"A valóság és a mitológia érdekes egybekapcsolódásának nevezte a Szekuritáté-problémát Mircea Geoana külügyminiszter nov. 1-jei sajtótájékoztatóján. Arra a kérdésre, hogy miként vélekedik a Washington Postban megjelent cikkről, amely a volt szekusokkal foglalkozik, a külügyminiszter kijelentette: a románok által oly gyűlölt szervezet "hírneve" sokkal tovább él, mint az intézmény "valóságai". Jelenleg a titkosszolgálatok személyzetét mintegy 85 százalékban 1990 után képezték ki. Az elkövetkező időszakban a román hatóságok teljesíteni fogják mindazokat a kötelezettségeket, amelyek Románia leendő NATO-tagságával járnak, jelentette ki Geoana, majd hozzáfűzte: nov. 23-tól működik majd az az iroda, amelynek tevékenységéhez tartozik mindazon személyek ellenőrzése, akiknek a NATO-jelzéssel ellátott dossziékhoz lesz hozzáférhetősége. Romániának a prágai csúcstalálkozóra való meghívása pedig azt jelenti, hogy a szeku témája lassan el fog tűnni. Mircea Geoana üdvözölte a Moldova Köztársaság határozatát a kettős állampolgárságot illetően. Moldova Köztársaság állampolgárai a döntés szerint más országok állampolgárai is lehetnek, a külföldiek pedig Moldova Köztársaság állampolgáraivá válhatnak anélkül, hogy lemondanának eredeti állampolgárságukról. /Valóság és mitológia - az egykori Szekuritáté. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./ Geoana arra hívta fel a figyelmet, hogy az elkövetkező években azt a problémát kell megoldani, hogy "a kibővített NATO és a kibővített Európai Unió határa" Románia keleti határa lesz. - Olyan megoldást kell találni, hogy ilyen körülmények között is a lehető legbensőségesebb kapcsolatok maradhassanak fenn a Prut folyó két oldalán élő románok között - fogalmazott a külügyminiszter. Prisacaru a szenátus külügyi bizottságának vezetője szerint Románia és a Moldovai Köztársaság tárgyalásokat kezdett a kettős állampolgárságról, de ezek a tárgyalások - - megszakadtak, mivel Moldova teljes listát és részletes adatokat kért azokról az állampolgárairól, akik megkapták a román állampolgárságot is. A két ország viszonyában komoly feszültséget okozott, hogy néhány évvel ezelőtt a román kormány rendkívüli mértékben megkönnyítette a román állampolgárság igénylését a Moldovai Köztársaság lakosai számára. A moldovai állampolgárok jelenleg a Moldovai Köztársasággal határos romániai megyék illetékes hivatalaiban is benyújthatják igényüket a román állampolgárságra. /Kettős állampolgárság a moldovaiaknak. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./"

"Amióta Erdély Romániához tartozik, mindig is fel-feltűntek itteni magyarok román pártokban. A Szabadságban mostanában is cikkező Váradi Goia János egy magát románok és magyarok pártjának tartó szervezetben tűnt fel 1990-ben. Miután az RMDSZ-nek felajánlott szolgálataival a szövetség nem élt, Boda József az Iliescu-féle kormánypártban, később pedig a Teodor Melescanu vezette Szövetség Romániáért Pártban jutott vezető szerephez. Mindenki tudja, hogy Pászkány Árpád kolozsvári üzletember a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt helyi vezetőségében kapott helyet egy ideig, Jenei Imre, a román labdarúgó válogatott volt edzője pedig a Demokrata Párt vezércsapatában. Gyergyószentmiklóson a legutóbbi választások idején a helyi RMDSZ-jelöltekkel szemben az érvényesülni másképp nem tudók a Nemzeti Liberális Párt csapatát erősítették. A kolozsvári politikatudomány szakos magyar diákok Péter Pál-féle csoportja a Demokrata Pártba lépett. Meghökkentő, hogy éppen Emil Bocot tekinti példaképének a hangadó. Boc következetesen minden magyar kérésnek ellenszegült, ellenezte a magyar egyetemet, a kétnyelvű helységnévtáblákat és a státustörvényt. /Balló Áron: Magyar tagok, román érdekek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./"

"Nov. 4-én ülésezik a Határon Túli Magyar Tankönyv és Taneszköz Tanács Budapesten. Az idei pályázatok értékelése és a szakszótárakkal kapcsolatos kezdeményezések szerepelnek az ülésen. Székely Győző az Erdélyi Tankönyvtanács képviseletében áttekintést ad az erdélyi munkálatokról, Szabolcs Éva, az ELTE oktatója és Peter Gavora Pozsonyból egy angol-magyar-szlovák pedagógiai értelmező szótárat mutat be. Az anyanyelvű oktatás szülőföldön való megtartásában és fejlesztésében a minisztérium a tankönyvtámogatásnak fontos szerepet szán. A Régiók Magyar Tankönyvtanácsából 1999-ben alakult a Határon Túli Magyar Tankönyv és Taneszköz Tanács, amelynek feladata, hogy összehangolja a különböző régiókban jelentkező igényeket és a támogatási lehetőségeket. /Ma ülésezik a határon túli magyar tankönyvtanács. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./"

