Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Zöld Mihály
70670 tétel
2002. október 15.
"Lányi Szabolcs, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának dékánja kifejtette, hogy ötszáz hallgató előtt tárták ki a kapukat. A második évükbe léptek, és újabb oktatók jöttek, így ma már a hetven előadó közül negyven a sajátjuk. Az EMTE növekedésével együtt szaporodnak a gondok is. Hét szak van most, és az évek teltével szakosítottabb lesz az oktatás, ebből következően több rangos előadót kell bevonniuk. Idén például négy új szak indult. A végleges elismerésig az egyetem ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik. A felvett diákok középszerű középiskolai intézményrendszerből kerültek ki, így sok pótolnivalójuk volt. A hallgatók egyharmada teljesített minden követelményt, de van egy másik harmad sok elmaradással. Az EMTÉ-nek partneri viszonyban kell lennie a romániai, de ugyanígy a magyarországi egyetemekkel is. /K. L.: Állami magánegyetem vagyunk. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 15./"
2002. október 15.
"Szomorú kislexikont lehetne összeállítani a román hadseregben gyanús körülmények között elhunyt magyar katonákról. Sok erdélyi magyar fiatalember azért fogott vándorbotot a kezébe, mert félt attól, hogy élve nem tér vissza szerettei körébe. Tófalvi Zoltánnak, a cikk írójának két emléke is van. A Korondhoz tartozó pálpataki tanyavilágban élő egyik fiút vitték katonának. Néhány hónap múlva lezárt koporsóban hozták haza. Az édesanya később tudta meg, hogy a fiának tüdőgyulladása volt, de az orvos azt mondta: alkalmas. Ott halt meg a gyakorlótéren. Az anyát annyira megviselték a történtek, hogy megőrült, nemsokára követte a fiát a Semmibe. A másik megrázó élmény Marosvásárhelyen érte: egy érettségi előtt álló fiatalember felakasztotta magát, mert katonai behívót kapott. Előzménye: 1990-ben - nem sokkal a véres márciusi események után - kisdiákként társával indiánosdit játszottak Somostetőn. Egy szakasznyi katona vette körül a két gyereket, bekísérték a rendőrségre, órákon át vallatták őket, hogy hol őrzik a "fehér fegyvereket". A megalázó bánásmód, az ordítozás, gyanúsítgatás, vallatás olyan sokkot jelentett a gyerek számára, hogy a katonai behívó kézbevétele után még aznap öngyilkos lett. Sok erdélyi magyar fiatal meghalt a hadseregben. Arra is volt példa, hogy őrségben álló magyar fiút lőtt le román anyanyelvű társa. Egy kalotaszegi legény önként jelentkezett katonának, hogy minél hamarabb megnősülhessen. Néhány hónap múlva koporsóban hozták haza. A katonai hatóság magyarázata: öngyilkos lett. Egyetlen ilyen halálesetben sem találtak bűnöst, mindig a katona volt a hibás. Haller István, a Smaranda Enache polgárjogi harcos nevével fémjelzett Pro Europa Liga Emberjogi Irodájának vezetője egy ilyen tragédiát ismertetett. (Haller egyébként maga sem szívesen emlékszik vissza az egyetem elvégzése után letöltött hat hónapos katonai szolgálatára: sorstársai közül négyen meghaltak, őt pedig többször megalázták.) Az érettségizett N. A. Nagyszebenben volt katona. Levélben értesítette az édesanyját, hogy nem érzi jól magát, fejfájása van. Bár jelentkezett az alakulat orvosánál, semmilyen kezelést nem kapott. N. A. 2001. jan. 31-én elhunyt. Lezárt koporsóban vitték haza a holttestét. A kétségbeesett édesanya azóta próbálja keresni az igazságot. Felvilágosítást kért: mi történt a fiával, miért kellett meghalnia? Semmilyen választ nem kapott. 2001. máj. 10-én kéréssel fordult a brassói katonai ügyészséghez: vizsgálják ki, milyen körülmények között hunyt el a fia. Választ nem küldtek. Szeptemberben az asszony értesítette a Pro Europa Liga Emberjogi Irodáját. Két levélre volt szükség, hogy az ügyészség 2001. nov. 8-ai keltezéssel válaszoljon. Azt írták: "a nagyszebeni igazságügyi orvostani szakértő a megfelelő időben nem végezte el a halál okának kivizsgálását". Ezt követően az édesanya panaszt tett a nagyszebeni törvényszéki orvosi szolgálat ellen. A brassói katonai ügyészség - 2002. jan. 16-ai átiratában - nem rendelt el bűnügyi nyomozást, mondván, "a törvényszéki orvosszakértői vélemény szerint minden szinten elvégezték az ilyenkor szokásos kezelést - a betegség lefolyásának arányában -, nem volt olyan jel, amely azt bizonyítaná, hogy más kezeléssel elkerülhető lett volna a halál". Az édesanya újból panasszal fordult a brassói katonai ügyészséghez, a nagyszebeni katonai kórháztól is kért felvilágosítást, ott viszont minden információ kiadását megtagadták. A brassói ügyészség 2002. jún. 4-ei válaszában - öt hónappal az ügy lezárása után! - azt közölte: "a kivizsgálás során" (még említés sem történik, hogy milyen kivizsgálásról van szó!) megállapították, hogy a halál oka Waterhouse-Friderichsen-szindróma (vagyis veseelégtelenség) volt. A betegség olyan gyors lefolyású volt, hogy a fiú életét nem lehetett megmenteni. Ez az újabb levél teljesen ellentétes az előzőekkel. /Tófalvi Zoltán: Ismét magyar sorkatona az áldozat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 15./"
2002. október 15.
