotta Szabó Bálint, a Transylvania Trust Alapítvány elnöke, aki a ház helyreállításáról tájékoztatott. A munkálatokat anyagilag a Transylvania Trust Alapítvány idei főszponzora, a Getty Alapítvány is segítette, a támogatók között van az Apáczai Közalapítvány is. A helyreállított ház ünnepélyes átadása aug. 31-én zajlott. /(i): Helyreállítják a Kárpát-medence legrégebbi parasztházát. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./"
2002. szeptember 3.
"A parlament két háza szept. 2-án megkezdte az idei év második törvényhozási ülésszakát. Nicolae Vacaroiu, a szenátus házelnöke hangsúlyozta: az őszi ülésszakon prioritást élvez két jogszabály, amelyet a kormány kért a NATO-csatlakozás perspektívájában: a tisztségviselők vagyoni átvilágítása és a politikai pártok törvénye. Az RMDSZ parlamenti csoportja Borbély László képviselőt jelölte a Képviselőház titkári tisztségére, a jelölést megszavazták. /Megkezdte őszi ülésszakát a parlament. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./ Az RMDSZ képviselői csak jövőre, februárban választanak új frakcióvezetést. Jelenleg az elnöki tisztséget Kelemen Atilla tölti be, alelnökei Márton Árpád és Varga Attila, titkára Pataki Júlia. A felsőház egyik titkári helye az RMDSZ-t illeti, ezt továbbra is Puskás Bálint tölti be. A szakbizottságokban az RMDSZ egy kivételével megtartotta elnöki, alelnöki, illetve titkári helyeit. A kivétel az emberjogi bizottság, ahol az őszi ülésszakon Frunda György szenátor nem az elnöki, hanem az alelnöki tisztséget tölti be. Borbély László megtarthatta beosztását az állandó bizottságban. A szakbizottságok élén sem történt változás, az RMDSZ továbbra is egy elnöki, két alelnöki és négy titkári beosztást tudhat magáénak. /Simon Judit: Maradtak a frakcióvezetők. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./"
2002. szeptember 3.
"Bukarestben tartotta az Európai Néppárt elnöksége a VI. párbeszédet az ökumenikus patriarchátussal. Fő gondolat a tavaly szeptemberi amerikai terrortámadás gazdasági, politikai, szociális következményeinek a megtárgyalása volt. A háromnapos tanácskozáson részt vett Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök, illetve Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke külön megbeszélést folytatott Wim van Welzennel, az Európai Néppárt (EPP) alelnökével, illetve Horst Langessel, a Robert Schuman Alapítvány elnökével. Markó Béla kijelentette, fontosnak tekinti az együttműködést az Európai Néppárttal. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom az európai fórumok támogatását kérte olyan célkitűzések számára, mint az állami magyar egyetem létrehozása. Az EPP felkérte az RMDSZ-t és az RMKDM-et, hogy támogassák a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártot. Az RMDSZ képviselői kijelentették, hogy ez tőlük függ, mert részükről történt az elhidegülés az utóbbi időben, és szeretnék, ha jobban megértenék az RMDSZ szerepét. /Mózes Edith: Szorosabb együttműködés várható az RMDSZ és az EPP között. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./"
2002. szeptember 3.
"Háromszéken is megalakult a Hegyvidéki Települések Fóruma, mely többek között az 500 méter fölött elterülő kistelepülések számára a kormányhatározatban elkülönített kedvezményeket ügyintézi. /Háromszéken 23 ilyen falu van./ A hegyvidéki szarvasmarha tenyésztők például 400 lejes állami támogatásban részesülnek minden leadott liter tejért. A résztvevők elsősorban a faluturizmus fejlesztési lehetőségeire koncentráltak. Tárgyaltak a Komandó-Kovászna közötti keskeny nyomtávú kisvasút újraindításáról is. A fórum következő ülését három hónap múlva Bálványoson tartják. /Farkas Réka: Fórum a falvakért. Támogatják a hegyvidéki településeket. = Krónika (Kolozsvár),"
2002. szeptember 3.
