Kétnyelvű prédikációt terveznek május 13-án a pusztinai templomban, jelezte Berszán Lajos gyimesfelsőloki római katolikus pap. A Bákó megyei településen még mindig népes azok tábora, akik előítéleteket táplálnak a magyar nyelvű misével szemben. Ha a kétezer katolikus hívet és mintegy 350 magyart számláló település templomában megtarthatja prédikációját, Berszán Lajos lesz az első pap, aki Pusztinán Isten házában magyarul szól a hívekhez. A Berszán által vezetett Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumban ugyanis az a szokás, hogy a lelkész-igazgató sorra felkeresi a ballagás előtt álló diákok településeit, ahol ünnepi mise keretében búcsúztatja őket iskolájuktól. Aki Pusztinán anyanyelvű misét akart hallgatni, eddig Dani Péterné Nyisztor Ilona udvarára szorult. Legutóbb, húsvétkor több mint százan gyűltek össze az idős özvegyasszony portáján, hogy meghallgassák Palkó Ágoston gyimesbükki káplán prédikációját. A faluban mind a magyar misét követelők, mind a kezdeményezést ellenzők táborában akadnak olyanok, akik kételkednek abban, hogy néhány nap múlva a templomban magyarul is felcsendülhet a szertartás. Nyisztor Tinka, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége vallási ügyekért felelős vezetője szerint ég és föld a különbség Benchea plébános és elődje, Deac Eugen között. „Ha töri is a nyelvet, Benchea atya akkor is többnyire magyarul beszél a hívekkel. Ezzel szemben a régi káplán, Sabau Marius még azt is megtiltotta, hogy anyanyelvemen szóljak a gyermekekhez a templomban. Hasonlóan szélsőséges nézeteket vallott felettese, Deac is” – mesélte a csángómagyar szervezet vezetője. „Minden a bukaresti érsektől függ. Ioan Robu sajnos szélsőséges, nacionalista ember, aki hallani sem akar a magyar nyelvű misézésről” – állította Nyisztor. Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke és Nyisztor Tinka, a szervezet vallási felelőse a napokban Olaszországba indultak. Céljuk elkísérni Rómáig a moldvai magyar mise ügyéért zarándokútra kelt Ferkó Zoltánt. Az MCSMSZ hetekkel ezelőtt a Vatikánba küldött levelében kérte a küldöttség magas szintű hivatalos fogadását. /Szucher Ervin: Kételyek a mise előtt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

A Kolping-mozgalom a katolikus, családias és életre szóló tettekre késztető közösséget jelenti, fejtette ki Pál Csaba, a Gyulafehérvári Egyházmegyei Kolping Szövetség világi elnöke. A tagok az általuk szervezett csoportosulások tevékenységén keresztül keresztény szellemben szolgálják a köz javát. Nagy hangsúlyt kap a fiatalság továbbképzési lehetőségeinek megteremtése. Nyelvkurzusokat és számítógép-kezelői tanfolyamokat indítanak számukra. Vannak olyan szakterületek, ahol államilag elismert oklevelet tudnak biztosítani. A legjelentősebb változás az egyesület összetételében történt. A második világháború után a román állam által betiltott mozgalom 1991-ben újjáalakult. A Kolping-családok tevékenysége a helyi plébániákhoz kapcsolódik, és minden korosztály számára nyitott. /Szucher Ervin: Kolping: életre szóló közösség. = Krónika (Kolozsvár), máj. 4./

Május 17-én rajtol a szovátai Medve-tó 132. születésnapi rendezvénysorozata. A városháza nagytermében a Szovátán élő nyugalmazott mérnök, Kovács Mózes Ész Mózsi című könyvét mutatják be. Lesz gulyásfőzőverseny, harcművészeti bemutató, autós ügyességi verseny, erős emberek vetélkedője, néptánc, kézművesvásár és játszóház. /Szucher Ervin: Születésnap a szovátai Medve-tónál. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./

Marosvásárhelyre érkezett a Vatikánból kerékpárral visszatérő Ferkó Zoltán. Marosvásárhelyig 31 nap alatt összesen 2717 kilométert kerékpározott Ferkó Zoltán magyarországi tanár, aki a csíksomlyói búcsúra tart. Jövő héten a iasi-i római katolikus püspökségre látogat, és átnyújtja azt a beadványt, amelyet Rómában XVI. Benedek pápához is eljuttatott. Ebben a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetőivel együtt az anyanyelvű misék engedélyeztetését kéri a moldvai csángók számára. „Kerékpáros zarándokutam célja, hogy segítsek abban a küzdelemben, amelyet a csángó közösség hosszú ideje vív a magyar nyelvű misék bevezetéséért. Meggyőződésem, hogy annak, amit a Szentírás, az alkotmány és nem utolsó sorban a józan ész diktál, előbb-utóbb meg kell valósulnia” – adott hangot reményének a 31 éves fiatalember, aki két éven keresztül a Bákó megyei Lábnyikon tanított magyar nyelvet. Ott ismerkedett meg az ellentmondásos helyzettel, hogy az egész faluban magyarul beszéltek – egyetlen hely kivételével. „Ez a hely sajnos a templom. De a Vatikánból kapott biztatások után remélem, hogy a felemás helyzet megoldódik” – mondta el Ferkó Zoltán. Tőkés András, a Bolyai Farkas Elméleti Gimnázium tanárának osztálya a város maroskeresztúri bejáratánál várta a zarándokot. A főtéren összegyűltek autogramot kértek Ferkó Zoltántól. A helyszínen pillanatok alatt megjelenő közösségi rendőrök a magyarországi állampolgár útlevelére voltak kíváncsiak. A rendfenntartók ellentmondást nem tűrő hangnemben felkérték, hagyja el a város főterét, és amennyiben a fogadtatására érkezőkkel akar beszélgetni, menjen be a plébánia udvarára, ahol Csató Béla főesperes várja. Az újságíró érdeklődésére, hogy Romániában melyik törvény alapján utasítanak ki közterületről valakit, aki a járókelőkkel és az újságírókkal beszélget, a közösségi rendőrök nem tudtak választ adni. „Nem az a baj, hogy az újságírókkal beszélget, hanem az, hogy sokan gyűltek össze” – próbált érvelni a mintegy tíz-tizenkét fős tömegre mutatva Moldován Péter közösségi rendőr, aki szerint a megjelentek nem kértek a városházán gyülekezési engedélyt. Kiss Dénes szervező azonban bemutatta az okiratot, melyben időben a helyi rendőrség tudomására hozták, hogy Ferkó Zoltán – a forgalmi tilalomra való tekintettel kerékpárját maga előtt tolva –a főtérre érkezik. /Szucher Ervin: Kérdőre vont zarándok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

