Élesen bírálta az RMDSZ-t és elnökét, Markó Bélát január 5-én, vasárnap Nyárádszeredában Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség országos elnöke, kifejtve, autonómia nélkül újabb tíz év múlva a székelység csángósorsra juthat. Szász Jenő emlékeztetett: amennyiben Markó Béla és társai betartják az 1993-as brassói kongresszuson vállaltakat, akkor most nem kellene székely és erdélyi nemzeti tanácsokat alakítani. Markó Béla január első napjaiban írt esszéjére utalva kijelentette: akinek tíz év után jut eszébe nemzetstratégiában gondolkodni, jobb, ha visszavonul. Szász Jenő polgármester felemlegette az 1997-es forró napokat, amikor a csereháti apácákkal szemben tanúsított ellenállás miatt a hatalom börtönnel fenyegette. „Markó Béla előbb azzal keresett meg, hogy polgármester maradhatok, ha lemondok a csereháti épületről. Néhány nap múlva azzal biztatott, elintézi, hogy felfüggesztett börtönbüntetésben részesítsenek. Én megfordítottam a kérdést, mondván, hogy lemondok, csak ne veszítsük el Cserehátot. Ez így már nem volt érdekes az RMDSZ és szövetségesei számára” – idézte fel a történteket. Kijelentette, bármikor ki mer állni egy nyílt vitára Markó Bélával. „Ha az elnök úr elfogadná a kihívást, megkérdezném, hogy mivel tud dicsekedni. Merthogy a földtörvényt nem Kelemen-törvénynek, hanem Lupu-törvénynek és a Gross-jelentést nem Frunda-jelentésnek hívják. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása valahol a három százaléknál tart. És akkor mivel dicsekedhet a Markó-szárny? Esetleg azzal, hogy nem akadályozta meg az említett törvények megszavazását. Most meg hálát vár minden kis részeredményért” – rótta fel Szász Jenő. Az MPSZ elnökének szavait Fodor Imre, a Marosszéki Nemzeti Tanács elnöke is alátámasztotta, elmondva, hogy egyetlen európai állam sem fogadta örömmel a kisebbségek autonómiatörekvéseit, az utóbbi évtizedek során mégis 16 regionális autonóm terület alakult. – A nyárádszeredai találkozón jelen lévők előtt mondott le RMDSZ-tagságáról Csíki Sándor pedagógus, a helyi polgári kör vezetője. Kilépve az RMDSZ-ből Csíki lett az MPSZ első Maros megyei önkormányzati képviselője. /Szucher Ervin: Szász Jenő visszavonulásra inti Markó Bélát. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./

Székelyudvarhelyen március 3-ára halasztották a bíróságon a Szász Jenő polgármester vezette Székelyudvarhelyért Alapítvány által az Erdélyi Riport /Nagyvárad/ hetilap ellen indított büntetőpert. Az alapítvány beperelte a sajtóorgánumot, mert a Vánky ház megvásárlásával kapcsolatban a hetilap munkatársai csalás gyanújával illették Szász Jenőt. Hajdú Gábor, az Erdélyi Riport védőügyvédje kifejtette, hogy ezelőtt egy hónappal előterjesztettek egy peráthelyezési kérést a Legfelsőbb Törvényszék büntetőjogi tanácsához, mert a lap fenntartással viseltetik a székelyudvarhelyi bíróság elfogulatlanságát illetően. A perben érintett Fekete Stefan által 1996 után megvásárolt Kogalniceanu utcai ingatlant a törvény szerint tíz évig nem lehetett volna eladni, és mégis eladták a Szász Jenő vezette Székelyudvarhelyért Alapítványnak. /(Oláh István): Megkérdőjelezték a bíróság elfogulatlanságát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

Január 28-án az egyeztetésen nem született döntés Nagyváradon az RMDSZ-szel szemben a választásokon indulni szándékozó, polgári erdélyi szervezetek országos szövetségének létrehozásáról. Szász Jenő, az elsősorban Székelyföldön tevékenykedő Magyar Polgári Szövetség elnöke a partiumi szervezeteknek az MPSZ-be való beolvadásaként képzeli el a szövetkezést, míg a Nagyváradon bejegyzett, Arad és Temes megyében is tevékeny Magyar Polgári Egyesület vezetője, Sárközi Zoltán csak valamiféle ernyőszervezet létrehozását tartja lehetségesnek. Sárközi szerint néhány napon belül sikerül létrehozni az egységes magyar érdekképviseletet. „Szász Jenő, MPSZ-elnök közölte, hogy a Pro Civitate – Magyar Polgári Egyesület Szatmár, Máramaros és Szilágy megyei szervezetei az MPSZ-be való beolvadásról döntöttek, és képviselőik jelen lesznek a jan. 31-i székelyudvarhelyi MPSZ-kongresszuson. /Salamon Márton László: Még nem jött létre az egységes képviselet. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke a vele készült interjúban kifejtette, hogy a Magyar Polgári Szövetség székelyudvarhelyi kongresszusán két kongresszusi dokumentumot fogadnak majd el, az egyikben Kössük újra a szövetséget címmel tartalmazza az MPSZ programjának alaptételeit, A választás szabadsága nevű dokumentum pedig kimondja, hogy a szövetség részt kíván venni a helyhatósági választásokon. A keretprogram a polgári értékrend mellett teszi le a garast. Nem zárják ki a kettős tagságot. Az MPSZ egyelőre nem pártként fogalmazta meg önmagát. Sportszerűtlennek tartják az RMDSZ részéről, hogy a helyhatósági választások előtt néhány hónappal módosítja a választási törvényt. Szükséges az RMDSZ és az MPSZ konstruktív párbeszéde. /Rostás Szabolcs: Verseny csak társakkal van. Interjú Szász Jenővel, a Magyar Polgári Szövetség elnökével. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./

