"Febr. 1-jén Ion Iliescu elnök az RMDSZ vezetőivel találkozott. Az államfő kezdeményezte tanácskozáson Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács, Szabó Károly szenátor és Márton Árpád képviselő vett részt. A megbeszélésen áttekintették az elmúlt időszak teendőit és a törvényhozási prioritásokat: a tulajdonjogot szentesítő ingatlantörvényt, a földtörvény kérdését, illetve a decentralizálást biztosító közigazgatási törvényt, arra kérve az elnököt, hogy mielőbb írja alá a kihirdetésre váró jogszabályokat. Az RMDSZ képviselői kifejtették: a földtörvényt nem módosítani, hanem mielőbb alkalmazni kell. A tanácskozást követő sajtónyilatkozatában Markó Béla cáfolta, hogy Iliescu kifejtette volna véleményét a tervezet módosításokról. Szóba került az egyházi ingatlanok, illetve a regionális fejlesztés ügye, oktatási kérdések, Románia integrációja. Az RMDSZ vezetői úgy értékelték: a szövetség mindaddig megőrzi konstruktív ellenzéki pozícióját, amíg az RTDP-vel aláírt egyezmény teljesítése megfelelően halad. Az RMDSZ-szel sorra került tanácskozás előtt Ion Iliescu Corneliu Vadim Tudorral, a Nagy-Románia Párt elnökével is találkozott, aki megígérte pártja támogatását a "szociáldemokrata" jellegű törvények elfogadása esetében, de nem zárta ki bizalmatlansági indítvány benyújtását. Kifogásolta az RMDSZ "szolgalelkűségét", azt, ahogy az RMDSZ-szel, a liberálisokkal és a demokratákkal "kiegyezett", mindenekelőtt a helyi közigazgatási törvény "nemzetellenessége" ellen tiltakozva. /Ion Iliescuval találkoztak az RMDSZ vezetői. A földtörvényt alkalmazni, nem módosítani kell. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./"

"Románia nemzetbiztonságát elsősorban az országon belüli veszélyek fenyegetik - állapította meg Ion Iliescu államelnök a Nemzetvédelmi Akadémia új tanfolyamainak megnyitása alkalmából. Iliescu a veszélyek között a szegénységet, a korrupciót, a szervezett bűnözést, a bürokráciát, a kábítószer- és emberkereskedelmet, a terrorizmust és a szélsőséges mozgalmakat említette. - A Nagy-Románia Párt vezetője, C. V. Tudor bejelentette: mivel sem az elnök, sem a kormány nem hallgatta meg véleményét, pártja bizalmatlansági indítványt terjeszt be - gyakorlatilag a magyar nyelv használata ellen. /Belső veszélyek. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./"

"Az Európa Tanács januári közgyűlésén Frunda Györgyöt, az RMDSZ szenátorát a jogi-emberjogi bizottságban újraválasztották. Frunda 1993-tól tagja a román ET-küldöttségnek. Frunda György elmondta, hogy az Európa Tanácsnak van egy közgyűlése, van 14 bizottsága és öt ideológiai vagy politikai csoportja. Viorel Hrebenciuc képviselőházi alelnök lett Románia részéről közgyűlési alelnök a következő hat hónapra vagy egy évre, s utána a további országok képviselői foglalják el a tisztségeket. Frunda György bizottsági szinten három testületnek a tagja, és a választották ismét alelnökké. Egyébként Frunda az Európai Néppárt csoporthoz tartozik, és azon belül a bővített büró tagja. A román küldöttségnek tíz tagja van és ezeknek tíz helyettese. Frunda helyettese dr. Kelemen Atilla. Frunda tagja még a monitorizálási bizottságnak, és a környezetvédelmi és mezőgazdasági bizottságnak is. - Sajtótájékoztatóján Vadim Tudor szenátor Frundát azzal vádolta meg, hogy terhelő, kompromittáló anyagot terjesztett róla. A valóság az, hogy Frunda egy román sajtókivonat-gyűjteményt osztott szét. Ez nem partizánmunka, hanem külföldön is vállalni kell azt, amit belföldön hangoztatta a szenátor. Ugyanis Romániában sovén, antiszemita, magyarellenes, Európa-ellenes, emberjog-ellenes nyilatkozatokat tesz a Nagy Románia Párt, odakint meg demokratának vallja magát. /Máthé Éva: "Az ajánlás politikai dokumentumból jogi eszközzé vált!" Interjú FRUNDA GYÖRGY szenátorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./"

"Gheorghe Funar polgármester nagyszabású tiltakozó népgyűlés szervezését kezdeményezte Kolozsváron. Febr. 8-i sajtóértekezletén elmondta: a megmozdulásra, amelyre február 17-én vagy 18-án délben kerül sor, meghívta Ion Iliescu államelnököt, Adrian Nastase kormányfőt, az RTDP elnökét, Nicolae Vacaroiut, a szenátus elnökét, Valer Dorneanut, a képviselőház elnökét is. Funar 100 ezer résztvevőre számít, és reméli, hogy "a román nyelv védelmére" összegyűlt tömeget Corneliu Vadim Tudor is megtiszteli jelenlétével. Szerinte az RMDSZ-nek azért sikerül zsarolnia a mindenkori román kormányfőt és államelnököt, mert háta mögött a Nemzetközi Valutaalap áll. A polgármester levelet intézett Ion Iliescu államelnökhöz és Adrian Nastase kormányfőhöz, amelyben arra kéri őket, hogy február 12-ig közöljék vele a népgyűlés számukra megfelelő időpontját. "Ugyanakkor arra kérjük Önöket, szólítsák fel a prefektúrákat, megyei tanácsokat és a Vatra Romaneasca Egyesületet arra, készítsék elő és biztosítsák a szállítást Kolozsvárra mindazoknak a románoknak, akik részt akarnak venni a román nyelv védelmére összehívott történelmi megmozduláson" - áll a levélben. Funar nem tart attól, hogy a népgyűlés során incidensekre kerül sor. - Nem kell félni az 1990-es marosvásárhelyi események megismétlődésére. Ezt még 1918-ban készítették elő. A románoknak nem lesz szükségük védelemre, mi itthon vagyunk és nem tartunk semmitől - mondta Funar. /Kiss Olivér: Kisebbségellenes nagygyűlésre készül a polgármester. Számít a kormányfő és az államelnök részvételére is. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./"

"C. V. Tudor febr. 9-i sajtókonferenciáján bejelentette: amennyiben Ion Iliescu "lenézve a román népet és a nemzeti történelmet" aláírja a helyi közigazgatási törvényt, kezdeményezni fogja az államelnök tisztségéből való elmozdítását. Tudor jelezte, hogy a jövő hét végén Kolozsváron népgyűlést szervez azok ellen, akik eladják az országot. Arra is figyelmeztetett C. V. Tudor, hogy a román parlament nem ratifikálta a regionális és kisebbségi nyelvek chartáját, így szerinte a helyi közigazgatási törvény eleve érvénytelen. /Újabb nagy-romániás kampány. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./"