"Kolozsváron nov. 2-án felavatták a Vizi Imre által vezetett Teodidaktos Alapítvány új fiúbentlakását. Vizi Imre köszönetet mondott mindazoknak, akik anyagi és erkölcsi támogatással hozzájárultak a 27 középiskolás fiú számára otthont adó modern bentlakás működtetéséhez. Az avató ünnepségen jelen voltak a bécsi Szent István Egylet képviselői, az egylet ugyanis az összköltségek felét állta továbbá Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány programigazgatója is, az alapítvány ugyanis az ingatlan megvásárlásának 50 százalékához járult hozzá. A vendégek között volt továbbá Lakner Zoltán, a Mocsáry Lajos Alapítvány tiszteletbeli elnöke is. A Sankt Stephan nevet viselő bentlakás ökumenikus jellegű, vallási felekezetre való tekintet nélkül jöhetnek Erdély minden területéről középiskolás fiúk. /Köllő Katalin: Sankt Stephan - az otthonos itthon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./"

"Gyertyámoson 1897-ben emlékművet emeltek az 1848. nov. 3-án lezajlott ütközet színhelyén, melyre felvésték a tizenkilenc hősi halott honvéd nevét. Idővel megrongálódott az emlékmű. Az RMDSZ helyi szervezete, Ordódi Árpád elnök kezdeményezte a helyreállítást Gyertyámos kis számú magyarsága - 150 lélek - felsorakozott a nemes cél mögé. Az évfordulóra elkészült az emlékmű, újraírták a neveket. Nov. 3-án az újjáépített emlékművet Nagy Károly zsombolyai plébános szentelte fel. - Gyertyámos magyar közössége példát mutat abból, hogyan kell egy kisebbségi közösségnek önazonosságát védenie, ápolnia, gazdagítania - kezdte beszédét Toró T. Tibor parlamenti képviselő. Ez az emléknap üzenete, amelyet a Bánság többi településéről jött vendég hazavihet és elmondhatja másoknak is, hogy mi, magyarok, itt a Bánságban hosszú távra tervezünk, tette hozzá. /Sipos János: Újra felavatták a gyertyámosi honvédemlékművet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./"

"Puskás Attila /Kolozsvár/ hozzászólt Nagy Károlynak és Nagy Istvánnak a Romániai Magyar Szóban folytatásokban közölt visszaemlékezéseihez. Puskás Attila apja, Puskás Lajos tanár a két világháború között ugyanolyan meghatározó személyisége volt Kolozsvárnak, mint Nagy István, de polgári oldalról. Nagy István elkötelezett kommunista volt - mindvégig, csalódásai ellenére is. Nagy Károly leszögezte: "Csakis és kizárólag azt írom meg, amit tényként ismerek.". Puskás Attila épen ezt kérte számon. Kolozsvár október 11-i "felszabadításáról" (megszállásáról) így ír: "A szovjet járőrök próbálták megakadályozni a fosztogatását..." Puskás Lajos naplója szerint: "...a szovjet parancsnokság október 17-én felnyittatta a széfeket, s minden ott talált értéket elvitt..." Nagy Károly szerint a szovjet városparancsnok a város életének az újraindítását követelte. Puskás Lajos naplója szerint: "Maga a T.SZ. (Tizes Szervezet. P.A. megj.) a szovjet katonai hatóságoknál mint "kémszervezet" lett feljelentve... Okt. 17-én értem jött egy patrula és elvitt a főtéri Erdélyi Bank emeletén lévő szovjet parancsnokságra... Végül is a parancsnok nagyon barátságosan elengedett azzal, hogy érdekes és jó munkát végeztünk... s még további jó munkát kívántak (t.i. a Tizes Szervezet aktivistái a háborús években. P.A. megj.)". A T.Sz. politikamentes magyar szervezet volt, azzal a céllal, hogy a nehéz háborús időkben segítse Kolozsvár közigazgatását. Magyar szervezet volt, de bizonyítható módon segítette a szegény zsidó és román kolozsváriakat is, amit annak idején nem "díjaztak"! Nagy István a Réz Mihályék kóstolója című regényében teljesen igazságtalanul és félretájékoztatva állítja be a képbe a "tizedes" alakját. Kitessékelésük a T.Sz.-ből annyira "távhatású" volt, hogy bár apám is aláírója volt az elítélt kommunisták börtönből való kiengedése folyamodványnak és a Békepártnak aktív tagja, nyugtot soha nem hagyott neki, újságcikkben és - befolyásánál fogva - a tanügyi hatóságoknál, míg élt addig üldözte N.I. apámat "reakciósként, revizionistaként". Nagy Istvánnak sikerült börtönbe juttatnia 1947-ben, több magyar polgári személlyel együtt Puskás édesapját is. Nem igaz, hogy a székely hadosztály kisebbik része beolvadt a magyar vörös hadseregbe. Valójában a székely hadosztály állandó harcokban - hátba támadva a magyar vörös hadseregtől is! - Dunántúlig visszavonulva harcolt. Az 1956-os év forradalmat illetően Nagy Károly beismerte, hogy akkor a hivatalos kommunista verziót elfogadta, s helyeselte a szovjet beavatkozását. Puskás Attilát 20 évre ítélték 1956-ért. - Az igaz az, hogy "...a marxista magyar értelmiség itt Erdélyben elárulta a népét." Majd: "...az vesse rájuk az első követ, aki nálunk többet tett." Nagy Károlynak ehhez a megállapításához Puskás Attila hozzáfűzte: ne felejtsék el azokat a magyar tanárokat, papokat, földműveseket, diákokat, iparosokat, akik sokkal, de sokkal többet tettek, mint a "marxisták", azokat, akiket kivégeztek, akik sok éves börtönt szenvedtek, hogy 1989 megvalósulhasson. /Puskás Attila: A "tények és tettek" bal fele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./ "

