- Nem született felmérés arról, hogy a magyar közvélemény hogyan ítéli meg a határon túliak kettős állampolgárság iránti igényét, de be kell látnunk, a kisebbségben élő magyarok ügye nem tartozik a központi kérdések közé ma Magyarországon – nyilatkozta Kántor Zoltán szociológus. A budapesti Teleki László Alapítvány munkatársa szerint kevés a valószínűsége annak, hogy a magyar választók olyan arányban vegyenek részt a tervezett népszavazáson, hogy azt érvényesnek tekinthessék. Az Orbán–Nastase memorandum idején az MSZP azzal riogatta a közvéleményt, hogy 22 millió romániai munkavállaló fogja elárasztani a magyar munkaerőpiacot. Kántor Zoltán szerint ez legalább 50 százalékban járult hozzá a Fidesz 2002-es választási kudarcához. – Jelenleg az SZDSZ-en kívül egyetlen magyar párt sem ellenezni a kettős állampolgárságot. /Székely Kriszta: Tehertétel a kettős állampolgárság? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

A Kolozs megyei RMDSZ döntése, hogy az idén közvetlen előválasztásokon rangsorolja képviselő- és szenátorjelöltjeit, megszaporítja a szervezői teendőket. Az előválasztás hatékonyságát a román pártok is elismerik. Az RMDSZ célja az, hogy az utóbbi négy évben a magyar közösséget megosztó viták miatt egyre érdektelenebb szavazókat az urnákhoz csábítsa. A politika iránti érdeklődés a magyar közösségben érezhetően csökkent, többségük nem vesz részt a helyi RMDSZ-eseményeken, újságot, tévé-, rádióhíradót sem igazán néz, hallgat. /Székely Kriszta: Előválasztások elé. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

Több mint 10 ezerrel csökkent az RMDSZ tagjainak száma Kolozs megyében a múlt év eleje óta. Az ismert okok (elhalálozás, kivándorlás stb.) mellett más tényezők is hozzájárultak a lemorzsolódáshoz, a közömbösség, a csalódás és a politikától, pártoktól való elfordulás. A múlt év elején a tagok száma meghaladta a 40 ezret, jelenleg azonban alig 23 226 fizető tagnak sikerült a nyomára bukkanni. Bitay Levente megyei ügyvezető elnök szerint egyre kevesebb az önkéntes tagdíjbeszedő is. /Székely Kriszta: Több mint 10 ezerrel csökkent az RMDSZ-tagság a megyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

Visszautasították a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) aláírásait. Az MPSZ képviselői felháborítónak tartják, amiért az ügyészség beavatkozott a politikai életbe, és úgy vélik, minderre azért volt szükség, hogy megfélemlítsék azokat, akik másképp gondolkodnak, mint az RMDSZ. Az MPSZ vezetői törvénytelennek tartják, hogy a KVI kiadta az RMDSZ-nek az MPSZ-t támogató aláírások listáját. A listák birtokában az RMDSZ több támogatótól is számon kérte aláírását. Szilágy megyében az RMDSZ tisztségviselői több aláírót is felkerestek és faggatták őket. Az MPSZ értesülései szerint például a Szilágy megyei RMDSZ elnöke, Seres Dénes szenátor személyesen telefonált Erdei Józsefnek, akitől számon kérte aláírását. Bajusz Katalin nagyenyedi RMDSZ elnökségi tagot az RMDSZ megyei választmányi gyűlésén elítélték aláírásáért. Rácz Levente, a Fehér megyei RMDSZ elnöke hazugságnak nevezte azt az állítást, miszerint munkahelyük elvesztésével fenyegettek volna meg több személyt az MPSZ-támogató listát aláíró nagyenyediek közül. Annak láttán viszont, hogy a helyi RMDSZ egyik oszlopos tagja az MPSZ-nek gyűjt aláírásokat, igenis összehívták a választmányt az ügy tisztázása végett, a jelenlévők pedig elítélték Bajusz Katalin akcióját. Seres Dénes szenátor, RMDSZ-elnök szerint semmilyen megfélemlítő akció nem indult Szilágy megyében, de tisztázni kellett, hogy azok az RMDSZ nyilvántartásában szereplő tagok, akik aláírták az MPSZ-t támogató listákat, továbbra is a szövetség tagjainak tartják magukat. Arra a kérdésre, hogy honnan származtak az aláírókra vonatkozó információk, Seres szenátor elmondta: elsősorban belső MPSZ-körökből, illetve a választási iroda RMDSZ-es tagjától, aki szintén megjegyzett néhány nevet. /Székely Kriszta: Többen nem ismerik el aláírásukat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

