Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Tudor, Corneliu Vadim
769 tétel
2007. november 28.
Jó tucatnyi esztendővel ezelőtt hallotta először az újságíró: a szekuból kinőtt hírszerzők célja, hogy a Nemzetmentési Frontból kifejlődő két nagy párt létezzen Romániában és ezek felváltva kerüljenek hatalomra. Ehhez azonban fel kell számolni a történelmi pártokat, a nacionalistákat fel kell osztani kisebb csoportokra, az RMDSZ pedig jó lesz dísznek a hatalom kalapján. Akkoriban csak megmosolyogták ezt, mert e tervhez egy akkor másod-, harmadrendű politikusnak, Traian Basescunak a nevét kapcsolták. Abban az időben éppen a parasztpárt került hatalomra, a liberálisok is mindinkább erősödtek, C. V. Tudor és a nagy-romániások pedig népszerűségük csúcsán voltak. Aztán előbb eltűntek a süllyesztőben a keresztény-demokrata parasztpártiak. Lejáratásukhoz, nem kis mértékben, az akkori szállításügyi miniszter, Traian Basescu járult hozzá. Később a liberálisokat szerette volna besorjázni a demokrata pártiak közé, de ennek Calin Popescu-Tariceanu állt ellent. A két párt összeboronálására még Teodor Stolojannal, Tariceanu elődjével egyezett meg, azonban Tariceanu került a pártelnöki, s ezzel a miniszterelnöki székbe. Igaz, azzal az ígérettel, hogy néhány hónap múlva visszalép. Tariceanu azonban nem mondott le a kormányfői tisztségről. És ezzel megkezdődött a harc az időközben államfői bársonyszékbe került Basescu és a kormánypalotába magát befészkelő Tariceanu között. Megindították a kormány tagjai ellen a lejárató hadjáratot, Tariceanut ez sem zavarta. A cél megmaradt: két pártnak váltakozva kell kormányoznia, egy darabig Traian Basescu elnöksége alatt. Ezt nem tudták elérni a régi választási törvény szerint, ezért új választási törvényt hoztak létre. Tariceanu azonban s előbb lépett és elfogadtatott a kormánnyal egy új, nemcsak két párt parlamenti jelenlétét biztosító választási jogszabályt. Az államfőnek nem maradt más hátra, mint, hogy lejárassa a parlamentet és népszavazást rendezzen egy közvetlen választásért. /Román Győző: Egy vezér, két párt, egy nemzet. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 28./
2007. november 29.
Tőkés László legyőzi az RMDSZ-t, Corneliu Vadim Tudor és Gigi Becali pártjai pedig brüsszeli mandátumot kapnak – a hivatalos eredmények tükrében ezek a legfeltűnőbb tévedései az európai parlamenti választásokat megelőző közvélemény-kutatásoknak. A magyarság körében egyetlen olyan közvélemény-kutatás készült, amelynek eredményei ismertekké váltak. Ez utóbbi felmérést Tőkés László független jelölt rendelte meg, adatait Szilágyi Zsolt kampányfőnök ismertette. Eszerint Tőkés biztosan vezeti a versenyt az erdélyi magyarok körében: 37,5 százalékuk a református püspökre, 29 százaléka az RMDSZ-re szavazna, 33 százalékuk pedig határozatlan. A választás eredménye nem ez volt. Szilágyi Zsolt azzal magyarázta a tévedést, hogy az általuk megrendelt közvélemény-kutatás csak kilenc megyére terjedt ki. Veres Valér szociológus már a nyilvánosságra hozatalakor megkérdőjelezte ennek a felmérésnek a hitelességét. /Cseke Péter Tamás: „Berecsegett” a felmérés. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
2007. november 30.
A nép ügyvédjéhez fordult a Nagy-Románia Párt (PRM), amely azt kéri, hogy ismételjék meg a vasárnap megrendezett európai parlamenti választásokat. A megmérettetésen a szavazatok mindössze 4,15 százalékát összegyűjtő nacionalista politikai erő arra hivatkozva fordult az ombudsman szerepét betöltő nép ügyvédjéhez, hogy 24 Kárpátokon túli megyében az RMDSZ és Tőkés László együtt több szavazatot kapott, mint ahány magyart regisztráltak ott a 2002-es népszámlálás szerint. Corneliu Vadim Tudor pártja ezért azt akarja, hogy ismételjék meg a voksolást. Tőkés László Székelyföldön kapta a legtöbb szavazatot – körülbelül 100 ezret, – de régiókra lebontva az arányok szerint a regáti és a moldvai megyékben aratta a legfényesebb győzelmet az RMDSZ fölött. Ezekben a megyékben Tőkés összesen 13 465 szavazatot kapott, míg az RMDSZ csak 6 960-at. Tőkés Bukarestben is győzött, itt 3352 szavazatot kapott, az RMDSZ pedig csak 2359-et. A 2002-es népszámlálás szerint valamivel több mint hatezren vallották magukat magyarnak Bukarestben. Az EP-választások értékelése, illetve az elkövetkező időszak lehetséges forgatókönyveinek áttekintése volt a témája annak a politológusok, szociológusok és a sajtó képviselői között zajló kerekasztal-beszélgetésnek, amelyre a Transindex internetes portál kezdeményezésre került sor. Tőkés László szavazóbázisa a szakemberek szerint: a szavazatok bizonyos része RMDSZ elleni „proteszt” szavazat volt, elsősorban a székely megyékben. Ott kapott Tőkés szavazatokat, ahol az RMDSZ-nek legrosszabbak az eredményei, gyenge a szervezet. Továbbá az a szavazatmennyiség sem elhanyagolható, amelyet a püspök a Kárpátokon túli megyékben szerzett. /Borbély Tamás: Tőkés a Regátban és Moldvában nyerte túl magát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./
2008. február 19.