Január 29-én Székelyudvarhelyen tartotta a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kongresszusát. – A romániai magyarság számára biztosítani kell a "választás szabadságát" – így foglaltak állást a küldöttek, hitet téve az erdélyi magyarság autonómiatörekvései mellett, elhatározva, hogy a szövetség saját jelölteket indítanak a helyhatósági választásokon. Több mint ötszáz ember volt jelen, ebből 240 regisztrált küldöttként. Ezen a napon csatlakozott a tavaly nyáron Székelyföldön létrehozott szövetséghez a nagyváradi, szatmári, nagybányai, szilágysági és kalotaszegi polgári kör. Nagy tapssal fogadták Tőkés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét. Tőkés beszédében a "politikai önszerveződés fontos állomásának" nevezte a kongresszust. Élesen bírálta az RMDSZ-t, amely szerinte "véglegesen kisiklott", a román kormánypárttal való együttműködésében partnere lett a "bársonyos kommunista visszarendeződésnek". Szász Jenő, az MPSZ elnöke a romániai magyarság két táborra szakadásáról beszélt. Azokon a helyeken pedig, ahol csak a magyar szervezetek összefogása biztosíthat eredményt – tette hozzá –, az MPSZ kész együttműködni minden magyar szervezettel a képviselet szavatolása érdekében. Kövér László, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országos választmányának elnöke hangsúlyozta: eljött a "magyar nemzeti újraegyesítés" ideje. A magyar kormányhoz címezve szavait hangoztatta: nincs többé "határon túli magyar ügy", csak magyar ügy létezik. Az egyik a "választás szabadságáról" szól, a második az MPSZ programjának alapelveit rögzíti, különös tekintettel az autonómia megvalósításának konkrét feladataira. A harmadik határozat értelmében a kongresszus Tőkés László javaslata alapján felkéri a Fideszt, hogy az Európai Néppárt közelgő kongresszusán képviselje a romániai magyarság érdekeit, és vesse fel, hogy Románia európai integrációját az autonómiajogok biztosításának függvényében támogassa. /Saját jelölteket indít az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./ A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kongresszusa Kössük újra a szövetséget! címmel fogadta el az MPSZ programjának alapelveit. A választás szabadsága című dokumentum leszögezte: az MPSZ az idei helyhatósági választásokon „Székelyföldön visszaadja a magyar választópolgároknak a választás szabadságát". Levélben üdvözölte a kongresszust dr. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök és Czirják Árpád érseki helynök, valamint Szűrös Mátyás, a magyar Történelmi Szociáldemokrata Párt elnöke. /Sarány István: A Magyar Polgári Szövetség kongresszusa. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 2./ Egységesen kívánják felvenni a versenyt az RMDSZ-szel a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) színeiben az Erdélyben megalakult polgári egyesületek, körök, csoportok. Meghívták és helyet tartottak fent Markó Bélának, az RMDSZ elnökének, a Kovács Lászlónak, a Magyar Szocialista Párt elnökének, és Kuncze Gábornak, a Szabad Demokraták Szövetsége elnökének. Sárközi Zoltán nagyváradi MPE-elnök bejelentette, hogy egyesülete erősíteni akarja a Szász Jenő vezette szövetséget. Pécsi Ferenc RMDSZ-képviselő az ezer tagot számláló, Szatmár megyei Pro Civitate – Magyar Polgári Egyesület csatlakozását jelentette be. Megjegyezte, nagykárolyi polgármesterjelöltjük, Kovács Jenő a Német Demokrata Fórum támogatását is élvezi. Dénes András a nagybányai polgári körök, Papp Lajos a „közel 309 tagot számláló” szilágysági polgári egyesület, Kusztos Tibor pedig az 544 tagú kalotaszegi polgári csoport csatlakozását jelentette be. A marosvásárhelyi Tőkés András kijelentette, a mai magyar hatalom tulajdonképpen Bukarest eszköze az erdélyi magyarság kézbentartására. Az alapelvekben megfogalmazták, hogy a Magyar Polgári Szövetség „nemzeti-keresztény gondolkodású, a polgári értékrendet magának valló, a romániai magyar egyének és közösségek érdekvédelmi és közképviseleti szervezete”. A kongresszus felkérte a Fideszt és az MDF-et, hogy az Európai Néppárt közelgő kongresszusán képviselje a romániai magyarság érdekeit, és vesse fel, hogy a Néppárt csak az autonómiajogok biztosításának függvényében támogassa Románia európai integrációját. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Hadrendbe állt az RMDSZ ellenzéke. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) székelyudvarhelyi kongresszusának egyik legfontosabb kérdése a választásokon az RMDSZ ellen induló szervezetek összefogásának megvalósítása volt. Kiderült, hogy együtt akarnak dolgozni, de ennek végső formáját még nem találták meg. Szász Jenő, az MPSZ elnöke úgy vélte, hogy mivel a tömbmagyarság feltételei már csak Székelyföldön adottak, ezért ez a történelmi terület kell hogy ellássa a vezető szerepet. A kongresszuson csak a Szatmár megyei Pécsi Ferenc RMDSZ-es parlamenti képviselő vezette Pro Civitate – Magyar Polgári Egyesület (PCMPE) csatlakozott az MPSZ-hez. Szász ismertette a 2000-es helyhatósági választásokon is részt vett Udvarhelyi Polgári Egyesületből megalakult MPSZ-t, amelyet Alsó-Háromszék, Erdővidék, Kézdi-, Orbai-, Csík- és Gyergyó-szék, Maros, Szatmár, Bihar, Szilágy, Kolozs és Máramaros megye alkotnak. /Borbély Tamás: Elvi megállapodás az összefogásról. Székelyföldé lesz a vezető szerep? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

