Kemény ellenreakciót váltott ki Tőkés László református püspök márc. 10-én tartott vártemplomi igehirdetése, valamint az ezt követő postaréti koszorúzás. Az eredeti egyezség ellenére az RMDSZ felrúgta a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT) és a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséggel (RMPSZ) kötött kompromisszumot. Ennek megfelelően ugyanis a Székely Vértanúk emlékoszlopánál, az RMDSZ által szervezett hagyományos ünnepélyen szót kapott volna Bod Aladár is, az SZNT marosvásárhelyi elnöke. Ugyanakkor az RMDSZ lemondott volna a Petőfi-szobornál a déli órákban szervezett műsoráról, átengedve a teret a hagyományos szervezőnek számító pedagógusszövetségnek. „Belátom, hogy a Székely Nemzeti Tanáccsal a március 10-ei ünnepségek miatt esett el az egyezség. Ezt személyesen is közöltem Bod Aladárral” – jelentette ki Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke. Az RMDSZ vezetői felháborodásukat fejezték ki Tőkés László RMDSZ-ellenesnek ítélt beszéde miatt. A zsúfolásig megtelt vártemplomban a püspök többek között kijelentette, hogy „szomorú, ha a gyávák koszorúzzák a hősöket, az elnyomók a szabadság szobrát és vértanúkét, ha a megalkuvók magasztalják a rendíthetetleneket. Az SZNT tiltakozó közleményt adott ki, amelyben többek között ez olvasható: „Március 15. a világ minden magyarja számára a szabadság, egyenlőség, testvériség ünnepe. Marosvásárhely Székely Tanácsa a forradalom emlékének szellemében akart részt vállalni az esemény méltó megünneplésében. Tiltakozunk ezen önkényes, kirekesztő politikai döntés ellen, mely nemzeti ünnepünk méltóságát csorbítja.” Idén szervez első ízben megemlékezést a Petőfi-szobornál az RMDSZ. Az emlékmű felállítása óta minden évben a pedagógusszövetség és valamelyik történelmi egyház rendezte az ünnepélyt. /Szucher Ervin: Az RMDSZ visszavág. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

A hetvenedik életévébe lépett Mitrica Mária naponta közel 120 kilométert ingázik Nagyszebenből Bürkösre, ahol hat gyerekkel folyik az anyanyelvű oktatás. A Szeben megyei Hortobágy menti vidéken közel négy évtizeddel ezelőtt számolták fel a magyar osztályokat. Szentágotán ma már csak 350 magyar él, többnyire idősek. „Az ágotai magyarság valamikor pezsgő életet élt. Kiváló tánc- és színjátszó csoportunk volt. Most is emlékszem, micsoda előadást produkáltunk 1948-ban Segesváron, a Petőfi-ünnepélyen” – emlékezik vissza a hetven év fölötti Ganea Júlia. Szepesi József azon kevés magyar közé tartozik, akik Ágotán születtek. A fiatalok elmentek vagy asszimilálódtak. – A magyar gyermekek többsége pedig még írni-olvasni sem tud anyanyelvén – mondta Kozma Endre református lelkész. Az RMDSZ segítségével sikerült beindítani egy összevont magyar osztályt négy gyerekkel a közeli Bürkösön. Jelenleg hatan vannak. Az oltszakadáti születésű Mitrica Mária immár 43 éve tanít. – Szívügyem a magyar iskola, vallja. /Szucher Ervin: Hat magyar diák szigete. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./

„Az RMDSZ-szel vagy nélküle, de az MPSZ-nek eltökélt szándéka április végén megszervezni a marosvásárhelyi előválasztásokat – nyilatkozta Tőkés András, a polgári szövetség helyi elnöke. Dávid Csaba, szerint tárgyalóasztalhoz kellene ülniük az MPSZ-szel. Szovátán minden esély megvan arra, hogy közös előválasztást szervezzünk az RMDSZ-szel – jelentette be Tőkés András. /Szucher Ervin: Megmérettetés helyett tárgyalás? = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./

Szinte egyhangúlag szavazta meg a marosvásárhelyi RMDSZ 2-es számú körzetének közgyűlése azt a felhívást, amelynek alapján arra szólítja fel a szövetség helyi vezetőségét, hogy üljön tárgyalóasztalhoz az MPSZ-szel. Benedek István, a városi önkormányzati testület frakcióvezetője elmondta: „Én már fél évvel ezelőtt kijelentettem, hogy le kell ülni tárgyalni, ezért egyesektől meg is kaptam a magamét.” /Szucher Ervin: Benedek István: tárgyalni kell az MPSZ-szel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./

Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabadelvű Szövetség (RMSZSZ) országos elnöke bejelentette, hogy indulni készül a marosvásárhelyi polgármester-választáson. Négy évvel ezelőtt éppen az RMSZSZ által megszerzett hatszáz szavazat miatt Fodor Imre elveszítette a polgármesterséget. Az RMSZSZ tanácsosi listát is készül állítani, de ennek összetételét Kiss Kálmán nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni, mivel még nem végleges. Közben ez az alakulat is végzi az újrajegyeztetéshez szükséges 25 ezer aláírás gyűjtését. „Eddig több mint húszezren írták alá az íveinket.” – állította Kiss Kálmán. Marosvásárhelyen Kelemen Atilla (RMDSZ) és Donáth Adél (MPSZ) után Kiss Kálmán a harmadik magyar nemzetiségű polgármesterjelölt, aki szándékát nyilvánosságra hozza. /Szucher Ervin: A szabadelvűek nem lépnek vissza. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./

Rosszindulatú vádaskodásnak, lejárató szándékú félrevezetésnek tartja az RMDSZ ügyvezető alelnöke a Krónika állításait a Communitas Alapítvánnyal kapcsolatban. Nagy Zsolt leszögezte, a Krónika „2002-ben négyszer több pénzt kapott magyarországi forrásból, mint a teljes romániai magyar írott és elektronikus sajtó együttvéve”, és „nem fizeti ki az alkalmazottainak a társadalombiztosítási járulékot”, így hát nincs erkölcsi alapja a Communitas pénzügyeit bolygatni. Megítélése szerint a Krónika írásai ügyészségi feljelentéshez hasonlítanak. „2001-től több ezer pályázatot bíráltunk el, és rejtélyességről beszélni meglehetősen butaság, amikor a nyilvános pályázatok a Krónikában is megjelentek” – jelentette ki Nagy Zsolt. Hozzátette, a Communitas Alapítványt és az RMDSZ-t minden évben átvilágította a román számvevőszék, és megállapította, hogy szakszerűen gazdálkodnak. A Krónika táblázatban közölte, hogy a Communitas a rendelkezésére álló összegnek 2001-ben 43 százalékát, 2002-ben 34 százalékát, 2003-ban pedig a 27 százalékát osztotta ki sajtóban meghirdetett pályázaton. A törvény tiltja, hogy az alapítvány pénzeit az RMDSZ használja fel, ennek ellenére a Communitas jelenlegi 33 alkalmazottja között szerepel a szövetség három ügyvezető alelnöke, három megyei ügyvezető elnöke, Borbély László képviselő irodavezetője, a Markó Béla titkárnője és az elnök nyilvános fellépéseit filmező tévés szakember, valamint az RMDSZ ügyvezető elnökségének szinte valamennyi referense. /Szucher Ervin: Válasz helyett ellentámadás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./ Tőkés András, az MPSZ marosvásárhelyi elnöke sajtótájékoztatón, Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabadelvű Szövetség országos elnöke nyílt levélben támadta Markó Bélát, a Communitas Alapítvány körül kialakult pénzügyi botrány miatt. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a magyarságnak szánt kormánypénzeket a Communitas az RMDSZ alkalmazottjaira és klientúrájára fordítsa. /Gazda Árpád? Az ellenzék elszámoltatná Markó Bélát. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./

