Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Szász Jenő
1509 tétel
2004. szeptember 25.
Lemondott tisztségéről Szondy Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség csíki szervezetének elnöke, aki kijelentette, hogy Szász Jenő MPSZ-elnök megsértette őt. Ráduly Róbert, a Csíki Területi RMDSZ elnöke kijelentette: az Országos Előválasztási Bizottság megvizsgálta Szondy dossziéját, és megállapította, hogy indulhat az október 10-i előválasztásokon. /Lemondott MPSZ-elnök. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./
2004. szeptember 25.
A Magyar Polgári Szövetség két volt vezetőségi tagja Szikszai László és Szondy Zoltán, valamint a Csíki Területi RMDSZ elnöke Ráduly Róbert Kálmán szept. 24-én közös sajtótájékoztatót tartottak. Ráduly Róbert elmondta: Szondy Zoltán képviselő jelöltségével kapcsolatosan megszületett a döntés: a jelöltség érvényes. /(Daczó Dénes): Szász Jenő nem bízik Szondy Zoltánban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./
2004. szeptember 25.
Kőműves Éva nyílt levelet intézett Szász Jenő polgármesterhez, leszögezve, hogy magyarság parlamenti bejutása a Szász Jenő által vezetett megosztottság miatt veszélyben van, ez az összmagyarság elleni vétek. /Kőműves Éva: Nyílt levél Szász Jenőhöz, az MPSZ elnökéhez. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
2004. szeptember 27.
Szept. 25-én tartotta II. kongresszusát Székelyudvarhelyen a nyolc hónappal ezelőtt alakult Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), melyen 153 küldött vett részt 12 területi, zömmel székelyföldi szervezet megbízásából. A kongresszus elfogadta a polgári szövetség alapszabályzatát, és megválasztotta új vezetőségét. Az MPSZ elnökének újraválasztották Szász Jenőt, Székelyudvarhely polgármesterét. A kongresszust elsőként Kövér László, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség alelnöke köszöntötte, aki beszédében élesen bírálta az RMDSZ politikáját, amely nem sok eredményt hozott a romániai magyarság számára. Úgy fogalmazott, 10–15 évvel ezelőtt senki nem gondolta volna, hogy 2004-ben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség illegitim módszerekkel akadályozza meg ellenzékének a részvételét a szabad választásokon. Véleménye szerint az RMDSZ vezetői tévednek, amikor az ellenzéki politikusokban ellenséget látnak. Az RMDSZ igazi ellensége az elutasító magatartás, az, amikor a szövetség vetélytárs nélkül is elveszítheti a választásokat. Kövér a konferencia résztvevőit arra kérte, hogy ne tekintsék az RMDSZ-t politikai ellenfelüknek. Az autonómiában elképzelhetetlen lenne, hogy Székelyudvarhely 120 rendőrének mindössze 10 százaléka legyen magyar, vagy a 80 százalékban magyarok lakta Hargita megyében az állami adminisztrációban dolgozó alkalmazottak 80 százaléka román legyen. Romániában nyílt diszkrimináció folyik a kisebbségekkel szemben, és erre az RMDSZ kormányzati szerepvállalása semmilyen megoldást nem talált. Kövér László szerint az MPSZ nagy érdeme, hogy Erdélyben, az RMDSZ-ben ismét beszélnek az autonómiáról. A magyar politikus kitért a kettős állampolgárság kérdésére is. A Fidesz arra biztatja a magyarországiakat, hogy vegyenek részt a választásokon, és szavazzanak igennel. Csapó I. József a Székely Nemzeti Tanács elnöke részletesen szólt a székelyföldi prefektusok autonómiaellenes lépéseiről, megfélemlítő körleveleikről. Egyelőre a Backamadaras helyi önkormányzata döntött a népszavazás mellett. Szász Jenő szerint a közös előválasztást az RMDSZ elutasította. A választmány elnöke Szilágyi Zsolt lett, a hat alelnök: Tulit Attila, Árus Zsolt, Tőkés András, Sántha Imre, Szakács Botond és Orbán Mihály. Nem született döntés a választásokon való részvétel mikéntjéről: valószínűleg az RMDSZ-szel való esetleges megegyezés függvényében erről később dönt a szövetség vezető tanácsa. A kongresszus több állásfoglalást is elfogadott a kettős állampolgárság, az autonómia és a délvidéki magyarüldözés ügyében. /Makkay József: Szabad választásokat követel az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./ Szilágyi Zsolt, az MPSZ külügyi kabinetjének vezetője felszólalásában a szabadság megtestesülési formájának nevezte a romániai magyarság autonómiájának ügyét. /(Garzó Ferenc / MTI): MPSZ-kongresszus Székelyudvarhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./
2004. szeptember 27.