Az RMDSZ magára zúdította a román politikum haragját azzal, hogy Koszovó függetlenségének elismerését sürgette. Egységbe kovácsolta a román pártokat Koszovó függetlenségének február 17-i kikiáltása: egyetértettek abban, hogy Romániának nem szabad elismernie a pristinai parlament döntését, s mindegyikük támadta az RMDSZ-t amiatt, hogy Koszovó elismerését sürgette. A pristinai parlament döntésekor Koszovóban tartózkodott két RMDSZ-es politikus, Antal Árpád képviselő és Sógor Csaba európai parlamenti képviselő is. Mindkettejüket azzal vádolta román sajtó, hogy az RMDSZ „kémeiként”, „küldetésben” voltak Pristinában. „Azt tudom üzenni azoknak, akik riogattak és világvégéről beszéltek, hogy Pristinában minden rendben történt, még hogy ha egyeseknek fájdalmat is okozott Koszovó függetlenségének kikiáltása. Ezt üzenjük azoknak is, akik nem tudják elfogadni, hogy a közösségi jog nem egy nevetséges dolog. Mi nem akarunk elszakadni Romániától, hanem kulturális és területi autonómiát szeretnénk” – fogalmazott Sógor Csaba. Hozzátette: azok az országok nem ismerik el a tartomány függetlenségét, akiknek rossz a lelkiismeretük a saját kisebbségeikkel szemben. Koszovó önállóságát a világ számos országa elismeri, előbb-utóbb Romániának is meg kell tennie ezt – vélekedett Markó Béla RMDSZ-elnök. Alina Mungiu Pippidi, a Romániai Akadémiai Társaság elnöke szerint Koszovó és Erdély között történelmi párhuzam vonható. „Erdély ugyanúgy a magyar nemzet bölcsőjének tekinthető, mint Koszovó a szerb nemzetének” – állította. „Erdély leszakadása a Magyar Királyság testéből, majd később az egyesülés, akárcsak most Koszovóban a népek önrendelkezési joga alapján történt” – magyarázta. „Ha Markó Béláék kitartanak álláspontjuk mellett, távozniuk kell a kormányból” – üzente Radu Campeanu liberális szenátor. Az RMDSZ-elnök kijelentéseit bírálva Emil Boc, a Demokrata-Liberális Párt elnöke felszólította a miniszterelnököt, foglaljon egyértelműen állást Koszovó függetlenségének ügyében. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke, felszólította a miniszterelnököt, „azonnal rúgja ki a kormányból az RMDSZ-t, mert veszélyezteti az ország területi épségét”. Gheorghe Funar, a párt főtitkára úgy vélekedett: Markó Bélát le kellene tartóztatni. A parlamenti pártok vezetőivel tartott konzultáció után Románia hivatalos álláspontját Traian Basescu államfő fogalmazta meg: törvénytelen lépésnek nevezte Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltását. Basescu helytelennek minősítette, ha bárki párhuzamot von Koszovó és Románia között. Úgy vélekedett, hogy Romániában a kisebbségek csaknem minden megadható jogban részesülnek. „Ez persze nem jelenti azt, hogy nincs még tennivaló” – szögezte le Basescu. A cotroceni-i találkozó után a pártelnökök megismételték az RMDSZ-t bíráló nyilatkozataikat, békülékenyebb hangot csak a PNL képviselőházi frakcióvezetője ütött meg. /Célkeresztben az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./
2008. március 15.
Március 11-én a Tricolorul című román lap fő helyen, színesben közölte le a magyar kokárda fényképét, ráadásnak melléje a meghívó szövegét: az 1848-as forradalom 160. évfordulója alkalmából az RMDSZ március 15-én Marosvásárhelyen, a Székely Vértanúk emlékművénél szervezi meg országos központi ünnepségét, hogy általa újra demonstrálja minden magyar összetartozását. A Tricolorul a szélsőségesen sovén-nacionalista Nagy-Románia Párt napilapja, ilyen minőségében a kokárdát és meghívót bűnjelnek szánta. A szalagcím: A magyar soviniszták románellenes kiáltványokkal árasztották el Erdélyt. Ezt a vészjósló leleplezést hivatott bizonyítani a piros-fehér-zöld kokárda és a mellékelt meghívó, noha ezekben nyoma sincs magyar sovinizmusnak, románellenességnek. A Romania Mare (a Tricolorul testvérlapja) március 14-i számának egyik öles címe: Figyeljünk oda, mi készül március 15-re; ne mondjátok, hogy nem szóltunk idejében. Még nagyobb veszélyt jósol egy másik cím: A magyar soviniszták készülnek szétdarabolni Romániát. A cikk szerint az RMDSZ, a Magyar Polgári Szövetség és a Székely Nemzeti Tanács „veszett kutyái” Hargita, Kovászna és Maros megyét ismét ki akarják szakítani az ország testéből. Népgyűlést hívnak össze Marosvásárhelyre, de a Nagy-Románia Párt és elnöke, Corneliu Vadim Tudor leleplezi a „barbárok” szándékait, akiket már rég be kellett volna vetni a Balatonba, hogy ott kiáltsák ki az autonómiájukat. Hasonló tartalmú eligazítást tartalmazott a Romania Mare hetilap március 7-én: Hargita és Kovászna megyében etnikai tisztogatás folyik, minek következtében az itteni románok türelme elérte a végső határt. Mi a megoldás? A lapszám Unguri rovatának szalagcíme így hangzik: Március 15-én a magyarok ismét kiviselik magukat. Románok, vessétek magatokat rájuk, rájuk, rájuk, az édesanyjukra is! A cikk közli: mivel Corneliu Vadim Tudor és Gheorghe Funar résen áll, Hargita és Kovászna megye nem kerül a „fasiszta Magyarország” tulajdonába. A román extrémizmus évről évre ugyanígy próbálkozott március 15. megünneplésének betiltásával. Fő érve mindannyiszor az volt, ami ma is: a népgyűlések ki akarják mondani Erdély Magyarországhoz csatolását. A Vatra Romaneasca 1995. június 1-jei nyilatkozata leszögezte, hogy ezek az ünnepségek „az RMDSZ hungarista, szecesszionista, irredenta politikájának megnyilvánulásai”, amelyek polgárháborút robbanthatnak ki. 1998. március 14-én a Nagy-Románia Párt is közleményt adott ki: március 15. megünneplése a románság megalázása, ezért be kell tiltani. Gheorghe Funar, akkor még a Román Nemzeti Egységpárt és Vatra Romaneasca élharcosa jelezte: „magyar invázió készül, hogy kiszakítsa Erdélyt Románia szívéből. ” /Barabás István: Kinek veszélyes? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./
2008. április 18.
