"Elie Wieselt júl. 30-án a Román Akadémia tiszteletbeli tagjává választották. Elie Wiesel arra kérte az akadémikusokat, lépjenek fel bizonyos román politikusok nacionalista megnyilvánulásaival szemben, és megjegyezte, hogy a zsidó közösség több ízben panaszkodott "egy bizonyos rasszista és nacionalista párttal" kapcsolatban. "A megcsappant romániai zsidó közösség félelemben él. Hogyan hagyhatják, hogy ezek a politikusok eljátsszák az ország becsületét? Beszéljenek, írjanak, tiltakozzanak annak érdekében, hogy az ország visszakapja megérdemelt tiszteletét" - fogalmazott Wiesel. Elie Wiesel arra kérte Ion Iliescu államfőt, hogy mondja el az igazságot a románoknak a múlttal kapcsolatban, utalva Ion Antonescu marsallra és a Iasi-i, bukovinai és besszarábiai pogromokra. Ion Iliescu kifejtette, egyetért Elie Wiesel kijelentéseivel, "az intoleranciának, a fanatizmusnak, a barbárságnak pedig nincs politikai színezete és nemzetisége". /Elie Wiesel a Román Akadémia tiszteletbeli tagja. A Béke Nobel-díjas író tiltakozik a nacionalista megnyilvánulások ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./ "

"Aradon nem túl gyakori a magyar szó. Szerencsére, azért vannak helyek, ahol jól vagy egészen jól állunk. Az aradi magyarság beolvadását új impulzusokkal, kezdeményezésekkel meg lehet és meg is kell állítani. Néhány éve még jelentéktelen vidéki hetilap volt a Nyugati Jelen. Ma öt megyében ( Arad, Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény,Temes) terjesztett, eleven közéleti napilap. Székházát, szerkesztőségének felszereltségét a legnagyobb román újságok is megirigyelnék. Az elszántsághoz akadt támogató is. Egy vállalkozó, akinek a magyar közösség megmaradása mindennél fontosabb. Annak a neves aradi értelmiséginek a hasonló nevű fiáról van szó, aki a Böszörményi Zoltánról elnevezett riportversenyt is kezdeményezte. A díjátadó ünnepségen a nemrég újra alakult Aradi Magyar Színház tagjai műsort rögtönöztek a jelenlévőknek. Az együttes néhány Arad megyei magyar faluban is bemutatkozott. A fiatal direktor, Tapasztó Ernő arról tájékoztatott, hogy Böszörményi Zoltán román-kanadai állampolgárságú üzletemberben ezúttal is mecénásként állt a nemes ügyhöz. Tapasztó Ernő hívott szintén aradi származásúakat: Simon Mátyás és Gulyás Ferenc vele tartottak, majd két békéscsabai ifjú színész, Kohut Marianna és Bodor Richárd is csatlakozott, átérezve, mekkora jelentősége van a szórványosodó magyarság körében a magyar színháznak. Díszlettervező is akadt, a neves festőművész, Sághi Annamária személyében. /(Sike Lajos): Újra van magyar színháza Aradnak! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./ "

"Ravasz András műveiből nyílt kiállítás július 30-án Budapesten, a Kortárs Művészeti Múzeumban. A "Transylvanian Transfer" című, light-boxokból álló sorozatot, illetve a "200 % dB (2001)" című videomunkát Magyarországon először láthatja a közönség. A 200 % dB videoloopon egy öregasszony erdei farönkön ülve hallgatja táskarádióját, láthatóan teljesen átadva magát a zenének. /Ravasz András tárlata Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./ "

"Tőkés László püspök nyilatkozott a Rákóczi Kollégium építéséről. Rosszul mértük fel az ilyenfajta ügyeknek a támogatottságát, illetve a bekövetkező gazdasági viszonyokat, állapította meg. Idén sikerült komoly előrelépést elérni, köszönhetően az Orbán-kormány révén szerzett különféle támogatásoknak. Összpontosítani fogunk egy-két komoly ügyre, és ezek között van a Rákóczi Kollégium is, jelezte. /T. L.: Tőkés László ígérete szerint. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 1./"