"Nov. 2-én megemlékezés keretében az 1944/45-ben a 2-es számú fogolytáborba hurcoltak és ott elhunytak emléke előtt Földváron. Bálint László brassói református lelkész emlékeztetett: a hírhedt haláltáborba hurcoltak elsöprő többsége észak-erdélyi magyar polgári személy volt, akikre a kollektív bűnösség pecsétjét sütötte rá az 1944 őszén berendezkedő új hatalom. "Nem szabad felednünk Szárazajtát, Földvárt, Lügetet, Foksányt, Tigyinát és a többi székelymagyar, múlt századi Golgotánkat" - fogalmazott a lelkipásztor. A koszorúzás után Hídvégre, a református parókiára mentek az emlékezők, ahol szeretetvendégség keretében könyv- és filmbemutató volt. Ungvári Barna András helybéli református lelkész ismertette Boros Ernő Mindennap eljött a halál című könyvét, amelyben a szerző a Szatmár megyéből Földvárra hurcolt magyar és sváb polgári személyek, illetve az elhunytak hozzátartozóinak visszaemlékezéseit közölte. Végezetül a gyülekezet megtekintette Somogyi Csaba, Bartók Emese és Benkő Levente közös alkotását, a Megbocsátás című filmet, amelyben székelyföldi túlélők és tanúk szólalnak meg. /(ajtai): Megtartó emlékezés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 4./ "

"Csernátonban befejeződtek a népfőiskolai kurzusok, a tanulás októbertől immár az egyetemeken folytatódik. Haszmann Pál, a tájmúzeum és népfőiskola vezetője úgy összegezte, hogy idén 876-an jelentek meg rövidebb-hosszabb időt töltve Csernátonban, a Kárpát-medence talán páratlan népfőiskoláján. A hallgatók 17 százaléka az anyaországból érkezett, 10 százalék fölött van a felvidékiek száma, 14 százalékuk Kárpátaljáról, 6 százalékuk Délvidékről, további 4 százalékuk pedig nyugati országokból érkezett. A különbséget erdélyiek képviselik. Imponáló a hagyománymegismerés meghatározó ágazatait, a fafaragás és a bútorfestés népi értékeit elsajátítani óhajtók száma, akárcsak az a lehetőség, hogy a népfőiskolára érkezők 16 féle "szak" között választhattak. Nagy szükség volt az Alkotó Ház elkészítésére, amely a megyei önkormányzat sokéves támogatása nyomán jött létre. /Flóra Gábor: A múzeumkert visszahív! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./ "

"A halottak napján szerte a Vajdaságban megemlékeztek a Tito partizánjai által 1944-45-ben kivégzett ártatlan magyar áldozatokról. Az újvidéki Futaki úti temetőben lezajlott megemlékezést a Nagy Sándor nevét viselő Hagyományápoló és Műemlékvédő Magyar Egyesület szervezte. Jelena Jevtic, a vajdasági parlament alelnöke reményét fejezte ki, hogy a tartomány polgárai a jövőben egyenjogúan emlékezhetnek meg halottaikról. Papp Ferenc, a hagyományápoló egyesület elnöke beszédében azt hangoztatta: a 44-45-ös áldozatok egyetlen bűne az volt, hogy magyarok voltak. Az elmúlt tizenkét évben minden esztendőben állítottak keresztet a magyar mártíroknak, de ismeretlen tettesek azt rendre kidöntötték. Matuska Márton újvidéki publicista, történelemkutató szerint nem lehet pontosan tudni, hogy Újvidéken hány magyart végeztek ki, de az áldozatok száma több ezerre tehető. Az egész Délvidékre vonatkozóan sincsenek hivatalos adatok, becslések szerint a halottak száma valószínűleg meghaladja a harmincezret. A Vajdaságban a titói vérengzések áldozatairól első ízben nyíltan és szervezetten tizenkét évvel ezelőtt emlékeztek meg, addig a partizánok vérengzéseit tabu témaként kezelték Szerbiában. /A vérengzésekre emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 4./ "

"Legalább tízezer román állampolgárt érint közvetlenül az izraeli kormánynak az a közelmúltban hozott rendelete, amellyel ideiglenesen felfüggesztették a munkavállalási vízumok kiadását a külföldi vendégmunkások számára - írta a román sajtó. Izrael várhatóan a jövő év végéig nem ad ki újabb munkavállalási vízumokat. A román lapok szerint jelenleg 45 ezer román állampolgár dolgozik érvényes munkaszerződéssel Izraelben. Az illegális román munkavállalók számát ugyanakkor 150-200 ezer főre becsülik. Izraelben elsősorban az építkezéseken alkalmaznak romániai vendégmunkásokat. A román lapoknak nyilatkozó magán munkaközvetítők úgy vélik, hogy az izraeli vállalkozók külföldi vendégmunkások nélkül képtelenek lesznek befejezni a megkezdett építkezéseket. Az izraeli vállalkozók komoly károkat fognak szenvedni. Emiatt minden bizonnyal a bírósághoz fordulnak majd, és nyerni fognak. Hamarosan minden visszaáll a régi kerékvágásba - mondták. A román gazdaság számára igen fontos a munkaerő exportja. A fizetési mérleg szempontjából egyáltalán nem elhanyagolható az a több mint egymilliárd dollár, amelyet a külföldön élő és dolgozó román állampolgárok utalnak haza évente. Az ilyen átutalások évi nagysága eddig elérte, illetve meghaladta a teljes román export 10 százalékát. A román állampolgárok elsősorban Németországba, Izraelbe, Olaszországba, Spanyolország és Portugáliába mennek munkát vállalni, a romániai magyarok közül pedig nagyon sokan Magyarországon keresik a boldogulást. /Legalább tízezer vendégmunkást érint az izraeli kormány döntése. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./"