"Székelyudvarhelyen addig-addig áskálódott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, amíg sikerült peres úton kialakítani a pártállami időket idéző egypártrendszert a helyi hatalomban, szögezte le Szász Jenő polgármester. 2000-es helyhatósági választásokon nyolc magyar képviselőt demokratikus úton a városi tanácsba bejuttató Udvarhelyért Polgári Egyesületet a román bíróságokon addig perelte az RMDSZ, amíg megfosztatta őket mandátumuktól. Így ezentúl a 21 fős képviselőtestület helyett egy 11 fősre zsugorodott csonka tanács fog a székely anyaváros fölött uralkodni, a román kormánypárt csatlósául szegődött RMDSZ nevében. Az UPE által jelölt alpolgármestert is megfúrta a tulipános többség, egy ideje pedig őellene, a polgármester ellen folyik a városban - az RMDSZ-nek alárendelt helyi média segítségével - kíméletlen politikai harc. Szász Jenő a város lakosságához fordult, kifejtve, hogy mi történt: a Borbáth István és Ladányi László vezette RMDSZ-frakció a bírósághoz fordult, hogy nyolc képviselőt kizárjanak a városi tanácsból. Nem a táblabíróság nem vette figyelembe ötezer székelyudvarhelyi akaratát, hanem ez a tizenegy ember döntött úgy, hogy képviselőiknek nincs helye az önkormányzati testületben. Szász Jenő feltette a kérdést: miért érzi többnek önmagát Bondor István tanfelügyelő, Ványolós István tanár Máthé András iskolaigazgatónál, mivel adott többet Borbáth István vállalkozó Székelyudvarhelynek, mint Páll Dénes üzletember? A nagyvállalkozó Albert András miként ítélkezhet az ugyancsak nagyvállalkozó László János felett, Simon Károly Incze Béla felett? Ígéretesebb ifjú utánpótlás Ladányi László Szabó Attilánál, vagy különb-e Incze Zoltán Simó Ferencnél? Bálint Miklós, Magyari Dénes és Csáki Jenő ajtót mutathatnak dr. Lőrinczi Csaba belgyógyász főorvosnak? /Szász Jenő, Székelyudvarhely megyei jogú város polgármestere: Udvarhelyi egypártrendszer. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 15./"
2002. október 15.
"A Romániai Magyar Szó régebben Nagy Iván Zsolt, a Magyar Hírlap munkatársainak cikkeit vette át, jó ideje pedig Andrassew Iván, a Népszava balliberális munkatársáét. A mostani átvételben Andrassew Iván beszámolt arról, hogy "egy Kertész Imre nevű, hazájában jóformán ismeretlen író Nobel-díjat kapott." Andrassew szerint tulajdonképpen Esterházyt vagy Nádast várta mindenki. Medgyessy Péter miniszterelnök egy korábbi parlamenti felszólalásában azt találta mondani, hogy ő bizony kifizeti egy négygyermekes család negyvenezer forintos tankönyvköltségét. Most a miniszterelnököt csekkekkel bombázzák. "Ez ugyan nem menti a Fidesz tankönyves demagógiáját, de talán tanul belőle Medgyessy." Andrassew elmarasztalta Kövér Lászlót. Kövér merít Fekete Gyulától is: "fogyik a magyar!" Andrassew szerint: "Az szinte természetes, hogy a Fidesz parlamenti képviselőcsoportja, most azzal próbálja magát belábjegyzetelni a történelemkönyvekbe, hogy azértse lesz jelen az Országgyűlés október 23-i ülésén." /Andrassew Iván: Könyv, könyv, könyv (Népszava, 2002. október 14, Budapest). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./ Köztudomású, hogy Fekete Gyula először emelte fel a szavát a népességfogyás miatt. Ezért akkor támadta őt a kommunista diktatúra sajtója."
2002. október 15.
"Súlyos gond a tanügyi reform óta a magyartanításban a tankönyvhiány a líceumi osztályokban. A líceumi tanterv alapját az addigi kronológiai szempont helyett a képességfejlesztésen van a hangsúly. E tanterv kiforratlansága, a legmagasabb igényeket támasztó lényege miatt tankönyv, szöveggyűjtemény, illetve tanári segédkönyv nélkül nem lehet tanítani. Ezt a helyzetet Eszteró István magyartanár a magyartanári továbbképzőn is felvetette. Kiderült, hogy a tanterv készítői hajlandók lennének a tankönyv megírására, ha kapnának megfelelő ösztöndíjat. E célból kérvényt készítettek, amelyet közel hatvan magyartanár és az RMPSZ elnöke látott el kézjegyével. A kérvényre nem érkezett pozitív válasz. A tanár a tanterv szakszókincsének legalább egytizedét nem ismeri. Az órákon a tanulóknak jegyezniük kell, mert nincs tankönyv. A házi feladatot nem végezhetik el, mert nincs szöveggyűjteményük, összehasonlító szövegelemzés is lehetetlen a megfelelő szövegek hiányában. /Eszteró István magyartanár: Kell-e a tankönyv? = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./"
2002. október 15.
