"Az elmúlt hónapok vitái miatt az utolsó percig lehetetlennek tűnt a közös nevező kialakítása. Adrian Nastase még néhány nappal ezelőtt is kijelentette, hogy a román kormány minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a státustörvény alkalmazását megakadályozza, Budapest pedig azt tette világossá, hogy a jogszabály Bukarest ellenére is életbe lép 2002. január elsejétől. Azonban Adrian Nastase számára óriási presztízsveszteség lett volna, ha kifogásai ellenére léptetik életbe a jogszabályt. A "Felek" végül komolyabb presztízsveszteség nélkül kerültek ki a vitából. Azzal, hogy a magyar szezonális munkaerőpiac megnyílik valamennyi román állampolgár számára, illetve a vegyes házasságokban a román hozzátartozókra nem vonatkoznak a törvény nyújtotta kedvezmények, a jelek szerint megnyugtatta a jogszabályt kezdettől fogva diszkriminatívnak kikiáltó Bukarestet. Olyannyira, hogy lemondott a magyar igazolvány megvétózásával kapcsolatos terveiről is. Amint az várható volt, a hazai média a román diplomácia bravúros sikerének könyvelte el az eseményt, Budapest térdre kényszerítéséről harsogva. A magyar sajtó hosszan idézi az olcsó román munkaerőnek a beáramlásával riogató politikusokat. Ezek közül a leghangosabb a Magyar Szocialista Párt, a Fidesz legesélyesebb vetélytársa az alig néhány hónap múlva Magyarországon sorra kerülő választásokon. A szocialisták szerint az Orbán-kormány többmillió román munkavállalót akar rászabadítani a magyar munkaerőpiacra, az óriási bérverseny pedig negatívan érintheti a magyar fizetések színvonalát. A nyilatkozók arról nem szólnak, hogy a szoros baráti kapcsolatokat ápoló magyar és román szocialisták egymás közt hogyan intézték el a román munkavállalók "elszabadításával" kapcsolatos ügyet. /Székely Kriszta: Megállapodtunk. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./"

"Liberális parlamenti körökből származó információk szerint a Szociáldemokrata Párt komolyan számít arra, hogy jövőre kormánykoalíciót létesítsen az RMDSZ-szel, és felajánlotta az Ilie Sarbu jelenlegi tárcavezető moszkvai nagykövetté való kinevezésével megüresedő mezőgazdasági tárcát. Kelemen Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője határozottan cáfolta, hogy a szövetség komolyan fontolgatná a kormánybalépést, így tehát egyetlen tárcára sem áhítozik. Az RMDSZ-SZDP megegyezést elemző bizottság január közepén terjeszti elő észrevételeit, ezt követően születik majd döntés egy következő protokollum megkötéséről, amit majd a Szövetségi Képviselők Tanácsa hivatott megerősíteni. /Sz. K. [Székely Kriszta]: RMDSZ-es mezőgazdasági miniszter? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./"

Markó Béla szövetségi elnök jan. 10-re összehívta az RMDSZ Operatív Tanácsát. Az ülés napirendjén az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt együttműködésével kapcsolatos kérdések megvitatása szerepel. A két párt képviselői jan. 7-i találkozójuk alkalmával megegyeztek: az újabb protokollum aláírására január végén kerülhet sor. Gabriel Andreescu politikai elemző úgy látja: az SZDP-nek a továbbiakban is nagy szüksége van az RMDSZ támogatására. A protokollum miatt az RMDSZ több olyan szociáldemokrata kezdeményezést is támogatott, amelyek egyáltalán nem válnak dicséretére. Ilyen például a titoktörvény, amelyet "első fokon" az RMDSZ is elfogadott. A Szövetség társult az SZDP-vel annak a liberális törvénytervezetnek a szabotálásában is, amely a Rompres hírügynökséget a kormány fennhatósága alól a parlament hatáskörébe helyezte volna át. Legútóbb pedig Andrei Dimitriunak a közszolgálati rádió éléről való eltávolításában szövetkeztek- nyilatkozta Andreescu a Szabadságnak. /Székely Kriszta: Egymásra van utalva az SZDP és az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

Január végére tervezik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a kormányzó Szociáldemokrata Párt közti újabb egyezmény aláírását. A további egy évre szóló egyezményben szereplő RMDSZ-feltételekről, elvárásokról tegnap a szövetség vezetőit tömörítő Operatív Tanács vitázott. Nemrég még arról volt szó, hogy az aláírást megelőzően az RMDSZ "miniparlamentje" érdemi vitát folytat egy újabb együttműködési megállapodás szükségességéről, annak tartalmáról, a jelek szerint az SZKT-nak megint csak a rábólintás nemes feladata jut. A döntéshozó RMDSZ-politikusok beláthatták, hogy azoknak lett igaza, akik az előző protokollum aláírásakor a konkrétumok hiányát kifogásolták, az egyezmény számonkérhetőségét vitatták. Ezen igyekszenek változtatni a szövetségi vezetők akkor, amikor a kormánypárt elé terjesztendő tervezetben konkrét időpontokhoz kötik például az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény elfogadását, a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatási vonalának, vagy a magyar rádió- és tévéadások műsoridejének bővítésére vonatkozó feltételeket. - Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának, illetve a magyar nyelvű felsőoktatás kiszélesítésének az ügyében nem sikerült előrehaladni. Újabb és újabb alkukat kellett kötni ahhoz is, hogy a helyhatósági törvény végrehajtási utasításai valahára napvilágot lássanak, illetve hogy a földtörvény úgy változzon, hogy az minél kevésbé legyen hátrányos az erdélyi magyar közösségre nézve. Arról a kormánypropaganda nem szól, hogy az RMDSZ támogatása nélkül talán nem sikerült volna megteremteni az elmúlt időszakban azt a politikai stabilitást, amely Romániát, ha kis lépésekben is, de előrevitte az integráció útján. A kormánypárt gyakorlott alkuszként eddig pontosan kiszámolta, hogy mekkora az az engedmény-csomag, amelyet az RMDSZ asztalára tehet. Most már az RMDSZ vezetőin múlik, hogy mennyit áldoznak az egyházi ingatlanok kérdésére a magyar nyelvű felsőoktatás bővítése, a gazdasági vonatkozású kérdésekre. /Székely Kriszta: Bónusz-politika. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

Jan. 28-án az RMDSZ parlamenti frakcióiban a jelenlevők szűkszavú tájékoztatást hallgathattak meg a hétvégén Slanic Moldován véglegesített RMDSZ–SZDP egyezményről. A Szabadság által megkérdezett politikusok, valamennyien egy-egy RMDSZ platform vezetői, többnyire a sajtóból merítették információikat, s nem tudtak érdemben nyilatkozni arról, hogy a hétvégi marosvásárhelyi SZKT-n megszavazzák-e a ma aláírásra kerülő kétpárti egyezményt, vagy sem. Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor, a Szabadelvű Kör elnöke kifejtette: az általa vezetett platform tagjai konzultálni fognak az SZKT előtt, hogy lehetőleg egységes álláspontot fejtsenek ki a kétpárti egyezmény "ratifikálásakor". Amennyiben az RMDSZ-kívánságlista nagy részére a kormánypárt pozitív választ ad, akkor meg fogja szavazni az egyezmény jóváhagyását. A sajtóban olyan hírek is napvilágot láttak, miszerint az RMDSZ arra kötelezte volna magát, hogy a parlamentben minden esetben együtt szavazzon az SZDP-vel. "Erre szerintem nem szabad elkötelezni magunkat"- mondotta Eckstein-Kovács Péter. Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő Platform vezetője elvárta volna, hogy jan. 28-án kézhez kapják az egyezmény szövegét. A képviselő szerint csak akkor lehet pozitívan viszonyulni az egyezményhez, ha az alapkérdésekben — az egyházi ingatlanok, illetve az egyetem helyzetében — előrelépés várható. Ehhez viszont pontos határidőket és garanciákat kell szabni, hozzátéve, hogy felfüggesztik az együttműködést, amennyiben nem tartják be az egyezményeket. Toró T. Tibor Temes megyei képviselő, a Reform Tömörülés elnöke sajnálta, hogy az a csapat, amelyik a tárgyalásokat folytatta, csak az indulásnál vette igénybe az RMDSZ pluralizmusát, és a tárgyalások folyamán nem konzultált velük arról, hogy esetleg hogyan lehetne javítani az egyezségen. /Székely Kriszta: Aláírásra vár az RMDSZ–SZDP egyezmény. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