"Kolozsváron okt. 25-én a két református egyházkerület püspökei valamint a hollandiai OGO Alapítvány képviselői szerződést írtak alá, amelynek értelmében a holland szervezet a 2003-2006-os időszakban több ezer eurós támogatást nyújt a kolozsvári székhellyel működő Református Pedagógiai Intézetnek /RPI/. Az 1997-ben alakult RPI eddig az Erdélyi Református Egyházkerület intézeteként működött a kolozsvári Püspöki Hivatal épületében. Az elmúlt öt évben megpróbálta koordinálni a református kollégiumok vallásoktatását, több szakmai konferenciát, továbbképzőt szervezett vallástanároknak, óvónőknek, katekétikai füzeteket, vallási tárgyú könyveket adott ki. A hollandiai OGO ez idő alatt mintegy 400 ezer euró értékben támogatta az erdélyi magyar református oktatást. A holland alapítvány javaslatára az erdélyi kerület a királyhágómelléki kerülettel karöltve újraszervezte az intézetet, amelynek így a hivatalos neve Romániai Református Pedagógiai Intézet lett, felügyelő szerve pedig a Romániai Református Zsinat nevelésügyi bizottsága. Az OGO Hollandiában református iskolásoktól, tanároktól gyűjti a pénzt azért, hogy a Kárpát-medencei magyar református oktatást segítse Felvidéken, Magyarországon, Kárpátalján és Erdélyben. /Somogyi Botond: Megújult a Református Pedagógiai Intézet. Öt év alatt 400 ezer eurós holland támogatás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./"

"Nov. 4-én két rendezvényt tartottak a Sapientia Egyetemen, Csíkszeredán. A Vidékfejlesztési Szakkollégium szervezésében a gödöllői Szent István Egyetem Szaktanácsadási Tanszékének vezetője, Kozári József tartott előadást A szaktanácsadás szerepe a mezőgazdaság és vidék fejlesztésében címmel. A Magyar Tudomány Napja programsorozat keretében a Társadalomtudományi Tanszék és a Vidékfejlesztési Műhely közös szervezésében a II. éves hallgatók mutatták be tudományos dolgozataikat. A rendezvénnyel a szervezők Venczel József társadalomkutató emléke előtt tisztelegtek. /Takács Éva: Szakmai rendezvények a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./"

"Cseresznyés Pált, az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom bűnbakját tíz év börtönre ítélték, amiből hatot le is töltött. Magyarországon járt, mert két könyve fog hamarosan megjelenni, ehhez keres támogatókat. Makovecz Imre már elvállalta az egyik könyv költségeinek fedezését. Azt a gyűlöletet, amit a magyarsággal szemben érzett a románság, mind rajta verték le a börtönben. Kiverték a fogait, égő cigarettákat nyomtak el rajta. Öt perc nyugtot nem hagytak neki. Éjszaka alvás közben rávizeltek, égő újságot dobtak rá, csípőspaprika-torzsát gyúrtak be a szemébe, másfél órára elveszítette a látását. Ez idő alatt rugdosták és ütötték. Cseresznyés Pál úgy érzi, hogy az RMDSZ lemondott róla. A fogsága alatt a címére külföldről jött támogatások szőrén-szálán eltűntek. /Fábián Tibor: A vén zászlótartó. Beszélgetés Cseresznyés Pállal, az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom bűnbakjával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 5./"

"A kolozsvári Kiss András után második erdélyiként Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi főlevéltáros vehette át a Pauler Gyula-díjat. Pál-Antal Sándor 1963 óta dolgozik a marosvásárhelyi levéltárban. Kutatómunkáját 1984-ben, a diktatúra nyomása fel kellett adnia. Több mint negyed évszázad alatt a kéttucatnyi tanulmánya közül mindössze három jelenhetett meg magyarul. Nem volt publikációs lehetőség. Pál-Antal Sándort elsősorban a középkor érdekli, levéltári kutatásai során inkább a történelem segédtudományaival: intézmény- és pecséttörténettel, illetve a levéltárosi tevékenységgel összefüggő dolgokkal foglalkozott. Társszerzője a Backamadaras 600 éve /1992/ című kötetnek, Csíkmadarasról szóló helytörténeti munkája követte 1995-ben, majd a legutóbbi, az idén megjelent Karcfalva múltjából című. Helytörténetnek számít a Marosvásárhely helynevei című kötete: Vígh Károly könyvtáros kutatásait neki kellett befejeznie, kiegészítenie. Megjelentek a gyűjteményes kötetek - A Maros megyei magyarság történetéből 1-2, valamint a Marosvásárhely múltjából címűek. - Manapság igen nehéz a pályakezdő történészek dolga, szinte lehetetlen szakintézménybe bekerülniük. A fiatal történészek a különböző pályázati lehetőségeket keresik. A kényszerűségből egyéni műhelyekben munkálkodó történészek számára szervezett tevékenységi keretet kellene létrehozni, a már működő kolozsvári, székelyudvarhelyi és sepsiszentgyörgyi kezdeményezések mintájára. Pál-Antal Sándor megjegyezte: levéltáros-utánpótlás sajnos nem létezik. Romániában, más európai államoktól eltérően, az állami levéltár a belügyi tárcához tartozik, a képzést is ők szervezik. A Bukarestben már több mint tíz esztendeje működő fakultáson egyetlen magyar anyanyelvű fiatalt sem képeztek még. Az állami levéltári hálózatban ő az egyetlen magyar nemzetiségű szakember, az utolsó mohikán, hisz nyugdíjasként egy évre szóló meghosszabbított munkaszerződéssel dolgozottam. Ki kellene harcolni, hogy a levéltári fakultáson bizonyos számú magyar nemzetiségű fiatalnak is helyet biztosítsanak. Az értékes anyagokat tartalmazó egyházi levéltárakból is hiányoznak a képzett szakemberek, bár Nagyváradon indult ilyen képzés. Pál-Antal Sándor kedvenc témája a székely önkormányzatok történetének kutatása, egy kötetnyi anyag az idén már meg is jelent. /Szentgyörgyi László: Aki eleget tesz a "társadalmi megrendelésnek". Interjú Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi főlevéltárossal, a Pauler Gyula-díj idei kitüntetettjével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 5./"