Óriási felháborodást keltett Kelementelke néhány lakójában, amikor elterjedt a hír, hogy a Nagy-Románia Párt (PRM) helyi szervezetét megalakító Kolcsár József őket is beszervezte a szélsőségesen nacionalista alakulatba. A színmagyar település PRM-alapítója a párt Maros megyei szervezetének sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy belépett a Corneliu Vadim Tudor vezette pártba. Constantin Margarit Amza, a PRM Maros megyei szervezetének elnöke azt is hozzátette, Kolcsár vezetésével megalakult a párt kelementelki szervezete, amelyikbe további kilenc helybéli magyar iratkozott be. Az állítólagos taglista, amelyet Kolcsár József meglobogtatott az újságírók előtt, tulajdonképpen az a jegyzőkönyv volt, amelyiket a református egyház gyűléstermében január 6-án tartott tanácskozás tíz résztvevője írt alá. A kétoldalas dokumentum a résztvevők elégedetlenségét rögzíti bizonyos, Kelementelkét hátrányosan érintő kérdésekben. A jegyzőkönyvben azonban egyetlen szó nem esik arról, hogy bárki is felvételét kérte volna a Nagy-Románia Pártba. Amióta Kolcsár József meglebegtette a dokumentumot, az érintetteknek sincs nyugalmuk. Valamennyien kijelentették, Kolcsár ne használja fel az ő nevüket. Kolcsár József a faluban, az újságíró előtt tagadta, hogy beíratott volna valakit a pártba. /Szucher Ervin: Tíz magyar a PRM küszöbén. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./
2008. június 5.
Aki hűséges pártkatona volt annak idején, beleszokott a hajbókolásba, a hatalmat gyakorlók kritikátlan dicsőítésébe, összemossa Orbán Viktort az ortodox Selejan püspökkel és a magyargyűlölő Vadim Tudorral. „Nemcsak Selejan püspök úr, hanem Orbán Viktor úr is szereti a székelyeket!... Most már csak Vadim Tudor hiányzik” – írta Papp Kincses Emese. Orbán Viktor bizony szereti a székelyeket és az erdélyi magyarokat! Neki köszönhető, hogy ma Csíkszeredában létezik a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a magyar pedagógusoknak nyújtott számos kedvezmény, a magyar nemzet egységét szimbolikus üzenetként hordozó „magyar igazolvány”, a magyarul tanuló diákok anyagi támogatása. Az utóbbit, a magyar kormány által folyósított 20 ezer forintnak megfelelő támogatást Kelemen Hunor képviselő, RMDSZ ügyvezető elnöke ügyes fogással az Iskola Alapítvány nevében hirdeti meg. Markó Béla az önkormányzati választások kapcsán széthúzást, megosztást, „magyar–magyar” háborút emlegetett, majd diadalmasan bejelentette: Visszafoglaltuk Udvarhelyt! Papp Kincses Emese megkérdezte, kitől: tatártól, töröktől, megszálló hadseregtől? „A magyar nem szereti, ha beleszólnak a dolgaiba. Anyaországi politikusok súlyosan beavatkoztak az erdélyi magyarság életébe” – háborgott Markó. Ez alatt az azonos jobboldali értékrendet valló, az autonómiát nem csupán kampányszlogenként felhasználó összmagyar nemzeti egyetértés és összefogás elutasítása értendő? /Papp Kincses Emese: Nem félünk a farkastól! = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 5./
2008. július 16.
Markó Béla RMDSZ-elnök azzal magyarázza hiányzásait a szenátus üléseiről, hogy koordinálnia kellett a szövetség tevékenységét, illetve a mindkét házban folyó jogi tevékenységet, valamint az RMDSZ-es kormánytagok tevékenységét. Felmérést tettek közzé a szenátus ülésein való jelenlétről. Markó megemlítette, hogy a sok hiányzást összegyűjtők listáján előtte ott szerepel a többi pártelnök neve. A felmérés szerint a képviselőházban átlagban 34 százalékos a részvételi arány a szavazó plénumüléseken, a szenátusnál ez az arány 47 százalék. A hiányzások listáján az első Corneliu Vadim Tudor, az ülések csupán 1 százalékán volt jelen. Őt Vasile Blaga (PDL) követi, 2 százalékkal, majd a szintén PDL-s Dorel Onaca 3 százalékkal, Mircea Geoana (PSD) 4 százalékkal, Markó Béla RMDSZ-elnök és Sorin Oprescu független szenátor szintén 4 százalékkal. A magyar szenátorok közül Verestóy Attila (RMDSZ) az ülések 10 százalékánál volt jelen. /Markó a képviselőházra és a kormányra koncentrált. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 16./
2008. július 18.