"Temesváron Millenniumi templom főoltárát magyar szentjeink - István, Imre, László - szobrai díszítik, az oltárképen a Szűzanya alakja a Kisdeddel. Fején ékes korona, kezében országalma és jogar - koronázási jelvényeink -, ahogyan a népét oltalmazó és segítő királynőt, Patrona Hungariaet látta és örökítette meg egykor a művész, Vastagh György. Magát a hajlékot a honfoglalás ezeréves évfordulójára építették és a Magyarok Nagyasszonya oltalmába ajánlották. A Millenniumi templomot Temesvár legmagyarabb templomaként tartják számon. Okt. 13-án, vasárnap a hajlék százegy évvel ezelőtti felszentelésére emlékeztek. Tamáskó Péter Pál kanonok, Marosi főesperes, a templom plébánosa üdvözölte a résztvevő paptársakat, Augustinov György kanonokot, Temesvár esperesét és a többieket. - Háborúk, idegen elnyomás, beolvasztási kísérlet - csak néhány a magyarságot eddig ért sebekből. Jelenlegi helyzetképünk is szomorú: alkoholizmus, prostitúció, szétesett családok, kábítószerező, céltalanul lézengő fiatalok, gyermekükre időt ritkán fordító szülők, az anyagi jólét és az élvezetek hajhászásában élő felnőttek. Ugyanolyan veszteséget idéznek elő sorainkban, mint a kívülről érkező ártó szándék. Segítséget kitől várhatunk? Önmagunktól - és a Szűzanyától, aki oltalmaz, mutatott rá beszédében Tamáskó Péter Pál plébános. /Bánsági Csilla: "...melyhez minden szent nevet/ Egy ezredév csatolt" A Millenniumi templom búcsúünnepén. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./"
2002. október 15.
"A vajdasági Temerin mellett található Csurogon (Curug) sírkövet állítottak a titói partizánosztagok által 1944-45-ben kivégzett ártatlan magyar áldozatok emlékére. Délvidéken ez az első síremlék, amelyet a magyar áldozatok emlékére állítottak. A márványlapra egyetlen mondat került: Akikért nem szólt a harang. A csurogi vesztőhely színhelyén jelenleg szeméttelep van. Az áldozatok tetemét annak idején sintérgödörbe dobálták, illetve a szeméttelepen szórták szanaszét. Az elmúlt években a kivégzettek hozzátartozói a szeméttelepen fakeresztet állítottak, amelyet a rákövetkező napokban ismeretlenek eltüntettek. A sírkövet, mely Teleki Júlia csurogi önkormányzati képviselő kezdeményezésére került a vesztőhelyre, halottak napján szentelik fel. Teleki Júlia évek óta állhatatosan küzd azért, hogy fény derüljön az 1944-ben és 1945-ben elkövetett gazságokra, s mentsék fel a magyarokat a kollektív bűnösség terhe alól. Az 1942-es "hideg napok" után két és fél évvel jött a titói partizánok megtorlása. Mindmáig nem tudni pontosan, hogy hány áldozata volt a bosszúhadjáratnak. Matuska Márton vajdasági történelemkutató szerint Délvidéken az elesettek száma elérheti a 40 ezret. Csurog és Temerin környékén közel háromezren vesztették életüket. Csurogon a falu magyar férfi lakosságát majdnem teljesen kiirtották, s aki megmaradt, azt a tiszaistvánfalvai (Backi Jarak) haláltáborba vitték. Ugyanez történt a magyar lakossággal a közelben fekvő Zsablyán (Zabalj) és Mozsoron (Mosorin). A titói partizánosztagok házról-házra járva szedték össze az embereket, megkínozták, majd nyilvánosan kivégezték őket. Az 1944-45-ös titói megtorlásról 1990-ig egy szót sem lehetett kiejteni Jugoszláviában. A hatvan évvel ezelőtt történt vérengzéseket csak az elmúlt években kezdték feltárni. /Első emlék a délvidéki vérengzések magyar áldozatainak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./ A délvidéki vérengzésről több könyv látott napvilágot, például Matuska Márton: A megtorlás napjai /Forum Kiadó és a Magyar Szó közös kiadása, Újvidék, 1991/, Cseres Tibor: Vérbosszú Bácskában /Magvető, Budapest, 1991/, Teleki Júlia: Visszatekintés a múltba (Napló, Szabadka, 1996), Dr. Mészáros Sándor: Holttá nyilvánítva /Hatodik Síp, Budapest, 1995/, Szloboda János: Zentán történt '44-ben (Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság , Újvidék, 1997/, Matuska Márton: Temerini razzia /2001/"
2002. október 16.
