Az bukaresti Evenimentul Zilei munkatársa Costin Georgescut, a SRI (Román Hírszerző Szolgálat) volt igazgatóját kérdezte különböző dolgokról, de ő mindenre azt válaszolta, hogy nem tudja. Négy év után tehát már nem emlékezett semmire. Emil Constantinescu 1996-ban kinevezte a SRI élére Costin Georgescu építészmérnököt, az addig névtelen, sajtókiadói igazgatót. Azután kinevezte Mircea Chelaru tábornokot (jelenleg a PUNR elnöke) a nagyvezérkar élére, noha a tábornok előzőleg csak Ion Antonescu marsall rehabilitásában szerzett érdemeket. Emil Constantinescut az sem zavarta, hogy a Corneliu Vadim Tudor – Adrian Paunescu – Gheorghe Funar triumvirátus, illetőleg a Nagy-Románia Párt, a Szocialista Munkapárt (Paunescu akkor első alelnöke volt) és a Vatra Romaneasca 1997 szeptemberében Marosvásárhelyen és Kolozsváron tömegtüntetéseket szervezett a csaknem egy éve demokratikus úton hatalomra jutott Constantinescu elnök és kormány megdöntésére. /Barabás István: Titkosszolgálati rövidzárlatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

,,A romániai demokrácia sorsáért aggódó románok és magyarok felháborodással értesültek arról, hogy a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) vezetőségében RMDSZ-es szavazat segítette Corneliu Vadim Tudort ,,ártatlanságának”, besúgástól mentes, tiszta múltjának bizonyításához” – áll az MPSZ közleményében. A Tulit Attila alelnök által jegyzett dokumentum szerint a magát demokratának és magyar érdekeket képviselőnek valló RMDSZ újból elárulta a demokrácia és a magyarság érdekeit egyaránt, amikor az említett bizottságban az általa delegált tag sz Andrei Plesu, Horia-Roman Patapievici, Mircea Dinescu és Claudiu Secasiu megalapozott álláspontjával, mely szerint C. V. Tudor a kommunista rezsim politikai rendőrségének dolgozott. ,,A helyhatósági választások idején Markó Béla jelentette ki, hogy aki Kolozsváron Smaranda Enache asszonyra szavaz, az Funarra szavaz. Ezek után nyugodtan kérdezhetjük: aki most Markóra szavaz, az Vadimra szavaz?” – teszi fel a kérdést az MPSZ alelnöke. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

Sajtóbotrányt okozott, C. V. Tudort, a Nagy-Románia Párt elnökét a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) a rendelkezésére álló adatok alapján ártatlannak nyilvánította. Csendes László, a bizottság RMDSZ által jelölt tagja szavazatával Vadim javára billentette a mérleget. Csendes arra hivatkozott, hogy ,,a rendelkezésükre álló dokumentumok alapján” C. V. Tudort nem lehet a politikai rendőrséggel való együttműködőként megbélyegezni. Az RMDSZ csúcsvezetéséből eddig megkérdezett Takács Csaba és Verestóy Attila azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ nem alakított ki hivatalos álláspontot az ügyben.  Megdöbbentő, hogy egyes magyarok képesek minden erkölcsi skrupulus nélkül, a törvény betűjére hivatkozva olyan döntéseknek részesei lenni, amelyek etikátlan voltáról maguk is meg vannak győződve, jegyezte meg Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Szerecsenmosdatás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

A Romániai Székelyek Szövetsége (RSZSZ) megállapodást kötött a Nagy-Románia Párttal (NRP) Maros, Kovászna, Hargita, Szatmár és Arad megyékben, ahol az RSZSZ-nek területi szervezetei vannak, nyilatkozta Kiss Kálmán elnök, aki a Maros megyei NRP szenátusi listájának második helyén indul a választásokon. "Támogatni fogjuk C. V. Tudor államfőjelöltségét és az NRP parlamenti jelöltjeit", közölte az RSZSZ vezetője. /Zsák a foltját... = Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./

