Az egyik román adón, a Realitatea tévécsatornán a Robert Turcescu által vezetett jó beszélgető-műsorban a kisebbségi törvény volt terítéken. A nemrégiben Cosmin Gusaék által megalakított Nemzeti Kezdeményezés Pártjához tartozó Aurelian Pavelescu képviselő volt a vendég, aki szerint nem szabad megszavazni a kisebbségi jogszabályt. Szász Jenő „MPSZ-es vezér” a kisebbségi törvénytervezetet alkotmányellenesnek nevezte. /Köllő Katalin: Kicsoda ellenünk? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

Az RMDSZ, illetve már a román kormány által előterjesztett kisebbségi törvény elleni heves román tiltakozások hangzanak el. Az ismert nagy-román nacionalisták magatartása e törvényjavaslattal szemben várható volt, a most ellenzékben lévő PSD-vezetők is igyekeznek megakadályozni a törvény megszavazását. A Cosmin Gusa elnökölte PIN (Nemzeti Kezdeményezés Pártja) a legotrombább támadással igyekszik híveket szerezni magának, mindent összehord a kisebbségi törvényjavaslat ellen – azt is, amit a Nagy-Románia Párt, azt is, amit a székelyudvarhelyi Szász Jenő hívei kifogásolnak a törvényben. A mérvadó újságírók, mint Cristian Tudor Popescu vagy Emil Hurezeanu arról beszélnek, hogy Traian Basescu elnök vonzódik a volt Szekuritáté embereihez, a lehallgatási technikákhoz. /Kántor Lajos: Hol van hidegebb? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

Sajtóbeszélgetésre hívta meg a romániai magyar média vezetőit Markó Béla miniszterelnök-helyettes november 26-én Marosvásárhelyre. Markó a kormánykoalíció tényleges eredményeit a látszatnál többre tartotta, és sajnálatát fejezte ki, hogy a szövetséget alkotó pártok nézeteltéréseiket kifelé is megjelenítik. Szerinte a kisebbségi törvény elfogadása márciusnál hamarabb nem várható. Amikor Gheorghe Funar nagy-romániás szenátor Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester levelével érvel az ügyben a szenátusban, akkor megállapítható, hogy mindkét fél gyengíti a törvény elfogadási esélyeit. Az elnök köszönetét fejezte ki az összes magyarországi Európai parlamenti képviselőnek a törvénytervezet támogatásáért. Markó Béla lehetőséget lát arra, hogy a nemzeti bruttó össztermék jelenleg előirányzott 3,9 százaléka helyett 5 százalékot fordítsanak oktatási célokra. A jelenlévő újságírók bírálták az RMDSZ-t, amiért álláspontját nem hozza kellő mértékben nyilvánosságra. Markó Béla elismerte, hogy a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség véleményét nem ismeri ez ügyben, s mindkét felet felelősnek tartja ezért. Markó Béla bejelentette, hogy funkcióhalmozás miatt lemondott a Communitas Alapítvány elnökségéről, valamint a Látó irodalmi folyóirat főszerkesztőségéről. Elismerte, hogy a Communitas Alapítványhoz befutó közpénzek elszámolását nem teszik teljes egészében nyilvánossá, mert annak egy részét formailag az alapítvány szervezte tevékenységekre vagy működésre fordítják, és a jelenlegi jogszabályok értelmében nem hozható nyilvánosságra, hogy valakinek mennyi a fizetése. A pályázatokra kiírt alapítványi pénzelosztás továbbra is nyilvános lesz, ígérte. A Communitas-összegek szétosztását a jövőben is az RMDSZ végzi. Elismerte, hogy a volt Romániai Magyar Szót az alapítvány kiemelten támogatta. Az oktatási támogatásként a magyarul taníttatásért járó 20 ezer forintokat jelentő támogatás hiányzó felét, 600 millió forintot a múlt héten Magyarországról átutalták, a másik fele 2006-os kifizetésre csúszhat. /B. Á.: Kisebbségi törvény márciusra. Markó Béla sajtóbeszélgetése hazai magyar médiavezetőkkel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

Tiszteletbeli székely címet alapít Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, jelentette be sajtótájékoztatóján. Szász a kettős állampolgárságról szóló tavalyi népszavazás sikertelenségéért a balliberális magyar kormányt okolta és reményét fejezte ki, hogy jövőben jobbra fordul Magyarország és jobbra fordul a nemzet sorsa is. A polgármester ugyanakkor megköszönte az árvíz által sújtott székelyföldi falvaknak nyújtott magyarországi segítséget. Végezetül bejelentette, hogy szociális lakásokat építenek Székelyudvarhelyen, Makovecz Imre tervei alapján. /Tiszteletbeli székely cím. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 6./

Bálint Zsombor, a Népújság munkatársa nevetségesnek tartja, hogy Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere kitalálta: tiszteletbeli székely címet adományoz majd, ahogyan a december 5-i sikertelen népszavazás kapcsán szervezett sajtótájékoztatón bejelentette. A gondolat nem eredeti, mert a „díszpolgári ötlet csontját ellenzéki magyar polgármesterek már lerágták a tavaly, ugyancsak a népszavazás eredménye utáni népszerűség hajhászó kampányuk során.” /Bálint Zsombor: Tiszteletbeli és gyalogszékelyek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./