"A Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség második alkalommal vállalta fel a karnagyképző tanfolyamot. Július 15-20. között, Marosvásárhelyen a Kárpát-medencei kórusvezetők tanfolyamára került sor. A felvidéki, kárpátaljai, anyaországi és erdélyi résztvevők a reneszánsz karirodalom stilisztikai kérdéseivel és hat reneszánsz kórusművel ismerkedhettek meg. A tanfolyam jelentősége, hogy magyar tanít magyart Erdélyben. Szükségesek a karnagyképző tanfolyamok, mert Erdélyben nincs magyar ének- zenetanárképzés. Az utolsó, Kolozsváron magyar tagozaton tanuló zenetanárok a 70-es években végeztek. /Orosz P. József: Kárpát-medencei karnagyok tanfolyama. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./"

"Napvilágot látott Bura László és Póti István szerkesztésében Szatmárnémeti kialakulása és fejlődése című monográfia. Az Identitas Alapítvány vállalta a könyv kiadását. Bura munkatársai voltak Erdei Líviusz és Kis Imola történészek, Muhi Sándor képzőművész, valamint Bara Csaba, Bara István és Tóth Géza építészek. /Elek György: Szatmárnémeti kialakulása és fejlődése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 1./"

"Budapesten, a Vigadó Galériában júliusban volt a Sóvidék festőjének, az 1972-ben, Marosvásárhelyen, mindössze 39 éves korában elhunyt Sükösd Ferencnek az emlékkiállítása. /(n): Sükösd Ferenc-emlékkiállítás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./"

"Birta József édesapját kuláknak nevezték. Emiatt ő már a VII. osztályt nem járhatta régi barátaival. Gimnáziumi tanulmányait is csak Brassóban végezhette. Szerette volna továbbtanulni. Kolozsváron a mezőgazdasági főiskolára kétszer próbálta bejutni, de mire az írásbeli vizsgáról kijött, a kulák származási igazolványt már eljuttatták az illetékes helyre. Emiatt nem vették fel. Utolsó reménységnek maradt Székelyudvarhelyen a könyvelési technikum. Pontosan a félévi vizsga előtt egy nappal hozták a katonai behívóját. A Zsil-völgyében, a szénbányában lett munkaszolgálatos katona. 350 méterre a föld mélyén térdig, néha még derékig is vízben és iszapban dolgozott. Ez a hely a politikai foglyok és a kulákfiókák számára volt fenntartva. Munka után sorba kellett állniuk a fürdőnek és öltözőnek nevezett épület előtt. Téli időben az iszapos, sáros ruha megfagyott rajtuk, mire odakerültek. A hálónak nevezett deszkabarakkban majdnem ujjnyi nyílás volt a deszkák között, a hó a takarón is ujjnyi vastag volt. Két hetet töltött a bányában, amikor két csille az ujját összetörte. Bár meg lehetett volna menteni, egy munkaszolgálatos nem számított, így levágták két ujját. Ezután a betegszabadság csak annyi volt, hogy beosztották könnyebb munkára. Az ilyen bányászélet miatt munkaképessége felére csökkent. /Birta József, Csíkszereda: Munkaszolgálatosok emlékei. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./"

"Körülbelül százhúszan vesznek részt az idén a Kászonfeltíz határában fekvő Tiszásfőn megtartott Minimum Party összművészeti alkotótáborban. Három éve a Minimum Party (MP) itt tartja alkotótáborát és szakmai fórumát. A táborban tíz napon át működik a fotó-, zene-, film-, képzőművészet-, filozófia-, irodalom-, tánc- és színházműhely. Az MP szervezői olyan művészeket kérnek meg a műhelyek vezetésére, akik valamilyen kísérleti ötletet szeretnének csoportmunka keretében kivitelezni. Ebben az évben először vannak rendszeresen, minden délután előadások. /Gál Andrea: Összművészet az erdő közepén. Javában zajlik az Minimum Party alkotótábor Kászonfeltíz határában. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./"

