A Marosvásárhelyi Televízió arculatot vált. Az eddig este 8 órától kezdődő magyar tömb átkerült délutánra. A jól bevált műsorok, mint például Bíró Zsolt Kultúrköre, Gáspár Botond Történet-Tára, Kelemen Márton Zöldhorizontja, valamint Szucher Ervin élőben közvetített Érv-Velője ezentúl hét közben fél 5-től jelentkezik, az ismétlésekre másnap délután 3 órától kerül sor. /Antal Erika: Vásárhelyi tévé: új arculat, galéria. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

December 13-án, vasárnap egy Brassóból mentőautóval Marosvásárhelyre szállított beteg elhunyt dr. Benedek Imre kardiológus műtőasztalán. Ez a haláleset hatalmas vihart kavart Benedek professzor szerint a szívinfarktust szenvedő életben maradhatott volna, ha nem ilyen a kórházi bürokrácia. Benedek és csapata nem férhetett hozzá a klinika számára érkezett stenthez, mivel vasárnap nem dolgoznak a raktárosok. A főorvos az épületben működő másik szívkórháztól próbált kölcsönözni egy értágításra használt gyűrűt, de Radu Deac professzor klinikája sem rendelkezett ezzel a kis műszerrel. Lucian Baila igazgató szerint viszont a halálesetért csakis a műtétet felelőtlenül végző orvos okolható. Benedeknek ugyanis kötelessége lett volna tájékozódni, mielőtt műtőbe küldi a beteget, állítja Baila. Benedek Imre professzor szerint a kórház vezetősége tudatosan és folyamatosan bojkottálja őt, az egésznek pedig etnikai és szakmai háttere van. „Amit én beszerzek a kórháznak, azt elzárják előlem, és elvárják, hogy szépen kérjem, majd hajlongva köszönjem meg. A beteg érdekében ezt is megtettem volna, de vasárnap nem volt kitől elkérnem a raktáron lévő műszert” – panaszolta Benedek. Az orvos maroktelefonján tárolt hívásokkal igazolni tudja: több ízben is kereste Lucian Baila igazgatót. Mivel azonban nem válaszolt, Radu Deac szívspecialista klinikájáról kért segítséget. /Szucher Ervin: Halálos bürokrácia. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./

Nem egyeznek bele a marosvásárhelyi Bolyai Alkotótábor Dorin Florea polgármester által javasolt névmódosításába a szervezők, a Bolyai Ház és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT). „Jövőre a polgármesteri hivatal anyagi támogatása nélkül, ám változatlan névvel szervezzük meg a tábort” – jelentette ki Csegzi Sándor, a város alpolgármestere, aki a műszaki társaság helyi vezetője is. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester kikötötte, csak akkor támogatja a hagyományossá vált kulturális rendezvénysorozatot, ha a tábor elnevezését megtoldják egy román személyiség nevével is.”Tudtommal Bolyai János neve legfeljebb csak Gauss vagy Lobacsevszkij nevével társítható, román matematikuséval semmiképpen. De a tábor elnevezésétől függetlenül a magyar és a román alkotók is jól érezték magukat” – fejtette ki Csegzi. Az előrelátható nehézségek ellenére az EMT a nyári tábor bővítését tervezi. Az anyagi gondok ellenére az EMT továbbra is folytatja a Teleki Tékában őrzött Bolyai-örökség digitalizálását. Bolyai János mintegy 14 ezer kéziratából eddig 12 ezret sikerült lefotózni. „Miután lefényképeztük az összeset, és tisztáztuk az ügy jogi hátterét, a legnagyobb magyar matematikus kéziratai felkerülhetnek a világhálóra” – vélekedett Csegzi Sándor. Az alpolgármester szerint a műszaki társaság felpezsdült élete a tizenegy hónapja működtetett Bolyai János Háznak is köszönhető. /Szucher Ervin: Nem „házasítják” Bolyait. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./

A Maros megyei prefektúrán működő földosztó bizottság álláspontjának köszönhetően a több mint 55 ezer hektár erdőből a Bánffy, Bethlen, Kemény, Éltető és Farkas, illetve más történelmi magyar családoknak, illetve társulásoknak alig ezer hektárt sikerült visszaszerezniük a Szászrégentől Maroshévízig terjedő Görgényi- és Kelemen-havasokon birtokolt egykori erdeikből. Bárczi Győző Maros megyei alprefektussá való decemberi kinevezése ismét felvillantotta a reményt az érintett családok azon leszármazottaiban, akik eddig szélmalomharcot vívtak erdeik visszaszerzéséért. Burkhardt Árpád eddigi alprefektus egy fél évszázaddal ezelőtt hatályon kívül helyezett törvényre hivatkozva következetesen elutasított minden olyan kérést, amely a tetemes birtokokkal rendelkező történelmi magyar családok leszármazottjaitól érkezett. Burkhardt álláspontja az RMDSZ vezetőinek haragját is kiváltotta, a szemére vetették, hogy kulcspozícióba kinevezett magyar tisztségviselőként jobban oda kellett volna figyelnie a magyarságot érintő kérdésekre. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei alelnöke már árnyaltabban fogalmazott. Úgy értékelte, az RMDSZ helyi vezetői többnyire elégedettek Burkhardt Árpád másfél évtizedes alprefektusi tevékenységével, viszont „bizonyos ügyek” intézésében több rugalmasságot vártak volna tőle. Az új marosvásárhelyi alpolgármester, Bárczi Győző legfontosabb teendőjeként a restitúció felgyorsítását jelölte meg. Bárczi megígérte, hogy mielőbb utánanéz az 1945-ben a román hatalom által ellenségként kikiáltott magyar és német származású nagybirtokosok restitúciós igényeinek. Az 1945-ben napvilágot látott CASBI-néven elhíresült törvény a nép ellenségévé nyilvánította a korábban a németek oldalán harcoló, majd menekülésre kényszerülő kisebbségeket, ingatlan javaik kezelését pedig az Ellenség Javait Felügyelő és Igazgató Pénztárra (CASBI) bízta. Két évvel később, az 1947. január 9-én megjelenő Hivatalos Közlöny húsz oldalon mintegy kétezer olyan – többnyire magyar és német nemzetiségű – személy nevét tartalmazza, akiket felmentettek az 1945/91-es, CASBI-törvény következményei alól. A közlöny következő, január 10-i 8-as számában mintegy 1500 vállalat és kisiparos neve jelent meg, akiknek az állam szintén visszajuttatta az ügykezelésre átvett javait. /Szucher Ervin: A szélmalomharc vége? = Krónika (Kolozsvár), jan. 3./

