"Az elmúlt hét évben folyamatosan csökkent a háromszéki diákok száma, ebben a tanévben az elmúlt évhez viszonyítva 1200-zal esett vissza a tanulólétszám. Legnagyobb a probléma a gimnáziumi osztályoknál, ahol több mint ezerrel csökkent a fiatalok száma, ami azzal magyarázható, hogy jóval több nyolcadikos végzett, mint amennyi ötödikes kezdte meg az új tanévet. Az elemistáknál idén a tavalyhoz képest 10 963-ról 10 561-re, az inasiskolások esetében 79-ről 53-ra csökkent a diáklétszám. Míg két évvel ezelőtt 1101-en iratkoztak be posztlíceumokba, tavaly csak 806-an, idén pedig 482-en választották ezt a továbbtanulási formát. Jelentkezők hiányában megszűntek a mesteriskolák. Egyre csökken a szakképzetlen pedagógusok aránya. A 2001-2002-es tanévben a tanügyben dolgozók 13,44 százaléka volt szakképzetlen, míg idén ez a arány 5 százalék alatt van. Az óvodákban már kizárólag szakképzett személyzet foglalkozik a gyerekekkel. Keresztély Irma szerint a félreeső településeken továbbra is szükség lesz helyettesítőkre, mert csak így biztosítható az oktatás folytonossága. /Némethi Katalin: Nő a szakképzett pedagógusok száma. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 3./"

"Október 3-án és 4-én a marosvásárhelyi Tamacisza Társulat vendégszerepelt Kézdivásárhelyen. A marosvásárhelyi háromtagú színtársulat délelőtt Méhes György Krumpli és Pityóka című darabját, délután pedig az erdélyi kortárs magyar költők verseiből szerkesztett, Levél helyett című előadást mutatta be. A Kozsik előadóművész-házaspár, Ildikó és József, valamint Máier András zenész és dalszerző bemutatták a társulatot. Versimádatuk tette szükségszerűvé, hogy társulatot hozzanak létre. Az eredeti csapat 1997-ben állt össze, verselőadóként jelentkeztek. A Tamacisza első munkája egy József Attila versekből összeállított versdráma volt. Ezzel egyidőben a kisgyerekek számára zene-vers-báb-hármassal sikerült egy interaktív előadás-típust megkedveltetni. Bejárva egész Székelyföldet, de Erdély szórvány-vidékeit is, több mint háromszáz előadást tudhat a csoport maga mögött. /(dimi): A Tarmacisza Kézdivásárhelyen. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 3./"

"Idén is megtartották a nyárádremetei református egyházközség kebelében a nyári alkotótábort, aug. 26. és szept. 2. között - tájékoztatott Gecző András helybeli lelkész. Az Alkotó Képzőművészek Ifjúsági Klubjának (AKIK) tagjai folytatták a tavaly elkezdett munkát, az új református templom kazettás mennyezetének elkészítését. - Tavaly magyar református címereket és népi motívumokat festették a mennyezet középső mezejébe. Ez a közösség már harmadik éve dolgozik együtt, tervezik, hogy felajánlják a csoport szolgálatát a történelmi egyházak püspökeinek. /(bölöni): Festett kazetták. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./"

"A 35 éves Anthony Gall az ausztráliai Mackay kisvárosban született, Magyarországon él, időnként Gyergyóban tervez templomokat. Anthony Gall tíz évi kutatómunkája eredményeként megjelent Budapesten Kós Károly műhelye - The workshop of Károly Kós /Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest/ című magyar-angol nyelvű, 528 oldalas impozáns kötete. A kötet a magyar könyvművészet remekműve. Kiadását számos intézmény és magánszemély támogatása tette lehetővé. Első közülük a magyar kulturális hagyaték védelmére létrehozott Hungaria Nostra Alapítvány, melyet dr. Vécsey Esther művészettörténész professzor alapított. Dr. Vécsey Esther évtizedekig dolgozott Los Angelesben múzeumigazgatóként, 1990-ben hazatért Magyarországra. Amerikai házának eladásából származó 150 ezer dollárból 1998-ban létrehozta az alapítványt. Anthony Gall elmondta, hogy ösztöndíjasként érkezett Magyarországra, nagyon megszerette az országot, megtanult magyarul, majd megismerte Erdélyt is. Megismerte Kós Károly gazdag munkásságát és ebből írta meg disszertációját. Ebben Kós Károly munkásságának csak az első világháborúig terjedő munkásságát dolgozta fel, de utána is tovább tanulmányozta és ennek eredmény ez a kitűnő összegzés. Mi ragadta meg Kós Károlyban? "Az építészeti stílusa, az egész filozófiája, emberi tartása, amellyel a romániai magyarságot a legnehezebb időben is minden megalkuvás nélkül szolgálta." /Barabás István: Kós Károly üzenetével, Ausztráliában. Beszélgetés Anthony Gall műépítésszel. = A Hét (Bukarest), okt. 3./"