"Febr. 12-én Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke bejelentette, hogy pártja egyszerű indítványt nyújtott be a szenátusban, 36 nagy-romániás szenátor aláírásával. A párt a helyi közigazgatási törvénytervezet visszavonását szeretné elérni. Tudor szerint a törvénytervezet "alkotmány- és nemzetellenes", mivel a román nyelv mellett hivatalossá teszi a magyar nyelv használatát is. Hozzátette: Románia aláírta ugyan az Európai Regionális Nyelvek Chartáját, a parlament viszont még nem ratifikálta ezt. Vadim bejelentette: amennyiben a törvényt nem vonják vissza és Ion Iliescu államfő kihirdeti azt, aláírásgyűjtésbe kezdenek az államfő leváltására. /Egyszerű bizalmatlansági indítványt nyújtott be a Nagy-Románia Párt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./"

" James C. Rosapepe amerikai nagykövet Gheorghe Funar nacionalista megnyilvánulásai miatt visszamondta kolozsvári látogatását, az Ötcsillagos város kitüntetés átadására nem került sor. A nagykövet sajtónyilatkozatban ismertette távolmaradása okát. "Funar polgármesternek az a határozata, hogy az én mára tervezett látogatásomat nacionalista nagygyűlés megrendezésére használja fel, elterelheti a figyelmet a helyi adminisztráció által végzett kiváló munkáról", hozzátette: "a kolozsvári románok tudják, hogy jobban kell félniük a viszály nyelvétől, mint egy idegen nyelvtől". Vasile Soporan prefektus, és Nelu Pop megyei rendőrfőkapitány, és Octav Cozmanca közigazgatási miniszter ugyan törvényellenesnek ítélték a tervezett tüntetést, azonban egyikük sem tett semmit az akció betiltásáért. Febr. 16-án Gheorghe Funar polgármester megtartotta a "román nyelv védelmére és az alkotmány betartására" összehívott népgyűlést. Az akció szélsőségesen nacionalista, magyarellenes tüntetésbe torkollott. A tüntetők túlnyomó többségét nemcsak a Nagy-Románia Párt különböző szervezeteinek különjárattal érkezett tagjai, hanem a kötelező módon kirendelt kolozsvári városházi alkalmazottak tették ki. Gheorghe Funar örömét fejezte ki, hogy "a románok nagy számban jelentek meg a román nyelv védelmére szervezett népgyűlésen". Valer Voda, a Hargita, Kovászna és Maros megyéből Elűzött Románok Egyesületének elnöke elmondta: azért kellett elköltözniük, mert "egyesek szerint rontották az etnikai egyensúlyt". Ioan Mihai Nastase nagy-romániás képviselő Iosif Constantin Dragannak az üzenetét olvasta fel. A Román Élet Pártjának elnöke, Pavel Corut felszólalásában átkot szórt "a budapesti fasiszták, revizionisták által irányított" RMDSZ-re. Beszédét a tömeg "Románia, a régi határok között" bekiáltással szakította meg. Szerinte a székelyeknek semmi közük a magyar nemzethez. A székelyeket erőszakosan magyarosították el - mondta Corut. Corneliu Vadim Tudor több mint másfél órás beszédet tartott. Szerinte a jelenlegi hatalom választási csalást követett el. Azért nem jöttek el többen a tüntetésre, mert a Román Hírszerző Szolgálat megakadályozta őket - mondta. Az RMDSZ-ről elmondta: nincs mit keresnie a parlamentben, be sem jegyezték a törvényszéken mint politikai pártot. - Az RMDSZ pont olyan fasiszta párt mint a németországi bőrfejűek - jelentette ki Vadim. A tüntetés az esti órákban népdalokkal és tűzijátékkal zárult. /Magyarellenes népgyűlés a Bocskai téren. Rosapepe nagykövet visszamondta kolozsvári látogatását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./"

"Febr. 20-i ülésén a szenátus alkotmányellenesnek minősítette és elvetette azt az egyszerű bizalmatlansági indítványt, amelyet a Nagy-Románia Párt nyújtott be a készülő közigazgatási törvény ügyében. A szavazáskor a NRP elhagyta a termet. Az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt mellett a Romániai Társadalmi Demokrácia Párt és a Demokrata Párt szenátorai is úgy vélték, az indítvány alkotmányellenes, jóllehet Petre Roman DP-elnök előző nap úgy nyilatkozott: nem lenne szabad elvetni az indítványt csak azért, mert valakiknek alkotmányossági aggályai vannak vele szemben. Az RTDP két szenátora, Adrian Paunescu és George Pruteanu a helyi közigazgatási törvény ellen, az indítvány mellett foglaltak állást. Ennek ellenére mindketten az NRP-kezdeményezés alkotmányellenességére szavaztak. Corneliu Vadim Tudor szenátor, az NRP elnöke a vitában leszögezte, hogy pártja indítványa valójában nem a kormány, hanem az RMDSZ ellen irányult. Tudor szerint az RMDSZ "törvénytelen, nemzet- és Európa-ellenes" szervezet, amely képes volt rávenni a kormánypártot "a magyar irredentizmussal szembeni kapitulációra". A sajtóértekezleten Tudor kijelentette: jóllehet a szenátus alkotmányellenesnek minősítette az indítványt, az NRP elérte célját, mert a szenátus mégis tárgyalta a kezdeményezést. A szenátusi vitában felszólalt Adrian Nastase kormányfő is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a készülő közigazgatási törvény összhangban áll az ország alkotmányával és megfelel a Románia által ratifikált nemzetközi megállapodásoknak. /Alkotmányellenes az NRP indítványa. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21/"

"Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei jogász-szenátor elmondta: a Nagy-Románia Párt szervezésében zajló febr. 16-i kolozsvári tüntetésen Corneliu Vadim Tudor beszéde kimerítette a bűncselekmény tényállását. A szenátor azonban nem optimista: "Tekintettel arra, hogy az Aranyosgyéresen tett kijelentései miatt sem vonták felelősségre, pedig feljelentették a roma szervezetek, nem tartom valószínűnek, hogy az egyébként eljárni köteles ügyészség eljárna ebben az ügyben." Eckstein-Kovács Péter febr. 19-én interpellált. Kiemelte: amiket Vadim Tudor Kolozsváron egyrészt a magyarokról mondott mint nemzetről, másrészt átkai (megátkozta azokat, akik a törvényt alkalmazzák) bűncselekményt képeznek. A szenátor szerint az RMDSZ nacionalista, soviniszta izgatás vádjával élhet a feljelentés jogával. "Ezt meg fogjuk beszélni. Máris rendelkezésünkre állnak a bizonyító videofelvételek" - mondta. /Eckstein-Kovács Péter interpellált a C. V. Tudor-féle uszítás ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21/ A kolozsvári polgármester és a nagy-romániások szervezte tiltakozó nagygyűléssel kapcsolatban Kónya-Hamar Sándor képviselőt, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökét arról kérdezte a Szabadság, hogy helyi szinten az RMDSZ mit tett a nagygyűlés meggátolása érdekében. Ez a megmozdulás megsértette a közrendet, jogrendet, jogállami értelemben elsősorban a román államnak, központi és helyi intézményeinek lett volna kötelessége idejében fellépni. Ezt szorgalmazta az RMDSZ Kolozs megyei szervezete is. Kónya-Hamar Sándor elmondta, hogy azonnal tiltakoztak, amikor Vasile Soporan prefektus kijelentette, hogy nincs elvi kifogása a rendezvény megszervezése ellen. Mind a prefektusnál, mind Octav Cozmanca közigazgatási miniszternél szorgalmazta az eset jog- és pénzügyi kivizsgálását és a polgármester felelősségre vonását, tájékoztatott a képviselő. Azonnal tájékoztatták az amerikai nagykövetséget, hogy a polgármester miben spekulál. Az RMDSZ közbelépésének köszönhetően sikerült jobb belátásra bírniuk James Rosapepe nagykövetet. /Papp Annamária: Jog- és pénzügyi kivizsgálást szorgalmaz az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21/"