Jóváhagyta az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közti megállapodást a febr. 2-án Marosvásárhelyen ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). A szövetségi képviselők név szerinti szavazással döntöttek a múlt hét elején aláírt megállapodás jóváhagyásáról. Az együttműködés mellett az SZKT 78 tagja, ellene 11 képviselő szavazott. Markó Béla szövetségi elnök politikai beszámolójában leszögezte: az RMDSZ-ben kétfajta koncepció vitázik egymással: a konfrontációs, illetve a kooperatív stratégiai elképzelések. Markó szerint csakis a kooperációs stratégiának köszönhetően születhetett meg a kedvezménytörvény alkalmazásával kapcsolatos román–magyar egyetértési nyilatkozat is. Az egyezmény létrejöttében döntő szerepe volt az RMDSZ közvetítésének. Markó úgy vélekedett: a protokollum közös, széles körben lebonyolított munka eredménye, amelyről mind a képviselő, illetve a szenátusi frakció, mind pedig a Területi Képviselők Konzultatív Tanácsának volt alkalma véleményt mondani, és nem maradt el az egyházi vezetőkkel való konzultáció sem. Az egyezmény szorosabb kötelezettségvállalást jelent mind a két párt részére. Tokay György úgy vélekedett: a protokollum jó politikai megoldás, amiben semmi olyasmi nem található, ami ellenkezne az RMDSZ programjával. Borbély Zsolt Attila szerint a mérce csak az lehet, hogy az egyezmény mennyivel visz közelebb az autonómiához. 1996-tól fogva az autonómia kérdése azonban teljesen lekerült az RMDSZ napirendjéről, holott továbbra ez kellett volna hogy legyen a fő üzenet — mondotta. Birtalan Ákos úgy értékelte: bár formailag jobb, mint az előző, lényegét tekintve ez az egyezmény sem múlja felül a tavalyit. A protokollum holmi "magunkra erőltetett béklyó", "szájkosár", egy évre szóló "bianko csekk" a kormánynak. Birtalan a megállapodás egyik legnagyobb hiányosságának azt tartja, hogy az nem szabályozza, mi is történik akkor, ha a kormánypárt nem tartja tiszteletben ígéreteit. Székely Ervin felszólalásában válaszolt Birtalannak, kifejtve: magától értetődik, hogy ha az egyik szerződő fél nem tartja be a szerződésben foglaltakat, az érvényét veszti. Vekov Károly Kolozs megyei képviselő is elismerte, hogy a megállapodásnak számtalan pozitív vonása van, a kulcskérdésekben azonban — egyházi ingatlanok, oktatás — a szöveg nem jobb a tavalyinál, pontatlan, pongyola, számonkérhetetlen — mondotta. Szilágyi Zsolt elsősorban azt kifogásolta, hogy az RMDSZ olyan párttal kötött együttműködést, amely üldözi a csángókat. Szerint ennek a protokollum-politikának a legnagyobb hátránya az, hogy az RMDSZ feladja saját külpolitikáját, azt üzenve Nyugatnak, hogy az erdélyi magyar kisebbség sorsa megnyugtatóan rendeződött. Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés RMDSZ-frakció elnöke az együttműködési megállapodás pozitívumaként emelte ki a konkrét határidők megállapítását, a monitorizálás lehetőségét. Toró szerint is biankó csekkről van szó, és maga is osztja a külpolitikáról való lemondás miatti aggodalmakat. Kelemen Attila képviselő kiállt a protokollum mellett. Markó Béla igyekezett felvázolni a szerződés azon pontjait, amelyek összhangban vannak az RMDSZ autonómiatörekvéseivel, és határozottan visszautasította a biankó csekk vádját. Jóllehet a felszólalásra jelentkezők névsorának fele még hátra volt, a testület korábban úgy döntött: ez a vita nem ér meg többet egy óránál. Ezért Frunda György SZKT-elnök — akinek sajátos ülésvezetői stílusát e tanácskozás alkalmával is többen kifogásolták — szigorúan berekesztette a vitát kiváltva ezzel az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnökének, Katona Ádám tiltakozását is, aki a szavazás bojkottálására szólította fel mindazokat, akik méltánytalannak tartják az eljárást. - Az SZKT elhalasztotta a romániai magyar felsőfokú oktatás helyzetéről tervezett vitát. Szilágyi Zsolt felszólította Markó Bélát, fejtse ki álláspontját Verestóy Attila szenátor azon kijelentésével kapcsolatban, miszerint ő maga nem fogja kiváltani a magyar igazolványt. A szövetségi elnök válasza elmaradt, Verestóy pedig azzal védekezett: csupán annyit mondott, személy szerint nincs rászorulva a státustörvény biztosította kedvezményekre, ezért nem tolakszik. Az SZKT által elfogadott állásfoglalás szerint erkölcsi kártérítés illeti meg a szekuritátéval való együttműködéssel vádolt, később ártatlannak bizonyult Bárányi Ferenc és Rákóczi Lajos volt képviselőket. /Székely Kriszta: Jóváhagyta az SZKT a megállapodást. Markóék cáfolták, hogy "biankó csekket" írtak volna alá. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

Sokan hiányoztak a Kolozs megyei SZKT-tagok közül a szövetségi képviselők hétvégi marosvásárhelyi tanácskozásról. A Szabadság megkérdezett több Kolozs megyei SZKT-tagot arról, hogy mi a véleménye az RMDSZ és a kormánypárt közötti megállapodásról. Eckstein-Kovács Péter szenátor megszavazta az egyezményt. Hasonlóan cselekedett Bucur Ildikó, az RMDSZ szociáldemokrata platformjának vezetője is. Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei RMDSZ-elnök egészségügyi okok miatt nem vehetett részt a tanácskozáson. Kifejtette: az egyezmény valóban több a tavalyihoz képest, de felháborítónak tartja, hogy a tárgyalást ezúttal is csak egy szűk csoport végezte, illetve hogy az SZKT-nak ismét a "bólogató János" szerepét szánták, utólag kellett tudomásul venni azt, amit aláírtak. Vekov Károly jelen volt az ülésen, de nem szavazott. Elmondta: a protokollumot ebben a formában felelősen nem lehet megszavazni. Mátis Jenő, a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) elnöke, a Reform Tömörülés alelnöke, az RMDSZ-platform többi jelenlevő tagjához hasonlóan a dokumentum ellen szavazott. Szintén nemmel szavazott Somai József, az Iskola Alapítvány elnöke is. Hangsúlyozta: nincs meggyőződve arról, hogy a kormánypárt, amelyik két-három hónappal ezelőtt még ádáz magyarellenes kampányt folytatott, állni fogja a szavát. Pálffy Zoltán, az RMDSZ Kolozs Megyei Önkormányzati Tanácsának elnöke sem volt jelen a tanácskozáson. A lap érdeklődésére azt válaszolta: maga sem járult volna hozzá az egyezmény "ratifikálásához", mivel azt nem tartja elég konkrétnak. /Székely Kriszta: Kolozs megyei SZKT-tagok az egyezményről. Kónya-Hamar: Nyilvánosságra kellett volna hozni azt is, ami kimaradt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