"Az aradi minoriták központi templomának lengyel nemzetiségű plébánosa, Bogdan Adamczyk magyarul írt könyvet Ferences lelkiség címmel. Szent Ferenc kordájával (a derekán levő kötéllel) megkötötte a középkor pusztulásába rohanó kerekét. Az átívelő híd a gazdagok és a szegények között Krisztus lett. A szegény is, a gazdag is szeresse Krisztust. /Bíró atya: Új könyv, régi tartalommal. Ferences lelkiség. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./"

"Aradon a Jelen Ház nagytermében bemutatták be a Nevezetes aradiak című füzetet, Ujj János, a Csiky Gergely Iskola történelemtanára és XII. osztályos diákja, Bányai Melinda összeállítását. Négy aradi személyiség - Salacz Gyula, Barabás Béla, Simay István és Gaál László - életútját ismerteti a kiadvány. Ujj János elmondta: a füzetből akár még könyv is lehet, hiszen Arad és vidéke igen sok fontos személyiség szülőhelye volt. /Könyv is lehet belőle. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./"

"A restitúciós törvények mielőbbi alkalmazását, a magyar egyházi és közösségi javak gyakorlatban történő visszaszolgáltatását szorgalmazta Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök okt. 3-án Bukarestben, a román parlament két házának elnökeivel és a parlamenti magyar baráti csoportok tagjaival folytatott tárgyalásán. Mádl Ferenc a bukaresti református Calvineum-temetőben katonai ceremónia keretében helyezte el az első világháborúban elhunyt magyar katonák leendő emlékművének alapkövét. Az ideiglenes kopjafát katolikus, református, evangélikus és ortodox lelkészek szentelték fel, tövéhez Mádl Dalma asszony helyezett virágcsokrot. A bukaresti egyetemen a magyar államfő a román-magyar együttműködés új perspektíváiról tartott előadást angol nyelven. A magyar államelnök megtekintette a dél-kelet európai bűnözés megelőzési központot (SECI), amelynek jelenlegi igazgatója Bánfi Ferenc magyar rendőrtábornok. A szenátus elnökénél Mádl Ferenc felvetette a csíkszeredai magyar konzulátus ügyét. Nicolae Vacaroiu a magyarországi románság helyzetének további javítására kérte a magyar elnököt. Valer Dorneanutól a magyar államfő az aradi Szabadság-szobor végleges elhelyezését és a magyar egyházi és közösségi ingatlanok gyakorlatban történő visszaszolgáltatását kérte. Bánfi Ferenc a Szabadságnak elmondta: a SECI-központ az első olyan bűnüldözési együttműködés a délkelet európai országok között, amely bizonyítja, hogy ezek az országok közös célokat képesek megfogalmazni, közös érdekeket találhatnak. A bukaresti SECI-központban 11 ország 18 összekötő tisztje dolgozik, küzdenek a kábítószer-kereskedelem, embercsempészet és terrorizmus ellen. Mádl Ferenc találkozott Emil Constantinescu volt elnökkel, ezt követően pedig Ion Iliescu államfővel négyszemközti záró megbeszélést folytatott. Mádl Ferenc magas magyar állami kitüntetéseket adott át Czédly Józsefnek, a Petőfi Ház igazgatójának (a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje), Paul Drumaru írónak, fordítónak a magyar irodalom romániai népszerűsítéséért (a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje), Lőrinczi Gyulának, a Petőfi Társaság elnökének a bukaresti magyar művelődési élet szervezéséért (a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje), Molnár Szabolcs egyetemi tanárnak, a bukaresti Hungarológiai tanszék vezetőjének a tanszéken végzett munkájáért (a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje), Maya Morgenstern színművésznőnek a magyar-román színházi és filmművészeti együttműködés fejlesztéséért kifejtett tevékenysége elismeréseként (a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje), Geo Serban irodalomtörténésznek a magyar irodalom romániai népszerűsítéséért (a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje) és Georghe Vida művészettörténésznek a modern magyar képzőművészet romániai megismertetésért végzett munkája elismeréseként (a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje). Mádl úgy értékelte, hogy a magyar-román viszonyban még sok a tennivaló a két ország és két nép jobb együttműködéséért és igazi megbékéléséért. /Tibori Szabó Zoltán: Román-magyar együttműködési perspektívák. Folytatódik Mádl Ferenc romániai látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./"