A Magyar Állandó Értekezleten precedens nélküli módon az idén már egy zárónyilatkozatra sem futotta. A kettős állampolgárság kérdése a mindenkori magyar politikai elit egy része számára csak pillanatnyi politikai érdekek függvénye, állította Székely Kriszta, a lap munkatársa. Az SZDSZ zsigereiből elutasít minden etnikai ízű megoldást, az MSZP, a szocialisták pedig szemben találják magukat nem csak a jobboldallal, hanem valamennyi határon túli magyar párttal is. /Székely Kriszta: Magyar–magyar "konszenzus". = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

Magyar és román politikai elemzők szerint az RMDSZ-nek az erdélyi magyarok lelkiismeretére kellene bíznia azt, hogy kire szavazzanak az államelnök-választások második fordulójában. Többen úgy értékelik: az RMDSZ-nek – egyelőre legalábbis – nem kellene elköteleznie magát Adrian Nastase mellett, ezért Markó Béla nyilatkozata, amelyben alátámasztja a szociáldemokratáknak a választások tisztaságára vonatkozó elméletét, nem volt a legszerencsésebb – vélik. Bányai Péter politikai szakértő szerint ameddig nem világos, milyen irányban alakul a helyzet, semmiképpen sem szabad felszólítani a magyarokat arra, hogy szavazzanak Nastaséra. Gabriel Andreescu szerint az lenne a legelőnyösebb, ha az RMDSZ egyetlen jelöltet sem támogatna. Markó Bélának nem kellett volna Nastase segítségére sietnie. Bodó Barna, a BBTE politológia tanszékének előadótanára szerint az RMDSZ abban az előnyös helyzetben van, hogy megkérheti a támogatásnak az árát. Most van itt az alkalom, hogy Székelyföld számára valamiféle külön státust szerezzen az RMDSZ. /Székely Kriszta: Bízzák a magyarok lelkiismeretére a második fordulót – ajánlják az RMDSZ-nek a politikai szakértők. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács /ODT/ működésével kapcsolatban írta Székely Kriszta, hogy a rendőrségi bűnesetek feltárása alkalmával még mindig elhangzik: az elkövető roma. Állítólag szép számmal vannak olyan szórakozóhelyek is, ahol ugyanezen nemzetiséghez tartozó egyéneket kitiltották. Az alulfizetett alkalmazottak nagy része nő, annak ellenére, hogy összességében képzettségük magasabb a férfiakénál. Az ODT foglalkozhat Vadim Tudor magyarellenes kijelentéseivel is. /Székely Kriszta: Diszkrimináció. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Kényszerpályán van az RMDSZ: választási ígéreteiben elkötelezte magát az autonómia iránt, most kénytelen olyan kisebbségi törvényt alkotni, amelyben ez mindenki számára láthatóan jelen van. Ha viszont nem figyel oda a részletekre, arra, hogy mi lehet ennek a törvénynek a következménye a gyakorlatban, akár maga alatt is elvághatja a fát – vélekedett Szilágyi N. Sándor nyelvész, aki a 90-es évek elején maga is kidolgozott egy törvénytervezetet „az etnikai és nyelvi identitással kapcsolatos jogokról, valamint az etnikai és nyelvi közösségek méltányos és harmonikus együttéléséről”, amely azonban hamarosan lekerült az RMDSZ-napirendről. Szilágyi N. Sándor elmondta, az ő tervezete más koncepción alapul. Elképzelésének alapja az volt, hogy nem szabad kisebbségi törvényben gondolkozni, az ugyanis jellegzetesen etnikai nemzetállami műfaj. – A kisebbségi törvény abból indul ki, hogy az illető jogokat csak a kisebbségeknek kell törvénnyel biztosítani, mivel az uralkodó többségi nemzetnek azok automatikusan kijárnak, ezzel pedig azt a szemléletet erősíti, hogy a kisebbségek státusa alacsonyabb. Szilágyi N. Sándor tervezete egyaránt szól a többségről és a kisebbségről. Nála az egyenlőség elvének érvényesítéséről van szó. Szilágyi N. Sándor a legkevésbé sikerültnek a kulturális autonómiáról szóló részt tartja. /Székely Kriszta: Kényszerpályán az RMDSZ? Szilágyi N. Sándor a készülő kisebbségi törvényről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