Történelmi felelőtlenséget vetett az erdélyi Magyar Polgári Szövetséget (MPSZ) vezető Szász Jenő és támogatói szemére a székelyudvarhelyi MPSZ-kongresszuson az RMDSZ ellen elhangzott vádaskodás miatt Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Szász Jenő állításáról, hogy az RMDSZ „a román hatalom cinkosságával testvérháborút folytat” – Takács Csaba kijelentette: „Az RMDSZ teljes nyitottságról tett tanúbizonyságot, amikor az MPSZ tagjainak és vezetőinek is felkínálta a megmérettetés és a politikai képviselet lehetőségét.” /Takács Csaba az MPSZ vezetőinek vádaskodásairól. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./
2004. szeptember 28.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke a vele készített interjúban leszögezte, ha a közös előválasztás elmulasztása oda vezet, hogy az RMDSZ kibukik a parlamentből, azért mindenképpen Markó Bélát terheli a felelősség. Tizenöt évvel a rendszerváltozás után a magyar társadalom megérett a politikai pluralizmusra. – A Magyar Polgári Szövetség elismeréshez a legnagyobb segítséget a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség adta. /Gazda Árpád: Szász Jenő: nem odázható sokáig az összmagyar megmérettetés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./
2004. szeptember 28.
Az Erdély Ma hírportál három körkérdést intézett olvasóihoz az éppen aktuális romániai magyar közéleti kérdésekkel kapcsolatban. A hírportál szerkesztősége értékelte a válaszokat. Jelezték, a beérkezett válaszok mennyisége kevés volt.   Az első kérdésre, hogy ki képviselné a legmegfelelőbben a romániai magyarságot elnökjelöltként, a szavazatok 44%-át Szilágyi Zsolt kapta, második a 24%-os Szász Jenő, 20%-kal pedig Eckstein-Kovács Péter végzett a harmadik helyen. A második kérdés: hány százalékot szerez Markó Béla a romániai elnökválasztáson? Az olvasók 68%-a 2%-os, azaz minimális támogatottságot jósolt, és csupán 7% reménykedik abban, hogy Markó Béla jobb eredményt fog elérni, mint annak idején Frunda György (8%).). A harmadik kérdés: a  kettős állampolgárság növelné-e az erdélyi magyarok kivándorlásának mértékét? Az olvasók 21%-a még egy 5%-os “visszavándorlásra” is tippelt, mintha a “külső” állampolgárság védőernyőként garantálná az itthoni, nyugodtabb életet. Mindössze 29%-nyi voksol a kivándorlási kedv fellendülésére. /Nincs alapja a tömeges kivándorlással való riogatásnak. Szabad választáson Szilágyi Zsolt lehetne az RMDSZ államfőjelöltje. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 28./
2004. szeptember 28.
Több mint száz sepsiszentgyörgyi fiatal magyar értelmiségi írta alá a Pro Regio nevű kezdeményezést, amelyben kérik, hogy az RMDSZ és az MPSZ vezetői hagyják abba a politikai harcot, kezdjenek párbeszédet. A dokumentumot a kezdeményezők elküldték Markó Béla RMDSZ-elnöknek, és Szász Jenőnek, az MPSZ vezetőjének. Antal Árpád András, a felhívás egyik kezdeményezője elmondta, az aláírók támogatják Székelyföld autonómiáját. /Fiatal értelmiségiek felhívása RMDSZ–MPSZ párbeszédre. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 28./
2004. szeptember 29.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke az államfőválasztáson való részvételt fontolgatja, "jó ötletnek" nevezte a sepsiszentgyörgyi MPSZ ezzel kapcsolatos javaslatát. Hozzátette, "nincs kedve a választási kampányhoz". /Szász Jenő, független államfőjelölt? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./
2004. szeptember 30.