"Egyhónapos pesti tanulmányútról érkezett haza dr. Kovách Géza. Az aradi történész a Magyar Tudományos Akadémia Domus-ösztöndíjasaként anyagot gyűjtött a Tiszántúl jobbágyviszonyai a XVIII. század második és a XIX. század első felében című tanulmánykötetéhez. Kovách Géza, idős kora ellenére, ma is fáradhatatlanul kutat. Kisiratosi falumonográfiához is talált adatokat. A Concord Media Kiadónál van Arad megye eltűnt települései című munkája. /Puskel Péter: A jobbágyviszonyoktól a falumonográfiáig. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 5./"

"Elhunyt Balassa Iván professzor. Csűry Bálint tanítványaként nyelvészeti kutatást végzett, majd 1940-41 között Szabó T. Attila mellett dolgozott. Kolozsvári évei után Sepsiszentgyörgyre, a Székely Nemzeti Múzeumba nevezték ki. 1944 őszén került Budapestre, a Néprajzi Múzeumba. Hat éven át a Néprajzi Múzeum főigazgatója volt. 1956-1961 között a sárospataki Rákóczi Múzeumot igazgatta. Több könyve ennek az időszaknak a terméke, így a folklorisztikában is úttörőnek számító Karcsai Mondák vagy Bodrogköz lírai monográfiája a Lápok, falvak, emberek, vagy a Földművelés a Hegyközben, amely kötet már a Mezőgazdasági Múzeumban elkezdett szolgálatának kezdetét jelezte. 1969-től a Mezőgazdasági Múzeum mb. főigazgatója, majd tudományos főigazgató-helyettese. A rendszerváltás hajnalán jelent meg a híres, Határainkon túli magyarok néprajza c. kézikönyve, de monográfiát írt a magyar falusi temetőkről, a kolozsvári Házsongárdi temetőről, egyik tanítómestere, Herepey János kéziratát közreadva, valamint nyelvész mintaképeiről, Csűry Bálintról, Szabó T. Attiláról. A Magyar Néprajzi Társaság elnöke volt. Balassa Iván nyugdíjasan is aktív volt, a Györffy István Néprajzi Egyesületnek alapító társelnöke, az erdélyi néprajzkutatók felkérésére a Kriza János Néprajzi Társaság tiszteletbeli elnöke. A rendszerváltozás után megszervezte a határon túli magyar néprajzosok továbbképzését. /In memoriam Balassa Iván (1917-2002). = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./"

"Brassóban Áprily Lajos Középiskola épületének átadására még nem történt meg, ez talán jó is, mert még nem született döntés arról, ki hova költözzék. A világbanki támogatással felújított brassói iskolák egyike az egykori Római Katolikus Gimnázium, mai nevén Áprily Lajos Líceum, amelynek átadása okt. 20-án lett volna. Petki Pál, az Áprily Lajos Középiskola ideiglenes igazgatója közölte, újabb dátumban állapodtak meg, okt. 30-ában. Most már rövidesen befejezik a munkát. A román iskola még nem költözött el. Az igazgató reméli, hogy most már meghozzák a döntést. /(Tóásó Áron Zoltán): Két dudás egy csárdában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./ "

"Marosludason nov. 8-10. között megszervezik a Kárpát-medencében található, Ludas nevet viselő három település találkozóját. Eljön a vajdasági Ludas és a Heves megyei Ludas település küldöttsége. Megkoszorúzzák a dr. Buday Árpád régész-történész professzor szülőházán elhelyezett emléktáblát. Megtekintik Marosvásárhely történelmi nevezetességeit is. Kováts Zsuzsanna tanítónő, a Petrőczi Kata Szidónia Kulturális Egyesület elnöke köszönti a vendégeket. Marosludasról Szekeres Adél történelemtanár, a vajdasági Ludasról Engi Péter polgármester, a Heves megyei Ludasról pedig Somlai György polgármester beszél. /(m. s.): Kárpát-medencei Ludasok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./ "

"Bukarestben ülésezett az EU és Románia parlamenti vegyes bizottsága. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának a felgyorsítását kérte az EU a zárónyilatkozat szerint, jelezte Szilágyi Zsolt képviselő, a vegyes bizottság jelentéstevője. A bizottság egy évvel ezelőtt éppen az RMDSZ-es képviselők kérésére tűzte napirendre az ingatlan-visszaszolgáltatás ügyét. A képviselő szerint az ötéves türelmi idő, amelyet az idén elfogadott restitúciós törvény megszab, túlságosan elnyújtja a visszaszolgáltatás ügyét. /Gazda Árpád: A restitúció gyorsítását kérik. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./"

