Máj. 25-én a szenátus elfogadta a helyi autonómia és közigazgatási törvényt. Az ellenzéki szenátorok tiltakozó kivonulása után a testület 74 pró szavazattal és egyetlen tartózkodással (George Pruteanu személyében) elfogadta a tervezetet, amely többek között a nemzeti kisebbségeknek a közigazgatásban való anyanyelvhasználatát is szabályozza. A kisebbségi nyelvhasználatot illetően a jóváhagyott dokumentum maradéktalanul tartalmazza a Ciorbea-kormány által 1997-ben kibocsátott 22-es sürgősségi kormányrendeletben foglaltakat. A törvényt értelmében lényegesen bővül a helyi tanácsok hatásköre. A törvény - többek közt - egyharmaddal csökkenti a helyi tanácsosok számát, szabályozza a kapcsolattartást a különböző régiók helyhatóságai között, pontosabban behatárolja a prefektus hatáskörét, és harmonizálja a többi közigazgatást érintő törvényt, lásd a regionális fejlesztésről szóló, a helyi közpénzek, a koncesszió, illetve a patrimónium törvényét. Mindenekelőtt pedig természetesen szavatolja az anyanyelv használatát az adminisztrációban ott, ahol a nemzeti kisebbségek számaránya meghaladja a 20 százalékot. - A képviselőháznak is meg kell vitatnia és elfogadni a törvénytervezetet. /Székely Kriszta: Elfogadták a helyi közigazgatási törvényt Az ellenzék tiltakozásképpen kivonult a szenátusból. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Május 29-én a képviselőház folytatta a választási törvény módosításának vitáját. Elfogadták a parlamenti küszöbérték 3 százalékról 5 százalékra emelését. A törvény módosítását a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja kezdeményezte. Az RTDP-n kívül a választási küszöb megemelését a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és az RMDSZ támogatta. A Demokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt, valamint az összes többi parlamenti párt ellene szavazott. A pártszövetségek parlamentbe kerüléséhez az első párt esetében szükséges a szavazatok 5 százalékának megszerzése, a többieknél elég a 3-3 százalék. Ezt az RMDSZ is támogatta. A választási kampány időszakát 60-ról 45 napra csökkentették. /Székely Kriszta: Megemelkedett a parlamenti bejutási küszöb A képviselők kedden 60-ról 45-re csökkentették a kampány időszakát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

Ion Caramitru művelődésügyi miniszter és Hámori József, a magyar kulturális örökség minisztere jún. 7-én Bukarestben aláírja a két tárca együttműködéséről szóló megállapodást és a műemlékvédelmi egyezményt. Az esemény záróakkordja a május 31 - június 6. között a fővárosban megrendezett magyar kulturális hétnek. Kelemen Hunor művelődési államtitkár elmondta, hogy a két tárca közti együttműködési program, amelyet három évre, 1999-2001-re írnak alá, az általános elvek mellett több konkrét javaslatot is tartalmaz a könyvtárak, a könyvkiadás, az irodalmi rendezvények, a színház, a zene, a film, a képzőművészet, a közművelődés, a múzeumok, illetve a műemlékvédelem területén. A román művelődési tárca felvállalta a romániai magyar színházak részvételének támogatását a kisvárdai és a zsámbéki fesztiválokon, a magyar fél pedig fogadja a Piatra Neamt-i színházi fesztivál legjobb előadását. Támogatják a szépirodalmi fordításokat: évente legkevesebb három-három mű megjelenését fogják elősegíteni egymás kortárs és klasszikus irodalmából. A képzőművészet-fejezet szakembercserékről, különböző kiállítások szervezéséről szól. A múzeumok és a műemlékvédelem terén különböző gyűjteményes kiállítások kölcsönös bemutatására, több magyarországi és romániai múzeum közötti együttműködésre kötelezte el magát a két művelődési tárca. A műemlékvédelmi megállapodás név szerint tartalmazza azokat a műemlékeket, amelyeknek a helyreállítását a két minisztérium közös költségén fogja megkezdeni. Közöttük van Gyulafehérvárról az Apor-kastély, a hármas barokk kapu, a Lázok-kápolna, és a Károlyi-kapu, a bonchidai Bánffy-kastély, a bánlaki Karácsonyi-kastély, a gelencei római katolikus templom, a kisbaconi vashámor, amely oly jelentős szerepet játszott az 1848-49-es forradalom idején az ágyúöntésben, a gyergyószárhegyi Lázár-kastély, ahol regionális kulturális központ fog működni, a rákosi római katolikus templom és az ákosfalvi református templom. Ugyanakkor készül az erdélyi festett mennyezetes templomok, illetve a népi építészeti örökség felleltározása. A magyar fél ebben az évben ötvenmillió forintot ad a közös programnak a végrehajtásához. Paritásos alapon a román fél az ötvenmilliónak megfelelő lejt, azaz több mint hárommilliárd lejt fog áldozni a közös tervek megvalósítására. /Székely Kriszta: Együttműködési megállapodás a magyar és a román kulturális tárcák között Idén ötvenmillió forint és több mint hárommilliárd lej műemlékvédelemre. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

"Jún. 19-én Marosvásárhelyen tartotta alakuló ülését az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa, amelynek mandátuma a májusi kongresszuson lejárt. Ezzel párhuzamosan kezdte el munkálatait a Szövetségi Képviselők Tanácsa is, amelynek napirendjén elsősorban a belső választásokra, valamint az önkormányzati választásokra vonatkozó szervezési intézkedések szerepeltek. Délután SZET-SZKT együttes ülésre került sor, amelyen megerősítették tisztségében Takács Csaba ügyvezető elnököt, és az ügyvezető elnökséget, majd kijelölték a belső választásokat koordináló munkacsoportot, a Szövetségi Szabályzat-Felügyelő Bizottságot, a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottságot és a Szövetségi Ellenőrző Bizottságot. A Szövetségi Egyeztető Tanács az RMDSZ társult tagjainak döntéshozó fóruma. Tagjai a kulturális, az oktatási, szociális, tudományos, művészeti, ifjúsági és különböző szakmai szervezetek által delegált képviselők, továbbá több más egyházi, kulturális, tudományos és közéleti személyiség, akiket a szövetségi elnök hív meg - teljes vagy tanácskozási jogkörrel. A SZET elvi állásfoglalásokat bocsát ki a romániai magyar nemzeti közösséggel kapcsolatos alapvető kérdésekről; összehangolja a társult tagok tevékenységét; határozati javaslatokat tesz az SZKT-nak és véleményezheti az SZKT határozatait; szakmai segítséget nyújt a Szövetség különböző döntéshozó testületeinek, és beszámolót kérhet a Szövetség vezető tisztségviselőitől. Az RMDSZ múlt hónapi, VI. kongresszusa különböző módosításokat hozott a SZET hatáskörét illetően: a SZET, amely eddig csak konzultatív szerepet töltött be, most bizonyos esetekeben részt vesz a döntéshozatalban is: a módosított alapszabályzat szerint évente egyszer kötelező módon SZET-SZKT együttes ülésre kerül sor, bizonyos döntéseket - az ügyvezető elnökség, illetve a különböző bizottságok kinevezése, az RMDSZ költségvetésének elfogadása - e két testület csakis együttesen hozhat meg. - A SZET alakuló ülését Markó Béla szövetségi elnök vezette, aki megköszönte Csávossy György leköszönő elnöknek négyéves tevékenységét. Megválasztották a SZET Állandó Bizottságát: Kelemen Hunort választották elnöknek. Alelnök maradt Káli Király István, a titkár pedig Antal Attila. - A SZET-üléssel egyidőben tartotta tanácskozását az SZKT is. A kongresszus meghosszabbította a testület mandátumát a novemberi belső választásokig. Az SZKT a belső választásokkal kapcsolatos határozattervezetek véglegesítésére munkabizottságot hozott létre. - A SZET-SZKT együttes ülésén Markó Béla tartott politikai beszámolót. A koszovói tragédiának el kell gondolkodtatnia a nemzetközi szervezeteket azon, hogy milyen módszerekkel lehet az ehhez hasonló konfliktusok kirobbanását megelőzni. A szövetségi elnök szerint az európai intézmények csak afféle "fájdalomcsillapító szerepet" töltöttek be, a kisebbségi jogok védelmére kialakított mechanizmusai gyengék. Az RMDSZ-nek mint Európa legnagyobb nemzeti kisebbség képviselőjének kezdeményező szerepet kell betöltenie abban, hogy ezek az ellenőrzési mechanizmusok valóban hatékonyakká váljanak. Markó kifejtette: a szövetségi elnöki hivatalban át kell gondolni néhány hatáskört, és új munkacsoportokat kell létrehozni. Ezek közé sorolta a sajtótevékenységet - amelynek nemrég kinevezett felelőse Szatmári Tibor -, illetve a bel- és külpolitikai munkacsoportot. Amint azt korábban már bejelentette, az ügyvezető elnöki tisztségre Markó Béla ismét Takács Csabát jelölte. Takács Csabát végül a két testület tagjai, titkos szavazással, 84:36 arányban újraválasztották tisztségébe. A két testület szintén titkos szavazással döntött a Takács által javasolt ügyvezető alelnökök személyéről. A testület új összetétele a következő: területi szervezetekért felelős alelnök Nagy Zsolt, önkormányzati alelnök Madaras Lázár, művelődési és egyházügyi alelnök Sebesi Karen Attila, oktatási alelnök Nagy F. István, gazdasági alelnök Péter Pál, a kormányzati tevékenységért felelős alelnök Borbély László. /Székely Kriszta: Együttes ülésen a SZET és az SZKT. Megalakult az új ügyvezető elnökség. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./"