Az RMDSZ-frakció távolmaradása miatt, döntéshozó többség hiányában, eredménytelen maradt a Székelyudvarhelyi Városi Tanács szept. 29-re összehívott szeptemberi ülése. A Szász Jenő polgármester által összehívott tanácsülés első napirendi pontjaként, a Székelyföld területi autonómiájáról szóló helyi népszavazás kiírásáról kellett volna dönteniük a városatyáknak. Borbáth István, a tanács RMDSZ-frakciójának vezetője, annak ellenére, hogy a gyűlésteremben tartózkodott, jelezte, hogy nem kíván részt venni a munkálatokban, mindössze egy nyilatkozatot adott át Szász Jenő polgármesternek. A tíz RMDSZ-tanácsos által szignált közleményben távolmaradásukat azzal indokolták a városatyák, hogy a szakbizottságok véleményezése hiányában nem törvényesen volt összehíva a tanácsülés. Szász Jenő polgármester szerint az RMDSZ-frakció nem meri felvállalni az autonómia ügyét. Ezzel szemben, a tanácsülés helyett tartott megbeszélésen, a jelen lévő Népi Akció (AP) színeit képviselő nyolc tanácsos, valamint Balázs Piroska független tanácsos egybehangzóan a referendum kiírása mellett foglalt állást. Vajna Imre bejelentette, az AP megalakította a Polgári Frakciót, mely egységesen támogatja a területi autonómiával kapcsolatos népszavazás kezdeményezését. /Szász Emese: Folytatódik a tanács körüli hajcihő. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 30./
2004. szeptember 30.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), az elmúlt hét végén tartotta kongresszusát Székelyudvarhelyen. Az előzményekről írta Tibori Szabó Zoltán /a Népszabadság kolozsvári tudósítója/, Szász Jenő kitépte a hatalmat a „rendkívül agresszív”, „kizárólag a hatalom megszerzésében és megtartásában érdekelt, egykoron Reform Tömörülésnek nevezett csoport kezéből”. Tibori szerint Szász Jenő azért teremtette meg az MPSZ-t, mert „politikai céljainak valóra váltásához az RMDSZ-ből önmagát kiszorító Tőkés László püspöknek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácson kívül aktív politikai szerepet is játszó szervezetre volt szüksége”. Tőkés László püspök nem is volt jelen az MPSZ kongresszusán. Tibori felsorolta, milyen ellentétek vannak. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, a Reform Tömörülés, illetve a Reform Mozgalom egykori vezetője parlamenti képviselői mandátumát az RMDSZ listáin indulva próbálja meghosszabbítani. Tamás Sándor szintén az RMDSZ listáin indul. Pécsi Ferenc képviselő kilépett az MPSZ-ből, az előválasztásokon sem indul. RMDSZ-listán akar parlamentbe jutni a pécskai Nagy István, aki MPSZ-esként kritizálta eddig az RMDSZ-t. A Kövér László Fidesz-vezető jelenlétében rendezett MPSZ-kongresszus kimondta: a parlamenti választásokon az MPSZ nem az RMDSZ, hanem saját, illetve román pártok listáin vagy pedig függetlenként indítja jelöltjeit. Kovács László külügyminiszter, az MSZP, a magyarországi kormánypárt elnöke az MPSZ kongresszusát levélben üdvözölte. Tibori ezt rossz néven vette. /Tibori Szabó Zoltán: Tőkéstelenül, ám Kovácsosan. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./
2004. október 11.
Önállóan indul a Magyar Polgári Szövetség a parlamenti választáson, ha pedig ismét elgáncsolják a szervezetet, valamelyik román párt listáira "kérezkednek fel" – jelentette ki Szász Jenő az MPSZ okt. 8-i országos választmányi ülése után. Az MPSZ bíztató jelet lát az Európai Unió országjelentésében, amelyben tételesen is elmarasztalják Romániát a helyhatósági választáson egyes kisebbségi szervezetek, így a Magyar Polgári Szövetség elgáncsolása miatt. Ezért megpróbál kisebbségi szervezetként 25 ezer aláírás újbóli összegyűjtésével indulni a választáson – döntött a területi elnököket és az elnökség tagjait magában foglaló választmány. Az aláírásgyűjtést már most elkezdik, jóllehet ugyanúgy nem jelent meg a választási törvény végrehajtási utasítása, mint a helyhatósági választások idején, így a Magyar Polgári Szövetég számít arra, hogy néhány nappal határidő előtt hozzák nyilvánosságra az aláírásgyűjtő ívek formáját, amelyről ma még nem lehet tudni, hogy mit kell tartalmaznia. Szász Jenő leszögezte: az RMDSZ előválasztási szabályzata antidemokratikus. Ennek népakarat-ellenes voltát bizonyítja, hogy az ország 16 magyarlakta megyéjéből 13-ban csak RMDSZ-küldöttek választhatják ki a képviselő- és szenátorjelölteket. – Az MPSZ nem indított és nem támogat semmilyen jelöltet az RMDSZ előválasztásain – hangsúlyozta Tőkés László püspök. A püspök ellenzi az MPSZ-jelöltek román pártok listáin való indítását, és minden megtesz annak érdekében, hogy ez ne fordulhasson elő. A református egyház több alkalommal is kezdeményezte a párbeszédet az MPSZ és az RMDSZ között, de az utóbbi minden próbálkozást visszautasított. /Önállóan indulna a választásokon az MPSZ. Nem zárják ki a román pártlistákra való "felkérezkedést" sem. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./ Az MPSZ Országos Választmánya okt. 8-án Székelyudvarhelyen tartott alakuló ülésén – ahol a választmány elnökévé Szilágyi Zsoltot választották és megerősítették tisztségében az ügyvezető elnököt, Nagy Pált – úgy határoztak, hogy „tiszteletben tartva a kongresszus döntését, a választás szabadságának megteremtésére a Polgári Szövetség önállóan indul az őszi parlamenti választásokon". /Különúton az MPSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./
2004. október 13.