A szentendrei otthon kényelme helyett a csángóföldi népnevelést választotta egy fiatal pár, Farkas-Ferenczék. A pedagógus házaspár először 2005-ben látogatott Gajdár faluba, de akkor még a magyarul folyékonyan beszélő idősebbek is elzárkóztak a nyelvórák bevezetésétől. Hiába jártak szinte házról-házra, senki nem mert helyiséget bocsátani a rendelkezésükre. Végül idén márciusban valaki beengedte őket a másfélszer kétméteres előszobájába, ahova első alkalommal mindössze három gyerek jött el. Később egyre többen érdeklődtek a foglalkozások iránt, karácsonyra már közel száz gajdári gyerek kapcsolódott be a fakultatív nyelvtanulásba. Farkas-Ferenczék korábban Bákóban laktak, de most úgy döntöttek: ki kell költözniük a megyeközponttól mintegy harminc kilométerre fekvő faluba. A közösség lassan befogadja őket. Egy ideje már nincs olyan család a faluban, amely féltené a gyerekét a pedagógus házaspártól. A két fiatal 2005 decemberében házasodott össze. Már akkor eldöntötték, hogy Erdélyben fognak letelepedni. 2006 februárjában Szentendréről Csíkszentdomokosra, Gabriella szülőfalujába jöttek. Aztán egy állomással tovább mentek. „Sokáig nyaggattuk Hegyeli Attilát, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége oktatási felelősét, hogy engedje meg, hogy itt Moldvában segítsünk neki” – mesélte Endre, aki kutatói ösztöndíjjal érkezett Romániába. /Szucher Ervin: Egymást szelídítő magyarok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 4./

Több mint félmilliót embert vonz a sóra épülő gyógyturizmus. A sómennyiség jelentős részét a hazai bányák az európai piacon értékesíti – Magyarország jelenlegi sószükségletének 90 százalékát a romániai bányák biztosítják. „Sóügyben” – a ráépülő faluturizmus által is – Parajd messze földön ismert település. A Hargita megyei községben szinte nincs olyan család, amely valamilyen módon ne húzna hasznot a vendéglátásból. Évről évre nő a turisták és a gyógyulni vágyók száma. Míg 2005-ben 270 ezren voltak, a tavaly 330 ezren látogattak meg – sorolta az adatokat Seprődi Zoltán, a bánya igazgatója. /Szucher Ervin: Aranyat érő sóbányák. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./

Január 15-ig jelentkezhetnek a potenciális európai parlamenti képviselők, akik az RMDSZ színeiben jelöltként indulnának a májusban esedékes európai parlamenti választáson. Kelemen Hunor a SZET elnöke elmondta, hogy eddig négyen jelentkeztek: Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter, Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár, Csutak István volt integrációs államtitkár és Szabó Károly szenátor, aki jelenleg is európai képviselő. A lista véglegesítése, a sorrend megállapítása az Operatív Tanács feladata lesz, majd a döntést a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) is megerősíti. Legutóbb a Magyar Polgári Szövetségből (MPSZ) kivált nagyváradi Magyar Polgári Egyesület (MPE) elnöke, Csúzi István jelezte, hogy a „jobboldal” igényt tart a negyvenöt hely közül legalább tizenötre. „Az RMDSZ nem sajátíthatja ki az európai parlamenti jelöltlistát” – fogalmazott sajtótájékoztatóján. A MPE vezetője cáfolta, miszerint Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke indulna a választáson. „Nem is indulhatna, mivel az Egyesült Államokban tartózkodik ösztöndíjjal” – érvelt Csúzi. Toró T. Tibor EMNT-alelnök nem tartja valószínűnek, de nem is zárja ki Szilágyi Zsolt indulását. Toró szerint az RMDSZ és az EMNT jó úton van afelé, hogy megállapodásra jusson az erdélyi magyar kerekasztalról. Ennek a megegyezésnek a keretében kerülhetne fel a későbbiekben Szilágyi Zsolt a hivatalos jelöltlistára. /Fiatalokat várnak az Európai Parlamentbe. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./ Az esetleges ellenzéki jelöltekről faggatott Markó Béla nevetve jegyezte meg, hogy “ők is felkerülhetnek a listára – a harmadik helytől lefelé!”. Tőkés László kijelentette, ő egy pillanatig sem gondolt arra, hogy az RMDSZ listáján induljon. “Én is RMDSZ-tag vagyok, de szóba sem jöhet, hogy egy kommunista pártként működő szervezet listáján jelöltessem magam. Az EMNT valóban javasolt egy közös listát, de ezen a jelölést nem kötötték volna RMDSZ-tagsághoz” – jelentette ki a Krónikának az EMNT elnöke. “Itt lett volna a nagy alkalom, hogy az erdélyi magyarság összefogjon” – tette hozzá Tőkés László püspök. Szucher Ervin: Elszalasztott összefogás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./

Az RMDSZ listáján indulók közül egyetlen jelöltet sem támogat az Európai Parlamentbe jutásért a Székely Nemzeti Tanács. Az SZNT Marosvásárhelyen tanácskozó vezetősége úgy döntött, amennyiben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak nem sikerül befutóhelyre közös jelöltet állítania az RMDSZ-szel, akkor független politikust fog támogatni. – Annak ellenére, hogy Markó Béla abban egyezett meg Tőkés Lászlóval, hogy az első két, befutónak számító helyet az RMDSZ megosztja az EMNT-vel, ez nem így történt – nyilatkozta az SZNT megbízott elnöke, Fodor Imre. Markó egy héttel korábban tett nyilatkozatai alapján a tanács alelnöke, Ferencz Csaba is bezártnak tekinti az RMDSZ kapuját. Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, hogy az RMDSZ listáin csak a szervezet tagjai indulhatnak az EP-választásokon. /Szucher Ervin, Gergely Gizella: Keddig várnak a közös listára. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