"Az RMDSZ Elnöki Hivatalába megérkezett az okt. 21-re szóló törvényszéki idézés. Az RMDSZ elnöke Frunda Györgyöt kérte fel, hogy ügyvédként képviselje a szövetséget, míg Tőkés László tiszteletbeli elnököt Kincses Előd képviseli. Kincses Előd állásfoglalásában, amelyben Borbély László ügyvezető alelnök nyilatkozatára reagál, miszerint "sem a tiszteletbeli elnök, sem Kincses ügyvéd úr nem ismerik vagy nem akarják ismerni az RMDSZ alapszabályzatát". Tőkés László a romániai magyarság képviseleti ("parlamenti") választásának érdekében benyújtott kéréseivel a jelenlegi, csak nevében demokratikus szövetség, valóban demokratikus működését, saját kongresszusi határozatainak betartását akarja elérni. Ez az egységet erősítené, szögezte le Kincses Előd. Az ügyvéd rámutatott: a belső választások megtartását már az 1993-as brassói RMDSZ-kongresszus elhatározta, ám mindhiába. Az 1999. évi csíkszeredai kongresszus egyértelműen a választások mellett döntött. A választások megtartása helyett azonban az SZKT meghosszabbította saját megbízását. Tőkés László a bukaresti perindítást megelőzően a Szabályzatfelügyelő Bizottsághoz (SZFB) is fordult. Ha e bizottság végre dönt és jogszerű döntést hoz, akkor a bukaresti második kerületi Bírósághoz benyújtott kereseti kérelem okafogyottá válik. A békepipa tehát a két Markó, a szövetségi elnök és a szabályzat felügyelő kezébe került. Az SZFB azonban a Markó Béla szövetségi elnök részvételével megtartott okt. 14-i ülésén megállapította azt, hogy nem illetékes döntést hozni az SZKT jelenlegi összetételének jogszerűségéről. Kincses Előd emlékeztetett: az RMDSZ kezdte a bíróságoz fordulást, például az ellene irányuló 2000-es RMDSZ-szervezésben, valamint az Udvarhelyi Polgári Egyesület tanácsosai ellen irányuló perben. /Köllő Katalin: Hétfőn az első forduló a Tőkés-RMDSZ perben. A két Markó kezében volt a békepipa. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./"
2002. október 16.
"Az RMDSZ-en belüli szimpátiák alakulása és ennek funkcióbeli megnyilvánulása néha úgy tűnik, hogy kiismerhetetlen, öntörvényű folyamat. A szenátusi frakció a tisztújító első ülésen titkos szavazással újra Verestóy Attila szenátort választotta meg a frakció elnökének. Ez furcsa, figyelembe véve Verestóy megnyilvánulásait vagy a sajtó által megszellőztetett ügyeit, amelyek megbotránkoztatók még akkor is, ha csak a fele igaz a leírtaknak. A Transindex internetes újság által meghirdetett, több hónapig tartó választáson például ebben az időszakban messzemenően Sógor Csabát, a legfiatalabb RMDSZ-es szenátort választották meg a legnépszerűbb szenátornak. A magyar tömegeknek szükségük volna arra, hogy vezetőink elmondják a román politikum, a román társadalom képviselőinek a sérelmeket. Nemcsak a román többség lehet érzékeny, hanem a kisebbség is. Hasonlóan váratlanul alakult a Campus diáklap oldalain 1999 februárjában leleplezett Borboly Csaba pályája. Ha a Campusban leírt, magyar közösségi pénzek sikkasztásának csak a tizede is igaz, akkor az illetőnek már rég el kellett volna tűnnie a közéletből. Az illetőnek azonban csak indult felfelé a pályája. Az általa indított és elvesztett rágalmazási per után Hargita megyei tanácsos lett, majd az RMDSZ csúcsvezetőségének bábáskodásával létrehozott MIÉRT fórum egyik vezető személyisége. A Transindex internetesben Markó Béla és Kelemen Hunor védelmébe vette őt. Ezek után felmerül a kérdés: mi az az értékrend, amely alapján egyeseknek felfelé, illetve másoknak lefelé ível a pályájuk az RMDSZ-ben? A két említett, felfelé ívelő pályafutású személyben egy közös dolog van: jelentős pénzforrások által a hatalom birtoklása. Úgy tűnik, az erkölcsi tőke egyre kevesebbet számít. /Herédi Zsolt: Öntörvényű pályaalakulások. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./"
2002. október 16.
"Petrozsényban a Caritas Házban Bara Matild nyugalmazott orvosnő a könyvtáros. Elmesélte, hogy gyakran bejárt a Caritas Házba és fájt a szíve, amikor láttam, hogy rengeteg értékes könyv a nagyteremben ládákban hever. Jólelkű adakozók ideajándékozták e köteteket, de nem volt aki rendbe rakja őket. A doktornő Heinz Hilda kolléganőjével leltároztak, a könyvekről kartotékot készítettek. A könyvtár alapját a plébánia régi, 1920-ból átmentett könyvtára képezi. Ezt egészítette ki a testvérváros, Várpalota több száz kötetes adománya, a Gyulafehérvárról érkezett könyvek és rengeteg helybeli lakos adománya. Petrozsényban egyre több az olyan fiatal, aki már nem tud magyarul. Szüleiktől szép könyveket örökölnek, de nincs már rá szükségük. Ide hozzák ingyen, mert tudják, hogy itt megőrizik a könyveket. /Gáspár Barra Réka: Madarat tolláról, embert könyvtáráról. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./"
2002. október 16.