A pedagógusszövetség irodavezetője szerint a magyar kormány és az RMDSZ szándékosan hallgat a 2002–2003-as évről. „Kifelejtettek” egy évet az oktatási támogatásokból – jelentette ki Márton Zoltán, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége által működtetett pályázati iroda vezetője. Szabó Vilmos államtitkár szerint viszont a támogatásokat nem a 2001–2002-es, hanem a 2002–2003-as esztendőtől kell számolni. A szülők szinte mind úgy tudják, hogy gyermekeik az elmúlt tanévre kapták a segélyt. Ezzel szemben a Medgyessy-kabinetnek az – immár az Iskola Alapítványon keresztül meghirdetett – újabb programja már a 2003–2004-es tanévre vonatkozik. „Annak, hogy a pedagógusszövetség helyett az idéntől az RMDSZ-nek alárendelt Iskola Alapítvány osztja a támogatást, politikai vetülete van. A budapesti döntés lényegében nem is ellenünk irányul, hanem inkább az RMDSZ-nek próbál kedvezni. A szövetség politikusai a kampányban azzal ágálhatnak, hogy ők pénzt osztanak” – jelezte Márton Zoltán. Azzal egy időben, hogy a támogatás már nem az RMPSZ-en keresztül jut el a címzettekhez, a szovátai iroda megszűnik. „Erről még senki nem értesített hivatalosan, mi is hónapokkal ezelőtt, az újságokból szereztünk tudomást a döntésről. Pedig az Illyés Közalapítvány és a Határon Túli Magyarok Hivatalának ellenőrei elégedetteknek bizonyultak a tevékenységünkkel, mi több, Budapesten dicséretet is kaptunk” – mondta Keresztesi Erzsébet. Szabó Vilmos államtitkár kifejtette: a kedvezménytörvény 2002. január elsején lépett életbe, tehát az oktatási-nevelési támogatás sem vonatkozhatott a 2001–2002-es esztendőre. Szabó szerint a félreértés azzal kezdődött, hogy a 2002. január elsején életbe lépett törvény végrehajtási utasításaiban nem szerepelt, hogy naptári vagy iskolai évre vonatkozik a támogatás. Az államtitkár ezen állításának ellentmond viszont, hogy a Szülőföldön magyarul címet viselő program Budapestről érkezett dokumentumain ez szerepel: „2001–2002 pályázati ciklus”. Szabó Vilmos azzal érvelt, hogy utolsó napjaiban az Orbán-kormány „kiürítette az Illyés Közalapítvány kasszáját”. A támogatás kifizetését Orbán Viktor volt miniszterelnök is felvetette a jelenlegi kormányfővel az év elején folytatott megbeszélésén. Akkor Medgyessy Péter ígéretet tett Orbánnak, hogy abban az esetben is kifizetik a határon túli magyar családoknak járó támogatást, ha ennek összértéke eléri a keret dupláját. /Szucher Ervin, Salamon Márton László: Oktatási támogatás – egy hiányzó esztendő? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./

Marosvásárhelyen fél évszázada nem neveztek el iskolát magyar személyiségről. Vályi Gyuláról, a másfél évszázaddal ezelőtt Marosvásárhelyen született matematikusról szeretnék elnevezni a jelenleg 7-es számot viselő általános iskolát. „Sajnos az iskola vezetőségében olyan kollégák is vannak, akik a névadást vitató gyűlésen szemrebbenés nélkül kijelentették, nem hajlandók megtanulni leírni és kiejteni egy magyar nevet” – nyilatkozta Sebestyén Júlia, a Vályi Gyula emlékét ápoló társaság vezetője. /Szucher Ervin: Zavarónak tartják a magyar iskolanevet Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./

Visszamondta függetlenként történő jelölését Donáth Adél, akit a Magyar Polgári Szövetség Marosvásárhelyen indított volna a polgármesteri székért folyó küzdelemben. Kelemen Atilla, az RMDSZ polgármesterjelöltje örömét fejezte ki, mondván, ez józan ész diktálta lépés volt. /Szucher Ervin, Zilahi Imre: Nem szövetkezik az MPSZ. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

Jövő hónapban végleg megfosztják palástjogától Baktai Bélát, a szentegyházi gyülekezet református lelkészét, miután az megosztva a gyülekezetet évek óta nem hajlandó átadni hivatalát az egyházkerület által a szolgálattal megbízott lelkipásztornak. Az ottani hívek jelentős része támogatja Baktai Bélát. A viszály tárgya Szentegyháza, a Hargita megyei kisváros református temploma, amelyet Baktai Béla lelkipásztor „hivatalos” papsága alatt, nyugati segélyből építettek, és két ízben – egyszer Baktai, egyszer meg a püspök vezetésével – szenteltek fel. – Baktai, aki az elmúlt években sorozatosan áthágta egyházunk törvényeit, megúszta a végleges eltiltással – jelentette ki Pap Géza püspök, hozzátéve, hogy az egyház pénzügyi ellenőrei több ízben is ingó és ingatlan javak jogtalan eltulajdonításán fogták a lelkészt. /Szucher Ervin: Szektásoknak nyilvánított reformátusok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./