A politikai alapon történő pénzelosztás volt a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) tisztújítással egybekötött szovátai közgyűlésének visszatérő motívuma. A felszólalók közül többen is bizalmatlanságuknak adtak hangot az Erdély FM rádióadó létrehozásának és támogatásának körülményeivel kapcsolatban. Reagálásában Kelemen Hunor, a Communitas Alapítvány sajtó szaktestületének elnöke többnyire kitérő válaszokat adott. Ambrus Attila, a MÚRE újraválasztott elnöke szerint a médiaműhelyek képviseletét nem a MÚRE-nak, hanem a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesületének (RMLE) kell ellátnia. Ambrus javasolni fogja, hogy a MÚRE lépjen ki a Communitas Alapítvány sajtó-szaktestületéből, és helyét adja át a lapkiadók egyesületének. /Szucher Ervin: A MÚRE kilépne a Communitasból. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./ Újabb három évre Ambrus Attilát, a Brassói Lapok főszerkesztőjét választotta meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete elnökének a közgyűlés. A szovátai tisztújítás további eredménye: ügyvezető maradt Karácsonyi Zsigmond (Népújság), írott sajtóért felelős alelnök Makkay József (Erdélyi Napló), audiovizuális alelnök László Edit (Marosvásárhelyi Rádió) lett. A szakmai-oktatási szakbizottságot Simonffy Katalin (Román Televízió), a sajtójogi- és érdekvédelmi szakbizottságot Mózes Edit (Népújság), a gazdasági szakbizottságot Bálint Zsombor (Népújság), a médiapolitikai szakbizottságot Csép Sándor (nyugdíjas), a szociális és tagságkezelő szakbizottságot Vajda György (Népújság) vezeti a következő három évben. /P. L. Zs. : Részben új vezetőség az újságíró egyesületben. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./ Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője elmondta: áldatlan helyzet alakult ki a romániai magyar sajtó és az RMDSZ viszonyában. Az RMDSZ-t bíráló romániai magyar lapok kegyvesztetté válnak, sem közalapítványi támogatást nem kapnak, sem az RMDSZ-től függő reklámmegrendelésekhez nem jutnak hozzá. Csép Sándor szintén kritizálta az RMDSZ-nek az audiovizuális sajtót uralni próbáló törekvéseit. /MÚRE-közgyűlés Szovátán. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 30./

Bulevardul Cetatii sétány – áll a Marosvásárhelyen újonnan kihelyezett utcanévtáblán, amelyet kétnyelvűnek szánt a helyi önkormányzat. Az RMDSZ-frakció a tanács ülésén akar elégedetlenségének hangot adni. Az RMDSZ-es városatyák szerint Dorin Florea polgármester és hivatala sorozatosan megtagadja a határozatba foglalt kétnyelvűség alkalmazását. A Vár sétány kétnyelvű utcanévtáblájának a kifüggesztéséről például már két éve döntött a tanács, s csupán a civil szervezetek többszöri felszólítása után helyezték el a táblát, amely ráadásul nem is tartalmazza az utca magyar elnevezését. Az általa aláírt és közzétett hirdetésekben Dorin Florea következetesen a korábbi elnevezést, a Ion Antonescu tábornok utcát használta. Benedek István frakcióvezető úgy vélekedett, amennyiben a polgármesteri hivatal nem hajlandó betartani az önkormányzati határozatot, az RMDSZ feljelentést tesz a közigazgatási bíróságon. /Szucher Ervin: Egynyelvű a kétnyelvűség Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

A Beszterce-Naszód megyei Óradnán egyre csökken a magyarok száma. A helyiek és környékbeliek nagy része Olaszországban és Spanyolországban keresi a boldogulást – panaszolta a plébános. A magyarok döntő része csaknem teljesen áttért a román nyelvre. Bauer Ilona tanárnő is alátámasztotta: az emberek nem hajlandók magyarul beszélni. A tanárnő mindent elkövetett az 1965-ben eltörölt anyanyelvű oktatás pótlása, majd helyreállítása érdekében. Előbb fakultatív nyelvórákat tartott, csoportokat szervezett, majd a rendszerváltás után az iskolai magyar tagozat visszaállításáért küzdött. A plébánia mellett Óradnán a közösségnek sikerült felépítenie a Reményik-házat, melynek befejezése még legalább 30 ezer új lejt igényel. Az óradnai katolikusoknak sikerült megjavíttatniuk a templom harminc éve elnémult orgonát. /Szucher Ervin: Elhal az anyanyelv Óradnán? = Krónika (Kolozsvár), jún. 1./