"A vádlott neve: Wass Albert /Litera Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ címmel megjelent egy kis füzet a Pro Memoria sorozatában. Ebben eddig Szent István király intelmeinek kötete, gróf Apponyi Albert trianoni beszéde, a magyar státustörvény szövege látott napvilágot - egyebek mellett. A Wass Albert-dossziéból való dokumentumokat Szakács István Péter állította össze. Az író Wass Albertet és édesapját 1946. febr. 25- én Kolozsvárt a Népbíróság halálra ítélte - mindkettőjüket távollétükben. Ezen a "tárgyaláson" 63 vádlott fölött ítélkeztek, akik valamennyien anyaországi és erdélyi magyarok voltak: katonatisztek, földbirtokosok, gazdák, iparosok. Wass Alberték ellen az volt a vád, hogy 1940 szeptemberében, a bécsi döntés után, amikor a magyar honvédség bevonult Észak-Erdélybe, súlyos bűntetteket követtek el ezen a vidéken. A nacionalista-kommunista hatalomnak ezekkel a perekkel, a rendkívül súlyos ítéletekkel az volt a fő célja, hogy megfélemlítse a magyar lakosságot és kiforgassa vagyonukból a földbirtokosokat. Koncepciós perben hoztak ítéletet Wass Alberték ellen, kizárólag ellenük szóló tanúvallomások alapján. /Nagy Pál: "A vádlott neve: Wass Albert". = Népújság (Marosvásárhely), okt. 16./"
2002. október 16.
"Okt. 11-13-a között került sor Brassóban, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület szervezésében a kilencedik alkalommal megrendezett, Bartalis János költő emlékének szentelt nemzetközi versmondó vetélkedőre. A rendezvény idején megnyílt Bartha Árpád tárlata. A gálaműsorban fellépett Banner Zoltán művészettörténész is. Idén 35 versmondó jelent meg a versenyen, jöttek Magyarországról is. A verselők többsége középiskolás és egyetemista, de mert nincs korhatár, idősebbek is megjelentek. Házy Bakó Eszter, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület elnöknője hiányolta a közönség részvételét. Az intézmények mellett magánszemélyek és Brassó képzőművészei is különdíjakat ajánlottak fel. /Tóásó Áron Zoltán: IX. Bartalis János szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./ "
2002. október 17.
"Tőkés László püspök exkluzív interjút adott a Bihari Naplónak. Hangsúlyozta, hogy nem feljelentésről van szó, hanem törvényességi keresetről. Idén szeptemberben, ezt megelőzően pedig a múlt év szeptemberében fordult a Szövetségi Képviselők Tanácsához. A testület azonban napirendre sem tűzte a határozati javaslatait, megkereséseit. A belső választások megtartását, a törvényesség és a belső demokrácia ügyét képviselő törvényességi keresete ellen parttalan vádaskodás és támadás indult. Valótlan állítás az, hogy ez precedens nélküli eset, hiszen az RMDSZ számtalanszor fordult már román bírósághoz, többek között a Szabadelvű Párt ellen, vagy Kincses Előd jelöltlistáról való törlése ügyében. Tőkés László egy újjáteremtett egységet látna szívesen. Az igazi egység az életre való egység, a plurális egység, mely esetben az egész romániai magyarság minden politikai irányzata az RMDSZ eredeti struktúrájának keretében nyilvánulhat meg. /Rais. W. István: Az igazi egység a plurális egység. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 17./"
2002. október 17.
"A Szabadelvű Kör és a Társadalmi Párbeszéd Csoport Mit vár a civil társadalom az RMDSZ-től címen vitaestet szervezett Bukarestben. Az RMDSZ olyan kompromisszumokat kötött, amelyek megingatták a vele szembeni bizalmat. Eltávolodás észlelhető a román civil társadalom és az RMDSZ között, ami könnyen nézeteltéréssé válhat - hangzott el a vitaesten. Eckstein-Kovács Péter, a Szabadelvű Kör elnöke szerint fontos, hogy ez a jelzés eljusson az RMDSZ-hez. Dinu Zamfirescu, a Társadalmi Párbeszéd Csoport tagja szerint az RMDSZ feladott olyan értékeket, amelyeket mindig is képviselt, amikor megszavazott olyan törvényeket, mint a titoktörvény, a replikatörvény, a párttörvény és - bizonyos mértékben - a Pruteanu-féle nyelvtörvény. /Salamon Márton László: Civilben az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./ A Társadalmi Párbeszéd Csoport és az RMDSZ Szabadelvű Köre által szervezett bukaresti vitaesten viszont kiderült: nem csak Reform Tömörülés vagy Tőkés László áll szemben az RMDSZ vezetésével. A Szabadelvű Kör társrendezőként való feltűnése azt jelenti, hogy az eddig a csúcsvezetés támogatójaként ismert platform is fontosnak tartja erősíteni az önvizsgálatra való hajlamot. /Csinta Samu: Össztűz. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./"
2002. október 17.