"Cs. Gyimesi Éva könyvében /Colloquium Transsylvanicum, Mentor, Marosvásárhely/ elemezte a mai sajtónyilvánosság sajátosságait. Erről beszélt a Szabadság munkatársának. A mai erdélyi magyar lapok "éppenséggel abban szegények, amit a polgári újságírók oly bőven szállítottak: információkban, megbízható tudósításokban." A két világháború között "sok színvonalas vita, ami a korabeli sajtóban zajlott, a skizma-vita a -leszakadó- erdélyi irodalomról, a -vallani és vállalni-, az -élet és irodalom- vagy később a transzszilvanizmus-viták. Nem korlátozta őket sem a külső, sem a belső cenzúra." "S ami a legfőbb: ezekből a vitákból tanulni lehetett a polgári vitakultúrát. Spectatortól, Jancsó Bélától, László Dezsőtől, Molter Károlytól és még sorolhatnám, kiktől." "Manapság nincsenek olyan jóhiszemű, nyílt, igazságra törekvő viták." "Ebben a tekintetben is nagyon szegény az erdélyi magyar sajtónyilvánosság. Inkább azt tapasztaljuk, hogy a "vitafelek" nem a problémák megoldására, hanem egymás megsemmisítésére fordítják a legtöbb figyelmet." A Szabadság lapról az a véleménye, hogy "Szabadság van, de nincs benne sajtószabadság. Elő fogok rá mégis fizetni, mert az Igazságra is előfizettünk, s a halálozási rovat abban is mindig tárgyszerű volt." /Székely Kriszta: Cenzúra nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./"

"Kántor Lajos a vele készült beszélgetésben kifejtette, hogy 1989 után őszintén hittek abban, hogy "egyszerre majd mindent el lehet és el kell mondani - mindenféle cenzúra nélkül." Kialakul, a "polgári újságírás, amely az információt tekinti az elsődlegesnek, és ennek szolgálatában áll." Kántor szerint a romániai magyar sajtóm "még mindig nem képes az információt az egyéni véleménytől, kommentártól szétválasztani." "Ebben a tekintetben vannak a legnagyobb fenntartásaim, és meglátásom szerint ez a romániai magyar újságírás legnagyobb részére jellemző." Kántor Lajos reméli, hogy egy fiatalabb gárda, "amely más szakmai követelmények szerint nevelődött, fogja majd radikálisan megváltoztatni a romániai magyar sajtó minőségét". Csakis "a generációváltástól lehet remélni a romániai magyar sajtó professzionalizálódását, a provincializmus leküzdését." Kántor hangsúlyozta, hogy "hagyományőrzésünket, magyarságtudatunknak az ápolását tekintve messze öntudatosabbak vagyunk például a magyarországi magyaroknál, a romániai magyar társadalom - mondjuk ki nyíltan - beteg" - a bezárkózás veszélye fenyegeti. /Székely Kriszta: Szabadság - sajtószabadság Kritikus szemléletre, nem pedig "orvlövészekre" van szükségünk. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"

"Magyari Tivadar élesen elítélte a jelenlegi erdélyi magyar újságírást. A következő fogalmakkal jellemezte a romániai magyar sajtót: monopolista diskurzus, aprofesszionalizmus, literaturizáltság, akommercializmus, kisebbségi neurózis. Mindegyik elmarasztaló minősítését megmagyarázta. A "monopolista diskurzus" egyik fő jegye a magyar közélet egészének igenlése. Az "aprofesszionalizmus" fogalma arra utal, hogy a romániai magyar sajtóban számos, máshol hatékonynak vagy értékesnek elfogadott szakmai követelményt nem ismernek, vagy nem tartanak fontosnak. A "literaturizáltság" szerinte abban mutatkozik meg, hogy az újságírásnak a (szép)irodalom vagy a filológia mindenképpen az elitkultúra - területéhez és hatáskörébe kellene tartoznia. Ez a tradíció nem tud mit kezdeni a nagy kiterjedésű közönséggel, nem ismeri a tömegkultúra jegyeit, nem érti a közönség számos tömeges megnyilvánulását (például a Nők Lapja sikere, az esztétikailag kétséges Európai Idő viszonylagos sikere, stb.). Az "akkomercializmus": az üzleti szellem hiánya. Mindennek egyik eredménye az, hogy a romániai magyar sajtó viszonylag kevésbé tölt be szórakoztató funkciót, csekély mértékben ér el egyes kiterjedt közönségrészeket. Holott a szórakozás alapvető motiválója a médiahasználatnak. Anyanyelvi sajtószórakoztatás hiányában a romániai magyarok a román vagy a magyarországi magyar sajtóhoz fordulnak. Azok piaci rést töltenek be. A kisebbségi neurózist azért említi, mert szerinte a sajtó dramatizálja a kisebbségi létet, az etnikai viszonyok problémás voltának érzetét fokozza. A sajtó funkcióján túli szerepet vállal a kisebbségi lét kezelésében: felveszi a jogvédő politikai vagy civil szervezet szerepét. /Magyari Tivadar média szakos szociológus: Szabadság - sajtószabadság. Médiánk identitása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./ Magyari cikke felfogható egy támadássorozat részének, hiszen ugyanilyen elítélő hangon nyilatkozott, éppen a legjobb romániai magyar napilapban: - Cs. Gyimesi Éva /Székely Kriszta: Cenzúra nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./- és Kántor Lajos /Székely Kriszta: Szabadság - sajtószabadság Kritikus szemléletre, nem pedig "orvlövészekre" van szükségünk. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"

Mint ismeretes, júl. 7-én a Legfelsőbb Bíróság elutasította azt a keresetet, amelyet az ellenzéki pártok a Petőfi-Schiller-egyetemről hozott kormányhatározat ellen nyújtottak be. Időközben azonban a parlament jóváhagyta azt a módosított akkreditációs törvényt, amely nem teszi lehetővé az olyan multikulturális felsőoktatási intézmény létrehozását, amely nem rendelkezik legalább egy román karral. A magyar-német egyetem ötlete tehát gyakorlatilag értelmét vesztette. - Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal jogi osztályának vezetője kifejtette: - A megváltozott helyzet ellenére lényeges volt bebizonyítani, hogy az a jogszabály, amit a kormány abban a különben igencsak ellenséges politikai közegben kibocsátott, alkotmányos és törvényszerű volt. A körülmények azóta, sajnos, változtak, és maradtak azok a törvényes megkötések, amelyek szerint nem lehet önálló állami magyar nyelvű egyetemet létesíteni, a multikulturális felsőfokú oktatási intézetekben pedig kötelezően működnie kell legalább egy román oktatási vonalnak. Ilyen viszonyok közt az említett sürgősségi kormányrendelet, amely különben egy eléggé kényszerszülte megoldás volt, valóban tárgytalanná vált. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Kis román abszurd: A Petőfi-Schiller-egyetemre vonatkozó kormányrendelet törvényes, de tárgytalan. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