"Gabriel Liiceanu kezdeményezésére a Társadalmi Párbeszéd Csoport (GDS) kizárta soraiból Gabriel Andreescu politológust, a csoport egyik alapító tagját. Andreescut Andrei Plesuról tett nyilatkozata miatt közösítették ki. Ismeretes, hogy múlt heti sajtóértekezletén a politológus úgy nyilatkozott: Andrei Plesu és Mircea Dinescu több okból is alkalmatlanok arra, hogy a Szekuritáté irattárát átvizsgáló bizottság tagjai legyenek. Többek közt azért, mert mindketten a Román Kommunista Párt tagjai voltak. Andreescu nem tette hozzá, hogy a két neves személyiséget végül pártellenes megnyilvánulásaik miatt kizárták az RKP-ból, a volt titkosrendőrség pedig nemegyszer meghurcolta emiatt őket. Andreescu kijelentette: nincsenek ugyan bizonyítékai, de az az érzése, hogy 1989 előtt Plesu kollaborált a Szekuritátéval. A GDS sajtóközleményében felháborodásának adott hangot Andreescu nyilatkozata miatt, és szolidaritását fejezte ki Plesuval. - Febr. 21-én a GDS kerekasztalt szervezett az átvilágító bizottság tevékenységéről. Horia Roman Patapievici, aki mind a GDS-nek, mind pedig az átvilágító bizottságnak a tagja, elmondta: hiába háborognak egyesek amiatt, hogy az olyan közismert expártaktivisták, mint amilyen Ion Iliescu, vagy a Ceausecu házaspár "bárdja", Corneliu Vadim Tudor, "tisztának" találtattak, de az irattárban semmiféle terhelő bizonyítékot nem találtak velük kapcsolatban. Patapievici egyetértett Zoe Petre volt elnöki tanácsossal, miszerint ez annak tulajdonítható, hogy az illető dossziékat az érintettek még az átvilágítás megkezdése előtt eltüntették. /Liiceanu kezdeményezésére kizárták Andreescut Panaszkodnak az átvilágítók: nem férhetnek a SIE-dossziékhoz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./"

"Az egykori kommunista funkcionáriusok romániai visszatéréséről írt a The Washington Times márc. 10-i számában Ion Pacepa, aki Nicolae Ceausescu uralma idején a román hírszerzés vezetőjeként Nyugatra szökött. A cikk szerint Romániában újra felütötte fejét az antiszemitizmus. Utalt egyebek közt arra, hogy amerikai zsidó szervezetek kérték Ion Iliescu államfőt, vessen véget a náci korszakbeli vezetők rehabilitálásának. Pacepa megjegyezte: teljesen összeegyeztethetetlen lenne Románia jelenlegi soros EBESZ-elnöki funkciójával, ha tisztelegne a hírhedt Ion Antonescu marsall emléke előtt. "Az új antiszemiták nem mások, mint a régi kommunisták, akik ismét többségben vannak a parlamentben" - írta Ion Pacepa. A volt kémfőnök írásában sorra vett néhány "nacionalistává átkeresztelkedett kommunistát". A törvényhozásban jelen lévők közül kiemelte Corneliu Vadim Tudort, a Ceausescu család egykori "udvari költőjét", a Nagy-Románia Párt mostani vezetőjét, Gheorghe Buzatu volt kommunista történészt, aki újabban a vasgárdistákról szóló írásaival igyekszik rehabilitálni az egykori fasisztákat, valamint Constantin Florescut, a Ceausescu-féle "kulturális miniforradalom" egyik értelmi szerzőjét, aki antiszemita és magyarellenes aktivistává "képezte át magát". Pacepa élesen bírálta Bill Clinton volt amerikai elnököt, amiért tavaly decemberben támogató hangvételű levelet küldött Bukarestbe a hatalomba visszatért kommunistáknak. Kifejezte reményét, hogy George Bush, az új republikánus elnök "hozzásegíti majd a románokat annak meglátásához, milyen csúnya az új kormányzatuk ábrázata". /Pacepa: Romániában kiújult a zsidóellenesség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./ Pacepa két egykori beosztottjának a karrierjére is felhívta a figyelmet: Ristea Priboi lett annak a törvényhozási bizottságnak az elnöke, amely a hírszerzés fölött gyakorol felügyeletet, Tudor Tanase nyugalmazott tábornokot pedig megbízták az elektronikus megfigyelő rendszerek részlegének irányításával. /A kommunista vezetők visszatérnek. = Brassói Lapok (Brassó), márc. 16./"