A székelyudvarhelyi önkormányzat legutóbbi ülésén Borbáth István RMDSZ-es frakcióvezető kérte Szász Jenő polgármestert, magyarázza meg: az árvízkárosultak megsegítésére kapott összegek miért nem szerepelnek a költségvetés-kiegészítés tervezetében. „Kik, hogyan, mennyit és kiknek osztották a segélyeket?” – kérdezte az. A polgármester kifejtette: szerinte inkább azt kellene számba venni, hogy őrajta kívül mások mennyi pénzt hoztak a katasztrófa sújtotta vidék megsegítésére. Mint mondotta, a pénzadományok nem a polgármesteri hivatal folyószámlájára, hanem két munkatársának nevére érkeztek. „A város nem kapott adományokat, ezért nem vagyok köteles beszámolni azokról” – mondta Szász. Ladányi László alpolgármester szerint az árvízkárosultak tizedét sem kapták annak az összegnek, amelyet az adakozók megsegítésükre szántak, és erkölcstelennek tartja, hogy a károsultaknak szánt pénzen korszerűsítik a sportcsarnokot. Szász a Polgári Élet című újság hasábjain jelentette meg az elszámolási listának. Ladányi szerint Szász azért helyeztette magánszámlákra a pénzt, hogy ne kelljen elszámolnia vele, és arra költhesse, amire akarja. /P. L.: Ködös az udvarhelyi adományok sorsa. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

Eddig eredménytelennek bizonyult Tőkés Andrásnak, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökségi tagjának néhány héttel ezelőtti „békítési kísérlete”. Tőkés a Bihar megyei és nagyváradi vezetőkkel egyeztetett az MPSZ-en belüli konfliktusról. Csuzi István, a bihari MPSZ elnöke közölte, továbbra sem érkezett válasz Szász Jenő országos elnöktől a felhívásra, amelyen találkozóra hívták a vezetést, hogy tisztázzák a nézeteltéréseket. Előzmény: Szász Jenő azzal a váddal, hogy az MPSZ-t az RMDSZ platformjává kívánják tenni, a nyár folyamán kizárta a szervezetből Csuzit, valamint a nagyváradi szervezet vezetőjét, Sárközi Zoltánt. A kizárást Szilágyi Zsolt, az MPSZ országos választmányának elnöke érvénytelennek nyilvánította. /Balogh Levente: Csuzi: „minden maradt a régiben” = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./

Perbe hívja a székelyudvarhelyi Digital 3 televíziót, valamint a Star Rádiót Szász Jenő polgármester. December 8-án bejelentette, hogy a két sajtóorgánum szignálásával, december 7-i keltezéssel, az egész Kárpát-medencében lejáratási kampány indult személye ellen. Hová tűntek a Székelyudvarhelyre küldött árvízpénzek? címmel, többoldalas dokumentációt küldtek szét elektronikus úton, a magyarországi adományozók mellett számos hazai és anyaországi írott, valamint elektronikus sajtóorgánum részére. A dokumentáció többek között Ladányi László alpolgármester, Borbáth István, a tanács RMDSZ-frakciójának vezetője, valamint egyes árvízkárosultak véleményét ismerteti. Szász jelezte, hogy a Polgári Élet hasábjain az árvízpénzekkel nyilvánosan elszámolt, melyet valamennyi udvarhelyi családnak elküldtek. A polgármester közölte, a folyamatban lévő munkákról ezután fognak kimutatást készíteni. A polgármester ugyanakkor több szerződést is bemutatott, amiből kitűnik, hogy az adományozók egy része 2006 nyarát jelölte meg az elszámolás határidejeként. Nyilatkozatot tett közzé a székelyudvarhelyi Digital 3 TV és a Star Rádió, amelyben nehezményezték, hogy Szász Jenő „ahelyett, hogy az elszámolásokkal kapcsolatos kérdésekre választ adott volna, perrel fenyegetőzik, és kitiltotta a Digital 3 TV-t és a Star Rádiót a Polgármesteri Hivatalból. /Szász Emese: Szász Jenő szerint lejáratási kampány indult ellene. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 9./ Székelyudvarhelyen cseppet sem burkoltan, a helyi RMDSZ-hez közeli tábor azt próbálja sugalmazni, hogy Szász Jenő polgármester valószínűleg megdézsmálta az alapítványi számlára érkezett pénzeket. Jött az árvíz, percek alatt elsodort életeket, vagyonokat. Aki csak tehette, azonnal a károsultak segítségére sietett. MSZP-s, Fideszes, RMDSZ-es, MPSZ-es, politikai színezettől függetlenül mindenki igyekezett valami felajánlást tenni. Kitalálták, a legjobb, ha a felajánlásokat egy alapítvány számlájára kérik átutalni, ugyanis amennyiben a hivatal számlájára érkezik be, akkor meg kell szavazni, hogy befogadják, aztán azt is, hogy mire költik, de még ennél is lényegesebb, hogy a jó szándékú felajánlásból ily módon közpénz lesz, elköltése közbeszerzési eljárás alá esik. Szász Jenő ezt az alapítványos megoldást használta. Mellékesen, a fél országban ezt a módszert használták, hasonló okok miatt. Egy adott helyzetben a megyei tanács is a saját egyesületét használta. És Szászt most ezért akarják felelősségre vonni. /Szüszer-Nagy Róbert: Ki lop ma? = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./