"Székelyudvarhelyen a marosvásárhelyi Táblabíróság határozata megszüntette a városi tanácsban az Udvarhelyért Polgári Egyesület /UPE/ képviselőinek mandátumát. A városi RMDSZ-frakció fordult a bírósághoz. Oláh István újságíró /mint eddig is/ hevesen támadta az UPE-t, de most továbbment: "a Fidesz Polgári Párt hasonló védelmeket deklarált, és ezzel eleve kirekesztette programjából a magyar társadalom nagyobbik részét." /Oláh István: Jogerős és visszavonhatatlan. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./"

"Okt. 2-án magyarországi vendégek érkeztek Kolozsvárra, hogy találkozzanak a kolozsvári magyar egyházak képviselőivel. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta: Szalay István magyar egyházügyi államtitkár kereste fel az egyházkerületet. - A találkozót ők kezdeményezték, ezt pedig azért tartom fontosnak, mert egy ideig úgy tűnt, hogy a magyar kormány elhanyagolja az egyházakkal való kapcsolatot - jelentette ki Pap Géza püspök. - Amikor Medgyessy Péter magyar miniszterelnök itt járt Kolozsváron, az egyházak képviselőivel nem találkozott. Most viszont a magyar állam jelezni szeretné, hogy számára fontos az egyházakkal való kapcsolattartás, ezért a küldöttség felkereste a református, az unitárius és az evangélikus egyházakat Kolozsváron, innen pedig elutazott Gyulafehérvárra, ahol a katolikus érsek fogadta őket. /(sbá): Magyar küldöttség az egyházaknál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./"

"Vasárnap reggelenként a Román Rádióban soviniszta uszítás hangzik el. Szept. 22-én gróf Wass Albert írót románfaló háborús bűnösnek nevezték. Ismerős ez a hang. 1998. okt. 29-én az akkor még létező Román Nemzeti Egységpárt képviselője a parlamentben kifejezte egyetértését Corneliu Vadim Tudor pártvezérrel, hogy mivel Erdély veszélyben van, rögvest meg kell alakítani a nemzeti gárdákat. Az a közszolgálati rádió fenntartásához a romániai adófizető magyarok is hozzájárulnak. Szept. 28-án elhangzott, hogy a "román Kovászna" ortodox templomait a bécsi döntés után a magyar hatóságok lerombolták, ami kevés megúszta, az gyülekezet nélkül maradt. A hargitai és kovásznai románokat nemcsak a Horthy-korszakban, hanem a Magyar Autonóm Tartomány ideje alatt is elnyomás sújtotta, ezért eljött az idő, hogy nemzeti identitását ápoló intézmények szülessenek a tájakon, közölte a rádió. Ez a rádió tehát a Nagy Románia Pártot is túlliticáló magyarellenes acsarkodások szócsöve. Iliescu elnök pedig nemzetközi konferencián kijelentette /ahogy a Dimineata kormánypárti lap szept. 27-i száma tudósított/: a román közszolgálati rádió fontos szerepet játszik a honpolgári nevelésben, a demokrácia és jogállam értékeinek védelmében, továbbá "professzionista és politikai semlegességének köszönhetően a Román Rádiónak állandóan nagy a szavahihetősége." /Barabás István: Veszélyes vasárnap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./"

"Nagybányán a Teleki Magyar Házban megnyílt a hatodik ippi képzőművészeti alkotótábor résztvevőinek kiállítása. A rendezvényről egyvalami hiányzott: a Teleki Magyar Ház megszokott közönsége /egy főleg idősebbekből, meg időnként a cserkészcsapat tagjaiból álló törzsközönség/, jegyezte meg dr. Sasi Nagy Béla írásában. Szinte teljesen hiányoznak ezekről a rendezvényekről a középnemzedékhez tartozók. Ezzel kimaradnak a hazai és helyi művelődési életből, gyermekeiknek is ilyen példát mutatva. /Dr. Sasi Nagy Béla: Gondolatok egy kiállítás margójára. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 4./"