"Az 1989 decemberében történt romániai fordulat után felszabadult indulatok kezelése szükségessé tette a magyar-román értelmiségi párbeszéd mielőbbi megkezdését. Éppen a marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején, 1990 márciusában ültek össze Budapesten román és magyar írók, költők és filozófusok, hogy a közös tennivalókról beszélgessenek. Villámcsapásként érkeztek akkor Erdélyből a magyar fővárosba a marosvásárhelyi véres összecsapás hírei. Azóta többen próbálták a párbeszédet feléleszteni. A kolozsvári Korunk folyóirat Cumpana néven évek óta román nyelvű antológiát jelentet meg, Magropress, illetve Sajtófókusz címmel pedig a magyar, illetve a román sajtó legfontosabb írásait adja közre hetente, fordításban. Újabban a Korunk napi rendszerességgel készíti el Komp-Press név alatt ismert sajtó- és tévészemléjét, amely a közelmúltban mindennapos hírügynökségi tevékenységgé fejlődött. - Az első kezdeményezés volt Szilágyi Júlia irodalomkritikus és Marius Tabacu tévérendező közös irányításával indult Puntea-A Híd nevű kiadvány. - Tavaly áprilisban Kolozsváron a Ziua de Ardeal és a Krónika napilapok döntöttek úgy, hogy havi mellékletet adnak ki Provincia címen. Ebben a magyar szerzők cikkeit románra, a románokét pedig magyarra fordítják. A lap társszerkesztői a kolozsvári Alexandru Cistelecan és a szintén erdélyi származású, de Budapesten élő Molnár Gusztáv politológusok. A Provincia nemrég jelentette be önállósulását. Az önállósult Provincia bemutatása alkalmából felmerült egy regionális párt gondolata. Erről Molnár Gusztáv kijelentette, a szóban forgó párt "90 százalékban az erdélyi románságra alapozna, de nyitott lenne a magyarság felé, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel is együttműködne". Egy ilyen transzetnikai regionális párt gondolata nem tetszik a bukaresti központnak. Az RMDSZ ezzel az kapcsolatban még nem fogalmazta meg álláspontját. - A kolozsvári születésű, Budapesten élő Tamás Gáspár Miklós "román barátainak" írt levelet. A levél az Élet és Irodalom 2000. december 15-i számában jelent meg, románul pedig néhány héttel ezelőtt közölte a Bukarestben megjelenő Dilema hetilap. A lap február 16-22-i száma nem csupán a vitaindító levelet, hanem az arra közismert román értelmiségiek által írt válaszokat is közölte. A párbeszédbe eddig Andrei Plesu, Theodor Baconsky, Pavel Campeanu, Zigu Ornea, Mircea Iorgulescu és Andrei Cornea kapcsolódtak be a Dilema révén, Nicolae Manolescu a Romania literara útján, Marin Mincu pedig a Ziua című napilapban közölt írásával. TGM azzal vádolta a román értelmiséget, hogy más módszerekkel ugyan, de egyazon forrásból merít a szélsőségesen nacionalista Corneliu Vadim Tudorral és az annak pártjában tömörülő neofasisztákkal, s némán asszisztál ahhoz, hogy fasiszta vagy fasisztoid szerzők egész sorát adják ma ki Romániában, Antonescu marsallt, a fasiszta diktátort pedig szobrok avatásával, utcanevekkel rehabilitálják. Az említett forrás pedig azon két világháború közötti román írók művei, akik a legionáriusokhoz, a román fasiszta mozgalomhoz közismerten közel álltak. TGM szerint az a román értelmiség, amelyet a magyarság dialóguspartnernek tekint, ezeket a szélsőjobboldali nézeteket valló, vagy abból merítő szerzőket manapság legitimálja. A feltette a kérdést, hogy miért nem létezik ma Romániában egy korszerű baloldali erő. Több válasz érkezett román oldalról. Andrei Plesu szerint TGM nem érti azt, ami ma Romániában folyik. Mások, így Theodor Baconsky TGM szövegét zavarosnak, és provokatívnak minősítik, és visszautasítják azt, hogy a román értelmiséget ilyen súlyos dilemmáiban éppen TGM oktassa ki, Pavel Campeanu pedig egyetért TGM üzenetével, csak az eszközök tekintetében keresne más megközelítési lehetőségeket. Egy másik romániai kisebbségi, a zsidó Zigu Ornea pedig TGM állításait, további érvekkel támasztotta alá. Mircea Iorgulescu szerint a levél nem több, mint a templomban való fütyörészés, csakhogy a templom - sajnos - üres, tehát talán nincs kivel párbeszédet folytatni. Nicolae Manolescu több pontban vitatta TGM érvelését. Leszögezte, hogy lehet jobboldali anélkül, hogy fasiszta lenne. Szerinte nem igaz, hogy a a két világháború közötti román értelmiség nem szállt szembe a hazai fasizmussal. Az sem igaz, hogy az 1989 utáni román értelmiségiek egészére jellemző a tehetetlenség az új nacionalista megnyilvánulásokkal szemben, hiszen itt van a Dilema hetilap, továbbá a marosvásárhelyi Vatra, a Sfera politicii, a 22, a temesvári Orizont, a nagyváradi Familia, s nem utolsósorban a Romania literara. Marin Mincu viszont kijelentette, hogy ennél súlyosabb és megalapozottabb vádakat a román értelmiséggel szemben ez idáig senki sem fogalmazott meg, s főképp erről kellene szólnia a vitának. /Tibori Szabó Zoltán: Tamás Gáspár Miklós fütyörészése az üres templomban, avagy Magyar-román értelmiségi párbeszédkísérletek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./"

"A Brassó megyei Ürmösön és Ágostonfalván megalakult a Nagy-Románia Párt magyar tagozata. Elnöke Tókos József lesz, aki kevéssé tud magyarul, ezért románul nyilatkozott. Szerinte Romániában élünk. "Mindnyájan ennek az országnak a polgárai vagyunk, a politikai színezet nem fontos." Corneliu Vadim Tudor és a Nagy-Románia Párt nem ért egyet az anyanyelv közigazgatásban való használatával. Tókos szerint "ha az alkotmányt vesszük. akkor azt kell mondanom, hogy valahol igaza van." Elmondta, hogy amikor fel akart kerülni az RMDSZ tanácsosjelöltjeinek listájára, nem sikerült. Átment a Nagy-Románia Pártba. /Magyarok is belépnek Vadim pártjába. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 27./"

"A szenátus tanügyi bizottsága "elvileg" elfogadta Ion Solcanu kormánypárti és Corneliu Vadim Tudor nagy-románia párti szenátorok törvényjavaslatát, amelynek értelmében valamennyi újonnan létesülő egyetemnek és azok "fiókjainak" kötelező módon rendelkezniük kell egy-egy román tannyelvű karral - jelentette be márc. 27-i sajtóértekezletén Ioan Paun Otiman, a bizottság elnöke. Otiman kifejtette: a bizottság tagjai valószínűleg ma találkoznak az Országos Akkreditációs Tanács képviselőivel, hogy az egyetemi "fiókok" fogalmát pontosan meghatározzák, ezt ugyanis a hatályos jogszabályok nem tisztázzák. Elemzők szerint a tervezetet célzottan a Sapientia Alapítvány által létrehozandó Erdélyi Magyar Tudományegyetemre méretezték. A bizottság a javaslatot egyetlen tartózkodással (Sógor Csaba RMDSZ-szenátor) fogadta el. Sógor azért döntött a tartózkodás mellett, mert méltánytalannak tartotta szavazni ilyen diszkriminatív rendelkezésről. Tájékoztatása szerint a két ház között egyeztetésre kerül sor. A szenátor kifejezte reményét, hogy az újabb tanácskozásig sikerül majd jobb belátásra bírni az RTDP-s politikusokat. Emlékeztetett arra, hogy az RTDP és az RMDSZ között létrejött megállapodásban a kormánypárt megígérte a tanügyi törvény tiszteletben tartását. /Erőltetik a román karok létesítését a magyar egyetemen Sógor Csaba szenátor szerint elég, ha tartózkodunk. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./"

"Asztalos Ferenc képviselő elmondta, hogy csaknem egy időben mind a két házban az akkreditációs törvényt módosító törvénytervezet vitája folyt. A szabályzat értelmében viszont egyazon törvényt a két házban egyszerre nem lehet tárgyalni. A képviselőházban Anghel Stanciu nagy-romániás bizottsági elnök hét társával együtt kezdeményezte az akkreditációs törvény módosítását, és letett egy törvénytervezetet a képviselőházban. A szenátusban pedig még a választásokat megelőzően nyújtott be hasonló tartalmú módosítást célzó törvénytervezetet Vadim Tudor és a PDSR-s Ioan Solcanu. A szenátusban ez a törvénytervezet nem került napirendre, most viszont elővették. A képviselőházban Anghel Stanciuék kezdeményezése napirendre került, az RMDSZ-nek több szintű politikai egyeztetés eredményeként sikerült elfogadtatni akaratát az PDSR-vel, és a szakbizottságban ők is elutasították a törvénytervezetet. A tervezet szerint egyetemet, főiskolát csak úgy lehet létrehozni, ha román fakultás vagy román nyelvű szak is működik az illető intézményben. Ezzel akarták meggátolni a magyar magánegyetem akkreditációját. A képviselőházban tehát sikerült megakadályozni a törvénymódosítást. A szenátusban viszont az ott benyújtott tervezete minden ellenállás nélkül, a PDSR teljes támogatásával elfogadta a szakbizottság. Asztalos kifejtette, hogy hiba történt: az RMDSZ-es szenátor csak az utolsó percben vette észre, hogy milyen törvénytervezet vitája kezdődik. Nem tudta előkészíteni a megelőző stratégiát. Mindenképpen egyeztetni kellett volna a kormánypárttal, végső soron akár Markó Béla közbenjárását is lehetett volna kérni. Azóta találkozott a PDSR és a RMDSZ csúcsvezetése. Az RMDSZ kérésére a kormánypárt ígéretet tett arra, hogy a tévedést korrigálják. /Oláh István: Egy műhiba hárítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./"