December 10-én az RMDSZ parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésezett Marosvásárhelyen. Markó Béla RMDSZ-elnök és miniszterelnök-helyettes felszólalásában kijelentette: többször is halálosan megfenyegették bocsánatot kér a lányától „hiszen talán először is azért ütötték őt a gazemberek, mert az én lányom”, fejtette ki Markó. Az RMDSZ elnöke politikai beszámolójában leszögezte: Románia még mindig az ellentétek országa. Példaként az októberi román–magyar együttes kormányülést említette, amely után négy nappal a szenátus elutasította a kisebbségi törvénytervezetet. Markó mérleget készített az egyéves kormányzásról. A pozitívumok közé sorolta, hogy sikerült olyan jogi keretet kidolgozni a visszaszolgáltatás területén, amely példátlan a volt kommunista államokban. Eredménynek számít még több székelyföldi út megjavítása, az árvízkárosultak megsegítése és az egyházaknak juttatott több tízmilliárd lej, új iskolák létrehozása. Az észak-erdélyi autópálya kudarc, mert 2005-ben egy centimétert sem építettek az útból. Nem ment előre a kisebbségi törvénytervezet, késik a felekezeti oktatási törvény kidolgozása. Leszögezte: nem kezelhetik az RMDSZ-t a koalíció függelékeként. Kitért a Magyar Polgári Szövetség pártként való bejegyzési kezdeményezésére. A kisebbségi törvénytervezet kapcsán Szász Jenő egyre gyakrabban helyezkedik azonos álláspontra Gheorghe Funarral. Ebben a helyzetben a kérdés az, hogy folytatják-e a párbeszédre alapuló, megbékélés politikáját, vagy pedig teret engednek a szélsőséges nacionalistáknak. Toró T. Tibor, az RMDSZ-ben a maradék ellenzéket képviselő törvényhozó bírálta a szövetséget amiatt, hogy csak most terjesztették a parlament elé a kisebbségi törvénytervezetet. Szerinte a tervezet kidolgozásakor az RMDSZ sem az egyházakat, sem a civil szférát nem kezelte partnerként. Márton Árpád cáfolta, hogy ez lenne az első autonómiatörvény, emlékeztetett a kilencvenes évek elején beterjesztett tervezetre, és a Székely Nemzeti Tanács próbálkozásaira. Markó hiányolta, hogy Toró kizárólag belső okokkal próbálja magyarázni a kisebbségi törvénytervezet problémáit, és nem említi a román nacionalizmust. /B. T.: Nem a koalíció függeléke az RMDSZ Markó kategorikus üzenetet intézett Basescuhoz és a Demokrata Párthoz. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./ „Az elmúlt napokban kétszer ütötték-verték az én ragyogó lányomat, ezt a jóeszű, erős, szabad embert úgy, hogy visszhangzott tőle az ország. Ütötte egyszer két sötétben ólálkodó gazember, aztán rögtön utána ütni kezdte őt egy nekivadult politikus, több, a hírforrások versenyére hivatkozó senkiházi televíziós szerkesztő, és jónéhány, erkölcsöt és jóérzést nem ismerő újságíró. Magyarok is közöttük” – mondta az SZKT ülésén Markó Béla. „Én nem ilyen világért küzdöttem” – szögezte le Markó. Emlékeztetett: amikor az RMDSZ a jelenlegi koalíciót létrehozta, megegyezett az akkor már államelnök Traian Basescuval és a leendő miniszterelnök Calin Popescu Tariceanuval arról, hogy olyan kisebbségi törvényt fogadnak el, amely létrehozza a kulturális autonómia intézményeit. „Ennek az egyezségnek a felrúgása bizonyítja, hogy Románia továbbra is a nagy ellentétek és ellentmondások országa, amely a megbékélési politika, az integráció és a szélsőséges nacionalizmus éles alternatívái között vergődik – fűzte hozzá Markó. – Állóháború zajlik a tisztességes célok, a jogos közösségi követelések és a nacionalizmus, a szószegő politizálás között”. Markó megerősítette: az RMDSZ nem lép ki a koalícióból. „Lépjen ki az, aki az egyezséget megszegi” – fejtette ki. Rendkívül élesen bírálta Markó a romániai magyarság egységének megbontására törekvő csoportokat, főként a Magyar Polgári Szövetséget (MPSZ). Súlyos dolognak minősítette Markó azt, hogy „Szász a magyarság háta mögött Funarral fog kezet”, meg azt is, hogy a Magyar Polgári Párt felhívásban arra buzdítja a románokat, hogy írják alá minél többen az MPP-t támogató listákat, mert a párt bejegyzése esetén „az RMDSZ-nek vége”. Borbély László miniszter felhívta a figyelmet: amiatt, ami az utóbbi hónapokban a kisebbségi törvénnyel történt, megkérdőjeleződhet Románia EU-s tagsága is. A falu- és vidékfejlesztéssel kapcsolatos anyagot Kerekes Gábor gazdasági alelnök terjesztette elő. A vitában felszólalók egyetértettek abban: Románia a rendszerváltás után elmulasztotta az ország vidékfejlesztési programját kidolgozni. /Bögözi Attila: Elnöki feddések a SZKT-n – kemény hangnemben a „csörtetőkről” és a „szószegőkről”. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./ Puskás Bálint Zoltán elmondta, megalázó volt, hogy a szenátusban a kisebbségi törvénytervezet leszavazásakor örömujjongás tört ki. Abert Álmos, az alsó-háromszéki RMDSZ-szervezet elnöke kifejtette: nem működik a közintézmények vezetőinek cseréje. Konkrétan a művelődési igazgatóságot említette, ugyanis a Kovászna megyének juttatott pénzből /Szekeres Attila: Románia az ellentétek országa (Markó Béla). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./