Számos módosító indítvány, bírálat fogalmazódott meg az RMDSZ által a kormány elé terjesztett kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban: a tervezet felszámolná a közösségen belüli pluralizmust, szentesítené az RMDSZ politikai és pénzosztó monopóliumát, stb. A bírálatokkal kapcsolatban Márton Árpád képviselő, a szövegező bizottság tagja kifejte, hogy az RMDSZ tervezetét módosították: a parlamenti képviselettel rendelkező szervezeteknek is újra be kell hogy jegyeztetniük magukat, az RMDSZ-re tehát éppúgy érvényes a 25 ezer támogató aláírás összegyűjtése. Márton Árpád szerint az EU egyetlen államában sem indulhatnak kisebbségi szervezetek a választásokon. Többen kifogásolták, hogy a tervezet az RMDSZ monopóliumát szentesíti. /Székely Kriszta: Bírálatok kereszttűzében a kisebbségi törvénytervezet. Interjú Márton Árpád képviselővel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

A volt kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt tisztújító kongresszusán nagy meglepetésre Mircea Geoana volt külügyminisztert választották elnöknek. Geoanát előzőleg Iliescu bukottnak, agyalágyultnak nevezte. Az Iliescu-korszaknak immár vége, 15 évig ő vezette, ő határozta meg a pártot. /Székely Kriszta: Szociáldemokrata korszakváltás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./ Fölényes győzelmet aratott Mircea Geoana, volt külügyminiszter a Szociáldemokrata Párt kongresszusán. A küldöttek közül 964-en adták rá voksukat, míg Ion Iliescu volt államelnök, a párt alapítója mindössze 530 szavazatot kapott. Adrian Nastase volt kormányfőt a párt ügyvezető elnökének választották meg. Az új főtitkár Miron Mitrea lett. Előzőleg Iliescu a pártelnöki tisztség biztos várományosának tűnt. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint Mircea Geona megválasztása nyomán nő az esélye annak, hogy ez a párt korszerű és európai szociáldemokrata politikai erővé alakuljon. /Mircea Geoana lett a Szociáldemokrata Párt elnöke. Nem kell már a pártalapító Iliescu elvtárs. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

A szenátus törölte a kisebbségi törvénytervezet kulturális autonómiáról szóló fejezetét. Egyetlen nappal a Velencei Bizottság pozitív jelentése, néhány nappal a román–magyar közös kormányülés mosoly-offenzívája után, és alig egy nappal az EU-országjelentés nyilvánosságra hozatala előtt. A szenátusi vita rácáfol arra a közvélemény-kutatási adatokkal is alátámasztott elméletre, miszerint az RMDSZ kormányzati felelősségvállalásával megváltozott a többségnek a kisebbségről, mindenekelőtt pedig az erdélyi magyarokról alkotott képe az utóbbi tíz évben. Nastase kijelentette: az Alkotmánybírósághoz fordulnak, ha a parlament nem csonkítja meg a tervezetet. És Rus, aki nagyrészt megkapta Kolozsvár magyarságának támogatását a helyhatósági választásokon, most a magyarok „szeparatista törekvéseiről” beszél. Joggal vetődik fel a kérdés: hatékony-e ez a fajta érdekérvényesítési politika? /Székely Kriszta: Szenátusi nem. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