A város multikulturalitására hivatkozva, csakis paritásos alapon tudja elképzelni az emlékművek állítását Marosvásárhelyen Dorin Florea polgármester. Az elöljáró kijelentette: neki semmi kifogása az ellen, hogy az önkormányzat „valamilyen magyar költőnek” szobrot szavazott meg, de a hagyomány és a jóérzés jegyében ezzel egy időben emeljenek szobrot „a másik fél” történelmi képviselőjének is. Azzal, hogy a múlt heti tanácsülésen egyhangúlag megszavazott Aranka György-szobrot össze szeretné kapcsolni egy román személyiség emlékművével, Florea önmagának mond ellent. A vásárhelyi elöljáró három évvel ezelőtt a nagy-romániás politikusokkal együtt vehemensen támadta az RMDSZ tanácsosait, mivel azok a paritásos rendszerhez ragaszkodtak. Dorin Florea a már megszavazott Bodor-kút visszaállítása kapcsán is rosszallását fejezte ki. Mint mondta, az egykori zenélő kutat nem szabad eredeti méreteiben elkészíteni. Florea szerint amennyiben a főtér alsó végéből elköltöztetik az ismeretlen katona szobrát, helyébe csakis az Erdélyi Iskola képviselőit ábrázoló műalkotást tudná elképzelni. Marosvásárhely főterén jelenleg csupán román vonatkozású szobrok állnak; az első és második világháború után innen eltávolított műalkotások közül egyet sem állítottak vissza. /Szucher Ervin: Egy szobor ide, egy oda? = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./

Borbély László miniszter bejelentette, indul a jövőre esedékes marosvásárhelyi polgármester-választáson. Reméli, a román lakosság is meggyőződik arról, hogy egy polgármester nem feltétlenül attól jó, hogy román nemzetiségű. Borbély László úgy érzi, elég volt tizennyolc év Bukarestben. /Szucher Ervin: „Nem félek a megmérettetéstől” = Krónika (Kolozsvár), jún. 11./

A kudarccal végződött márciusi vizsga után ezúttal sikerült betölteni a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház tagozatvezetői tisztségét. A minisztérium az egyetlen jelentkezőt, a Sepsiszentgyörgyön élő Kövesdy István rendezőt készül kinevezni a Tompa Miklós Társulat élére. A társulatot három éve, ideiglenesen a gazdasági igazgató, Kárp György színművész irányítja. Kövesdy István elmondta, azok közé tartozik, akik régóta és aggódva követik a lejtőn egyre lennebb csúszó vásárhelyi színház sorsát. Marosvásárhelyen egy épületben két színház működik, ezért mindenekelőtt át kell szervezni, és új alapokra kell helyezni az intézményt, nyilatkozott terveiről. A közös költségvetés szétválasztása, a társulatok közötti egyezség papírra fektetése a jelenleginél nagyobb autonómiát biztosítana a magyar tagozat számára. Kövesdy a Tompa Miklós Társulatnál egyszer rendezett, és akkor nagyot bukott. Szerinte az őt szabotáló társulat buktatta meg a darabot. Bízik abban, hogy a mostantól kezdődő együttműködés eredményesebb lesz. Nincs benne semmiféle bosszúvágy. /Szucher Ervin: „Nem a bosszú vezérel” = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

Egyre kisebb az esélye annak, hogy a marosvásárhelyi Szent György utcai egykori református leányiskola épületében újból egyházi tanintézet kapjon helyet. Az épületet az egyház egy vállalkozónak adná ki. A befektetőre hárulna a düledező ingatlan teljes felújítása és kibővítése. „A marosvásárhelyi történelmi egyházak három nagy iskolaépületet kaptak vissza: a jelenlegi Bolyai, az Unirea és a Művészeti Gimnáziumot. Bár ne lenne így, de a város magyar fiatalsága sajnos elfér ebben a három ingatlanban. Egy negyediket már nem tudnánk fenntartani, annál is inkább, mivel a feljavítására mintegy kétmillió euró szükséges” – nyilatkozta Lakatos Péter, a tíz marosvásárhelyi református gyülekezet kuratóriumának elnöke. Ötvös József esperes szerint viszont a visszaszerzett épületnek oktatási és kulturális célokat kellene szolgálni. /Szucher Ervin: Befektetőkben bízik az egyház. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./

Marosvásárhely RMDSZ választmányának június 22-én tartott rendkívüli, bővített ülésén Csegzi Sándor Borbély Lászlóval szemben 23 szavazattal, húsz ellenében szerezte meg a városi szervezet bizalmát. „A munkám a programom” – összegezte Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere azokat az érveket, amelyekkel sikerült meggyőznie a választmányt arról, hogy a testület, Borbély László regionális fejlesztési miniszter ellenében az ő jelölését fogadja el Marosvásárhely polgármesteri tisztségére. A szavazatukkal Borbélyt támogató választmányi tagok szerint a jelenlegi alpolgármester hétéves városvezetői tevékenysége során nem mutatott fel semmilyen, a magyar közösség számára előnyös eredményt, ugyanakkor alárendelt szerepet játszik Dorin Florea demokrata párti polgármesterrel szemben. Csegzi nem tartja valószínűnek, hogy az RMDSZ felsőbb fórumai felülbírálhatják a választmány jelenlegi döntését. A választmány döntését Borbély László nem kívánta kommentálni. /Bögözi Attila: Csegzi legyőzte Borbélyt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ A Krónikának nyilatkozó Borbély furcsállotta, miként születhetett ilyen eredmény, ugyanis őt jóval több körzet támogatta, mint vetélytársát. Csegzi elmondta: sokkal simább győzelemre számított. A választmány elnöke, Pokorny László leszögezte: „Ez az alapszabályzatnak megfelelő, korrekt és megkérdőjelezhetetlen procedúra, amelynek eredményét senki nem vonhatja kétségbe. ” Csegzi bármilyen elvszerű megmérettetéssel egyetért, reméli, hogy minden vásárhelyi magyarral sikerül elfogadtatnia magát. /Szucher Ervin: Meglepetés Vásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