"A Madách Irodalmi Társaság szeptember 20-án és 21-én a Balassagyarmat szomszédságában fekvő Szügy művelődési házában tartotta tizedik szimpóziumát, amelyen Kolozsvárról Kozma Dezső és Asztalos Lajos vett részt. Asztalos Lajos beszámolt új munkájáról, Az ember tragédiája Gonzalo Navaza galego költővel készített galego változatáról, amely a Társaság kiadásában nemrég látott napvilágot. Kozma Dezső Hit és tudás egymásra találásának lehetőségei a Tragédiában. Két elfelejtett erdélyi Madách-értelmezés című dolgozatát ismertette. Szabó József, a kolozsvári Magyar Színház egykori, a kecskeméti színház jelenlegi rendezője Ex leone leonem! című előadásával megnyitotta a képkiállítást. A felvidéki Palóc Társaság részéről Z. Urbán Aladár író, ipolyvarbói tanár szervezésében a szimpózium résztvevői a felvidéki Alsósztregovára utaztak, megtekintették a Madách Imre szülőházában berendezett Madách-múzeumot. Ezt Lantvirágok címmel Kárpát-medencei Ifjúsági vers- és prózamondó előadó-művészeti verseny követte. /Asztalos Lajos: X. Madách Szimpózium. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./"

"Hosszúmező. Történelmi visszapillantó címmel megjelent a kétnyelvű (román-magyar) kiadvány. A megye másik nagyobb magyarlakta szigettelepülése, Koltó hasonló "vendégváró kalauza" már előzőleg napvilágot látott. /Hosszúmező. Történelmi visszapillantó. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 4./"

"A III. Székelyföldi Konferencia előrendezvényeként tartották meg okt. 3-án Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban Székelyföld lakosságának életmódja, egészségi állapota címet viselő tudományos ülésszakot, amelynek keretében helybeli és magyarországi előadók mutatták be dolgozataikat. Dr. Kovács Dezső egyetemi előadótanár az EME Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya nevében mondta el, hogy a dolgozatokban megfogalmazott konklúzióknak vissza kell jutniuk a lakossághoz. Az egészségtelen életmódot Maros és Hargita megyék lakosságánál tovább tetőzi, hogy a magyar ember több alkoholt, több zsíros ételt fogyaszt, s a két megye lakosságának közel 50 százaléka dohányzik. Az abortuszok száma Maros megyében az 1990-es 16.254-ről 6.716-ra csökkent. Az eltelt tíz év alatt 125.842 terhességmegszakítást végeztek Maros megyében. /(bodolai): Életmódunk, egészségünk. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./ "

"A négynapos látogatáson Romániában tartózkodó Mádl Ferenc köztársasági elnök okt. 4-én Marosvásárhelyre utazott, ahol részt vett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) tanévnyitóján a Kultúrpalotában. Később részt vett a Bolyai-év akadémiai konferenciáján, és találkozott a magyar történelmi egyházak vezetőivel. A magyar államfő tiszteletére díszvacsorát adott az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság. Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem rektora kifejtette: az egyetem él, élni képes, és vállalta a szolgálatot. A rektor köszönetet mondott a magyar népnek és Magyarország kormányának a Sapientia elindításához és működtetéséhez nyújtott segítségért. Rámutatott: az EMTE tizenöt szakán mintegy 150 oktató irányításával ezer diák kezdi meg idén az új egyetemi tanévet. Tonk a magyar nyelvű egyetemi oktatás további fejlesztését sürgette. Hozzátette: nagy a tanulási igény, és mintegy hétezer magyar egyetemi hallgató kénytelen ma Erdély-szerte tetemes összegeket fizetni román magánegyetemeknek azért, hogy tanulhasson. A magyar kormány üdvözletét Hiller István oktatásügyi politikai államtitkár tolmácsolta. Kijelentette: a magyar kormány az elmúlt tizenkét esztendő értékes kezdeményezéseit - az RMDSZ-szel előzőleg egyeztetve - folytatni kívánja. Budapest a Sapientiát nagy értéknek tekinti, és azt tovább kívánja gazdagítani - szögezte le. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: a fő cél továbbra is a teljes körű anyanyelvű oktatási rendszer megteremtése, az önálló állami magyar egyetemről a szövetség nem mondott le. Az 5500 magyarul érettségizett fiatalnak a magyar tannyelvű felsőoktatási intézményekben 4750 hely áll rendelkezésére. Markó szerint átfogó rendszerre van szükség a szórványoktatás és a fiatal oktatók támogatására. Az ünnepséget követően Mádl Ferenc a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai Év Akadémiai Konferenciáján mondott beszédet. Mádl Ferenc ezt követően az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel folytatott megbeszélést, majd jeles erdélyi személyiségeknek nyújtott át magyar állami kitüntetést: Bujovszkij Loránd, a Bernádi György Közművelődési Alapítvány alelnöke (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje), Doina Cornea, a BBTE egyetemi tanára (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje), Deák Gyula marosvásárhelyi szenátusi irodavezető (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje), Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Smaranda Enache, a Pro Európa Liga elnöke (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Hollanda Dénes, az EMTE marosvásárhelyi dékánja (a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztje), Jakobovics Miklós festőművész (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Kós András szobrászművész (a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztje), Kötő József EMKE-elnök (a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztje), Adrian Marino író, irodalomtudós (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje). Az államelnök okt. 5-én Szatmárnémetibe és Nagyváradra látogat. Ez utóbbi helyen felavatja a magyar állami támogatással felújított és kibővített Arany János Kollégiumot. /Tibori Szabó Zoltán: Nagy értéknek tekintik a Sapientia egyetemet. Mádl Ferenc erdélyi személyiségeket tüntetett ki Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"