"Immár augusztusi hagyomány az Erdélyi Sokadalomnak elkeresztelt magyar néptánc és népzene fesztivál, népművészeti kirakodóvásár. Idén augusztus 2-3-án a Szamosújvár melletti Kérőfürdőn rendezik meg, az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, a Communitas Alapítvány, a budapesti Honvéd Együttes és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület támogatásával. Az erdélyi magyar gyermekek néptáncfesztiválon, népi játékokon, kézműves foglalkozásokon, vetélkedőkön, néptáncoktatáson, néptáncgálán tehetik próbára képességeiket. /Erdélyi Sokadalom. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./"

"Molnár Dénes (Démol) festőművész Vadasdon született. Falujában kis képtár őrzi néhány alkotását. Ezek egy részét a Szent István-napok alkalmából rövidesen megnyíló kiállításon is megtekintheti a közönség Székelyszentistvánon, az általános iskolában. Molnár Dénes nagy tisztelője a Vadasdon élő Székely házaspár. Kezdeményezésükre - a gyulakuti önkormányzat jóváhagyásával - négynyelvű tábla hirdeti Havadtőn a Nyárádszereda irányába (és Vadasdra) elágazó út elején, hogy alig három kilométernyire mit láthatnak a turisták, az érdeklődők. /(bölöni): Vadasdi képtár. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./"

"Szentegyháza polgármestere, Rus Sándor javaslatot terjesztett a Városi Tanács elé, melyben az áll: két díszpolgárt szeretne városának. Az egyik Orbán Viktor. A magyar kormány exminiszterelnökét a romániai magyar közösség identitásának megőrzése érdekében vívott küzdelméért tüntetné ki a polgármester a megtisztelő címmel, a másik díszpolgárjelölt Matei Vintila SZDP-szenátor. Esetében a város fejlesztéséért tett erőfeszítés motiválja a kitüntetést. /Orbán Viktor díszpolgár lesz. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 2./"

"Medgyessy Péter miniszterelnökre célzott Dr. Sasi Nagy Béla cikkében: egy új hatalmasság, aki a régi rend düledező tanyájáról került ismét a felszínre, programbeszédet tartott. A politikus szerint ne a múlttal törődjünk, hanem a jövővel. Egy eminens író, volt Pen Club elnök még a könnyű drogok szabad forgalmazásáért is hősiesen síkraszállt. /Konrád Györgyről van szó./ El kell felejteni a 19-es vörös terrort, a világháborút, a Don-kanyart, továbbá azokat, akik megjárták a Duna csatornát, Recsket? Két ország összes börtöneit? Az egyik miniszterelnök "csak" az ifjú kommunisták felső vezetésében vett részt. /Iliescu/. A másik miniszterelnök kicselezte a KGB-t, hogy Európába vezesse országát a "nagy testvér" háta mögött. /Dr. Sasi Nagy Béla: Elmúlt-e a múlt? = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 2-8./"

"Dr. Sasi Nagy Béla /Nagybánya/ röntgenorvos, rendszeresen ír cikkeket, emellett éremgyűjtő. /Dávid Lajos: Beszélgetés Sasi Nagy Béla nagybányai éremgyűjtővel. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 2-8./"