Közel félszáz család kilakoltatására készülnek a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Az udvaron lévő egyszintes ingatlanokban az intézmény vezetősége fogászati, illetve gyógyszerészeti központot szándékozik kialakítani, a főútra nyíló tanári lakásokba pedig a könyvtárat költöztetnék. Az érintettek, akiknek jelentős része egyedülálló, idős, beteges személy, tehetetlenül fogadták a hírt. A felszólítottak zöme valamikor az egyetem alkalmazottja volt, a szerződésben sehol nem szerepelt olyan kitétel, miszerint nyugdíjba vonulásuk után kötelesek lennének átadni a szolgálati lakást. Dr. Constantin Copotoiu rektor és dr. Florentin Buicu gazdasági igazgató csak Ciprian Dobre prefektus és Borbély László miniszter közbenjárására volt hajlandó a márciusban lejárt szerződések nagy részét előbb két hónappal, majd egy évvel meghosszabbítani. Az érintettek között akad olyan is, akinek még nyáron el kell hagynia a lakását. A 97 éves Dóczy Pál professzor még az ágyból sem tud felkelni. /Szucher Ervin: A szolgálati lakás ára. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

Kizárólag az állam hivatalos nyelvén készítteti el az új utcanév-táblákat Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester. Megjegyezte: „legfeljebb a magyarok kedvéért a román név után odaíratjuk az utca szócskát”. Arra a felvetésre, hogy mit tesz, ha az RMDSZ-többségű önkormányzati testület a valós kétnyelvűség mellett dönt, Florea úgy vélekedett, nincs szüksége tanácsi határozatra, a problémát polgármesteri rendelettel is meg tudja oldani. „A két alpolgármester és az önkormányzat RMDSZ-es frakciója ragaszkodik a valós kétnyelvűséghez” – nyilatkozta a Krónikának Bakos Levente. Az alpolgármester pontosította a város utcanévjegyzékét, és egy szakértőcsoport segítségével lefordíttatta a magyar megfelelővel még nem rendelkező utcaneveket is. Bakos szeretné, ha a tanács még e heti ülésén elfogadná a jegyzéket, de a napirendet összeállító polgármester nem terjesztette a megvitatandó tervezetek közé. /Szucher Ervin: Vitatott kétnyelvűség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./

E hét végén Marosvásárhelyen is elkezdődik a belső népszavazás a Székelyföld önrendelkezéséről, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség és az RMDSZ összefogásával. Az RMDSZ városi szervezetének vezetői és a körzeti elnökök támogatásukról biztosították a népszavazás kezdeményezőit, ami a megyei vezetés nemtetszését váltotta ki. A közös összefogástól 40 ezer szavazat begyűjtését várja az SZNT elnöke, Fodor Imre. Fodor örvendetesnek tartja, hogy az RMDSZ helyi vezetőit nem kellett sokat győzködni az ügy felvállalása érdekében. Brassai Zsombor megyei ügyvezető alelnök kifejtette, hogy a marosvásárhelyi RMDSZ-szervezet nem konzultált a megyei vezetőséggel. Pokorny László, a marosvásárhelyi választmány elnöke viszont cáfolta Brassai kijelentését, mondván, hogy időben a megyei vezetőség tudtára adták a városi szervezet álláspontját. Gál Éva, az RMDSZ városi ügyvezetője emlékeztetett, a szervezet három évvel ezelőtti, választási jelszava ez volt: Együtt az autonómiáért! Marosvásárhely román politikai alakulatainak vezetői nem örülnek a fejleményeknek. Dorin Florea, a város polgármestere, aki egyben a Demokrata Párt megyei szervezetét vezeti, alkotmányellenesnek tartja a referendumot, amely szerinte „a hagyományos román–magyar barátság” megmérgezéséhez vezethet. „Őszintén szólva undorral tekintek erre a provokációra” – jelentette ki Florea. /Szucher Ervin: SZNT–MPSZ–RMDSZ: együtt az autonómiáért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./

Danuta Hübner uniós biztos egyetért a romániai fejlesztési régiók átrajzolásával Támogatja a jelenlegi romániai fejlesztési régiók átrajzolásának és átalakításának gondolatát Danuta Hübner. 2009-ig nem támogatja a nyolc romániai fejlesztési régió átrajzolását, de később mindenképp szükségesnek tartja ezek átalakítását. Hübner egyetértett azzal, miszerint a jelenlegi, túlméretezett, a történelmi hagyományokat és földrajzi logikát mellőzve kialakított régiók közép- és hosszú távon működésképtelenek. Borbély László miniszter örvendetesnek nevezte az európai biztos hozzáállását. /Szucher Ervin: Több régióra van szükség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./

A Nox együttes fellépését visszamondó Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda ismét karcsúsíthat az Ars Hungarica – Magyar Hét programján, amelyből várhatóan más magyarországi fellépőket is ki kell iktatnia. „Közel 50 ezer eurónk hiányzik a mintegy 290 ezer eurós költségvetésünkből. Ez pontosan az a rész, amelyre magyarországi intézmények, alapítványok részéről számítottunk” – jelentette ki Serfőző Levente. A magyarországi illetékesek részéről az ígéretek be nem tartása vagy elodázása odavezetett, hogy a magyar jellegű kulturális programok szervezőiként máig nem fizették ki teljesen a márciusi magyar napokra érkezett előadókat, például a Győri Balettnek még mindig tartoznak 5000 euróval. Nagyszebenben augusztus 23-án telt házas stadiont remélnek az István, a király című rockopera bemutatóján. A produkcióban Budapesten élő marosvásárhelyi színészek és a nagyváradi színház Szigligeti Ede Társulatának tagjai is fellépnek. A 120 tagú tánccsoportot az öt erdélyi hivatásos együttesből válogatták. Meg sem kezdték a Petőfi parkba elképzelt erdélyi pavilon ácsolását, máris baj van. Nagyszeben magyar közösségének kezdeményezésére készülő pavilon körüli jogi és adminisztratív jellegű viták miatt Klaus Johannis polgármester csak ideiglenes engedélyt adott ki. A város magyarsága viszont azt szeretné, ha a parkban a pavilon konferenciateremmel és kiállítótérrel rendelkezne. „Műépítészként úgy vélem, a pavilon végleges épületként is megállná a helyét” – fejtette ki a véleményét a város főépítésze, Guttman Szabolcs, akinek csatát kellett vívnia a polgármesterrel. Hasonlóan vélekedett Durbák Eszter miskolci építész is, aki hónapok óta /Szucher Ervin: „Karcsúsodhat” a szebeni magyar hét. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./

Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke, egy hete bejelentette, hogy valószínűleg közvélemény-kutatás alapján állítanak Marosvásárhelyen polgármester-jelöltet. Ezzel szemben az RMDSZ szabályzata szerint a jelöltet a városi szervezetnek kell megneveznie. Előzőleg választmányi ülés titkos szavazásán Csegzi Sándor alpolgármester 23-20-as arányban nyert Borbély László fejlesztési miniszter ellen. Csegzi Sándor kijelentette: számított támadásokra, de különösebben nem zavarja a megyei szervezet által kitalált újabb „vizsgatétel”. „Az RMDSZ-nek tisztán ki kellene mondania: nem ezt vártuk a voksolástól!” – jelentette ki Andrássy Árpád, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) jegyzője. Izsák Balázs, a szervezet alelnöke leszögezte, az SZNT nem kíván beleszólni az RMDSZ jelöltállítási módszerébe. Magánemberként viszont Izsák hangsúlyozta, hogy Borbély László jobban tenné, ha visszavonulna a társadalmi és politikai életből. Ezt Borbély népszerűtlenségével és sorozatos kudarcaival indokolta. A város egykori polgármestere, Fodor Imre, az SZNT országos elnöke szerint az lenne a tisztességes, ha az RMDSZ vezetősége tiszteletben tartaná a választmány szabályszerű döntését. Fodor ugyanakkor cáfolta a Népújság által neki tulajdonított kijelentést, miszerint „amennyiben valóban azt akarjuk, hogy Marosvásárhelynek magyar polgármestere legyen, s valóban le akarjuk győzni Dorin Floreát, akkor Borbély Lászlóra van szükség”. /Szucher Ervin: Játék közben módosítana szabályt az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

Immár másodszorra kerül a földre II. Rákóczi Ferenc szobra a marossárpataki szoborparkban. Miholcsa József képzőművész felháborodottan vette tudomásul, hogy a marossárpataki önkormányzat hanyagsága miatt kőből faragott műve alatt elkorhadt és megrogyott az évek óta szolgáló, ideiglenes nyárfa talapzat. A Marossárpatakra költözött művész által létrehozott szoborparkban eddig egyetlen alkotás sem került végleges talapzatra. Ennek tudható be, hogy az erdélyi fejedelem szobrát évekkel ezelőtt egyszer már ledöntötték. Miholcsa József elmondta: „A szoborpark valamennyi alkotását felavatásuk után átadtam az önkormányzatnak. A helyhatóságoknak kötelessége lett volna a szobrok sorsáról gondoskodni. Sajnos azok hosszú évek óta ideiglenes, fából ácsolt talapzaton állnak. Annyi történt, hogy a hónapokkal ezelőtt a Krónikában megjelent riport nyomán a polgármester kitakaríttatta a parkot. ” Miholcsa József őszig elkészíti és átadja az önkormányzatnak báró Kemény János mellszobrát. A művész számos köztéri szobra látható a marosvásárhelyi Állatkert, Kézdivásárhely, Székelykövesd, Gyergyószentmiklós, Torja és Makó terein. A népi kultúra és regevilág, az ősi népművészeti elemek tárházából merítő művész alkotásaiból szoborpark jött létre Marossárpatak főterén. A művész Erdély fejedelmeiről megmintázott sorozata évről évre új alkotással bővül. /Szucher Ervin: Földön a Rákóczi-szobor. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./

Ismeretlen tettesek eltüntették az első magyar tragikaként számon tartott Kántorné Engelhardt Anna /1791-1854/ marosvásárhelyi sírjáról a színésznőt ábrázoló bronzplakettet. Szekeres Erzsébet, a plakettet állító Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület elnöke valószínűnek tartja, hogy Izsák Márton néhai szobrászművész 1993 júliusában felállított alkotását nem sírgyalázók, hanem ócskavasgyűjtők feszítették le. Kántorné Engelhardt Anna volt a Bánk bán első Gertrudisa az 1833-as kassai bemutatón. A római katolikus temetőben található jeltelen sírjára színésznőtársa, Prielle Kornélia emeltetett síremléket. /Szucher Ervin: Ellopták Kántorné bronzplakettjét. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./

Az Erdélyi Kárpát-Egyesület az idén a Maros megyei Vármezőre hívta össze a szervezet tagjait, akik másfél napos esős idő után négy napon keresztül kirándulgathattak a környéken. Több mint ezren vettek részt az augusztus 5-én zárult EKE-táborban. „Az EKE egyetlen szervezete sem jelezte, hogy jövőre felvállalná a szervezést” – jelezte Velicsek Éva, az esemény egyik főszervezője. Szerinte a legnagyobb gondot éppen az okozza, hogy sikere miatt az évi vándortábor túlnőtte magát. Az utóbbi években az EKE-seknek egyre nehezebben sikerült a több száz sátor felhúzására alkalmas telket bérelniük. Lukács József, az Erdélyi Kárpát-Egyesület országos vezetője szerint nincs ok az aggodalomra, több mint valószínű, jövőre is lesz vándortábor. /Szucher Ervin: Nem lesz jövőre EKE-tábor? = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./

Maroshévízen a reformátusok kétszeres hátrányban vannak: etnikai és vallási kisebbségben élnek. Számuk alig haladja meg a hatszázat. Az itteni magyar reformátusok nagy részét a hatvanas évek iparosítási szele fújta ide. Balla Árpád lelkész elmondta, hogy hívei a szegények közül kerülnek ki. Maroshévíz a székelyföldi román ortodoxia egyik központjának számít. A település már a hetvenes években a magyarellenesség egyik fészkének számított. A helyzet most sem idillikus, de sokat változott. A református parókián szegénykonyha működik, ahol nemzetiségi és felekezeti megkülönböztetés nélkül minden rászorulót segítenek Az önkormányzat egyetlen fillérrel sem támogatja a szociális tevékenységet. /Szucher Ervin: Gyülekezeti ház épül. = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./