Basescu elnök Bukarestbe hívta Székelyudvarhely polgármesterét, a Magyar Polgári Szövetség elnökét, ezzel gyakorlatilag legitimizálta, elismerte őt a romániai, az erdélyi magyar politika egyik jelentős „aktorának”, az RMDSZ ellenzéke vezetőjének. Ha Basescut valóban a Székely Nagygyűlés nemzetbiztonsági következményei érdeklik, titkosszolgálatai alaposabb felvilágosítással tudnak szolgálni. Azonban ez jól megfontolt lépés, illeszkedik a basescui stratégiába. Az „oszd meg és uralkodj!” fejezetnél keresendő a dolgok nyitja. Szász Jenő meghívása ugyanis az RMDSZ-nek szánt pofon. Az RMDSZ nem volt hajlandó belemenni az Országos Korrupcióellenes Hatóság átalakításáról szóló kormányrendelet szentesítésébe, illetve házkutatás-ügyben a név szerinti szavazás jóváhagyásába. Ezt kívánja megtorolni most Basescu, amikor Szász Jenővel parolázik? – kérdezte Székely Kriszta, a lap munkatársa. Toró T. Tibor képviselő említette blogján, furcsa, hogy az RMDSZ éppen a korrupció-ellenes jogszabályok kapcsán szedi elő alkotmányossági aggályait. /Székely Kriszta: Csúcs ez a találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Visszavonta a képviselőház Állandó Bizottsága (ÁB) a szakbizottságokból a kisebbségi törvénytervezetet, amelyet jövő héttől a plénum kezd el tárgyalni. Lehetőség van arra, hogy egy törvénytervezet szakbizottsági véleményezés nélkül kerüljön a plénum elé, de erre a román parlamentben azért még nem volt példa. Az ÁB precedens értékű döntését az immár fél éves huzavona indokolja, a bizottságok minden határidőt meghaladtak. A javaslat az RMDSZ-től származik, az előterjesztő, Márton Árpád képviselő azzal érvelt: a három bizottság, amely együttes ülésén vitatta a tervezetet, hónapok óta döntésképtelen, és kevés a valószínűsége annak, hogy ez a továbbiakban másként lesz. Victor Ponta, az ÁB szociáldemokrata tagja cinikusan megjegyezte: a plénumban gyakorlatilag elölről kell kezdeni mind a 800 módosító indítványnak a megvitatását, ami első ránézésre is legalább 8 év. /Székely Kriszta: Visszavonták a szakbizottságokból a kisebbségi törvényt. Folytatódik az időhúzás a képviselőház plénumában? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésein az utolsó másfél-két évben unalmas egyhangúsággal születnek meg a döntések. Nincs meg a belső ellenzék, amely aktív és hangos volt ezelőtt pár évvel. Nemegyszer a többség elfogadta a belső ellenzék javaslatait. Az utolsó másfél évben nincs ilyen. Ezért Frunda György szenátor belső ellenzék létrehozására biztatta az SZKT-t. „Úgy vélem, hogy a magyarságnak az RMDSZ-en belül kell megoldania a kérdéseket” – mondta. A Szabadság Toró T. Tibor Temes megyei képviselőt, a néhai Reform Tömörülés elnökét, az egykori, az RMDSZ-ből kiszorult belső ellenzék „utolsó mohikánját” kérte, kommentálja az SZKT-elnök kijelentését. Toró T. Tibor kifejtette, Frunda György SZKT-elnök ott fojtotta a szót az ellenvéleményt megfogalmazókba, ahol csak érte. Most mivel magyarázható ez a kijelentése? Az RMDSZ „kisparlamentje” afféle bólogatójánosok gyülekezete? Ezt eddig mindig vehemensen kikérték maguknak az RMDSZ vezetői. Most inkább politikai célszerűségről van szó. Kongresszus közeledik, az RMDSZ sokkal jobb eséllyel vág neki a megméretkezésnek, ha el tudja hitetni a szavazókkal, hogy a Szövetség valóban integrálja a különböző gondolkodásmódokat. Furcsa, hogy Frunda szerint az ellenzéket meg lehet szervezni felülről, a központból. Az RMDSZ-en kívüli ellenzék szerveződése előrehaladott stádiumban van. Miután pedig színre lép egy alternatív szerveződés, akkor az RMDSZ-nek azokat a mechanizmusokat megtalálni, amelyekkel ki lehet alakítani a közös véleményt, együttműködést a szervezetek között. Fájdalmas, hogy az RMDSZ a jelenlegi formájában már nem tudja képviselni az erdélyi magyar társadalomban jelentkező összes véleményt. /Székely Kriszta: „Gyere vissza, ellenzék!” Nosztalgiáról, pluralizmusról, együttműködésről Toró T. Tiborral. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