"Fábián Péter, a Népszabadság szerkesztője Közelképtár című interjúkötetében a lapjában az elmúlt évtizedben megjelent írásait gyűjtötte kötetbe. Az írások központi témája a rendszerváltás. "Rendszerváltás, magyar múlt, magyar jövő. Ahogyan mindezt a magyar értelmiség jelentős alakjai látják 1990 és 1999 között". Fábián Péter az elsők között Jakó Zsigmond történészprofesszort, az Erdélyi Múzeum-Egyesület akkori elnökét kereste fel, akit a szakemberképzés, a tudományos kutatás színvonalas művelésének 1990 utáni feltételeiről kérdezett. Az 1994-ben készült beszélgetésben körvonalazódó kép a "tetszhalott" erdélyi magyar tudományos élet "feltámasztásáról", sajnos, ma sem sokkal árnyaltabb. Dr. Szántay János Kolozsváron élő biokémikus személyében Fábián az erdélyi magyar értelmiség azon képviselői közül szólaltatott meg egyet, "akik kitartottak a helyükön, közösségükért, bár nem a politika színpadán, egész életükkel vállaltak felelősséget". A neves kutató, számos nemzetközi tudományos társaságnak, szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja, "életfilozófiáját" egyetlen, igen tanulságos mondatban fogalmazza meg: Jobbnak kell lenni! Cs. Gyimesi Éva irodalomtörténész, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára kifejtette: "Erdélyben ma kevesen képesek úgy művelni a szellemtörténeti tudományokat, hogy mondanivalójuk azok számára is érdekes legyen, akik nem beszélik a mi nyelvünket. Itt látom a valódi törésvonalat: aki ma a tudomány állam és etnikai határokat nem ismerő követelményeit tartja szem előtt, azt a kisebbségi értelmiség hangadó része hajlamos kirekeszteni a nemzeti kultúrából". Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgató-főrendezője hasonlóan nyilatkozott: "Sajnálattal látom, hogy a magyarság politikai és kulturális szervezetei a tömeges műkedvelést pártfogolják, de ebben sem tesznek különbséget az eredeti hagyományok ápolása és majmolása, a dilettantizmus és az igazi értékek megőrzése között." "Akik nyitottak az egyetemes értékekre, és azokat még ráadásul képviselni is merészelik, megcímkézik, kozmopolitáknak, nemzetelleneseknek bélyegzik meg". /Székely Kriszta: Közelképtár. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./ "

"Kolozsváron újabb magyar utcaneveket töröltek el, a Dózsa György utca Ferdinánd román király nevét kapja, eltörölték a Bem József tábornok utcanevet, Herbák Jánosból pedig Matei Basarab lesz. Az olyan történelmi utcanevek, mint a Kövespad (Pietroasa) és az Alkony (Amurgului) szintén új, jelentéktelen neveket kapnak. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Ismét lefaragtak néhány magyar utcanevet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./ Gaal György adott tájékoztatást az utcanévadó bizottság üléseiről. Kolozsváron minden ülésen a magyar tagok tevékenysége kimerül a tiltakozásban, az ismételt leszavazás elviselésében. Kolozsváron a bizottságban Molnos Lajos, Mikó Lőrinc tanácsosok, valamint Asztalos Lajos és Gaal György képviselték a magyarságot. Idén tavasszal változott a helyzet: a megyéhez került vissza a döntés joga. Felállítottak a megyei tanács mellett egy 28 tagú bizottságot, amelyben szakértőként Csetri Elek és Gaal szerepel a magyarság részéről, s a magyar megyei tanácsosok közül is talán ketten tagok. Ugyanakkor a városi bizottság is szorgalmasan ülésezik. Jelenleg tehát a névváltoztatási javaslatot a polgármesteri hivatal terjeszti a városi névadó bizottság elé. Ha az jóváhagyja, a városi tanács elé kerül. Ennek kedvező döntése esetén a megyei névadó bizottság vizsgálja meg a javaslatot, s terjeszti a megyei tanács elé. - Kolozsvárt szinte lehetetlen nyomon követni a rengeteg javaslatot, s hogy abból mit hol hagytak jóvá. A polgármesteri hivatal pedig előre kitéteti a táblát. - Szinte valamennyi még meglévő magyar utcanév felkerült az átkeresztelési listára, de egyetlen javasolt magyar személynév sem szerepelt. A magyar bizottsági tagok - pár román kolléga helyeslésének is köszönhetően - legfeljebb annyit tudtak elérni, hogy a magyar utcanevet meghagyják, vagy beleegyeztek: más magyar nevet javasoljanak a helyére. Azt, hogy miért nem javasol a városháza egyetlen magyar személynevet sem, azzal indokolták: a javaslatok a lakosságtól jönnek, s magyar vonatkozású javaslatot senki sem tett. Erre Asztalos Lajos egy tízoldalas román nyelvű beadványt készített. Ebben vázolta a kolozsvári utcanevek történetét, s kettős javaslattal szolgált: egyrészt felvetette a XIX. század végéig használatos nem nemzetiségi jellegű régi "beszélő" utcanevek újbóli használatát (román és magyar változattal): Híd, Szappan, Király, Farkas stb. utca. Másrészt 20 konkrét utcának (többnyire földrajzi nevet viseltek) magyar vonatkozású nevet javasolt (Fadrusz János, Bethlen Gábor, Minorita, Mikes Kelemen, Haller Károly, Mikó Imre stb. utca). A továbbiakban egyetlen előterjesztési listán sem tűntek fel ezek a javaslatok. - Gaal György pontos címét megadta, ennek ellenére egyetlen ülésre sem kapott meghívót. /Gaal György: Ahogy az utcákat nálunk keresztelik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./"

"Szept. 3-án Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. A november 13-ra tervezett belső választásokat vitatták meg. Markó Béla szövetségi elnök ismertette az RMDSZ VI. kongresszusa óta eltelt időszak lényegesebb belpolitikai eseményeit. A jelen levő területi elnökök szerint a belső választásokra kijelölt dátumig lehetetlen megejteni a szükséges szervezési intézkedéseket, ezért javasolták annak elhalasztását. A döntés a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szeptember 18-i ülésén várható. Elhangzott még, hogy az RMDSZ-nek nincs naprakész tagsági nyilvántartása. Kolozs megye álláspontját ismertetve Kónya-Hamar elmondta: nem értett egyet a közvetett, tehát elektoros változattal, hiszen ez a választójog megsértését jelenti. A képviselő, akit a napokban immár negyedszer választottak meg a képviselőház titkári tisztségébe, elmondta: ennek a tisztségnek a betöltése elsősorban az "ellenzéki időkben" jelentette az igazi kihívást. A titkári munkakörben elsősorban olyan feladatok tartoznak, mint az ülések előkészítése, a törvények szövegének véglegesítése, a képviselőház külügyi protokolljának szervezése. /Székely Kriszta: Ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. Javasolták a belső választások elhalasztását. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./ Az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa ülésén többen javasolták, hogy a belső választásokat országosan egységes rendszer szerint - közvetett, elektoros módon - bonyolítsák le. Az értekezleten szó esett az önkormányzati választásokról is. Leszögezték: azon helységekben, ahol a magyar lakosság számaránya 55 % fölötti, sikerülnie kell saját polgármestert választani, az önkormányzati tanácsokban pedig megszerezni a feltétlen többséget. Az 50 % feletti magyar jelenlét kötelezővé teszi előválasztás tartását, illetve a jelölések ilyen úton történő véglegesítését. Markó Béla szövetségi elmondta, hogy jelentős törvényeket kell véglegesíteni, a tulajdont szabályozó törvényekről van szó a szenátusban, a képviselőházban a közigazgatási törvényről. - A privatizációból a magyaroknak nem szabad kimaradniuk. A tanácskozás után Kincses Előd (Maros megye) ismertette elhangzott javaslatát: az SZKT megválasztását össze kell kötni az önkormányzati előválasztással. A belső választáson mindenki részt vehetne, aki magát magyarnak tartja. Viszont az RMDSZ-tag más urnába helyezi el a szavazatát, mint a nem tag. A tagok szavazata egyként vonatkozna mind a szövetségi küldött, mind a polgármester, illetve a tanácsos személyére. A nem tagok szavazata ugyancsak döntő a közjogi funkciók, a polgármester és a tanácsosok szempontjából. Így aztán meg is lehetne látni, hogy a köztisztviselői funkcióra javasolt jelölt a nem RMDSZ-tagok között milyen szimpátiának örvend. Kónya Hamar Sándor (Kolozs megye) szerint: "Tisztázni kell, hogy miért történtek mulasztások. Tíz éve nem sikerült legitimizálni egy vezetést. Sajnos, a megyei szervezeteknek nincs egységes és érvényes nyilvántartásuk./(Csomafáy Ferenc): Tovább tolták a belső választások időpontját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./"