„Nem a pénztelenség az oka annak, hogy A Hét hónapok óta nem jelenik meg nyomtatott formában” – szögezte le Parászka Boróka, a 2006 augusztusa óta csak internetes változatban megjelenő kulturális hetilap főszerkesztője. Szerinte Romániában a tízezer alatti példányszámú lapok terjesztését nem lehet megfelelően biztosítani, ezért kellett lemondaniuk a nyomtatott változatról. Három évvel ezelőtt indult újra a hetilap, melyet a Rodipet Rt. terjesztett, de még ma is jelentős összeggel tartozik a szerkesztőségnek, sőt, a megrendelők listáját sem volt hajlandó átadni. A főszerkesztő hangsúlyozta, hogy az utóbbi három évben a román művelődésügyi minisztérium nem nyújtott normatív támogatást a tulajdonában lévő lapnak, a többi hasonló kiadvány mögül is kihátrált. A szerkesztőség ezt követően vált le a minisztériumról, és mára sikeresen pályázó egyesületet hozott létre. A Hét korábban soha nem működött ilyen változatos tartalommal – állította Parászka. Szerinte a romániai napi-, heti- és havilappiacon talán egyetlen kiadvány, a szintén Marosvásárhelyen megjelenő Látó igazolja tartalmával a létét. A többi – ideértve a régi és az új évfolyamú A Hét hetilapot – szakmailag súlyosan kikezdhető. Jelenleg az internetes formátum mellett nemrég elindítottak egy mellékletet, ez A Hét művészeti melléklete, illetve Hetedszép címen mintegy ezer-ezer példányban negyedévente lát napvilágot. A jövőben az A Hét nemcsak lapkiadóként, hanem kultúraszervező, kultúraterjesztő műhelyként és civil fórumként is kíván működni. Idén a 2006-ban megkezdett Hetedszép Találkozások című sorozat keretében, amelyet a szegedi József Attila Körrel közösen szerveznek, szándékaik szerint a magyar irodalom legjavát hoznák olvasóközelbe. A Hét továbbá könyvműhelyként is működne. A szerkesztőség egy uniós projekten dolgozik, amelyre a iasi-i Polirom Kiadó munkatársait és a pozsonyi Kalligram Kiadó szerkesztőit kérték fel partnerként. A cél egy többnyelvű kulturális portál létrehozása. A lap on-line változatát Székely Csaba irányítja. Nő-, gyerek- és romajogokkal foglalkozó rovatot működtetnek, de szavazni lehetett az RMDSZ „euróbársonyszékért” versengő jelöltjeire vagy többet megtudni Britney Spears szexuális forradalmáról. A honlap látogatottságáról Parászka nem kívánt nyilatkozni. /Szucher Ervin: A Hét virtuális jövőképe. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

Hiába utazott Marosvásárhelyre Pap Géza református püspök, hogy Csegzi Sándor alpolgármesterrel aláírják a püspökség tulajdonába átkerült Bolyai Farkas Főgimnázium átadási-átvételi jegyzőkönyvét valamint az öt évre szóló bérleti szerződést az épület használatára. Dorin Florea polgármester ugyanis nem írta alá Csegzi Sándor alpolgármester felhatalmazását a szerződéskötésre. Pap Géza másfél órát várakozott, hogy találkozzon a polgármesterrel, akivel több mint egyórás beszélgetést folytattak. Florea azt kifogásolta, hogy a vonatkozó kormányhatározat túl nagy összeget ír elő az egyházaknak visszaszolgáltatott épületek bérlői számára, amit nem hajlandó elfogadni. A polgármester kijelentette, a püspökkel való megbeszélésén tisztázta azokat a rosszindulatú nyilatkozatokat, amelyeket a Népújság neki tulajdonított az iskola rendeltetésével kapcsolatosan, de nem pontosította, melyek voltak ezek a rosszindulatú írások. /(bodolai): Elmaradt az aláírás. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./ A törvényesen kötelező házbér felét ajánlotta Dorin Florea polgármester a református egyháznak a Bolyai Farkas Gimnázium épületéért. A polgármester helyettesétől, Csegzi Sándortól is megtagadta az aláírás jogát. /Szucher Ervin: Fölösleges püspöki látogatás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./

Maros megyében három párt is igényt tart az elhunyt Victor Suciu tanácsosi helyére. Az RMDSZ a választási törvényre hivatkozik, a Konzervatív Párt (PC) a PUNR tavalyelőtti bekebelezésére, míg a Szociáldemokrata Párt (PSD) arra, hogy az egységpárt marosvásárhelyi tagjainak nagy része az ő csoportosulásokhoz csatlakozott. A Maros megyei önkormányzat elnöke, Lokodi Edit Emőke szerint a megüresedett hely a választási törvény értelmében csakis az RMDSZ-t illetheti meg. A jogszabály ugyanis kimondja, hogy amennyiben egy időközben feloszlatott politikai alakulat listájáról bekerült tisztségviselő helye ürül meg, azt a legtöbb szavazatot szerző párt kapja meg. Az RMDSZ listáján a soron következő jelölt az ákosfalvi iskola igazgatója, Antal András. A 35 létszámos önkormányzatban az RMDSZ jelenleg 15 tanácsossal rendelkezik, így a gyarapodás minimális előnnyel járna. /Szucher Ervin: Ki ülhet a bársonyszékbe? = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

A Maros megyei törvényszéken állította ki munkáit Jakab Tibor marosvásárhelyi fotóművész, számos hazai és nemzetközi díj birtokosa. A 45 éves fotográfus nemrég az Amerikai Fotográfiai Társaság (PSA) életműdíját vehette át. A fotóművészt a törvényszék vezetősége kérte fel, hogy a volt királyi táblabíróság épületében állítson ki. A törvénybírók szerint a néhány napja látható képek pozitívan hatottak a pereskedők hangulatára. /Szucher Ervin: Jakab Tibor törvényszéki kiállítása. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./