A Tiszta Parlamentért Koalíció 2 millió szórólapot fog osztogatni azoknak a parlamenti jelölteknek a névjegyzékével, akiknek különböző erkölcsi okok miatt nincs mit keresniük a novemberben megválasztandó parlamentben – jelentette be csütörtökön Alina Mungiu-Pippidi politológus, az akció kezdeményezője. A teljes listán, 95 név jelent meg a PSD+PUR jelöltek közül, 9 a D.A. szövetségiektől, 46 a nagy-romániások közül és 3 az RMDSZ-jelöltek soraiból. A legismertebbek: Paul Pacuraru, Corneliu Vadim Tudor, Ion Iliescu, Dan Voiculescu. A 3 RMDSZ-es honatya: Verestóy Attila, Puskás Bálint és Pete István. Alina Mungiu-Pippidi elmondta, kampányuknak köszönhetően a pártok 50 jelöltet vontak vissza. Az RMDSZ-fejezetben a következő indokok szerepelnek: Annak ellenére, hogy szenátor, Puskás Bálint részvényes a Kovászna megyei ATCOM Kft-nél, amely a volt Kisiparosi Szövetkezet elődje. Sepsiszentgyörgyön 200 négyzetméteres háza, 50 négyzetméteres nyaralója van. Verestóy Attila tulajdonában levő IVO Kft. (társtulajdonos a sógora, Ferenczy László) megvásárolta a csíkszeredai alkoholgyárat, amely a berendezések egy részét Csibi Istvánnak bérelte. Ezenkívül a Verestóy tulajdonában levő Hungastro Kft. országos tendert nyert az ételjegyek forgalmazására. A Versenytanács kivizsgálta az ügyet és megbüntette a céget. A Capital hetilap 25 millió dollárra becsülte Verestóy szenátor vagyonát. Pete István annak ellenére, hogy a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkáraként tevékenykedett, cége, a Fixing Kft., amelyet 1999-ben hozott létre, közélelmezési és mezőgazdasági szerződéseket kötött. Ezenkívül részvényes volt Spirt Drojdie Rt.-nél. Vagyonnyilatkozata szerint lakást és hétvégi házat, 1000 négyzetméteres telket, Skoda Octavia típusú személygépkocsit birtokol. Folyószámláin 9 ezer dollár, 54 millió lej van. Ezenkívül tulajdonában van egy 40 hektáros mezőgazdasági földterület is. /Három RMDSZ-es a Tiszta Parlamentért feketelistáján. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Népi Akció (AP) listáin induló, háromszéki szenátor- és képviselőjelöltek az elmúlt hét végén Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor-szobor előtt elültették az MPSZ-t jelképező fenyőfát, majd a városi művelődési házban bemutatkoztak. A kampánygyűlésen rövid időre magánemberként megjelent Németh Zsolt magyarországi politikus, a Fidesz országgyűlési képviselője és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, az MPSZ országos választmányának elnöke is.  A jelenlevőket Ferencz Botond, az orbaiszéki Székely Tanács elnöke köszöntötte. Tulit Attila, az MPSZ országos alelnöke idézetgyűjteményt olvasott fel Markó Béla és az RMDSZ autonómiával kapcsolatos ellentmondásos kijelentéseiről. Kitért azon ígéretekre is, amelyeket az elmúlt négy esztendő alatt az RMDSZ nem teljesített. Szilágyi Zsolt elmondta: ,,1990-ben azt gondoltuk, hogy ugyanazért küzdünk, aztán tizennégy év múlva azt láttuk, hogy vannak szenátoraink, akiknek a faexportengedély fontosabb, mint az autonómia. Aztán év elején azt láttuk, hogy a hat képviselőt, aki felvállalta a Székely Nemzeti Tanács autonómiára vonatkozó tervezetének parlament elé terjesztését – az önök sorsát, a magyar jövőt tulajdonképpen –, az RMDSZ-frakcióban Székelyföldről származó képviselők és szenátorok leszekusozták, lediverzionistázták, és politikai gyengeelméjűeknek nevezték. Most, hat-hét hónap elteltével azt látjuk, hogy a tulipános szövetség kampányjelszava az autonómia. És összefogásról beszélnek, de a testvérháborúról nem. Arról nem beszélnek, hogy az MPSZ támogatóit, aláíróit az RMDSZ az ügyészség és a rendőrség kezére adta (…). A Markó Béla támogatására gyűjtött 268 000 aláírást a Központi Választási Iroda néhány óra alatt elfogadta, a mi 26 000 aláírásunkat pedig az ügyészség és a rendőrség immár hetek óta vizsgálja. A tizennégy év alatt kialakult demokráciáról még annyit, hogy az RMDSZ segítségével nem csak Corneliu Vadim Tudort mossák tisztára, hanem a Központi Választási Irodában az RMDSZ, a kormánypárt és a Nagy-Románia Párt koalíciója triumfál.” Németh Zsolt diszkriminatívnak nevezete a román választási törvényt.  /Bodor János: A közöny megöli a reményt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./

Háromszéken a választók közel 75%-a RMDSZ-re voksolt. A végleges, de még nem hivatalos adatok szerint az RMDSZ szenátorjelöltjei 72 067, a képviselő mandátumra pályázók 71 447 szavazatot kaptak. A második helyen szereplő PSD-jelöltek a képviselőlistán 11 972, a liberális demokrata szövetség 8559 szavazatot kaptak, a Népi Akció színeiben indulók 3276 vokshoz jutottak. Az államjelöltek listáján Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke 63 853 szavazatot kapott, második helyen meglepetéssel Traian Basescu szerepel. Az RMDSZ több mint hatezer szavazattal kapott kevesebbet Temes megyei képviselőjelölt listájára, mint a 2000. évi parlamenti választásokon, de úgy tűnik, a 15.685 voks ezúttal is elég lesz Toró T. Tibor képviselői mandátumához. A Temes megyei választásokat Traian Basescu és a DA Szövetség nyerte. Kolozs megyében az államelnöki tisztségre pályázók a következő eredményeket érték el: Traian Basescu 35,15%, Adrian Nastase 31,94%, Markó Béla 12,91%, aki 43 976 Kolozs megyei szavazó bizalmát nyerte el, végül Corneliu Vadim Tudor 11, 69%-ot, kapott. A parlamenti listát Kolozs megyében a D.A. szövetség vezeti. Harmadik helyen az RMDSZ szerepel, amely a 16,85%-ot, azaz 56 622 szavazatot kapott képviselőjelöltjeire és 16,66%-ot, 55 866-ot szenátorjelöltjeire. 67 937 szavazópolgárból 41 999-en járultak urnákhoz a november 28-i parlamenti választásokon a Gyergyói-medencében, ami a szavazatra jogosultak 61,82%-a. Az RMDSZ képviselőlistájára összesen 23 215-en voksoltak a medencében, az RMDSZ szenátori listára pedig 23 485-ön. A medence magyar községeiben mindenütt magasan győzött az RMDSZ, ezres számrendű szavazatokkal, míg a román pártokra leadott voksok 40 alatti kétszámjegyűek. A Népi Akció Pártja Gyergyócsomafalván kapta a legtöbb szavazatot, a képviselőlistán 322-őt, szemben az RMDSZ-re leadott 1273 szavazattal, míg Alfaluban 176-an szavaztak az AP-re, s 2178-an az RMDSZ-re, Gyergyóremetén 174 volt az AP szavazat, és 2628 az RMDSZ, míg Ditróban az AP 90 szavazatot összesített a képviselőlistán, az RMDSZ pedig 2454 szavazatot.. Az államelnökjelöltek közül Markó Béla 21 581 szavazatot összesített a medencében, Adrian Nastase 7027-et, Traian Basescu 5354-et, Vadim Tudor 2246-ot, míg Marian P. Milut 838-at. Gyergyószentmiklóson 6180-an szavaztak Markó Bélára. Szilágy megyében az összvoksok közel negyedrészét az RMDSZ jelöltjeire adták. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 26 305, szenátorjelöltjeire 26 970 érvényes szavazatot összesítettek. Az elnökjelöltekre adott szavazatok nagy többségét a kormánypárt jelöltje, Adrian Nastase (43 097) kapta, Markó Béla (24 599) lett a harmadik. Maros megyében a szavazati joggal rendelkező állampolgárok 60 százaléka (285.612) járult az urnákhoz. Az érvénytelen szavazatok száma igen magas. A legtöbb szavazatot az RMDSZ kapta. A szenátusi jelöltekre leadott voksok 38, a képviselőházi mandátumok esetében a szavazatok 37,03 százalékát szerezte meg a Szövetség. Ennek megfelelően valószínűleg két szenátori és három képviselőházi hely illeti meg az RMDSZ-t. (Eddig két és négy helye volt a szervezetnek.) Az államfőjelöltek közül Markó Béla vezet 32,78 %-kal, a további sorrend: Adrian Nastase (28,45 %), Traian Basescu (21,34 %) és C. V. Tudor (12,39 %). / Erdélyi körkép. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./ Maros megyében az államfőjelöltekre leadott érvényes szavazatok száma: Markó Béla (RMDSZ): 93.705 (32,78%), Adrian Nastase (PSD+PUR): 81.311 (28,44%), Traian Basescu (D.A. Szövetség): 61.000 (21,34%), Corneliu Vadim Tudor (PRM): 35.416 (12,31%). Maros megyében a pártokra leadott szavaztok: szenátusi helykért RMDSZ: 106.863 (38,03%), PSD+PUR: 65.640 (23,36%), D.A. Szövetség: 46.861 (16,67%), PRM: 40.855 (14,53%) – Népi Akció Pártja, amelynek listáin a Magyar Polgári Szövetség képviselői is indultak, 1.863 (0,6%). Képviselőház: RMDSZ: 103103 (37,04%), PSD+PUR: 63393 (22,77%), D.A. Szövetség: 44732 (16,06%), PRM: 40164 (14,42%), – Népi Akció Pártja 1.877 (1%-ot sem éri el). /Mózes Edith: Választások 2004. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./