"Mádl Ferenc köztársasági elnök okt. 4-én vidéki körutat kezdett Romániában. Délelőtt Bukovina világhírű ortodox kolostorait kereste fel, ahol előbb a voroneci, majd a putnai kolostort látogatta meg. Ezt követően a magyar államfő Suceavából Marosvásárhelyre repült, ahol részt vett az EMTE tanévnyitó ünnepségén, és találkozott az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel. A köztársasági elnök szerint a gazdasági kapcsolatok erősítéséhez a vállalatok közötti intézményesebb és szervesebb együttműködésre van szükség, továbbá könnyebbé kell tenni az emberek és az áruk mozgását. Kitért arra, hogy lehetővé kell tenni, illetve fejleszteni kell a szórványban élő magyarok anyanyelven való tanításának lehetőségét. A felsőoktatásban az állami egyetemeken folyó anyanyelvi oktatás intézményrendszerének fejlesztésére van szükség. A több határátkelő mellett arra is szükség lenne, hogy Csíkszeredában minél előbb magyar konzulátus nyílhasson. /Lehetővé kell tenni a szórványmagyarság oktatását. Észak-Moldvába látogatott Mádl Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"

"Véget ért Mádl Ferenc köztársasági elnök romániai vendégeskedése. A román sajtó alig burkolt iróniával kiemelte, hogy tizenkét év óta ő az első magyar államfő, aki ellátogatott ide, miközben amerikai és más távoli elnökök bezzeg ugyanezt jóval hamarabb megtették. Ördög I. Béla újságíró szerint a Nyugat megrendelésére sebtében eljátszott, különben semmitmondóan üres kettős színjáték folyt le. Mindkét fél mondta a magáét. A kedvezménytörvény ügyében a magyar fél azt, hogy egy már megkötött nemzetközi szerződés akkor is érvényesnek tekintendő, ha utólag a másik megbánta az aláírást, a román fél pedig álláspontját ismételte a törvény szellemének "európaiasítása" érdekében. Jól sikerült a kötelező mosolygós-kézfogásos kirakati fotó, a nemzetközi diplomácia eseménynaptára alakítóinak munkaasztalán megtörtént a kipipálás. /Ördög I. Béla: Kipipálás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"

"Folynak az előkészületek, rendbeteszik Kolozsváron a Mátyás-szobor alapzatát, megtisztítják a szobrot. A polgármesteri hivatal szinte ugyanabban az órában és ugyanazon a helyen párhuzamos rendezvényt tart: okt. 11-én a Gheorghe Funar vezette intézmény szervezésében "Kolozsvárnak a horthysta megszállás alól történt felszabadulásáról" emlékeznek meg, majd a polgármesteri hivatal üvegtermében tudományos ülésszak keretén belül emlékeznek meg "a nagy román királyról, Corvin Mátyásról". Az RMDSZ és más szervezetek a Képzőművészeti Egyetemen tartják a tudományos ülésszakot. Okt. 12-én a polgármesteri hivatal reggel 10 órától gyászszertartást és koszorúzást tart a Főtéren "a nagy román király emlékére". A Fadrusz-napok keretében reggel 9 órától ökumenikus istentiszteletet tartanak a Szent Mihály templomban, majd fél tizenegytől koszorúzási ünnepségre kerül sor. Horatiu Crisan, a polgármesteri hivatal szóvivője szerint annak ellenére, hogy a jelenlegi helyzet szerint a két rendezvény egy része párhuzamosan zajlik majd ugyanazon a helyen, nem várhatók incidensek a katedrálisból a szobor elé igyekvő magyarok és a már ottlévő románok között. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke közölte, szándékukról időben értesítették a rendőrséget. " A miénk nemzetközi rendezvény, a magyar és a román kormány képviselői is jelen lesznek. Reményeim szerint az illetékes intézmények közbelépésével végül sikerül összehangolnunk a két eseményt" - mondta Kötő. Tagadta, hogy a polgármesteri hivatalt nem tájékoztatták volna szándékukról. Ismét a polgármester szokásos diverziókeltési taktikájáról beszélhetünk - tette hozzá az EMKE elnöke. /Kiss Olivér: Újabb konfliktusveszély. A magyarok ünnepelnek, a románok gyászmisét tartanak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"