Mintegy nyolcszáz éve élnek magyarok a Tatros, a Szeret és a Szalánc mentén. A völgyben fekvő települések lakói közül több ezren vallják magukat katolikusnak. A Bákó megyei, Slanic Moldovaként ismert Szaláncfürdőn anyanyelvükként ma is sokan a magyart jelölik meg, de román nemzetiségűeknek vallják magukat. Egymás között leginkább románul beszélnek, de magyarul is tudnak – ez a kevert identitástudat jellemzi a völgy lakóit. Szervezett formában egyelőre nem oktatják a magyar nyelvet ebben a térségben. A mindenkori hatóságok gondoskodtak arról, hogy a csángó témában járatlanokban fel se merüljön, hogy a tatrosmenti Aknavásárról (Tîrgu Ocna) az üdülőtelephez vezető közel 20 kilométeres útszakasz mentén elterülő helységekben, köztük a Szlanikfürdő vagy Szaláncfürdő néven emlegetett üdülővárosban ma is élnek magyarul beszélő római katolikusok. Nicolae Iorga szerint a magyarok már a 13. század elejétől jelen voltak a Tatros, a Szeret és a Szalánc mentén. Átvették a románok viseletét, szokásait és viselkedésmódját, de „megőrizték székely nyelvüket és törvényeiket. ”Az aknavásári leágazás utáni első településen, Templomfalván az 1811 lakóból csaknem 1783 vallja magát római katolikusnak. A legtöbben értenek magyarul, de nem beszélik a nyelvet. A következő faluban, Cserdákon az 1571 lakosból már csak 559-en katolikusok. A legkevesebb katolikust Szaláncfürdőn tartják nyilván, itt a lakosságnak csupán egynegyede vallja magát e felekezethez tartozónak. A népszámlálások alkalmával a völgy lakóinak nagy többsége elismerte, hogy ősei magyarok voltak, anyanyelvként is a magyart jelölte meg, de román nemzetiségűnek vallotta magát. A Szalánc völgyében egyetlen településen sem oktatják a magyar nyelvet. /Szucher Ervin: A megrekedt idő foglyai. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

Továbbra is kénytelen művészeti vezető nélkül működni a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozata. Az aligazgatói tisztségre kiírt, január 31-én tartott versenyvizsgán sem Balázs Éva színművész, sem Harsányi Zsolt rendező-színész nem érte el a hetes átlagot, a minisztérium újabb pályázatot készül kiírni. A jelöltek elmondták, hogy őket mindössze a vizsga előtt két nappal, röpke másfél órában tájékoztatták a színházat és annak személyzeti felépítését érintő néhány kérdésben. Harsányi Zsolt kifejtette: az illetékesek az adatok bizalmasságára hivatkozva utasították vissza az adatszolgáltatást. Demeter András, a Művelődésügyi Minisztérium kortárs alkotási főosztályának igazgatója egy előkészületben lévő kormányhatározattal magyarázta a versenyvizsga meghirdetése és lebonyolítása közötti idő rövidségét. /Szucher Ervin: Nincs befutó. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

A népszavazás, a közmeghallgatás és a közvélemény-kutatás keverékének tartja a székelyföldi belső referendumot a Pro Europa Liga. Az emberjogvédelmi iroda vezetője, Haller István szerint a Székely Nemzeti Tanács autonómiaügyben indított kezdeményezésének nincs semmiféle jogi értéke. A liga elnöke, Smaranda Enache hozzátette, hogy az urnával házalók akaratukon kívül is befolyásolják az autonómia jogosságáról kérdezett személyeket. Enache viszont elismerte, hogy politikai nyomás következtében az SZNT-nek nem volt más választása, ami megfogalmazása szerint így is egy teljesen demokratikus kezdeményezésnek tekinthető. A liga elnöke példaként Dél-Tirol függetlenítési folyamatát említette, melyre a közös Európában került sor. A többségében németek lakta terület az autonómia kiharcolása után Olaszország egyik legszegényebb régiójából virágzó térséggé vált. /Szucher Ervin: PEL: jogilag értéktelen autonómiareferendum. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./

Tizenegy könyvét mutatja be a Kriza János Néprajzi Társaság. Marosvásárhelyen kezdődött február 22-én az a rendhagyó erdélyi könyvbemutató-sorozat, amelyre a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) vállalkozott – a körút következő állomása Csíkszereda lesz. „Ma már nemcsak reprezentatív munkákat adunk ki. Újabban lehetőséget biztosítunk a néprajz szakos tanárainknak és diákjainknak, hogy értékesebb jegyzeteiket könyv formájában közölhessék” – emelte ki bevezetőjében Szabó Árpád Töhötöm, a társaság alelnöke. A sorozatot a műfaj két kiváló erdélyi képviselője kezdte: Tánczos Vilmos és Pozsony Ferenc. Utóbbi, aki a társaság elnöki tisztségét is betölti, Erdélyi népszokások című kötetében a népszokásokat egy dinamikusan alakuló kultúra elemeiként mutatta be. A társaság évkönyve egyfajta fórumnak tekinthető, ahol előre meghirdetett tematika mentén Budapesttől a Székelyföldig mindenki megszólalhat. A Kriza János Néprajzi Társaság külön kötetet szentelt a 80 éves Kallós Zoltánnak. A kötetben szemelvények találhatók abból a gazdag levelezésből, amelyet a néprajzkutató folytatott a szakma képviselőivel. A moldvai csángók bibliográfiája, mely 5376 bibliográfiai tételt tartalmaz, hamarosan digitalizált formában a szervezet www.kjnt. ro című honlapján is olvasható lesz. /Szucher Ervin: Néprajzi könyvzápor. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./ A tavalyi évkönyvben dr. Gazda Klára egyetemi docenst, az idei 14. évkönyvben Szentimrei Judit néprajzost köszöntötték. A Kriza Könyvek sorozatban a 27. kötetnél tartanak, a sorozatnak célja, hogy fiatal, pályakezdő kutatók elemző munkáinak biztosítsanak helyet. Az egyetemi jegyzetek kiadványainak sorozatában két kötet látott napvilágot, Táncos Vilmos Folklórszimbólumok és Pozsony Ferenc Erdélyi népszokások című egyetemi jegyzetei. A moldvai csángók bibliográfiája lengyel, olasz, német és magyarországi összefogással készült Ilyés Sándor összeállításában. Ehhez a témához kapcsolódik Pávai István Zene, vallás, identitás a moldvai magyar népéletben című kötete, amely a szerző összegyűjtött írásait tartalmazza. A bemutató végén Pozsony Ferenc a társaság 10 ezer kötetes szakkönyvtáráról, archiváló adattáráról és a 20 ezer alkotást őrző fotótáráról tartott ismertetőt. /(berekméri): Bemutatták a KJNT legújabb kiadványait. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