Elöregedtek és fogyatkoznak a marosújvári magyar gyülekezetek. A település lakosságának a felét valaha a történelmi magyar egyházak hívei tették ki. Öt keresztelés, huszonöt temetés; a párválasztás több mint fele vegyes házassággal végződik. Vagy: egyetlen keresztelés sem, hét temetés és mindössze egy olyan házasságkötés, melynek során az asszonyka Magyarországra házasodik. Ez a két adat jellemzi a marosújvári református, illetve római katolikus közösség 2003-as statisztikáját. Marosújváron a magyarság aránya fokozatosan nő, 7 százalékról 9-re, de csak azért, mert a románság sorában nagyobb az elvándorlás. A református hívek száma 800 alatt van, közölte Bartha Sándor lelkész. A gyülekezet egytizede számít templomba járónak. Az idősek egyedül vannak ezért komoly diakóniai munkába kezdtek. A város egyetlen korszerűen felszerelt játszóterét a hollandok támogatását élvező reformátusok építették, az óvodákat is a protestáns egyház rendezte be. A római katolikus templomot mindössze harmincan-negyvenen látogatják, de sok idős emberhez maga Horváth István plébános látogat el. „A kétszázhúsz lelket számláló egyházközségből alig akad öt-hat olyan család, ahol az átlagéletkor 50 éven aluli” – tájékoztatott a plébános. /Szucher Ervin: Ahol az egyház megy a hívekhez. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

Az Erdélyi Református Egyházkerület felszólította lelkészeit: válasszanak a papi hivatás és a politika között, a Királyhágómelléki Egyházkerület csak az RMDSZ-színekben való politizálást tiltja, azt is csak Bihar és Szilágy megyében. A gyulafehérvári és szatmári katolikus egyházmegye eltiltotta papjait a politikai szerepvállalástól, a váradi és a temesvári nem. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tiltó határozata ellenére, az RMDSZ Bihar megyei listájára három tiszteletes is felkerült: Gavrucza Tibor székelyhídi, Borzási Gyula szalárdi és Kállay László fugyivásárhelyi lelkipásztor. Jó néhány lelkipásztor a helyi önkormányzatokba szeretne bejutni, így például Borson, Belényesújlakon, Hegyközújlakon és Nagyszalontán. Nagyszalontán az RMDSZ-listát Mikló Ferenc tiszteletes vezeti, aki jelenleg az RMDSZ önkormányzati frakcióvezetője. Brassai Zsombor székelykövesdi lelkész, az RMDSZ Maros megyei ügyvezető elnöke méltánytalannak tartja az Erdélyi Református Egyházkerület igazgatótanácsának döntését, hogy választaniuk kell a papi, illetve a politikai szerep között. A székelykeresztúri RMDSZ tagjaként Antal Zoltán, a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye vezetője vállalt tanácsosi munkát. Antal Zoltán közölte, az idei helyhatósági választásokon nem indul. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség két papja jelöltette magát a közelgő helyhatósági választásokon. Fodor József püspöki helynök az RMDSZ megyei listáján szerepel, míg Albert Augustin sólyomkővári pap a Demokrata Párt színeiben kel versenyre a szlovákok lakta hegyi község polgármesteri székéért, mindketten a püspök jóváhagyásával. /Pengő Zoltán, Szucher Ervin, Zilahi Imre: Tanácsosjelölt papok – tiltó rendeletek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./

Május 23-án Szovátán a római katolikus templom előtt leleplezték P. Domokos Mihály Kázmér ferences püspök egészalakos, bronzba öntött szobrát, Sánta Csaba helyi képzőművész munkáját. P. Domokos Mihály Kázmér közel 400 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot. Nevéhez a mikházi kolostor építése és a tatárjárásban elpusztult csíksomlyói templom, valamint kolostor újjáépítése fűződik. Szintén ő alapította a Szovára első iskoláját és fatemplomát. A szobrot a Székelyudvarhelyről érkezett P. Bartók Albert ferences atya szentelte fel. /Szucher Ervin: A templomépítő főpásztornak emeltek szobrot. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

Sajtóközleményben reagált Kelemen Attila vádjaira a Sapientia marosvásárhelyi kirendeltségének diákönkormányzata nevében Kali István külügyi referens. Kelemen Atilla, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje meghökkenésének adott hangot annak kapcsán, hogy azok a diákok, akik azt vallják magukról, hogy nem politizálnak, ott voltak a várban, a Történelem – Fő utcán, és Deutsch Tamást hallgatták. Előzőleg pedig a Sapientia Hallgatói Önkormányzata (HÖK) – politikamentességre hivatkozva – a jótékonysági koncerten nem engedte szóhoz jutni Kelemen Attilát. – Egyetlen percig sem állítottuk, hogy magánszemélyként nem szimpatizálunk egyik vagy másik oldal által megfogalmazott eszmékkel – – áll többek között a közleményben. Kali István, aki ott volt a Történelem – Fő utcán úgy nyilatkozott, nem az egyetemet képviselte, hanem a lelkiismeretét. /Szucher Ervin: Sapientiás diákok kontra Kelemen Atilla. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