Döntött Ion Iliescu román államfő: nem jelölteti magát a parlamenti választásokon. Indoklásként azt hozta fel, hogy az új, egyéni választókerületes szavazási rendszer nem teszi lehetővé számára azt, hogy pártja húzóereje legyen. „1990 óta csak egyéni választókerületes rendszerekben indultam az államfői tisztségért. A különbség nagyon nagy, miután a Romániának nevezett választási kerületben indultam, számomra nem lenne érdekes most egyetlen körzetben jelöltetnem magam” – mondta Iliescu. Visszavonulása nem jelenti azt, hogy nem vállal részt a politikai életből és pártja tevékenységéből. Iliescu első harcostársainak egyike, egyben első miniszterelnöke, Petre Roman szerint a lépés károsan hat majd ki a szociáldemokraták hitelességére. Élesen támadta Iliescut Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, mondván, a bejelentés akkor lett volna igazán üdvözlendő, ha a 2000. évi államfő-választások előtt hangzott volna el. Constantin Ticu Dumitrescu Románia átkának és tehertételének nevezve Iliescut, és úgy vélte, a volt államfő továbbra is diktálni fog a román politikában. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, nyilatkozatában leszögezte: lassanként lezárul egy korszak Romániában, és a változásokat 1990-ben elindító nemzedék visszalép. /B. T. : Iliescu búcsút intett. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./
2008. augusztus 6.
A Konzervatív Párt (PC) azt javasolta a Nagy-Románia Pártnak (PRM), hogy olvadjanak be a PC-be, jelentette be Codrut Seres PC-főtitkár. Lucian Bolcas PRM-s képviselő abszurdnak nevezte az egyesülés gondolatát, s szerinte se ő, se Gheorghe Funar nem folytathat ez ügyben tárgyalásokat. Corneliu Vadim Tudor PRM-elnök megvetéssel utasította vissza az általa szégyentelennek minősített ajánlatot. /Pártfúzió a láthatáron? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./
2008. augusztus 25.
„Az ország sorsát irányító Nicolae Ceausescunak köszönhetően Románia olyan erkölcsi magaslatra emelkedett, ami példátlan egész évezredes történetében. ” E sorokat az Olaszországban élő, évtizedeken át a leggazdagabb románnak számító vasgárdista, Ion Antonescu feltétetlen tisztelője, Iosif Constantin Dragan írta. A lugosi születésű, múlt héten, 91 éves korában elhunyt eurómilliárdos valóban csodálta a diktátort, akinek eszméi kiválóan beilleszkedtek a szélsőjobboldali üzletember gondolatvilágába. Dragan idegengyűlölő és antiszemita Noi, tracii /Mi, trákok/ című folyóirata a Szekuritáté támogatásával jelent meg. A negyvenes évek végén Ana Pauker kitiltotta Romániából, később azonban a trákok civilizációjával foglalkozó alapítványa, valamint a római székhelyű Európai Trákkutató Központ révén belopta magát a 2500 éves történelemről álmodozó Ceausescu szívébe. Dragan 1990 után Lugoson egyetemet, tévé- és rádióadót, illetve heti- és napilapot alapított, Corneliu Vadim Tudorral közösen pedig megalakította a Ion Antonescu Marsall Ligát. /Bogdán Tibor: Iosif Constantin Dragan halála. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ Szülővárosában, Lugoson augusztus 25-én helyezik örök nyugalomra Josif Constantin Dragant, az egyik leggazdagabb román üzletembert. A 91 éves Dragant a spanyolországi Palma de Mallorcában, otthonában érte a halál. „Ma e nemes románnak a lelke felszáll azokéhoz, akiket oly nagyra tartott” – jelentette ki az elhunytat méltató Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke. A nagyok között pedig Mihai Eminescut, a nemzeti költőt, Ion Antonescu marsallt, Románia Hitler-barát kormányzóját és Stefan Gusa tábornokot említette. Utóbbi az 1989-es forradalom idején a Ceausescu főparancsnoksága alatt működő hadsereg vezérkarának volt a főnöke. Dragan 1995-ben 78 évesen éppen Gusa tábornok lányát, az akkor 22 éves Daniela Veronicát vette feleségül, aki azóta három gyermeket szült neki. Feltehetően ők lesznek az 1,6 milliárd dollárosra becsült vagyon örökösei. Dragan a második világháború elején a legionárius mozgalom tagjaként vált ismertté. Dragan később a Ceausescu házaspár kiszolgálójává vált. Ceausescu könyvei a Nagard (Dragan neve fordítva) kiadó gondozásában jelentek meg világnyelvekre lefordítva a nyugat-európai könyvpiacokon. A mindenkori román államfőhöz kötődő kiváló személyes kapcsolata túlélte a ’89-es forradalmat. Dragan Ion Iliescuval is gyakran fényképezkedett. Főként pénzadományaival érdemelte ki, hogy mind a Ion Antonescu Marsall Liga, mind a Vatra Romaneasca Egyesület tiszteletbeli elnökének választotta. 1993. október 22-én ő maga leplezte le Ion Antonescu sloboziai mellszobrát, melyet később a háborús bűnösök kultuszát tiltó jogszabály értelmében kellett eltávolítani a talapzatáról. Az üzletembert professzorként tisztelték a hívei. A második világháború előtt még Bukarestben szerzett jogászdiplomáját Olaszországban jogi doktorátussal toldotta meg. Mesés vagyonát még a negyvenes években alapozta meg a Romániában kitermelt kőolaj nyugat-európai forgalmazásával. Josif Constantin Dragan 1999-ben személyesen kérte Lugos önkormányzatától, hogy nevezzék el róla a város főterét, és engedélyezzék mellszobra felállítását a nevét viselő egyetem épülete előtti téren. Az önkormányzat ellenszavazat nélkül fogadta el a határozatot annak a támogatásnak az igézetében, amelyet a professzor a gesztusért cserében ígért. A főtér ma is az üzletember nevét viseli, a szoborállításról azonban egyelőre lemondott az üzletember nevét viselő alapítvány. Josif Constantin Dragan alakját így is megannyi műalkotás őrzi Lugoson. Az üzletembert templomalapítóként ábrázolja egy mozaik a város központi ortodox templomának a belső falán. Mozaik őrzi az alapító arcvonásait a Dragan Európai Egyetem lugosi székházának belső csarnokában is. /Gazda Árpád: Egy román krőzus arcai. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./
2008. augusztus 27.