Tibori Szabó Zoltán újságíró szerint az erdélyi magyarság egységes politikai fellépése és érdekérvényesítése tekintetében veszélyes politikai folyamatot indított el a január 31-i székelyudvarhelyi kongresszus, amely a Fidesz-mintára szervezett különböző polgári körök és egyesületek tömörülésével létrejött erdélyi Magyar Polgári Szövetség első együttes fellépését is jelentette. Az alaphangot a fórum három fő szónoka, Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester és MPSZ-elnök, Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és tiszteletbeli elnöke, illetve a Fidesz országos választmányának az elnöke, Kövér László ütötte le. Az elhangzottak szerint az MPSZ a választás lehetőségét biztosítja az erdélyi, s főképpen a székelyföldi magyarságnak. „Akkor viszont talán végre boldogok és elégedettek lesznek azok, akiknek már jó ideje nem az a fontos, hogy az erdélyi magyar közösség mit kap vissza, milyen jogokat sikerül számára megszerezni, hanem akiket kizárólag saját politikai karrierjük, s a vele járó pénz és befolyás érdekel”, „akár az egész közösség jövőjének veszélyeztetése sem állíthatott meg egyeseket attól, hogy a bosszúállás minden eszközét kipróbálják.” – írta Tibori, a lap munkatársa, egyben a Népszabadság tudósítója. /Tibori Szabó Zoltán: Dudások és a csárda esete. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

A Magyar Polgári Egyesület múlt heti nagyváradi ülésén Sándor Lajos az erdélyi–partiumi magyarság demokráciaigényéről és öntudatra ébredéséről, Sárközi Zoltán a polgári mozgalom elleni hatalmi és RMDSZ-es mesterkedésekről, Hausman Alíz a polgári felelősségtudatról és a szükséges civil kurázsiról beszélt, kijelentve: az RMDSZ-nek ma már inkább csak ellenségképe van, az MPE-nek viszont jövőképe. Tőkés László EMNT-elnök és Szász Jenő MPSZ-elnök az erdélyi–partiumi–székelyföldi összefogásról, a közös magyar jövőről beszéltek. Lakatos Péter Bihar megyei RMDSZ-elnök másnap Szilágyi Zsolt nagyváradi polgármester-jelölésére reagálva, a magyarság megosztására tett kísérletnek nevezve azt. /Polgári fórum Váradon. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 3./

Magának követeli a Magyar Polgári Szövetség székelyudvarhelyi irodáját az Sz-MADISZ ifjúsági szervezet. Az Sz-MADISZ már rendelkezik irodahelyiséggel, ennek ellenére a Székelyudvarhelyi Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége (MADISZ) azzal vádolja a Magyar Polgári Szövetséget, hogy „durván beavatkozik egy független civil szervezet életébe”, amikor éppen az általuk kiszemelt termekben rendezte be udvarhelyi és egyben országos székhelyét. A 2003. augusztus 19-én tartott ülésén az RMDSZ-frakció által uralt helyi tanács arról határozott, hogy az Sz-MADISZ költözhet a korábban a SZINFO – Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda által használt helyiségekbe. Szász Jenő polgármester megalapozatlannak ítélte a döntéshozó testület határozatát, és a megye prefektusától ennek megsemmisítését kérte. Az ügyből per lett, amely jelenleg is folyamatban van. A város költségvetéséből felújított épület irodái közül eddig kettőt az Udvarhelyi Fiatal Fórum, egyet pedig az Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE) használt, a volt SZINFO-irodák pedig üresen álltak. /Zilahi Imre: Ki az iroda jogos bérlője? = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./

Az Udvarhelyi Híradó is közölt hozzászólást az erdélyi új szerveződésekkel kapcsolatos vitáról. Mi történik? „A tömegek kábítása, bocsánat a kifejezésért, hülyítése, a mélymagyar lelkiség megszólítása.” A hozzászóló támadta Szász Jenő polgármestert, kiemelve műveletlenségét, majd Bayer Zsoltot, aki képes Markó Bélát kioktatni. A befejező mondat: „A Magyar Polgári Szövetség szent tehén akar lenni, miközben csorda.” /Ványolós A. István: Ólomszárnyú vágyak temetője. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 5./

Az erdélyi magyarság egyetlen jogképviseleti és érdekvédelmi szervezete az RMDSZ. Jól-rosszul, de tizennégy esztendőn keresztül szolgálta ügyünket, olykor nem kis áldozatok árán. Bitay Ödön felháborodottan visszautasította, hogy az RMDSZ-en kívül szervezetek autonómiastatútumuk parlamentben történő előterjesztésére az RMDSZ-es honatyákat kértek fel. Terjesszék be ők maguk, ajánlotta Bitay. Ezeket az új szervezetek személyes érdekek vezérlik. Szász Jenő például Verestóy Attila ellen acsarkodik. Tőkés László szélmalomharcot folytat Markóék ellen, mert – Bitay szerint – az elnöki titulusra áhítozik. „Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt talán elégtelen parlamenti előmenetelük miatt orroltak meg orrolnak folyamatosan a frakció vezetőire, holott maguk majdnem semmit nem tettek annak kiérdemeléséért!?! „ – írta Bitay. A széthúzás vert ki bennünket a politikai hatalomból a két világháború között is. ,,Magyarok, tartsunk szét!” – ezt kívánják elérni. /Bitay Ödön, Demokratikus Újbaloldali Fórum: Magyarok, tartsunk szét! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./