Marosvásárhelyen a magát Magyar Ellenállás Ifjúsági Mozgalomnak nevező szervezet „Együtt, szabadon átverünk” felkiáltással támadta az RMDSZ-t, Markó Béla képét Medgyessy Péter és Adrian Nastase közé helyezve. Marosvásárhelyen több körzetben is érvényesítő pecsét nélküli szavazócédulákat osztottak ki. A 17-es iskolában a liberális képviselő mintegy ezer ilyen cédulát fedezett fel. Vidéken szintén folyt a manipuláció. A Pro Europa Liga megfigyelője Szabédon és Mezőménesen észlelte, hogy bizonyos jelöltek kocsmában itatják a falubelieket. Ratosnyán egy bélyegző tűnt el, míg Nyárádkarácsonyban a szavazócédulák közlekedtek egyik fülkéből a másikba. Nagyernyében Győrfi József független jelölt az előző napon talált egy lepecsételt szavazólapot, melyen a bélyegző RMDSZ-es ellenjelöltje nevén volt. /Szucher Ervin: Vásárhelyen szoros az állás. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

Szászrégenben a nacionalista pártok is Nagy Andrást támogatják. Szászrégenben a négy román párt szavazótáborának két rossz közül kell választania: az egyik Nagy András, a magyar, a másik a liberális jelölt, akinek háta mögött az üzletember-oligarchia áll. /Szucher Ervin: Nyerésre áll a magyarság. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./

Újabb négy évig lesz a Szatmár megyei tanács elnöke Szabó István. Az RMDSZ jelöltjét a 33 tanácsosból 22-en támogatták az alakuló ülésen. A Szatmár megyei önkormányzatba az RMDSZ-nek 13, a kormánypártnak 10, a Nemzeti Liberális Pártnak 7, a Demokrata Pártnak pedig 3 képviselőt sikerült bejuttatnia. Marosvásárhelyen két magyar alpolgármesteri tisztséget szerzett meg az RMDSZ. Csegzi Sándorról már megválasztása előtt tudni lehetett, hogy komoly esélyei vannak a tisztség elnyerésére, viszont Bárczi Győző városi alpolgármesteri funkciója meglepetésként hatott mindenki számára. /Erdei Róbert, Szucher Ervin: Az „ismeretlen” Bárczi. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./

„A közeljövőben mindenképpen át kell alakítanunk a város főterét. Így már nem felel meg a követelményeknek” – hozakodott elő régebbi ötletével Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester. Az elöljáró által megrendelt előtanulmány szerint megszűnne a város klasszikus főtéri arculata. Florea elképzelését számos marosvásárhelyi építész ellenzi. Kezdetben az RMDSZ néhány tanácsosa is a közel egymilliárd lejbe kerülő előtanulmány elkészítése mellett szavazott, de a közhangulat nyomására ők is meghátráltak. Elképzelései megvalósításában Dorin Floreát jelenleg csak a román nemzetiségű tanácsosok támogatják. /Szucher Ervin: Újra terítéken a marosvásárhelyi városközpont átrajzolása. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