Az RMDSZ–SZDP együttműködési megállapodás mintájára a szövetség és a kormánypárt megyei szervezeteinek is egyezséget kell kötniük. A helyi megállapodásokat február végéig kell aláírni. Az egyezkedések előreláthatóan nem lesznek zökkenőmentesek, Kolozs megyében például a megyei SZDP-elnök kijelentette: szó sincs az ingatlanok korlátlan visszaadásáról, vagy újabb magyar karokról. Előtte a párt főtitkára jelezte: "félreértették" az aradi Szabadság-szoborra vonatkozó ígéretet. Az SZDP "visszatáncolásáról" szó volt a kétpárti egyezmény első kiértékelő ülésén. Grigore Zanc szenátor, a Szociáldemokrata Párt Kolozs megyei szervezetének elnöke azzal "nyugtatta" azokat a kormánypárti politikusokat, akik bírálták az SZDP–RMDSZ protokollumot, hogy a megállapodás távolról sem olyan "veszélyes", mint ahogy az első látásra tűnik. Véleménye szerint az egyezményben nincsenek kötelező érvényű rendelkezések. Nincs szó benne az elkobzott egyházi ingatlanok azonnali és korlátlan visszaszolgáltatásáról, ami pedig a magyar felsőfokú oktatás kiszélesítését illeti, a megegyezés csak arról szól, hogy elemzik az új karok létrehozásának szükségességét. Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei RMDSZ-elnök a Szabadságnak elmondta: aggasztónak tartja mind Cosmin Gusa főtitkár, mind pedig Grigore Zanc kijelentéseit, és jelezte az RMDSZ vezetőségének, hogy ezt vessék fel a protokollumot monitorizáló vegyesbizottság első ülésén. Akik így értelmezik a protokollumot, azokkal nincs mit egyezkedni. Kónya-Hamar Sándor szerint természetes, hogy Kolozsvár áldatlan helyzetének javítása részét fogja képezni a helyi megállapodásnak. Rácz Levente, Fehér megyei RMDSZ-elnök szerint ahhoz, hogy bármiféle együttműködésre sor kerülhessen, a Fehér megyei SZDP-nek előbb illene visszavonnia bírósági keresetét ingatlanügyben és alkalmazni kellene a tavaly hatályba lépett helyi közigazgatási törvénynek a kétnyelvű táblák kihelyezésére vonatkozó rendelkezéseit. Seres Dénes szenátor, a Szilágy megyei RMDSZ elnöke szerint fontosnak tartják, hogy a Calvineum visszakerüljön a zilahi református egyházmegyéhez, amelynek visszaszolgáltatásáról a 83-as sürgősségi kormányrendelet rendelkezik ugyan, de erre nem került sor. Szántó Árpád Beszterce-Naszód megyei tanács alelnöke szerint a helyi megállapodásba elsősorban az oktatással kapcsolatos megoldásra váró gondok kerültek. /Székely Kriszta: "Rugalmas" a kétpárti megállapodás. Megtörtént az első monitorizálás — Készülnek a helyi egyezmények. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Az RMDSZ parlamenti frakciói működési szabályzatának módosítására készülnek a szövetség vezetői: szankciókat kívánnak bevezetni azok ellen, akik lelkiismeretük szerint, szavaznak meg egy törvénytervezetet, és nem úgy, ahogy arról előzőleg a frakció kétharmados többséggel döntött. Erről tervről a márc. 5-i román sajtó is beszámolt, úgy értékelve, hogy ezzel a módosítással az RMDSZ vezetősége a Polgári Szárnyat akarja ellehetetleníteni. Ezt a lépést azzal indokolják az RMDSZ vezető politikusai, hogy jelzéseket kaptak a kormánypárttól, miszerint a Polgári Szárny megalakulása óta az SZDP-nek megrendült a bizalma az RMDSZ fegyelmezettségében, és tartanak attól, hogy azok a jogszabályok, amelyeknek elfogadásáról a két párt megegyezett, nem fognak átmenni a parlamenten. Az SZDP azt is kilátásba helyezte, hogy amennyiben az RMDSZ nem "rendezi a helyzetet", kénytelenek lesznek a Nemzeti Liberális Párttal egyezkedni. /Székely Kriszta: Polgári "szárnyszegés"? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6/

Tabajdi Csaba MSZP-s országgyűlési képviselő a vele készített interjúban kifejtette: ha az MSZP nyeri meg a választásokat, a határon túli magyarság támogatásában fenn kívánja tartani az eddigi szintet, figyelembe véve az inflációt. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem ügye kulcskérdés, ugyanilyen fontossággal bír a felvidéki magyarság számára az ottani egyetem, és a Vajdaság esetében is lehet szó anyanyelvi felsőoktatási intézmény létesítéséről. A Fidesz által a határon túli magyarok támogatására létrehozott alapítványokról Tabajdi közölte: nem lehet négyévente felforgatni egy intézményrendszert, ez vonatkozik a határon innen és túlra is. Az MSZP megszavazta a kedvezménytörvényt, amelyet ma is jónak tartanak. Az Orbán?Nastase megállapodásnak a munkavállalási részét kívánják vizsgálni. Egy esetleges MSZP?SZDSZ koalícióban az MSZP nem adja fel a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos támogató magatartását. /Székely Kriszta: Nem változna a határon túli magyarok támogatása. Beszélgetés Tabajdi Csaba MSZP-s országgyűlési képviselővel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

A Szabadság Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárt, a Fidesz Magyar Polgári Párt alelnökét kérdezte a magyar kormánypárt választási esélyeiről, a határon túli magyarok támogatásával kapcsolatos elképzeléseikről. Az MSZP előretörése annak tudható be, hogy az utolsó napokban jobban tudta mozgósítani ezt a bizonytalan réteget, hatékonyabb volt kampányfinisük, jegyezte meg Németh Zsolt, hozzátéve, hogy bizakodó a végeredményt illetően. "Az elmúlt 4 év folyamán, különösen a státustörvény megalkotásával, kiépítettük azokat a kereteket és azt az intézményrendszert, amelyen belül Magyarország támogatást nyújt a határon túli magyaroknak. A rendszer tehát adott, működik, az pedig, hogy mennyi forrást tudunk beletenni, függ Magyarország gazdasági helyzetének alakulásától, és - természetesen - a magyar kormány hozzáállásától és szándékaitól. Ezért nem mindegy a határon túli magyarok szempontjából sem, hogy ki alakít kormányt Magyarországon." - fejtette ki az államtitkár. Amennyiben az MSZP és az SZDSZ alakít kormányt, újból visszatér az alapszerződések megkötésének szelleme, "amikor nem tekintették egyenrangú partnernek a határon túliakat, nem vették figyelembe véleményüket." Medgyessy Péter az első forduló éjszakáján megint csak a tízmillió, pontosabban a kétszer ötmillió magyarról beszélt. /Székely Kriszta: Visszatérhet az alapszerződések szelleme? Beszélgetés Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárral. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