Nemzetközi felügyelettel történő helyzetrendezést kért Székelyföld autonóm státusához az ENSZ Biztonsági Tanácsától, valamint az ENSZ főtitkárától a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Sepsiszentgyörgyön december 10-én megszavazott küldöttgyűlési állásfoglalás értelmében. Ebben követelte az SZNT, hogy tekintse a világszervezet kiemelt fontosságúnak Székelyföld helyzetének rendezését, illetve felszólította a tanács Románia törvényhozó testületét Székelyföld autonómia statútumára vonatkozó törvénykezdeményezés elfogadására. A hozzászólók kérték az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetének visszavonását és a romániai magyarság érdekeivel ellentétes politizálás megszűntetését. A tanács egyik elfogadott nyilatkozata szerint „Románia addig ne legyen az Európai Unió tagja, amíg Székelyföldnek nincs autonómiája”. Csapó József, az SZNT elnöke tájékoztatójában ismertette, hogy Koszovóban és a Dnyeszteren-túli területen támogatják a területi autonómiát. Szerinte Székelyföld esetében is kívánatosabb lenne az ehhez hasonló megelőző megoldás, mint az utólagos helyzetrendezés. A Kovászna megyei román civil szervezetek, és pártok elnökei szerint Románia alkotmányát súlyosan sérti a Székely Nemzeti Tanácsnak a területi autonómiára vonatkozó követelése. Közzétett állásfoglalásukban felkérték az állami hatóságokat, hogy tegyenek sürgős intézkedéseket az etnikai szeparatizmust támogató kezdeményezések visszaszorítására. /Domokos Péter: Az SZNT megelőzné a konfliktusokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./ ,,Határozott, egységes képviselettel minden akadályt leküzdhetünk előbb vagy utóbb” – jelentette ki Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. A Székely Nemzeti Tanács 96 küldötte volt jelen. Csapó József precedens értékűnek nevezte, hogy az EP idén márciusban jelentésben szorgalmazta a romániai magyar közösség védelmére a szub­szi­diaritás és autonómia (önkormányzatiság) elveit tiszteletben tartó intézkedéseket. Az autonómiastatútum ismételt parlament elé terjesztésére azért volt szükség, mert így tudták bizonyítani az EU előtt, hogy a román parlamentben nincs meg az a demokratikus gondolkodás. A gyergyóditróiak ügye a Strasbourgi Emberjogi Bíróság előtt van, és üzenet értékű, hogy elfogadták, iktatták beadványukat. Szász Jenő egy felmérés adataira hivatkozva állította: az erdélyi magyarság 78 százaléka fontosabbnak tartja a területi és a személyi elvű autonómiát, mint az EU-csatlakozást. ,,Nagy gond, hogy Romániában a magyarság nem akar, nem tud, képtelen közös erőként fellépni Székelyföld területi autonómiája és az erdélyi magyarság személyi elvű autonómiája érdekében” – jelentette ki Gazda József, aki kérte, az SZNT szólítsa fel az RMDSZ-t, vonja vissza a kisebbségi törvényt és szüntesse meg az erdélyi magyarság ellen irányuló politizálást. Az SZNT testülete több határozatot, nyilatkozatot és állásfoglalást fogadott el. Elfogadták, hogy 2006. március 15-én Székelyudvarhelyen székely nagygyűlésen tesznek ismételten hitet az önrendelkezés mellett, és júniusban Gyer­gyóditró lesz a helyszíne egy hasonló tömegtüntetésnek. /Farkas Réka: Sikerek, kudarcok, lehetőségek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./

Székelyudvarhelyen december 20-ra hívta össze a testületet havi önkormányzati ülésre Szász Jenő polgármester. A testületnek huszonkét tárgykörben, köztük a pedagógusok béralapjának kiegészítéséről kellett volna dönteniük. A jelenlévő tanácsosok azonban, kvórum hiányában az ülés berekesztéséről voltak kénytelenek dönteni. A tanácskozásról testületileg távolmaradt az RMDSZ-frakció – arra hivatkozva, hogy sem az összehívót, sem a dokumentációt nem kapták időben kézhez -és december 27-re rendkívüli tanácsülést kezdeményeztek. /Szász Emese: Önkormányzati ülés Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 21./