Brassó megyében Traian Basescu 134.583, Adrian Nastase 87 478, Corneliu Vadim Tudor 32.797, Markó Béla pedig 16.343 szavazatot kapott. A képviselő házra adott szavazatok közül az NLP-DP Szövetség 120.062, az SZDP-RHP Szövetség 74.170, a NRP 32.981, az RMDSZ pedig 22.042 szavazatot tudhat magáénak. A szenátusra adott szavazatok közül az NLP-DP Szövetségé 119.946, az SZDP-RHP Szövetségé 75.569, a Nagy-Románia Párté 32.643, az RMDSZ-é pedig 22.197 szavazat. /Végleges választási eredmények Brassó megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

Iliescu leköszönő államfő az elmúlt napokban kitüntetéseket osztogatott. Dec. 10-én Románia Csillagrendjének lovagi fokozatát adományozta Corneliu Vadim Tudornak, a Nagy-Románia Párt elnökének. Indoklás: “a törvényhozási aktushoz, az ország fejlődéséhez szükséges egyes alapvető törvények elfogadásához való dicséretes hozzájárulásáért” és Markó Bélának, továbbá különböző fokozatú érdemrendekkel tizenhárom szenátort tüntettek ki. Iliescu elnök Corneliu Vadim Tudor testvérére is gondolt: ez utóbbit dandártábornokká léptette elő. /Kilin Sándor: Ágyő! = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./

A legmagasabb állami elismeréssel, Románia Csillagával is kitüntetett Béke Nobel-díjas Elie Wiesel immár nem tart igényt a Ion Iliescu államelnök által 2002-ben átadott érdemrendre. Nyílt levélben közölte: nem kíván olyan kitüntetést, amelyet Corneliu Vadim Tudor is viselhet. Hangsúlyozta: C. V. Tudor a zsidóságot sértő, vérlázító cikkeket publikált, és Gheorghe Buzatu is köztudottan antiszemita és a holokauszt tagadója. /Elie Wiesel visszaadja a kitüntetést. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

Megdöbbentőnek nevezte levelében Randolph L. Braham professzor, a New York-i City University tanára, hogy Ion Iliescu leköszönő román államfő Corneliu Vadim Tudornak, a Nagy-Románia Párt vezetőjének is átadta a Románia Csillaga érdemrendet, ugyanazt a kitüntetést, amelyben korábban maga a professzor is részesült, s amelyet a levél írója most visszaadott. Az erdélyi Désről származó Randolph L. Braham a holokauszt magyarországi történéseinek neves történelmi kutatója. A napokban Elie Wiesel Nobel-békedíjas író is visszautasította a legmagasabb romániai kitüntetést, így tett a Szabad Európa Rádió román adásának tizenöt szerkesztője is. Nem vette át a kitüntetést Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Borbély László RMDSZ-es képviselő és Puskás Bálint szenátor sem. /(Garzó Ferenc / MTI): Randolph L. Braham is visszautasította a legmagasabb romániai kitüntetést. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

A parlament felsőháza, a szenátus alelnökévé választották Corneliu Vadim Tudort, a Nagy-Románia Párt elnökét. "Közös listát állítottunk az alelnökök és a háznagyok megválasztására, hogy elkerüljük az alkudozást. Corneliu Vadim Tudor is a listán szerepelt, mivel pártjának, amely 21 mandátumot szerzett a szenátusban, joga volt alelnököt jelölni. A választók azok, aki azt akarták, hogy Tudor a szenátus alelnöke legyen" – magyarázta Radu Berceanu, a D.A. pártszövetség szenátora. További alelnökök: Radu Berceanu (DP), Puiu Hasotti (NLP), Codrut Seres (RHP). Az RMDSZ ebben az ülésszakban egy titkári tisztséget tölt be, erre ismét Puskás Bálint Zoltánt jelölték. Noha a D.A. Szövetséget alkotó két párt, az NLP és a DP kezdettől fogva kikötötték, hogy külön frakciót alkotnak a parlament két házában, a liberális és a demokrata szenátorok végül úgy gondolták: együtt maradnak, mert így hatékonyabb munkát tudnak végezni. A két pártnak összesen 49 szenátora van, 3-mal több mint a Szociáldemokrata Pártnak. A képviselőházban az RMDSZ-nek egy háznagyi tisztség jutott, ezt Borbély László tölti be. Az RMDSZ frakcióvezetőjének, Kelemen Attilának és helyettesének, Varga Attilának februárig hosszabbították meg a mandátumát, hogy a kormányalakítási tárgyalásokat folytató RMDSZ-bizottságban – amelynek a frakcióvezetők is tagjai – az esetleges személycserék ne okozzanak zavart. A szakbizottságok közül egyedül a mezőgazdasági élén van RMDSZ-es képviselő Kelemen Attila személyében. /Megalakultak az állandó bizottságok. Corneliu Vadim Tudor a szenátus alelnöke. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./