Máj. 25-én Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte: Az önállóság — más szóval: autonómia — ugyanis azt jelenti, hogy a román pártokkal pragmatikus viszonyt kell kialakítanunk, és a velük való együttműködés révén olyan eszközöket kell teremtenünk, amelyek ezt a magyar közösséget a túlélésben, a megerősödésben és a továbblépésben segítik, Markó szerint ugyanezek az intelmek érvényesek a magyarországi pártokkal kialakított kapcsolatokra is. Markó beszámolójában az erdélyi magyar közvéleményt is megosztó magyarországi választások kapcsán felserkenő vitával foglalkozott, kifejtette: aki pedig jobbra vagy balra akar felsorakoztatni minket, az elveszti önállóságunkat, és ezzel elveszi erőnket is. Nincsen időnk Fidesz-, MDF-, MSZP-, vagy SZDSZ pártinak lenni, mert itt, Romániában kell magyarpártinak lennünk, amíg még nem késő - hangoztatta. Az SZDP-RMDSZ szólva a szövetségi elnök eredményként értékelte azt, hogy a rendőrségi törvénybe bekerült a nyelvhasználati rendelkezés, elfogadták a munkaszolgálatosok kárpótlásának törvényét, elkészültek az etnikai okokból üldözött személyek kárpótlását szabályozó törvény végrehajtási utasításai, kormányhatározat rendezte a nemzeti jelképek használatát, már csak államfői ellenjegyzésre vár a földtörvény, amelyből törölték a közbirtokosságra vonatkozó megszorító intézkedéseket, az egyházi ingatlanok restitúciója ügyében tett, az RMDSZ szerint időt nyerő lépéseket, a kétnyelvűség bevezetését a közigazgatásba. A Bolyai Farkas Líceum kapcsán kirobbant konfliktus véleménye szerint arra int: a nacionalizmus kísértete még itt van közöttünk, de megítélése szerint ennek felélesztéséhez hatalmi érdek már nem fűződik. Puskás Bálint szenátor szerint az erdélyi magyarság nem tudott kellően közel férkőzni a PHARE és egyéb, EU-pénzekkel tele "húsos fazékhoz". Bucur Ildikó megjegyezte, nem ártana konzultálni időnként a platformokkal is. (Ennek fontosságát később maga Markó Béla is elismerte). Szilágyi Zsolt, a Reform Tömörülés alelnöke kifejtette: egyetértenek abban, hogy szükség van összefogásra, önállóságra, autonómiára, hogy jó lenne, ha a kiszorítósdit a kooperáció, a tájékoztatás, a konszenzus venné át. Példaként megemlítette: azon kevés RMDSZ-politikus közé tartozik, akik évek óta tudatosan, következetesen felvállalták a csángókérdést, ezért nehezményezi, hogy "kiszorult" abból az RMDSZ-delegációból, amely nemrég Moldovába látogatott. Borbély László képviselő határozottan visszautasította azokat a vádakat, miszerint az RMDSZ-ben nem biztosított a demokratikus döntéshozatal. Ráduly Róbert képviselő értetlenségének adott hangot amiatt, hogy miért szorítják ki továbbra is a testületből a Magyar Ifjúsági Tanács SZKT- frakcióját. Borbély Zsolt kifejtette: azon magyar politikai erőket kellene támogatni, amelyek tényleg a magyar nemzet lelki egységét akarják megvalósítani, és nem azokat, akik az RMDSZ feje fölött alapszerződéseket kötöttek, a választási kampányban szembe állították a határon túli magyarokat a magyarországiakkal, az új kormányban az oktatási tárcát pedig egy olyan párt képviselőjére bízták, amelynek politikusai és holdudvara pedig a Szent Koronát lemicisapkázta, a Szent Jobbot letetemcafatozták. Tőkés András kifejtette: örvend a protokollum kapcsán elért eredményeknek, de véleménye szerint hosszú távon nem ez a Neptun óta elkezdődött alkupolitika, hanem az autonómia megteremtése a járható út. Frunda György szenátor, SZKT-elnök is, aki szerint az autonómia felé igenis Neptunban kezdődik, és Strasbourgon, Bukaresten, Budapesten, intézményteremtésen és az ezt lehetővé tévő törvények elfogadtatásán keresztül vezet az út. Az ülés a romániai magyar oktatás helyzetének vitájával folytatódott. A magyar tannyelvű oktatás akkor létjogosult, ha képes korszerű, versenyképes tudást biztosítani az anyanyelvükön tanuló fiataloknak. Hozzászólásaikban a küldöttek kifogásolták a romániai magyar nyelvű oktatás helyzetét, többek szerint a probléma megoldása az oktatási rendszer autonómiájának biztosításában rejlik. Kifogásolták többek között, hogy a szakiskolákban az anyanyelvi oktatást szabotálják, a tanintézmények vezetése nem hozhat döntéseket a tanfelügyelőségek, illetve az Oktatásügyi Minisztérium megkérdezése nélkül. A vitára meghívást kaptak a szakma képviselői is. Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke szerint az SZDP–RMDSZ protokollum tartalmazza az önálló magyar oktatási vonal kiépítését a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, de felhívta a figyelmet, amennyiben nem tesznek sürgős lépéseket erre vonatkozóan, a terv megint csúszik egy évet. A Kolozs megyei RMDSZ részéről Mátis Jenő MKT-elnök határozattervezetet terjesztett elő, amelyben azt javasolják az RMDSZ parlamenti csoportjainak, hogy kezdeményezzék a tanügyi és a helyi közigazgatási törvény módosítását a tanintézmények autonómiája növelésének érdekében. A tanácskozás kezdetén az SZKT leszavazta a Reform Tömörülés elnökének, Toró T. Tibornak két javaslatát, amelyben az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, illetve az alkotmánymódosítás napirendre tűzését kezdeményezte. A visszautasítást azzal indokolták, az SZKT már döntött egyházi ingatlan-ügyben, amikor megbízta az RMDSZ-t, hogy a történelmi magyar egyházak képviselőivel közösen dolgozzanak ki erre vonatkozó törvénytervezetet. Ami az őszre tervezett alkotmánymódosítást illeti, a jogi szakértők ülésén a Reform Tömörülésnek alkalma van saját elképzeléseit képviselni, a kérés tehát időszerűtlen — hangoztatták. Az említett témákról és azokról a további kérdésekről, amelyek az RT szerint lemaradtak az SZKT napirendjéről az ülés után, a Polgári Együttműködés Tanácsának alakuló ülésén tárgyaltak. Az SZKT három frakciója, a Reform Tömörülés, a Keresztény-Nemzeti Frakció és a testületből kizárt Magyar Ifjúsági Tanács által létrehozott Polgári Együttműködés Tanácsa az RMDSZ képviselőházi frakcióján belül létrejött Polgári Szárny mintájára alakult. A Tanács célja az átláthatóság elősegítése a Szövetségi Képviselők Tanácsában, és az RMDSZ eredeti programjának gyakorlatba ültetése, amelytől a szövetség vezetése véleményük szerint eltávolodott. /Székely Kriszta: Önállóságra vagyunk ítélve. Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./ SZKT-ülés kis híján már első perceiben botrányba fulladt. Frunda György szenátor a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) tagjainak a vissza nem fogadásának okát taglalta, a kiszorított ifjak a Kultúrpalota nagytermének erkélyéről kiáltották be véleményüket az elnök önkényesnek vélt döntéséről. Az SZKT ugyanis nem volt hajlandók napirenden kívül megvitatni a MIT sorsát. Annak ellenére, hogy a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottság jogerős döntésben mondta ki, hogy az SZKT szabálytalanul járt el, amikor két évvel ezelőtt nem igazolta a MIT-jelöltek mandátumát. A jogerős döntésből kiindulva, Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke a MIT megkövetését javasolta a kétéves jogfosztás miatt, de a teremben ülő többség erről hallani sem akart. A Krónikának nyilatkozva Jakab István, a MIT jelenlegi elnöke a testület félrevezetését eredményező hazugsággal vádolta Frundát, aki SZKT-elnökként nem volt hajlandó a szabályzatfelügyelők ifjakra vonatkozó döntését felolvasni. "Frunda György azt hangoztatta, a Szabályzat-felügyelő Bizottság döntése nem tekinthető jogerősnek, holott ez írásban szerepel a határozat szövegében. Mi nem vagyunk az RMDSZ ellen, de egyenesen botrányos, amit a demokráciával, a kényelmetlen erők lesöprésével művelnek" – mondta Jakab. A Reform Tömörülés másik két soron kívüli javaslatát is elutasította az SZKT. Toró azt szerette volna, ha az egybegyűltek megvitatják az egyházhoz való viszonyulást és az elkobzott javak kérdését, illetve az alkotmány módosítását. Ráduly Róbert aggasztónak nevezte azt az erdélyi magyar jövőt, amelyet a szekértáborokra szakított ifjúság épít majd fel. Kerekes Károly arra figyelmeztetett, az RMDSZ csupán az egyházi ingatlanokra figyel, holott a kormánypárttal kötött megállapodás a közösségi javak visszaszolgáltatásáról is szól. A Nagy F. István alelnök által bemutatott füzetből kiderül, Erdélyben minden harmadik magyar anyanyelvű gyermek végzi románul iskolai tanulmányait, és a rossz demográfiai mutatók aggasztó jövőt vetítenek elő az anyanyelvi oktatásban. Matekovits Mihály aradi főtanfelügyelő-helyettes arra panaszkodott, hogy megyéjében a 8. osztályt magyar iskolában végző gyermekek 40 százaléka magyarországi középiskolában kívánja folytatni tanulmányait. /Szucher Ervin, Gazda Árpád: Erkélyjelenet az SZKT-ülésen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./ Markó Béla RMDSZ elnök beszédének alapgondolatát – hogy az erdélyi magyarság önállóságra ítéltetett – a belső ellenzék is elfogadta. A célok tehát nem különböznek, már csak az ezekhez vezető útban, a hogyanban kell megegyezni. E téren viszont mintha mélyült volna a szakadék a felek között, állapította meg Gazda Árpád. Minősíthetetlen, hogy a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) képviselői az erkélyről bekiabálva próbálták érvényesíteni akaratukat. Botrányos, hogy az SZKT jogászként elismert elnöke arról győzködte a képviselőket: ideiglenes jellege miatt még csak felolvasni sem kell a szabályzat-felügyelők MIT javára hozott határozatát, amikor ennek a szövege azzal a szóval végződik: jogerős. Továbbá a szabályzat-felügyelő bizottság elnöke állította, a bizottság a MIT-ügy újratárgyalásáról döntött, az öttagú bizottság három tagja viszont nem tudott ilyen döntésről. /Gazda Árpád: Célok és eszközök. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./