Basescu államfő ismét győzött, a parlament megszavazta az általa jelölteket a titkosszolgálat /SRI/ és kémelhárítás /SIE/ igazgatói tisztségére, az ellenzéki George Maiort és az elnöki tanácsos Claudiu Saftoiut, annak ellenére, hogy ezek a tisztségek elméletileg a két vezető kormánypártot, a liberálisokat és a demokratákat illette volna. Az RMDSZ folyamatosan azt nyilatkozta, hogy elegük van a DP-ből és Basescu elnökből, akik ellehetetlenítették a kisebbségi törvényt, nem konzultálnak stb. most mégis megszavazták az államfő jelöltjeit. /Székely Kriszta: Titkos szolgálatok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

Független EP-képviselőjelölt indítását kezdeményezi az RMDSZ-en kívüli ellenzék, közösen felkérik Tőkés László püspököt, az EMNT elnökét, hogy vállalja a jelölést. Amennyiben Tőkés László elvállalja a jelölést, ahhoz 100 000 támogató aláírást kell gyűjteni. Mindez elképzelhetetlen a hat szervezet együttműködése nélkül, márpedig az RMDSZ-en kívüli ellenzék megosztott. A Csapó–Tőkés, Csapó–Szász, Szász–Tőkés féle villongások ismertek, írta Székely Kriszta, a lap munkatársa. /Székely Kriszta: Zsákutcában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

Elfogadta a képviselőház a referendum-törvény módosítását, a jelenlegi változat szerint egyszerűbbé válik az államfő leváltása. Az RMDSZ képviselői a törvénymódosítás mellett szavaztak. A módosítás értelmében az államfő leváltásához nem szükséges – mint eddig – a szavazati joggal rendelkezők fele plusz egy szavazata, hanem elég a szavazáson részt vevők felének a voksa, plusz egy. /Székely Kriszta: Módosították a referendumtörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

Csalódás – így lehetne jellemezni azoknak a politikusoknak, politikai elemzőknek a reakcióját, akik Traian Basescu elnök február 14-i parlamenti felszólalását végighallgatták. Az elnök bejelentése, miszerint népszavazást kezdeményez az egyéni választókerületek bevezetésére, a figyelem elterelésére a saját menesztését célzó referendumról. /Székely Kriszta: Csalódás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Bányai Péter politikai elemző egy éve megjósolta Traian Basescu államfő menesztését. Bányai szerint a választás eredményeképpen Basescu újra elfoglalhatja majd az elnöki széket. Sok múlik azon, hogy mi lesz a titkosszolgálatoknál. Az új elnöknek joga van egy kis tisztogatást végezni a következő hetekben. Olyan híresztelések vannak, hogy Basescu felfüggesztése az aligazgatók leváltását is maga után vonja. Elsősorban Florian Codleáról, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és Silviu Predoiuról, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) aligazgatójáról lenne szó, mindketten Basescu leghűbb emberei közé tartoznak. Ha tehát elveszti a titkosszolgálati támogatást, akkor előfordul, hogy felszínre kerülnek végre bizonyos dolgok, fejtette ki Bányai Péter. /Székely Kriszta: Sok múlik azon, mi változik a titkosszolgálatoknál – véli Bányai Péter politikai elemző. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