Szept. 15-től új vezetője lesz a kolozsvári magyar főkonzulátusnak: a magyar külügyminisztérium visszavonta Bitay Károly megbízatását és Alföldi Lászlót nevezte ki az intézmény élére. Alföldi László ismerősként tér vissza Kolozsvárra, a 80-as években ugyanis konzuli tisztséget töltött be a magyar főkonzulátuson. Mint ismeretes, tevékenységüknek a Ceausescu-rezsim vetett véget 1988-ban, kiutasítva a főkonzulátus tagjait az országból. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Új magyar főkonzul Kolozsváron Bitay Károly utódja Alföldi László. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

Szept. 6-án, a heti munkaprogram megszavazásakor a képviselőház RMDSZ-frakciója kérte: módosítsák a napirendet, mivel az augusztusi rendkívüli ülésszakon Andrei Chiliman liberális ülésvezető szabályzatellenesen szavaztatta meg az őszi ülésszakra vonatkozó munkatervet. Ennek értelmében a plénumnak szept. 6-án sürgősségi eljárással kellett volna megtárgyalnia az ellenzéknek az akkreditációs törvényre vonatkozó módosító javaslatát. E módosító indítvány az akkreditációs törvény arra a szakaszára vonatkozik, amelyik megszabja, hogy az induló egyetemeken kötelező legalább egy román kar. Az ellenzék javaslata szerint ennek a román karnak akkreditálva kellene lennie. Ennek a javaslatnak az értelmében tehát a magyar egyetem kezdeményezőinek előbb egy román kart kellene létrehozni, amit majd akkreditáltatnak, és csak ezután kezdhetik köré építeni a magyar egyetemet. Egy másik - hasonlóan abszurd, hosszú éveket igénybe vevő, és a magyar egyetem létrehozását gyakorlatilag ellehetetlenítő - változat pedig az lenne, hogy az induló magyar egyetemnek kötelezően be kell vonnia egy már létező egyetem akkreditációs folyamaton átesett román karát. Az RMDSZ-frakció javasolta, hogy a koalíció szavazza le az ellenzék javaslatát. Ezt nem sikerült elérni, csupán annyit, hogy az említett ellenzéki kezdeményezés vitáját elhalasztották a 16. napirendi pontnak. - Az RMDSZ- frakció tiltakozása a képviselőház állandó bürójának szept. 8-i ülésén is terítékre került. Ion Diaconescu azt javasolta, hogy a vitára a jövő héten kerüljön sor, és megígérte, a koalíció majd leszavazza az ellenzéki javaslatot. - Kónya-Hamar Sándor képviselő kifejtette: Diaconescu ígérete egyáltalán nem megnyugtató. Megegyeztek abban, hogy az ellenzék nem ragaszkodik körömszakadtáig az akkreditált román karokra vonatkozó javaslatához, cserébe pedig támogatja azt a koalíciós partnerek javaslatát, hogy ne csak minimum egy román kar legyen kötelező az induló egyetemen, hanem a kihelyezett kollégiumban és karain is kötelező módon legyen román szekció. Ez azt jelenti, hogy például a Székelyföldre kihelyezett karokon, kollégiumokon is kötelező lesz a román kar létrehozása. /Székely Kriszta: Újabb koalíciós-ellenzéki cselszövés? Az akkreditációs törvény tervezett módosításával ellehetetleníthetik a magyar egyetem létrehozását. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

"Szept. 17-én tartották az RMDSZ társult szervezeteinek képviselőit tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács ülését. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: megítélése szerint a nemzetközi közösség még nem fogalmazta meg kellő élességgel a koszovói válság konklúzióit. A belpolitikára vonatkoztatva Markó emlékeztetett a decemberben Helsinkiben sorra kerülő EU-csúcsra, amelytől a csatlakozni vágyó országok, köztük Románia, konkrét válaszokat várnak a bővítésre vonatkozóan. Az ellenzék népszerűségi mutatóinak a növekedése olyan döntések meghozatalára kell hogy ösztönözze a kormánykoalíciót, amely meggátolja a politikai visszarendeződést. Az RMDSZ-re pedig nagy felelősség hárul ebben - mondotta Markó Béla. A szövetségi elnök szólt a tulajdonviszony rendezését hivatott jogszabályok jelentőségéről. Sem a földtörvény, sem az ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező jogszabály, sem pedig a volt állami gazdaságok privatizációját szabályozó törvénytervezet nem elégíti ki teljes mértékben az RMDSZ igényeit, ennek ellenére, sajnos, örülni kell annak a törékeny konszenzusnak, ami ezekkel a törvénytervezetekkel kapcsolatban a koalícióban végre kialakult. Markó Béla emlékeztetett: többen is kifogásolták, hogy az RMDSZ a végső formát öltött tanügyi törvényt afféle "sikertörténetnek" tüntette fel. A szövetségi elnök biztosította a jelenlevőket: saját maga sem elégedett a törvénnyel. A feladat most a lehető legjobban kiaknázni a törvény adta kereteket - véli Markó, veszélyesnek nevezve az elért, bár valóban nem kielégítő eredmények állandó pocskondiázását, a "nemzethalál" rémének sulykolását. Markó hangsúlyozta, hogy a tervezett erdélyi magyar nyelvű magánegyetem nem alternatívája az RMDSZ programjában szereplő állami támogatású egyetemnek. /Székely Kriszta: Ülésezett a SZET. A magánegyetem nem alternatívája az állami egyetemnek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./"

Okt. 23-án ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Megyei Küldöttek Tanácsa /MKT/. Az MKT korainak tartja annak eldöntését, hogy induljon-e RMDSZ-es polgármester-jelölt a jövő évi helyhatósági választásokon vagy sem. Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök elmondta, okt. 19-én az egyházi vezetők, a civil szervezetek és az RMDSZ képviselői eldöntötték: az egyetemet létrehozandó alapítvány bejegyzésének minél hamarabb meg kell kezdődnie. A 2 milliárd forintos támogatás kezelője a Határon Túli Magyarok Hivatala, az összeget pedig egy budapesti programiroda fogja menedzselni, amelynek kolozsvári fiókja is nyílik. - Az MKT az etikai bizottság javaslatával egyetértve megrovásban részesítette Bucur Ildikó tanácsost, mert városi tanácsosi tisztségét kihasználva saját érdekeinek érvényesítésére befolyásolta a polgármesteri hivatal különböző szerveit, illetve nem határolódott el a férje magyarellenes kijelentéseitől. /Székely Kriszta: Várakozó állásponton a megyei RMDSZ Korai még önálló polgármester-jelölésről dönteni. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) november 11-12-én tartja második ülését Budapesten. Orbán Viktor magyar miniszterelnök meghívására a találkozón a magyarországi parlamenti pártok, a törvényhozási képviselettel rendelkező határon túli magyar pártok és szervezetek vezetői, illetve a nyugati magyarság képviselői vesznek részt. Az ülésen Orbán mellett jelen lesz Martonyi János külügyminiszter, Németh Zsolt, a magyar külügyi tárca politikai államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Értesüléseink szerint a budapesti konferencián az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi, Tőkés László tiszteletbeli és Takács Csaba ügyvezető elnök képviseli. A MÁÉRT áttekinti a nemzetpolitikai célok megvalósítása terén az alakuló ülés óta eltelt időszak főbb fejleményeit, és megvitatja a hat szakbizottságának eddigi munkájáról szóló jelentéseket. A Magyar Állandó Értekezlet hat szakbizottságot hozott létre, amelyek több javaslatot tettek az értekezlet napirendjére vonatkozóan. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Ülésezett az Operatív Tanács Egyeztetett RMDSZ-álláspont a Magyar Állandó Értekezleten. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