Ez a sete-suta film nem az volt, amit elvárt volna, írta a Trianon-filmről Asztalos Lajos. Szerint egy filmnek foglalkozni kellett volna az országra leselkedő vészt nem érzékelő politikusok ostobaságával, a hadsereg szélnek eresztésével, a védtelenül maradt országra törőknek az előzetes megállapodásokat minduntalan megszegő mohóságával, végül pedig beszámol a békediktátum következményeivel, a tömeges kivándorlással, a magyarság jelentős részének a négy égtájon való szétszóródásával. A rendező másképp látta. Nagy eredmény mégis, hogy bemutatták. Egyszer már a nyilvánosság előtt is el kell mondani, mit jelentett és mit jelent mind a mai napig Trianon. A filmet követő beszélgetésen a filmet rendező Koltay Gábor és a történész Raffay Ernő nem tudtak, nem mertek érvelni. Például amikor Emil Hurezeanu azt állította, Magyarországon a két világháború között fasiszta rendszer volt hatalmon, Koltay csupán arra hivatkozott, hogy nem volt. Ahelyett, hogy kifejtette volna, rendszeres országgyűlési választásokat tartottak, az Országgyűlésben végig jelen voltak a szociáldemokrata képviselők, s az Országgyűlést csak 1944. március 19-e, a német megszállás után zárták be. Amikor C. T. Popescu Tőkés László bemutatását kifogásolta, a rendező csupán azzal érvelt, hogy hiszen nemzeti hős. C. T. Popescu hasonlatára, mely szerint Csurka István ugyanolyan szélsőséges, mint C. V. Tudor, legalább annyit mondhatott volna, hogy akármilyen, mégsem akarja Magyarországot gépfegyverrel kormányozni, nem fenyegetőzött azzal, hogy hatalomra jutása esetén főbe löveti, felakasztatja, karóba húzatja a magyarországi románokat vagy bármelyik ottani nemzetiséget, mint C. V. Tudor. Raffay Ernő hallgatott Erdély Romániához csatolása jogosságának emlegetésekor arról, hogyan nyomult be Erdélybe a román hadsereg a szövetségesekkel kötött szerződések és a tiltakozások ellenére, hogyan használta ki az ütőképes magyar hadsereg hiányát, hogyan érvelt a román küldöttség Versailles-ban, a magyar küldöttség meghallgatásának kizárásával. /Asztalos Lajos: Nem volt haszontalan. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Kolozsváron továbbra is kapható az Obiectiv Legionar című, nyíltan antiszemita nézeteket tartalmazó vasgárdista lap. Frunda György szenátor, az emberjogi bizottság elnöke a szenátus ülésén felháborodását fejezte ki amiatt, hogy 2005-ben még megjelenhet egy ilyen lap. Frunda a szenátus előtt bemutatta a kiadvány decemberi és januári összevont számát, amely az amerikai náci-szimpatizáns szervezeteket ismerteti. A Serban Suru igazgató által vezetett kiadvány címlapján az amerikai zászlóra helyezett horogkereszt ékeskedik. A szerkesztők szándéka egyértelmű. A román lap szerkesztői azt fájlalták, hogy a tengeren túl meglehetősen szabadon lehet beszélni az antiszemitizmusról, míg ezt Romániában nem tehetik. Az igazgató vezércikkében kifejtette: „Abszurd módon feltételezzük, hogy valaki a következő hihetetlen megjegyzéseket tenné: véleményem szerint a törvényt módosítani kellene, hogy a cigányokat ivartalanítsák, a zsidókat koncentrációs- és munkatáborokba gyűjtsék, a magyarokat pedig toloncolják ki az országból (...).” „egy valóban demokratikus országban nem kerülne börtönbe, aki ilyen kijelentést tenne, hiszen az illető nem tett egyebet, csak véleményének adott hangot, még akkor is, ha a mi szemszögünkből ez túlzás.” Frunda kérte a főügyészségtől, hogy vizsgálja ki az ügyet. Tavaly augusztus elején Emil Boc kolozsvári polgármestert is meglepte, hogy a városban is terjesztik ezt a lapot. Goldner Gábor, a kolozsvári zsidó hitközség vezetője kihallgatást kért a polgármestertől, akit megkért, intézkedjen az ügyben. Azóta sem történt változás, az újság ma is kapható. /Borbély Tamás: Még mindig forgalmazzák az antiszemita lapot. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./ Frunda György szenátor után felszólalt Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnöke, szelíden elítélte a hasonló megnyilatkozásokat, mondván, nem hinné, hogy épeszű ember ilyesmiket állíthat, hiszen Románia nemes lelkületű ország, amelyben minden lakosnak helye van. Ezután kijelentette, Frunda Györgynek nincs erkölcsi alapja föllépni a náci eszmék ellen, miközben Wass Albert, egykori háborús bűnös védőügyvédje. Végül azt állította, hogy az itt jelzett jelenségek, amelyek most halványan felütötték fejüket, kevésbé veszélyesek, mint a némelyek által propagált szegregáció és szeparatizmus. /(Béres Katalin): Frunda György hadat üzen a kísértetnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

Lemondott elnöki tisztségéről Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt alapítója a párt országos tanácsának plenáris ülésén. Tudor, aki ezentúl a saját kérésére létesített tiszteletbeli elnöki funkciót tölti be, kijelentette: nem áll szándékában kivonulni a politikából, a háttérből továbbra is ő fogja irányítani a jövőben Nagy-Románia Néppárt névre átkeresztelt politikai alakulatot. A párt ilyenformán szeretne fátylat borítani a múltra, s bebocsáttatást nyerni az Európai Néppártba. A párt új elnökévé Corneliu Ciontu képviselőt, első alelnökévé pedig Dorel Constantin Onacát választották. /Kisminkelt Nagy-Románia Párt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

Kétségbeesett szerecsenmosdatásnak, az Európai Néppárt kegyeinek elnyerését szolgáló puszta szemfényvesztésnek nevezte a román sajtó a szélsőségesen nacionalista, elvakultan magyarellenes Nagy-Románia Párt (NRP) néppárttá történt „átkeresztelését”. Markó Béla, az RMDSZ elnöke újságírói kérdésre válaszolva úgy nyilatkozott, hogy Vadim Tudor lemondása után az NRP lemondását várja. Egyedül a Szociáldemokrata Párt üdvözölte az NRP átváltozását, amit ígéretesnek ítélt. /Szerecsenmosdatás az NRP „átkeresztelése” – vélik a bukaresti román lapok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Lemondott elnöki tisztségéről a Nagy-Románia Párt alapítója, „motorja”, Corneliu Vadim Tudor. Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője hozzátette: csaknem ugyanabban az órában Marosvásárhelyen Tőkés László is elnyilatkozta magát. Arra hivatkozva, hogy képtelen harcba szállni a Budapest-RMDSZ-Bukarest tengellyel, amely a magyar autonómia sírásója, valamint arra, hogy a „székelyek” – csak így általánosságban – leszakadni készülnek a magyar nemzettestről, nem igazán vállalná tovább az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöki tisztségét. A bukaresti média évek óta nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy Vadimot és Tőkés püspököt valamiképpen egy nevezőre hozza. Gyarmath hozzátette, hogy Tőkés László az autonómia híve, amelyet sem ő, sem hívei az európai normákat is figyelembe véve, nem tudtak igazán megfogalmazni. /Gyarmath János: Mentek, hogy maradjanak? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