Május 4-én megnyílt Kolozsváron a kisebbségi és regionális nyelvű napilapok és a többnyelvűség az EU-ban témájú konferencia /MIDAS/ megnyitója, melyen Európa minden tájáról csaknem 30 kisebbségi kiadvány képviselője jelent meg. A megnyitón a MIDAS elnöke, Toni Ebner, majd annak főtitkára, Günther Rautz is üdvözölte a résztvevőket. Ezek után a rendezvény illusztris vendége, a Páneurópai Unió tiszteletbeli elnöke, Habsburg Ottó tartott előadást. /Habsburg Ottó: Ne ismételjük meg a múltbéli hibákat. Kolozsváron elkezdődött az idei MIDAS konferencia és közgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ A MIDAS konferencián a romániai magyar és német kisebbség politikai és kulturális perspektívái című programponton Markó Béla RMDSZ-elnök, Románia miniszterelnök-helyettese a kormányülés miatt nem lehetett jelen, helyette Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke értekezett a témában. A német kisebbséget Zeno Pinter, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkár-helyettese képviselte. Az RMDSZ a parlamenti demokráciában látta a konfliktuskezelés legfontosabb eszközét, szögezte le Takács Csaba. Kitért arra, hogy a Babes–Bolyai Egyetemen még katedrai szinten sincs biztosítva az önállóság. Az RMDSZ továbbra is küzd a felsőoktatás önállóságáért. /Köllő Katalin: Kisebbségi politikai és kulturális perspektívák. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ Eckstein-Kovács Péter szenátor, a jogi bizottság elnöke előadásában felvázolta mindazt, ami a kisebbségi jogérvényesítés terén az elmúlt 17 évben történt. Az anyanyelven történő oktatást szabályozó tanügyi törvényt és anyanyelvhasználatot a közigazgatásban szavatoló helyhatósági törvény jelentőségét emelte ki. A tanügyi törvény továbbra is megszorító intézkedéseket tartalmaz /Románia történelmének és földrajzának román nyelven történő oktatása, az állami magyar egyetem ügye/. A kisebbségi törvényre parlamenti elfogadására nincs politikai akarat. Markó Attilára államtitkár, a Kisebbségi Hivatal vezetője kifejtette, a gyakorlat nem követi minden esetben a törvényt, Románia adós a kisebbségi jogok érvényesítésével. A közigazgatásban például 70-80 százalékban helyezték ki a nemzeti kisebbségek számára szimbolikus jelentőséggel bíró két- vagy háromnyelvű táblákat. Kolozsváron ezek hiányoznak, a helyi vezetés még mindig ellenségesen viszonyul a többnyelvűséghez. /Székely Kriszta: Kisebbségi jogok: hiányosságok az alkalmazás terén. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ Bemutatkozott a MIDAS konferencia résztvevői előtt a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete, valamint a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). A két szervezet ismertette alakulásának körülményeit, célkitűzéseit. Kiderült, hogy Romániában eddig csak a magyar sajtóban létesültek ilyen kiadói, illetve szakmai szervezetek. A szervezetek után röviden bemutatkozott még a romániai német kisebbség lapja, a Deutsche Allgemeine Zeitung für Rumänien, illetve két megyei napilap, a Maros megyében megjelenő Népújság, és a Sepsiszentgyörgyön kiadott Háromszék. /E. -R. F. : Bemutatkozott az erdélyi kisebbségi sajtó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Az RMDSZ-nek az Európai Néppártból (EPP) való kizárását kezdeményezi Markus Ferber, az Európai Parlament néppárti frakcióvezetője, amiért a szövetség nyíltan szembeszállt Monica Macovei-jel, akit Brüsszel a román igazságügyi reform motorjának tart, és amiért Traian Basescu leváltását támogatja. Mind az RMDSZ, mind a Demokrata Párt (PD) az EPP tagja, ennek ellenére a román államfő felfüggesztésének ügyében a barikád két különböző oldalán helyezkednek el. Toró T. Tibor képviselő szerint Markus Ferber kijelentése mögött a demokraták lényegesen erősebb lobbija húzódik meg. A PD nagy párt, több EP-képviselője van, és valószínűleg még több képviselőt küld majd az Európai Parlamentbe, ezért a Néppárt számára vélhetően fontosabb, mint az RMDSZ. Toró T. Tibor szerint az RMDSZ vezetősége hibázott, amikor egyértelműen állást foglalt a felfüggesztés kérdésében, amely megosztja a román politikát. Az RMDSZ részesévé vált ennek a politikai küzdelemnek, amelybe megpróbálja belerángatni a teljes magyar közösséget, ez nem szerencsés. Toró akkor is ezt mondta, amikor Markó Béla egyértelműen a Basescu-ellenes koalíció pártjára állt, és akkor is, amikor Szász Jenő pro-Basescu kampányt hirdetett meg. A képviselő csúsztatásnak tartja, amikor az RMDSZ egyes vezetői magyarellenes kirohanásokról beszélnek. Toró a legtisztességesebbnek azt tartaná, ha minden köztisztviselő elmondaná saját érveit, de hozzátenné, hogy a választópolgárok szavazzanak saját lelkiismeretük szerint. /Székely Kriszta: Hibázott az RMDSZ, mert elkötelezte magát. Beszélgetés Toró T. Tibor Temes megyei képviselővel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