Február 7-én Kolozsváron ülésezett a civil szervezetek képviselőit, az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit és más közéleti személyiségeket tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET), amelyen Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány (IKA) elnöke felkérte az RMDSZ vezetőségét: vesse latba befolyását Medgyessy Péter miniszterelnöknél, hogy ne csökkenjen a határon túli magyarokkal foglalkozó közalapítványok támogatása. Pomogáts ismertette a pénzügyminiszter nyilatkozatát, amely szerint 30 százalékkal csökkentenék a költségvetésből támogatott közalapítványoknak – köztük az IKÁ-nak – szánt összegeket. Ebben az esetben az IKA rendelkezésére álló pénz 300 millió forinttal csökkenne. A romániai alkuratórium idei, mintegy 232 millió forintos költségvetése közel 60 millió forinttal lenne kevesebb. Az alapítvány elnöke leszögezte: lemond a kuratórium elnöki tisztségéről, ha a magyar kormány megvalósítja ezt a tervet. Pomogáts elégedetlenségét fejezte ki amiatt is, hogy 2001 óta nem nőtt az az összeg, amelyet az IKA az állami költségvetésből kap. Az infláció miatt ez mintegy 25–30 százalékos reálérték-csökkenést jelent. Az alapítvány helyzetét nehezíti, hogy a mostani kuratórium 260 millió forint nagyságú teherrel kezdte munkáját, mert a Halzl József által vezetett régi kuratórium 2000 szeptemberében – miután már tudta, hogy változni fog a testület összetétele – óriási pénzeket osztott szét. Pomogáts elmondta: az IKA 2004-ben is 1 milliárd 21 millió forintból gazdálkodik, amiből a határon túli alkuratóriumoknak 505 millió forint jut. Az összeg nagy része a romániai alkuratóriumhoz érkezik, amely 232 millió forinttal gazdálkodhat. Felvidék 115,5 milliót, Vajdaság 81 milliót, Kárpátalja 36 milliót, Horvátország 21 milliót, Szlovénia és Ausztria 9,5 milliót kap. A budapesti kuratóriumnak 434 millió forint áll rendelkezésére. Ebből a stratégiai alapból mintegy 80 millió forintot fordítanak a működési költségekre, és körülbelül 100 millió forintra tehető az az összeg, amelyet az előző kuratórium által megkötött többéves szerződésekre kell kifizetniük. Pomogáts a Székelyudvarhelyért Alapítvány ügyére is kitért. Megerősítette: az IKA azért kéri vissza a mintegy 40 millió forintot (168 ezer eurót) a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester vezette alapítványtól, mert az ellenőrzések során kiderült, hogy a pályázat nem valósult meg. Markó Béla, az RMDSZ elnöke politikai helyzetelemzésében hangsúlyozta: semmiképpen sem fogadható el, hogy csökkentsék a határon túli magyarság támogatásával foglalkozó alapítványok költségvetését. /Borbély Tamás: Csökkentenék a határon túli magyarok támogatását. Pomogáts Béla kilátásba helyezte lemondását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

A Krónika Székelyudvarhelyen február 10-én lezajlott író-olvasó találkozóját az egyik olvasó „a város közéleti hangulatát tükröző pillanatképnek” nevezte. Csinta Samu felelős szerkesztő javaslatára előbb Orbán Viktornak a Hír TV által élőben közvetített országértékelő beszédét tekintették meg a jelenlevők. Ezt követően a Krónika főmunkatársa, Bakk Miklós a „Van-e élet az RMDSZ-en kívül?” kérdéssel fordult az est meghívottjaihoz. Ladányi László, az RMDSZ udvarhelyi polgármesterjelöltje leszögezte, szerinte még nem érkezett el annak az ideje, hogy a magyarországi konfliktusokat Erdélybe importáljuk, és ideológiák mentén politizálva megosszuk az erdélyi magyarságot. Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke rámutatott, a civil szervezetek egy része függetlenítette magát az RMDSZ-től, és tevékenységükhöz európai uniós finanszírozási forrásokat kerestek. Véleménye szerint nem lesz tragédia, ha a romániai magyarságnak nem lesz parlamenti képviselete Bukarestben. Ugyanakkor jelezte, mindez elkerülhető, ha a hatalmat gyakorló RMDSZ partner a politikai pluralizmus megteremtésében. Szász Jenő polgármester közölte, az általa elnökölt Magyar Polgári Szövetség valamennyi magyarok által lakott régióban részt kíván venni a helyhatósági választásokon, a parlamenti választásokra pedig egy szindikátusi szerződést tart elképzelhetőnek az RMDSZ és az MPSZ között. /Mindkét fél véleménye jelen van. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

Vajda Dénes olvasói levelében zavarónak tartotta Bitay Ödön Magyarok, tartsunk szét című írását. Megjegyezte, hogy Verestóy Attila az egyik legmegkérdőjelezhetőbb alakja a romániai magyar politikának. „Nemcsak a múltja (finoman fogalmazva) gyanús, hanem mint politikus is tett jó pár botrányos nyilatkozatot. Ugyanakkor teljes haderejével, az RMDSZ feltétlen támogatásával a tulajdonában lévő írott és sugárzott médiák segítségével sem tudja legyőzni Szász Jenőt.” Az RMDSZ egyenlő partnerként vagy leül tárgyalni a polgári mozgalmakkal, vagy lehet, hogy az erdélyi magyarságnak nem lesz parlamenti képviselete. /Vajda Dénes, Sepsiszentgyörgy: Zavaró kritikák. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./ Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke írta, méltatlannak tartja vitába szállni Bitay Ödön Magyarok, tartsunk szét! /Háromszék február 6./ című írásával. A Székely Nemzeti Tanácsról (SZNT) terjesztett valótlan információk miatt viszont kénytelenek pontosítani. Az SZNT által elfogadott statútumtervezet parlamenti benyújtására azért kért fel RMDSZ-képviselőket, mert a román parlamentnek jelenleg csak olyan magyar tagja van, aki az RMDSZ-listán jutott a törvényhozásba, az SZNT egyetlen küldötte sem tagja a hazai törvényhozásnak. A statútumtervezet parlamentbe való benyújtására egyébként maguk az RMDSZ-frakciók is vállalkozhattak volna. Továbbá Székelyföld autonómiastatútumának tervezetét az SZNT nem ,,orozhatta” el az RMDSZ-től, mert azt Csapó I. József SZNT-elnök dolgozta ki, 1995-ben hozta nyilvánosságra, és került az akkor még létező Székelyföldi Egyeztető Tanács napirendjére. Ezt a tervezetet fogadta el munkadokumentumának az SZNT, a kiegészítések és aktualizálások után a dokumentum elnyerte végleges formáját. Egyébként, az RMDSZ programjába foglalt, 1993-ban a brassói kongresszuson előterjesztett, az autonómiatörekvésekre vonatkozó szövegrészt ugyancsak az SZNT-elnöke fogalmazta meg. /Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke: Az autonómia és a forró gesztenye. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./