"Basescu, Bukarest főpolgármestere sajtóértekezletén ápr. 12-én bejelentette, hogy a kormányzó párt drága árat fizet az RMDSZ-nek a költségvetés elfogadásáért, mégpedig a hargitai és kovásznai erdőket. Basescu szerint a költségvetési törvény az ország maradék erőforrásainak a kirablása. Markó Béla visszautasította a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt egyes képviselőinek azon nyilatkozatait, miszerint egy új koalíció körvonalazódik az RTDP, az RMDSZ és az NRP között. "Semmilyen koalíciónak nem vagyunk a tagja, minket egyedül az RTDP-vel aláírt egyezmény köt, és nincs tudomásom arról, hogy az RMDSZ más pártokkal is kötött volna hasonló protokollumot" - mondotta a szövetségi elnök. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke is támadta a parlamentben az RMDSZ-t. /Markó: Az RMDSZ semmilyen koalíciónak sem tagja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./"

"A költségvetési vitát kommentálva Markó Béla szövetségi elnök kijelentette: az RMDSZ természetesen sem a Nagy-Románia Párttal, sem azokkal a politikai formációkkal nem fog együttműködni, amelyek az NRP-vel szövetkeznek. Corneliu Vadim Tudor szenátor azért szavazott a költségvetés mellett, hogy teljes politikai elszigeteltségét elkerülje - vélekedett. - Eckstein-Kovács Péter szenátor határozottan visszautasította, hogy az RMDSZ "egy kalap alá vehető" a kormánypárttal, vagy a Nagy-Románia Párttal, csak azért, mert a szövetség is megszavazta a költségvetést. Az RTDP-vel kapcsolatban az RMDSZ álláspontja egyértelmű: a kormánypárt azon törekvéseiben, intézkedéseiben, amelyek közelebb viszik Romániát az Európai Unióhoz és a NATO-hoz, a szövetség maradéktalanul támogatja Nastaséékat, de nem hallgathatja el kritikus észrevételeit sem - hangoztatta a szenátor. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint más kérdésekben az RMDSZ-kritika kevésbé nyilvánul meg. Az RTDP különböző centralizáló kezdeményezéseknek, nacionalista megnyilvánulásoknak is teret enged, prioritásnak tekinti a titoktörvényt, a titkosszolgálatok megerősítését. Az RMDSZ-nek sokkal határozottabban fel kell emelnie ezek ellen a szavát, hangsúlyozta. A szenátor fontosnak tartja, hogy az RMDSZ tartsa fenn ellenzéki párti státusát, és őrizze meg a kapcsolatokat a liberálisokkal és demokratákkal. /Székely Kriszta: Elhalkulóban az RMDSZ kritikus hangja? Élesebben kellene bírálni az RTDP centralista törekvéseit Nyugat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./"

"Adrian Nastase miniszterelnök szokásos heti telekonferenciáján ismertette a prefektusokkal, hogy elhárult a parlament által elfogadott és már csak az Iliescu elnök aláírására váró közigazgatási törvény életbe léptetése elől minden akadály, hiszen az Alkotmánybíróság is kedvező döntést hozott. - Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke ápr. 20-i sajtóértekezletén bírálta az Alkotmánybíróságnak a helyi közigazgatási törvénnyel kapcsolatban hozott döntését. "Amennyiben Iliescu minden figyelmeztetésünk ellenére aláírja a törvényt, hazaáruló, a Nagy-Románia Párt pedig beindítja az államfő felfüggesztésének procedúráját" - hangoztatta Tudor szenátor. Tudor szerint Romániában az egyetlen hivatalos nyelv a román. - Gheorghe Funar polgármester kijelentette: Kolozsváron nem érvényes a közigazgatási törvény. Véleménye szerint a magyar nyelvnek a közigazgatásban való alkalmazásával a kormánypárt az RMDSZ-szel kötött egyezménynek igyekezett megfelelni. /A közigazgatási törvény alkalmazását szorgalmazza Nastase kormányfő. Iliescu felfüggesztését kéri az NRP. - Kolozsváron nem érvényes a törvény. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./"

"Funar, Kolozsvár polgármestere ápr. 23-án bejelentette: nem hajlandó betartani a helyi közigazgatás törvénynek a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatára vonatkozó rendelkezéseit. Funar, aki egyben a Nagy-Románia Párt főtitkára is, elmondta: amennyiben az államfő kihirdeti a törvényt, a Corneliu Vadim Tudor vezette politikai tömörülés Iliescu tisztségéből való felfüggesztését kezdeményezi. Szerinte amennyiben a törvényt a jelenlegi formában alkalmaznák, jugoszláviai típusú etnikai konfliktusokat eredményezhet. Szerinte a törvény Kolozsváron amúgy sem alkalmazható, hisz a magyarság aránya nem haladja meg a 10-11 százalékot. Úgy véli, a rövid időn belül hatályba lépő státustörvény a kolozsvári magyarság arányának további csökkenését eredményezi, hisz az itteni magyarok "kiköltöznek Magyarországra". A Szabadság kérdésére válaszolva, hogy mit tesz a prefektúra, amennyiben a polgármester nem tarja majd be a helyi közigazgatási törvényt, Vasile Soporan prefektus elmondta: - A polgármester kijelentései propagandisztikus célt szolgálnak. Amennyiben nem tart be valamely jogszabályt, alkalmazzuk a törvényt. /Kiss Olivér: Kolozsváron nem alkalmazzák a helyhatósági törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./"