Tőkés László püspök elképzelhetőnek tartja, hogy az RMDSZ és a Magyar Polgári Szövetség egyezségre tudnak jutni még a választási kampány kezdete előtt. Sajtótájékoztatóján elmondta, a tervek szerint az új evangélikus püspök okt. 9-i, sepsiszentgyörgyi beiktatásán kellett volna megbeszélést folytatnia az ügyben Markó Bélával, ám ez objektív okok miatt elmaradt. A püspök azóta telefonon beszélt Markó Bélával, majd levélben fejtette ki álláspontját. Tőkés elmondta, időközben találkozott az MPSZ vezetőivel is, akik készek tárgyalni. „Tőkés Lászlóval szívesen folytatok párbeszédet – jelentette ki a Krónika kérdésére Markó Béla, az RMDSZ elnöke. – Azt azonban furcsának tartanám, hogy egy olyan jelentős személyiség, mint Tőkés László, egy olyan számomra teljesen jelentéktelen politikus felé akar közvetíteni, mint Szász Jenő.” Markó megismételte, a Magyar Polgári Szövetség tagjai számára lehetővé tették, hogy részt vegyenek az RMDSZ előválasztásain. /P. Z., G. Á.: Markó nem tárgyal az MPSZ elnökével. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./
2004. október 15.
Bepereli a román államot a strasbourgi Nemzetközi Emberjogi Bíróságon a Magyar Polgári Szövetség – közölte Szász Jenő, az MPSZ elnöke. Az új választási törvény továbbra is tartalmazza a helyhatósági választásokról szóló jogszabályból átvett előírást, amely korlátozza a nemzeti kisebbségek politikai alakulat-létrehozó kezdeményezését. /Perel az MPSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./
2004. október 20.
Makkay József elgondolkoztatónak tartja, hogy Kolozs megyében, de főleg Kolozsvárt, kevesen vettek részt az előválasztásokon (Szabadság, okt. 13.). A mintegy 80 ezer választásra jogosult magyar személy közül csak közel 14 ezer (kb. 16%) vette magának ezt a fáradságot. Fey László szerint az RMDSZ-t szinte megalakulása óta egyesek ki akarták sajátítani; mivel ez nem sikerült, a "radikálisok" kíméletlen hadjáratot folytattak a vezetőség ellen. Az RMDSZ képének a befeketítéséből Makkay József is régóta kivette a részét, írta Fey. /Fey László: Valóban meggondolkoztató. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./ Makkay válaszolt: Fey szinte minden cikkében az RMDSZ csúcsvezetősége mellett kardoskodott, akkor miért lenne meggondolkoztató az, ha Makkay más véleményen van? A Szabadságban többször szerepelnek az RMDSZ politikusai, mint például Szász Jenő vagy Tőkés László. Az RMDSZ rendezvényeiről rendszeres beszámolók jelennek meg. /Makkay József: Tisztelt Fey László! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
2004. október 22.
Sajtótájékoztatón jelentette be Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, hogy 26 200 aláírást tettek le a Központi Választási Iroda asztalára, úgyhogy a parlamenti választásokhoz, az induláshoz szükséges feltételt teljesítették. Négy nap alatt gyűlt be ez az aláírástömeg – Hargita megyéből valamivel több mint 10 600, Kovászna megyéből 5200, Maros megyéből valamivel több mint 2400 aláírás gyűlt össze. /Összegyűjtötték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./
2004. október 22.
A jövő heti Markó Béla-Tőkés László megbeszélésről Szilágyi Zsolt, az MPSZ választmányi elnöke leszögezte: a párbeszéd teljes mértékben Markó Bélától és az RMDSZ vezérkarától függ. Markó Béla eddig elzárkózott a tárgyalástól, hogy Tőkés Lászlóval és Szász Jenővel együtt üljön le közös asztalhoz. Szilágyi Zsolt a felvidéki példát tartja követendőnek: ott volt annyi politikai bölcsesség a magyar pártokban, hogy nem a szlovák kormánytöbbség erejét hívták segítségül a testvérháború folytatásához (ahogyan azt jelenleg az RMDSZ teszi). Szilágyi úgy látja, Erdélyben a kiszorítás és a konfrontáció modellje él, az RMDSZ nem tudja megjeleníteni az erdélyi magyarságon belüli véleménykülönbséget. /(m.j.): Többszínű RMDSZ-logó kell. Szilágyi Zsolt az együttműködés lehetőségeiről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./
2004. október 22.
A Népújság munkatársa, Mózes Edith ismételten kiállt Markó Béla, az RMDSZ elnöke mellett, elítélve Szász Jenő egységbontását. /Mózes Edith: Tárgyalás – de miről? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./
2004. október 26.
Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy politikai döntések fosztják meg a választópolgárokat a választás szabadságától – nyilatkozta Szász Jenő. A Magyar Polgári Szövetség elnöke boszorkányüldözésnek minősítette, hogy az RMDSZ-szel szemben a választásokon indulni szándékozó szervezet aláírás-listáit az Országos Választási Iroda nem fogadta el. Szász Jenő elmondta, az MPSZ megfellebbezi az Országos Választási Iroda döntését a Legfelsőbb Törvényszéken, majd – akárcsak a helyhatósági választások esetében – a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz kíván fordulni jogorvoslatért. /Salamon Márton László: Szász Jenő: diktátor az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./
2004. október 27.
Nem jött létre párbeszéd Markó Béla, az RMDSZ és Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke között, annak ellenére sem, hogy mindkét politikus megbeszéléseket folytatott a közvetíteni próbáló Tőkés László református püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével. Tőkés László szept. 26-án reggel Szász Jenővel ült közös asztalhoz, majd tizenegy órakor Markó Bélával kezdett tárgyalásokat Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. A megbeszélésekből egyértelműen kiderült: Szász továbbra is közös – azaz RMDSZ és MPSZ jelölteket egyaránt tartalmazó – lista összeállítását akarja. Markó ezzel szemben hangsúlyozta, hogy az RMDSZ előválasztásainak eredményeként összeállt listához már nem lehet hozzányúlni. Hozzáfűzte azonban: elképzelhetőnek tartja, hogy az RMDSZ-en kívüli szervezetek érdekeit a szövetség listáin szereplő jelöltek közül képviselhetnék azok, akik erre vállalkoznak. Tőkés László szerint a találkozók tartalmát az EMNT elnöke által közzé tett nyilatkozat határozta meg. A dokumentumban a püspök leszögezte: a küszöbön álló országos választások ügyében kialakult válságos helyzet megoldása abszolút elsőbbséget érdemel, az erdélyi magyarság számára elsőrendűen fontos, hogy az RMDSZ és az MPSZ egyetértésre jusson egymással. Azt javasolta, hogy a két politikai szervezet az RMDSZ logója alatt közös jelöltlistát állítson a választásokra. Az összefogás és az egység megteremtésének eszközeként és feltételeként azt jelölte meg, hogy az RMDSZ emelje fel szavát az MPSZ-szel szemben foganatosított hatósági zaklatások és antidemokratikus intézkedések ellen, és ítélje el a Szász Jenő vezette szövetségnek a választási szabadságot durván megsértő "diszkvalifikálását". Emellett az RMDSZ-nek – az MPSZ-hez hasonlóan – egyértelmű támogatásban kellene részesítenie a székelyföldi autonómia ügyében kezdeményezett népszavazást. Tőkés szerint mindezért az MPSZ-nek el kellene állnia a román pártokkal való közös választási listától. – Most is hajlandók vagyunk tárgyalóasztalhoz ülni, habár erkölcsileg elég nehéz feldolgozni azokat a támadásokat, amelyeket ránk zúdított az RMDSZ az elmúlt időszakban – mondta Szász Jenő. Markó Béla viszont elutasítja az MPSZ-szel való párbeszédet. Markó és Tőkés megállapodott abban, hogy folytatják egymással a párbeszédet, és két héten belül sort kerítenek egy újabb találkozóra. /Borbély Tamás: Nem jött létre párbeszéd Kolozsváron Markó Béla és Szász Jenő között. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./
2004. október 29.
„Együtt az autonómiáért” címmel tartják okt. 30-án Nagyváradon az RMDSZ Bihar megyei kampánynyitó. Biharból 37 ezer szavazatot gyűjtött az RMDSZ – közölte Lakatos Péter, Bihar megyei RMDSZ-elnök. Tőkés László püspök Nagyváradon sajtótájékoztatóján az MPSZ–RMDSZ találkozóról elmondta: az RMDSZ nem valós tárgyalásokra törekszik, hanem kész helyzet kialakítására. Hangsúlyozta, ő mindent megpróbált, hogy az erdélyi magyarság közt uralkodó patthelyzetben közvetítsen Markó Béla és Szász Jenő között. Az RMDSZ elnökének tárgyalási készsége mondott csődöt – vélte Tőkés László, aki újabb tárgyalási felhívást bocsátott közre. „Markó Béla folyton nyitottságról és párbeszédről szónokol, látványos akciót indított Párbeszéd a jövőért címmel. Ezzel szemben viszont sem nemzetünk közös jövője, sem az autonómia ügye nem volt eléggé fontos számára ahhoz, hogy szóba álljon az autonómia ügyében leginkább elkötelezett Magyar Polgári Szövetséggel.” /(Balla Tünde): Markó Béla a Bihar megyei választási kampánynyitón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./
2004. október 29.