Lemondásra szólította fel Cristian Hadji-Culea, a Román Televízió elnöke Boros Zoltánt, az RTV magyar szerkesztőségének vezetőjét, mert Boros főszerkesztő meghaladta a nyugdíjkorhatárt. Boros tizenkét éve tölti be az RTV magyar szerkesztőségének vezető tisztségét, és annak ellenére, hogy valóban meghaladta a nyugdíjkorhatárt, augusztus végéig szóló érvényes szerződése van, amelynek megkötésekor életkora nem jelentett akadályt. Boros Zoltánt meglepte Hadji-Culea felszólítása, amely mögött különös indíték húzódhat meg. Nem hiszi, hogy elsősorban a román politikai pártoknak kellemetlen a személye, sokkal inkább egy-két embernek az RMDSZ vezetőségéből — mondotta Boros. — Az elmúlt tizenkét évben az RTV magyar adásának szerkesztői igyekeztek a közszolgálatiság legnemesebb szellemében eljárni, és hitelesen tükrözni a valóságot. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával a közszolgálati sajtónak ugyanolyan kritikusan, de jóindulatúan kell bírálni a hatalmon belül levő RMDSZ-t, mint a többi pártot. Az RTV magyar adása soha nem volt RMDSZ-ellenes, mindössze annyit tett, hogy minden számottevő, felelős véleménynek helyt adott. /Székely Kriszta: Szezonvégi takarítás az RTV-ben. Kinek kényelmetlen Boros Zoltán? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./ A szerkesztőség értesülése szerint az esetleg megüresedő vezetői állásra a legesélyesebb Kós Anna szerkesztő. A hírre reagálva Kós Anna elmondta: szerinte semmi különös nincs abban, hogy egy 63 éves főszerkesztőt, aki az elmúlt négy évben betegeskedett, felkérnek a lemondásra. Úgy véli, Boros Zoltán nem tudta kellőképpen ellátni feladatát.

"Medgyessy Péter miniszterelnök kolozsvári látogatása jó alkalom lehet arra, hogy valamiképpen nyugvópontra kerüljön végre a kedvezménytörvény és ennek romániai alkalmazását lehetővé tevő Orbán-Nastase egyezmény sorsa körüli magyar-román vita. A Magyar Szocialista Párt akkor azzal vádolta Orbán Viktort, hogy maga is presztízskérdésként kezelte a státustörvényt, és csak azért kötötte meg a - szocialisták szerint - magyar érdekeket sértő egyezményt Nastaséval, hogy januártól mindenképpen érvénybe léphessen a jogszabály. A magyar választási kampány hevében az MSZP azzal riogatott, hogy a "paktumnak" köszönhetően az olcsó román munkaerő megszállja az ottani munkaerőpiacot, és az Orbán-Nastase egyezmény újratárgyalását helyezte kilátásba szocialista győzelem esetén. Az MSZP-nek ezzel annyit sikerült elérnie, hogy négy-öt százalékot lefaragott a Fidesz népszerűségi hányadosaiból. A jelek szerint azonban a magyar munkaerőpiac elárasztása elmaradt, most tehát az MSZP-nek vannak presztízs-gondjai, ami az egyezmény módosítására tett ígéretek betartását illeti. Arról nem is beszélve, hogy mind a román fél, mind pedig az RMDSZ határozottan ellenzi az Orbán-Nastase egyezményben foglaltak módosítását, az előbbi ehelyett a jogszabály felülbírálását sürgeti. Időközben kiderült, a Fidesznek is volt egy tervezete a törvény "technikai jellegű" módosítására is, amely a jogszabály lényegét nem érintené. Ennek értelmében esetenként el lehet tekinteni majd a hozzátartozói igazolvány alkalmazásától, és - többek között - változhat a határon túli ajánló szervezetek törvényben megfogalmazott működési rendje is. Reménykedhetünk, írta Székely Kriszta, hogy a kedvezménytörvény módosításával lezárul a jogszabály körüli, gyakran mesterségesen keltett vita, s a kolozsvári találkozó alkalmával sikerül további, a határon túli magyarok szempontjából fajsúlyos kérdéseket feltérképezni. /Székely Kriszta: Presztízs-ügyek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./"

"Kövér Lászlót, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnökét a tusványosi nyári szabadegyetem szünetében nyilatkozott. Az MSZP a legutóbbi MÁÉRT ülésén felrúgta a korábban konszenzusos alapelvet, miszerint az értekezletre a választásokon szerzett legitimációval rendelkező határon túli szervezetek kapnak meghívást. Ehelyett olyan szervezeteket is meghívtak a Vajdaságból és Kárpátaljáról, amelyek tulajdonképpen nem is léteznek már. Kövér szerint ezeknek a meghívásoknak az a szerepük, hogy megosszák az adott kisebbségi társadalmat, illetve, hogy az MSZP különböző ágenseket találjon a határon túli magyar közösségekben. Az egyik, a határon túli magyarok ügyeinek képviseletével megbízott MSZP-politikus nemrég kijelentette, miszerint Romániában a történelmi magyar egyházak tulajdonának visszajuttatását túldimenzionált politikai kérdésnek tartja mintegy bátorítva ezzel azokat a román politikusokat, akik eddig is élen jártak az általuk elfogadott restitúciós törvény szabotálásában. A politikus úgy értékelte: az MSZP rövid távon még nagyon sok keserűséget okozhat nem csak az anyaországi, hanem a határon túliaknak is. /Székely Kriszta: Kövér: Sok keserűséget okozhat még az MSZP. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./ A Kövér által említett MSZP-politikus Bársony András. "

"Az Európai Bizottság nov. 5-én jóváhagyta az EU-hoz jövőre csatlakozó tíz ország, valamint a három tagjelölt felkészülését értékelő éves jelentéseit. Románia esetében a legfontosabb nyitott kérdés az volt, megkapja-e az ország a bizottságtól a "működő piacgazdaság" minősítést. Az értékelés e ponton nem egyértelmű. A dokumentum megfogalmazása szerint "Románia működő piacgazdaságnak tekinthető, mihelyt döntő jelentőségű intézkedések történnek az eddigi jó haladás folytatására". Románia teljesítette a közalkalmazottak bérszintjének ellenőrzése kapcsán vállalt kötelezettségeit. A dokumentum szerint gyorsult az állami vállalatok privatizációja és átszervezése, a bankágazatban csökkent az állami részesedés. A dokumentum megjegyzi: fel kell számolni az állammal szembeni és az energiaszektorban a körbetartozások felhalmozódásának alapvető okait, és folytatni kell a szerkezeti átalakítást és a privatizációt az olyan kulcsterületeken, mint az energiaszektor, bányászat és szállítás. A jelentés szerint Románia továbbra is tiszteletben tartja az alapvető emberi szabadságjogokat, számos intézkedés történt a diszkrimináció csökkentésére, és újabb lépések történtek a nemzeti kisebbségi jogok megerősítésében. Neményi József Nándor, a Versenytanács alelnöke, aki két éve integrációs államtitkári tisztséget is betölt, optimista Románia gazdasági előmenetelével kapcsolatban. 2007-ig közel 2000 törvényt kell újragondolni. /Sz. K.: Még csak majdnem működő piacgazdaság. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./ Az Európai Bizottság idei országjelentése megállapította, hogy Románia működő piacgazdaságnak tekinthető, ha "döntő jelentőségű intézkedések történnek az eddigi jó haladás folytatására". Ugyanakkor az igazságügyi és közigazgatási reformok elmaradása akadályozó lehet. A jelentés elismerte a korrupcióellenes intézkedéseket, de figyelmeztetett: a jogszabályokat alkalmazni is kellene. Romániának még egy éve van arra, hogy lezárja a csatlakozási tárgyalásokat, ha 2007-re szeretne tag lenni. A kritériumok teljesítése azonban olyan drasztikus intézkedésekkel, társadalmi feszültségekkel jár, amit egyetlen, a választások megnyerésére aspiráló párt sem vállal fel a kampányok évében. /Székely Kriszta: Országjelentés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./"