"A csángó kisebbségi kultúra védelméről fogadott el jelentést ápr. 26-i ülésén az emberi jogok érvényesülésére felügyelő Európa Tanács kulturális bizottsága, s ezzel megnyílt a lehetőség arra, hogy a jövőben a kérdés nemzetközi politikai fórumok elé kerüljön. A jelentéstervezetet a finn Tytti Isohookana-Asunmaa asszony terjesztette elő, aki tavaly látogatást tett a Csángóföldön, s kapcsolatba lépett a helyi hivatalos szervekkel is. A jelentést megerősítő szavazás előtti vitában Corneliu Vadim Tudor ingerült hangoskodással próbálta elérni, hogy lekerüljön a napirendről a téma tárgyalása. A Nagy-Románia Párt elnöke egyfelől azt állította, hogy a csángók nem is léteznek, illetve ha igen, akkor alig vannak kétezren, s kérdésessé tette a magyarsággal való kapcsolatukat is. Az agresszíven érvelő román politikussal Hegyi Gyula magyar ET-küldött szállt vitába, s a szavazás az ő álláspontját igazolta. Hegyi Gyula nagy sikernek értékelte, hogy a bizottság elfogadta a csángó népnév magyar írásmódját, s ennek megfelelően - bár ékezet nélkül - "csango" formában kerül be a hivatalos dokumentumokba. A tízpontos jelentés megállapítja, hogy a csángó dialektus a magyar nyelv egy ősi formáját használja, s ezzel különlegesen fontos kulturális hagyományt képvisel. Az ajánlástervezet az anyanyelvi oktatás támogatására ösztönzi a hivatalos hatóságokat, s felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy az ortodox környezetben élő római katolikus csángóknak biztosítani kell a lehetőséget a csángó nyelvű liturgikus istentiszteletekhez, ami kulturális identitásuk egyik legfontosabb eleme. Az Európa Tanács álláspontja szerint a csángóknak megfelelő tájékoztatást kell kapniuk arról, hogyan rendelkezik a román oktatási törvény az anyanyelvi oktatás feltételeiről, hogy a csángó szülők kérhessék anyanyelvű osztályok létesítését. A dokumentum leszögezi, hogy el kell ismerni a hivatalos csángó szervezeteket, s megszólalási lehetőséget kell biztosítani számukra a tömegtájékoztatási eszközökben. Kimondja azt is, hogy a következő népszámláláskor a kérdőíveken külön rubrikában kell feltüntetni a csángó kisebbséghez tartozást. A jelentés szorgalmazza a többség és kisebbség közötti együttműködés elősegítését. Indítványozza, hogy a csángó kultúra hagyományait és specifikus jellegzetességeit tudományos igénnyel rögzítsék. /Csángóvita az Európa Tanács kulturális bizottságában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./ A magyarok egy negyedik enklávét is létre szeretnének hozni Romániában. Az Európa Tanácsban nagy felhajtással tárgyalják a csángókról készített jelentést, jelentette a Curentul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./"

"Máj. 9-én Ilie Ilascu átvette Nicolae Vacaroiutól a szenátori igazolványt. A szenátus elnöke újságíróknak kijelentette: Ion Iliescu és a román diplomácia további erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy Ilascu három társa is szabadlábra kerüljön. Nicolae Vacaroiu cáfolta Corneliu Vadim Tudor kijelentéseit, miszerint a Román Hírszerző Szolgálat gyakorlatilag "megszöktette" előle a kedden Romániába érkező Ilascut. Iliescu államfő kijelentette: javasolni fogja a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak, hogy az Őrző-Védő Szolgálat a továbbiakban is biztosítson állandó védelmet Ilascunak. - Ilacsu Bukarestbe érkezésekor csakis Ion Iliescuval kívánt találkozni, akit "megmentőjének" nevezett. Ilascu nem fogadta el a C. V. Tudor, illetve a párt főtitkára, Gheorghe Funar által felkínált iasi-i, valamint kolozsvári rezidenciákat, hanem a kormány által rendelkezésére bocsátott lakásba költözött. /Ilascu átvette szenátori igazolványát Biztonsági ügynökök vigyáznak a román hazafira. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ A parlament máj. 9-i ünnepi együttes ülésén felszólalt Ilie Ilascu is, megköszönve a román törvényhozásnak a tiraszpoli nehéz börtönévei alatt tanúsított szolidaritását, és ígérte, mindent tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a Nagy-Románia Párt szenátoraként az ország érdekeit szolgálja. A Szabadság megkérdezte Eckstein-Kovács Péter szenátort, megítélése szerint hogyan fog beilleszkedni Románia és a Prúton túli Moldova újraegyesítéséért küzdő Ilascu egy olyan román törvényhozásban, amely nem engedheti meg magának azt, hogy a határrevízió kérdését napirendre tűzze. A jövő kérdése, hogy Ilie Ilascu végül is hogyan fog beilleszkedni a román parlamentbe, válaszolta. A mostani ülésen a nagy-romániás felszólalók kijelentették: remélik, hogy a jövő évi május 9-i megemlékezésre már Nagy-Románia parlamentjében kerül sor. Eckstein-Kovács Péter az együttes ülésen elhangzott felszólalásában az Ilascu-ügy kapcsán is az európai normák, politikai és erkölcsi elvek asszimilálásának fontosságát hangsúlyozta. Sz. K.: Május 9. üzenete: az európai normák elfogadásának fontossága. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ Románia soha nem szenvedett hiányt nemzeti hősökben. Találtatott egy ember Moldova Köztársaságban, akit - román szemmel nézve - akár újkori Robin Hoodnak is ki lehet(ett) kiáltani. Ilie Ilascu neve az elfogult nemzetféltőknek, a sovén alakoknak nyolc éven keresztül politikai tőkét jelentett. Vadim Tudor például egyetlen alkalommal sem szalasztotta el világgá kiáltani, mekkora disznóság áldozata a Prúton túli testvére. Egyetlen írott vagy elektronikus sajtótermék sem foglakozik azzal, hogy Ilascut miért ítélték halálra? Ilascu elítélésének indoklása viszonylag egyszerű: csoportot szervezett, és terrorista akciókban vett részt. A világon mindenütt a legnagyobb veszélynek a terrorizmust tartják, jegyezte meg Nánó Csaba. /Nánó Csaba: A nemzeti hős. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./"

"Strasbourgban megvitatta az Európa Tanács kulturális bizottsága Tytti Isohookana Asunmaa jelentését a csángókról. Ezt a Strasbourgban akkreditált román újságírók szokásukhoz híven a magyarellenességre hajló román képviselők szája íze szerint kommentálták. Frunda György jelen volt a vita második napján. Az előző napon a román küldöttség három tagja /Ghiorghi Prisacaru, Radu Berceanu és Corneliu Vadim Tudor/ heves támadást intézett a jelentés ellen. A finn képviselőasszony javasolta ugyanis, hogy a román kormány támogassa a csángókat magyar identitásuk megőrzésében, hagyományaik ápolásában, művelődésükben, anyanyelvhasználatukat biztosítsa az oktatásban és más megfelelő fórumokon. A román külügyminisztérium úgy tájékoztatta Tytti Tsohookana Asunmaa képviselőt, hogy ez törvényileg biztosított. Amikor Frunda a magyarországi küldöttség másik három tagja társaságában megjelent a kulturális bizottság ülésén, Corneliu Vadim Tudor azonnal szót kért és tiltakozott a magyar küldöttség tagjainak részvétele ellen. Frunda szót kért és jogi érvekkel támasztotta alá a csángóság magyar identitása, hagyománya, anyanyelve használatának jogosságát. Az ülésen részt vett egy dél-tiroli, német anyanyelvű képviselő is, aki messzemenően támogatta a csángók anyanyelvhasználatát. /Béres Katalin: A csángókról Strasbourgban és ... Bukarestben. = Brassói Lapok, május. 11./"

"A Ioan Marinescu nagy-romániás kolozsvári városi tanácsos az általa gyűjtött és szerkesztett antiszemita vicceket megjelentette a Hiparion kiadónál. Marinescu Funar polgármester hűséges támogatója. A kiadvány ellen a bukaresti izraeli nagykövetség is tiltakozott. Gheorghe Funar polgármester, aki egyben a Nagy-Románia Párt (NRP) főtitkára is, sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy antiszemita viccek megjelentek a gyűjteményben. Szerinte figyelmetlenségből közölték azokat. Corneliu Vadim Tudor közleményben fog bocsánatot kérni az izraeli nagykövetségtől és a zsidó néptől a sajnálatos eseményért - tette hozzá. Rafael Hekman, a Hiparion kiadó koordinátora úgy nyilatkozott, hogy a cég egyetlen példányt sem vont vissza a forgalomból. A könyv 20 ezer példányban jelent meg. /Kiss Olivér: Antiszemita vicceket gyűjtő NRP-tanácsos C. V. Tudor nyilvánosan kér bocsánatot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./"