Ha a budapesti mozik vállalják a Wass Albert életéről szóló dokumentum-játékfilm bemutatását, úgy még az idén műsorra kerülhet Koltay Gábor legújabb alkotása. Az ismert rendező a napokban fejezte be a mű erdélyi képsorainak forgatását. A filmesek a mezőségi Cegétől és Vasasszentgotthárdtól a Bánffy-vadászházig számos helyszínt bebarangoltak. A hasonló stílusban készült Trianon és Horthy című filmek szerzője, Koltay Gábor elmondta, hogy tervei szerint októberre elkészül a két és fél órás alkotás. Koltai először játékfilmben gondolkozott, de támogatás hiányában kénytelen volt lemondani eredeti tervéről. „Hiába telt el tizenhét év a rendszerváltás óta, a játékfilm elkészítéséhez szükséges két-háromszáz millió forintból egyetlen fillért sem kaptam. Tudomásul véve az illetékesek hozzáállását, kénytelen voltam átértékelni az elképzelést és a hagyományos játékfilm helyett a játék- és a dokumentumfilm közötti átmenetet választottam” – mesélte. A film főhőse egy fiatal színész, aki szeretné megismerni Wass Albertet és a körülötte folyó vitát. Irodalmárokat, történészeket keres fel, ellátogat Erdélybe, találkozik és elbeszélget az egyszerű román parasztemberekkel. A dokumentumfilmben a főszereplő beszélget Raffay Ernő történésszel, Pomogáts Béla, Medvigy Endre, Takaró Mihály, Márkus Béla és Nagy Pál irodalomtörténészekkel, Bartha József holtmarosi református lelkésszel, Kincses Előd marosvásárhelyi jogásszal, valamint Vekov Károly kolozsvári történésszel, az egyetlen emberrel, aki a Szekuritáté irattárában áttanulmányozta a Wass Albert koncepciós peréről készült iratcsomót. Koltay sajnálatára az ellenkező vélemények képviselői csak közvetett módon szólalnak meg a filmben. „Azok közül, akik a mai napig is a legcifrább jelzőkkel illetik Wass Albertet, sajnos egyik sem vállalta, hogy megjelenjen a filmben. Az ő véleményüket máshol megjelent tanulmányaikból, újságcikkeikből fogom idézni” – sajnálkozott a rendező. Nem árulta el, kik fogják képviselni az „ellentábort”, az információk szerint a filmben mások mellett Tamás Gáspár Miklós és Cs. Gyimesi Éva a témát érintő régebbi nyilatkozatai is megjelennek. Koltay legutóbbi alkotásainak – a trianoni békeszerződésről, illetve Horthy Miklós kormányzóról szóló filmjeinek – jelentős közönségsikere volt, mégis kevés mozi tűzte műsorára az alkotásokat. „Budapesten a Horthyt csak az Uránia mutatta be, a Trianont is alig merték levetíteni. Biztos vagyok benne, hogy ezúttal is akad mozi, ahol, ha nem egyéb, a közönség nyomására fogják műsorra tűzni. Erdélyben meg ott vannak a templomok, a parókiák, és különben is, az itteni emberek megtalálják a módját annak, hogy megszerezzék a filmet – bizakodik a történelemből ihletődött alkotásaival sokak szemében szálkát jelentő rendező. – Számomra már az is jelzésértékű, hogy amikor felhívást tettem közzé a hiányzó forintmilliók begyűjtésére, rengetegen jelentkeztek. A névtelen adakozók 10 ezer forinttól egészen a milliós összegig nagyon sok pénzt felajánlottak. ”Koltay szomorúnak tartja az anyaországi hatalom merev, elutasító hozzáállását Wass Albert személyéhez. /Szucher Ervin: Kamerával Wass Albert nyomán. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./

Augusztus 19-én Ramnicu Valcea baptista templomában megtartották a Regáti Magyarok Szórványtalálkozóját. „Ennyi magyar élne itt lent, Olténiában?” – csodálkoztak a megjelentek. A magyarázatot a kommunista rendszer idején szülőföldjüktől messzire szakadtak szórványsorsa nyújtja. A valceai, craiovai, motrui, ploiesti-i, orsovai, szörényvári és Targu Jiu-i magyarok sokáig jóformán nem is tudtak egymásról. Egyesek tudatosan nem vállalták identitásukat, mások férjhez menésük utáni, megváltozott vezetéknevük mögött rejtőztek. Megtörtént, hogy szomszéd a szomszédról, munkatárs a munkatársról nem tudta, hogy magyar. Az ország déli részén élő magyarokat megyehatárok és százával mért kilométerek választják el, de összeköti őket újrafelfedezett identitástudatuk. A hétvégi regáti szórványtalálkozóra közel kétszáz magyar jött el az Ókirályság több településéről. Egyesek Erdélytől távol született gyerekeikkel is magyarul beszélnek, mások számára a tavaly először megszervezett találkozó az anyanyelvhez és kultúrához fűző egyetlen, hajszálvékony kötelék. A valceai román baptistáktól kölcsönkapott templomban a helyi nyugalmazott tanítónő tolmácsolásában felhangzott a Szózat. Tízéves fennállását ünneplő Ramnicu Valcea-i református gyülekezet. Az Erdélyi Református Egyházkerület és a brassói egyházmegye segítette őket. Lelkészeket küldtek Olténiába, akik talpra állították a református gyülekezeteket. A magyarok felkutatása 1996-ban kezdődött el a térségben, majd 1997-ben, Csiha Kálmán püspöksége alatt megalakult az első valceai református gyülekezet. Egy év múlva létrejött a motrui és a Targu Jiu-i, 2000-ben pedig a craiovai. Az egyház képezte az RMDSZ helyi szervezeteinek melegágyát is. Targu Jiun a héten RMDSZ-székházat avatnak. Ugyanitt román nemzetiségűek is beléptek a szövetségbe, alelnöki tisztséget is szerezve. „Kik voltunk eddig mi itt?” – tette fel a kérdést Farkas Béla dési származású, évtizedek óta Valceán élő hidrológus. „Kallódó Erdély-darabok”, ahogy egyszer volt lelkészük, Kovács István fogalmazott. „Sokan közülünk utólag ismerik be: életük nagy tévedése az volt, hogy vegyes házasságban élve, nem tanították meg gyerekeiket magyarul” – vélekedett Zsold Béla Bukarestben szolgáló lelkipásztor. „Gorj megyében például a 630 magyar nemzetiségű lakos többsége a bányavidékre telepedett férfi. Ám egy férfinak mindig nehezebb megtanítani a saját anyanyelvére a gyermeket, mint egy nőnek. Éppen ezért nyelvkurzusokat kellene szervezni” – fejtegette Serbanoaica Ilyés Klára, az RMDSZ Targu Jiu-i szervezetének elnöke. A ma is székely tájszólásban beszélő asszonyt büszkeséggel tölti el, hogy oltyán férje nemcsak megtanult magyarul, de ő is felvette párja vezetéknevét /Szucher Ervin: Megtartották a Regáti Magyarok Szórványtalálkozóját. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./