"Az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa (SZET) okt. 26-i ülésén Takács Csaba ügyvezető elnök és Kelemen Hunor, a SZET elnöke tájékoztattak a romániai és a magyarországi támogatásokról. Az Illyés Közalapítványtól érkező támogatások elosztására az alkuratórium hét szaktestülete - összesen 87 személy - hivatott javaslatot tenni. Az RMDSZ szerint "a romániai magyar közösség építkezési programjának megvalósítása érdekében a jelenlegi támogatási gyakorlat újragondolására lenne szükség." A támogatási stratégia kidolgozásába a helyi közösségeket is be kell vonni. Az RMDSZ szeretné, ha az Illyés Közalapítvány erdélyi szaktestületeinek összetételére a SZET tenne javaslatot. Az RMDSZ úgy véli, hogy a támogatásoknak nem rendezvény-, hanem tevékenységközpontúaknak (projektközpontú) kell lenniük. Romániában 1994 óta a Nemzeti Kisebbségi Tanácsban szereplő, parlamenti képviselettel rendelkező szervezetek támogatásban részesülnek. Az RMDSZ alapszabályzatának megfelelően az ügyvezető elnökség volt hivatott a költségvetésből kiutalt támogatások kezelésére. A támogatások elosztási rendszerébe az RMDSZ bevonta a civil és a szakmai szféra képviselőit is, és létrehozta a sajtó és művelődési szaktestületeket. Az 1996/27-es törvény életbe lépése után a Kisebbségi Tanács pénzalapjainak kezelésével az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) bízták meg. 1998 márciusában bejegyezték a Communitas Alapítványt, amely "céljainak megvalósítása érdekében kizárólagosan a költségvetésből származó pénzalapokat használja fel." 2001-ben a 9 milliárd 435 ezer lejből 2 milliárd 800 ezer lejt a sajtónak, 700 millió lejt könyvtámogatásra, 1 millió 880 ezer lejt közművelődésre, 400 millió lejt az ifjúság támogatására, 1 milliárd lejt az alapítvány székházépítésének előkészítésére, míg 1 milliárd 520 millió lejt programok, állandó alkalmazottak javadalmazására, irodafenntartásra és más adminisztrációs költségek fedezésére ítéltek. 2002-ben a támogatás 18,6 milliárdra növekedett. Ebből 2 milliárd 600 millió lejt sajtótámogatásra, 900 millió lejt könyvtámogatásra ítéltek, míg 450 millió lejt ifjúsági keretként különítettek el. A művelődés 2 milliárd lejt kapott, a programok és adminisztrációs költségek 886 millió lejt tettek ki. Ugyanakkor építkezésre 2 milliárd 400 millió lejt, adminisztrációs költségekre újabb 500 millió lejt, az ifjúságnak 450 millió lejt, az év végi, be nem tervezett sajtótámogatásra, valamint a 2003. első hónapjaira 2 milliárd 500 millió lejt, valamint ingatlanvásárlásra és infrastrukturális fejlesztésre 1 milliárd tartalékot szánnak. /B. T.: Magyarországi és romániai támogatások. A stratégia kidolgozásába be kell vonni a helyi közösségeket. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./"

"Nov. 5-én Tolna Éva négy könyvét mutatták be Kolozsváron, a Tranzit Házban, a mesék és a versek ihletői, az unokák jelenlétében. Fellépett a Bogáncs táncegyüttes, amelyet az írónő alapított a Brassai Gimnáziumban. Közös játék, közös öröm /Tinivár Kiadó, Kolozsvár, 2000/ címmel a nyelvről jókedvűen gondolkodó "nyelvkönyvet" gyermek és felnőtt együtt használhatja. A hintaszék meséje /Státus Kiadó, Csíkszereda, 2002/ verseket, meséket gyűjt egybe. A Forró Ágnes illusztrációival díszített Ló a padláson rokon népek meséiből válogatott. Ugyancsak idén látott napvilágot az Amikor a kő is meglágyul, valójában felnőtteknek írott vallomás. /Rostás-Péter Emese: Felébreszteni a gyermeket a felnőttben. Tolna Éva könyveit mutatták be a Tranzit Házban. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./"

"A népszámlálás adatai szerint Tasnád lakosainak a száma idén tavasszal 9649 fő volt. Ez a számadat az 1992-es népszámlálás adataihoz képest 7,2 százalékos csökkenést jelez. A város lakosainak 52,5 százaléka románnak, 38 százaléka magyarnak, 8,6 százaléka cigánynak, 0,7 százaléka németnek, 0,1 százaléka más nemzetiségűnek vallotta magát. /(boros): Tasnád: A lakosság tíz év alatt 7,2 százalékkal csökkent. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 6./"

"1992. okt. 25-én az RMDSZ 12 szenátora és 27 parlamenti képviselője Kolozsváron, a Mátyás-szobor szomszédságában, a Szent Mihály-templomban Isten és ember előtt esküt tett a belső önrendelkezésre. Most, a Kolozsvári Nyilatkozat 10. évfordulóján Veress Dávid olvasói levelében felkérte az SZKT tagjait, hogy kezdeményezzék egy rendkívüli SZKT összehívását az 1992-es eskütétel kapcsán. /Veress Dávid, Csíkszereda: Az eskü kötelez. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./"

"A Németh Géza Egyesület idén kétnapos kirándulás keretében emlékezett névadójára. Okt. 5-én reggel Csíkszeredából indultak el. Marosvécsen körbejárták a Kemény-kastélyt, a parkban a Helikon-találkozókra és Wass Albertre emlékeztek. Bethlenben Szakács János tiszteletes beszélt a Bethlen-család történelmi jelentőségéről, a templomban folyó munkálatokról. Besztercén a Magyar Házban tartották az emlékkonferenciát. A Szent László nyomában című történelmi vetélkedőn öt csapat vett részt. Másnap Cegőtelkén a Cserhalom Művelődési Egyesület képviselője elvezette őket az 1998-ban emelt emlékműhöz. Gernyeszegen, majd Sáromberkén a Teleki-család történelmével ismerkedtek, Erdőszentgyörgyön pedig a Rédhey-család és az angol királyi család kapcsolatával. /Csikós Klára, Csíkszereda: Németh Géza-emlékkonferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./"