A Nagy-Románia Párt /PRM/ a legutóbbi választások óta majd a felét elveszítette a képviselőinek. 2004-ben 73 szenátora és képviselője volt, ebből időközben 34-en más formációkhoz csapódtak. A mandátum elején 23 szenátorral és 50 képviselővel indult, ma 16 szenátor és 23 képviselő maradt meg a PRM színeiben. Corneliu Vadim Tudor pártja nem veszett el. Átalakult, kisebb lett, a távozók a befogadó formációk nacionalista szárnyát erősítették meg. A Szociáldemokrata Párt örömmel öleli keblére a PRM-ből elvándoroltakat. A szociáldemokraták előszeretettel folyamodnak időnként a nacionalista retorikához. /Mózes Edith: Metamorfózis. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./
2008. szeptember 3.
A Nagy-Románia Párt (PRM) mégis megtarthatta alelnöki tisztségét a szenátus házbizottságában, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) ugyanis hajlandó volt átengedni Corneliu Vadim Tudornak, a Nagy-Románia Párt elnökének a posztot, cserében a PRM megszavazza majd a kormány ellen benyújtandó egyszerű indítványaikat. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint „a két párt kritikán aluli vitában egyezkedett a köztük lévő megállapodásról. ” Élesen bírálta a politikai alkut a Nemzeti Liberális Párt szenátusi frakcióvezetője, Puiu Hasotti is, aki magyarázatot kért Emil Bocéktól az együttműködésre. A liberális politikus szerint a lépésre Traian Basescu államfő és Emil Boc, a demokrata-liberálisok elnöke „megrendelésére” került sor. Emil Boc tagadta, hogy szélesebb körű megállapodás született volna pártja és Vadim Tudor tömörülése között. – Traian Basescu határozottan cáfolva, hogy beleszólt volna a szenátusi vitába. Mindennek ellentmondott viszont Vadim Tudor, aki kijelentette, pártja a demokrata-liberálisokkal együttműködve megszavazza majd a kormány elleni egyszerű indítványt. „Kollégák vagyunk, és azért választottuk ezt a megoldást, mert az orosz szabadkőművesek által sarkallt szociáldemokraták és konzervatívok igyekeztek úgy húzogatni a szálakat, hogy együtt alakítsanak kormány, abban bízva, hogy ezzel elszigetelhetnek minket. De mi megtaláltuk az együttműködéshez vezető hidat” – jelentette ki Vadim Tudor. Tudor elismerte, hogy egyeztetett Bockal. /Benedek Sándor, Bogdán Tibor: Boc Vadimmal szövetkezik. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./
2008. szeptember 4.
Emil Boc, a demokrata-liberális pártot a kolozsvári polgármesteri székből irányító elnök hiába magyarázza a bizonyítványát, a tények magukért beszélnek: néhány zsíros parlamenti posztért cserébe képes volt lepaktálni a magyarfaló C. V. Tudorral, a Nagy-Románia Párt elnökével. Közben Tudort sorra hagyják ott párttársai a párt mélyrepülése miatt. /Rostás Szabolcs: Alku az ördöggel. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./
2008. október 25.
Az RMDSZ törvényen kívül helyezéséről szeretne országos népszavazást tartani november 30-án Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke. Érvelése szerint erre azért lenne szükség, mert az RMDSZ veszélyezteti a nemzetbiztonságot, ha ugyanezen a napon referendumot szervez ,,Székelyföld autonómiájának kikiáltásáról”. Vadim Tudor azt is bejelentette, tiltakozó megmozdulásokat szerveznek a kormány, az elnöki hivatal és az RMDSZ-székházak előtt a magyar kisebbség képviselőinek kezdeményezése miatt. /Népszavazást akar Vadim Tudor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./
2008. november 3.
Antiszemitizmussal vádolja Romániát a Ha’aretz izraeli napilap Traian Basescu államfő egy bakija miatt. A román államfő ugyanis egy hete, szíriai hivatalos látogatása után azt mondta, hogy „Szíria Palesztinával szomszédos”. A napilap bírálta az államfőt, mert csak azok emlegetik Palesztinának a zsidó államot, akik nem ismerik el. „A szárított hús és a bor Romániájának van egy másik arca is – az antiszemitizmus Romániájáé” – áll a lapban. Basescu nem az első romániai államfő, akit antiszemitizmussal vádolnak meg. Ion Iliescu ellen sajtóhadjárat indult, miután 2003 júliusában egy izraeli napilapnak adott interjújában megpróbálta minimalizálni a romániai holokausztot. Az akkori államfő azt nyilatkozta, hogy a zsidó nemzet szenvedései a holokausztban „nem egyedülállóak Európában”. Ezért a kijelentéséért az amerikai külügyminisztérium antiszemitizmusról készített, a megfelelő időszakra vonatkozó jelentésébe is bekerült. Ugyanabban a jelentésben azt is szemére vetették Iliescunak, hogy kitüntette az „elismerten antiszemita Corneliu Vadim Tudort is, aki tagadja a holokausztot”. /I. I. Cs. : Antiszemitizmussal vádolják Romániát. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./
2008. december 3.
A választásnak megvannak a nagy vesztesei és a meglepetésként ható győztesei. Nem jutott be Gigi Becali és C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke mellett a t. Házba Adrian Paunescu, Norica Nicolai és Gheorghe Funar sem. A román parlament tagja lett Oana Mizil, Ceausescu kommunista miniszterelnökének unokája, Toader Paleologu, Dan Voiculescu, Ioan Talpes /évekig a Külföldi Hírszerző Szolgálat elnöke volt/ és Elena Udrea. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./
2009. március 20.