Még nem született döntés arról, hogy a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) indul-e román pártok listáin a parlamenti választásokon, vagy sem. Szász Jenő, az MPSZ elnöke elmondta: még nem sikerül konszenzusra jutni a szervezet vezető politikusainak a hogyan továbbról. Az MPSZ Bihar megyei szervezete úgy határozott: nem indít jelölteket az Emil Constantinescu vezette Népi Cselekvés Pártjának parlamenti listáin. Szilágyi Zsolt, az MPSZ országos választmányának elnöke annyit mondott: "az erkölcsi felelősséget elemezve" jutottak erre a döntésre. Szilágyi szerint az az RMDSZ, amely a rendőrség és az ügyészség bevonásával oldja meg a pluralizmus kérdését, már nem képviseli a romániai magyarok, a demokrácia, az integráció érdekeit. Gazda Zoltán, a sepsiszentgyörgyi MPSZ elnöke kifejtette: öt megyében (Kovászna, Hargita, Bihar, Maros és Szatmár) kizárólag az MPSZ jelöltjei szerepelnek majd a Népi Cselekvés képviselőházi és szenátusi listáin. Gazda közölte, a két alakulat közti tárgyalások legfontosabb feltétele az, hogy az autonómia kérdése kerüljön be a Népi Cselekvés programjába. Albert Álmos, a Kovászna megyei RMDSZ elnöke tiltakozott az MPSZ döntése ellen. Albert szerint elfogadhatatlan, hogy az MPSZ képviselői egy román párt listáin indulnak a választásokon. /Sz. K.: Nincs még döntés az MPSZ választási részvételéről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./
2004. október 30.
Döntöttek Szász Jenőék: az MPSZ a volt államfő, Emil Constantinescu vezette Népi Akció – Actiunea Populara (AP) listáin vesz részt a novemberi parlamenti választáson. Ferencz L. Imre /a lap munkatársa/ elítélte ezt a döntést, mert néhány ezer szavazatukkal a magyarság parlamenti képviseletét veszélyeztetik. /Ferencz L. Imre: Szavazz székely – románra! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./
2004. november 4.
Sepsiillyefalván indította korteshadjáratát a Magyar Polgári Szövetség. Az illyefalvi önkormányzat Háromszéken eddig egyetlenként döntött az autonómiareferendum kiírásáról. Az illyefalvi községháza előtti téren az MPSZ jelképéül választott fenyőt ültettek a jelöltek, Smaranda Enache AP-alelnök és Szász Jenő MPSZ-elnök közreműködésével. Smaranda Enache kifejtette, nehéz út áll a két alakulat előtt, mivel együtt kell megtestesíteniük azt a jobbközép politikai vonalat, amely kihalóban van Romániában. Szász Jenő kifejtette: „Az MPSZ azért jött létre, hogy felszámolja az egypártrendszert, és addig küzdünk, amíg ez sikerül. Egy másfél milliós közösségnek pluralizmusra kell berendezkednie, másképp nem alakulhat ki egészséges demokrácia”. /Farkas Réka: Kampányfenyőt ültettek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 4./
2004. november 17.
Bayer Zsolt újságíró, a Magyar Nemzet munkatársa a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) nov. 14-i, vasárnapi marosvásárhelyi fórumán kijelentette: a budapesti kormány és az RMDSZ ugyanazoknak "a politikumot gazdasággá változtató kommunista hálózatoknak" részei. A fórumon, jelen volt Szász Jenő MPSZ-elnök is. A magyarországi publicista súlyos vádakkal illette az RMDSZ több vezetőjét, és arra buzdította a hallgatóságot, hogy a parlamenti választásokon szavazzon a Népi Akció listáira, amelyeken az MPSZ jelöltjei is szerepelnek. A találkozón Szász Jenő utalt Verestóy Attila vagyoni helyzetére. Az MPSZ elnöke szerint egy egyszerű számítást elvégezve nyilvánvalóvá válik, hogy lehetetlen ekkora vagyont felhalmozni a honatyai fizetésből. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke válaszképpen azt nyilatkozta a Mediafaxnak, hogy Bayer Zsoltnak az erdélyi magyarság parlamenti jelenlétével kellene foglalkoznia, és "az erdélyi magyarok megosztására tett kísérletnek" nevezte a budapesti újságíró kijelentéseit. "Nincs szükségünk a tanácsaira. Magyarországon folytasson kampányt, ne itt. Nevetséges, amit a hálózatokról mond, de az ilyen kérdéseket jogi úton meg lehet oldani. Nem mondhatja sem Bayer, sem másvalaki, hogy az RMDSZ-ben olyan vezetőink vannak, akik tagjai voltak a kommunista nomenklatúrának. A vezetőségben nincs olyan személy, aki a Kommunista Pártot támogatta volna, ráadásul programunkban szerepel a Temesvári Nyilatkozat 8. pontja is", nyilatkozta Borbély László. /Bayer: Az RMDSZ a politikumot gazdasággá változtató kommunista hálózatok része. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./ Sokan voltak kíváncsiak Bayer Zsolt jobboldali publicistára, akit korábban három hónapra kitiltottak Romániából. Bayer Zsolt ezúttal is keményen fogalmazott. Szerinte a Kárpát-medence országaiban az a legnagyobb baj, hogy a volt kommunisták gazdasági hatalmat szereztek, és azt visszaváltották politikai hatalommá. A kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazásról, az egész kérdéskörről szólva „a nemzet árulóinak” nevezte a Magyar Szocialista Pártot és a Szabad Demokraták Szövetségének a vezetőit, akik arra buzdítják az anyaországi magyarságot, hogy nemmel szavazzon december 5-én. /Máthé Éva: Kampányol az MPSZ. Bayer Zsolt ismét régi formáját hozta... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./
2004. november 17.