A Székely Golgota című rockopera Papp Kincses Emese és a Role együttes harmadik közös produkciója, a Ne késsetek, harangok! és a Szent Erzsébet oratórium után. A rockoperát – amely az 1764-es madéfalvi vérengzés tragikus eseményeit örökíti meg – tavaly mutatták be Csíkszeredában, a hétvégén pedig Kolozsváron és Marosvásárhelyen adták elő. Papp Kincses Emese író, zeneszerző elmondta, hogy a zongora szakon végzett a marosvásárhelyi konzervatóriumban. Az általa rendezett előadások üzenete a mának szól. A Ne késsetek, harangok! az első közös produkciója volt a Role együttessel. Ezelőtt tizenegy évvel úgy érezte, hogy a rendszerváltozás eredményeiben csalódott emberekben erősítenem kell a hitet, a bátorságot. Ezért választotta a Páskándi Géza szövegkönyve és a Kormorán együttes által megzenésített A költő visszatér című rockoperát, amit átdolgozott. A Szent Erzsébet legendája és a Székely Golgota teljes egészében saját produkció, ő írtam a verseket, és ő szerezte az alapdallamokat. Papp Kincses Emese nem végzett rendezői szakot, de sokat tanult rendező testvérétől, Elemértől. /Szucher Ervin: Valóság és álom között. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

A marosvásárhelyi Pro Europa Liga (PEL) vallási felmérése a vallási intoleranciát mutatta ki. A PEL arra volt kíváncsi, miként zajlik az iskolai vallásoktatás, milyen tankönyvekből tanítanak, melyek az előnyt élvező felekezetek, illetve melyeket zárnak ki. A megkérdezettek többsége az ortodox vallást uralkodó vallásként azonosította, jelentős részük megveti a Romániában élő, más vallási felekezethez tartozókat. Ez ugyanígy jellemző a tolerancia fellegváraként ismert Temesvárra, mint az ország más régióira, jelezte Smaranda Enache, a PEL vezetője. Az ortodox vallási tankönyv kizárólag az ortodoxiáról beszél mint történelmi egyházról, a görög katolikus egyházat pedig a nemzet ellenségeként, bomlasztó erőként tünteti fel. A Religie – Cultul ortodox (Hit – Az ortodox vallás) című könyv nemcsak a vallási szektákat, hanem a görög katolikus egyházat is prozelitizmussal – erőszakos hittérítéssel – vádolja. A könyv szerzői a bukaresti Patriarhul Justinian Ortodox Teológiai Főiskola tanárai. /Szucher Ervin: Oktatott intolerancia. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./ Az ortodoxia egyeduralmáról tanúskodik a vallásügyi államtitkárság honlapja is. A weboldal készítője a naptárban csak a görögkeleti egyház ünnepeit jelenítette meg, az ország térképén pedig csak az ortodox püspökségeket tüntette fel. A templomok fejezetnél az oldal látogatója kizárólag ortodox templomokról készült felvételekkel ismerkedhet meg. A római katolikus egyház kiadványai között egyetlen magyar nyelvű folyóiratot sem említenek. Az ortodox dominanciát kifogásolta a baptista egyház is, amelynek vezetői az ellen tiltakoztak, hogy lelkészeik nem vehetnek részt az iskolai ünnepélyeken. /Antal Erika: Egyoldalú honlap. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./

Marosvásárhelyen kiköltözött a Deus Providebit Tanulmányi Házból a Sapientia- Erdélyi Magyar Tudományegyetem /EMTE/, átköltöztek a két évvel ezelőtt átadott koronkai campusba. „A campusban is éppen csak elférünk, de legalább tudjuk, hogy a saját házunkban vagyunk. Még szerencse, hogy a mérnöki szak végzősei számára az utolsó félévben nincs didaktikai oktatás, így könnyebb elosztani a tantermeket” – nyilatkozta Hollanda Dénes dékán, aki azt szeretné, ha még idén elkezdődnének egy új ingatlan felépítésének munkálatai. A Sapientia-EMTE vezetősége eddig három alkalommal hirdetett versenytárgyalást a bentlakás terveinek elkészítésére, de egyszer sem volt elégedett a benyújtott pályázatokkal. Virág György, a Pro Vita Cristiana Alapítvány ügyvezetője elmondta, hogy a római katolikus egyház tulajdonában levő négyszintes Deus Providebit házba beköltözik a Caritas marosvásárhelyi irodája, a ház működtetői tárgyalást folytatnak a Dáné Károly vezette, bukaresti székhelyű Országos Tankönyvkiadóval. Ezenkívül olyan intézmények és szervezetek jelentkezését várják, amelyek tevékenysége beleillik egy egyházi tanulmányi központ arculatába. /Szucher Ervin: A campusban is szűk a hely. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./

Eltüntették a Petőfi-emlékműre firkált futballgraffiti nyomait. Az ispánkúti Petőfi-emlékhely talapzatát március 10-én fújták le festékszóróval. A firkálásnak nincsenek szemtanúi. Hegyi Mózes, a fehéregyházi RMDSZ elnöke elmondta, akkor is sajnálatos az emlékműgyalázás, ha az nem a költő vagy a magyarság ellen irányul. Hunyadi László marosvásárhelyi képzőművész alkotását az elmúlt évtizedek során több alkalommal is meggyalázták. Az 1990-es marosvásárhelyi események idején az ispánkúti emlékmű domborművét is megrongálták máig ismeretlen tettesek megcsonkították az alkotást. A másfél évvel ezelőtti felújítás idején úgy döntöttek, hogy érintetlenül hagyják a megrongált részt, az emlékmű frontján Gyarmathy János, marosvásárhelyi szobrászművész új, Petőfit ábrázoló bronzplakettjét helyezzék el. Az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb zarándokhelyét 2005. július 31-én avatták újra. A régi emlékművet marosvásárhelyi értelmiségiek kezdeményezésére 1969-ben állították fel az Ispánkút közelében. /Szucher Ervin: Szemtanú nincs, szurkolókra gyanakszanak. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