Marosvásárhelyen augusztus 21-én végre felkerült a „Református Kollégium” felirat az iskola visszakapott épületére. A román és magyar felirat között ismét helyet kap a több száz éves iskola címere is. A hosszas engedélyeztetési folyamat végigjárása után a visszahelyezés sem ment akadálymentesen. Székely Emese igazgatónő szerint éppen ideje volt tudatosítani, hogy a sokak által Bolyai Farkas Gimnáziumként emlegetett iskola épületében évszázadokig a Református Kollégium működött. A címer visszahelyezési gondolata a Bolyai Farkas Gimnázium és a Református Kollégium Öregdiákok Baráti Körének a vezetőségi tagjaiban született meg. Kirsch Attila, a szervezet elnöke úgy véli, hogy az iskola címerének fél évszázad utáni visszaállítása és felavatása méltó momentuma az augusztus 24-én kezdődő világtalálkozónak. Szintén a háromnapos ünnepélyre az iskola megjelenteti a Tablók Könyve című kiadványát, amely az 1860-tól 2007-ig készült osztálytablókat örökíti meg, összesen 163 tabló reprodukcióját. /Szucher Ervin: Címer a Bolyaira. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./

A Szeben megyei Mihályfalván a magyar oktatást vállalta fel a falu lelkésze és felesége. Az óvónő és lelkész férje öt évvel ezelőtt ők indította újra az anyanyelvű oktatást. „Akár az első osztályt is újraindíthattuk volna, tavaly volt is négy iskolás korú gyermek, de a tanfelügyelőség nem engedélyezte. Akkor azt mondtuk, sebaj, naponta bevisszük a gyerekeket Kiskapusra, de ebbe már a szülők nem egyeztek bele” – mesélt a tavalyi kudarcról Zsebe Ildikó óvónő. Férje, Zsebe Attila gyermekhittanóráit az anyanyelv alapvető ismereteivel, majd a magyar irodalom és a történelem játékos tanításával gazdagítja. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a vegyes házasságból származó, ortodoxnak keresztelt gyermeket is magyar óvodába küldik. Mihályfalva magyarságát – két-három, Bólyáról áttelepült katolikus kivételével – százhuszonhárom református képezi. A bibliaórákat az óvodástól a nyolcadikosig minden magyar gyermek látogatja. Aktív a többnyire idősek alkotta kórus is. A holland protestánsoknak köszönhetően a parókia udvarán háromszintes gyülekezeti ház épül. /Szucher Ervin: Mihályfalvi remények. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./

Főtéri bulival, közvélemény-kutatással, Republic-koncerttel és a nulladik szám megjelenésével indul szeptember 2-án, vasárnap a Vásárhelyi Hírlap. Maros megye új, magyar nyelvű napilapja. Farczádi Attila főszerkesztő szerint a lap kevesebbet politizál, és többet foglalkozik az olvasók társadalmi gondjaival. A hétfőtől csütörtökig 16, pénteken 20 oldalon megjelenő lapot többnyire a Népújságnál is megfordult újságírók írják-szerkesztik. Az Albert András és Petroczky Géza tulajdonában lévő Vásárhelyi Hírlapot az első héten 25 ezer példányban, ingyen terjesztik, szeptember 10-étől pedig ötezerre csökkentik az eladásra kínált lapok számát. A két székelyudvarhelyi vállalkozó az elmúlt években Hargita megye két régiójában indított napilapot: az Udvarhelyi Híradót és a Csíki Hírlapot. A lap politikai irányvonalát illetően Farczádi Attila elmondta, a befektetők anyagi háttere megengedi, hogy „ne szoruljanak egyetlen párt vagy politikus támogatására sem”. „Bárhol dolgoztam, mindig a kiegyensúlyozottság híve voltam. Nem mi fogjuk megírni, hogy ki a jó és ki a rossz, ezt majd az olvasóink döntik el. Attól sem kell tartani, hogy az RMDSZ-t ha kell, ha nem, dicsérjük” – nyilatkozta. Farczádi cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint a három hírlapot birtokoló cég Verestóy Attila tulajdonában lenne. Farczádi Attila a héten lemondott a szintén marosvásárhelyi Központ című hetilap vezetéséről. – A lap felelős szerkesztője Bálint Zsombor. /Szucher Ervin: Új napilap Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./