"László Dezső /Sepsiszentgyörgy, 1904. júl. 12. - Kolozsvár, 1973. nov. 15./ a Székely Mikó Kollégium természetrajz-földrajz szakos tanára, egyben a Székely Nemzeti Múzeum múzeumőre, református lelkész, teológiai professzor, 1941-44 között magyar országgyűlési képviselő volt. Koholt vádak alapján a Duna csatornához hurcolták, majd öt évet ült börtönben. "A kisebbségi élet ajándékai" című, hatvan értékes publicisztikai írását, tanulmányát tartalmazó kötetét 1997-ben adták ki. László Dezső és mások útmutatása szerint 1920-1940 között az erdélyi magyarság úgy szerveződött, hogy komoly sikereket mutathatott fel gazdasági, kulturális, szociális és politikai téren. /id. Markó Gábor: A kisebbségi élet ajándékai. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 2-8./"

"A 2003-2004-es tanévben már a fakultatív kis-, közép-, és nagycsoportokkal ellentétben kötelezővé válik az ún. iskolaelőkészítő csoport látogatása, így első osztályba csak olyan gyereket lehet majd beíratni, aki rendelkezik az ennek elvégzéséről tanúskodó igazolvánnyal. A hír összezavarta az érintett pedagógusokat és a szülőket, hiszen eddig úgy hírlett, hogy a kilencedik osztály kötelezővé tételével válik kilencéves időtartamúvá a közoktatás. /Sz. Cs.: Kötelezővé válik az óvodai iskolaelőkészítő csoport. Megreformálták a tanügyi reformot. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./ A 2003-2004-es tanévtől kezdődően megszűnik az óvoda utáni előkészítő év, pontosabban az iskolai év első osztályává alakul át - közölte Ecaterina Andronescu miniszter. Ennek a változtatásnak a következtében a kötelező iskolai évek időtartama - a jelenlegi gyakorlattól eltérően - nyolc évről kilenc évre bővül. Az ősszel kezdődő tanév a tanárok és a diákok számára egyaránt felkészítő év lesz az új rendszerre való áttérés előtt. V. K.: Kilenc osztály kötelező. = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./"

"Aug. 2-án az RMDSZ elnökségével egyeztetettek a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetői, miután az utóbbi időben kérdésessé vált az új szakok finanszírozása. Tonk Sándor rektor elutasította a Ziua napilap erdélyi kiadásában a Sapientiával kapcsolatban megjelent vádakat. A magyar állam azoknak a körmére kellene, hogy nézzen, akik a magyar adófizetők pénzét a határon túliak támogatására költik - figyelmeztet tegnapi számának címlapján a Ziua országos napilap erdélyi kiadása. A lap szerint a Sapientia Alapítvány veszteséges ingatlanügyleteket bonyolít le a magyar állam kárára, és luxusszékhelyek vásárlására költi az évi kétmilliárd forintos támogatást. "A Sapientia Egyetemnek a titkosszolgálatokat megszégyenítő titoktartással sikerült fényűző székhelyeket vásárolnia, a magyar kormánytól kapott évi kétmilliárd forintból. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem egy évvel ezelőtt a hírhedt Kurkó János György üzletembertől a piaci érték háromszorosáért vásárolta meg az egyetem csíkszeredai székhelyévé átalakított Hargita Szállót. A Sapientia Alapítvány nemrég újabb székhelyet vásárolt a rektorátus és az adminisztráció számára, Kolozsváron; eközben a nagy költségekre való hivatkozással a román államtól is pénzt követel" - állotta a Ziua. Tonk Sándor rektor komolytalannak tartotta a napilapot, és tájékozatlannak a cikk szerzőit. A Sapientia kuratóriuma mindig csak akkor döntött valamely épület megvásárlásáról, amikor az ingatlanok jogi státusa tisztává vált. A csíkszeredai Hargita Szálló épületét a Bradul Részvénytársaság adta el a Hotel Hargita 2000 Részvénytársaságnak, amelynek részvényeit az üzlet megkötése előtt a Sapientia vásárolta meg. Az ingatlant azért kellett a Hargita Szálló megvásárlására alakult Hotel Hargita 2000-en keresztül megvásárolni, mert ha az alapítvány közvetlenül vásárol, nem igényelhette volna vissza az áfát. A Sapientia 1,95 millió dolláros vételáron jutott az ingatlanhoz; a HTMH igazságügyi értékbecslőkkel végeztette el az épület értékének a felbecsülését. Ők több mint 3 millió dollárban határozták meg az ingatlan értékét. A Sapientia-EMTE új szakjainak finanszírozása kapcsán kialakult vita volt a fő témája az aug. 2-i tanácskozásnak, amelyen az RMDSZ csúcsvezetése, illetve az egyetem vezetősége vett részt. Stratégiai kérdésekről egyeztettek, miután az utóbbi időben felmerült, hogy a HTMH nem vállalná az új szakok pénzbeli támogatását. "Reméljük, nem jutunk el oda, hogy ne indíthassunk be olyan szakokat, amelyekre már megtörtént a felvételi" - mondotta Tonk. /Salamon Márton László: "Alaptalan vádak". RMDSZ-EMTE egyeztetés a finanszírozásról. = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./"