Befolyással való üzérkedéssel, korrupció gyanújával vádol a Gandul című román lap öt politikust, a cikk írója szerint az ügy összefüggésben áll a csereháti kisegítő iskola egykori tárgyalásával. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester december 21-én a sajtó nyilvánossága előtt mutatta be a Gandul december 20-i lapszámát. Az újság szerint a nevezett politikusok egy olyan bírónőt próbáltak magas rangú pozícióba juttatni, aki 1998. június 2-án Székelyudvarhely ellenében döntött az elhíresült csereháti perben. Aristide Roibu (a szóban forgó politikusok egyike) még 1998-ban elkötelezte magát a bírónőnek, amikor az Aries Industries javára döntött Székelyudvarhely ellenében az elhíresült csereháti perben. A cikk írója szerint mindezt hangfelvételekkel, lehallgatott telefonbeszélgetésekkel is bizonyítani tudja a korrupcióellenes ügyészség. Szász Jenő polgármester úgy véli, amennyiben bebizonyosodik, hogy a csereháti iskola kérdésében a marosvásárhelyi törvényszék politikai befolyás vagy anyagi érdekeltség részeként hozott döntést, akár a per újratárgyaltatásában is reménykedni lehet. /Szász Emese: Ismét terítéken a csereháti kisegítő iskola ügye. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./

A Székely Nemzeti Tanács sepsiszentgyörgyi tanácskozásán felszólaló Szász Jenő egy közvélemény-kutatásról beszélt, amelynek eredménye szerint az erdélyi magyarság számára fontosabb az autonómia, mint az EU-csatlakozás. Kifejtette, hogy békésen, tárgyalásos módon, a kisebbség és többség közötti megállapodáson keresztül akarják elérni az autonómiát. Szász Jenő az autonómia törekvések legnagyobb akadályát az RMDSZ-ben látja. Meggyőződése, hogy az RMDSZ simuló politikája nélkül jóval előbbre tartanának. /Kiss Edit: „Az ember lássa be alázattal, hogy tévedett”. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 23./

Salamon Márton László, az Új Magyar Szó vezető szerkesztője szerint az Magyar Polgári Szövetség egyébként legaktívabb szervezete, a sepsiszéki kudarcok sorozatát élte a tavalyi évben, az „erdélyi Fidesz” ambiciózus projektje immár romokban hever. Az újságíró szerint a Fidesz cserbenhagyta Szász Jenőt és egyre zsugorodó csapatát. Az MPSZ-es kudarcnak oroszlánrésze van abban, hogy az erdélyi ember közéleti érdeklődése fokozatosan lanyhult. Salamon szerint a romániai gazdasági fellendülés jelei egy olyan jövőképet is hordoznak, amelyben a kisebbségben élő ember még nyelvi-kulturális igényeit is a közösségen kívül elégíti ki. /Salamon Márton László: Aut(onom)isták. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

Másodfokon, így jogerősen is elvesztette a pert az Illyés Közalapítvány a Székelyudvarhelyért Alapítvánnyal szemben az úgynevezett Vánky-ház ügyében, számolt be a Magyar Nemzet január 13-i száma arról az ügyről, melyben csalással vádolták Szász Jenő udvarhelyi polgármestert. /Pert nyert Szász Jenő. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 14./

„Nem volt amit a Székelyudvarhelyért Alapítvánnyal (SZA) szemben elveszítenünk, mivel nem is álltunk perben vele. Mind a Fővárosi Bíróság, mind az Ítélőtábla illetékesség hiányában elutasította a keresetlevelet, másodfokon is” – reagált Fritz Péter, az Illyés Közalapítvány (IKA) Felügyelő Bizottságának elnöke arra a Magyar Nemzetben megjelent hírre, amely szerint az IKA pert vesztett az SZA-val szemben. Szász Jenő, az udvarhelyi alapítvány elnöke kárpótlást vagy bocsánatkérést igényel. Szász Jenő és az általa elnökölt Székelyudvarhelyért Alapítvány 2002-ben közel 40 millió forintra pályázott az IKÁ-nál, civil központ létrehozása céljából. A pályázatban szereplő határidőig azonban nem valósult meg a cél, ezért az IKA vizsgálatot indított az SZA ellen, majd úgy döntött, visszakéri, ha pedig kell, visszapereli a megítélt összeget. Az IKA azonban végül nem fordult a romániai bírósághoz. A Székelyudvarhelyért Alapítvány két és fél évvel ezelőtt már perben állt a róla cikkező Erdélyi Riporttal. Az alapítvány elnöke, Szász Jenő, azért perelte be a hetilapot, mert tényfeltáró riportjukban csalással gyanúsították őt. Szász Jenő elvesztette a pert, ezzel az Erdélyi Riport állításai nyomatékot nyertek. Szász Jenő azzal védekezik, hogy a pályázati cél megvalósult, hiszen felavatták a központot, ezért nem érti, miért támadja őt az IKA. Szász Jenő korábban azt nyilatkozta: „Saját pályáján, magyarországi bíróságon másodfokon is veszített az IKA. Kiderült, hogy politikai ügy volt az egész. Én a Székelyudvarhelyért Alapítvány nevében kárpótlást vagy legalábbis bocsánatkérést igénylek a meghurcoltatás miatt.” /Mihály László: Továbbra sem pályázhat IKA-pénzekre a Székelyudvarhelyért Alapítvány. Nem létező pergyőzelmet ünnepel Szász Jenő. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke úgy véli, március idusáig meglesz a szükséges harmincezer aláírás, hogy biztonságosan futhassanak neki a párt bejegyeztetésének. Az alaposságra és az RMDSZ beépített embereinek a kiszűrésére teszi a hangsúlyt. Eddig tízezer aláírást gyűjtöttek össze. Szász Jenő kifejtette, hogy a bővített elnökségi ülés döntése nyomán elbúcsúztak Csuzi István és Sárközi Zoltán volt nagyváradi kollégáiktól. Szász Jenő elmondta, hogy az állami számvevőszék ellenőrei tavaly (október–novemberben) két hónapig vizsgálódtak a hivatalában anélkül, hogy bármilyen szabálytalanságra bukkantak volna. Ennek ellenére idén ismét bejelentkeztek: a februárt és a márciust fogják itt tölteni. „Véletlenül” éppen abban a periódusban, amikor közös nagygyűlést akarnak szervezni a Székely Nemzeti Tanáccsal. Szász Jenőnek az az érzése, hogy az RMDSZ amolyan politikai rendőrségként használja fel ellenük a számvevőszéket, megfélemlítés céljából. /Jakab Lőrinc: Bízik a bejegyeztetésben az MPSZ. Beszélgetés Szász Jenővel, a Magyar Polgári Szövetség országos elnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 24./