Ellentmondó véleményeket szült a leendő erdélyi magyar televízió alapító és döntéshozó testületének személyi összetétele. RMDSZ-televízió kialakulása körvonalazódik, fogalmazta meg Tőkés László püspök. Tőkés véleményével Jakubinyi György érsek álláspontja is összecseng. Az érsek nem kívánta kommentálni a testületek személyi összetételét. Jelezte: az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökeinek március 11-ei, kolozsvári egyeztetését követően foglal állást, de tekintettel híveikre, az egyházak hivatalos helyet kérnek maguknak az új intézményben. Az érsek helyeselte Vetési László református lelkész és Jakab Gábor római katolikus pápai káplán szakemberként és nem az egyház képviselőiként történő beválasztását a kuratóriumba, és leszögezte: mindaddig, amíg az erdélyi magyar történelmi egyházak igényeit mellőzik, a leendő erdélyi magyar televízió RMDSZ-tévé lesz. Két lelkész jelenléte az alapítvány kuratóriumában még nem elégíti ki az erdélyi magyar történelmi egyházak igényeit – erősítette meg az erdélyi magyar püspökök közös álláspontját Tőkés László. A püspök szerint cinizmusra vall Nagy Zsolt RMDSZ ügyvezető alelnök nyilatkozata, miszerint a kuratórium valamennyi képviselője tagja valamely magyar egyháznak. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök sem ért egyet azzal, hogy mellőzzék az egyházakat a tévé létrehozásában és működtetésében. Csép Sándor ötletgazda arra panaszkodik, mintha mellőzni akarnák a televízió létrehozásában. A Magyar Polgári Szövetség elnöke, Szász Jenő kijelentette: az ilyen intézmény létrehozói között mindenekelőtt az egyház, a civil szféra és a szakma kell hogy szerepeljenek, legkevésbé a politikum: ha az RMDSZ jelen akar lenni, mint politikai szervezet, akkor az MPSZ-nek is jogában áll helyet kérni magának az intézményben. Markó Béla nem kívánta kommentálni sem a kuratórium személyi összetételét, sem a leendő televízióval kapcsolatos egyéb kérdéseket. Nagy Zsolt közölte, az alapító testület, valamint a kuratórium személyi összetétele már nem fog változni. Az erdélyi magyar történelmi egyházak igénylésére reagálva Nagy Zsolt úgy látja: az egyház jelen van a kuratóriumban. Nagy Zsolt nem érzi, hogy személyi összetételét illetően a testületben túlsúlyban lenne az RMDSZ. A Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumának összetétele: Béres András filozófus, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora, korábban az RMDSZ színeiben oktatási államtitkár, Bíró Zoltán szociológus, Hargita Megye Tanácselnökének tanácsadója, a csíkszeredai Kulturális Antropológiai Műhely vezetője, Hatházi András színművész, író, rendező, Jakab Gábor római katolikus pápai káplán, a Keresztény Szó főszerkesztője, Kovács András Ferenc marosvásárhelyi költő, Marosi Barna író, szerkesztő, korábban az RMDSZ javaslatára volt a Duna Televízió alelnöke, Márton Árpád színművész, jogász, az RMDSZ parlamenti képviselője, az alsóház művelődési bizottságának titkára, Nagy Ágnes közgazdász, az RMDSZ javaslatára a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, Nagy Zsolt mérnök, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és kampányfőnöke, Tibori Szabó Zoltán újságíró, a kolozsvári Szabadság című. napilap munkatársa, a Népszabadság című napilag erdélyi tudósítója, Varga Gábor író, az RMDSZ javaslatára az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke, Vetési László református lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványmissziójának vezetője, a Duna Televízió kuratóriumának tagja, Ungvári Zrínyi Imre filozófus, egyetemi adjunktus, az RMDSZ etikai bizottságának elnöke. /Benkő Levente: RMDSZ-tévére utal a névsor? = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

Levélben fordult az Illyés Közalapítvány (IKA) kuratóriumához a Székelyudvarhelyért Alapítvány, amelyben arra kérte a testületet, tekintsen el a 163 ezer euró visszafizetésétől. A Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester által elnökölt alapítványt ugyanis 163 ezer euró pályázati pénz visszafizetésére kötelezte az IKA, miután kiderült: a pályázati cél nem teljesült. Először az IKA titkársága elfogadta elszámolásukat, ezért a mostani döntést Szász Jenő ellen irányuló politikai leszámolásnak tekintik. Laborczi Géza, az IKA titkára kifejtette: „A legjobb lenne, ha Szász Jenő alapítványa valamiféle megegyezést javasolna a kuratóriumnak”. /Lukács János: Pénz helyett levél az IKA-nak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

Tőkés László hétfőtől péntek délig lelkipásztor, utána pedig Székelyföldre megy kortesnek Szász Jenő mellé. Tőkés László a templomban a krisztusi tanokat hirdeti, azután a gyűlésteremben az RMDSZ vezetőit gazembereknek, utódkommunistáknak, bebetonozott, önjelölt politikusoknak nevezte, írta Barabás István. A püspök nemzetpolitikai eszményképe, Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, a Magyar Polgári Szövetség elnöke azt állította, hogy az RMDSZ vezetői lejmilliárdos és dollármilliós bojárok, akik kockacukorral és ostorral vezetik a magyarságot. Tőkés László püspök fizetése, amelyet a román államtól havonta felvesz, ugyanannyi, mint egy szenátoré. Barabás idézte a Népszabadság 2002. aug. 28-i számát: „A nemzetközi botrányba fulladt múlt heti ötnapos nagyváradi református világtalálkozóval kapcsolatos költségekre a leköszönt Orbán-kormány a püspöknek 242 millió forintos támogatást utalt ki. A 242 millió forint – amelynek felhasználására az erdélyi magyar civil társadalomnak semmilyen rálátása nincs – 21 millió forinttal nagyobb annál, mint amit évi (!) támogatásként az egész erdélyi magyarság az Illyés Közalapítvány útján idén kapott.” Barabás az Erdélyi Riportot is idézte (2004. jan. 5.): „A Szász Jenő érdekeltségébe tartozó szervezetek az Orbán-kormány idején csak az Illyés Közalapítványtól, a romániai alkuratóriumot megkerülve, a központi keret terhére több mint egymillió euró támogatást kaptak.” /Barabás István: Mikor az Igéből iga lesz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./