Március 14-én a szenátus ülésén Corneliu Vadim Tudor nagy-romániás szenátor kifogásolta, hogy Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor kitűzte a kokárdát. „Kellemetlenül érint, hogy Sógor Csaba Románia szenátusában magyar zászlós kokárdát visel a román szenátori kitűző helyett” – jegyezte meg Vadim. Szerinte ugyanis a magyar lobogó színeit felidéző kokárda, zsebkendő egyaránt a magyar sovinizmus megnyilvánulása. Vadim felkérte a D. A. Szövetség és az RMDSZ politikusait, mérsékeljék Sógort. „Alig tudtam megállítani pár nagy-romániás kollégát. Le akarták tépni melléről a magyar jelvényt” – mondta. Markó Béla válaszolt, hangsúlyozva, Magyarország nemzeti ünnepét évről évre méltó körülmények között ünnepli meg a romániai magyarság. A szövetségi elnök kiemelten kezelte azt is, hogy a román politikumban mentalitásváltás történt, ezt igazolja az egymás után következő miniszterelnökök részvétele a március 15-ei ünnepségeken. „Üdvözlöm azt a szándékot, hogy az Európai Néppárt soraihoz szeretnének csatlakozni, de mi teljes jogú tagként garantáljuk, ilyen retorikával nem kerülnek oda” – figyelmeztette Markó Vadimot. Sógor Csaba arra a kérdésre válaszolva, hogy miért viselte a kokárdát, elmondta, amikor bement a szenátusi ülésre, még nem volt rajta, akkor döntötte el, hogy felteszi, amikor Gheorghe Funar a plénum előtt terroristaszervezetnek minősítette az RMDSZ-t. /B. B. E.: Sógor Csaba kokárdája ellen emelt szót Vadim Tudor. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./ Március 15-e jelentőségét az RMDSZ-frakció nevében Németh Csaba szenátor méltatta a szenátus március 14-i ülésén. Ezután Gheorghe Funar szenátor politikai nyilatkozata következett: élesen támadta a magyarságot. Fájlalta, hogy február 28-án Kolozsvár lakossága nem emlékezett meg a Horia, Closca és Crisan vezette román felkelésről, ezzel szemben az RMDSZ Aradon megünnepelheti a „tizenhárom terrorista magyar tábornokot”, de hasonló románellenes tüntetések színhelye lesz több más erdélyi helység is, ahol ráadásul kitűzik Magyarország zászlaját. Kifejezte abbeli reményét, hogy március 15-én a román kormány megakadályozza „a románellenes, terrorista RMDSZ” rendezvényeit. Markó Béla, az RMDSZ elnöke válaszolt C.V. Tudor megjegyzésére, aki kifogásolta, hogy Sógor Csaba kitűzte a kokárdát. Amikor Markó szólásra emelkedett, Tudor tiltakozott: „Az RMDSZ beszélt már 1848-ban!” Markó Béla szenátor azonban nem zavartatta magát: higgadtan beszélt. Emlékeztetett arra, hogy március 15. az összes magyarok nemzeti napja, amelyet évek óta azok is megünnepelnek, akik Romániában élnek. 1997-től kezdődően valamennyi román kormányfő üzenetben üdvözölte nemzeti ünnepünket, emlékeztetett Markó. /Béres Katalin: Nemzeti ünnepünk, kétféle megközelítésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács /ODT/ működésével kapcsolatban írta Székely Kriszta, hogy a rendőrségi bűnesetek feltárása alkalmával még mindig elhangzik: az elkövető roma. Állítólag szép számmal vannak olyan szórakozóhelyek is, ahol ugyanezen nemzetiséghez tartozó egyéneket kitiltották. Az alulfizetett alkalmazottak nagy része nő, annak ellenére, hogy összességében képzettségük magasabb a férfiakénál. Az ODT foglalkozhat Vadim Tudor magyarellenes kijelentéseivel is. /Székely Kriszta: Diszkrimináció. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Az egyik román hírtelevízió Vadim Tudor visszavonulását kommentálva Tőkés László lemondását is hírül adta, másnapra kiderül, a viták folynak ugyan az Erdélyi Nemzeti Tanácsban, de Tőkés nem mond le. Budapesten a gazdák felbőszülve Gyurcsány miniszterelnök arrogáns nyilatkozatán, azzal fenyegetőztek, hogy visszatérnek. Erdélyben Gyurcsány Ferenc üzenetét mindenütt kifütyülték, míg Tariceanu román miniszterelnök üzenetét megtapsolták. Aki azt állítja, hogy az erdélyi és a felvidéki, vajdasági megemlékezéseken azért fütyülték ki a magyar miniszterelnök üzenetét, mert átgyűrűztek a magyarországi pártpolitikai ellentétek, valamit végérvényesen nem ért. Túlságosan elevenek még a december 5-i népszavazás feltépte sebek, s erre emlékezni igazán nem kellenek fideszes agitátorok, hangsúlyozta Bogdán László. Bakk Miklós találóan írta a Krónikában: itt még él a közösségélmény iránti igény, s ezt ott túl nem akarják megérteni. /Bogdán László: Márciusi kaleidoszkóp. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./

Immáron sokadszor nyilatkozott Traian Basescu elnök az autonómia kérdésében. Számunkra minden alkalommal elszomorítóan, állapította meg Magyari Lajos. A román politikusoknál azonos a mindenfajta kisebbségi önkormányzati forma tagadása és a szent nemzetállami eszme örökkévalóságának hirdetése. Magunkra vagyunk utalva, írta Magyari, az anyaország sem tesz bármit értük. Basescu C. V. Tudorral azonos platformra helyezkedve, tagadja a magyarok jogát az önrendelkezéshez, legfőképpen a területi autonómiához. /Magyari Lajos: Basescu és az autonómia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./