Nem vesztett pert az Illyés Közalapítvány (IKA) a Székelyudvarhelyért Alapítvánnyal (SZA) szemben – közölte Pomogáts Béla, az IKA kuratóriumi elnöke. Az ügy előzménye, hogy a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester az általa vezetett SZA nevében közel 40 millió forintos támogatást kért az IKÁ-tól egy civil központ létrehozására. A terv az előírt határidőig nem valósult meg, ezért a közalapítvány bírósági eljárást kezdeményezett a szervezettel szemben, amely később mégis befejezte a beruházást. A magyar bíróság az IKÁ-val azt közölte: nem illetékes az ügyben, és a román igazságszolgáltatáshoz lehet fordulni. Pomogáts Béla sajtótájékoztatón elmondta: nem kívántak romániai bíróság előtt eljárást folytatni egy határon túli civil magyar szervezettel szemben, ezért elálltak a kereset benyújtásától. Nem pervesztéstől, hanem lemondásról van szó tehát – összegzett a kuratóriumi elnök. /Lemond az IKA Szász Jenő bepereléséről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

Az RMDSZ Országos Segélybizottsága és a Hargita Megyei Katasztrófa-elhárító Bizottságának tudomására jutott, hogy a székelyföldi súlyos károkat okozó árvizeket követően, Székelyudvarhely polgármesteréhez, Szász Jenőhöz, valamint az általa irányított Székelyudvarhelyért Alapítványhoz érkező segélyek nyilvántartásának és elszámolásának helyzete tisztázatlan. Ezért az RMDSZ felszólítja Szász Jenőt, hogy az udvarhelyszéki árvízkárosultak megsegítésére érkező, és az általa fogadott támogatásokról nyújtson áttekinthető elszámolást. Az RMDSZ szerint több mint 230 milliárd lej (azaz több, mint 1,6 milliárd forint) értékű kormánytámogatást juttattak a Hargita megyei árvízsújtotta településeknek. Magyarországról, az RNDSZ kapcsolatai révén érkező pénz, élelmiszer, – gyorssegélyek értéke meghaladja a 80 millió forintot, az RMDSZ területi szervezeteinek és a civil szervezetek segélyakcióinak értéke meghaladja a 10 milliárd lejt, azaz a 69 millió forintot. /Szász Jenőt elszámolásra szólították fel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Diverziónak nevezte Csuzi István, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Bihar megyei szervezetének elnöke azt a levelet, amelyben valaki az ő nevében a Szász Jenő által vezetett szervezet és annak vezetői ellen fogalmaz meg súlyos vádakat. A Szabadság szerkesztősége is megkapta a Csúzi István által aláírt Néhány gondolat az MPSZ mai arculatáról című írást, amelyben n durva hangnemben fogalmazott. Az elkövető tévesen írta le a nevét, hiszen Csuzinak és nem Csúzinak hívják. Elképzelhetőnek tartja azt is, hogy ez a levél magyarországi választási kampány része, hiszen Fidesz-ellenes vádakat is tartalmaz. /B. T.: Diverzió az MPSZ körül. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

Közel kétórás politikai csatározás után ismét eredménytelen maradt a Székelyudvarhely tanácsának február 7-i ülése. Szász Jenő polgármester meghívójában egyetlen napirendi pont, a város éves költségvetésének tárgyalása szerepelt. Borbáth István, az RMDSZ frakcióvezetője közölte, hogy a jogi szakbizottság negatívan véleményezte a költségvetés-tervezetet. Ezt követően az RMDSZ-frakció testületileg elhagyta a tanácstermet. /Szász Emese: Költségvetés nélkül Székelyudvarhely. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 8./