Ősztől megszűnik a marosvásárhelyi magyar nyelvű asszisztensképző főiskola, melyet 1992-ben a református egyház hozott létre. A minisztérium az uniós követelményekre hivatkozva közölte, asszisztensképzéssel úgynevezett posztgimnazista intézetek többé nem foglalkozhatnak. A református asszisztensképzőben az eltelt tizenhárom év alatt 324-en szereztek szakképesítést. /Szucher Ervin: Az anyanyelvű asszisztensképzés végnapjai. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusa 131 (101 ingyenes és 30 fizetéses) helyet különített az anyanyelvű orvosi karra, a román diákoknak szánt beiskolázási szám mintegy 40 százalékkal magasabb. A román nyelvű oktatást választók 134 ingyenes és 40 fizetéses helyre vizsgázhatnak, és a katonai orvosi szak mind a tíz helye kizárólag az ő rendelkezésükre áll. Az RMDSZ–PSD-egyezség nem erről szólt – mondják többen is. A protokollum szerint egyenlő vagy legalábbis majdnem fele-fele arányban osztják el a helyeket. „Az egyezség mindössze az előre megállapított beiskolázási számról szólt. Ezt pedig az utóbbi öt év átlaga alapján állapították meg. De ahogy múlnak az évek, ez az arány javulni fog” – magyarázta Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke. Borbély László hangsúlyozta, hogy az idei beiskolázási arányok sokkal kedvezőbben alakultak a fogorvosi és gyógyszerészeti szakon. Míg az előbbire 39 diák pályázhatja meg sikerrel a román nyelvű oktatást és 36 a magyart, addig a gyógyszerészeti szakon 38 hely jut a románul tanulóknak és 42 az anyanyelvi oktatást választóknak. Azonban a 170 hellyel rendelkező hároméves asszisztensképzőben ősztől csak román nyelven indul az oktatás. /Szucher Ervin: Hátrányos a MOGYE beiskolázási száma. Akadozik az RMDSZ–PSD paktum? = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./

Az RMDSZ felé nyitna a kormányzó párt közvetítésével a Román Nemzeti Egységpárt /PUNR/. „Az RMDSZ semmiféle egyezséget nem köt, de még a tárgyalásoktól is elzárkózik a PUNR-t illetően” – nyilatkozta Borbély László ügyvezető alelnök, aki a Nagy-Románia Párt (PRM) mellett a nacionalista pártok közé sorolta a Mircea Chelaru ezredes által vezetett alakulatot. A Román Nemzeti Egységpárt célja „a magyarok ellenőrzés alatt tartása”. A PUNR – mely 2000-ig parlamenti párt volt, Nicolae Vacaroiu kormányának idején pedig három miniszterrel a kormányzásban is részt vett – a felmérések és a helyhatósági választásokon elért eredmények alapján egymagában ősszel nem juthat a törvényhozásba. /Szucher Ervin: Az RMDSZ nem kér a PUNR ajánlatából. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./

Nehézkesen halad az etnikai üldözöttek törvényének alkalmazása. A 2000-ben született jogszabály a román hatóságok által 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. között származásuk miatt üldözött személyek kárpótlására vonatkozik. A deportáltakra, internáltakra vagy a transznisztriai „halálvonaton” elhurcoltakra. Azon erdélyi magyarok esetében, akik életüket veszítették a szárazajtai, csíkszentdomokosi, egeresi vagy a gyantai vérengzésekben, illetve a Tirgu Jiu-i és földvári haláltáborokban, a járadékot házastársaik vehetik át. Ezt a kárpótlási törvényt kezdetben csak Maros megyében alkalmazták. Hargita és Kovászna megyében nagyon sok akadályt gördítettek azon kérelmező túlélők elé, akik csak tanúkkal tudták igazolni meghurcoltatásukat. Kolozs megyében pedig el sem fogadták a tanúvallomást, holott a törvény kimondja, ha valaki képtelen beszerezni a fél évszázaddal korábbi okiratokat, tanúkkal is bizonyíthat – nyilatkozta Kerekes Károly Maros megyei RMDSZ-képviselő, akinek nem kis szerepe volt a törvény „jobbításában”. Annak ellenére, hogy az RMDSZ és a kormánypárt, a PSD közötti tavalyi egyezményben is szerepelt a törvény betartási kötelezettsége, Kolozs megyében csak 2004 májusától kezdték alkalmazni. Eddig a Funar híveiből álló törvényszéki apparátus valamennyi kérést elutasította. – Azoknak a román nemzetiségűeknek is jár a kárpótlás, akik Észak-Erdélyből Dél-Erdélybe menekültek. Az ő esetükben az Észak-Erdélyből menekülni kényszerült románok civil szervezete bocsátja ki az említett bizonylatot. Háromszéken 2004. júliusától kezdték el újra iktatni az etnikai üldözöttek kárpótlási kéréseit. Kovászna megyében eddig közel 900 kérést rendeztek. /Farkas Réka, Szucher Ervin: Kisebbségi törvény, többségi haszonélvezők. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./