Hollanda Dénes, a Sapientia-EMTE marosvásárhelyi dékánja elmondta, jólesett mindaz, amit ezelőtt egy hónappal Sólyom László mondott a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem alapításával és működtetésével kapcsolatban, örült az állami kitüntetésnek, amelyet személyesen Mádl Ferenc köztársasági elnöktől vehetett át, de még sok terve van. Az egyetem épülete mellé egy bentlakást tart szükségesnek, majd uniós alapokból egy kutató- és innovációs központot. Hollanda hisz abban, hogy az erdélyi magyar ifjak képesek nyugat-európai megrendelők számára számítógépes programokat gyártani. Ő már a nyolcvanas években magyar tannyelvű műszaki egyetemet létrehozásáról ábrándozott, de őt a kolozsvári magyar értelmiség egy része még a 90-es évek derekán is naivnak, utópistának nevezte. Lehet, hogy volt némi alapjuk erre, hiszen akkor még szalmakalappal járta a koronkai dűlőt, és 265 tulajdonossal és örökössel tárgyalt a még vissza nem kapott föld megvásárlásáról. Ma viszont egy gyönyörű campus áll ezen a területen. Hollanda a Műszaki Egyetem gépészmérnöki szakát 1963-ban, egyedüli magyarként végezte el. Amikor bejutott, jóformán semmit nem tudott románul. Ha anyanyelvén tanulhatott volna, biztosan jobb eredményt ér el. Az évfolyamon így csak a második lett, ennek ellenére őt marasztalták ott az egyetemen. Hollanda Dénes 1939-ben született a háromszéki Albison, Alsócsernátonban nőtt fel. A brassói Műszaki Egyetemen végzett, ugyanott doktorált, majd docensi címet szerzett. Pályafutása során négyszer választották meg dékánnak a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen. Hat éve a Sapientia – EMTE dékánja. /Szucher Ervin: „Gyakorlatias” álmok nyomában. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./

Alig százfős, a román hazafias rendezvényekről jól ismert hallgatóság volt kíváncsi arra a vitaestre, amelyet március 19-én a Vatra Romaneasca Maros megyei szervezete rendezett Marosvásárhelyen. A Megfontolás, tárgyilagosság, kiegyensúlyozottság című fórum az 1990-es marosvásárhelyi fekete március eseményeit volt hivatott tisztázni. A felszólalók az események kirobbantásáért felelős bűnösöket a magyarokban, főként az RMDSZ vezetőiben látták. Vasile T. Suciu nyugalmazott rendőr a könnyeivel küszködve, fel is tette a kérdést: „Uram, honnan ennyi gyűlölet?!”. Ezek után évszázadokra visszamenőleg felsorolta a magyarok gaztetteit. Szerinte Gheorghe Gheorghiu-Dejtől Traian Basescuig az ország minden államfője tévedett, amikor „nem óvta meg a román nemzetet a magyar gonosztevőktől. ” A 17 éve történt eseményekről szólva Suciu néhány újdonsággal is szolgált: elmondta, „vizsgálatai” során kiderítette, hogy a márciusi eseményeket követően az RMDSZ egyik „irredenta, sovén és pogány vezetője áprilisban leszúrt egy román nemzetiségű polgárt, mert az az utcán rázendített az ország himnuszára”. Szintén Suciu szerint egy másik RMDSZ-vezér a városháza lépcsőin hátba szúrt egy katonatisztet. Ioan Scrieciu, a megyét 1990 elején irányító egységtanács elnöke polgárháború kirobbantásával vádolta a magyar felet, mondván, hogy ami Vásárhelyen történt, „az egy fejezete az erdélyi román föld megvédéséért vívott évszázados harcoknak”. Florin Oproiescu, a Vatra Romaneasca szervezet alelnöke tagadta az általa képviselt szervezet szerepét a fekete március eseményeinek szervezésében. Oproiescu a történtekért felelősnek az ország egykori vezetőit jelölte meg, név szerint Ion Iliescu államfőt, annak helyettesét, Király Károlyt, Petre Roman volt miniszterelnököt, valamint az újraszerveződő titkosszolgálatokat irányító Virgil Magureanut és Ioan Talpest sorolta fel. „Nagyon jól tudták, hogy a városban baj van, miért nem utaztak azonnal ide? – tette fel a költői kérdést, majd válaszolt is rá: – Azért, mert szükségük volt a véres eseményekre. Oproiescu felajánlotta a Bernády Művelődési Egyesületnek, hogy – a hitelesség kedvéért – közösen készítsék el a véres eseményekről szóló filmet. – Kincses Előd ügyvéd megdöbbentőnek tartja, és elítéli Markó Béla Marosvásárhely fekete márciusa kapcsán tett legutóbbi nyilatkozatát. A boszniai mintájú etnikai konfliktus értelmi szerzőinek kiderítésére tett felhívásában az RMDSZ elnöke nem zárta ki a külföldi beavatkozást. „Mi, akik 1990. március 19–20-át Marosvásárhelyen töltöttük, a küzdőtéren, és nem Budapesten, mint a szövetségi elnök, pontosan tudjuk, hogy a fekete márciushoz külföldnek semmi köze nem volt, azt Bukarestből szervezte a Belügyminisztérium 0215-ös egysége azért, mert lejárt a szekuritátésok háromhavi fizetett szabadsága, és hivatalosan újra munkába kellett állítani őket” – fejtette ki Kincses. /Szucher Ervin: Egyoldalú bűnbakelméletek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

A nemzeti kisebbségek fogalmának az alkotmányból való kiiktatását kéri a Háborús Veteránok Egyesületének (AVR) Maros megyei szervezete – jelentette be Ioan Scrieciu, az AVR elnöke. Scrieciu nyugalmazott tábornok az 1990-es, marosvásárhelyi márciusi események kapcsán vált hírhedtté. A vele készült interjúban Ioan Scrieciu elmondta, törvénytervezetet készítenek erről, melyet a kormánynak kellene indítványoznia. Scrieciu leszögezte, nincs baja egyetlen Romániában élő nemzeti kisebbséggel sem, de vannak olyan kisebbségi csoportosulások, melyek kihasználják az alkotmány által biztosított különleges státust, visszaélnek ezzel, és ártanak az országnak. A magyar kisebbségre és annak bizonyos vezetőire gondol. Ha az alkotmányból kiiktatnák a nemzeti kisebbségek fogalmát, gátat vetnének annak, hogy ezek a csoportosulások árthassanak a román államnak. A magyarok közül sokan nem akarják elismerni az államot, vagy nem tartják magukat román állampolgároknak. „Párhuzamos struktúrákat szeretnének létesíteni. Székelyföldről beszélnek, pedig Romániában nincsenek is székelyek, mert mindannyiukból magyart csináltak. ” Az iskolák szétválasztásával a gyermekeket választják el egymástól. A magyar iskolákban nem tanítják meg románul a diákokat. Ioan Scrieciu terve nem aratott sikert a nacionalista szervezetek vezetői körében. Florin Oproiescu, a Vatra Romaneasca alelnöke nem hinné, hogy valakinek is használna e fogalom kiiktatása a román alkotmányból. /Szucher Ervin: „A magyarok ártanak „ Interjú Ioan Scrieciu nyugalmazott tábornokkal. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