"Okos Márton idézte a Nemzetőr augusztusi számában Kerényi Imrétől, Orbán Viktor volt miniszterelnök egyik közismert támogatójától és szószólójától a Márciusi Ifjak 12 pontjának Mit kíván a magyar nemzet mai értelmezését: "Tisztelt olvasó! A politikai magyar nemzet csodálatos alkotása a Tizenkét pont. Értékeljük közösen e nemes pontokat, aktualizáljuk mondanivalójukat. Lásd, mire jutottunk 1848 tavaszától 2002 őszéig." A 12. pont: "Unió (Erdéllyel) Ez ma így hangzik: Európai Unió." "A nemzeti oldal 15 millió magyarban gondolkodik. A nemzeti oldal beviszi Romániát és Szlovákiát az Európai Unióba. " Okos Márton ironikusan magyarázta ezt a pontot, majd idézte még az 5. pontot és magyarázatát: "5. Nemzeti őrsereg Ez ma így hangzik: Szerződéses katonaság." A cikkíró emlékeztetett, ezelőtt kb. tíz évvel Kerényi Imre még azt mondta, hogy Magyarországnak nem kell katonaság, és a határon netalán megjelenő ellenséget fehér ingben és kenyérrel fogadják. - Az természetes, hogy az MSZP a Román Szociáldemokrata Párttól a támogatásért nem kér cserébe semmit, hisz ez testvéreknél normális. Viszont annál érthetetlenebb a korábban hatalmon lévő polgári kormány külpolitikájától, hogy ők is feltétel nélkül támogatták Iliescu kormányát az euroatlanti csatlakozás kérdésében. /Okos Márton: Orbán nemzeti stratégiája? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"

"Zengzetes kijelentéseket lehet hallani a román-magyar kapcsolat fejlődéséről. A magyar autóvállalatok biztosítottak kényelmes és olcsó utazást Magyarországra. Egy idő óta különböző ürügyekre hivatkozva igyekeznek akadályozni működésüket, hogy az utazni akaró magyarok fizessék a drágább és kényelmetlenebb vonatot az államnak. A vállalatok csődbe jutnak, az utasok kevesebbet közlekednek, de többet fizetnek. Magyarországról a levelet 38 forintért (4940 lej) küldik, innen a válasz 15 500 lejes bélyeggel mehet, tehát 120 forintért. Az a cél, hogy kevesebbet írkáljunk rokonainknak, barátainknak? - kérdezte Szalai Irma. /Szalai Irma: Rózsák és tövisek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"

"Máriaradnán kilenc ferences szerzetesjelölt tett egyéves hűségfogadalmat. Pál Leó, a Szent István Ferences Tartomány provinciálisa emlékeztetett, hogy 1949-ben 200, jelenleg pedig alig 60 ferences szerzetes működik Erdélyben. E létszámcsökkenés érthető, hiszen 40 évig új szerzeteseket nem lehetett felvenni, a rendszerváltáskor pedig a meglévők igen idősek voltak. Nehezen indult be a szerzetesképzés. A ferences jelöltképzést Csíksomlyón szervezik meg, ahol a jelöltek eltöltenek 1-2 évet, amíg alkalmasak lesznek a noviciátus elkezdésére, amit Magyarországon, Szécsényben tehetnek meg. A növendékek tanulmányaikat Szegeden folytatják, ahol egyesek teológiát tanulnak, tehát papok lesznek, mások viszont laikus testvérekként a rendi életet gyakorolják. /Balta János: Példával kell szolgálnunk hivatástudatból! = Nyugati Jelen (Arad), okt. 5./"

"Merli Rezső Harminckét település története /Otthonom Szatmár megye sorozat 16. kötete / című könyvében 32 Nagykároly környéki és Bükk-vidéki sváb település (illetve plébánia) történetét mutatja be. A virágzó település sorvadása a második világháború végén kezdődött, amikor a német lakosságot szülőfalujuk elhagyására kényszerítették. Sokan Ausztriába, sokan Németországba mentek, másokat deportálták. Ma meg lehet nézni, mi lett a nemrég még szépen gondozott, kedves faluból. /Sike Lajos: 32 település. Hallott-e ön Kigyéről? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ "

"Okt. 6-án az aradi vértanúkra emlékeztek Kolozsváron, a Házsongárdi temetőben, Bardócz Sándor síremlékénél és a szamosfalvi obeliszknél. Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke Kossuth Lajost idézte: "Az Aradi Tizenhármak és névtelenek áldozata tehát mindmáig bizonysága annak a ténynek, hogy a történelemben a győztesek igazsága mellett van és lehet igazuk a veszteseknek is." Vekov Károly képviselő a rács mögött őrzött aradi emlékmű allegóriájával utalt a romániai magyarok rács mögötti szabadságára. /(bpe: Megemlékezés a tizenhárom aradi vértanúra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./"

"Méltóságteljesen emlékeztek meg okt. 6-án Aradon az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc tizenhárom aradi vértanújáról. A vesztőhelyi obeliszk körül mintegy ötezer román és magyar hallgatta meg a két ország himnuszát és az ünnepi beszédeket. Vasile Dan Ungureanu, Arad megyei prefektus és Doru Popa aradi polgármester a román és a magyar nép egymásrautaltságát hangsúlyozta. Markó Béla RMDSZ-elnök emlékeztetett arra, hogy 1848 "a más-más nemzetbéliek szolidaritását is megteremtette". Úgy vélekedett: "mivel a Szabadság-szobor egyszerre magyar és közös érték", annak méltó köztéri elhelyezését mielőbb meg kell oldani. Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke kijelentette: "Az aradi vértanúk kálváriája - legalább egy napra - mindig egységbe forrasztja a nemzetet." Szili Katalin beszédét tucatnyi fiatal próbálta füttyel és bekiabálással megzavarni. Az előző esztendőkben minden alkalommal román szélsőségesek igyekeztek zavart kelteni, idén ezt magyarországiak próbálták véghezvinni. A zavarkeltők a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom nevű szervezet fiataljai voltak. A koszorúzási ünnepségen jelen volt Igyártó István bukaresti magyar nagykövet, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke, Dávid Ibolya, az MDF elnöke és több RMDSZ-es képviselő és szenátor. /T. Sz. Z. /Ünnepségek Aradon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./"

"Aradon a belvárosi református templom okt. 6-i istentiszteletének illusztris vendége volt Dávid Ibolya, a magyar Országgyűlés alelnöke, a Szabadság-szobor kiszabadítója. Népes csoporttal képviselték iskolájukat a megemlékezésen a Kecskeméti Református Gimnázium diákjai. Dávid Ibolya a siralomházba zárt tábornokok szeretteikhez intézett leveleiről, utolsó üzenetéről szólt. A Kölcsey Színpad diákjai szavaltak az alkalomhoz illő verseket, majd Pávai Gyula, a Kölcsey Egyesület elnöke mutatta be Kazinczy Lajos honvédezredes életpályáját, akit joggal tartanak a 15. aradi vértanúnak, hiszen 1849. október 25-én végezték ki a várban, s akit mindmáig ismeretlen helyen földeltek el hóhérai. Medvigy Endre, a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetségének elnöke a vértanúk emlékezete az irodalomban címmel tartott rövid értekezést. A templom előcsarnokában elhelyezett emléktáblához a millenniumi zászlóval vonult ki a gyülekezet. A táblát Dávid Ibolya leplezte le. A fehér márvány alapon aranybetűkkel a következű szöveg olvasható: Kazinczy Lajos honvédezredesnek, akit kivégeztek Aradon, 1849. október 25-én 29 éves korában. Állította a Kölcsey Egyesület 2002. októberében. /P. P.: Emléktábla a 15. vértanúnak. Kazinczy Lajos honvédezredes többek közt a Vereckei hágót védte vitézül seregével. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./"

"Temesváron az 1848-1849-es szabadságharc vértanúira emlékező ünnepséget Klapka György szülőháza előtt rendezte meg okt. 6-án az RMDSZ helyi szervezete. A rendezvényen Toró T. Tibor parlamenti képviselő kiemelte Kossuth Lajos eszméinek és mozgósító szerepének döntő jelentőségét. Vicze Károly, a Bartók Béla Elméleti Líceum tanára idézte fel történelmünk tragikus, ugyanakkor felemelő eseményeit. /(Szekernyés): A magyar szabadságharc vértanúira és Kossuth Lajosra emlékeztek Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./"