Traian Basescu államfő őszinte. A Realitatea hírtelevízióban a levitézlett Corneliu Vadim Tudor szélsőségesen nacionalista politikussal példálózott, arra emlékeztetve, hogy nemrég még a román szenátusban ült Vadim Tudor, akinek – mint mondta Basescu – „a háta mögé mindannyian elbújtunk”. Vagyis a hivatalosan nem nacionalistának minősített román politikusok hallgattak. Basescu hangsúlyozta, hogy miután Vadim Tudor eltűnt a történelem süllyesztőjében, az állam intézményeinek kell határozottan fellépniük. Ezt tette elsőként az általa irányított elnöki hivatal, amelynek feltételezhető utasítására a román hatóságok visszavonták Sólyom László repülőgépének a leszállási engedélyét. A legmagasabb szintű román állami vezető hosszú idő óta először azonosul nyíltan egy szélsőséges politikussal. A magyarkérdésben azonosan gondolkodnak. Basescunak ez a megnyilvánulása kiváló példa a rejtőzködő nacionalizmusra. Az Európai Unióban érthetetlen, hogy miért elégedetlenek a romániai magyarok, amikor a statisztikák szerint széleskörű kisebbségi jogok biztosítottak számukra. A létező jogi keretek gyakorlatban történő szavatolása azonban a megyékben dől el. /Borbély Tamás: Azonosulás a nacionalizmussal. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
2009. március 26.
Traian Basescu államfő a román hatóságok Sólyom László március 15-i látogatása alkalmával tanúsított magatartását azzal magyarázta, hogy most már nincs nekünk Vadim Tudorunk. Eddig ugyanis – fejtegette derűsen – mindenki megbújhatott annak háta mögött. El lehetett tekinteni a magyar tisztségviselők alkotmányellenes kijelentéseitől, mert reagált rájuk Vadim, „és ezzel mindenkinek megnyugodott a lelkiismerete”. Az államfő ezzel kimondta, hogy mindeddig Vadim Tudor, a szélsőséges politikus volt Románia hivatalos hangja, szócsöve. Ezért úszta meg minden alkalommal büntetlenül botrányait, ezért nem vonták felelősségre gyalázkodásaiért sem. Basescu nyilatkozatából kitűnik: a világválsággal együtt beköszöntöttek a zordabb politikai idők, amikor Vadim Tudor szerepét magának a hatalomnak, jelen esetben éppen az államfőnek kell átvennie. /Bogdán Tibor: Államvadim. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./
2009. április 7.
Aránytalanul keveset foglalkoznak a határon túli magyar médiumok a más-más országokba szakadt magyarság társadalmi-politikai helyzetének megismertetésével, a szomszédos és „baráti” demokráciák magyarellenes jelenségeinek elemzésével. Továbbra is számolni kell a kisantanti logikával, amellyel a többségi nemzetek igyekeznek a magyar kisebbségeiket elszigetelni, ellehetetleníteni, végső soron asszimilálni őket. Öt évvel ezelőtt a felvidékiek ugyanazzal a választási kényszerrel szembesültek, mint a romániai magyarság az ezredfordulón, amikor a kisebbik rossz ürügyén tömegesen szavazták a hatalomba Ion Iliescut Vadim Tudorral szemben. Ivan Gasparovic ellenjelöltje 2004-ben az a Vladimir Meciar volt, aki kormányfőként is inkább magyarellenes retorikájával vált közismertté, semmint kormányzati teljesítménye miatt. Azután kiderült, hogy a magyarfaló Meciar nem a szélsőségesség legalja Pozsonyban. Jan Slota már Magyarországra szabadítandó tankokkal, turul-ijesztő kettős keresztekkel és szentistváni bóhóckodással sértette vérig a Kárpát-medence magyarságát. Az idei, szlovákiai elnökválasztási kampány hangulatát mi sem jellemzi jobban, mint ennek a diplomáciai pengeváltásokat is provokáló politikusnak a sommás megjegyzése, miszerint az új szlovák államfőnek az a feladata, hogy „helyesen viszonyuljon” a szlovák nemzethez és a szlovák államhoz. „Ez sajnos csak az egyik jelölt esetében lehetséges, mert a másiknak, a nőnemű jelöltnek ez a viszonya kissé zavaros” – állította. Iveta Radicova volt ugyanis az a bizonyos „nőnemű jelölt”, aki magyarajkú választóit – Szlovákia választásra jogosult állampolgárainak egytizedét – anyanyelvükön is megszólította. Nyilván képletesen, hiszen a több nyelven is folyékonyan beszélő, publikáló Radcova magyarul nem tud. A választási kampány idején is képes volt az elhíresült tankönyv-vitában a magyarság álláspontját megvédeni. Gasparovic és támogatói sikeresen tematizálták a közbeszédet Radicova ellenében, és ennek eredményeképpen Radicova nem túl nagy különbséggel ugyan, de végül alulmaradt a második fordulóban. A magyarok mozgósításával pedig egyértelművé válhat a mindenkori szlovák politika számára, hogy a választópolgárok egytizedének a bizalmát egyszerűen tisztességes politizálással is meg lehet szerezni. /Laczkó Vass Róbert: Körmagyar analógiák. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./
2009. április 9.
Az előzetes letartóztatásban levő Gigi Becali milliomos üzletember, az Új Generáció Pártjának (PNG) elnöke elfogadta Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnökének korábbi felajánlását, így a második helyet foglalja el a PRM vezetője mögött az alakulat európai parlamenti listáján. Tudor és Becali korábban többször keveredett éles szóváltásba, minden adandó alkalommal káromló szavakkal illeték egymást. „Zsák a foltját megtalálta” – jellemezte Markó Béla RMDSZ-elnök a Gigi Becalinak a Nagy-Románia Párt (PRM) európai parlamenti listáján való indulása nyomán kialakult helyzetet. /Egyesült erejű szélsőjobb. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./
2009. június 10.
Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke kifejtette: esze ágában sincs indítványozni csatlakozásukat a néppárti frakcióba. A szélsőséges nacionalista párt vezetője mindezt azzal indokolta: nem hajlandó olyan társaságba keveredni, amelynek Tőkés László és Sógor Csaba EP-képviselők is tagjai, értelmezése szerint ugyanis mindketten Erdély autonómiájának megvalósítását tűzték zászlójukra, ami egyet jelent Románia területi egységének szétszakításával. /Tudor nem akar Tőkéssel és Sógorral egy „csapatban” lenni Tudor nem akar Tőkéssel és Sógorral egy „csapatban” lenni. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./
2009. június 12.
Az európai parlamenti választáson képviselői tisztséget nyert harminchárom romániai politikus június 11-én ünnepélyes keretek között átvette a mandátumokat igazoló okiratokat. A Traian Basescu államfő, Emil Boc miniszterelnök és a parlament két házának elnöke, Mircea Geoana és Roberta Anastase jelenlétében zajló rendezvényen Vasile Alexandri, a Központi Választási Iroda (BEC) elnöke adta át a szóban forgó dokumentumokat. Traian Basescu az európai parlamenti képviselőknek gratulált az elért eredményekért. „Nem vagytok egyformák, de mindegyiketek román európai parlamenti képviselő, akik a román néptől kapták a küldetésüket” – hangsúlyozta Basescu. C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke közbekiáltott: „Sógor Csaba is román…”. Ezek után nagy hahotázás hallatszott Tudor táborából, mire az államfő kijelentette: „Vadim úr, kipakolom!” /Átadták az EP-mandátumokat igazoló okiratokat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./
2009. június 12.
Ha Gigi Becali nem mehet Brüsszelbe, akkor ő sem, jelentette be C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke. Ha Európa tudná, hogy miről maradhat le. Gigi Becalit a román igazságszolgáltatás megakadályozza küldetésének teljesítésében, a bíróság nem oldotta fel a Becalira kiszabott mozgáskorlátozást. Ellene ugyanis büntetőeljárás indult. Becali a döntés miatt dühösen támadta az ügyészeket, a bírókat, az államfőt és mindenkit, aki csak eszébe jutott. /Szüszer-Nagy Róbert: Ha itthon maradnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 12./
2009. július 15.
A Nagy-Románia Párt (PRM) színeiben európai képviselői mandátumot nyert Gigi Becali jelezte, hogy Corneliu Vadim Tudorral együtt az Európai Parlament legnépesebb frakcióját adó politikai családhoz, az Európai Néppárthoz (EPP) csatlakozna. A PRM két politikusának a felvételével azonban nem ért egyet a Demokrata Liberális Párt (PD-L), amely a romániai néppárti küldöttség meghatározó alakulata. Theodor Stolojan, a román EPP-küldöttség vezetője közölte: a román delegáció nem ért egyet a PRM-sek felvételével. /B. T. : Becaliékat nem veszik fel az EPP-be. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./
2009. július 17.
Július 15-én megszavazták az Európai Parlamentben (EP) a szakbizottságok összetételét. Két erdélyi EP-képviselő is a Nagy-Románia Párt (PRM) színeiben mandátumot szerzett Corneliu Vadim Tudorral és Gigi Becalival került egy szakbizottságba. Így Tőkés László nem csak az európai törvényhozó testületben lesz kollégája Corneliu Vadim Tudornak, hanem az Oktatási és Kulturális Bizottságban is. Winkler Gyula a Nemzetközi kereskedelem szakbizottságban kapott helyet, ahol többek között Gigi Becali is tevékenykedni fog. Tőkés a Külügyi Bizottság (AFET) albizottságaként működő Emberjogi Bizottságnak (DROI) is rendes tagja, továbbá póttagként került be a Külügyi Bizottságba. A magyarországi néppárti küldöttség Tőkést megválasztotta a testület tiszteletbeli elnökévé is. Ezt a tisztséget eddig a Fideszes Schmitt Pál töltötte be, akit az EP alelnökévé választottak, emiatt lemondott erről a tisztségről. /Tőkésnek Vadim, Winklernek Becali „jutott”. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./
2009. augusztus 12.
Heves ellenkezést váltott ki az elnökválasztásokat szabályozó törvény módosítására vonatkozó javaslat, amelynek értelmében 300 000 eurót kell letétbe helyezniük azoknak, akik jelöltetni kívánják magukat az elnökválasztásokon. Emil Boc kormányfő is kijelentette: a díj bevezetése korlátozná az egyén jogát a jelöléshez. /C. V. Tudornak nincs pénze a jelölési díjra. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./ Nem ért egyet az RMDSZ azzal, hogy az államfő-jelölteknek garanciapénzt kell letenniük. /(B. T.): Markó nem ért egyet a garanciapénzzel. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./
2009. augusztus 24.