"A háborús bűnösként elítélt Ion Antonescu marsallnak állítottak szobrot Bukarestben kivégzésének 55. évfordulóján, jún. 1-jén. A szoboravatón a hivatalos román vezetést nem képviselte senki, de jelen volt C. V. Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnöke és Mircea Chelaru tábornok, aki nemrég még a román hadsereg vezérkari főnöke volt. /A hét legjei. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 5./"

"A védelmi minisztérium bíróságának tanácsa elé állítják Mircea Chelaru hadtesttábornokot, a román hadsereg volt vezérkari főnökét, mert részt vett Antonescu marsall bukaresti szobrának felavatásán. Az Antonescu kivégzésének 55. évfordulójára emlékező ünnepséget a Nagy-Románia Párt szervezte. A közlemény sajnálatosnak tartotta, hogy Chelaru tábornok egyéni gesztusa árnyékot vethet azokra a kollektív erőfeszítésekre, amelyeket az egész román hadsereg tesz a NATO- és az EU-integráció érdekében. /Chelaru tábornok és Antonescu szobra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ Saját kérésére nyugállományba helyezték Mircea Chelaru tábornokot, a hadsereg volt vezérkari főnökét, aki részt vett a háborús bűnök miatt kivégzett Antonescu bukaresti szobrának felavatásán. A mellszobrot az egyik ortodox templom kertjében avatták fel annak az ünnepségnek a keretében, amelyet a Nagy-Románia Párt (NRP) és az ortodox egyház rendezett. A hadtesttábornok nem egészen egy évig a hadsereg vezérkari főnöke volt. Tisztéről azt követően nyújtotta be lemondását, hogy kezdeményezője volt egy politikai célokat meghirdető katonai szövetség létrehozásának. Chelaru tábornokot - aki jelenleg a Stratégiai és Biztonsági Tanulmányok Román Központjának parancsnoka - az ünnepségen való részvétele miatt a román védelmi minisztérium bírósági tanácsa elé idézték. A minisztérium szerint Chelaru tábornok megsértette azt az 1995-ben jóváhagyott törvényt, amely megtiltja, hogy a hadsereg politikai akciókban vegyen részt. Corneliu Vadim Tudor szenátor, az NRP elnöke ugyanakkor Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter lemondását követelte a Chelaru tábornok ellen foganatosított intézkedés miatt. Tudor kilátásba helyezte, hogy ha a miniszter nem mond le, kénytelen lesz a Pascut kompromittáló dokumentumokat nyilvánosságra hozni. Mircea Chelaru kijelentette, hogy "míg az amerikaiak, a németek és az angolok elismeréssel adóznak saját nagy neveiknek és értékeiknek, Románia most leköp mindent, mert erre kapott parancsot". /Nyugállományba helyezték Chelarut. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./"

"Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor tiltakozott az ellen, hogy Corneliu Vadim Tudor a védelmi miniszter lemondását követelte. Ioan Mircea Pascu miniszter ugyanis Mircea Chelaru tábornokot a tárca bírósági tanácsa elé hívta, mert részt vett Antonescu marsall bukaresti szobrának leleplezésén. Vadim nyomdafestéket nem tűrő kifejezésekkel illette mindazokat, akik nem dicsőítik Antonescu marsallt. Azt mondta, hogy ellentétben Horthyval, aki a második világháború során 600 ezer zsidót deportáltatott, Antonescu zsidómentő volt. Eckstein-Kovács Péter leszögezte, hogy Antonescut háborús bűnökért és az emberiség ellen elkövetett bűncselekményekért ítélték el, mindeddig nem rehabilitálták. Magyarország 44 márciusától német megszállás alatt volt, és nem Horthy alatt deportálták a magyarországi zsidókat. /Eckstein-Kovács: Antonescu háborús bűnös volt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./"

"A csángók identitásának megőrzése érdekében az Európa Tanács Romániára nézve kötelező erejű dokumentumot - az 1521/20001. számú Ajánlást - fogadott el május 23-án Isztambulban: A csángó kisebbségi kultúra Romániában címmel, a finn Tytti Isohookana-Asunmaa képviselő asszony. május 4-én előterjesztett, 9078. számú jelentése alapján. - Jún. 7-én Budapesten sajtótájékoztató keretében számoltak be a csángó-dokumentum megszületésének körülményeiről a magyar kormány részéről ez ügyben illetékes képviselők. Surján László kihangsúlyozta, hogy a magyar küldöttség aktívan részt vett ugyan az anyag megszületésében, de a csángók szószólója az Európa Tanácsnál, a Jelentés előterjesztői nem ők voltak, hanem finn Tytti Isohookana-Asunmaa képviselő asszony. A román ET-küldöttség nevében Gheorghi Prisacaru képviselő ellenvéleményt csatolt ugyan az anyaghoz, de érdemleges módosító indítványokkal nem állt elő, végül pedig megszavazta az ajánlást. Az ellenvélemény azóta érvényét veszítette. Surján László sajnálattal állapította meg, hogy a jelentés elkészültével egy időben furcsa egyesületalapítások zajlottak a csángóföldön, amelyek arra voltak hivatva, hogy bizonyítsák a csángóság román eredetét, és ellentámadást intézzenek az anyag ellen, de ezek a kezdeményezések el is hamvadtak. - Az elfogadott anyag a megbékélés anyaga is lehetne - fogalmazott Surján képviselő, akinek véleménye szerint a lényeg az, hogy e pár tízezerre zsugorodott csoportnak a létére és értékeire fel lehetett hívni egy nagy nemzetközi európai szervezet figyelmét. "Mi büszkék vagyunk arra, hogy ennek részesei lehettünk. De még inkább büszkék vagyunk arra, hogy ez nem román-magyar relációban, hanem Európa-román relációban történt." - Nagy Gábor képviselő nem hallgatta el, hogy a bizottsági viták során a román küldöttség botrányosan viselkedett. Állandóan bekiabáltak, közbeszóltak, ügyrendi javaslatokat tettek. Minden egyes kérdésnél elhangzottak Corneliu Vadim Tudor hosszas és agresszív fejtegetései, amelyekben a legkevesebb a Budapest ügynökei kifejezés volt. Vita volt arról, hogy miként írják le angol szövegben e népcsoport nevét: cs-vel, ts-sel, ch-val, tsch-val stb. Az előterjesztő azzal érvelt, hogy ha egy népcsoportot akarnak a maga kultúrájában megőrizni, akkor minimum a nevét úgy írják le, ahogyan ők használják. Végül angol írásmódban a "csango" formát fogadták el. Nagyon fontos megállapítása a dokumentumnak, hogy a csángók a magyar nyelv egy korai változatát beszélik. - Révész Máriusz képviselő arról számolt be, miként fogadták az Európa Tanács ajánlását az érintettek. Az idei csíksomlyói búcsú alkalmával beszélt erről Bartha Andrással, a moldvai csángó-magyarok szövetségének elnökével, Sógor Csaba szenátorral, akinek az RMDSZ-en belül feladata ennek az ügynek a folyamatos figyelemmel kísérése és Gergely István csobotfalvi plébánossal, aki rengeteget tett már a csángókért. Az érintettek óriási jelentőségűnek, nagyon komoly előrelépésnek tekintik az Ajánlás megszületését, de hogy ennek következtében a közeljövőben lesznek-e jelentős intézkedések a román állam részéről a csángók identitása megőrzése érdekében, szkeptikus hangot ütöttek meg, főleg az istentisztelet és az oktatás ügyét illetően. /Guther M. Ilona: A csángókról Budapesten. "Ahhoz, hogy egy nyelven beszélünk, vita nem férhet". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./"