Kézdivásárhelyen a Vigadó zsúfolásig megtelt nov. 15-én, a Népi Akció színeiben induló Magyar Polgári Szövetség és a Székely Nemzeti Tanács választási jelölt- és programbemutató kampánygyűlésén, melyre meghívták Bayer Zsolt budapesti újságírót, Szabó Csilla, Sasvári Sándor, Beregszászi Olga és Homonyik Sándor anyaországi előadóművészeket, akik erdélyi körútjuk első állomására érkeztek. Bayer Zsolt elmarasztalta Markó Bélát és az RMDSZ csúcsvezetőségét, mondván, félrevezetik a magyar közösséget, nem mondanak igazat, visszautasították az SZNT népszavazási kezdeményezését. Ha most az RMDSZ bejut a román parlamentbe, mondotta, a következő négy évben ismét lekerül napirendről az autonómia ügye. Elmondta: a kommunista diktatúra éveiből, a nyolcvanas évekből három nevet ismert: Doina Cornea, Smaranda Enache és Tőkés László – ők nyíltan szembe mertek szállni a Ceausescu-diktatúrával. Bayer a kettős állampolgárság kérdésére is kitért, lélekkufároknak nevezve a mostani magyarországi kormányzó pártokat.  Ezt követően bemutatkoztak a Népi Akció színeiben induló MPSZ-es szenátor- és képviselőjelöltek: dr. Csapó József, Benkő Emőke, dr. Fekete Károly, Benedek Barna József, valamint Bereczki Kinga, Sánta Imre, Benkő Árpád Jenő, Cseh Béla és Gazda Zoltán. Szász Jenő, az MPSZ országos elnöke, Székelyudvarhely polgármestere az RMDSZ tizenöt éves kudarcait, megvalósítatlan választási ígéreteit vette számba. /Iochom István: Főrészvényesek Magyarországon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./
2004. november 18.
A Fidesz információi szerint a szocialisták titokban kampányújságot készíttetnek Erdélyben, Székelyudvarhelyen, amelyben "nem" szavazatra buzdítanak a december 5-i, kettős állampolgárságról szóló magyarországi népszavazáson – mondta Szijjártó Péter (Fidesz) sajtótájékoztatóján Budapesten. A magyarországi terjesztésre szánt kampányújságot azért készíttetik Erdélyben, mert ott olcsóbb. A kampányújságban a szocialisták ismételten riogatnak: tömeges áttelepüléssel, gazdasági következményekkel. Nyakó István, az MSZP szóvivője cáfolta, hogy a fideszes politikus állításai igazak volnának. A Magyar Rádió megszólaltatta Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármestert, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökét, aki elmondta: ő maga látta a szórólapot. Ebben Gyurcsány miniszterelnök mellett Hiller István pártelnök is gyakorlatilag a kettős állampolgárság ellen agitál. Mindezt Székelyudvarhelyen, a székely anyavárosban, az RMDSZ-hez közelálló nyomdában, készítik, ahol RMDSZ-kampánylapokat, -plakátokat, -szórólapokat is nyomnak. A felelős döntés című MSZP-s kampányfüzet kiadását a székelyudvarhelyi Infopress nyomdának tulajdonítják – értesült az MTI. Ebben az egyik írás arról szól, hogy milyen költségtöbbletet jelentene a kettős állampolgárság megadása a határon túli magyaroknak. Minden oldal alján ez olvasható: "A december 5-i népszavazás: 2 X nem". /Fidesz: Erdélyben készítteti a népszavazási nemre buzdító kampányújságját az MSZP. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./ A kiadvány nyomtatásával hírbe hozott a székelyudvarhelyi nyomda, az Infopress vezetősége közleményben reagált a híresztelésekre, kifejtve, semmilyen kereskedelmi és másféle kapcsolatban nem állnak a Magyar Szocialista Párttal. Az Infopress rengeteg magyarországi nyomda alvállalkozójaként dolgozik. Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete közleményében kifejtette: a sajtóból értesültek az MSZP által állítólag Erdélyben, Székelyudvarhelyen nyomtatott kiadványról, amely a kettős állampolgárság ellen való szavazásra szólítja fel a magyar választópolgárokat. Az állásfoglalás szerint: „Ilyen vagy hasonló kiadvány tartalmával nem érthetünk egyet, hiszen az RMDSZ változatlanul és határozottan fenntartja álláspontját, mely szerint méltányosnak tartja a határon túli magyarok igényét, hogy aki magyar nemzetiségű, kedvezményesen juthasson magyar állampolgársághoz.” /J. Á.: Botrány egy kampányújság körül. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 18./
2004. november 20.