Constantin Strujan Hargita megyei prefektus visszahívását kéri az RMDSZ két törvényhozója a miniszterelnöktől, szerintük ugyanis a kormány képviselője megsértette a helyi magyar közösséget. Kelemen Hunor képviselő és Gyerkó László szenátor közös közleménye szerint Constantin Strujan „konfliktust szító” kijelentéseket tett egy román napilapban, amikor úgy fogalmazott: a székelyföldi magyarok nem csak a romákat, de a románokat sem tűrik meg maguk körül, általában az idegeneket, és kulturális rendezvények álcája alatt Magyarországon betiltott jobboldali szélsőséges szervezeteket támogatnak. A Cotidianul című bukaresti napilap internetes kiadásában egy székelyföldi riportot közölt, amelynek témája a Hargita megyei roma–magyar konfliktus volt. Ebben a prefektus Hargita megyét „Bantusztánnak” nevezte. Úgy vélte, hogy a hargitai magyarok „a romákon gyakorolják a betanult leckét”. A lakosság többsége nem tud románul, „a magyarországiak teljes befolyása alatt áll” – mondta a prefektus, aki szerint a szélsőséges jobboldali magyarországi szervezeteknek érdeke a székelyföldi magyarok támogatása. A két RMDSZ-es törvényhozó felkérte a Demokrata-Liberális Pártot (PD-L), hogy nyilvánosan kövesse meg a helyi magyarságot az általa tisztségbe helyezett, „a magyar közösséggel szemben zsigeri indulatokat tápláló” prefektus „rosszindulatú, elfogadhatatlan” kijelentései miatt. A prefektus cáfolta, hogy a fenti szavak az ő szájából hangzottak volna el. – Ezek a kijelentések nem az enyémek. A cikk nem tükrözi az újságírókkal folytatott beszélgetést, teljesen el van torzítva – nyilatkozta Strujan. Érsekké avatta a hétvégén Ioan Selejant, Hargita és Kovászna megye ortodox püspökét Daniel pátriárka, a román ortodox egyház feje. Az avató ünnepségen részt vett többek között Emil Boc miniszterelnök és Mircea Geoana, a szenátus elnöke. Az ünnepségen elhangzott, hogy Selejan a püspökség 15 éves fennállása óta több mint 30 új templomot és nyolc kolostort épített, valamint 130 templomot renováltatott. Az ortodox egyházi törvények szerint legalább 300 éves hagyománnyal kell rendelkeznie egy püspökségnek ahhoz, hogy érsekséggé avassák. Ioan Selejan a szertartáson az ünneplőkhöz azt a kérdést intézte, hogy 300 esztendő múlva is jelen lesznek-e, mire azok igennel válaszoltak. Hargita és Kovászna megyében az ortodox egyház – saját adatai szerint – 100 ezer hívővel rendelkezik. Felszólalt Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, kijelentetve: a román állam épületein magyar zászlókat látott, amiket el kell távolítani. Hozzátette: megkéri Emil Bocot, segítsen neki ebben: ő (mármint Vadim) felmászik a vállára, és így távolítja el a lobogókat. /B. T. : ”Bantusztánban” a Hargita megyei prefektus. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./
2009. szeptember 7.
Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke kijelentette: pártja azt kéri a Legfelső Semmítő- és Ítélőszéktől hogy indítson nyomozást a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) által Székelyudvarhelyen szervezett nagygyűlés résztvevői ellen, és büntesse meg őket. Ugyanakkor bírálta Traian Basescu államfőt, mivel nem játszott moderátor-szerepet az ügyben. – A Nemzeti Liberális Párt arra kéri az állam valamennyi intézményét, elsősorban az ügyészséget, hogy indítson nyomozást, és büntesse meg székelyudvarhelyi rendezvény résztvevőit. Hozzátette: a PNL mindig a nemzeti kisebbségek jogainak támogatója volt, hangsúlyt helyezve a kulturális jogokra. /Ügyészségi vizsgálatot kér Crin Antonescu. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ Heves magyarellenes reakciót váltott ki a bukaresti parlamenti pártok részéről a két székelyföldi nagygyűlésen megfogalmazott autonómiaigény. A román politikusok többsége érdekes módon leginkább az SZNT és az MPP által Székelyudvarhelyen rendezett találkozón elhangzottakat bírálta, holott azon ugyancsak a területi önrendelkezés mellett foglaltak állást. Corneliu Vadim Tudor, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt elnöke, európai parlamenti képviselő felszólította az erdélyi magyarokat: költözzenek Dél-Tirolba, ha tetszik nekik a területi autonómia, Gheorghe Funar, PRM főtitkára pedig népszavazást rendeztetne a székelyföldi önrendelkezés tárgyában. Titus Corlatean, a szenátus külügyi bizottságának PSD-s elnöke szerint az egységesülő Európában az erdélyi magyarok 20. századi nézeteket vallanak „szeparatista” téziseikkel, miközben szenátor kollégája, Lia Olguta Vasilescu szerint a nagygyűléseken megjelent önkormányzati képviselőktől meg kell vonni mandátumukat az ország területi integritásának veszélyeztetése miatt. /Rostás Szabolcs: Etnikai válsággal és szeparatizmussal riogatnak a román politikusok a nagygyűlések kapcsán. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./
2009. szeptember 9.
George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója tájékoztatta az általa vezetett intézményt felügyelő parlamenti bizottság tagjait a hétvégén megrendezett székelyudvarhelyi székely önkormányzati nagygyűléssel kapcsolatban gyűjtött háttér információkról. George Maior egyfelől aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az országban „fokozódik az autonomista diskurzus”, másfelől viszont arról tájékoztatta a honatyákat, hogy a székelyek „demokratikus”, „megszokott” rendezvényen vettek részt. Cezar Preda, a SRI-bizottság elnöke „demokratikusnak” nevezte a székelyudvarhelyi nagygyűlést. „A rendezvénnyel kapcsolatban felvetődött az a kérdés, hogy veszélyt jelent-e az ország biztonságára. A helyszínen tartózkodó SRI-sek részéről azt a tájékoztatást kaptuk, hogy demokratikus, a székelyek szokásos megnyilvánulásáról volt szó” – tette hozzá Preda. Markó Béla RMDSZ-elnök is védelmében vette a székelyudvarhelyi nagygyűlés szervezőit, szerinte egy civil szervezetnek megvan a teljes szabadsága hasonló jellegű rendezvények szervezésére. Emil Boc kormányfő „rendkívül súlyosaknak” nevezte Corneliu Vadim Tudor PRM-s pártelnök azon kijelentését, hogy az RMDSZ-t és leányvállalatait, a z MPP-t és az SZNT-t törvényen kívül kellene helyezni. /Moldován Árpád Zsolt, Salamon Márton László: Ártalmatlan székelyek? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./