Bányai Péter politikai elemző szerint egy fokkal rosszabb a helyzet, mint azt a legborúlátóbb forgatókönyvek előrevetítették. Egyértelmű, hogy Traian Basescu győz, ez a győzelem pedig erős legitimitást fog adni az államfőnek. Basescunak sikerült maga mögé állítani Amerikát, az Európai Unió pedig félszájjal ugyan, de szintén őt támogatja. Washington motivációja egyértelmű: Basescu a garancia arra, hogy Románia továbbra is hű gyarmat marad, nem vonja ki csapatait Irakból. Bányainak az a benyomása, hogy Amerika valamit ígérhetett cserébe az uniónak, és Európa pedig legyintett az egész román csetepatéra. A román elit – kevés kivétellel – teljes mellszélességgel kiállt Basescu mellett. Patapievicitől Tismaneanuig, a Társadalmi Párbeszéd Csoporttól (GDS), a 22-es lap körüli társaságig. Csak Renate Weber és Doina Cornea maradt józan, állapította meg Bányai, aki az értelmiség újabb árulásáról beszélt. Bányai szerint a szekusok kemény magja összefogott az „antikommunista, nyugatbarát elittel”. /Székely Kriszta: Rosszabb a helyzet, mint gondoltuk… Referendum előtti beszélgetés Bányai Péter politikai elemzővel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Az RMDSZ vezetősége beismerte, hogy a kommunikáció hiányos volt a tagsággal, a szövetségnek nem sikerült megértetnie választóival az államfő leváltása mellett szóló érveket. Eckstein-Kovács Péter szenátor egyike volt azon keveseknek, akik megkérdőjelezték a szövetség döntését Basescu felfüggesztésének támogatásáról. Sajnálatosnak tartja, hogy az RMDSZ szembement választói többségének akaratával. Nem először történt, hogy a szövetség a vesztes oldal támogatására biztatta szavazóit. Erre volt már precedens a 2004-es elnökválasztások alkalmával, amikor Adrian Nastase és Traian Basescu közt folyt a verseny. Az RMDSZ akkor a PSD-jelölt támogatására buzdított. Meg kell vitatni, kit terhel a felelőség ezért a kudarcért, ez változásokat von maga után az RMDSZ csúcsvezetésében. /Székely Kriszta: Népszavazás utáni számvetés az RMDSZ-ben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Az Erdélyi Gazda folyóirat júniusi számában az enyedi borversenyről Sebestyén Katalin főszerkesztő írt, Balogh Gábor egykori kolozsvári agráregyetemi tanárra Farkas Zoltán, Kádár Zsomborra (1926–2007) pedig dr. Benke József emlékezett. Méhészeti anyagokat Veress Endre és Székely István közölt. A kolozsvári Korunk júniusi száma a közigazgatási reformmal foglalkozott. Kozma Csaba Romániai magyar nyelvű közigazgatás és közigazgatási nyelvhasználat, Székely Kriszta pedig Kisebbségi sajtó Európában címen írt a folyiratban. /Lapról lapra. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Közös elvekről, célokról, az őszi európarlamenti választásokon való részvételről kíván tárgyalni Markó Béla Tőkés Lászlóval. Az RMDSZ olyan alkut szeretne kötni, amely a lehető legkisebb presztízsveszteséggel járna. Tőkés László komolyan gondolja a brüsszeli mandátumot. Az RMDSZ-nek tehát mindenképpen osztoznia kell a befutóhelyeken Tőkéssel – esetleg egy általa támogatott személlyel. Szász Jenő, a MPSZ elnöke kifejtette: nem támogat semmiféle megegyezést az RMDSZ-szel. Ha az RMDSZ ősszel is leszerepel – márpedig Tőkés nélkül ez előfordulhat–, talán mindörökre oda az egységben az erő mítoszának. Tőkésnek elsősorban saját táborában kellene konszenzusra jutnia. /Székely Kriszta: Meghívó párbeszédre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

Előrelátható módon zárult a hetek óta tartó RMDSZ–EMNT póker, írta Székely Kriszta, a lap munkatársa. Bár elkötelezték magukat amellett, hogy nem folytatnak ellenkampányt, azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy az egymásra való tekintet jegyében zajlanak majd a korteskedések. Hogy például RMDSZ-részről elmaradnak a „magyarság szent egységét megosztó szubverzív erőkre” való hivatkozások, vagy hogy az ellenzék megspórolja a „bukaresti kirakatdemokrácia legitimizálóira”, a „román kormánypártok mindenkori ágyasára” vonatkozó megjegyzéseit. Az RMDSZ talán túlságosan is bekeményített, hiszen osztozkodni kellett volna tisztségekben, támogatásban, döntési kompetenciákban. Tőkés László és támogatói is tudhatták, nem képviselnek olyan erőt, amely önálló képviseletre jogosítaná fel őket önkormányzatokban, parlamentben. Kemény munka vár mind az RMDSZ-re, mind Tőkésékre a hamarosan elkezdődő kampány folyamán. Az öt százalékos parlamenti bejutási küszöb előbb-utóbb valamiféle kiegyezés felé fog hatni. /Székely Kriszta: Póker. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