"Immár egy éve annak, hogy a Szövetség belső ellenzékének számító Reform Tömörülés RMDSZ-platform felszámolta önmagát és mozgalommá alakult. A Reform Mozgalom az egyik fő kezdeményezője volt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakításának. Az RMDSZ legutóbbi kongresszusán hozott határozataival, amellyel bárki szankcionálható, akinek valami köze van az EMNT-hez, választás elé állította az embereket: RMDSZ vagy EMNT. Toró T. Tibor Temes megyei képviselőt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének egyik ügyvivője a vele történt beszélgetésben kifejtette: a válságot a felületes elemző hajlamos hatalmi harcra visszavezetni. Az "eredendő bűn" 1992-re tehető, amikor megfogalmazták, hogy az ország területi integritását tiszteletben tartó belső önrendelkezés elve alapján élni kívánnak a közösségi önkormányzáshoz való joggal. Ez a Kolozsvári Nyilatkozatban megfogalmazott nemzetpolitikai program: a közösségi autonómiák különböző formáinak törvény útján való létrehozása és működtetése, erre az RMDSZ parlamenti képviselői a Szent Mihály-templom oltára előtt nyilvános esküt tettek. Azonban az RMDSZ vezetői erről még érdemi dialógust sem kezdeményeztek a román társadalommal, szóba sem hozták tárgyalásaik során. A belső ellenzék kritikája erre vezethető vissza. A csúcsvezetés elkezdte az autonomisták kiiktatását a döntéshozatalból. Ez a folyamat Szatmárnémetiben tetőzött, a párt legutóbbi kongresszusán. A Reform Tömörülés több száz alapszabálymódosító indítványból álló csomagot nyújtott be. Eredményt nem ért el. Ezért döntöttek a platform felszámolásáról. A Reform Mozgalom ideje talán a parlamenti választások előtt jön el. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, vagy az annak önálló résztestületeként már megalakult Székely Nemzeti Tanácsot nem lehet az RMDSZ alternatívájaként értelmezni. Az EMNT célja nem ellentétes az RMDSZ programjában megfogalmazott stratégiai célokkal. Az RMDSZ-nek a legjobb tudása szerint fel kell vállalni az EMNT által megfogalmazott nemzetstratégiai célokat. A Magyar Polgári Szövetség a Székelyföldön vagy a Magyar Polgári Egyesület a Partium tömbrészében jelenthet valós alternatívát a közösségétől eltávolodott területi RMDSZ-vezetők gyakorlatával szemben, viszont a szórványközösségek esetében imperatívusz az egységes fellépés a választásokon, és ez csakis a létező RMDSZ-szervezetek keretében lehetséges. - Adódhatnak nézetkülönbségek, mint ahogyan történt ez a SZNT elnöke, dr. Csapó József nevével fémjelzett székelyföldi autonómia-statútum és a Bakk Miklós politológus által koordinált szakértői testület által kidolgozott jogszabálytervezetek között. Toró. T. Tibor úgy érzi, sikerül elérni a kritikus tömeget, amely beindítja az autonómia láncreakcióját. Bízik abban is, hogy a következetes autonómiapolitika ismét a magyar érdekképviselet fősodrába kerül. /Székely Kriszta: Az autonómia háttérbe szorulása hívta életre az EMNT-t - állítja Toró. T. Tibor, a EMNT kezdeményező testületének ügyvivője. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./"

"Az erdélyi magyar választók másképp viselkednek a helyhatósági választásokon, és másképp a parlamentin - nagyrészt ezzel magyarázható egyes román pártok térnyerése különösen szórványvidéken - jelentette ki Horváth István szociológus, az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontjának vezetője. Az erdélyi magyarok körében érezhetően növekedett azoknak a száma, akik úgy vélik, hogy életfeltételeiket tekintve viszonylag jól élnek, helyzetük stabilizálódott, és csökkent azoké, akik úgy érzik: sokkal rosszabbul élnek - derült ki az RMDSZ-felmérésből. A felmérés szerint 2000-hez viszonyítva valamelyest nőtt azoknak az erdélyi magyaroknak a száma, akik román pártokra adnák voksukat. Meglepő módon ez a jelenség a szórványban nagyobb, mint Székelyföldön, jóllehet a román többségű településeken a külső kényszer hatására a magyarok közti kohézió rendszerint nagyobb. Szórványvidéken sok esetben az RMDSZ-jelöltre szavazni annyit jelent, mint a vesztesre szavazni, a magyar szavazók különböző "helyi stratégia" szerint adják voksukat román pártokra. A magyarok továbbra is elfogadhatónak tartják, hogy az RMDSZ elsősorban a programjában feltüntetett kérdésekkel foglalkozzék. /Székely Kriszta: Szórványban nagyobb a román pártok térnyerése. Horváth István szociológus az RMDSZ-felmérésről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ "

"Nem őszinte, nem erdélyi, nem fogalmaz meg alternatívát - így foglalható össze Takács Csaba álláspontja a dec. 13-án megalakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsról /EMNT/. Az RMNT kezdeményezői hangsúlyozták: nem kívánnak az RMDSZ ellenpártjaként indulni a választásokon, hanem olyan nemzetpolitikai testület létrehozását tervezik, amelynek célja nem ellentétes az RMDSZ programjában megfogalmazott célokkal. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette: Az EMNT és az RMDSZ közti viszonyt a viszonynélküliség jellemzi, mert szerinte ez a mozgalom nem őszinte. Nyilatkozataival ellentétben az EMNT igenis készül a helyhatósági választásokra. Mivel nem tudják megkérdőjelezni az RMDSZ eredményeit, az erdélyi magyarok számára a legérzékenyebb, legnépszerűbb témával hozakodnak elő, az autonómiával. Dél-Tirol is 34 év után kapta meg ezt a státust. Takács bizonygatta az RMDSZ útjának helyességét. Elkészítettek egy autonómia-tervezetet. Ezeknek a tervezeteknek a vitáját viszont azok akadályozták meg az évek során, akik most számon kérték az RMDSZ-től. Takács szerint az EMNT bölcsője Budapesten van. Ezek a politikai erők megosztják az erdélyi magyarságot, az RMDSZ felszámolását célozzák. Takács ezt Kárpát-medencei kominternnek nevezi. Köszönettel fogadták a státustörvényt, amely tagadhatatlanul a Fidesz-kormány érdeme, de az a határon azért tudott "átjönni", mert az RMDSZ Romániában rendelkezett azzal a politikai súllyal, hogy azt alkalmazhatóvá tegye. A Sapientia is a magyar kormány és az erdélyi magyar történelmi egyházak jó szándékú elképzelései szintjén maradt volna, ha engedélyeztetését az RMDSZ nem viszi-gyűri át a nacionalista román politika obstrukcióin. Takács hangsúlyozta, hogy az EMNT kezdeményezője, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nagyon szigorú politikai pártként működő szervezet. A más véleményen levő egyházi személyeket folyamatosan kiszorították, mert "politikai meggyőződésük nem esett egybe a Vezér véleményével." /Székely Kriszta: Megosztani a magyarságot, ez az EMNT célja - véli Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./"

