Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Szász Jenő
1509 tétel
1996. június 4.
Székelyudvarhelyen a 27 éves Szász Jenő független jelölt, a Máltai Szeretetszolgálat helyi vezetője lett a polgármester /9755 szavazattal/, az eddigi polgármester, az RMDSZ jelöltjével, dr. Ferenczy Ferenccel szemben, akire 8970-en szavaztak. A városi tanácsba az RMDSZ tíz jelöltje, a függetlenek közül kilenc fő jutott be, a Demokratikus Konvenció és a Roma Párt egy-egy képviselőt küld a tanácsba. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 4./
1996. szeptember folyamán
Székelyudvarhelyen a vármegyeház elődje az 1733-ban épült széki székház volt, ez volt Székelyföldön a széki hatóság első állandó székhelye. Ezt a múlt században le kellett bontani, annyira megrepedezett. Az új városházát 1897-ben avatták fel, olvasható a Polgármesteri Hivatal egy hónapja indított folyóiratában. /Város Házi Hírlap (Székelyudvarhely, I. év. 2. sz., felelős kiadó Szász Jenő polgármester, szerkeszti Komoróczy György)
1996. október 3.
Okt. 3-án Székelyudvarhelyen a Városháza dísztermében iskolatörténeti tanácskozáson emlékeztek a magyar nyelvű oktatás milleniumára. Szász Jenő polgármester köszöntötte a megjelenteket. Dr. Mészáros István, az MTA tagja, kultúrtörténész tartott előadást az ezeréves magyar oktatásról. Az első magyar iskola, a bencés kolostor 996-ban létesült. Az első iskolákban az imádság a főimádság a Miatyánk, Európa közös imája magyarul hangzott el. Jelentősek voltak a székesegyházi iskolák, így Gyulafehérvár, Várad és Csanád egyházmegye iskolája. Az ülésszak végén iskolatörténeti előadások hangzottak el, nemcsak a híres iskolákról volt szó, hanem a többiről is. /Embert, ne csak szakembert! = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 8./
1996. október 10.
Hargita megye tanfelügyelősége és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nevelés- és iskolatörténeti értekezleteket tartott több székelyföldi településen. Az értekezletek díszvendége dr. Mészáros István pedagógustörténész, az MTA tagja, aki október első öt napján Gyergyóalfaluban, Csíkszeredán, Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Korondon, végül Marosvásárhelyen tartott előadást A magyar iskola ezer éve címmel. Székelyudvarhelyen okt. 3-án egyúttal neveléstudományi ülésszakot hirdettek, a házigazda Szász Jenő polgármester volt, az ülésszak vezetője pedig Szabó K. Attila, a tanítóképző tanára. /A magyar iskola ezer éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
1996. október 21.
"Okt. 19-én Székelyudvarhely északi, Fenyéd felőli bejáratánál okt. 19-én székely kaput avattak /Tarcsafalvi László és Waum Péter hitoktató tanár munkája/. Az avatáson beszédet mondott Szász Jenő polgármester és Kovács Sándor főesperes. Ugyenezen napon a város déli bejáratánál, a Jézus Szíve kápolna szomszédságában is városkaput avattak, a háromnyelvű névtábla mellett három díszes kopjafát állítottak fel. A kopjafákat idős és ifjú Kisgyörgy Imre, valamint Bartha István fafaragók készítették. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 24./ Okt. 20-án Székelyudvarhelyen, a millecentenáriumi rendezvények keretében Markó Béla szövetségi elnök beszédet mondott a város másik bejáratánál, a Szejkénél felállított székely kapu és háromnyelvű helységtábla felavatásának ünnepségén. Markó Béla a magyarság ezerszáz éves helytállásáról beszélt. "Legyen ez a székely kapu megmaradásunk, akaratunk és megújulásunk jelképe" - mondta. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 24./ Ugyanaznap Markó Béla részt vett Szovátán az első és második világháborús hősi halottak emlékművének felavatásán. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 21., 891. sz./"
1996. október 24.