"Nov. 9-én a szenátus elfogadta az elkobzott mezőgazdasági és erdőterületek visszaszolgáltatását szabályozó törvényt. Markó Béla RMDSZ-elnök bejelentette, hogy az RMDSZ szenátusi csoportja támogatja a törvény elfogadását. Ennek ellenére Csapó József Bihar megyei RMDSZ-szenátor nem a törvény mellett voksolt. Markó Béla úgy értékelte: a romániai magyarság számára az elkobzott földterületek visszaszolgáltatását szabályozó törvény elfogadása az elmúlt három év legjelentősebb törvényhozási aktusa az oktatási törvény mellett. E jogszabály értelmében a kárvallottak több mint 90 százaléka visszajut tulajdonához. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Elfogadták a "Lupu-törvényt" Hátravan még a két ház közti egyeztetés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./"

Nov. 11-én kezdi kétnapos tanácskozását Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), amely megalakulása óta második alkalommal ül össze. A konferencián részt vesznek a magyarországi parlamenti pártok, a törvényhozási képviselettel rendelkező határon túli magyar pártok és szervezetek vezetői, illetve a nyugati magyarság képviselői. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi, Tőkés László tiszteletbeli és Takács Csaba ügyvezető elnökök képviselik. A MÁÉRT célja áttekinteni az alakuló ülés óta eltelt időszak fejleményeit a nemzetpolitika terén, továbbá megvitatni a hat - oktatási, gazdasági, szociális, jogi, önkormányzati, kulturális, illetve az európai integráció kérdéseivel foglalkozó - szakbizottság eddigi munkájáról szóló jelentéseket. Várhatóan napirendre kerül a vajdasági magyarok autonómia-koncepciója, illetve az erdélyi magyar egyetem kérdése is.- Markó Béla elmondta: az értekezleten sok olyan kérdés van, amit vita tárgyává kell tenni. Az RMDSZ mindenekelőtt a két ország közti gazdasági kapcsolatok alakulására kíván hangsúlyt fektetni. Az utóbbi időben a szövetségi elnök elégedetlen ezeknek a kapcsolatoknak az alakulásával. Nagyon jó, ahogy az utóbbi időben a magyar-magyar kapcsolatok intézményesültek, bizonyos stratégiák azonban még mindig tisztázatlanok - mondotta Markó. Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára az MTI-nek úgy nyilatkozott: tanácskozás egyik fontos kérdése az, hogy milyen formában lehet majd beépíteni a magyar jogrendszerbe a határon túli magyarság magyarországi jogállását. Elsősorban a külföldön élő magyar állampolgárok szavazati jogát kell biztosítani - közölte az államtitkár, hangsúlyozva: a magyar parlamenti pártok között nincs konszenzus ebben a kérdésben. /Sz. K. [Székely Kriszta]: November 11- 12. - Magyar Állandó Értekezlet Markó: Tisztázni kell a támogatási stratégiákat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

"Nov. 11-én megkezdődött Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet /MÁÉRT/ ülése. A nemzeti érdek és a határon túli magyarok nemzeti érdekeinek összehangolása és ezek érvényesítése a Magyar Állandó Értekezlet célkitűzése - jelentette ki köszöntőjében Tőkés László. A MÉRT résztvevőit levélben köszöntötte Göncz Árpád köztársasági elnök: "percig sem vitás, hogy a határon kívül és a határon belül élő magyarok alapvető érdeke azonos és magába foglalja a közös nyelvi eredetből és kultúrából fakadó hagyományaink ápolását, építését, a kulturális együttműködést." Göncz Árpád kettős kötődésről beszélt: "egyfelől azt, hogy a Kárpát-medence valamennyi országában élő magyarság közös érdeke a Magyar Köztársaság boldogulása, tekintélye, jóléte és békéje, másfelől azt, hogy mindegyikük érdeke annak az országnak a jóléte és békéje is, amelyben él." Németh Zsolt politikai államtitkár elmondta: a MÁÉRT létrehozásával sikerült tisztázni a viszonyokat, átlátható és világos struktúra jött létre a különböző magyar szervezetek között. /Magyar Állandó Értekezlet. Őszintén beszélni a problémás kérdésekről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./ Mára helyreállt a Magyarország három fő külpolitikai célkitűzései közötti egyensúly és új minőségű szomszédkapcsolatok alakultak ki - közölte az államtitkár. - Magyarország határozottan kiáll a vajdasági magyar pártok egységes, hármas autonómia-koncepciója mellett. Nagy jelentőségű eseménynek nevezte, hogy november 4-én az USA szenátusa egyhangúlag elfogadta azt a törvényjavaslatot, amelynek egyik cikkelye a vajdasági magyarok által kidolgozott autonómia-koncepció támogatására szólítja fel az amerikai kormányzatot. Németh Zsolt leszögezte: a romániai magyarság megmaradásának alapvető feltétele a romániai magyar anyanyelvű oktatás teljes spektrumának megteremtése. - Továbbra sem mondunk le az állami magyar egyetem létrehozásáról, hangsúlyozta. A magyar kormány támogatja az erdélyi történelmi egyházak kezdeményezését egy alapítványi egyetem létrehozására. A szlovákiai magyarok helyzetével összefüggésben kijelentette: a kisebbségek hivatali nyelvhasználatáról szóló törvény elfogadásának módja azt jelzi, hogy a szlovák politikai életben mélyek a magyarellenes reflexek. A kárpátaljai magyarok helyzete nehéz, tavaly hatalmas árvíz is sújtotta az ott élőket. A nagymértékű elvándorlás megállítására a magyar kormány igyekszik segíteni a kárpátaljai magyarok szülőföldjükön való megmaradását és gyarapodását. - A kormány kiemelt támogatást nyújt a beregszászi főiskolának és komoly forrásokkal segíti körülbelül 12 ezer ember termőföldhöz jutását. Előrehaladottak a magyarországi munkavállalási feltételek javításáról szóló tárgyalások is. Németh Zsolt végül elmondta: "az ezredforduló elhozta annak lehetőségét, hogy mozaiknemzetből szerződéses nemzetté váljunk". - Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke vitaindító előadásában hangsúlyozta: Az értekezlet egyik legfontosabb kérdése a határon túli magyarok magyarországi jogállásának rendezése. Tudatosítani kell, hogy az "értekezlet asztalánál jogon belüliek és jogidegenek ülnek együtt". - A kérdés az, hogy lehet ezt a különbséget eltüntetni. - Németh Zsolt elmondta, hogy a nov. 11-i, délutáni zárt ülésen Dienes Egon az integráció kérdéseiről tájékoztatta a résztvevőket, Kontrát Károly az önkormányzati és állampolgári ügyekről beszélt, míg Őry Csaba a szociális és egészségügyi kérdésekről tájékoztatta a résztvevőket. Várhegyi Attila, a kulturális szakbizottság elnökeként a határon túli magyarság legidőszerűbb kérdéseit említette meg és Deutsch Tamás miniszter az ifjúsági ügyekről számolt be. Fónagy János az ülésen a Magyarország és a szomszédos országok közötti gazdasági kapcsolatok megerősítésének fontosságát emelte ki. /Magyar Állandó Értekezlet: Mozaiknemzetből szerződéses nemzetté válunk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ Nov. 12-én a MÁÉRT-konferencia zárt ülését követő sajtótájékoztatón Martonyi János magyar külügyminiszter kijelentette: Eredményesen és sikeresen zárult le a második Magyar Állandó Értekezlet. A legnagyobb vitákat kiváltó kérdéskörök, amelyekben továbbra sincs egyetértés, a státustörvény, a határon túli magyarok jogállásának kérdése, illetve a külföldön élő magyar állampolgárok választójogának kérdései voltak. A külföldön élő magyar állampolgárok választójogának kérdésében a kormányzó pártok és a MIÉP szerint a világban bárhol élő magyar állampolgároknak rendelkeznie kellene ezzel a joggal, míg az MSZP és az SZDSZ ezt ellenezte. Hozzátette: a magyar kormány a konszenzus érdekében eltekintett ettől a mondattól a nyilatkozatban. /MÁÉRT Konszenzus megoldás született Nagy vitákat váltott ki a státustörvény és a külföldön élő magyarok szavazati joga. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ Nov. 12-én zárónyilatkozat elfogadásával ért véget a Magyar Állandó Értekezlet. A dokumentum indítványozta, hogy a magyar kormány kezdeményezze a kisebbségben élő magyarok anyaországi különleges jogállásának törvényi szabályozását. Aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy továbbra is fennáll a határon túli magyar közösségek veszélyeztetettsége, lásd romániai vonatkozásban a nacionalista erők fokozott aktivitását Erdélyben, a kolozsvári magyar főkonzulátust ért atrocitásokat, vagy az Agache-ügyet. A MÁÉRT résztvevői - többek között - történelmi jelentőségűnek tartják az erdélyi magyar egyetemre szánt magyar országi támogatást. A vita során az MSZP-s és SZDSZ-es politikusok támadták a határon túli magyarok különleges anyaországi jogállásának törvényi szabályozására vonatkozó javaslatot. Végül minden politikai tényező elfogadta, hogy a határon túli magyarok olyan nemzetrészt képviselnek, amely megkülönböztetett státust kell hogy élvezzen. - A határon túli magyarok képviselői történelmi jelentőségűnek tartják az erdélyi önálló magyar egyetem létrehozását célzó magyarországi támogatás szereplését a 2000. évi költségvetési tervbe. /Székely Kriszta: Különleges státus a határon túli magyaroknak. Takács: érdekünk a magyar parlamenti pártok közti konszenzus. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./"