Megegyezés született a pártok között arról, hogy a helyhatósági választásokon – a parlamenti választásokhoz hasonlóan – bevezetik az 5 százalékos bejutási küszöböt. Eszerint a pártok akkor szerezhetnek mandátumokat az önkormányzatokban, ha a megyei, illetve tanácsosi listájukra leadott szavazatok száma eléri az érvényes szavazatok 5 százalékát. Ez – a számítások szerint – azokban a megyékben, településeken okozhat gondot az RMDSZ-nek, ahol a tanácsok 20-nál több tagúak, a magyarok aránya pedig 5 százalék körül mozog. Kolozsváron az RMDSZ-t ez a veszély nem fenyegeti sem a megyei, sem a városi tanácsban. Kolozs megye lakosságának 17,4 százaléka magyar nemzetiségű. Ha ez az arány visszatükröződik a leadott érvényes szavazatokban, az RMDSZ megkaphatja a 9 mandátumot a 45 tagú megyei, illetve a 7 mandátumot a 31 tagú városi tanácsban. A Kolozsvárnál kisebb városokban, Désen (a magyar lakosság aránya 14,1 százalék), Tordán, (10,1 százalék), Bánffyhunyadon (33 százalék), Aranyosgyéresen (8,2 százalék), és Szamosújváron (17 százalék) a kötelező öt százalék szintén nem csorbítja a képviseletet. Vida Gyula képviselő szerint a bejutási küszöb bevezetése csak nagyon kis mértékben érinti a Szilágy megyei magyarságot is. Beszterce-Naszód megyében a 36 tagú megyei tanácsot a lakosság számának csökkenésével arányosan 31 tagúra faragták. Eddig 2 tanácsosa volt a megye 5,8 százalékos magyarságának. Szilágyi János RMDSZ elnök szerint, ha a magyarok körében a részvétel több mint 60 százalékos, akár 3 mandátumot is megkaphatnak. Ami Beszterce tanácsát illeti – a városban a magyarok 6,4 százalékban vannak jelen – a 2000-es helyhatósági választásokon egyetlen RMDSZ-es tanácsos sem nyert mandátumot. A megyei elnök csupán 2 községet, Komlódot és Orosfáját említette a bejutási küszöb biztos vesztesei között. Fehér megyében a magyar lakosság számaránya 5,4 százalék, 2000-ben 2 RMDSZ-es megyei tanácsos nyert mandátumot. Az 5 százalékos bejutási küszöb bevezetésével Fehér megye magyarsága mindenképpen búcsút vehet két megyei tanácsosi helyétől. Ami a városokat illeti: Gyulafehérváron és Tövisen már 2000-ben sem sikerült mandátumot szerezni a helyi tanácsban, Nagyenyeden, ahol a magyarok számaránya 16,5 százalék, a jelek szerint megmaradhat a 4 mandátum a helyi tanácsban. /Székely Kriszta: Buktató-e a bejutási küszöb? Csökkenhet a szórványmagyarság képviselete az önkormányzatokban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

A választási törvények módosításával foglalkozó választási bizottság elfogadta azt a nem magyar nemzeti kisebbségek részéről benyújtott módosító javaslatot, hogy csak azon kisebbségek szervezetei vehessenek részt a helyhatósági választásokon, amelyek tagsága elér egy bizonyos számbeli küszöbértéket. Márton Árpád képviselő, a bizottság RMDSZ-es tagja közölte, a pártok között egyetértés alakult ki a következőkben: nemzeti kisebbségnek számít az az etnikum, amely a Nemzeti Kisebbségi Tanácsban képviselettel rendelkezik (19 ilyen tagja van a tanácsnak); jelölő listákat tehetnek le azok a kisebbségi szervezetek, amelyek parlamenti képviselettel rendelkeznek, valamint más kisebbségi szervezetek is, amelyeket bejegyeztek a bíróságon, illetve a Központi Választási Irodához benyújtják tagjaik jegyzékét; ahhoz, hogy az illető kisebbségi szervezet részt vehessen a választásokon, tagságának létszáma el kell hogy érje az általa képviselt kisebbség legkevesebb 15 százalékát, de nem többet mint 25.000 személyt; abban az esetben, ha ez 25.000-nél több személyt jelent, akkor az illető kisebbségi szervezet az ország legalább 15 megyéjében és Bukarest municípiumban legkevesebb 300-300 taggal kell hogy rendelkezzen; ezek a kisebbségi szervezetek csak a bíróságon bejegyzett névvel és választói jellel jelentkezhetnek. A tervezet érinti a helyhatósági választásokon az RMDSZ ellenében indulni szándékozó székelyföldi, bihari és szatmári magyar polgári szövetségeket. A romániai magyarok lélekszámát tekintve a küszöbérték, a 15 százalék 216.000 tag. A tervezet azonban megelégszik 25.000 taggal is. Ahhoz tehát, hogy a polgári szervezetek indulhassanak, legkevesebb 25.000 tagot kell felmutatniuk. Az RMDSZ támogatta a javaslatot. Szász Jenő, a székelyudvarhelyi Magyar Polgári Szövetség vezetője a sajtónak nyilatkozva úgy értékelte: nem korrekt, hogy az RMDSZ ily módon visszaéljen helyzetével, és úgy módosítsa a választási törvényt, hogy az monopolhelyzetet biztosítson számára. /Székely Kriszta: Huszonötezer tag kell a választási részvételhez. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

Ioan Talpes, az államfő bizalmasának államminiszteri kinevezésének a kormánypárton belüli hatalmi harcokra vezethető vissza, és a Ion Iliescu körüli csoport térnyeréséről tanúskodik, ezt állítják egyöntetűen a kommentátorok.. A vitatott múltú elnöki tanácsos megbízása nem a kabinet munkájának hatékonyabbá tételét szolgálja. Székely Ervin RMDSZ-es képviselő is úgy látja: Talpes kinevezésével veszélybe kerülhet a csatlakozási tárgyalások sebességének iránya. Véleménye szerint a román reformfolyamat számára nem biztos, hogy a hírszerzésben tapasztalatot szerző szakemberre van szükség. Iliescu valószínűleg arra készül, hogy a szenátus elnöki tisztségét töltse be a választások után, akkor pedig viszonylag könnyű lesz elérni, hogy Talpesből miniszterelnök legyen, ő pedig megőrizze azt az informális politikai hatalmát, amit 1990 óta gyakorol. Sajtóberkekben szintén felháborodás kísérte a miniszterelnök kijelentését, miszerint a kormányátalakítás nem érintené az EU-jelentésekben Románia számára legtöbb rossz pontot beszerző igazságügyi minisztert, a közismerten Ion Iliescu támogatását élvező Rodica Stanoiut. Az igazságügyi miniszternek olyan kompetenciái vannak, amelyek révén beleszólhat az igazságszolgáltatásba. Az ő javaslatára nevezik ki a főügyészt, ő elnökli a bírák tanácsát, amely javaslatot tesz a bírák kinevezésére, dönt a fegyelmi ügyekről, elmozdításokról, előléptetésekről, ugyanakkor döntő befolyása van az alkotmánybírák kinevezésére is. Viorel Hrebenciuc SZDP-alelnök szerint Talpes ajánlólevele a magas intelligenciahányadosa. /Székely Kriszta: Kormányátalakításnak álcázott bozótharc. Hrebenciuc: Talpes ajánlólevele a magas intelligenciahányadosa. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Kötő József EMKE-elnök elmondta, hogy a szervezet egykori kolozsvári székházában ma a vasúti igazgatóság található. Lukács János, Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ országos elnöke közölte: a legtöbb menedékházat, amelyről a közvélemény úgy tudta, hogy az egyesület tulajdona, az EKE csak bérelte. A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) az Erdélyi Gazdák Egyesülete jogutódjának tartja magát, három székházat is visszaigényel, tájékoztatott Farkas Zoltán elnök. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) számára az 1999-ben kibocsátott sürgősségi kormányrendelet már visszaadta Kolozsváron a főtéri Wass Ottilia házat. Funar polgármester megfellebbezte a döntést a közigazgatási bíróságon, ezért nem kaphatták vissza a házat. Az EMÉ-nek továbbra sem áll módjában visszaigényelni az egykori Ferenc József Tudományegyetem által bérelt (ma a BBTE tulajdonát képező) ásvány-, növény- és állattani gyűjteményeket, vagy az Egyetemi Könyvtárban fellelhető 300 ezer kötetét, régi nyomtatvány- és kézirattárát. /Székely Kriszta: Államosított közösségi ingatlanok nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