„Udvarhely érdekeit csak összefogással lehet képviselni, ehhez alázatra, szolidaritásra van szükség” – foglalta össze Markó Béla az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezetével folytatott tájékozódó megbeszélésének eredményét. Markó elmondta, tájékoztatást kapott a város vezetésében uralkodó áldatlan, káros állapotokról is, amelyet az okoz, hogy Szász Jenő polgármester nem hajlandó figyelembe venni a helyi tanács többségi RMDSZ-frakciójának a véleményét. Markó figyelmeztette a városvezetőt, hogy a törvényeket be kell tartani. /Markó: Udvarhelyen is be kell tartani a törvényt. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Négy erdélyi magyar püspök és öt város polgármestere nyílt levélben kérte a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetőségét, hogy tegyen határozott lépéseket az önálló magyar karok létrehozásáért. Az aláírók között van Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek is, aki általában tartózkodni szokott az ilyen közéleti megnyilvánulásoktól. A levelet kézjegyével ellátta Albert Álmos Sepsiszentgyörgy, Ilyés Gyula Szatmárnémeti, Pap József Gyergyószentmiklós, Szász Jenő Székelyudvarhely és Török Sándor Kézdivásárhely polgármestere is. Ők mind tagjai a felsőoktatási intézmény bővített szenátusának. A levél szerzői leszögezték: minden helyi, regionális, nemzeti vagy etnikai közösség életképességét az határozza meg, hogy milyen mértékben rendelkezhet saját élete és sorsa felett. Meglepődéssel tapasztalták, hogy az egyetemen megakadályozták az informatika tanszék létrehozását. Minden döntési jogosítvány a román vezetés kezében összpontosul, bizonyítékául annak, hogy a magyar kollégák iránt nincs meg a kellő bizalom. A levél aláírói arra szólították fel az egyetem vezetőségét, hogy tegyen határozott lépéseket a kérelmezett három magyar kar megalakulása érdekében. Kovács Lehel, a BKB alelnöke szerint az egyetem vezetősége ezt a nyílt levelet nem engedte, hogy felolvassák sem a bővített szenátus január 27-i, sem a rendes szenátus január 31-i ülésén. Kovács Lehel beszámolt arról a február eleji megbeszélésről, amelyen az egyetem magyar és román vezetőin kívül a dékánok is részt vettek. Itt megvitatták a 149 magyar oktató aláírásával beterjesztett, a magyar karok létrehozására vonatkozó tervezetet. Kovács szerint az egyetem vezetői arrogánsan és paternalista módon viszonyultak a kérdéshez. /B. T.: Magyar konszenzus, román ellenállás a karok ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Csakis ügyvéd jelenlétében hajlandók részt venni a rendőrségi meghallgatáson azok a székelyudvarhelyi, polgári frakcióhoz tartozó tanácsosok, akiket okirat-hamisítással és hivatali visszaéléssel vádolnak az RMDSZ-es tanácsos-társaik. Három tanácsos február 15-re kapott idézést, de egyikük sem jelent meg a rendőrségen. Az RMDSZ-frakció bűnvádi feljelentése alapján a városi ügyészség vizsgálatot rendelt el, közérdek ellen elkövetett hivatali visszaélés és okirathamisítás ügyében a polgári frakció kilenc tanácsosa és Szász Jenő polgármester ellen. A feljelentés előzménye, hogy a decemberi rendes tanácsülésen a polgáriak az RMDSZ-es városatyák hiányában döntöttek a pedagógusok bérének kifizetéséről, erre pedig nem volt joguk, hiszen hiányzott a döntéshozatalhoz szükséges tanácsos létszám. Balázs Piroska, az egyik beidézett arra panaszkodik, hogy az RMDSZ-esek folyamatosan levegőnek nézik a polgáriakat, egyetlen javaslatukat sem hajlandók figyelembe venni. A kivizsgálás során a polgármesteri hivatal négy alkalmazottját meghallgatta már a rendőrség, tőlük a tanácsülésről és a határozathozatal módjáról érdeklődtek. /Kovács Csaba: Emberbaráti szempontokkal magyarázzák tettüket a székelyudvarhelyi polgári frakció tagjai. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

A magyar kormány azt ígérte: a határon túli magyarokat nem használja majd eszközként a választási kampányban. Ennek ellenére az utóbbi hetekben elszaporodtak Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester elleni támadások. A jelenlegi kormánypártok célja: a „Fidesz-barát” Szász Jenő elleni vádakkal árnyékot vetni a polgári ellenzékre is.    Az Erdélyi Napló szerint azért esett a választás Marosvásárhelyre, hogy alkalmat nyújtsanak Pomogáts Bélának arra, hogy – a Székelyudvarhelyért Alapítvány immár négy esztendeje szabályszerűen elszámolt pályázata ürügyén – támadja Szász Jenőt. Pomogáts kifejtette, azért álltak el a pertől, mert nem akartak „egy erdélyi magyar alapítványt bukaresti román bíróság előtt perelni”. Valójában perelni akartak, olvasható a hetilapban, de budapesti keresetüket, megalapozatlanként, két ízben is visszautasították.  Pomogáts Béla gyaníthatóan politikai megrendelésre tette ezt. „A napokban olvastam a Népszabadság egyik erdélyi tudósításában, hogy az udvarhelyi árvízkárok enyhítésére befolyó, a magyar társadalom adakozásából összegyűlt magyarországi segélypénzek nem az árvízkárosultak otthonainak, templomainak a felépítését szolgálták, hanem egyszerűen a polgármester magánszámlájára kerültek, és az udvarhelyi sportcsarnok renoválására használták fel” – mondta Pomogáts, majd a következőképpen folytatta: „Helytelen lenne, ha a közvélemény egyszerűen szemet hunyna ezek fölött a tények fölött, csak azért, mert egy olyan emberről van szó, akinek befolyásos helyzete van a román politikai életben és a magyar politikában is.”  /Szentgyörgyi László: Erdélyben kampányolnak a magyar kormánypártok. Szász Jenőt mondanak, Fideszt gondolnak. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 21./