A kétezer lelket számláló Diószegen, a tehetősnek nevezhető Bákó megyei csángó faluban majdnem mindenki ismeri a magyar nyelvet, a helybéliek szerint a római katolikus pap is, aki mégsem beszél magyarul. Ezért furcsa helyzetek is adódnak, amikor a hívek magyarul gyónnak, a pap pedig románul gyóntat. A diószegiek jó része külföldön vállalt munkát, csak az ünnepek idején tér haza hosszabb időre szülőfalujába. „Mese nincs, aki hozzám jön dolgozni, annak be kell állnia a csángó szövetségbe, majd ki kell váltania a magyar igazolványt” – szögezi le tréfásan mosolyogva, de ellentmondást nem tűrő hangon a Bákó megyei Diószeg egyik legnagyobb vállalkozója. A Remus Palauként anyakönyvezett férfi kikéri magának: ő csángómagyar, akárcsak az egész falu, és a becsületes neve Palló Pál Rémusz. Amíg a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) vezetősége nem kérte fel a lábniki közösségi ház felépítésére, ő egyáltalán nem ismerte a szervezet tevékenységét. Ma már határozottan állítja, hogy a közösség megmaradása érdekében minden moldvai csángómagyarnak kötelessége lenne bekapcsolódnia a szövetség életébe. Diószegen, illetve a környékbeli csángómagyar falvakban egyaránt szokás, hogy a tehetősebb emberek a szomszéd házához mérik a magukét. „Ha az nagyot épít, nekem még nagyobb kell. Tudom, hogy ez egészségtelen felfogás, de mifelénk ez így van” – magyarázza egy atyafi. A falu nagy része külföldön, többnyire Magyarországon és Olaszországban dolgozik. Olyan is van, aki Izraelben vállalt munkát. Az európai építőiparban dolgozóknak köszönhetően a településen nemcsak építészeti cégek, hanem húsz kisbuszos autóparkkal rendelkező fuvarozóvállalat is működik. Diószegen mindenki megtanul magyarul, a diszkóban már mindenki magyarul beszél, mondta Palló. A csángó szövetségben az oktatási kérdésekért felelős Hegyeli Attila azt tartaná természetesnek, ha a diószegi iskolában is bevezetnék a magyar anyanyelv oktatását. A román nemzetiségű pedagógusok a gyerekeknek megtiltották, hogy szünetekben egymás között magyarul beszéljenek. A néhány betelepedett moldvai román lakost leszámítva, a faluban csak a római katolikus pap nem beszéli a magyar nyelvet. Az idősek szerint a pap tud magyarul, csak éppen a iasi-i püspöktől tartva nem hajlandó beszélni. „Ő románul misézik, de mi akkor is magyarul gyónunk. Ezt ő nagyon jól meg is érti” – állítja az egyik öregasszony. Palló szerint az idősebb nemzedék képviselői jóformán nem is tudnak románul. „Jól működik a Magyarországon bejegyzett cégem” mesélte Palló Pál Rémusz Megkapta a letelepedési engedélyt, mégsem tudja elképzelni ott az életét. Palló Pál a faluból és a környékről gyűjtött szakembereit is hathetente hazaengedi. – A tapasztalat azt mutatja, hogy a mi csángóink egy évet bírnak ki ott, utána lelkileg teljesen belefáradnak, vallja a vállalkozó. /Szucher Ervin: Ünnepelni hazajárnak. = Krónika (Kolozsvár), márc. 28./

Ha az RMDSZ meggondolná magát, Tőkés László akkor sem fogadná el az EP-lista második helyét. „Hogy megtehetném-e vagy sem, azt az indulásomat támogatóktól kellene megkérdeznem – fejtette ki Tőkés László. – De a 137 ezer aláíró nem arra jelölt, hogy második legyek az RMDSZ listáján. ”Szilágyi Zsolt kampányfőnök szerint ilyesmiről kár is vitázni, hiszen az RMDSZ elmulasztotta az együttműködési lehetőséget. „Nyílt levélben fordultak ez ügyben az RMDSZ-hez magyarországi értelmiségiek, az aradi kongresszuson a szövetség két parlamenti képviselője is megkísérelte a plénum elé terjeszteni javaslatát, sőt februári látogatásán Sólyom László államfő is sugallta a kompromisszumos megoldást. Az RMDSZ-nek november óta lett volna ideje és alkalma mindezen elgondolkodni. ” Az is felmerült, hogy az RMDSZ esetleg megakadályozhatja az egyéni jelölt indulását. „Én csak remélni tudom, hogy ez nem következik be, bár az eddigi tapasztalataim egyértelműen rosszak” – jelentette ki Tőkés László püspök. „A szövetség anyagi eszközökkel próbál sakkban tartani bizonyos egyházi elöljárókat. A párt beintésére ezek a sakkfigurák most elindultak” – fogalmazott Szilágyi. Tőkés az „oszd meg és uralkodj!” elv érvényesítését véli felfedezni azon lelkészkollégák, illetve egyházi gondnokok és presbiterek esetében, akik kis közösségükben RMDSZ-vezetők lévén, kénytelenek voltak ellene fordulni. Mindezek ellenére Tőkés László hajlandó lenne együttműködni az RMDSZ-szel, amennyiben mindkét fél jelen lesz a brüsszeli széksorokban. „Én most is a szövetség tagja vagyok, és a tizenhét év alatt nem én változtam meg, hanem az RMDSZ. Meg kell nézni, ki képviseli az RMDSZ eredeti programját: én vagy ők?” – tette fel a kérdést a református püspök. /Szucher Ervin: Tőkés számára nincs visszaút. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./

Gálfalvi György, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztőjének kezdeményezésére emlékplakett készül a nemrég elhunyt Sütő András emlékére, a domborművet az író születésének 80. évfordulóján helyeznék el Marosvásárhelyen, lakása, a Vörösmarty utcai ház falán. A plakett elkészítésére Hunyadi László szobrászművészt kérték fel. A június 17-i ünnepséget követően Pusztakamaráson, Sütő András szülőfalujában is megemlékezést tartanak Székely Ferenc, az író hozzátartozója szervezésében. Az Anyanyelvápolók Szövetsége díjat nevezett el Sütő Andrásról, amelyet első alkalommal április 27-én, a dévai vándorgyűlésen adnak át. /Szucher Ervin: Emlékplakett, megemlékezés. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