Kerekes Károly parlamenti képviselő naponta interpellál a szovátai út ügyében, Miron Mitreához, a Közlekedési és Építkezési Minisztérium tárcavezetőjéhez fordult, követelve a Marosvásárhelyt Szovátával összekötő 13-as országút Erdőszentgyörgy és Sóvárad közötti szakaszának felújítását. Kelemen Atilla RMDSZ-es képviselő Ovidiu Natea prefektus társaságában szintén felkereste a minisztert. Lokodi Edit, a Maros Megyei Tanács elnöke az újságíróknak bejelentette, ha ezen a héten sem kezdik el a szovátai útszakasz javítását, látványosabb formáját választja a tiltakozásnak. Nem tudják, hova tűnt az a pénzösszeg, amit kiutaltak az út javítására. A bekötőutak is rosszak. A környéken a szeméttakarítást és -elhordást sem szervezték meg kellőképpen. /Szucher Ervin: Vendégijesztő utak és riasztó időjárás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./

Egyre több gyimesbükki csángó kezdte el visszamagyarosítani a hatóságok által 1920 után elrománosított nevét az utóbbi időben. A módszer egyszerű, és nem is költséges. A 2003/41-es kormányrendelet értelmében az illetékes polgármesteri hivatal adminisztratív úton eljárva írhatja át a kérvényező anyanyelvére az eredetileg más nyelven anyakönyvezett nevet. Suciu Ladislaunak, Gyimesbükk alpolgármesterének apját még Szőcsnek hívták. Noha az RMDSZ-es elöljárót a községben mindenki Szőcs Lászlóként ismeri, keresztlevelében a Suciu név szerepel. A helyi tanácsnál elkészül az új születési bizonyítvány, amely alapján ki kell cserélni a személyazonosságit és a többi hivatalos iratot is. – Többnyire a fiatalok kérik nevük visszamagyarosítását, ennek pedig egyszerű a magyarázata: az anyaországban kívánnak érvényesülni – állítja Görbe Görbe Vilmos, Gyimesbükk polgármestere. Fordított esetről, amikor valaki a magyar nevét szeretné románosítani, a bükki községvezetők az utóbbi másfél évtizedben nem hallottak. /Szucher Ervin: Magyarosítják az anyakönyvet. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./

Marosszéken egyenként keresik fel a községeket a Székely Nemzeti Tanács képviselői. Pozitívan fogadták az autonómia gondolatát az eddig felkeresett polgármesterek – értékelte az elmúlt napok munkáját Fodor Imre. A Székely Nemzeti Tanács marosszéki elnöke szerint nem csupán az RMDSZ színeiben tisztséget szerzett polgármesterek, hanem a román nemzetiségű elöljárók is úgy vélték: amint az bizonyos régiókkal történt Nyugat-Európa országaiban, a Székelyföld önállósága is mielőbbi gazdasági fellendüléshez vezethet. Fodor Imre és kollégája, Izsák Balázs közel húsz település vezetőjének adta át azt a népszavazásra való felhívást, melyet a helyi önkormányzatok javaslatára a polgármestereknek kellene kiírni. /Szucher Ervin: Faluról falura járnak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./

Eddig úgy volt, hogy a minisztérium nem engedélyezi a posztliceális asszisztensképzést, de most változás történt. Szept. 15-én újabb 25 fős évfolyam kezdheti el hároméves anyanyelvű tanulmányait a marosvásárhelyi Református Egészségügyi Posztliceális Iskolában. Az iskola új szakigazgatója, Ábrám Zoltán közölte, az alacsony órabér miatt rendkívül nehéz a régi tanárokat pótolni. /Szucher Ervin: Mégis indul magyar asszisztensképzés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./

Egyházi szakszervezet létrehozásának javasolja Nagy Gábor, a marosvásárhelyi Bod Péter Tanulmányi Központ leváltott igazgatója, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) vezetősége „soha senkivel ne bánhasson hasonlóan erkölcstelen, kutya módra”, mint vele. A püspökség egy év alatt Nagy Gábort két ízben is menesztette tisztségéből, az intézményvezető azonban mindkétszer munkaügyi pert indított az EREK ellen. Nagy Gábor elektronikus postán több száz címre juttatta el a javaslatát és felvette a kapcsolatot a CNSLR–Fratia szakszervezeti tömbbel is, amelynek vezetői támogatásukról biztosították őt. A szakszervezet létrehozására közzétett felhívás mellé Nagy Gábor „Vádirat készült az EREK jelenlegi vezetősége ellen” címmel nyílt levelet is csatolt. Ebben súlyos vádakkal illette a püspökség vezetőségét, mert munkájukat fejetlenség, felelőtlenség, következetlenség jellemzi. Szerinte a püspök és csapata diktatórikus, ostoba szellemiséggel próbálja pótolni a hiányzó tekintélyét. A Nagy által felvetettekre reagálva, Pap Géza püspök leszögezte, nincs ellenvetése egy új érdekképviseleti testület megalakításával kapcsolatosan, amennyiben az egyházi törvényeknek is megfelel. Pap Géza kételkedik abban, hogy valaki is komolyan venné Nagy Gábor felhívását. Az EREK elleni vádaskodásról a püspök elmondta, hogy Nagy Gábor neki nem küldte el a levelet. /Szucher Ervin: Vádirat a püspökség ellen. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