"Okt. 16-án, Nyírő József halálának évfordulóján - 1953. október 16-án halt meg Madridban - koszorúzási ünnepséget tartottak Székelyudvarhelyen. Az író nevét viselő utcában található Nyírő-villánál Szász Jenő polgármester helyezett el koszorút. Nyírő 1936 - 1941 között lakott a Kós Károly által tervezett házban, amelynek falára 1993-ban helyeztek el emléktáblát. Szász Jenő elmondta, hogy jövőre, az író halálának 50. évfordulójára tervezik a Nyírő József Múzeum megnyitását. /Bágyi Bencze Jakab: Nyírő József-múzeum létesül. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./"
2002. október 17.
"Okt. 15-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban bemutatták dr. Ferenc László tanszékvezető egyetemi tanár A belgyógyászati diagnosztika című kézikönyvét. A négy kötetre tervezett, és a későbbiek során társszerzőket is felvonultató kézikönyv több mint 900 oldalas első kötetét a magyar orvosi irodalom maradandó értékű megvalósításának nevezte a könyvet méltató dr. Monoki István nyugalmazott előadótanár. A bemutatót dr. Kovács Dezső előadótanár, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályának elnöke ünnepnapnak nevezte a szervezet életében. /(bodolai): Maradandó értékű szakkönyv. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./"
2002. október 18.
"A csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban okt. 18-án kezdődnek a VI. Erdélyi Orvosnapok. Fő téma: az időskor betegségei. Az idei rendezvény elnöke, dr. Bokor Márton, a csíkszeredai Megyei Kórház igazgatója 150-170 résztvevőre számít. Összesen 21 dolgozat kerül bemutatásra, ezek közül 7-et készítettek csíkszeredai orvosok. A megnyitón dr. Feszt György, a marosvásárhelyi egyetem professzora tart előadást. /Forró-Erős Gyöngyi: VI. Erdélyi Orvosnapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./"
2002. október 18.
"Szinte észrevétlenül telik el Marosvásárhelyen a Kossuth-év. Egykor szoborral és utcanévvel tisztelgett a város Kossuth előtt, de most se szobor, se utcanév nincs, a megemlékezés is késik. Az első vidéki Kossuth-szobrot is Marosvásárhelyen állították, amikor Kossuth Lajos még életben volt. A szobrot 1919 áprilisában az új hatalom eltávolította. Köllő Miklós alkotásának mását az idén nyáron helyezték újra talapzatra - Gyergyócsomafalván. Dávid Csaba városi tanácsos, a helyi RMDSZ elnöke nem tudta megmagyarázni, hogy a magyar többségű utcanévadó bizottságnak 2000 nyara óta miért nem sikerült megoldania ezt a kérdést. Marosvásárhelyen mindössze egy körzeti RMDSZ-elnök kezdeményezte az ünneplést. /Szucher Ervin: Egyelőre "jegelik" Kossuth Lajost. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./"
2002. október 18.
"Okt. 13-án Nagybánya volt a Nagybánya-újvárosi református gyülekezet harang- és toronyszentelési ünnepsége. Tőkés László püspök igehirdetésében a gyülekezet építő cselekedetének indítékait keresve megállapította: "a hit és szeretet indított benneteket erre a munkára, amelynek most Isten ajándékaként betetőzéséhez érhettünk". /(déel): Torony- és harangszentelés. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 18./"
2002. október 18.
"Okt. 16-án Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Házban bemutatták be a városban működő Mentor Kiadó Erdély emlékezete sorozatában megjelent újabb köteteit, Pál-Antal Sándor Székely önkormányzattörténet és Kádár Zsombor - Pál-Antal Sándor Az erdélyi erdészet és faipar című könyveit. Pál-Antal Sándor levéltáros a rendszerváltás után egymás után teszi le a nagyszabású, nagyrészt a székelység intézményeinek múltját bemutató könyveit. Kádár Zsombor összegyűjtötte a faiparban használatos szavakat. A rendszerváltás után a budapesti és soproni egyetemi körök kiadták munkáit, végül itt van a székelyföldi erdészet és faipar kronológiája. Kádár Zsombor rengeteg dokumentumot gyűjtött össze, Pál-Antal Sándor pedig a levéltári forrásokat vette számba. - Pál-Antal Sándor a Székely önkormányzat című könyvét a fő művének tekinti. Több mint három évtizedes munkával sikerült megírnia összefoglalóját, gyakorlatilag a székely intézmények történetét. /Lokodi Imre: A Mentor Kiadó újdonságai. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./"
2002. október 18.