Székelyföld autonómiájáról szóló kiáltványt is felolvasnak majd azon a Székelyudvarhelyen szervezett nagygyűlésen, amelyet március 15-én rendez a Székely Nemzeti Tanács és a helyi polgármesteri hivatal. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke elmondta, politikailag semleges tömegdemonstrációt terveznek, amivel ismét meg akarják erősíteni a Székelyföld autonómiájára vonatkozó igényt. A kiáltványt a tervek szerint Csapó József, az SZNT elnöke olvas fel. A rendezvény díszvendége Raffay Ernő magyarországi történész lesz, aki beszédet mond, felszólal Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is. Szász Jenő polgármesterként, társszervezőként, és nem az MPSZ elnökeként szólal majd fel. „Ma már nem azt az időt éljük, amikor ki lehet kiáltani az autonómiát” – reagált minderre Antal Árpád parlamenti képviselő. Úgy vélte, hogy a szervezőknek egyeztetniük kellene az RMDSZ-szel is. /B. T.: Március 15.: kiáltvány Székelyföld autonómiájáért. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

„A Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzését székelyföldi kezdeményezéssé akarják zsugorítani, holott a partiumi és az Erdély más részein élő magyarokat nem lehet kizárni, sem figyelmen kívül hagyni” – nyilatkozta Csuzi István, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Bihar megyei elnöke. A politikus nehezményezte, hogy továbbra sincs összefogás a szervezeten belül, Szász Jenő elnök elzárkózik a párbeszédtől. Csuzit meglepte a sajtóban megjelent hír, mely szerint Dél-Biharban, Köröstárkány és Nagyszalonta térségében a Magyarok Világszövetségének tagjai elkezdték az aláírásgyűjtést. Sajnálattal vette tudomásul, hogy „Szász és elnöksége inkább az MVSZ szimpatizánsait kéri fel erre, mintsem hogy saját szervezetében megoldja a fennálló nézeteltéréseket”. /Pap Melinda: Nem gyűjt aláírást a bihari MPSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

Február 27-től igényelhető a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester alapította Tiszteletbeli Székely cím. Az igénylők a cím odaítélését tanúsító díszoklevélben, valamint igazolványban is részesülnek. Ugyanakkor költségtérítés ellenében a Tiszteletbeli Székely Érem és kitűző igénylésére is lehetőségük van az érdeklődőknek. Szász Jenő polgármester elmondta, Tiszteletbeli Székely címet lakhelytől, életkortól függetlenül valamennyi magát magyarnak valló, de akár más nemzetiségű polgárok is igényelhetik, mindazok, akik szimpatizálnak, testvériséget vállalnak a székelységgel. A Tiszteletbeli Székely cím első, ünnepi átadására, a nemzeti ünnep keretében, március 15-én kerül sor Székelyudvarhelyen, a Városházán. /Szász Emese: Igényelhető a Tiszteletbeli Székely cím. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 28./

A március 15-i székelyudvarhelyi székely nagygyűlésen semmiféle aktuális politikai megnyilvánulásra nem kerül sor, kizárólag az autonómia-igényüket fogják kinyilvánítani a felszólalók – szögezte le Szász Jenő polgármester. Az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezete külön rendezvényen kíván emlékezni a magyar forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóján. Közleményük szerint „a város polgármestere nem kezdeményezte a hagyományokhoz híven március 15. megünneplését, a székelyudvarhelyi RMDSZ választmánya felvállalja az ünnepély szokásos megszervezését a Márton Áron téren”. Engedélyt nyújtanak be a polgármesteri hivatalhoz. Szász Jenő polgármester közölte, nem tud eleget tenni az RMDSZ városi szervezete kérésének, mivel a 14–16 óra között sorra kerülő Székely Nagygyűlés nyitányaként, déli 12 órai kezdettel Transylmania-koncert lesz a rendezvény helyszínéül szolgáló Márton Áron téren. A gyülekezési törvény is tiltja, hogy egyazon időben, egyazon téren két különböző rendezvényt tartsanak – érvelt Szász. A városvezető szerint kár lenne megosztani az ünnepséget, az RMDSZ-nek is ott a helye a nagygyűlésen, amennyiben azonban külön szeretné megünnepelni március 15-ét, kénytelen lesz új helyszínt választani. /Székelyudvarhely. Párhuzamos ünneplés? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./

Borbáth István székelyudvarhelyi RMDSZ frakcióvezető tanácsosi mandátumának megszüntetését indítványozta a Hargita Megyei Prefektusi Hivatalnál Bodnár László, a székelyudvarhelyi Városháza jegyzője – jelentette be Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. Mint mondta, az összeférhetetlenség azért áll fenn, mivel a frakcióvezető, aki a helyi Roseal Rt. igazgatója is egyben, különböző gazdasági ügyeket bonyolított a helyi közüzemekkel, az Urbana Rt.-vel már előző mandátuma, tehát a 2003-as, illetve a 2004-es évek során is. /A mandátum megszüntetését kérik. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./