A román sajtóban amikor szóba került C. V. Tudor vagy Gheorghe Funar pártja, mindig siettek hozzátenni, hogy közismertek a magyar megfelelőik. Napjainkban is meg-megesik, hogy C. V. Tudor Nagy-Románia Pártjának megfelelőjeként emlegetik az RMDSZ-t. Az RMDSZ ezt a besorolást mindig elutasította, de nem tette ezt, ha egyes tagjairól volt szó. A magyarok között is vannak szélsőségesek, a kérdés legfeljebb az, hogy valóban azok-e a szélsőségesek, akikre mutatni szoktak, írta Vekov Károly. Az RMDSZ-t vagy egyes tagjait a politikai „szimmetria” miatt nevezték szélsőségesnek, valójában ennek semmilyen alapja nem volt. Aszerint osztályozzák a hazai magyar – de csakis a magyar – politikusokat, hogy azok miképpen viszonyulnak a román politikai élet képviselőihez. A „mérsékelt” és „radikális” fogalmak használata helyett jobb lenne inkább a feladatokra koncentrálni, hiszen a kirekesztő címkék használata káros az egész magyarság szempontjából. /Vekov Károly: Szélsőségesek, mérsékeltek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

Az RMDSZ szájtátiságára vall, hogy egy nagy-romániás politikus szerezte meg a magyar–román parlamenti baráti társaság elnöki tisztségét – nyilatkozta Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-es parlamenti képviselő. A néhány nappal ezelőtt Bukarestben összeállt képviselőházi szakbizottság elnöki tisztségére a kormánypártok nem tartottak igényt. Emiatt a parlamenti algoritmus alapján a Corneliu Vadim Tudor tiszteletbeli elnök irányította Nagy-Románia Párt jelentkezett az elnöki tisztségre, így a testület élére Lucian Bolcas nagy-romániás alelnököt, az alakulat képviselőházi frakcióvezetőjét választották. A Krónika kérdésére, hogy miként képzeli el a magyar–román baráti társaság együttműködését a budapesti Országgyűléssel, amikor az általa képviselt politikai alakulatról az a közvélekedés Magyarországon, hogy szélsőségesen magyarellenes, Bolcas szerint éppen személye lehet a garancia arra, hogy pártja ezentúl kedvező megítélésnek örvendjen Magyarországon. Varga Attila RMDSZ-es képviselő, a magyar–román baráti társaság alelnöke úgy véli, miután a testület nem bír rendkívüli hatáskörrel, nem befolyásolja negatívan a magyar–román kapcsolatokat a politikus. Szerinte Lucian Bolcas ama kevés nagy-romániás politikusok egyike, akivel lehet tárgyalni. /Rostás Szabolcs: C. V. Tudorék „magyarbarátsága”. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./ Emlékeztető: A képviselőház 2003. jún. 24-én elutasította az RMDSZ-nek azt a módosító indítványát, amely törölte volna a „nemzetállam” kifejezést az alkotmány első cikkelyéből. A módosító javaslatot csak az RMDSZ képviselői támogatták 23 szavazattal, a többi parlamenti párt összesen 238 képviselője nemmel szavazott. Lucian Bolcas NRP-s képviselő szerint az RMDSZ „nemzetellenes téziseket kíván bevezetni”. „Talán egy másik alkotmányt, egy másik országot kívánnak! Akkor távozzanak!”, mondta Bolcas az RMDSZ képviselőinek. /Nem törölték a „nemzetállam” kifejezést az alkotmányból. Elvetették az RMDSZ indítványát. = Szabadság (Kolozsvár), 2003. jún. 25./

Sütő András április 7-én Mádl Ferenc elnök kezéből átvette a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét. A kitüntetést írói érdemei mellett az egyetemes magyar kultúra gazdagításáért, valamint az erdélyi magyarság szülőföldön való boldogulásáért, kisebbségi jogainak védelméért végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként kapta. Márciusban Ion Iliescu ex-elnök kijelentette: 1990 fekete márciusért a magyarok a felelősek. Ugyanaz az Iliescu fogalmazott így, aki a bányászbandák bukaresti „látogatásait” a hazafias felelősségtudat megnyilvánulásaiként köszönte meg, aki kegyelemben részesítette Miron Cosmát, és lovaggá avatta szélsőséges a Corneliu Vadim Tudort. Március 29-én, miután Frunda György szenátusi politikai nyilatkozatában a szemtanú jogán kiigazította Ion Iliescu volt államelnök „tévedését”, Corneliu Vadim Tudor szenátor felszólalt és rálicitált a primitív vádaskodásra: a magyarok Marosvásárhelyen és másutt románokat öldöstek, levágott fejekkel futballoztak, Cofariu azért sietett libánfalvi fejszés társaival együtt a városba, hogy megakadályozza Erdély elcsatolását stb. „A magyarok késve érkeztek a civilizáció asztalához” – harsogta C.V. Tudor. Tehát, hogy Sütő András csak megtűrt jövevény az európai civilizáció tűzhelyénél! Most már némely magyarok törnek Sütő András életére, azok, akiknek 1990 márciusában védelmére kelt. Barabás István, a lap munkatársa emlékeztetett: Cs. Gyimesi Éva már 1992. április 4-én, a budapesti Beszélő hasábjain adta meg a hangot azzal, hogy kétségbe vonta Sütő András érdemeit a Ceausescu-diktatúra elleni küzdelemben. A váratlan támadásra Beke György válaszolt a Kossuth Rádióban, állásfoglalása fennmaradt nyomtatásban is: Vasárnapi Újság. 1992/23. /szerkesztette Győri Béla/. Bűntudat vagy felelősségérzet? cím alatt Beke György azt a Sütő Andrást méltatta, aki minden sorával Bethlen Gábor fejedelem parancsát teljesítette: „Úgy cselekedjünk, hogy megmaradjunk!” És Beke így folytatta: „Sütő András bátran állhat saját lelkiismerete elé: a nemzet hűségén élt, szólt, vitázott, mindenkor a kényszerű határok között.” Sütő András közéleti szerepvállalására utalva, Beke ugyanitt kijelentette, hogy Tőkés László püspökkel egy sorban „a legnagyobb formátumú államférfi lett az erdélyi magyarság körében”. Írta ezt Beke tizenhárom évvel ezelőtt. Cs. Gyimesi Éva ellenérzéseire utalva pedig mintha előérzetét fogalmazná szavakba, így összegez: „Közös küzdelem eddigi harcosai fordulnak egymás ellen most már Erdélyben is.” Barabás István így fejezte be cikkét: „A krónikás akkor azt nem tudhatta, hogy akik majd 2005-ben fordulnak Sütő András ellen, azok nem voltak ott a közös küzdelemben sem a Securitate zaklatásai közepette, sem marosvásárhelyi márciusokon, sem marosvécsi megemlékezéseken, sem hargitai adventeken.” /Barabás István: Sütő András: ott és itt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./ Ez az első alkalom, hogy a Romániai Magyar Szó állást foglalt az A Hét hetilap hasábjain február óta folytatott vitában. Előzmény: Stefano Bottoni: A hatalom értelmisége – az értelmiség hatalma. A Földes László-ügy. = A Hét (Marosvásárhely) hetilap 2005. február 17./ A reagálások az A Hét következő számaiban láttak napvilágot, a vita most is folyik. Hozzászólás, reagálás jelent meg a Krónika márc. 18-i számában /ez a szám nem jelent meg interneten/, a Helikon /Kolozsvár/, 2005. március 25-i számában és az Erdélyi Napló (Kolozsvár), április 5-i számában. 13/ Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke 2006-ban ismét kezdeményezni fogja a népszavazást a kettős állampolgárság ügyében. Kuszálik Péter cikkében leszögezte: nincs az a kormány, amelyik elfogadná a kettős állampolgárságot, mert ez egyenlő lenne a bukással, a 2006-os kormány sem fogja elfogadni, legyen az akármilyen összeállítású. Kuszálik Péter: „A „kettős állampolgárság” mint össznemzeti Viagra!” /Kuszálik Péter: Egy makacs ember. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