A politikai kínálat letisztult: az RMDSZ véglegesítette EP-listáját, és egyértelműek az ellenzék szándékai is. Tőkés László indulásával az erdélyi magyarok gyakorlatilag először kerülnek választás elé. Székely Kriszta, a lap munkatársa biztos abban, hogy azok, akik eddig az RMDSZ-ben való csalódásukat azzal jelezték, hogy tüntetően távol maradtak a voksolástól, most sokkal inkább mobilizálódnak – az ellenzék javára. Tudathasadásos, fárasztó dolog ma erdélyi magyarnak lenni. Egyik oldalon ott állnak az RMDSZ-propaganda anyagokban felsorolt eredmények, a visszaszolgáltatott ingatlanok, támogatások iskolákra, teleházakra. A másik oldalon viszont ott áll „jobbik énünk”, az elnyomott kurucos indulatok, amelyet sokak továbbra is Tőkés Lászlóban látnak megtestesítve, még akkor is, ha a püspök az elmúlt 17 évben keményen dolgozott azért, hogy felélje politikai, erkölcsi tőkéjét. Két fiatal politikus máris elesett. Az egyik Nagy Zsolt, aki az RMDSZ és a Demokrata Párt közti konfliktus egyértelmű áldozata, a másik Sógor Csaba szenátor. /Székely Kriszta: Választások előtt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

A Demokrata Párt (PD) elnöke, Emil Boc bejelentette: megnyerték a választásokat. Ünnepelni azonban nem nagyon van miért. Az államfő oltalma alatt levő demokraták csak 28,78 százalékot érnek el a bekonferált 40-50 helyett. Mircea Geoana elnök szerint a PSD, a szociáldemokraták eredménye „nem rossz”. Valójában a szociáldemokraták pályafutásuk legrosszabb eredményét érték el. A lap munkatársa szerint a román nacionalizmus, amit eddig a Nagy-Románia Pártban volt, nem vész el, csak átalakul. /Székely Kriszta: Tájkép csata után. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

A Magyar Polgári Párt bejegyzése a pluralizmus diadalát, az ugyanolyan értékű, legitimitású értékrendek közti választás lehetőségét kellene hogy jelentse az erdélyi magyarság számára is. Azonban nem alternatív értékrendek versenye, hanem két párt kíméletlen harca várható. Az MPP megjelenésével nem csak az RMDSZ „talált emberére”, hanem a sokfelé szóródott, az EMNT ernyője alatt úgy ahogy megférő RMDSZ-ellenzék is. Az „erdélyi ellenzéki kerekasztal” sincs többé. Az RMDSZ érzi a veszélyt, látja az önkormányzati választások tétjét, ezért olyan jelöltet kell állítania, akivel biztosra megy. /Székely Kriszta: Bejegyeztetett. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

Átrajzolhatja a politikai erőviszonyokat az új választási törvény, amely az egyéni választókerületek bevezetéséről rendelkezik. Az egyéni választókerületes rendszer bonyolult, kiszámíthatatlan. Az RMDSZ azt kifogásolta az elfogadott törvénnyel kapcsolatban, hogy a jogszabályban nincsenek rögzítve az egyéni választókerületek határai. Az RMDSZ-vezetők számára nem vitás, hogy a romániai magyarságnak meg kellene őriznie egységét, ha ugyanis több magyar szervezet indul a parlamenti választáson, és jó esetben az egyik esetleg bejut, akkor elvesznek a parlamenten kívül rekedt párt szavazatai. Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke szerint ez a törvény megegyezésre kényszeríti a szembenálló erdélyi magyar politikai feleket. /Székely Kriszta: Egyéni választókerületek – fokozódik-e az „együttműködési kényszer” az erdélyi magyar politikai alakulatok között? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./