A magyar történelmi egyházak vezetői dec. 2-án, Kolozsváron fognak tanácskozni annak az alapítványnak a bejegyzéséről, amely létre hozza az erdélyi magyar magánegyetemet. Foglalkoznak annak a kuratóriumnak a kijelölésével is, amely az egyetemalapításra kiutalt kétmilliárd forint nagyságrendű magyarországi támogatás felhasználásáról hivatott dönteni - jelezte Mikó Lőrinc, az unitárius egyház jogtanácsosa. A magyar Országgyűlésben nov. 30-án szavaztak a jövő évi költségvetési törvénnyel kapcsolatban. Az említett törvényben szereplő kétmilliárd forint rendeltetésére vonatkozóan több módosító indítványt is nyújtott be az ellenzék. - Az RMDSZ vezetői nov. 29-én ismertették álláspontjukat magánegyetem-ügyben a budapesti tanácskozásukon. A budapesti találkozón az RMDSZ közvetítette az erdélyi civil szervezetek, szakmai testületek, önkormányzatok kérését, hogy a magyar kormány a továbbiakban is támogassa a magyarul tanuló egyetemi hallgatók és oktatókat és segítsen a különböző háttérintézmények kiépítésében. (Jó példa erre: az Iskola Alapítvány, az RMDSZ oktatási alapítványa, az Apáczai Alapítvány támogatásának köszönhetően Kolozsváron máris telket vett a tanári kollégium létrehozására.) /Sz. K. [Székely Kriszta]: Kuratóriumot hoznak létre a magyar kormánytámogatás kezelésére. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

Dec. 3-án az RMDSZ SZET-SZKT együttes ülést tartott Marosvásárhelyen. Új rendszer szerint újítják meg a magyarországi Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriumának szaktestületeit. Eddig az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége jelölte ki a szaktestületek összetételét. A jövőben ez a feladat az RMDSZ-szel társult civil szervezetek képviselőit tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanácsra (SZET), pontosabban a SZET szakbizottságaira hárul. A SZET dec. 3-i ülésén véglegesítette a szaktestületek összetételét. Az RMDSZ szövetségi, tiszteletbeli és ügyvezető elnökéből, a SZET, illetve az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnökeiből álló romániai alkuratórium a SZET-javaslatokat közvetíti majd a budapesti kuratórium felé elfogadás végett. A SZET tanácskozását a SZET és az SZKT együttes ülése követte. Markó Béla tartott beszámolót az elmúlt hónapok politikai eseményeiről, a felerősödő nacionalista támadásokról. - A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom állásfoglalás- tervezetében felszólította Tőkés Lászlót, hogy vonja vissza nyilatkozatát, amelyben kommunista jellegű pártnak minősítette az RMDSZ-t, vagy fontolja meg, hogy tagja akar-e lenni e párt vezetőségének. A küldöttek a ?89-es események évfordulójához méltatlannak tartották, és levették a napirendről ezt a javaslatot. /Sz. K. [Székely Kriszta]: SZET-SZKT együttes ülés Marosvásárhelyen Véglegesítették az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriumának szaktestületeit. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az SZKT ülésén felszólalásában elmondta: "feltűnő egybeesést" tapasztalt az RMDSZ-delegáció november végi budapesti látogatása és a Népszabadság egyik cikkének megjelenési időpontja között, amely az RMDSZ mai hivatalos irányvonalával szembehelyezkedő, ún. radikális szárnyhoz tartozó közéleti személyiségeket járatott le. Az Elszámolatlan pénzek Erdélyben? című írásból (Népszabadság, dec. 1.) kiderült: az Illyés Alapítvány 1992-ben már adott 2,5 millió forintot erdélyi magyar egyetemalapításra egy alapító bizottság számára, amely a lap információi szerint azóta sem számolt el a pénzzel. A bizottság tagjai közül a lap Szőcs Gézát, Tőkés Lászlót, Patrubány Miklóst, Borbély Imrét, Toró T. Tibort, és Szilágyi Zsoltot nevezte meg. A Népszabadság szerint az Illyés Alapítvány kuratóriumának akkori titkára, dr. Entz Géza több alkalommal is felszólította a kedvezményezetteket, hogy a kapott összeg felhasználásáról az alapítványnak számoljanak be. Próbálkozása sikertelen volt. Szőcs Géza a Népszabadságnak elmondta: az összeget sokszor ellenőrizték. A pénz nem tűnt el: az Illyés Alapítvány vezetőivel folytatott konzultációk után ingatlant vásárolt az egyetem szükségleteire. Szőcs szerint a vele kapcsolatos problémák mindig akkor merülnek fel, amikor egyéb gond van az RMDSZ-ben. Ott most az a gond - idézte a lap Szőcsöt - hogy a magyar kormány nem nekik, hanem egy vallási jellegű magánegyetem alapítására adta a kétmilliárd forintot. Tőkés László a Szabadság szerkesztőségébe eljuttatott sajtónyilatkozatában kifejtette: tudomására jutott, hogy a Népszabadság "leleplező" cikket szándékszik közzétenni, amelyben az ő személye is érintett. Ezért felkérte a lap főszerkesztőjét, hogy tegyék lehetővé az ügy előzetes tisztázását, és csak abban az esetben vigyék nyilvánosság elé az ügyet, amennyiben ez a tisztázás sikertelennek bizonyulna. A főszerkesztő erre ígéretet tett, a cikk mégis megjelent, anélkül, hogy Tőkés Lászlónak vagy az Illyés Alapítványnak az álláspontját ismertették volna. Tőkés szerint az írás politikai célzata egyértelmű: lejáratni azokat a közéleti személyiségeket, akik 1992-ben, az RMDSZ akkori országos vezetőségének tagjaiként magyar ökumenikus egyetemet kíséreltek meg létrehozni, és ezáltal az erdélyi magyar egyházfők egyetemalapítási kezdeményezését hitelteleníteni. Tőkés László püspök sajtónyilatkozatában kifejtette: az Illyés Alapítvány 2,5 millió forintos pályázati támogatásáról csak most, a Népszabadságból értesült. A Szőcs Géza által jegyzett pályázat sorsáról mind ez ideig semmiféle információval nem rendelkezett, annak felhasználásához semmi köze nem volt. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata mellékelte azt a nyilatkozatot is, amely az erdélyi magyar egyházak elöljáróinak 1992. január 17-i tanácskozásán született. Ebből kiderült: az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetői egyetértettek Szőcs Géza szenátornak egy felekezetközi erdélyi egyetem létrehozásáról szóló javaslatával, amelyet az állami egyetemként létrejövő magyar nyelvű Bolyai egyetem előkészítésének tekintettek, és támogatták az egyetem létrehozása célját szolgáló alapítvány létrehozását. - Az érintettek közül Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke a Szabadság kérdésére kifejtette: tudomása szerint semmilyen alapító bizottság nem alakult. Arról sincs tudomása, hogy valaki valamiféle pályázatot nyújtott volna be egyetem kapcsán az Illyés Alapítványhoz, és hogy erre 2,5 millió forintot vett volna fel. 1992-ben, az RMDSZ akkori 15 tagú elnökségében valóban szó esett egy ökumenikus magyar egyetem létrehozásáról, az ötletet pedig többen támogatták, de semmilyen konkrét lépésre nem került sor - nyilatkozta Patrubány. Szilágyi Zsolt képviselő a Szabadságnak kijelentette: a sajtóból értesült a hírről, és neki sincs tudomása arról, hogy az Illyés Alapítvány milliókat adott volna ökumenikus erdélyi egyetemre. A képviselő ugyanakkor elmondta: semmilyen egyetemalapító bizottságban nem volt benne, a budapesti lap pedig ellenőrizhetné hírforrásait. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Erdélyi Ökumenikus Magyar Egyetem - már 1992-ben Az ökumenikus egyetem céljaira felvett két és fél millió forint elsikkasztásával vádolják az egykori alapító bizottság tagjait. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./"