Megtalálták Corneliu Vadim Tudor iratcsomóját a szekusdossziék feltárásával foglalkozó bizottságnál. Tizenöt év után végre kiderült, az egykori udvari költő nem áldozata volt az előző rendszernek, ahogyan ő állította, hanem kollaboránsa – írta az Evenimentul Zilei című lap. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 16./

Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Néppárt (PPRM) tiszteletbeli elnöke visszatérne a párt élére, az alakulat nevét is visszaváltoztatná Nagy-Románia Pártra (PRM). „Információim vannak arra vonatkozóan, hogy a párt jelenlegi vezetősége hallgatólagos egyezményt kötött a szociáldemokratákkal, hogy idővel a PPRM ennek egy alegysége legyen” – fejtette ki. Hozzátette: ezeket a személyeket, amint visszakerül a párt élére, eltávolítja. /Vadim visszatérne a „PRM” élére. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

Politikai puccsal tért vissza a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöki székébe a szélsőségesen nacionalista Corneliu Vadim Tudor, a márciusban néppárttá átkeresztelt alakulat tiszteletbeli elnöke. Cornel Ciontu, a márciusban Nagy-Románia Néppárttá (PPRM) átkeresztelt formáció elnöke sajtóértekezleten tiltakozott amiatt, hogy nagy-romániás parlamenti képviselők és Vadim Tudor testőrei megakadályozták őt magát és a bukaresti pártszékházban működő szenátori irodájának személyzetét abban, hogy bemenjen hivatalába. Corneliu Vadim Tudor bejelentette: visszatér a párt elnöki székébe, az alakulat nevéből pedig törlik a néppárti jelzőt, továbbá kizárta a PRM-ből Cornel Ciontut és Anghel Stanciut, a szenátus oktatási bizottságának elnökét. Azzal vádolta őket, hogy állítólag Adrian Nastase volt kormányfő és jelenlegi képviselőházi elnök biztatására „puccsot szerveztek a pártban”. /C V Tudor botrányos visszatérése. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./