Nem szavaz a székelyföldi autonómia-tervezet ellen az RMDSZ-frakció, véleményüket azonban fenntartják a statútum szakmai hiányosságairól, időszerűtlenségéről – döntötték el márc. 29-én a szövetség képviselői. Kényes helyzetbe került az RMDSZ képviselőházi frakciója a Székelyföld autonómiatervezetének napirendre kerülésével. Tekintettel arra, hogy az RMDSZ-programban tételesen is szerepel a három szintű autonómiára való törekvés, elképzelhetetlen lett volna a tervezet ellen szavazni. A tervezet előterjesztését kifogásolók tábora egyenlő arányban oszlott meg e két opciót támogatók között. Végül azok véleménye kerekedett fölül, akik a tervezet megszavazását javasolták. A vitán az előterjesztők nevében Szilágyi Zsolt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke szólalt fel, nemzetközi példákra hivatkozva érvelt a tervezet mellett. Az RMDSZ álláspontját Kovács Csaba Brassó megyei képviselő ismertette. Felsorolta az RMDSZ fenntartásait a tervezettel kapcsolatban, hangsúlyozva: elsősorban az Nagy-Románia Párt magatartása miatt úgy döntöttek, kiállnak a kifogásolt statútum mellett. A Nagy-Románia Párt képviselője terroristáknak, bűnözőknek, alkotmánysértőknek, hazaárulóknak titulálva az autonómia híveit. Kónya-Hamar Sándor képviselő szerint a frakció "betyárbecsületet" véd azzal, hogy a szakbizottság elutasítása ellen szavaz. /Székely Kriszta: Egységes fellépés az autonómia-tervezet mellett? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

Abrudbánya egy a kietlen, roskatag, pusztulásra ítélt kisvárosok közül. Szinte hihetetlen, hogy Abrudbánya – Verespatakhoz, Zalatnához hasonlóan – az erdélyi aranykitermelés legfontosabb központjaihoz tartozott. A város lendületes fejlődése az egymást követő pusztítások miatt mindannyiszor megtört: 1784-ban a Horea, Closca és Crisan vezette parasztfelkelés lázadói dúlták fel a várost, 1848-ban pedig Avram Iancu seregei mészárolták le a magyar lakosság nagy részét, porig égetve a települést. Erről a kolozsvári unitárius püspökség tulajdonában lévő abrudi Aranykönyv tanúskodik. A kiegyezést követően ismét fölpezsdült a magyar élet a városban. Az 1900-as népszámlálás szerint a város lakossága 3341 fő volt, ebből 1921 volt a román és 1246 magyar. 1992-ben 4820-ra növekedett a város lakossága, 4653 román mellett már csak 140-en vallották magukat magyarnak. A népszámlálási adatok szerint ekkor 72 római katolikus, 57 református és 11 unitárius volt. A főtéren három magyar templom áll: a katolikus, az unitárius és a református. Az unitárius templom romokban hever. A harangokat sikerült megmenteni: az egyik Tordaszentmihályra, a másik a nagyenyedi unitárius templomba került. /Székely Kriszta: Unokái még látták. Lebontásra vár Abrudbánya unitárius temploma. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

Az ördöngösfüzesi dr. Lapohos András szórványmúzeuma nagy jelentőségű. Feljegyzései, több mint 50 szórványegyház története, kéziratban van. Jelenleg Jövőház építését tervezi egy magyarországi alapítvány segítségével. – Abrudbányán omladozik az unitárius templom, már csak egy unitárius hívő él a városban. Sajnos, ez a sors várhat a mezőségi településeken omladozó kegyhelyek többségére is. A Kolozs megyei Néma mezőségi faluban az 1940-es években több mint 60 református és 30 katolikus élt, a legfrissebb népszámlálási adatok ma néhány hívőt tartanak nyilván. Némán a református templom tetőzete beomlott. A Lapohos András által létrehozott Szülőfalum Alapítványnak és a mezőpaniti református gyülekezetnek együttes erővel sikerült rendbe tenni a Cegébe beolvadt Göc református templomát, amelyet múlt év októberében szenteltek fel. A településen ma már csak négy református maradt. "Csodával" határos módon menekült meg Sajósárvár református temploma. A faluban már egyetlen református sincs, de a templomot 1998-ban restauráltatta a kultuszminisztérium, költségvetési pénzből. Az illetékesek nem kérték ki sem a református egyház véleményét, sem a szakmáét arról, hogy melyik templom felújítását végzik, itt esetleg más érdekek húzódnak meg. Szükség van arra, hogy megmaradjanak, ahogy Lapohos András nevezi: "tanútemplomoknak". /Székely Kriszta: Mezőségi "tanútemplomok". = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./

Az RMDSZ úgy döntött, Ioan Rus belügyminisztert, a Szociáldemokrata Párt polgármesterjelöltjét támogatja Kolozsváron a választásokon. Nem világos, milyen konkrét feltételek teljesítéséért cserébe kapja meg a 19 százaléknyi magyar szavazatot a szociáldemokrata jelölt, írta a lap munkatársa, Székely Kriszta. Az RMDSZ-ben többen is azzal érveltek, Bocnak sokkal nagyobb az esélye Funart lekörözni, mint a kevésbé népszerű Rusnak. Ennek ellenére, a megyei RMDSZ a szocdemek belügyminisztere javára léptette vissza Mátét. Az RMDSZ jól számolt. A nagy-romániás polgármestert csakis "balról" lehet lekörözni. /Székely Kriszta: Rusofil hangulatban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

A helyhatósági választási kudarc után pánikhangulat van az SZDP-ben, a kormánypártban. Viorel Hrebenciucnak, Dan Ioan Popescunak, Ioan Rusnak és társaiknak nem az volt a hibája, hogy nem mozgatták meg kellőképpen az SZDP szavazótáborát, hanem hogy az elmúlt négy évben nevük összefonódott a korrupcióval. Az SZDP-ben felelősségre vonás, és imidzsváltás ürügyén belharcok lángoltak fel. Az új helyzetet mutatja az Iliescu–Nastase szembenállás. /Székely Kriszta: Hatalommegosztás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

Nyolcra bővült az RMDSZ lehetséges államfőjelöltjeinek listája, az ügyvezető elnökség pedig továbbra is várja a javaslatokat a szövetség területi szervezeteitől. A jelöltek a következők: Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor, Tokay György Arad megyei képviselő, Borbély László Maros megyei képviselő, kormányzati kapcsolatokért felelős alelnök, Kelemen Hunor Hargita megyei képviselő, SZET-elnök, Varga Attila Szatmár megyei képviselő, Illyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere, Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester, illetve Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere. /Székely Kriszta: Bővül az RMDSZ államfőjelöltjeinek listája. Nem megosztó, hanem integráló típus kerestetik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

Sem a D.A. Szövetség, sem a Népi Cselekvés (NCS) nem zárkózik el attól, hogy listáikon a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) jelöltjeit indítsa. Szász Jenő MPSZ-elnök korábban kijelentette, várja Markó Béla válaszát, ami közös előválasztások megszervezését illeti. Ha ez meghiúsul, az MPSZ-jelöltek függetlenként, vagy esetleg román pártok listáján indulnának a parlamenti választásokon. Smaranda Enache, a Népi Cselekvés alelnöke reméli, hogy az MPSZ-szel való esetleges együttműködés nem befolyásolja negatívan az NCS–RMDSZ viszonyt. /Székely Kriszta: Román pártok listáján az MPSZ jelöltjei? Mind a D.A., mind Constantinescu pártja nyitott a javaslatra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./