1992-ben Erdélyben már kezdeményezték egy erdélyi felekezetközi egyetem létrehozását, erre az Illyés Közalapítvány akkor 2,5 millió forintot utalt ki, a pénznek azonban nyoma veszett. A Népszabadság kérdésére a legtöbben már nem emlékeznek pontosan, arról pedig, hogy erre a célra különböző pénzeket utalt volna az Illyés Közalapítvány, csak az említett lapból értesültek. A nyolc évvel ezelőtti egyetemalapításra kiutalt összegről egyedül Szőcs Géza tudott részletekkel szolgálni, aki nyolc évvel ezelőtt az RMDSZ főtitkári tisztségét töltötte be. Elmondta: a pénz megvan, az Illyés-alapítvány vezetőivel folytatott konzultáció után úgy döntött, hogy a felekezetközi egyetemre kiutalt összeget ingatlanvásárlásba fekteti. A Szabadság kérdésére Szőcs Géza nem volt hajlandó megnevezni, hogy melyik is az a kolozsvári ingatlan, amelybe a pénz befolyt, kinek a tulajdonában van jelen pillanatban, és mi lett azóta az épület sorsa. Szőcs mindaddig nem kíván az ügyben részletesebben állást foglalni, amíg az Illyés Közalapítvány nem nyilatkozik: valóban adósa-e a két és fél millióval, vagy sem. Szőcs Géza elmondta: tájékoztatta az Illyés Közalapítványt az egyetem számára kiszemelt ingatlan áráról, amely meghaladja a 2,5 millió forintot, a kiutalt összeg ezért csak az épülettel kapcsolatos felmérésekre, a restaurálási terv elvégzésére volt elegendő, amiről számlák készültek. - Szőcs Géza, aki tagja mind a Duna Tv, mind pedig a Civitas Alapítvány kuratóriumának, a Duna Tv integrálásáról-beolvasztásáról készített tanulmányról kifejtette: nincs szó a Duna tv-t megszüntetéséről, csupán arról: hogyan lehet a két, sőt három televízió potenciálját egyesíteni. A hétmilliós összeget nem tartja túlzottnak. /Székely Kriszta: Szőcs Géza: Mivel 1992-ben nem volt felekezeti konszenzus egyetemügyben, a kiutalt pénzt másra fordították. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Dec. 14-én ülésezett az RMDSZ legfelsőbb vezetőit tömörítő Operatív Tanács. Az értekezletet követően Markó Béla elmondta: elemezték a kialakult helyzetet a koalíciós vezetőkkel és Constantinescu elnökkel, még az éjszaka folyamán tartott tanácskozáson elhangzottakat. Mindaddig semmilyen döntést nem hoznak, amíg a parasztpárt nem határoz arról, hogy kit javasolnak miniszterelnöknek. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Ülésezett az Operatív Tanács Markó: nem kellene a kormány összetételét megváltoztatni. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Radu Vasile volt kormányfőt dec. 27-én kizárták a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártból. Mint ismeretes, Vasile december 13-án Emil Constantinescu államfővel, saját pártjával és az összes koalíciós erővel, köztük az RMDSZ politikai vezetésével dacolva, megtagadta, hogy lemondjon kormányfői tisztségéről, noha kabinetje minisztereinek többsége beadta lemondását, és a koalícióban kormányzó pártok kivétel nélkül megvonták tőle politikai támogatásukat. A konfliktus utáni napokban Radu Vasilét pártja már súlyos szankciókkal sújtotta. A volt kormányfő csak úgy volt hajlandó beadni lemondását, hogy a párt vezetése megígérte neki: felülvizsgálják a reá kirótt szankciókat. Mi több: a Demokrata Párt kijelentette azt is, hogy lemond arról a szenátusi elnöki tisztségről, amit eddig a külügyminiszteri tisztségbe kinevezett Petre Roman töltött be. /Radu Vasilét kizárták pártjából. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./ Kónya-Hamar Sándor képviselő szerint az a magatartás, amit Radu Vasile tanúsított, valóban kimeríti a pártfegyelem megsértésének fogalmát, ilyen vonatkozásban jogosak tehát azok a szankciók, amelyeket a parasztpárt országos vezetése kirótt. Hozzátette: egyértelmű, hogy e koalíciót jelen pillanatban a Demokrata Párt kormányozza. A képviselő szerint a kizárás mégis meglepő, hiszen mindenki azt gondolta, hogy Radu Vasilénak sokkal nagyobb a támogatottsága annál, hogy ilyesmi előforduljon vele. Kónya-Hamar szerint nem lehet kizárni a pártszakadás veszélyét sem. Szerinte Opris Remus, a fiatal, ambiciózus politikus bárkit képes félreállítani. -Kónya-Hamar jogosnak tartja a koalíciós pártok részéről felmerülő kérdést, hogy meddig lehet egy olyan párt mellett kiállni, amelynek pillérei egyéni érdekekre épültek. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Szakadáshoz vezethet a parasztpárti belviszály A KDNPP-t gyengítő hatalmi harcok a koalíció perspektíváira is kihatnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

Jan. 5-én tartotta a 2000. év első ülését az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Takács Csaba ügyvezető elnök elmondta: a tanácskozáson elemezték az ÜE-nek az elmúlt félévben kifejtett tevékenységét, minden sikerét, hiányosságát. Az SZKT legközelebbi ülését januárra tervezik egyetlen napirendi ponttal: a sokat halasztott belső választások időpontjának és lebonyolításának módja. Az ÜE úgy döntött: felelőtlenség lenne egy olyan SZKT-t összehívni, amely most sem képes végre pontos döntéseket hozni a belső választások ügyében, ezért az ÜE átfogó dokumentációt juttat el az SZKT program- és szabályzatfelügyelő szakbizottságához. A másik fontos kérdés a helyhatósági választások előkészítése. Az ÜE döntött az Illyés Közalapítvány szaktestületeibe delegált tagokról. A testület megbízta Borbély Lászlót az európai integrációs bizottság munkatervének és programjának a kidolgozásával, illetve a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottságaiban részt vevő RMDSZ-küldöttek munkájának koordinálásával. /Székely Kriszta: Eseménydús év az Ügyvezető Elnökség előtt: belső választások, helyhatósági választások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