"Chelaru tábornok, a nemzetvédelmi minisztérium vezérkari főnöke jelen volt, amikor is a Nagy-Románia Párt Antonescu mellszobrot avatott Bukarestben a Calarasi úti ortodox parókia előtti téren. Az avatóünnepségen szintén megjelent Corneliu Vadim Tudor pártelnök és Iosif Constantin Dragan is, aki a Vadim-féle és más nacionalista akciókat anyagilag támogatja. Antonescunak nem ez az első szobra az országban. Antonescu tettét, a zsidók tömegeinek kivégzését - rendszerektől függetlenül - próbálták eltussolni Romániában. Az ogyesszai vérengzésről Romániában szívesen megfeledkeznek. Köztudott, hogy a román hadsereg nagyobb erőkkel vett részt a szovjetek ellen a második világháborúban, mint a magyarok, akiket szívesen titulálnak ma is "Hitler utolsó csatlósainak". Az Antonescu-szoborállítást kényesebb kérdéssé teszi, hogy most rehabilitálják, illetve ismerik el Mihály király érdemeit a román kiugrásban. Nem nagylelkűségből, hanem azért, hogy Mihály újra segítsen a Nyugathoz kötődésben, mint azt a háború végén tette. Chelaru tábornok ezeket a diplomáciai vizeket zavarta, ezért visszafogott, szelíd korholásban részesült, és sikerült meggyőzni, jobb, ha most félreáll, s ezzel elkerülik a nemzetközi botrányt. /Sylvester Lajos: A marsall szobra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 12./ "

"Szégyentelen! Gyilkos! Menj Budapestre az egész nemzeteddel! Legyen már egyszer vége ezeknek a magyarokkal! Miért húzzátok mindig elő a kést ti, magyarok? Románia árulója lettél - mondta C.V. Tudor Frunda Györgynek a szenátusban, idézte az Adevarul. Ürügyül erre az szolgált, hogy a tervezett közkegyelmi törvény azokra is vonatkozna, akiket az 1989. decemberében Kézdivásárhelyen meglincselt, önkényeskedéseiről hírhedt milicista tiszt, Agache őrnagy, kirakatperében ítéltek el. Frunda György szenátor, az RMDSZ rendelkezésére álló időben elmondott - C.V.Tudor szenátor hisztérikus dühkitöréseitől mindegyre megszakított - politikai nyilatkozatában elmarasztalta a felszólalót magyarság elleni uszítás és a gyalázkodás tárgyában, részletezte a szóban forgó rendőrtiszt tárgyalásokon hitelesen bizonyított önkényeskedéseit, s a tényt magát, hogy a népharag akkori kitörései miatt az esetek döntő többségében még nyomozati eljárást sem indítottak. Noha a házszabály a politikai nyilatkozatok tekintetében nem ad módot a válaszadásra, előbb C. V. Tudor, majd Frunda szenátor is ismét szót kapott. A Maros megyei RMDSZ-szenátor bejelentette, hogy a történek alapján panaszt tesz a Szenátus Jogi és Mentelmi jogi Bizottságánál és értesíti az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének illetékeseit is. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 19. - 1991. sz./ "Az RMDSZ egy illegális szervezet, amelynek nincs szólásjoga a román parlamentben." - kiáltotta Vadim a szenátus ülésén. "Ha jól megnézed őt - tette hozzá -, látni fogod, hogy az ügyvédek talárja alól vér patakzik, az átkos magyar sovinizmus pedig román csontvázakon kúszik fel. A végletekig védelmezni vérszomjas gyilkosokat, pofátlanul és felsőbbrendűen sétafikálni Románia parlamentjében, ahogy azt Frunda György teszi, íme, a politikai terrorizmus hű tükre, amely e törvénytelen és románellenes szervezetet, az RMDSZ-t jellemzi", s ha "Orbán Viktor magyar igazolványt akar, akkor én is létrehozom a gyilkosok igazolványát". Mindezt C. V. Tudor, a Nagy-Románia párt elnöke mondta a szenátusban, Frunda György érvekre támaszkodva próbálta válaszát megfogalmazni, és ismét leszögezte: Aurel Agache a Ceausescu rendszer legagresszívabb eszköze volt Kézdivásárhelyen. "Sajnálom, hogy életét vesztette - tette hozzá, - de halálát saját maga készítette elő." Amire újabb szófergeteg következett: "Ön a lincselést igazolja, uram! - dörögte Vadim. - Ki készítette elő a halálát, te Frunda? Eridj, te, Budapestre!" Majd szimpatizánsainak biztató hangorkánja közepette beígérte: őszig elkészíti "Az RMDSZ romániai tevékenységének fekete könyvét." /Patália a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./"

"Nagy-Románia békés úton történő megteremtéséről és Erdély Magyarországgal szembeni megvédéséről beszélt Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke jún. 23-án Bukarestben, a párt fennállásának tízéves évfordulója alkalmából tartott ünnepségen. A pártvezér kitért a magyar státustörvényre, amely véleménye szerint egyet jelent azzal, hogy Magyarország hadat üzent Romániának. - Fegyvert ragadunk és megvédjük Erdélyt - nyugtatta meg híveit Tudor, hozzátéve, reméli, "idáig nem jutnak el a dolgok". A hallgatóság felállva, ütemes "egység" jelszó skandálásával ünnepelte Erdély megmentőiként a pártelnököt, valamint az NRP főtitkárát, Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert. /Vadim Tudor prédikációi. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./ Corneliu Vadim Tudor fényes politikai pályafutásáról készülő filmet is bemutatták az ünnepségen. Felszólalt maga a pártelnök is, kifejtette, hogy céljuk "békés úton elérni Nagy-Románia megteremtését, az egyesülést Moldáviával". A státustörvénnyel kapcsolatban hangoztatta: a magyarság megint az első számú közellenség (Nagy)Romániában A Nagy-Románia Párt öt cikkelyből álló "törvénytervezete" szerint a magyarságigazolvánnyal rendelkezők nem tölthetnek be köztisztségeket Romániában, ugyanis kettős állampolgárságúaknak tekintendők. Továbbmenve "külföldi állampolgárnak tekintendők mindazon személyek, akik élni akarnak a magyar státustörvényben foglalt kedvezményekkel". Továbbá azok a vállalatok, amelyek a státustörvény értelmében kedvezményekhez jutnának, ezután csak külföldi vállalkozásként működhetnének. A törvénytervezet "feloszlatna és alkotmányellenes cselekedetért ítéltetne el minden olyan szervezetet, amely magyarságigazolványokhoz szükséges ajánlásokat bocsát ki." /Bogdán László: A prédikációtól a diszkriminációig. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 27./ "