"A kormánypártiak gyakran még a látszat megőrzését sem tartják fontosnak. A PSD és az RMDSZ Szatmár megyei vezetői megállapodása egyetlen határidőhöz kötött pontot tartalmazott: tanévkezdésig a Hám János és az Élelmiszeripari Gimnázium helyet cserél. A költözést még el sem kezdték. A PSD fütyül az aláírt szerződésre, még a levelekre sem válaszol, a magyar nyelvű sajtót sem fogadja. /Lukács János: Megalázó csend. = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./"

"Átmenetileg román vezető került a Kovászna megyei egészségügyi igazgatóság élére. Az egészségügyi miniszter szakmai okokra hivatkozva utasította vissza az RMDSZ által javasolt Kerekes Jenő kinevezését, azonban az RMDSZ-PSD egyezség értelmében a közeljövőben a szövetség újabb személyt ajánlhat a tisztségre. Szíjgyártó Ernő eddigi igazgatótól az RMDSZ megvonta politikai támogatását, és a PSD-RMDSZ közötti megállapodás értelmében június 28-i hatállyal az egészségügyi miniszter menesztette tisztségéből. A kórház élére az RMDSZ Bálinth István jelenlegi, ideiglenesen kinevezett igazgató jelölését támogatja. /Farkas Réka: Szakmai okok? Jelöltre van szüksége az RMDSZ-nek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./"

"Szilágylompérton a helybeli református egyházközség és a megyei RMDSZ, valamint az általános iskola és a községben alakult Pro Sarmaság alapítvány szervezésében folynak az előkészületek, hogy Ady Endre születésének 125 évfordulója esztendejében emlékhelyet létesítsenek. A költő írta: "Az apám a belső Szilágyságból, Lompértből került ide, mikor édesanyámat, az egykori érmindszenti református papnak korán elárvult leányát, akit egy falusi kisbirtokos nagybácsi fogadott föl, feleségül vette." Felújítják a kőasztal helyét és gesztenyefáét, ahol a költő verseket írt, ugyanakkor a nagyszülők síremlékét avatják fel. Az ünnepség szeptember 8-án lesz. /Ady-emlékhelyet készítenek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./"

"Ezekben a napokban tartják Rétyen a fúvóstábort. Az immáron tizedik alkalommal tartott országos találkozón a gyermekek a hangszerek titkaival ismerkednek a szakma legjelesebb mestereinek irányításával. Romániában egyedül Rétyen tartanak ilyen fúvóstáborokat. Itthonról és Magyarországról 29 helységből 170 gyermek és 30 szakmabeli tanár jött el idén a rétyi Kováts András Fúvósegyesület táborába. A rétyi fúvószene atyja, Kelemen Antal tanár, a Romániai Magyar Dalosszövetség alelnöke a fúvósmozgalom utánpótlása szempontjából tartja fontosnak a tábort. /(benkő): Fúvóstábor Rétyen. Készül az utánpótlás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./"