Fenntartja a Székelyudvarhelyért Alapítvánnyal szembeni követelését az Illyés Közalapítvány (IKA) kuratóriuma – döntött hétvégi ülésén a testület. A kuratórium megkapta Szász Jenő udvarhelyi polgármester, a Székelyudvarhelyért Alapítvány elnökének levelét, amelyben arra kérte a testületet: tekintsen el a 163 ezer euró visszafizetésétől. Laborcz Géza, az Illyés Közalapítvány titkára beszámolt arról, hogy a kuratórium az ülésen jelenlevő Szabó Vilmost, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárát kérte fel a további intézkedésre. /Lukács János: Fenntartja álláspontját az IKA. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

Tűrhetetlen az a mód, ahogyan a román állam által a magyar nemzetközösségnek szánt adólejeket a Communitas Alapítvány elköltötte. Az alapítványt irányító RMDSZ pártkasszaként kezelte az állami támogatást – nyilatkozta márc. 3-án székelyudvarhelyi sajtótájékoztatóján Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke. Szász szerint új testületet kell megalakítani a romániai magyaroknak szánt állami pénzek adminisztrálására, amelynek a történelmi magyar egyházak, valamint a civil szféra képviselői volnának tagjai. „A politikusoknak ki kellene maradniuk az új testületből, ha azonban az RMDSZ mindenáron ragaszkodik, hogy képviseltesse magát, úgy a Magyar Polgári Szövetség is részt kér ebből a munkából” – mondta az MPSZ elnöke. Bejelentették, hogy az elmúlt napokban több MPSZ-szervezet is megalakult. Székelykeresztúron Farkas Csabát, Felsőhomoródmentén Lázár Lászlót választották a helyi szervezetek elnökévé, a március 2-án megalakult udvarhelyszéki területi szervezet elnöke pedig Szakács István Péter író lett. A helyhatósági választásokra készülő MPSZ országos vezető tanácsa március 6-án Székelyudvarhelyen ülésezik, ahol többek között az SZNT által előkészített, és hat RMDSZ-es parlamenti képviselő által iktatott autonómiatervezetről is szó esik majd. Bukarestben. /Z. I.: Részt kérnek a pénzosztásból. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

A Csíkszeredában megjelenő Jurnalul de Transilvania hetilap márc. 8-15-i száma súlyos vádat fogalmazott meg a magyarországi politika, az erdélyi magyar média egy része és néhány „elvakult" székely címére: Székelyföld etnikai megtisztítását készítik elő évek óta és minden áron! A lap szerint ez helyet kapott a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ 2001. novemberi, parlamentnek benyújtott jelentésében is, de a kormánypárt és az RMDSZ közötti „vadházasság" miatt úgymond keresztülnéztek rajta. Mára a helyzet tűrhetetlenné vált – állítja a Jurnalul szerzője, Adrian Cinpoieru, aki szerint a cél tulajdonképpen a székelység Budapest általi gyarmatosítása. „Gazdaságilag mindez sikerült is. A magyarországi befektetők magukhoz ragadták a vidék gazdaságának nagy részét. Dollármilliók százait mozgatták meg, főként közvetítők révén. E közvetítők pedig most politikai játékba fogtak. Hargita, Maros és Kovászna három gazdag megye. Statisztikai adatok szerint, az életszínvonalat tekintve mindhárom Románia első tíz megyéje között helyezkedik el. Nyersanyagkincsekben ugyancsak bővelkednek. Van itt fa, ásványvíz, kő és mindenek fölött, sok-sok szorgalmas ember. Akiket Budapest rabszolgastátusba emelne..." – indította „leleplezését" a lap. Megnevezte azokat a médiacsatornákat, melyek a székelyföldi románság elűzésén fáradoznak: a Fidesz-hű budapesti Magyar Nemzet, a csíkszeredai Hargita Népe és a kolozsvári Krónika. A magyar „radikálisok" szövetségeseket is találtak, mint a bukaresti Adevarul helyi tudósítóját. A Jurnalul szerint az a lap, amely pár éve még nyíltan leleplezte, milyen manőverekkel hozta létre a magyar kormány a Sapientia Egyetemet, illetve milyen törvényellenesen történt Szovátafürdő privatizálása, most „köpönyeget cserélt” és támogatja annak a csíki újságírónak románellenes terveit, aki „a Székely Nemzeti Tanács egyik vezetője, mely tanács a Hargita, Kovászna és Maros megyék etnikai megtisztítását tűzte ki célul” . Két eseményre hivatkozott a Jurnalul de Transilvania: (1.) a Bayer Zsolt kitiltásával kapcsolatos állásfoglalásokra, melyekben úgymond a Krónika járt elől, elhallgatva a magyarországi újságíró románellenes kirohanásait, illetve (2.) a csíki hokicsapat szurkolótáborának „kedvelt" és nem véletlenül gyakran hangoztatott harci jelszavára, mely a románok kiűzését szorgalmazza. A csíki hetilap megnevezte azt a néhány személyt, akiket a fenti manőverek mozgatóinak tart: Szondy Zoltán újságíró mellett György Attila író, Szász Jenő udvarhelyi polgármester, Gergely István és Boros Károly papok, Ráduly Róbert képviselő, Szabó Soós Klára és Benkő Sándor helyi tanácsosok. /A Jurnalul de Transilvania szerint: Budapest a székelyföldi románok elűzésén fáradozik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

Szentegyházán a szabadságharcra való emlékezésen, amint azt Rus Sándor szentegyházi polgármester közölte, a tervezett szavalatok, dalok és szónoklatok elhangzása előtt az udvarhelyszéki RMDSZ elnöke, Verestóy Attila szenátor megtiltotta a szervezőknek, hogy az országból nemrég kitiltott Bayer Zsolt Szentegyházára DVD-n eljuttatott beszédét levetítsék. Bár a rendezvény társszervezőjeként a polgármester közbeléphetett volna, a botrány elkerülése érdekében nem tette meg. Verestóy Attila felolvasta Adrian Nastase miniszterelnök levelét, Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke pedig a sajtószabadság vívmányát féltő beszédében utalt az országból nemrég kitiltott Bayer Zsolt publicista ügyére. Alig százan lehettek még az iskolaudvaron, amikor mégis elkezdődött Bayer üzenetének lejátszása. A huszárok lovaikkal körbeálltak, és a 18 perces felvétel végére újból közel háromszázan álltak az udvaron. /Cenzúrázott üzenet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