"A szórványban élő magyarok számára rendezték meg idén hetedik alkalommal a Hagyaték nevet viselő találkozót a Beszterce-Naszód megyei Vicén. Népviseletben felvonultak, majd felléptek a mezőségi falvak hagyományőrző csoportjai. Idén 14 hagyományőrző csoport előadását láthatták a megjelentek. /Óradna, Zsejk, Mezőkeszü, Várkudu, Magyarborzás, Bálványosváralja, Magyarpalatka, Cegőtelke, Ördöngösfüzes, Magyardécse és Vice hagyományőrző csoportjai, a csíkszeredai Hargita Székely Népi Együttes, a csíksomlyói gyermek néptánccsoport, valamint a marosvásárhelyi Napsugár gyermekcsoport./ Már románul beszélő, még magyarul éneklő csoport is fellépett. A Hargita Székely Népi Együttes mezőségi turnéjára indult, Magyarborzáson, Almásmálomban és Bethlenben tartott előadásokat. /János Enikő, Csíkszereda: Találkozó Vicén. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./"

"A Vajdahunyadi 6-os számú iskola magyar tagozata egy színes televíziókészüléket és egy videót kapott oktatási célokra. Ugyanilyen támogatásban részesülnek a Lupényben magyarul tanuló diákok is, valamint a Hunyad Megyei RMDSZ, valamennyien a magyarországi Illyés Közalapítványhoz benyújtott pályázat alapján. A vajdahunyadi iskola magyar tagozatán jelenleg 115 gyermek tanul. A gyerekek, és újabban a tanárok ingázási költségeinek a felét a budapesti Apáczai Közalapítvány téríti meg. /(Chirmiciu): Újabb támogatás a vajdahunyadi magyar gyerekeknek. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./"

"Nov. 9-én ünneplik, hogy 75 éves a temesvári Ifjúsági Keresztyén Egyesület /IKE/. A 75 év történetét dr. Higyed István nyugalmazott lelkipásztor, egykori ifjúsági vezető foglalja össze. Szót kap Pintér Sarolta, aki 1927-ben alapító tagja volt az Ifjúsági Keresztyén Egyesületnek. Az IKE 1990-es újraindulásáról ifj. Tolnai István nagykárolyi lelkész idézi fel emlékeit. Béres Margit a belvárosi református egyházközség hitéletének és közösségének fáradhatatlan szervezője: presbiter, egyházmegyei világi főjegyző, a vasárnapi iskola vezetője, szenior IKE-tagként pedig a hagyományok továbbéltetésén, a fiatalok vallásos alapú szervezetének megerősítésén fáradozik. Temesváron az IKÉ-t 1927-ben Szabolcska László, a templomépítő papköltő Szabolcska Mihály fia alapította. Béres Margit 1947-től a szervezet politikai okokból való betiltásáig, 1956-ig volt az ifjúsági szervezet tagja. Az ő idejében hetenként többször is találkoztak a fiatalok a belvárosi bérpalota gyülekezeti termében. Az IKE újraszervezését Tőkés László szorgalmazta: az alakuló ülés 1990. június 18-án volt. /Szekernyés Irén: 75 éves a temesvári Ifjúsági Keresztyén Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./"

"A Capital című gazdasági folyóirat becslés alapján közzétette Románia száz leggazdagabb emberének nevét. Bukaresti lapértesülések szerint a lista részben azért hiányos, mert több érintett visszautasította azt, hogy neve ebben az összeállításban megjelenjen. Elsősorban a politikusok tartották távol magukat a nyilvánosságtól, hogy vagyonukat ne lengje körül a korrupció gyanúja. A százas listán két romániai magyar szerepel. A 27. helyen megjelenő 32 éves nagyváradi Teszáry Zoltán vállalkozó vagyona 60-70 millió amerikai dollárra tehető, a 82. helyen pedig az RMDSZ Hargita megyei szenátora, Verestóy Attila szerepel, aki 15-20 millió dolláros vagyonát a lap szerint a faiparhoz kapcsolódó vállalkozásaival szerezte. A sportolók különlistáján felbukkan a harmadik magyar is, Szabó Gabriella személyében. Románia első húsz leggazdagabb embere: Iosif Constantin Dragan 700-900 millió USD, Ion Tiriac 600-700 millió, Ioan és Viorel Micula testvérek 500-600 millió, George, Valentin, Viorel Paunescu 500-600 millió, Sorin Ovidiu Vantu 400-500 millió, Ioan Niculae 250-300 millió, Camelia és Corina Voiculescu 250-300 millió, Frank Timis 200-250 millió, Dinu Patriciu 150-200 millió, George Copos 100-150 millió, Nicolae Badea 100-150 millió, Dimitrie Sturzda 100-150 millió, Gigi Becali 100-150 millió, Fathi Taher 100-150 millió, Joseph Seroussi 100-150 millió, Viorel Catarama 80-100 millió, Marius és Emil Cristescu 80-100 millió, Ovidiu Lucian Tender 80-100 millió, Gelu Tofan 80-100 millió. - A lap közzétette a világ száz leggazdagabb emberének névsorát is. A listán egyetlen magyar származású üzletember szerepel: Soros György, vagyona 6,9 milliárd dollár. /Románia száz leggazdagabb embere. Két romániai magyar szerepel a listán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"