"Budapesten, a Fővárosi Közigazgatási Hivatalban bővítették a magyar igazolványok kiadásával foglalkozó ügyintézők számát, ezzel a várakozási idő minimálisra csökkent. A közlemény szerint az igazolványok továbbra is átvehetők meghatalmazással. /Magyar igazolványok gyorsabb ügyintézése. Minimálisra csökkent a várakozási idő. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./"

"Négynyelvű - román, magyar, angol, német - városbemutató képes kalauz jelenik meg rövidesen Nagykárolyról. A kiadványban olvasható szöveget Nagy László nyugdíjas földrajztanár, a fotókat Murvai György készítette. /(boros): Nagykároly: Négynyelvű városbemutató készül. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 3./"

"Július 19-én érkezett haza a kolozsvári Szarkaláb néptáncegyüttes tizenkét napos baltikumi turnéjáról, ahol a lettországi "V. Sudmalinas" Nemzetközi Néptánctalálkozón vett részt, az erdélyi magyar népi kultúrát képviselve. A hazafelé tartó úton Felvidéken is megálltak, ahol a zselízi Kincső Néptáncegyüttes, valamint a királyhelmeci Művelődési Ház meghívásának tettek eleget. A Szarkaláb néptáncegyüttes 1995 novemberében alakult. A mostani csapat volt és jelenlegi apáczais diákokból áll, sokan egyetemisták. /Köllő Katalin: A Szarkaláb és a baltikumi népek Kapcsolatok az erdélyi népi kultúra segítségével. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./"

"Az erdélyi magyar literatúra fordulat utáni éveinek legnagyobb nyeresége az a tényirodalom, mely feltárja a közelmúlt történéseit, a hadifogság nyomorúságait, a háborút követő, a söpredék által elkövetett tömegmészárlásokat, a tömeges menekülés, a tömeges deportálás kínjait, a kollektivizálás embertelen inkvizícióját, a román sziguranca és szekuritáté ténykedését. Száz nemzedéknek elég lett volna az a szenvedés, melyen alig két-három generációnak kellett átgázolnia. Csupán a Háromszék napilapot tekintve Benkő Levente, Sylvester Lajos, Balogh László, Gocz József munkásságát kell kiemelni. Benkő Levente tette talán a legtöbbet országos vonatkozásban is. Benkő új könyve /Bűn volt a szó - dokumentumriport erdélyi pokoljárásról, Moyses Márton egyszemélyes forradalmáról (Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2002.)/ egy erdővidéki fiatalember életútjának, küzdelmeinek és tragikus végzetének hiteles követése. /Magyari Lajos: A múltat be kell vallani... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./"

"Ez év novemberének második napján lesz kereken száz esztendeje, hogy megszületett Illyés Gyula. Az "Illyés-centenárium irodalmunk, szellemi életünk folyamatos ünnepe. Különféle kirekesztő kánonok jelszavaitól hangos körülményeink közepette is elvárható lenne hát, hogy ezekben a hetekben-hónapokban sorra lássanak napvilágot az alkalomhoz illő, tisztelgő kiadványok; hogy színházainkban egymást kövessék a felújítások, az új Illyés-bemutatók - határokon innen és túl: Pozsonytól, Budapesttől, Kassától Újvidékig, Marosvásárhelyig, Sepsiszentgyörgyig." - írta Nagy Pál. Ezzel szemben nem sok jele van az Illyés Gyula és műve iránti figyelemnek. Ezért elismerésre méltó a Nap Kiadó Nem menekülhetsz című összeállítása, Domokos Mátyás válogatásában. Kortárs költők, elbeszélők, kritikusok, irodalomtörténészek vallomásai, levelek és Illyés-versek sorakoznak a kötetben. A Nem menekülhetsz, a Bartók, A reformáció genfi emlékműve előtt, a Nem volt elég, a Hazám, a Gyűrűk, az Egy mondat a zsarnokságról, az Árpád költőjéhez; a Puszták népe, a Petőfi, a Magyarok, a Hunok Párisban, a Fáklyaláng, a Különc, a Szellem és erőszak írójához - vagy őróla - olyan jeles elődök és utódok, kiváló pályatársak szólnak ezeken a lapokon, mint például Babits Mihály, Móricz Zsigmond, József Attila, Németh László, Radnóti Miklós, Veres Péter, Márai Sándor, Halász Gábor, Kovács Imre, Szabó Lőrinc, Féja Géza, Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Czine Mihály, Szabó Magda, Domokos Mátyás, Csoóri Sándor, Sütő András, Kányádi Sándor, Nagy Gáspár, Görömbei András. Illyés Gyulát életében és halála után is egyaránt kerülgették fullánkos rágalmak. Az egyik leleplező az Élet és Irodalomban /2001. 1. sz./ támadta a költőt, újraközölte: Látó (Marosvásárhely), 2002. 4. sz. /Nagy Pál: "Egy magyarságrajongó európai". In memoriam Illyés Gyula. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./"