"Idén is népviseleti parádéval, felvonulással kezdődött Mezőpaniton a dalos-táncos találkozó. Az élen, a lovaslegények nyomában most is a mezőcsávásiak Nagy Dénes vezette fúvószenekara haladt. A helyiek mellett Székelykövesd, Marosszentkirály, Csittszentiván, Gernyeszeg, Vajdaszentivány és Mezőbánd fiataljai ropták a magyar táncot a szabadtéri színpadon. Deák János iskolaigazgató egyfajta örökmécseshez hasonlította a néptánctalálkozókat. 1999 óta itt, Mezőpaniton is a figyelem előterébe került a néphagyomány. Alkotótáborok, vetélkedők, kiállítások sora jelzi ezt. /Bölöni Domokos: "Fiaim, csak énekeljetek!"Ahol mindig szépen szól az ének. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./"
2002. szeptember 3.
"Kigye település a kuruc-labanc háborúban teljesen elnéptelenedett. Ma is áll a kigyei kápolna, amely valamikor a település temploma volt. A kigyei határt kettészelő, Nagykárolyt Nagyváraddal összekötő út mentén figyelmezteti az utast a jel, a kigyei kápolna: Isten mindenütt él. Szeptember elsején Ilyés Csaba püspökségi titkár együtt misézett a környék papjaival a Szent Egyed emlékre szentelt kápolna előtt, a környező településekről ide zarándokolt hívek százai előtt. Egy nem létező településen minden év Egyed ünnepén zarándokok lépnek az ősök lábnyomába, és jutnak el a kigyei kápolnáig. /Cs. Cs.: "Hogy jelek lehessünk Isten és ember számára" Templombúcsú egy nem létező település kápolnája előtt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./"
2002. szeptember 3.
"Aug. 31-én "Ismerjétek meg, amit teszek" jelszóval került sor a 26. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozóra, több mint 1300 résztvevő jelenlétével. A rendezvényre idén az egész Kárpát-medencéből érkeztek fiatalok és fiatalosan gondolkodók. Mindannyiukat az együttimádkozás, az együtténeklés és a barátkozás öröme vitte Csíksomlyóra. A három nap alatt a résztvevők kiscsoportos beszélgetéseken a liturgiáról elmélkedtek, ifjúsági énekeket tanultak, ismerkedtek és barátkoztak. Dr. György Attila, gyulafehérvári főegyházmegyei ifjúsági lelkész hangsúlyozta, hogy a résztvevők ma már komoly szándékkal és nem pusztán turistaként érkeznek a CSIT-re. Gergely István csobotfalvi plébános, a találkozó kezdeményezője és főszervezője elmondta, hogy ez a rendezvény még az elmúlt rendszerben egy 20-30 személyes lelkigyakorlattal indult, időközben nagy létszámú találkozóvá nőtte ki magát. /(Hátsekné Kovács Kinga): A Liturgiáról beszélgettek a fiatalok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./"
2002. szeptember 3.
"Idén nyáron második alkalommal rendezték meg augusztus 14-18-a között Kismaroson az Összmagyar Ifjúsági Találkozót, melyre a tavalyi másfél százzal szemben mintegy másfél ezren zarándokoltak el a Kárpát-medence magyarok lakta vidékeiről. Az esemény szervezője az a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) volt, mely tagszervezeteivel behálózza az egész Kárpát-medencét a Székelyföldtől a Délvidékig, Budapesttől a Felvidékig. A HVIM a határon túli fiataloknak ingyen biztosította a szállást és az étkezést a Magyar Szigeten. Beregszászi Olga fél évszázad betiltott, megzenésített verseit énekelte meg, Dévai Nagy Kamilla és tanítványai legutóbbi albumuk zenei anyagát adták elő. Cseresznyés Pál, a marosvásárhelyi pogrom áldozata meghurcoltatásáról szólt megrázó erejű beszámolójában. Felvidéket Popély Gyula történész képviselte, aki a szlovákok magyarellenességét és történelemhamisításait ecsetelte. Szakács Gábor és Zsuzsa a Magyar Rovásírók képviseletében érkeztek. A tábor vendége volt Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke és munkatársa, Kotis Mihály. Duma előadásában vázolta a csángók történetét. Andrási Attila színházi rendező a Délvidéki Magyar Közösség részéről hangsúlyozta, hogy a második világháború előtt az ún. Vajdaságban még többségben volt a magyar elem. Az ötnapos rendezvény legnagyobb érdeklődésre számot tartó eseménye a Sajtóklub volt, Bencsik András (Demokrata), Bayer Zsolt (Magyar Nemzet), Haeffler András és Molnár Balázs (Vasárnapi Újság) részvételével. Az ún. határon túli sajtóklubon Erdélyből György Attila és Borbély Zsolt Attila volt jelen. Sok táborozó fiatal sietett segíteni az árvíz veszélyeztette Kismarosnak, töltötték a homokzsákokat. Kereskényi Sándor Szatmár megyei RMDSZ-szenátor a partiumi magyarság helyzetét és jövőjét taglalta, Raffay Ernő történész pedig a trianoni diktátumról értekezett. /Fábián Tibor: Magyar Sziget, 2002. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 3./"
2002. szeptember 3.