"Olvasói levélben Szabó Rozália elkeseredetten sorolta a tényeket. Az RMDSZ elnöke és tiszteletbeli elnöke pert folytat, ahelyett, hogy egyeztetnék nézetüket. A Marosvásárhelyre száműzött magyar orvosi egyetem ma már csak a látszat kedvéért fenntartó magyar részlegekkel rendelkezik. Egyesítik a városi és a megyei kórházat a magyar orvosok megkérdezése nélkül, hogy könnyebben kiszoríthassák azt a néhány magyar orvost is, akik még dolgoznak benne. És az RMDSZ, a romániai magyarság képviselője? Egyetértően bólogat. Még most sem veszi észre, hogy ő csak cégér az állam vezetőségében a külföld számára. Az RMDSZ megalakult 1990-ben, tehát a szeme előtt zajlik le 12 év minden eseménye. 1990 tavaszán a marosvásárhelyi program, halottaival és az amnesztia ellenére is bebörtönzött ártatlan áldozataival. 1992. dec. 6-án Funar a Mátyás szoborra fölszerelt egy feliratot. Az RMDSZ aláírásgyűjtésbe kezdett a tanügyi törvény megváltoztatása érdekében. 492380 írta alá, még románok is, de semmi eredmény. A Securitate elhíresztelte, hogy Tőkés László besúgó volt. 1995: Funar hirdeti, hogy a magyarok polgárháborút akarnak... 1995. márc. 30-án megszavazták, hogy a kormány bírálása bűntény. Újraszületett a cenzúra! Bárányi képviselőre ráfogják, hogy kettős ügynök volt. 1995. jún. 24-én a bálozó magyarnemegyei fiatalokat románok megtámadták. A hadseregben magyar katonákat bántalmaztak, sőt meg is öltek. 2002 februárjában végre felmentették Bárányi Ferencet, Rákóczi Lajost, Aranyosi Istvánt. Aranyosi elmondta, hogy a per folyamán az RMDSZ a kisujját sem mozdította értük, pedig képviselők, szenátorok voltak. Közben a román püspökség betelepedett Csíkszereda főterére. Azzal a hazugsággal, hogy az udvarhelyi fogyatékos gyermekek számára építenek iskolát, elfoglalják a csereháti területet, s mikor az épület annyira elkészül, titokban belopják a román apácákat. Törvényt hoztak arról, hogy magyar vidéken a jelzőtáblák kétnyelvűek lehetnek. Azóta folyik a kétnyelvű táblák leverése. 2001. nov. 5-én ellopták a gyimesbükki gyermekotthon teljes felszerelését. Az RMDSZ hallgatott. 2002. áprilisában a RomTelecom megszüntette Kovászna és Hargita megyékben a magyar nyelvű tudakozót. A tanügyben megengedték a történelem, földrajz magyar nyelven való tanítását, de hamar visszavonták. Újra elővették a Har-Kov jelentést a hazugságaival. Egy- egy helységben nagy nehezen megengedik magyar osztály indítását, más helyen megszüntetik a magyar iskolát. Ugyanakkor tiszta magyar faluban egyetlen román gyermekért román tagozatot indítanak. Kovács László magyar külügyminiszter a kapcsolatok javításáról, a kisebbségek sorsáról, újabb konzulátusok, határátkelők megnyitásáról, egyszóval időszerű kérdésekről beszélt. Mircea Geoana a határ légiesítéséről, Románia NATO-ba segítéséről (amit a magyar kormány már rég megígért), a magyarországi románok parlamenti képviseletéről, a Gojdu alapítvány rendezéséről beszélt. Egyszóval a két miniszter kétfelé beszélt. Romániának csak követelése van, kötelezettsége semmi. "Jó volna, ha a mi vezetőink végre ráébrednének a felelősségükre", jegyezte meg a levélíró. /Szabó Rozália, Kisgalambfalva: Lesz-e Romániából európai ország? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7., Postafiók rovat/ "

"Peren kívüli megállapodást ajánlott a délutáni magyarórákat szervező Szeret-Klézse Alapítványnak a Bákó Megyei Tanfelügyelőség, mely korábban az alapítvány betiltását követelte. A bíróság elfogadta, hogy egy hét múlva újabb tárgyalási fordulót tartsanak, és ezzel időt hagyjanak a megállapodásra. A csángóügyekben illetékes főtanfelügyelő-helyettes, Livia Liliana Sibisteanu tegnap nem kívánta kommentálni a megegyezési szándékot. Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke nov. 8-án találkozik a tanfelügyelőség képviselőivel, hogy a részleteket megbeszélje, hajlik arra, hogy elfogadja az ajánlatot. A tanfelügyelőség tavaly decemberben a Szeret-Klézse Alapítvány betiltását kérte a bíróságtól, mert az - álláspontja szerint - törvénytelenül tartott délutáni magyarórákat a klézsei csángó gyermekeknek. A pert alapfokon elveszítette, ám fellebbezett az ítélet ellen. Bákó megyében egyébként a délutáni magyarórákat azt követően sem szüntették be a csángó szervezetek, hogy szeptembertől két faluban: Klézsén és Pusztinán immár az iskolai oktatás keretében is elkezdődhetett a magyar nyelv tanítása. /G. Á.: Hátrál a tanfelügyelőség. Befejeződik a csángó szervezetek elleni persorozat? = Krónika (Kolozsvár), nov. 7./"