"A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) és a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) nemrég lezárult felvételi vizsgák eredményeit értékelték aug. 3-i kolozsvári sajtótájékoztatójukon az intézmény vezetői. Az eseményen jelen volt dr. Tonk Sándor, az EMTE rektora, Tánczos Vilmos rektor-helyettes, dr. Győrfi Jenő, a csíkszeredai kar kancellárja, dr. Hollanda Dénes, az EMTE marosvásárhelyi karának dékánja, Szilágyi Györgyi, a Partiumi Keresztény Egyetem rektor-helyettese, Szilágyi Pál tanulmányi felelős, az alapítvány kuratóriumi tagja és Hauer Melinda titkár. Dr. Tonk Sándor, rektor közölte: az EMTE-n a 15 működési engedéllyel rendelkező szakra - Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron - a meghirdetett 675 helyre összesen 879 hallgató jelentkezett. Emlékeztetett arra, hogy az EMTE azon kevés egyetemek közé tartozik, ahol felvételit tartanak. Dr. Hollanda Dénes, az EMTE marosvásárhelyi karának dékánja szerint mind a humán, mind a reál szakokon az eredmények jók. Az idén sokkal jobb felkészültséggel rendelkező diákok jelentkeztek, mint a tavaly. Csíkszeredán a 7 szakra meghirdetett 325 helyre a júliusi felvételin 200-at sikerült betölteni, így őszre 125 hely maradt szabadon. A PKE-en a meghirdetett 11 szakra összesen 198-an jelentkeztek. A vártnál alacsonyabb volt a jelentkezés a hitoktató, illetve a román nyelv és irodalom szakon, ahová a meghirdetett 20 helyre csupán ketten jelentkeztek. Ezért az utóbbi csoportot valószínűleg nem tudják majd beindítani. Kolozsváron a Mátyás király utca 4. szám alatti Bocskai-házban csupán az egyetem működéséhez szükséges irodahelyiségeket tudják biztosítani, ezért kezdetben kénytelenek lesznek helyiséget bérelni a tantermek számára. Sikerült megvásárolni egy telket, ahová a jövőben építeni szeretnének. Tonk Sándor kijelentette: együttműködési szerződést kívánnak aláírni a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemmel (BBTE). /Papp Annamária: Sikeres felvételi az EMTE-n. A 675 helyre 879 hallgató jelentkezett. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./"

"A Fidesz-kormány felkarolta a semmiből felépítendő, román szempontból "magán", magyar szempontból "állami" egyetem gondolatát. A cikkíró, Salamon Márton László szerint az EMTE végzősei közül sokan alighanem a magyar munkaerőpiacra kerülnek. Szerinte Budapest hibája volt, hogy felületesen viszonyult a határon túliak igényeihez. "Alapok nélkül építjük a tetőt" - mondta valaki a hétvégén tartott Erdélyi Sokadalom értelmiségi találkozóján, az egyetem előtti oktatás céltudatos támogatásának hiányára utalva. /Salamon Márton László: Quo vadis, EMTE? = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./ A cikkíró igazodik az MSZP-kormányhoz: megkérdőjelezni mindent, ami az Orbán-kormány idején született, még az Erdélyi Magyar Egyetemet is, a legnagyszerűbb megvalósítást."