Jan. 15-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában ünnepelte megalakulásának tízéves évfordulóját az RMDSZ. A gálaesten ismert művészek léptek fel, így Kilyén Ilka, Nemes Levente, Ruha István hegedűművész, továbbá a Maros művészegyüttes. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: a 10 évvel ezelőtti történelmi fordulat új esélyt teremtett. Az RMDSZ-nek egységben kell maradnia - mondotta. A meghívottak közt jelen volt Dávid Ibolya, magyar igazságügyminiszter, az MDF elnöke, Kövér László, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, a FIDESZ ügyvezető alelnöke, Szőcs Ferenc nagykövet, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Misovicz Tibor HTMH-alelnök, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, az MSZP, az SZDSZ, és a MIÉP küldöttsége, valamint a szlovákiai, kárpátaljai, vajdasági, és horvátországi magyar közösségek képviselői. Felolvasták Emil Constantinescu elnök és Göncz Árpád elnök üzenetét. Szabó Tibor HTMH-elnök Orbán Viktor kormányfő és a magyar kormány üdvözletét tolmácsolta. Az ünnepi műsor keretében a szövetség tíz évvel ezelőtti első ideiglenes intéző bizottsága tagjainak emlékplakettet és aranytulipánt nyújtott át Markó Béla. Ugyanakkor díszoklevelet vehettek át az RMDSZ volt és jelenlegi tisztségviselői is. Az egykori bizottság tizenkét tagja közül többen távol maradtak. A meghívásnak eleget tett Domokos Géza, Gyimesi Éva, Horváth Andor, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Lányi Szabolcs, Szilveszter Lajos és Sütő András. Az elhunyt Balogh Edgárt post mortem megillető díjat fia, Balogh Ferenc vette át. Nem jelent meg Demény Lajos és Király Károly, az ünnepségen jelen levő Tőkés László a díjat visszautasította. Tőkés László a Szabadság munkatársának elmondta: a múlt heti kolozsvári RMDSZ évfordulói fórumon az egybegyűltek egy csoportja, köztük ő maga is, úgy ítélte meg, hogy sértő kikiáltani néhány személyt az RMDSZ alapító tagjainak akkor, amikor a Szövetséget többen egyidejűleg hozták létre. Az alapító tagok személye erősen vitatható, Temesvár és Kolozsvár például elvitatja Bukaresttől az alapítást elsőbbségét - jelentette ki a püspök. Személyes oka is van a díj visszautasítására, tette hozzá, az SZKT decemberi ülésén alig fél órára azt követően, hogy Markó Béla méltatta szerepét a temesvári eseményekben, a kommunista időkre emlékeztető legdurvább pártos jellegű támadás érte őt. Ezek után Markó Bélától semmilyen méltatást, kitüntetést nem vagyok hajlandó elfogadni - mondotta Tőkés László. /Székely Kriszta: Hej, tulipán, tulipán! Marosvásárhelyen ünnepelte tizedik születésnapját az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

Febr. 5-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Területi Elnökei Konzultatív Tanácsa. Elsősorban a belső választások és a helyhatósági választások előkészítése, valamint a földtörvény alkalmazásával kapcsolatos kérdések szerepeltek a napirenden. Markó Béla elégedett a területi szervezet helyhatósági választásokra való felkészülésével. Az RMDSZ választási stratégiája nemcsak azokon a településeken bátorítja a polgármester-jelölt állítását, ahol a magyarság többségben van, hanem ott is, ahol az illető jelöltnek nincsenek reális esélyei. Ebben az esetben, lásd Kolozsvár helyzetét, az RMDSZ-es jelöltre leadott szavazatok pontosan tükrözik majd a magyar választópolgárok arányát, amely fontos tényező a második kör előtti politikai alkuban. A szövetségi elnök nem tartja kizártnak, hogy bizonyos településeken ne csak a koalíciós pártokat támogassa az RMDSZ. - A földtörvény gyakorlatba ültetését akadályozza, hogy a kormány még mindig nem hagyta jóvá a jogszabály alkalmazási normáit. Az RMDSZ az RMGE-vel együttműködve már létrehozta azokat az információs irodákat, ahol pontos tájékoztatással szolgál az érdeklődők számára. - Markó Béla értesülései szerint a kormány már döntött arról, hogy visszavonja a kultusztörvénytervezetet. Markó szerint - amint azt a történelmi egyházak is vallják - ilyesmire nincs is föltétlenül szükség, az egyházak az elmúlt évtized alatt is jól működtek minden törvény nélkül. /Székely Kriszta: Ülésezett a TEKT. Jó ritmusban folyik a felkészülés a helyhatósági választásokra. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

A költségvetési vita során az RMDSZ ragaszkodni fog ahhoz, hogy a tanügyi törvény előírásainak megfelelően az oktatást a bruttó hazai össztermék 4 százaléka illesse meg - hangoztatta Mátis Jenő képviselő febr. 10-i sajtóértekezleten. A tanügyi reform egyik eredménye épp az, hogy nem csak a központi állami költségvetésből finanszírozható az oktatás. A helyi önkormányzatoknak egyre nagyobb szerepük van a tanügyi tevékenység különböző részelemeinek a finanszírozásában: iskolák, óvodák felújításában, helyi kedvezmények biztosításában stb. - Kónya-Hamar Sándor képviselő a képviselőház e heti munkálatait ismertetve elmondta: az RMDSZ ellenzi olyan idegenrendészeti törvény elfogadását, amely kötelezővé tenné a romániai jogi és fizikai személyek számára külföldi vendégeik bejelentését. Kónya-Hamar elmondta: az RNEP-es Ioan Gavra kijelentései, miszerint a magyarok külföldi ügynököket rejtegetnek, ezért van szükség az ilyen törvényre, senkit sem lepett meg. Váratlan volt a parasztpárti Dejeu felszólalása, aki szintén támogatásáról biztosította a külföldiek bejelentéséről szóló előírást. /Székely Kriszta: RMDSZ-sajtóértekezlet. Ismét be kell jelenteni külföldi vendégeinket? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

"Az RMDSZ felkérésére az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja (CCRIT) március folyamán felmérést készített a romániai magyarság közérzetéről, hekyzetéről. A közvélemény-kutatás egyik szervezője, Horváth István szociológusként értelmezte azokat a jelenségeket, amelyekre a felmérésből lehet következtetni. Fokozódik az elszegényedés, egyre számottevőbb a létminimumon tengődők (30%) aránya, a jó anyagi körülmények közt élők aránya 10%-os. A rendszerváltozás vesztesei a kisnyugdíjasok, a falusiak, különösen szórványtelepülésen, akik nemcsak etnikailag, hanem szociálisan is marginalizálódnak. A nyertesek többnyire magas iskolázottságúak, főleg a nagyvárosban lakó műszaki értelmiségiek. Az elégedetlenséggel arányosan növekszik a kivándorlási szándék. A városi fiatalok kivándorlási szándéka nagyobb mint falusi ifjaké. - Az RMDSZ iránti bizalom (88,2%) már-már nagyobb, mint az egyházak iránt (87,4%). Az adatok szerint a romániai magyarok számára egyetlen román párt se alternatívája az RMDSZ-nek. - Az egyetem, a magyar nyelvű felsőoktatás kérdését többségben megoldatlannak tartják. A vélekedések szerint milyen mértékben felelős az RMDSZ ezért a helyzetért? Megközelítőleg 10%-kal azoknak aza aránya, akik szerint javult a román-magyar viszony. - Megdöbbentő, hogy vannak olyanok, akik a közismerten nacionalista Corneliu Vadim Tudort választanák államfőnek (0,7%), illetve a Nagy-Románia Pártban bíznak (2%). Ez megközelítőleg 15 000 személy. Ezek elsősorban idős emberek, volt magyar pártaktivisták, szekusok, akik még mindig "tagjai" a Vadim körüli érdekhálónak. Az elmúlt évhez viszonyítva 7%-kal növekedett azok aránya, akik nem találják elegendőnek azt a támogatást, amelyet a magyar állam a határon túli magyarságnak nyújt. A közember nem olyan típusú információkból építi fel vélekedését, mint például az újságírók. A megkérdezettek zöme a visszatoloncolásokból, a kishatárforgalom, a bevásárlóturizmus, a munkavállalás megnehezedéséből, a sértő "lerománozások" miatt vélekedhet így. /Székely Kriszta: Romániai magyarok 2000. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./"