"A nagykárolyi és környékbeli magyarságnak 1989 után lehetett csak ismét saját lapja, helyi értelmiségiek és az RMDSZ összefogásából. A Nagykároly és Vidéke című hetilap az évek során ismert, megbecsült intézményévé vált az itteni magyarságnak, a szerkesztők évente kiadták a hasonnevű évkönyvet is. A lapgazda, vagyis az RMDSZ fokozatos pártosodásával a Nagykároly és Vidéke is egyre vonalasabbá vált, Silimon Várday Zoltán főszerkesztő tavalyi váratlan halála is tetézte a gondokat. Az új nagykárolyi hetilap, az Impressum első száma augusztus 21-ei dátummal jött ki egy debreceni nyomdából. A 16 oldalas "független regionális közéleti hetilapot" polgári irányultságúnak szánják a szerkesztők, élükön Végh Balázs Béla főiskolai tanárral, íróval, kisebbségkutatóval. A lapot és azonos nevű, egyelőre kisebb terjedelmű román nyelvű társát a nagykárolyi NC Impressum Kft. adja ki.- Az új lap indulása mellett viszont nem jó hír a Szilágysági Vidéki Napló megjelenése szüneteltetése. Remélhetően a zilahi polgári hetilap kiadójának minél sikerül áthidalnia a nyomtatási gondokat. /Partiumi sajtóvilág. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 3./"
2002. szeptember 4.
"Az RMDSZ vezetői szept. 2-án konzultációkat folytattak a Szociáldemokrata Párt (SZDP) képviselőivel. A találkozó napirendjén az idei évre kötött parlamenti együttműködési megállapodás teljesítésének áttekintése és az alkotmány módosításával kapcsolatos álláspontok megtárgyalása szerepelt. A megbeszélést követően Markó Béla szövetségi elnök elmondta: továbbra is véleménykülönbség van az RMDSZ és a kormánypárt között az alkotmánymódosítás kérdésében, de ezt a problémát a két szervezet parlamenti együttműködésétől külön kezelik. Markó Béla hangsúlyozta: az RMDSZ rendkívül fontosnak tartja az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény mihamarabbi alkalmazását. Ennek érdekében megteszi javaslatait a végrehajtási utasításokra. Számos konkrét javaslatot tartalmaz az az oktatási csomag, amelyet az RMDSZ képviselői hamarosan az oktatási miniszterrel vitatnak majd meg. Toró T. Tibor szerint az RMDSZ-nek az alkotmánymódosítás során érintenie kell azokat a kulcsfontosságú kérdéseket, amelyek a programjában benne vannak. A kulturális autonómiához való jogot egyetlen jelenlegi RMDSZ-vezető sem képviselte a tárgyalásokon. Vannak olyan kérdések, amelyeket most lehetne napirendre tűzetni. Viorel Hrebeniuc, a kormánypárt alelnöke közölte, az SZDP nem módosította álláspontját az alkotmánymódosítás mikéntjét illetően, és ragaszkodik ahhoz, hogy az alaptörvény csak olyan előírásokat tartalmazzon, amelyeket a lakosság legalább 50 százalékos arányban támogat. /Nincs konszenzus az alkotmánymódosításról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"
2002. szeptember 4.