Székelyudvarhelyen fölavatták a harmadik városkaput, két helyi faragóművész, Vaum Péter és Tarcsafalvi László készítette el a város harmadik bejáratánál a székelykaput, amely a honfoglalás 1100. évfordulójára emlékezik. A városnév három nyelven olvasható, a székelykapu mellett van a testvérvárosok listája. Szász Jenő polgármester és Kovács Sándor katolikus főesperes vett részt az avatáson. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
1996. december 6.
Dec. 6-án Székelyudvarhelyen sajtótájékoztatót tartottak, amelyen megjelent Szász Jenő polgármesteren kívül dr. Nagy Géza, a debreceni Agrártudományi Egyetem dékánja. Elmondta, hogy az egyetem tizenhat kabinos, nyelvoktatást szolgáló felszerelést adományozott Székelyudvarhelynek. Az üvegezett kabinok mindegyike magnóval, fülhallgatóval és mikrofonnal van ellátva. Ezt a Bányai János Szakközépiskolában fogják elhelyezni. A dékán megígérte, hogy jelentős mennyiségű angol és német nyelvű írott- és hanganyagot ad még a városnak. Antal István RMDSZ-képviselő ismerkedett meg a debreceni professzorral, innen van a kapcsolat. Antal István is jelen volt a tájékoztatón. A debreceni egyetem segíteni fog abban, hogy Székelyudvarhelyen felsőfokú tanintézet jöjjön létre, elsősorban úgy, hogy debreceni professzorok jönnének oktatni. /Fülöp D. Dénes: A felsőfokú oktatás csírái. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 12./
1997. február 3.
"Jan. 29-e és febr. elseje között tartották meg Budapesten az Önkormányzati tudásátadás esélyei című konferenciát. E találkozó része a már két éve tartó önkormányzati tréningnek, amelyen a HTMH támogatásával és szervezésében a Kárpát-medence polgármesterei és más, önkormányzati tisztségviselők vesznek részt. A tizennégy erdélyi RMDSZ önkormányzati tisztségviselő, valamint három román nemzetiségű tanácsos részvételét az Ügyvezető Elnökség Önkormányzatokért és Területi Szervezetekért Felelős Főosztálya szervezte meg. Ezen kívül ? a HTMH külön meghívottjaként ? Romániából részt vett Verestóy Attila és Seres Dénes szenátor, Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, valamint Petrozsény, Targu Jiu és Ramnicu Valcea polgármesterei. A konferenciát Kuncze Gábor belügyminiszter nyitotta meg, politikai bevezetőt mondott Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese és Tabajdi Csaba politikai államtitkár. A magyar kormány részéről előadást tartott Zsuffa István, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, Tóth Sándor PHARE-irodavezető és dr. Balázs István kormányfőtanácsos. Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Felvidék és Délvidék meghívott előadói mellett, Erdélyből Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke tartott előadást az Önkormányzatok részvétele, tapasztalatai önkormányzat-fejlesztési támogatási programokban címmel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 958. sz./"
1997. március 13.
"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke értesítette Szász Jenőt, Székelyudvarhely polgármesterét, hogy a kormány márc. 10-i ülésén érvénytelenítette az előző kormány döntését, amelyben a görög katolikus egyháznak adományozta a csereháti iskola épületét. /Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./"
1997. március 13.
"Idén az országos márc. 15-i főrendezvény Székelyudvarhelyen lesz, az ünnepségről a Duna Televízió közvetítést ad. A tervek szerint délben térzenét adnak a fúvószenekarok, majd elindul a lovasfelvonulás a főtér, a Márton Áron tér felé. A Himnusz után beszédet mond Szász Jenő polgármester, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter, Verestóy Attila szenátor, Antal István parlamenti képviselő, Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökhelyettese. Csíkszeredában Bíró Albin, az RMDSZ Csíki szervezetének elnöke, Sántha Pál Vilmos, az RMDSZ városi szervezetének elnöke és dr. Csedő István mond beszédet. /Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./"
1997. március 17.