"Megjelent Hitter Ferenc, Pain Lajos: Felsőbányai arcképcsarnok című könyve. A kötet nagybányai bemutatója okt. 25-én lesz a Teleki Magyar Házban, a felsőbányai Mons Medius énekkar közreműködésével. Ugyanekkor mutatják be Sík János /Kis Kornél/: Riportok a Kereszthegy tövéből és távolabbról című riportkötetét. /Meghívó könyvbemutatókra. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 18./"
2002. október 18.
"Nem működik az RMDSZ és az SZDP közötti Kovászna megyei egyezmény és nem is várható, hogy működni fog. Az RMDSZ szerény kéréseit elutasítják a regnáló SZDP-s kiskirályok, állapította meg Magyari Lajos. "Tegyük félre a történelmet, bízzuk a históriát a történészekre, törődjünk a ma gondjaival!" - mondta a minap Sepsiszentgyörgyön egy "barátkozó" megbeszélésen egy jó szándékú személyiség. Hagyjuk, mondhatná a cikkíró is, azonban a megyében vitézkedő fajvédők döntő többsége " gyarmatosító küldetésű és szándékú". Ők a mohó vagyonszerzés reményében jajveszékelnek a betelepített-betelepült románság jogfosztottságáról és a helyi őshonos lakosság arroganciájáról. A zavarosban lehet igazán halászni s kezet tenni mindenre, mi csak elérhető. Ehhez kulcspozíciók kellenek. "A gyarmatosító szándék és a gyarmatosítottsági állapot között soha nem lehet tisztességes egyensúly, s a gyarmatosítottak elöljárói is legfennebb szolgák lehetnek uraik udvarában." - szögezte le Magyari. "Furcsa állapot ez: saját tulajdonaidról egyezkedni-alkudozni azokkal, akik - igaz, más formában - egyszer már elrabolták azt, s most megszabnák, mit és mennyit adnának vissza belőle, feltéve, ha jól viselkedsz!" /Magyari Lajos: Célok és eszközök. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./ "
2002. október 19.
"A marosvásárhelyi Pro Európa Liga közleményben tiltakozott az elmúlt napokban Bukarestben és Kolozsváron történt rasszista, antiszemita megnyilvánulások ellen. A liga többször jelezte, hogy az országban a zsidóellenes, rasszista csoportosulások tevékenykednek (Legionárius Mozgalom), s számos városban létezik Antonescu-kultusz. /Tiltakoznak az antiszemita megnyilvánulások ellen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./"
2002. október 19.
"Okt. 17-én rendkívüli ülését tartotta a Magyar Felsőoktatási Tanács Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. Nagy F. István, az RMDSZ oktatási alelnöke tájékoztatott a romániai magyar felsőfokú oktatás rekrutációs bázisának alakulásáról a 2001-2002-es tanévben. Nagy F. István elmondta, téves adatok jelennek meg, többek között az, hogy tavaly hétezer magyar fiatal felvételizett román nyelvű magánegyetemre, holott az elmúlt négy évben az érettségizők száma nem haladta meg az évi ötezer ötszázat. Sokan Magyarországon tanulnak, tehát nem maradhat hétezer "tartalék". Megvitatták a felsőoktatási törvénytervezetet, ehhez kidolgoztak módosító javaslatokat. Ez a tervezet erős visszalépés az elmúlt évek gyakorlatához képest, gyakorlatilag teljesen elhallgatja a kisebbségek nyelvén történő oktatást. /Balázsi-Pál Előd: A felsőoktatási törvényről tárgyalt az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./"
2002. október 19.
"Okt. 17-én Kolozsváron Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora nyitotta meg a BBTE-napokat. A rektor röviden áttekintette az egyetem történetét. A rektor különlegességként említette a Brassai Sámuel által szerkesztett összehasonlító irodalom folyóiratát, amely Európában az elsők között említhető. Bejelentette, egy németországi kiadó támogatásával sikerült ez ünnepélyes alkalomból újranyomtatni az első számot. A frissen doktoráltaknak átadták a doktori címet bizonyító okleveleket, majd a Londonban élő Schöpflin György politológus megtartotta a Nemzet, nemzetiség, identitástudat című előadását. /BBTE-napok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./"
2002. október 19.
"A soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem rektora okt. 18-án megbeszélést folytatott az EMTE Csíkszeredai Karai dékánjával, dr. Lányi Szabolcs professzorral, feltérképezve az együttműködési lehetőségeket. A két felsőoktatási intézmény a környezetmérnök-képzésben, illetve az élelmiszertudomány, ezen belül a minőségbiztosítás terén szeretne együttműködni. A soproni intézmény 1993-tól távoktatási tagozatot működtet Csíkszeredában környezetmérnöki és vadgazdamérnöki szakkal, de idén kezdő évfolyamot nem indított egyik szakon sem, lévén, hogy ilyen irányú képzés indult be az EMTÉ-n is. /Letelepednek a szakok. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 19./"
2002. október 19.