"A konferencia regionális fejlesztési fórummá alakul, amely állandó koordináló és munkakeretként kíván tevékenykedni - jelentette ki Kolumbán Gábor a III. Székelyföld Konferencia okt. 5-i záróülésén. E fórum állandó munkabizottságokat tart fenn, rendszeresen tanácskozik és dokumentumokat tesz közzé. A tudományos munka pedig az ezentúl kétévente szervezett Székelyföld Konferenciákon folytatódik. A kétnapos III. Székelyföld Konferencia végén a szekcióülések vezetői beszámoltak az egyes szakosztályokban elhangzott előadásokról, az ezek során megfogalmazott javaslatokról. Az öt szekcióban - önigazgatás, gazdaságtörténet, regionális identitás; közösségi együttműködés; gazdaság, tudás, fejlesztés; örökségünk jövője; a kulturális autonómia megteremtésének lehetőségei a Székelyföldön - elhangzottak alapján a résztvevők megpróbálták vázolni a régió jelenlegi állapotát, és konkrét programokat javasoltak a gondok orvoslására. A gondok között kiemelték az infrastruktúra fejletlenségét, továbbá, hogy a foglalkoztatott lakosság jelentős hányada az agrárszférában tevékenykedik, egy olyan ágazatban, amely nem tud versenyképessé válni az európai unióhoz való csatlakozás során. /Sarány István: Véget ért a III. Székelyföld Konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./"

"Okt. 5-én negyedik alkalommal szerveztek Gyöngykoszorú Néptánctalálkozót Kibéden. Az erdélyi és magyarországi csoportok találkozója ökumenikus istentisztelettel kezdődött, amelyen a jelenlevők a tizenhárom aradi vértanúra is megemlékeztek. Minden év október első hétvégéjén rendezik meg az őszi népzene- és néptánctalálkozót. Idén Csíkkarcfalva, Bözöd, Makfalva, Erdőcsinád, Alsósófalva, Gernyeszeg, Mezőpanit, Erdőidecs, Vajdaszentivány, Marosvásárhely együttesei mutatkoztak be a színpadon, illetve Magyarországról budapesti, nyíregyházi néptánccsoportok. Kibéd testvértelepülését, Szatymazt kórus és citeraegyüttes képviselte. Az idén először vett részt román néptánccsoport is. /Antal Erika: Találkozó Kibéden. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./"

"Okt. 5-én tartotta Kide a falutalálkozóval egybekötött szüreti bált. A nyugalmazás előtt álló kidei református pap, Darai tiszteletes emlékeztetett rá, hogy a falutalálkozót már a tizenkettedik alkalommal szervezték meg. A népviseletbe öltözött fiatalság állított emléket a tizenhárom aradi vértanúnak, Wass Albert-, Lászlóffy Aladár-, Vörösmarty-költeményekkel. A tájháznál Bancsov Károly, a Kolozsvári Magyar Opera művésze Kossuth-nótát adott elő, majd Kovács András Kidéből elszármazott budapesti filmrendező beszélt a leendő múzeumról, amelynek létrehozásában oroszlánrészt vállalt. A ház múzeummá alakításában fontos szerepe van Kallós Zoltánnak, aki használati- és dísztárgyakat bocsátott a leendő múzeum rendelkezésére. Lukács Éva, a múzeum és a falunapok egyik szervezője szerint jövő ilyenkorra már megtekinthető lesz a tájház-falumúzeum. /Jakab-Benke Nándor: Háromfelvonásos faluünnep Kidében. Falutalálkozó szüreti bállal. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./"

"A MÚRE - színvonalas sajtótevékenysége elismeréseként - nívódíjjal tüntette ki Huber Andrást. Ez is mutatja, hogy Désen, egy kisváros mostoha körülményei között is lehet maradandót alkotni. Benkő Levente méltatta Huber András Százarcú nagyhatalom (Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1997) című sajtótörténeti monográfiáját. Művében a szerző négy egykori erdélyi vármegye (Szilágy, Szolnok-Doboka, Beszterce-Naszód és Torda-Aranyos) közel másfél száz hírlapjának és folyóiratának pályaútját tárta fel és követte nyomon a kezdetektől 1944 végéig. Huber Andrást kenyérkereső munkája 1990-ig falusi iskolához kötötte, hiába jelent meg már 1982-ben kötete, felettesei nem hagyták jóvá lakhelye mellé, Désre való áthelyezését. Így csupán a kimerítő napi ingázást követő csöndes éjszakai órákban ülhetett írógépe elé, mint akkoriban annyi más tehetséges sorstársa. 1990 után három könyve jelent meg. A Város az időben című legutóbbi, alaposan dokumentált, félezer oldalas kötete a monográfia szintjét megközelítve elevenítette fel Dés és vidéke históriáját. /Lukács Éva: Huber András MÚRE-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./"