Újra hallat magáról Kiss Kálmánék különböző néven jelentkező alakulata. A Romániai Székelyek Szövetsége úgy véli, hogy az RMDSZ „hegemóniát teremtett” és „szennyezi a közvéleményt” azzal, hogy felajánlotta a második helyet az EP-listáján Tőkés László püspöknek, bár nem biztos, hogy ez befutó hely lesz. A Romániai Székelyek Szövetsége felhívást intézett a parlamenti pártokhoz, hogy az új választási rendszert bevezető törvény megszavazásakor „többé ne engedje meg nem demokratikus kedvezmények beszivárogtatását” azon paragrafusok közé, amelyek a kisebbségek parlamenti és helyi választásokon való részvételéről szólnak. A szövetség azt állítja, hogy léteznek érdekkörök az RMDSZ-en belül, amelyek mesterségesen fenntartották maguknak a jogot, hogy az erdélyi magyarságot képviseljék, bár a támogatottság 50 százalék alá csökkent. Kiss Kálmán, a Romániai Székelyek Szövetségének elnöke azt állítja, hogy Markó Béla alakulata azt a második helyet ajánlotta fel Tőkés László református püspöknek, a „legmegbecsültebb és legnépszerűbb magyarnak”, az EP-listáján, amelyet „még elméletileg” sem lehet biztos befutó helynek tekinteni. /Újra előbukkant Kiss Kálmánék alakulata. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 4./; Előzmény: Kiss Kálmán volt már a Nagy-Románia Párt képviselőjelöltje is, mert a Nagy-Románia Pártot (PRM) tartotta az egyetlen, a székelység gondjait felvállaló hazai politikai alakulatnak. /Szucher Ervin: PRM-re szavazó „nagyromán” székelyek? = Krónika (Kolozsvár), 2004. nov. 5./

Az RMDSZ felső vezetőségének nincs ínyére Csegzi Sándor alpolgármester marosvásárhelyi polgármester-jelöltsége. A Maros megyei szervezet elnöke, Kelemen Atilla korábban tett kijelentésére, miszerint a Maros megyei RMDSZ-nek nincs marosvásárhelyi polgármesterjelöltje, Markó Béla választ adott: ”A városi szervezetnek van jelöltje, ez jelenleg Csegzi Sándor. A választásokig szinte egy év van hátra, addig sok minden történhet. Nem hinném, hogy a jelenlegi állapoton ne lehetne módosítani. A felső vezetés semmiképpen nem kíván beleszólni a dolgokba, de jó lenne mielőbb egy közvélemény-kutatást rendelni. ” Markó Béla a június 22-i választmányi döntés vesztesének, Borbély Lászlónak az érdemeit igyekezett kidomborítani. Szerinte az RMDSZ minisztere már bebizonyította, hogy kiváló ügykezelő, és ha kell, erélyesen is fel tud lépni olyan populista ellenféllel szemben is, mint a város jelenlegi elöljárója, Dorin Florea. Markó hozzátette: mindez nem jelenti azt, hogy Csegzit alkalmatlannak tartaná. Borbély László két hónappal korábban még azt nyilatkozta, hogy a polgármester-jelöltség számára lezárt fejezet. Most azonban vállalja jelölést. A Krónika kérdésére, hogy az RMDSZ miért nem tulajdonít ugyanilyen nagy jelentőséget a 2004-ben megrendelt közvélemény-kutatásnak, Markó Béla közölte, nem emlékszik semmiféle közvélemény-kutatásra. Valójában a 2004-es helyhatósági választások előtt egy sokáig titokban tartott, de a Krónika által felfedezett közvélemény-kutatás eredményei egyértelművé tették, hogy az RMDSZ akkori jelöltjének, Kelemen Atillának semmi esélye nincs Dorin Florea ellenében. A megkérdezett vásárhelyi magyarok közel egyharmada Floreára voksolt volna Kelemen Atillával, az RMDSZ jelöltjével szemben. Ennek a felmérésnek a létezését az RMDSZ egyik vezetője, Nagy Zsolt letagadta, azonban másnap Borbély László egy interjújában rácáfolt kollégájára. Markó most úgy nyilatkozott, mintha a felmérés nem létezett volna. Csegzi Sándor szerint bárki is lenne az RMDSZ marosvásárhelyi jelöltje, sokat segítene rajta a magyar összefogás, különben egy „ilyen fele-fele arányú városban vesztett ügyünk van” – vélekedett a jelenlegi alpolgármester. Csegzi ellen gazdasági vonatkozású támadás is indult. Nagy István, a nyárádtői Ipari Park Rt. igazgatója azzal vádolta az alpolgármestert, hogy a Nokia telekommunikációs vállalat Csegzi elszólása miatt nem telepedett Marosvásárhely mellé. A finnek ugyanis kikötötték, ne hozzák nyilvánosságra az érdeklődésüket. Csegzi Sándor ezt megszegte, ezért a finnek a Kolozsvár melletti Zsukot választották. Csegzi ezt nevetségesnek tartotta. A finn vállalat kommunikációs menedzsere, Simai Anna is cáfolta Nagy István állítását. /Szucher Ervin: Mégis indulna Borbély. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

Sikeres volt a marosvásárhelyi Kisebbségtörténeti Konferencia a szervező, Novák Zoltán szerint. A Román Tudományos Akadémia munkatársa szerint a nézetbeli különbségek abból fakadnak, hogy míg az idősebb korosztály konkrét emlékekkel és személyes tapasztalatokkal is rendelkezik a közelmúltból, a fiatal kutatók főleg írásos források alapján alakítják ki véleményüket. A Kisebbségtörténeti Konferencián közel harminc erdélyi, délvidéki és felvidéki történész és társadalomkutató mutatta be kutatásainak eredményeit. A résztvevők közül hárman – Horváth Szabolcs, K. Lengyel Zsolt és László Márton – tanulmányköteteikkel is előrukkoltak. Az előadásokat a szervező Magyar Tudományos Akadémia és a Borsos Tamás Egyesület közéleti vitával szerette volna zárni az ülést. A Tismaneanu-jelentésről és az 1944 utáni román–magyar állambiztonsági szervek együttműködéséről elhangzottak az előadások, azonban a hozzászólásra felkért RMDSZ-politikusok közül csak Borbély László tett eleget a meghívásnak. /Szucher Ervin: Történelmi vita hozzászólók nélkül. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./