"Erik Jürgens, a kedvezménytörvényt elemző jelentés szerzője esélyt lát arra, hogy a magyar fél az Európa Tanács jövő januári parlamenti közgyűléséig a felvetett elvárásoknak megfelelően módosítja a vitatott jogszabályt, s ezért a kérdés most nem kerül a szeptemberi közgyűlés plénuma elé. Jürgens holland jelentéstevő decemberig készíti el összegező beszámolóját a kedvezménytörvényről. Jürgens elképzelhetőnek tartja, hogy a következő hónapokban törvénymódosítás eredményeképpen nyugvópontra jut a magyar-román és magyar-szlovák vita, s ebben az esetben a probléma megszűntének tényét rögzítheti jelentésében. Ha nem sikerül a kedvezménytörvényt a román és szlovák igényekkel és a velencei bizottság állásfoglalásában tett észrevételekkel összhangban módosítani, a januári közgyűlés teljes ülése elé terjesztik az ET-tagállamok közötti nézeteltérés kérdését. A Jürgens-jelentést kezdeményező román és szlovák ET-küldöttség képviselői eredetileg azt akarták elérni, hogy a hónap végén esedékes ET-közgyűlés napirendjére tűzzék a témát. Tabajdi Csaba, az ET parlamenti közgyűlésén résztvevő magyar országgyűlési küldöttség vezetője arról tájékoztatta a jelentéstevőt és a jogi bizottságot, hogy az új magyar kormány kész változtatni a törvényen úgy, hogy lehetőség szerint beépítse a végrehajtási rendeleteket, a velencei bizottság megállapításait, a magyar-román memorandumban foglaltakat és azokat a megegyezéseket, amelyek a magyar-szlovák tárgyalások eredményeként időközben megszületnek. Tabajdi Csaba jelezte: Nehezen védhetjük meg jogos nemzeti érdekeinket, ha 2-3 hónapon belül nem módosítjuk a kedvezménytörvényt. /Megegyezés körvonalazódik státusügyben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"
2002. szeptember 4.
"Kolozs megyében 54 település bejáratánál már kétnyelvű helységnévtábla áll. További tíz helységbe megérkezett ugyan a magyar nyelvű tábla, de helyesírási vagy egyéb hibák miatt visszaküldték őket - tájékoztatott Bitay Levente, a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető alelnöke. A magyarság részaránya 84 településen haladja meg a húsz százalékot, a törvény értelmében tehát ennyi kétnyelvű táblát kellene kitenni. A Szamosújvár keretében lévő Kérőn azzal érvelnek, hogy Kérő a városhoz tartozik, és nincs szükség külön helységnévtáblára. Az Apahidához tartozó Bodrog román és magyar elnevezése megegyezik, a határozat értelmében itt kétszer kellene leírni ugyanazt a nevet - ez az ellenzők szerint nevetséges lenne. Bonchidán nem tették ki a táblát, itt várják a népszámlálás eredményét, abban reménykedve, hogy a magyarság részaránya nem fogja elérni a húsz százalékot (a 92-es adatok szerint 22,3 százalék volt). /Balázsi-Pál Előd: Kitették a kétnyelvű táblát a helységek zömében. Tíz helységben még vannak gondok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"
2002. szeptember 4.
"Kolozsváron az RMDSZ külmonostori szervezetének elnöke, Barta Judit beszámolt arról, hogy a kül- és belmonostori kerület, továbbá a Hajnal negyed szerencsés helyzetben van a többi körzethez viszonyítva, hiszen van székházuk, a Pro Iuventute Egyesület épülete. A külmonostori RMDSZ tagsága mintegy 2000 főből áll, voltak többen is, de az emberek idővel lemorzsolódtak, elköltöztek. Évente tartanak tisztújító közgyűlést, amelynek keretében megválasztjuk az új elnökséget és a választmányt. A Pro Iuventute Egyesület a székház érdekében jött létre, és a pályázatokból fedezik a költségeket. Amikor megvették a Mócok útja 75. szám alatti házat, az nagyon rossz állapotban volt. Azóta rendbehozatták. Már egy kis magyar házként működnek. Évente a város magyar középiskolás tanulói között kiosztják a Pro Iuventute díjat. Kiállításokat szerveznek magyar művészek munkáiból. Kuckó játékházat működtetnek, ahol minden szombaton a gyerekekkel foglalkoznak, énekre, rajzra, táncra taníttatják őket. Kismamaklub is működik, továbbá zenés-táncos összejöveteleket tartanak. Előadásokat, fórumokat szerveznek. /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a kolozsvári magyarság? Körzeti megmaradás (X.). = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"
2002. szeptember 4.