Elmérgesedett a viszony a református püspökség és Nagy Gábor között Marosvásárhelyen. Nagy Gábort volt intézetvezető alapfokon munkaügyi pert nyert a püspökség ellen. Nagy Gábor menesztése után három hónappal sem volt hajlandó visszaszolgáltatni az intézmény személygépkocsiját. /Szucher Ervin: Testőrökkel a volt igazgató ellen. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

Országos gond az egyetemisták elhelyezése a felsőoktatási tanévkezdés előtt. Több mint 600 ezer fiatal lép be október elsején az állami egyetemek kapuján, azonban alig százezernek képesek bentlakási helyet biztosítani a felsőoktatási intézmények. Kolozsváron a szerencsések elfoglalhatták bentlakási helyeiket. A helyek kiosztása és iktatása hosszadalmas folyamat volt. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a most kezdődő egyetemi évre a több mint 40 ezer diákja számára csupán 5015 helyet tud biztosítani bentlakásaiban. A BBTE bentlakó diákjai közül a legtöbben a Hasdeu egyetemi negyedben kapnak helyet. A kétágyas szobákért több mint egymillió lejt kell kifizetni havonta személyenként. A többágyas szobákban már olcsóbbak a helyek /általában 650 ezer lej/. A kolozsvári albérletek: garzon nem található 80 eurónál alacsonyabb áron, a kétszobás lakásért havonta fizetett 100 eurós ár pedig az átlagosnál alacsonyabbnak nevezhető. A diákok által leggyakrabban használt módszer a közös lakásbérlés: a két- vagy háromszobás lakásokat többen bérlik ki, így oszlik minden költség. A kollégiumi helyek ugyanakkor évek óta üzlet tárgyát képezik: egy helyért bentlakástól függően 100-200 eurót elkérnek a tulajdonosok, akik ezért a tettükért vállalják a kizárás veszélyét is. Marosvásárhelyen nem ennyire nagy a bentlakás-hiány. A városban egy kétszobás tömbházlakás bére száz euró körül mozog, de az orvosi és a műszaki egyetem környékén ennek akár a másfélszeresére is megugorhat. Vásárhely legnagyobb felsőfokú intézménye, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem körülbelül 1300 bentlakási hellyel rendelkezik, melynek elosztásában betartották a diákok etnikai arányát. A csíkszeredai Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem bentlakásaiban mind a 380 hely betelt, de néhányan hely nélkül maradtak. Nagyváradon az állami egyetem infrastruktúrája szegényes. Az intézmény 18 fakultásán több mint 35 ezer hallgató tanul, akiknek mindösszesen 1244 helyet tudnak ajánlani. /D. Balázs Ildikó, Lepedus Péter, Pengő Zoltán, Szucher Ervin: Üzérkedőknek kedvez a bentlakásnyomor. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./

Tűz pusztított a marosludasi Andrássy-telepi Petőfi Sándor iskolában. A közel százéves, nemrég felújított iskolaépülettel szemközti tornaterembe költöztették az elsősöket és másodikosokat. Máthé András igazgató elmondta, hogy egy-két héten belül sikerül helyreállítani az iskola leégett szárnyát, ugyanakkor fájlalta, hogy a tanfelügyelőségről senki nem volt kíváncsi a tönkrement épületszárnyra, és azt sem kérdezték meg: mire lenne szüksége az iskolának. Az Andrássy-telepi iskolában jelenleg 90 gyermek tanul, köztük 84-en magyar tagozaton. Az iskolát két évvel ezelőtt önkormányzati pénzből újították fel, és akkor nevezték el Petőfi Sándorról. Az intézmény anyagi gondokkal küzd, a bútordarabok egy része kopott, a könyvtár tíz éve egyetlen kötettel sem gyarapodott. /Szucher Ervin: A tanfelügyelőség közönyére panaszkodnak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./