"Okt. 17-én Illyefalván megnyílt a roma kisebbség szociális kérdéseiről és oktatásáról szóló konferencia, amely másnap előadásokkal folytatódott. Márkus András plébános /Sepsiszentgyörgy/ és Kovászna Megye Tanácsa szervezte a konferenciát, melyen Báthory János, a magyar kormány kisebbségi tanácsosa hangsúlyozta, hogy Magyarország és Románia számára a romakérdés kezelése nélkül nincs EU-csatlakozás. Kovászna megyében negyven iskolában tanulnak roma gyermekek is, közülük néhányban külön cigányosztály működik, két iskolában (a sepsiszentgyörgyi Néri Szent Fülöp Általános Iskolában és Nagyborosnyón) cigány nyelvet is tanulnak. Bakó Béla Pál marosvásárhelyi ferences atya az anyanyelvüket beszélő cigányközösségek körében tapasztalt jelenségekről értekezett: erős az identitásérzésük, a faji ranglétra legalsóbb fokán lévőknek tartják a cigányul nem beszélő társaikat. /Fekete Réka, Benkő Levente: Cigánykonferencia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 19./ "
2002. október 20.
"Zalatna Magyarország két volt miniszterének születési helye, itt született Lukács Béla, kereskedelemügyi miniszter 1847-ben és Lukács László pénzügyminiszter 1850-ben. Zalatnán szept. 29-én ökumenikus istentisztelet keretében megemlékeztek a néhai Lukács Béláról, aki sokat tett Zalatnáért: a Gyulafehérvár-Zalatna vasútvonal építésével a várost bekapcsolta a vasúthálózatba, megépíttette az almási utat, létrehozta a kőfaragó ipariskolát. A Mária-Valéria híd építése is az ő nevéhez fűződik. - Zalatnán 1896-ban emeltek emlékművet, amelyet az út javításakor 1995-ben ledöntöttek. Most újra látható restaurálva a református templom mellett, Gyulafehérvártól 10 km-re, Zalatna felől jövet az 1848. október 23-i vérengzésben 700 meggyilkolt magyar áldozatnak (köztük Lukács Béla szüleinek és öt testvérének) állított obeliszk. Az ünnepségen és a koszorúzáson részt vettek az ügy támogatói, köztük Kovács Jenő, a Vas megyei Közútkezelő KHT igazgatója, Feist György levéltáros, volt szombathelyi alpolgármester, Rácz Levente, az RMDSZ Fehér megyei ügyvezető elnöke, Vetési László, az erdélyi református egyházkerület szórványügyi előadója és mások. /Megemlékezések az Ompoly völgyében. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 20./"
2002. október 21.
"Maros és Kovászna megyében járt Cozmin Gusa, a kormánypárt főtitkára. A nemzetállam fogalma nem képezheti alku tárgyát az RMDSZ-szel - nyilatkozta. Cozmin Gusa abszurd igénynek nevezte az RMDSZ-nek azt az alkotmánymódosító tervét, mely az első cikkelyre vonatkozik. A nemzetállam fogalma nem képezheti alku tárgyát - hangsúlyozta Gusa, aki csodálkozását fejezte ki, amikor szóba került a magyar állami egyetem létrehozásának kérdése. "Megegyeztünk az RMDSZ-szel: ha valamilyen gondja van, nyíltan fejtse ki. Az állami egyetem kérdését viszont nem vetették fel" - mondta Gusa. A főtitkár kifejtette, azért kénytelenek az RMDSZ-szel szövetkezni, mert a politikai porondon nincs jobb kínálat. A PRM-vel semmi szín alatt nem akarnak paktálni - sem most, sem később; a PD meg a PNL pedig ellenséges magatartást tanúsít. A főtitkár kifejtette: "Reméljük, az RMDSZ-nek valamiféleképpen sikerül kezelnie a Tőkés-kérdést, mert tiszteletbeli elnökének nincs joga rendszeresen sértegetni a román népet." Gusa közölte: a következő időszakban Román Szolidaritás címmel számos kulturális rendezvényt, tudományos ülésszakot rendeznek a Hargita és Kovászna megyében élő románság számára. Döntés született arról is, hogy kormánytámogatással napilapot jelentetnek meg a két megyében élő 100 ezer román nemzetiségűnek. /Farkas Réka, Szucher Ervin: Gusa: a nemzetállam nem alku tárgya. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./"
2002. október 21.
"Okt. 21-én Marosvásárhelyen szervezett tanácskozást a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) és az RMDSZ vezetősége. Az RMDSZ prioritásként kezeli a marosvásárhelyi közszolgálati televízióstúdió létrehozását, valamint a jelenleg működő három magyar területi szerkesztőség helyzetének hathatós javítását - hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök. Az RMDSZ kiemelt feladatának tekinti az önálló magyar közszolgálati televízió létrehozását, ennek megszületéséig azonban jelentősen erősíteni kell a Kolozsváron, Bukarestben és Temesváron működő regionális magyar szerkesztőségeket. Az RMDSZ képviselői vállalták, hogy szorgalmazni fogják a magyar műsorok adásidejének növelését, valamint jobb időzónába való helyezését is. A Médianap elnevezésű egésznapos rendezvény a romániai magyar közszolgálati rádiózás helyzetéről és lehetőségeiről szóló tanácskozással zárult. /RMDSZ-MÚRE tanácskozás Marosvásárhelyen. = RMDSZ Tájékoztató, okt. 21., 2310. sz./"