Mi magyarok szidjuk milliomosainkat, írta Sike Lajos. Egyik „ellenzéki" ismerőse azt mondta: Verestóy Attila már a fél Székelyudvarhelyt megvette. Az újságíró Verestóy védelmére kelt. Verestóy a mozgóurnás előválasztáson újfent első helyre kerül a Hargita megyei szenátori listán. Talán mégis van valami olyasmi Verestóy Attilában, ami sokaknak rokonszenves, érvelt Sike. Hozzátette: Pécsi Ferenc parlamenti képviselő több román újságban feljelentett néhány magyar újgazdagot, korrupcióval vádolta meg őket. Azonban konkrétumokat nem tudott feltálalni. „Mérgében átpártolt az MPSZ-hez, ahonnan az őszön Szász Jenő kirúgta. Alkalmasint azért, mert az ilyen feljelentéseket magának sajátította ki, hogy övé legyen a babér” – írta Sike Lajos. /Sike Lajos: Sárga irigység. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
2004. november 26.
Úgy tűnik, hogy szülővárosa, Székelyudvarhely végleg megszerezte az erdélyi magyar botrányok java hányadának tulajdonjogát, írta Magyari Lajos, a Háromszék főszerkesztője. Innen indult útnak az Erdélyi Magyar Kezdeményezés mozgalma, mely elsőként bontotta meg az RMDSZ addig szilárdnak hitt egységét, itt szakadt először igazán két pártra a magyarság, s az RMDSZ helyi potentátjainak az UPE (Udvarhelyi Polgári Egyesület) elszánt frontharcosaival kellett felvennie a küzdelmet a város politikai birtoklásáért. A polgármesteri széket mindmáig Szász Jenő, egykori ,,független”, időközben a Magyar Polgári Szövetség országos elnökévé avanzsált politikus szerezte meg. Székelyudvarhely első igazi nagy botránya a ,,Cserehát” néven elhíresült svájci–román panama, melynek folyományaként a legmagyarabb városba görög katolikus román apácarend telepedhetett, s a kormány fegyveres támogatásával gyökeret is vert ott. S vélük együtt terjeszkedik, ,,hon­­­foglal” a város két-három százaléknyi románsága. Szász Jenő ígérte, hogy magyar költségvetési és alapítványi támogatásokkal egyszerűen visszavásárolja a város tulajdonát képező, csereháti fundusokra emelt épületegyüttest. Azóta sem történt semmi, leszámítva néhány elveszített pört. Újabb botrány: a város jól felszerelt nyomdáinak egyikében nyomtatták ki az MSZP hírhedett propagandaújságját, melyben válogatott hazugságokkal próbálják rémítgetni Magyarország szavazópolgárait a kettős állampolgárság ügyében tartandó december 5-i referendum esetleges igenlésének ,,szörnyű következményeivel”. Közben a székelyudvarhelyi Tamási Áron Líceum főépülete veszélybe került, sürgős felújításra szorul. Pénz viszont nincs, a Világbank visszamondta megígért támogatását, az egyház javára hozott reprivatizációs döntésre hivatkozva. /Magyari Lajos: Szép, új erdélyi világ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./
2004. november 30.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) szerint az RMDSZ úgy győzött, hogy a hatalom segítségével felszámolta a konkurenciát, olvasható az MPSZ közleményben. „Bebizonyosodott, hogy programunk és célkitűzéseink, az autonómia és a kettős állampolgárság elnyerték a magyarság bizalmát, ezért az RMDSZ arra kényszerült, hogy vállalja ezeket a választási kampányában”, áll a közleményben. Puskás Bálint RMDSZ-szenátor, a közleményre reagálva azt nyilatkozta: az RMDSZ eredményeit nem befolyásolta az MPSZ részvétele a választásokon. Szász Jenő, az MPSZ elnöke kifejtette, hogy az MPSZ nem beszélhet saját eredményeiről, hiszen gyakorlatilag nem indult a választásokon. Ez a helyzet egy antidemokratikus és diszkriminatív törvény következtében állhatott elő, amelyet az RMDSZ a kormánypárt segítségével idézett elő. /Köllő Katalin: Szász: Pályakorrekcióra kényszerítettük az RMDSZ-t. MPSZ: Nem a polgári szövetség, hanem Constantinescuék kudarca. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./