"Erdély-szerte méltósággal ünnepelte a magyarság március 15-ét. Az 1989-es decemberi változás után az idén első ízben valóban felszabadultan adózhatott nemzeti közösségünk az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc hőseinek, úgy, hogy a megemlékezéseken a román kormány, a demokratikus pártok helyi képviselői, a románság képviselői is jelen voltak. Az új körülményeket, a végre megváltozni látszó mentalitást, a román-magyar kézfogás és történelmi megbékélés szellemét tükrözte Victor Ciorbea kormányfő román és magyar nyelven felolvasott ünnepi üzenete, amelyet az ünneplők lelkes tapsa fogadott mindenütt. Markó Béla szövetségi elnök a központi rendezvényen, a székelyudvarhelyi ünnepségen a kéznyújtás ünnepének is nevezte március 15-ét, őszinte szándékaink felmutatása és nem a bezárkózás, a befelé fordulás ünnepének. Mint mondotta: "Sanda szándék nélküli kéznyújtás és kézfogás csakis egyenlők között lehetséges, csakis egymást egyenértékűnek tekintő nemzetek vagy közösségek nyújthatnak egymásnak testvérkezet, ahogy azt egykor Petőfi Sándorék szorgalmazták." S ha azt még nem állíthatjuk, hogy "a jognak asztalánál" máris "egyaránt foglal helyet" mind, aki itt él, azt elmondhatjuk, és el is kell mondanunk, hogy a történelem most ismét esélyt kínál nekünk, és rajtunk is múlik, miként használjuk ki ezt az esélyt. "Az RMDSZ összefogása a román demokratikus erőkkel példaértékű lehet - mondotta Markó Béla -, mert ily módon megteremtődött az igazságtalanságok, méltánytalanságok és egyenlőtlenségek felszámolásának lehetősége... Nagy feladatunk van és nagy felelősségünk. Ami eleinknek nem sikerült, nekünk most sikerülhet, demokráciát teremteni az egész ország számára, és igazi egyenjogúságot a romániai magyarság számára. El kell következnie végre a román és a magyar nemzet megbékélésének... Ha kezet nyújtunk egymásnak, Európa is kezet nyújt nekünk." A székelyudvarhelyi ünnepi népgyűlésen Birtalan Ákos turisztikai miniszter olvasta fel román és magyar nyelven Victor Ciorbea miniszterelnök üzenetét. Ünnepi beszédet intézett a jelenlévőkhöz Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese, Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete, aki háromnapos Hargita megyei látogatását Székelyudvarhelyen kezdte meg, Verestóy Attila Hargita megyei szenátor, aki tájékoztatta a részvevőket, hogy a kormány megváltoztatta az előző kabinet döntését a csereháti építkezésre vonatkozóan. A magyarországi vendégek közül köszöntötte az ünneplőket Demeter Ervin országgyűlési képviselő az MDF részéről, Tirts Tamás Orbán Viktornak, a FIDESZ elnökének üzenetét tolmácsolta, az MSZP nevében pedig Fedor Vilmos képviselő üdvözölte a többezer főnyi gyülekezetet. Szász Jenő polgármester felolvasta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke üzenetét, és az egyházak képviselőinek nevében szólt a tömeghez Tamás József, a Székelyföld új katolikus segédpüspöke. - Marosvásárhelyen idén is mintegy nyolc-tízezer ember gyűlt össze a székely vértanúk emlékművénél. Tonk Sándor történész, Fodor Imre polgármester mondott beszédet, Lukácsy Szilamér a Bolyai Egyetem mellett mellett állt ki, Zonda Attila, Maros megyei RMDSZ-elnök kórházból küldött levelét Kincses Előd olvasta fel. - Nagyváradon Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszédében a magyarság jelenlegi igényeiről szólt. - A székelyföldi városokban mindenütt népes megemlékezésekre került sor. Szép ünnepség színhelye volt Csíkszereda és a közelében levő Nyergestető. Sepsiszentgyörgyön több ünnepség is volt, a város stadionjában 15-20 ezer ember gyűlt össze. - Brassóban több rendezvényen emlékeztek az 1848-as szabadságharcra, Ion Ghise polgármester is megjelent az ünnepségen. - Nagyenyeden Horatiu Iosan polgármester is beszédet mondott. Rácz Levente emlékeztetett: második esztendeje a város főterén megkoszorúzhatják Széchenyi István emléktábláját és az "1949. január 8." feliratú márványtáblát. Azon védtelen és ártatlan nagyenyedi polgárok emlékét őrzi ez a tábla, akiket megöltek ezen a napon a városba bevonuló lázadó csapatok. Az RMDSZ-székházban Győrfi Dénes, a Bethlen Gábor Kollégium főkönyvtárosa emlékezett márc. 15-re. - Márc. 15-én Temesvár magyarság a szabadfalui Petőfi-emlékműnél gyülekezett, jelen volt Gehorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere is. Toró T. Tibor, Temes megye RMDSZ-elnöke köszöntötte a megjelenteket, dr. Bárányi Ferenc képviselő mondott beszédet. - Nagybányán Dávid Lajos újságíró, a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület elnöke és Szaniszló József, Nagybánya alpolgármestere emlékezett márc. 15-re. - Vajdahunyadon az RMDSZ székházban batyus fogadás volt, Csernakeresztúron a Hagyományőrző Csoport rendezte az ünnepséget. - Désen az Oroszlános Honvéd Emlékműnél koszorúztak, többek között Barabási Ferenc RMDSZ-elnök méltatta márc. 15-e jelentőségét. - Gyergyószentmiklóson a Petőfi-szobor köré gyűlt az ünneplő lakosság. Este gyertyás felvonulás következett, a hősök síremlékéhez vonultak, ahol Turcsány Péter budapesti költő szavalta el Székelyföldről írott Ki népei vagytok? című versét. - Felszabadultan ünnepelte március 15-ét Szatmárnémeti, Kézdivásárhely, Déva, Csernakeresztúr, Balánbánya, Csíkdelne, Csíkszepvíz és több más erdélyi város és község magyarsága is. Az ünnepségeken az RMDSZ helyi vezetői, önkormányzati tisztségviselői mellett sokhelyütt jelen voltak a román demokratikus pártok, valamint a helyi hatóságok képviselői. Valahányszor felolvasták román és magyar nyelven, a részvevők lelkes tapsa fogadta Victor Ciorbea miniszterelnök március 15-e alkalmából a romániai magyarsághoz intézett üzenetét. - Egyedül Kolozsváron volt magyarellenes összejövetel, Funar szervezésében. A kolozsvári magyarok azonban méltóságteljesen ünnepeltek. A Farkas utcai református templomban az ökumenikus istentiszteletet dr. Csiha Kálmán református püspök igehirdetése nyitotta meg, majd a római katolikus, unitárius és adventista egyházak képviselői után Boros János megyei RMDSZ-elnök üdvözölte a megjelenteket. Rövid ünnepi műsor után az ünneplő közönség az Avram Iancu utcába vonult, ahol koszorúzási ünnepségre került sor Petőfi Sándor emléktáblájánál. Itt Buchwald Péter alprefektus román és magyar nyelven tolmácsolta Victor Ciorbea március 15-i üzenetét. Méltatták az ünnepet román és magyar nyelven Eckstein-Kovács-Péter szenátor, Kónya Hamar Sándor és Mátis Jenő képviselők. Az emléktáblára felkerült a Kolozs megyei RMDSZ és a Magyar Köztársaság koszorúja. Este, az Állami Magyar Operában a Kodály- emléknapok zárókoncertjével ért véget a március 15-i ünnepség, amelyen részt vettek az RMDSZ országos vezetői, Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, az Ügyvezető Elnökség tagjai, az RMDSZ parlamenti képviselői, önkormányzati tanácsosai, a városi és megyei szervezet vezetői. - Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének tagjai több ünnepi megemlékezésen vettek részt március 14-én és 15-én. Takács Csaba ügyvezető elnök Brassóban és Kolozsváron, dr. Kötő József oktatás-, művelődés- és egyházügyi ügyvezető alelnök Máramarosszigeten és Kolozsváron, Nagy Zsolt ifjúsági alelnök Aradon, Székely István Önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős alelnök Nagyváradon és Kolozsváron, Náznán Jenő gazdasági alelnök Székelykeresztúron képviselte az RMDSZ országos vezetését a magyarság nemzeti ünnepének szentelt rendezvényeken. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 17., 988. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18., 19., Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./"
1997. április 8.