Annak idején a budapesti Magyar Hírek 1990/4-es száma idézte az újszülött RMDSZ 1989. december 25-én közétett kiáltványából: „Az állam garantálni fogja és alkotmányba foglalja a kisebbségi jogokat, hat hónapon belül elfogadja a kisebbségi törvényt, és nemzetiségi minisztériumot hoz létre.” Erre a kisebbségi törvényre azonban tizenöt évet kellett várni, az RMDSZ kezdeményezésére született meg. A kormány egyetértéssel véleményezte a végleges szöveget (RMSZ, 2005. április 2.), és továbbadta a szenátusnak. Várható volt a román oldalról az ellenkezés. Elsőnek Kovászna megye tíz román érdekvédelmi testülete tiltakozott azzal az érvvel, hogy a törvény etnikai elkülönüléshez vezet. Sepsiszentgyörgyi román suhancok megvertek magyar gyermekeket, hogy elmenjen kedvük a szeparatizmustól. Mona Musca művelődési miniszter közölte, hogy a törvénytervezet ellen szavaz, mert túl sok kedvezményt biztosít a magyarságnak. Május 26-án megszólalt Tőkés László püspök is: a kisebbségi törvénytervezeten túl kevés jogot irányoz elő nemzeti közösségnek. Adrian Nastase, volt miniszterelnök, jelenleg a Szociáldemokrata Párt ügyvezető elnöke, a képviselőház elnöke levélben figyelmeztette Tariceanu kormányfőt, milyen veszélyeket rejt magában a törvénytervezet: szeparatizmus, alkotmányellenesség, autonómia. Május 30-án Adrian Paunescu még harcosabban ítélte el a törvénytervezetet. A Magyar Polgári Szövetség szerint a törvénytervezet nem jó, mert túl kevés jogot biztosít. Nastasével kapcsolatban Barabás István újságíró emlékeztetett: a Vacaroiu-kormány, illetve Adrian Nastase a Gheorghe Funar vezette Román Nemzeti Egységpárttal (a Vatra Romaneasca politikai formációjával) együttműködve gyakorolta a hatalmat. Csak 1996 októberének végén következett be a szakítás, mikor Nastase az okok közé sorolta, hogy Funar egyre gyakrabban intéz útszéli támadásokat Ion Iliecu elnök ellen. Funar jelenleg Iliescu ellenzéki társa a szenátusban, várhatóan egyformán fognak szavazni a kisebbségi törvény ügyében. 1996 novemberében Adrian Nastase nyilatkozott: ha az RMDSZ bekerül az akkori választásokon győzelmet aratott Demokrata Konvenció kormányába, mindazt, ami ott elhangzik, „meghallja Budapest is”. Azi című lap, 1997. október 16.: Adrian Nastase, a PSDR első alelnöke sajtóértekezleten közölte: a hargitai és kovásznai magyarok olyan hatalomra tettek szert, hogy e két megyét az állam már nem uralja, amit többek között az is bizonyít, hogy ottani iskolák magyar gyermekei Cluj-Napoca helyett a Kolozsvár nevet használják. A helyszínen tett látogatása alkalmával Nastase azt is tapasztalta, hogy a román lakosság és ortodox egyháza mellőzve van a közügyekben. A veszély abban tetőzik – folytatta Nastase –, hogy az RMDSZ ki akarja vívni az autonómiát, ezért parlamenti kivizsgálás szükséges. Egy munkacsoport hamarosan meg is érkezett Csíkszeredába. Jurnalul National című lap, 1997. október 28.: hargitai és kovásznai tapasztalatai alapján Nastase javasolja a román hatóságoknak, hogy tartsák állandó megfigyelés alatt a két megyét, az ortodox egyház indítson be román felekezeti iskolákat, hozzanak munkaerőt Moldvából, létesítsenek román egyetemet. – 1997. június 23-án a központi román napilapok nagyméretű fényképéről Ion Iliescu, Adrian Nastase és Corneliu Vadim Tudor boldog egyetértésben mosolyog az olvasókra. Ziua, 1999. június 16.: Adrian Nastase levelet intézett Costin Georgescuhoz, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatójához: a magyar revizionizmus stratégiát dolgozott ki Erdély elcsatolására. Előzőleg, június 13-án a kolozsvári repülőtéren szervezett sajtóértekezletén emlegette az országot fenyegető magyar forgatókönyvet, felsorolt több nevet is az „összeesküvők” közül, akik a revizionista akciót irányítják. A SRI megalapozatlannak találta Nastase riadóját. National, 1999. október 12.: Andrian Nastase a Kárpát-medence geopolitikájának szentelt bukaresti nemzetközi szemináriumon kijelentette: Románia azért nem került be a NATO-ba mert a nagyhatalmak egy Koszovóhoz hasonló etnikai konfliktust akarnak kirobbantani azzal a végső céllal, hogy Erdélyt Magyarországhoz, a legújabb NATO-tagállamhoz csatolják. Nastase súlyos állításáról a Cronica Romana október 13-án visszhangokat közölt honatyáktól. Ionut Gherasim (Nemzeti Parasztpárt): Ostobaság. Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ): Felelőtlen kijelentés, Paul Ghitiu (Jobboldali Erők Szövetsége): Mikor valaki konfliktusról beszél, bizonyítékokkal kell szolgálnia, Ioan Mircea Pascu (PSDR): Tudok róla, hogy létezik egy magyar terv Erdély elcsatolására. Gandul, 2005. május 26.: Adrian Nastase, a képviselőház elnöke levelet intézett a Tariceanu-kabinethez, figyelmeztetve a kisebbségi törvény következményeire: kulturális autonómia, szeparatizmus, egyszóval alkotmányellenesség. Romániai Magyar Szó, 2005. május 30.: Markó Béla, az RMDSZ elnöke a levél kapcsán kijelentette: nem a kisebbségi törvénytervezet alkotmányellenes, hanem Nastase álláspontja. /Barabás István: A levél íróját önnön múltja ihlette. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

A Nagy-Románia Néppárt vezető testülete egyhangúan amellett szavazott, hogy Corneliu Vadim Tudor térjen vissza a párt elnöki tisztségébe, illetve hogy a jelenlegi elnököket, Corneliu Ciontut és Anghel Stanciut zárják ki a pártból. C. V. Tudor márciusban lépett vissza az elnöki tisztségből, a párt pedig Néppártra változtatta nevét. Tudor azért mondott le, hogy pártja új elnökkel és névvel szalonképesebb legyen mind a belpolitikai piacon, mind pedig Románia esetleges csatlakozáskor. Abban reménykedtek, megtévesztik az Európai Néppártot, amelyik majd felveszi tagjai közé a szélsőségesen nacionalista megnyilvánulásairól hírhedté vált pártot. Ez azonban nem sikerült, Romániában sem lett népszerűbb a párt, ezért Tudor visszakérte a vezetést. /Sz. K.: C. V. Tudor ismét elnök . Visszavedlett NRP-vé a Nagy-Románia Néppárt. = 6/ Sajtóközleményt fogalmazott meg Petru Stan Szilágy megyei szenátor, a Nagy-Románia Néppárt (PPRM) területi elnöke. A közlemény szerint a Szilágy megyei küldöttség fenntartás nélkül támogatja Corneliu Vadim Tudor visszatérését a párt élére. A sajtóközlemény szerint a jelenlegi kormány „szélsőséges, sovén etnikai kisebbség érdekeit szolgálja ki.” A szenátor sérelmezte az elkobzott tulajdon visszaszolgáltatását: „a kormány a parlamenten akarja átvinni a tulajdontörvényt, hogy helyreállítsa a magyar grófok latinfundiumait Erdélyben és Moldvában, Munténiában pedig a földbirtokokat”. /(Fejér László): Dicshimnusz Vadimért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Vádat emeltek Ion Iliescu volt államfő ellen a hat halálos áldozatot követelő 1990-es „bányászjárás” miatt – közölte a politikus ügyvédje. A volt államfő törvényhozói mentelmi joggal rendelkezik, és nem állítható bíróság elé. Iliescu piszkos elterelő műveletnek, provokációnak nevezte a vádemelést, betegségére hivatkozva nem jelent meg a katonai ügyészség előtt. A volt államfőt több vezető politikus is védelmébe vette. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke úgy vélte, hogy Iliescu vád alá helyezése morális lincselési kísérlet. Titus Corlatean, a Szociáldemokrata Párt szóvivője szerint Iliescu vád alá helyezése újabb fejezete a kormányzat által az ellenzék vezető politikusai ellen indított rendszeres támadásnak. A pert 1997-ben a bányászjárások áldozatait tömörítő egyesület indította. A szervezet vezetői bűnvádi feljelentést tettek többek között Miron Cozma, Ion Iliescu, Petre Roman, Gelu Voican Voiculescu, Traian Basescu és Mihai Chitac tábornok ellen, akiket azzal vádoltak, hogy megszervezték a bányászok Bukarestbe hozatalát. /Vádat emeltek Iliescu ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./