Székely ruhás lovasok felvonulásával vette kezdetét a márc. 15-i ünnepi megemlékezés Székelyudvarhelyen. A Márton Áron téren Szász Jenő polgármester köszöntötte a szép számban összegyűlt városlakókat, meghívottakat. Az autonómia-igényről, az aktuális politikai helyzetről is szólt a Magyar Polgári Szövetség elnöki tisztségét betöltő polgármester. A rendezvény díszvendége, Schmitt Pál, a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség alelnöke Orbán Viktor üzenetét tolmácsolta. Az RMDSZ részéről Antal István parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Szövetség részéről dr. Szakács István Péter, a szövetség udvarhelyszéki elnöke szólt az ünneplőkhöz. Bayer Zsolt, a Magyar Nemzet publicistája üdvözlőszavait felvételről hallgatták meg a jelenlévők. /Szász Emese: Együtt ünnepeltek Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./

A képviselőház 284 "igen", három "nem" szavazattal és hat tartózkodással márc. 18-án elfogadta a helyhatósági választások törvényét a választási bizottság által kidolgozott formában. A tervezetet a felsőház korábban már elfogadta. A plénum azt a módosítási indítványt is elvetette, amelyet Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselők nyújtottak be. A kezdeményezők kérték annak a szövegrésznek a törlését, amely előírja, hogy a helyhatósági választásokon csak a parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségek szervezetei vehetnek részt, amely szervezetek tagsági aránya meghaladja a legutóbbi népszámláláson önmagukat az illető kisebbség tagjainak valló személyek összlétszámának 15 százalékát. /Elfogadta a képviselőház a helyhatósági választási törvényt. Marad a kisebbségi szervezetek részvételének korlátozása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./ A képviselőházban elsöprő szavazattöbbséggel fogadták el a választási törvényt, mely szinte lehetetlenné teszi a konkurens kisebbségi szervezetek részvételét a helyhatósági választásokon. A jogszabály szerint csak azok a kisebbségi szervezetek állíthatnak jelölteket, amelyekbe az illető kisebbség 15 százaléka vagy 25 ezer tagja beiratkozott. Ráadásul a 25 ezres küszöbszámot úgy kell teljesíteni, hogy az aláírások legkevesebb 15 megyéből származzanak, valamennyi megyében és a fővárosban legkevesebb 300 aláíró legyen. A jogszabály a jelenleg is parlamenti képviselettel rendelkező szervezeteket mentesíti a reprezentativitási kritérium teljesítésétől. A javaslatot az RMDSZ képviselőinek a többsége támogatta annak ellenére, hogy korábban szinte valamennyi rangos román emberjogi szervezet diszkriminatívnak, és súlyosan demokráciaellenesnek tartotta. A végső szavazáson csak négy rebellisnek számító RMDSZ-képviselő szavazott a törvény ellen, és hat képviselő tartózkodott. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke elmondta, noha diszkriminatívnak tartják a törvényt, megpróbálják teljesíteni a benne támasztott követelményeket. Hozzátette, szándékukat az is megnehezíti, hogy a képviselőház más aláírási ívet szavazott meg mint a szenátus, és ezzel gyakorlatilag lenullázta az eddigi aláírásgyűjtő munkájukat. /Gazda Árpád: Igen a diszkriminációra. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./

Zártkörű találkozóra látogatott Sepsiszentgyörgyre Markó Béla, hogy a Volt Politikai Foglyok Szövetségének (VPFSZ) elnökségével tárgyaljon. Török József, a VPFSZ elnöke elmondta, felkérték Markót, üljön tárgyalóasztalhoz Szász Jenővel, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökével. „Az elnök úr kitartott álláspontja mellett, hogy a különböző csoportosulásokkal csak az RMDSZ égisze alatt hajlandó tárgyalni” – tájékoztatott Török József. A VPFSZ számon kérte az RMDSZ-től az autonómia ügyében tett lépéseit is, kifogásolta, hogy nem tapasztalt konkrétumot. Az RMDSZ elnöke a kis lépések politikája mellett érvelt, és a sikerek közé sorolta, hogy ma már van magyar felirat Sepsiszentgyörgy állomásán. A VPFSZ háromszéki szervezete februárban Együtt a közös ügyért címmel fogalmazott meg nyílt levelet, amelyben magyar–magyar párbeszédre hívta Markó Bélát és Szász Jenőt. /Farkas Réka: Esélytelen a Markó–Szász találkozó? = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./

A költségvetés megváltoztatása érdekében nemzeti aláírásgyűjtő akcióra szólította fel híveit Orbán Viktor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke a szervezet első szövetségi gyűlésén, márc. 27-én, a Budapest Sportarénában. Orbán Viktor közölte, hogy lezárult a Fidesz szövetséggé alakulásának folyamata, és megszületett az első magyarországi európai néppárt, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, „az európai néppárt”. A meghívottként jelen lévő Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke kijelentette: „Magyarország szabadabbá válik, ha ismét Orbán Viktor lesz a miniszterelnöke”. A gyűlés elején köszöntötték a határon túli magyar szervezetek meghívott képviselőit, köztük Tőkés László református püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, valamint a társszervezetek vezetőit. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, az erdélyi Magyar Polgári Szövetség elnöke szót emelt a kettős állampolgárság lehetőségéért a határon túli magyarok számára. A politikus elítélően szólt Románia „demokráciadeficitjéről” is, amiért az erdélyi magyarság „mindig megfizette az árat”. /Szövetségi gyűlésen jelentették be a Fidesz néppárttá alakulásának befejezését. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./