A marosszéki származású, jelenleg Magyarországon élő református lelkész-költő György Horváth László egyik versének sorait festették a bözödújfalusi római katolikus templom tornyára. Szőcs Lajos, a kőrispataki Szalmakalap Múzeum csónakkal közelítette meg a vízből kimagasló tornyot, majd a következő szöveget festette a toronyra: „És láttunk élő vízben templomot mely halott, / Ott, ahol temetést és gyászt kongatnak a vízi harangok / Ott, ahol a csúcsánál, a víz alatt kezded meg lefele mászni a fát, / Ott mondhattunk egy vízbefullasztott faluért néma imát. (…) És ott lehettünk, hol magasba még a Firtos-tető, / És kőrispataki szalmakalap a fejen a fedő…”. Szőcs Lajos néhány héttel ezelőtt szintén György Horváth László soraival és a múzeum műhelyében készült szalmakalappal köszöntötte a Bözödújfalura látogató Sólyom László magyar köztársasági elnököt és feleségét, akik meghatottan hallgatták a versrészletet. /Szucher Ervin: Mementó vagy firka? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

Tíz pontban megfogalmazott javaslatlistát nyújtott át a hétvégén a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) vezetőségének az intézmény magyar oktatói nevében dr. Ajtay Kincses Mária, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke, aki egyedül írta alá a listát. Elmondta: őt már megfenyegették, nincs veszítenivalója, de nem szeretné, ha kollégáit is támadások érnék. A követelések között a döntéshozási és pénzügyi önállóságot élvező magyar általános orvosi, gyógyszerészeti és fogorvosi karok létrehozása, a beiskolázási szám újratárgyalása, a magyar oktatók arányának növelése, a vezetői tisztségek paritásossá tétele, az anyanyelvű államvizsga lehetővé tétele, illetve az intézmény háromnyelvű feliratozása szerepel. Az egyik legfontosabb követelés az RMDSZ és a PSD között 2002-ben kötött politikai alku nyomán megszületett beiskolázási arány újratárgyalása, ugyanis tavaly a tandíjmentes helyekre az általános orvosi karon magyar diákok 8,09-es jeggyel juthattak be, a román nyelven felvételizők pedig akár 5,95-tel is. A követelések közül eddig mindössze egy látszik megvalósulni. Constantin Copotoiu a MOGYE rektora megígérte, hogy hamarosan elkészülnek a román, magyar és angol nyelvű feliratok, amelyek az épület felújítása után felkerülnek a falakra. „Elsősorban azt szeretnénk elérni, hogy elkezdődjék a párbeszéd, mert tizenhét éve minket senki nem hallgat meg” – indokolta a beadvány célját Ajtay Kincses Mária, utalva az évek során megválaszolatlanul maradt hasonló próbálkozásokra. Szerinte Nagy Örs sokkal többet tehetne a dialógus megteremtése érdekében. „Többször is meghívtuk, beszélgessünk el a gondjainkról, de ő mindig talált kitérőt, és nem ült le velünk” – emlékeztetett az oktató. Nagy Örs szerint mindez nem felel meg a valóságnak, ő is a párbeszéd hívének vallja magát. „Akár hetente is összehívhatom a magyar oktatók közgyűlését, de ezzel még nem oldottam meg semmit. Itt minden a szenátusban többségben lévő román kollégáinkon múlik vagy a politikai döntéseken. Másrészt én az egyetem rektor-helyettese vagyok, aki a teljes oktatási rendszerért felel – nyomatékosította Nagy Örs. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen alapítandó önálló magyar karok érdekében küldtek aláírásokat az Európai Parlamenthez és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlethez (EBESZ) – jelentette be Kovács Lehel. A BKB alelnöke elmondta, több tucat támogató aláírást gyűjtöttek össze, mellyel a BBTE magyar oktatói az önálló magyar természettudományi és humán tudományi fakultások megalapítását kérik. Kovács átadta az aláírások listáját Sógor Csabának, és felkérte, hogy továbbítsa azokat a szenátus tanügyi bizottságának, illetve Markó Béla miniszterelnök-helyettesnek. /Szucher Ervin: Párbeszédet szeretnének. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./

Halasztással kezdődött a Magyarországon tartózkodó Barabás Ernő ellen kibocsátott nemzetközi elfogatási parancs ügyének a tárgyalása. A budapesti Fővárosi Bíróság úgy döntött, hogy amíg a vesepanaszokkal kórházba került Barabás fel nem épül, nem tűzhetnek ki újabb időpontot. A Miskolcon élő férfi ellen a Maros megyei ügyészség februárban bocsátott ki elfogatási parancsot. Azzal vádolják, hogy kivonja magát a tízéves börtönbüntetés letöltése alól. A budapesti Fővárosi Főügyészség az európai elfogatóparancs végrehajtásának megtagadása mellett foglalt állást. /Szucher Ervin: Magyarország nem adja ki Barabás Ernőt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

A véckei római katolikusok visszaszerezték a száz évvel ezelőtt épített iskolájukat, most új rendeltetést szánnak a megrongálódott állapotban lévő ingatlannak. „A községi I–VIII. osztályos iskolába alig járnak huszonöten. Szakképzett tantestületünk van, csak éppen gyermekünk nincs elég. Ezért is sikerült viszonylag könnyen visszaszerezni az egyházi ingatlant, hisz gyermekhiány miatt a kilencvenes évek elejétől üresen áll. Csoda, hogy még nem szüntették meg a tanintézetet. Ha sikerül befejeznünk a javítást, több új, a kornak megfelelő rendeltetést szánunk az épületnek” – magyarázta Bene Gábor plébános. A falu szülöttéről, a tragikus sorsú Visky Árpád színművészről elnevezett helyi kultúrotthonban bor-árverést rendeztek, az egyházi iskolájának korszerűsítése érdekében. Az ingatlanban a katolikus Kolping-mozgalom helyi képviselői mellett gyermekek és felnőttek egyaránt megtalálnák a helyüket. /Szucher Ervin: Borral az egyházi iskoláért. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./