"Egyre több híresztelés lát napvilágot arról, hogy Románia ismét a vízumköteles országok feketelistájára kerülhet. Aug. 3-i számában a Le Monde arról írt, hogy meg nem nevezett források szerint Párizs "diszkrét lépéseket tesz" az Európai Bizottságnál ennek érdekében. A francia napilap szerint a francia polgárokat irritáló koldusok zöme a Törökországban és Romániában "székelő" bandák segítségével jut el az Európai Unió országaiba. Az utóbbi időben francia lapok címoldalán és a képernyőkön, az illegális bevándorlásról szóló beszámolókban a román romák jelennek meg a leggyakrabban. Ennek tudatában tárgyalt a múlt héten Párizsban Ioan Rus belügyminiszter, illetve utazott a "cigány-sújtott" francia városokba a román rendőrség küldöttsége. Várhatóan aláírják azt a megállapodást is, amelynek értelmében a francia hatóságok válogatás nélkül hazatoloncolják a francia területen illegálisan tartózkodó románokat. A Le Monde ebben a számában interjút közölt Adrian Nastase miniszterelnökkel, aki hangsúlyozta: Románia komolyan veszi az Unió majdani keleti határőrének szerepét. A Le Monde szerint a párizsi kormány titkos tárgyalásokat folytat Brüsszellel a Romániával szembeni vízumkényszer bevezetéséről. /Szőcs Levente: Francia ellenlobbi bevándorlóügyben. Vízumkényszer a román koldusok miatt? = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./ Az Európai Bizottság aug. 5-én cáfolta a Le Monde híreszteléseit, miszerint Franciaország lépéseket tesz a román állampolgárok vízumkényszerének visszaállítása érdekében. - Mindez merő kitaláció. Nem kaptunk ilyen jelzéseket Franciaországtól - nyilatkozta a Mediafaxnak Jean-Cristophe Filori, az Európai Bizottság bővítésért felelős szóvivője. /Cáfol az Európai Bizottság szóvivője. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./"

"Az utóbbi tíz évben Szinérváralja a tolerancia oázisaként szerepelt. Az összlakosságnak nem egészen 20 százaléka a magyar, a németeké pedig elenyészően kicsi, ennek ellenére a helyi önkormányzat s a polgármester pozitív gesztusként háromnyelvű helységnévtáblát tett ki a mezőváros Nagybánya, illetve Szatmárnémeti felőli útmentére. Egy hónapja a Szatmárnémeti felőli oldalról eltűnt a magyar és német nyelvű felirat. Megígérték, pótolni fogják a táblát. Aztán egy hete eltűnt a Nagybánya felőli megközelítő útszakaszról is a névtábla. Egy hónappal ezelőtt, fényes nappal betörtek a helybeli római-katolikus templomba, s felfeszítették a perselyeket. Mivel nem sok pénzt találtak bennük, behatoltak a sekrestyébe, ahol egy aranynak vélt kelyhet akartak elvinni. Mivel úgy látszik szakértők voltak a tettesek, s rájöttek, hogy a tárgy nem színarany, dührohamukban össze-vissza taposták, nyomorították a kelyhet és feltűzték ez egyik oszlopon lévő rácsra. A kevéske pénzt természetesen elvitték. Majdnem ugyanabban az időben, a templom tőszomszédságában lévő Német Fórum épülete mellé odarondítottak. Ebben az épületben van a helyi státusziroda is. /Farkas E. Zoltán: Tempora. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./"