Nem lesz nehéz begyűjteni a helyhatósági választásokon történő induláshoz szükséges 25 ezer aláírást, a Magyar Polgári Szövetségnek (MPSZ) még csupán tízezer kézjegyre van szüksége, jelezték márc. 30-án a Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága (KOMPOT) által szervezett Mit akar az MPSZ? című vitafórumon. Szász Jenő elnök szerint az MPSZ-nek már sikerült tizenötezret összegyűjtenie. Szász Jenő bejelentette: együttműködési szándékaik vannak a Kolozs megyei RMDSZ-szel az önkormányzati választásokon, azt azonban nem pontosította, hogy milyen formában képzelik el ezt az együttműködést. Az esetleges MPSZ–RMDSZ együttműködéssel kapcsolatban Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke elmondta: őt még senki sem kereste meg ilyen jellegű együttműködési szándékkal. /K. O.: MPSZ-RMDSZ együttműködés Kolozsváron? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

Megkérdőjelezhetővé teheti a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) választási részvételéhez összegyűjtött aláírásokat az a kormányhatározat, amely a választási törvény végrehajtási utasításait rögzíti. A kabinet ápr. 7-én elfogadta a kisebbségek aláírásgyűjtő íveit is szabványosító határozatot, melynek szövege várhatóan csak a húsvéti ünnepek után jelenik meg a Hivatalos Közlönyben. Ez a mintapéldány azonban néhány ponton eltér azoktól az ívektől, amelyekre az MPSZ már több mint 25 ezer aláírást összegyűjtött. Az ív fejlécében szerepel a kisebbség megjelölése, valamint az is, hogy az illető szervezet a listával a 2004. június 6-i helyhatósági választásokon akar részt venni. Az MPSZ aláírási ívein csak a szervezet megnevezésében szerepel a „magyar” szó. „Mi továbbra is a korábban szétküldött íveinkre gyűjtjük az aláírásokat” – jelentette ki a Krónikának Szász Jenő, az MPSZ elnöke. „Nem elég, hogy diszkriminatív, antidemokratikus törvényt hoztak, de még azt is meg akarják akadályozni, hogy az ebben biztosított lehetőséggel éljünk” – jelentette ki az MPSZ elnöke. Szilágyi Zsolt, az MPSZ nagyváradi polgármesterjelöltje szerint a választási törvény nem hatalmazta fel a kormányt arra, hogy kisebbségi szervezetek taglistájának az aláírási ívét elkészítse. /Gazda Árpád: Újabb gáncs az MPSZ-nek? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) gyergyószékieknek szervezett lakossági fóruma díszvendégeként Németh Zsolt magyar országgyűlési képviselő válaszolt a közönség kérdéseire, amelyek többek között a romániai magyar kisebbség kettős állampolgárságának problémájára vonatkoztak. Németh Zsolt beszélt a közelgő magyarországi európai uniós csatlakozás jelentőségéről, továbbá a romániai ellenkezéseket cáfoló, EU-s szemszögből elismert „régiók politikájá”-ról. A találkozón Szász Jenő MPSZ-elnök az elmúlt évtized erdélyi mérlegét megvonva kijelentette: nem lehet magyar közösségi eredményekről beszélni. Szász bemutatta az MPSZ színeiben Gyergyószentmiklóson induló polgármesterjelöltet, Pázmán Attilát. Pázmán Attila RMDSZ-es ellenjelöltje Pap József nyugdíjas vállalkozó. /Gergely Edit: Csapatmunkát ígér. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./

A kormány elé terjesztett belügyminisztériumi javaslathoz képest módosította a kabinet a kisebbségi szervezetek választási részvételéhez szükséges aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát. A kormányhatározat csak most jelent meg a Hivatalos Közlönyben. A jogszabály az aláírásgyűjtő személyek hitelességigazoló nyilatkozatának mintapéldányába iktatott be újabb pontokat. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) olyan ívekre gyűjtött össze immár 50 ezer aláírást, amelyeken csak az aláírásgyűjtő neve és aláírása szerepel. A hitelességi nyilatkozatokat külön ívre írták az MPSZ aláírásgyűjtői. Szász Jenő MPSZ-elnök elmondta, úgy próbálnak megfelelni a kormány által támasztott újabb feltételnek, hogy az ívek hátoldalára nyomtatják a hitelességi nyilatkozatok űrlapját. Gabriel Andreescu, a romániai Helsinki Bizottság elnöke szerint ha az aláírási ívek most közzétett mintapéldánya különbözik a pártok bejegyzésére elfogadott aláírási ívtől, az a kisebbségi szervezetek meghurcolási szándékát jelezné. /Cs. P. T., G. Á.: Megint módosították a feltételeket. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

Tulit Attila Szász Jenővel, az országos szervezet elnökével Bukaresten benyújtotta az Országos Választási Irodának (OVI) nyújtotta be a Magyar Polgári Szövetség által országos szinten összegyűjtött és hitelesített 54 115 támogató tag aláírását. – Ha mégsem engedik meg az MPSZ-nek, hogy részt vegyen a választásokon, akkor újabb négy évig szervezetépítéssel foglalkoznak – jelentette ki Gazda Zoltán. Megnevezték Sepsiszentgyörgy MPSZ-polgármesterjelöltjét: Tulit Attila vállalkozó. Sepsiszentgyörgy önkormányzati képviselőjének jelölték: dr. Antal Álmos orvost, dr. Bíró István orvost, Fazekas Ágnes tanárt, Ferencz Csaba újságírót, Fodor László közgazdászt, Gazda Zoltán színészt, György Ignác kertészmérnököt, Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgatót, Kovács István unitárius lelkészt, Krecht Gyöngyvér tanárt, Majos Attila vállalkozót, Már István tanárt, Nagy Gábor tanárt, dr. Nemes Tibor orvost, Ősz Erőss Péter nyugalmazott tanárt, Pethő István villamosmérnököt, Szőcs Levente szociológust, Torró Attila képzőművészt, Tulit Attila vállalkozót, Újfalvi István tanárt, Váncsa Albert tanárt. Az MPSZ a roma közösség képviselőjének helyet kíván biztosítani listáján. A megyei tanács jelöltlistája nem készült még el. Képviselőjelölteket indítanak Sepsiszentgyörgyön, Barátoson, Illyefalván, Kommmandón, Kökösben (még mindig nem biztos), Dálnokban, Málnáson, Uzonban, Zabolán, Baróton, Vargyason, Kézdivásárhelyen. /(s): Az MPSZ jelöltje polgármesternek Tulit Attila. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./