"Több új előadás várja a szatmárnémeti Harag György Társulat közönségét: jövő tavaszig hat premiert terveznek. Az elmúlt évekkel ellentétben az idén viszonylagos anyagi biztonság jellemezte az Északi Színház munkáját, jelezte Lőrincz Ágnes, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatónője. A színház egyik legnagyobb vesztesége az, hogy a Nagy Dorottya-Sebestyén Aba színészházaspár a szatmári társulattól a marosvásárhelyi színházhoz szerződött. Nagy Dorottyát, marosvásárhelyi születésű révén, személyes indokok vezérelték, Sebestyén Abának viszont a Színművészeti Főiskolán kínáltak fel tanári állást. A társulathoz új tagok is szerződtek, illetve régiek is visszatérnek. /Erdei Róbert: Nyugodtabban tervezhettek. Gazdag évad várható a szatmárnémeti Északi Színháznál. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./"
2002. szeptember 4.
"Pankotán helyiséggondokkal küszködik a magyar nyelvű oktatás: az óvodai csoport egy magánházban működik, amelynek a tulajdonosa idős, beteg, a rokonság bármikor eladhatja az ingatlant, és utcára kerülhet a magyar óvoda. A magyar nyelvű, összevont elemi egy 5 négyzetméteres tanterembe zsúfolódva működik, mindkét oktatási forma számára létfontosságú lenne egy biztonságosabb helyre költözni. Ilyen helynek tűnt a református templom épületében lévő egykori iskola két terme, amelyeket jelenleg egy testépítő klub havi 25 euróért bérel, ám szeptember 14-én lejár a bérleti szerződés. Király András megyei RMDSZ-elnök, valamint Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő ígéretet tettek: a pankotai magyar óvoda, illetve elemi számára egy évre előre kifizetik az eddig alkalmazott bérleti díjat. Kondor Endre református lelkipásztor erőfeszítése ellenére a presbitérium 5:2 arányban a testépítő klubnak szavazott bizalmat. A helybeli ortodox pap felajánlotta két terem használati jogát. Úgy tűnik, Pankotán az ortodox pap jobban szívén viseli a magyar nyelvű oktatás sorsát, mint a református presbiterek. /(Balta): Pankotán a magyar nyelvű oktatás ellen szavaztak. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./"
2002. szeptember 4.
"Kidén, Erdély egyik legrégibb templomában aug. 31-én közel hatvan református presbiter, lelkész gyűlt össze tanácskozásra. Tóth Árpád, Vajdakamarás református lelkésze, missziói előadó kiemelte: az egyházban szükség van és lesz Koinóniára, vagyis közösségre. Elhangzott, hogy szükség van fegyelemre az egyházon belül, ugyanakkor a presbiterek, lelkészek szeretetteljes odafigyelése nélkül a gyülekezet szétesik, sokan kiválnak az egyházból. A presbiterek és lelkészek beszámoltak gyülekezeteik életéről. A kolozsvári Tóköz templomának alagsorában ősztől már I. és II. osztály is működik a református iskolában. Szamosfalván most már három - közülük két új - templomban szólhat az ige. Ördögkeresztúron az alig 80 személyt számláló gyülekezet tehetetlenül nézte több mint száz éves templomában az idő rombolását. A gyülekezet papja azonban nem adta fel, és sikerült felújítani a templomot. - Jelenleg sok üres lelkészi lakás áll kihasználatlanul. Kevés befektetéssel ezek otthonul szolgálhatnának nyugdíjba vonuló lelkészeknek, tanítóknak, akiknek jelenléte hasznára válna a falvaknak. /(lukács): Presbiteri konferencia a református hitéletről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"
2002. szeptember 4.
"Csernakeresztúr /Déva melletti község/ néptáncosai augusztus elején mutatkoztak be a bonyhádi (Magyarország) hagyományőrző fesztiválon. Harminc csernakeresztúri vendégeskedett Bonyhádon. Nemzetközi részvétellel zajlott a bonyhádi fesztivál. A közeli Kisdorogon sem volt kisebb a csernakeresztúriak sikere a másfél órás önálló műsorral. Viszonzásul a kisdorogiak is minden évben ellátogatnak Csernakeresztúrra, így erősítvén a határon túli kapcsolatokat. - Bonyhádon tizenharmadszor rendezik meg a világban szétszóródott bukovinai székelység hagyományos bemutatóját. A nemzetközi részvétellel zajlott folklórfesztivál főrendezője a magyarországi székhelyű Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége. Jövőre a délvidéki Hertelendyfalva látja vendégül a több országba szétszóródott bukovinai székelység hagyományőrzőit. /Völgyi Marcell: Bonyhádon táncoltak a csernakeresztúriak. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./"
2002. szeptember 5.
"Gheorghe Funar polgármester szept. 4-i rendkívüli sajtóértekezletén újból a magyar veszélyről, a több évszázados román iskolák magyar kézbe kerüléséről beszélt az újságíróknak. A tájékoztatóra az elöljáró meghívta a Gheorghe Sincai (volt Ady-Sincai, volt református fiúgimnázium), illetve a tanfelügyelőség képviselőit, akik kijelentették, hogy nem engednek a reformátusok nyomásának. Az egyház ugyanis osztálytermeket kíván berendezni a Református Kollégium diákjai számára annak Farkas utcai régi épületében, miután visszaigényelt egykori jogos tulajdonát mindezidáig nem sikerült gyakorlatban is visszakapnia. A líceum képviselői vészharangokat kongattak: az iskolából el akarják távolítani a román diákokat. Alexandru Bugariu iskolaigazgató szerint az ingatlant visszaszogáltató, 1999-ben született 83-as számú sürgősségi kormányrendelet hamis iratokra alapozva juttatja vissza az Erdélyi Református Egyházkerületnek az ingatlant. Az iskola képviselője és Gheorghe Funar polgármester nem hajlandó elismerni az Erdélyi Református Egyházkerületet mint tulajdonost, ezért továbbra sem írják alá az átadási-átvételi jegyzőkönyvet. A sajtóértekezleten a tanfelügyelőség is képviseltette magát. Érdekük az, hogy az ingatlan a jelenlegi tulajdonos birtokában maradjon, jelezték. Funar polgármester újból kijelentette: ameddig ő a polgármester Kolozsváron, addig a román intézmények nem szenvednek az úgynevezett történelmi magyar egyházak miatt. Az üggyel kapcsolatban Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke kifejtette: a volt fiúgimnáziumnak két épületteste van, egy régi és egy új. Az egyház egyelőre csupán a régi épületet kérte vissza, amelynek felújítása nagyon sok pénzbe kerül. Ennek ellenére nem hajlandók aláírni az átadási-átvételi szerződést, ezért bírósághoz fordultak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke megígérte, hogy közbenjár az ügyben. /Kiss Olivér: Próbálkozás a Református Kollégium bitorlására. A polgármester támogatásával. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./"
2002. szeptember 5.
"A Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem az idei tanévtől már Kolozsváron is várja a tanulni vágyókat. A meghirdetett környezeti földrajz-környezettudomány szakról dr. Mócsy Ildikó fizikus, a szak kezdeményezője leszögezte: ez egy interdiszciplináris tudományág, és a 20. században jelent meg. Magába foglalja a szennyező anyag kimutatásától, a környezetre és az emberre kifejtett hatásig minden közbeeső folyamatot és ezáltal a fizika, kémia, biológia, egészségtan, építészet, földrajz, földtan, jog és közgazdaság egyes ágazatait. A környezettudományon belül az épített környezetre szeretnének nagyobb hangsúlyt fektetni. Ebben tér el pl. a Babes-Bolyai Tudományegyetem Biológia és Geológia Karának keretén belül működő Ökológia és környezet szaktól. /Sándor Boglárka Ágnes: Környezettudományi szakembereket képez a Sapientia. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./"