"Szabadhegyi Győző vezetésével Sopronból érkezett egyetemi tanárok csoportja találkozott Székelyudvarhelyen ápr. 3-án Szász Jenő polgármesterrel és Szakáts-Paál Istvánnal, a Bányai János Ipari Szakközépiskola igazgatójával. A soproni egyetemi tanárok egyhetes felkészítőt tartottak annak a 38 székelyföldi diáknak, akik beiratkoztak a főiskola faipari tagozatára. A soproni egyetem kihelyezett tagozata a Bányai János Ipari Szakközépiskola épületében kapott helyet. Csíkszeredában erdőmérnöki, Székelyudvarhelyen pedig gazdasági-faipari üzemmérnöki szak indul. Az alapítványi támogatás nem elégséges a távoktatás jó megszervezéséhez, ezért jó lenne, ha a magyar állam a határon túli magyar diákoknak a hazaiakkal egyenlő anyagi juttatást biztosítana, hangzott el a megbeszélésen. Nincs egységes székelyföldi stratégia, a távoktatás problémáit minden város másképp ítéli meg. /Fülöp G. Dénes: Eszmecsere a távoktatásról. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 8./"
1997. június 3.
"Székelyudvarhelyen folytatott a város területén levő csereháti árvaház jogvita, amely a svájci adományozó, a beruházó és a görög katolikus egyház között folyik A telket, amelyen az épület áll, a kormány tavaly a görög katolikusoknak adta, de ezt az új kormány érvénytelenítette Máj. 28-án Székelyudvarhelyen nyilvános tiltakozás volt, a tüntetők kivezették az épületbe illegálisan beköltözött négy apácát. Kolumbán Gábor Hargita megyei tanácselnök máj. 30-án sajtóközleményt adott ki, hangsúlyozva, hogy az Adevarul híreszteléseivel ellentétben a székelyudvarhelyi kisegítő iskola ügyének nem etnikai vagy vallási, hanem tulajdonjogi háttere van, s ugyanakkor tisztázatlanok az építkezés pénzügyei. Mivel több cég is érdekelt az ügyben Kolumbán Gábor felkérte az illetékeseket, hogy ellenőrizzék az adomány és az építkezés költségvetését. Eugen Serbanescu kormányszóvivő máj. 30-án kijelentette, hogy az RMDSZ kormánybeli képviselői elhatárolták magukat bármilyen erőszakos cselekménytől, és emlékeztetett arra, hogy Szász Jenő udvarhelyi polgármester nem tagja az RMDSZ-nek, hanem függetlenként nyerte meg a választásokat. /Éleződő konfliktus Székelyudvarhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./ Székelyudvarhelyen az önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal közleményt adott ki, ebben elítéltek minden olyan eszközt, amely nem a törvényesség határain belül történik. Sajnálatukat fejezték ki az apácákkal történtek miatt. Bíznak abban, hogy a fogyatékos gyermekek érdekében folyó tárgyalások eredményesek lesznek. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 3./"
1997. június 24.
"Jún. 18-án Bukarestben a képviselőház emberjogi bizottsága meghallgatta Szász Jenőt, Székelyudvarhely polgármesterét, Dézsi Zoltánt, Hargita megye prefektusát és Egyed Árpád megyei főjegyzőt a csereháti ügyben. Elsőnek Remus Opris kormányfőtitkárt hallhatták meg, aki kijelentette, hogy homály fedi a csereháti beruházás hétterét. Szerinte gyanús az adományozás. A svájci Bürger azt mondta, hogy árvaházról van szó és szerinte az apácáké az épület. Az apácák ragaszkodnak az épülethez. Arról nem beszéltek, hogy jelenleg székházuk sincs. Szász Jenő kifejtette, hogy a terület egyértelműen a városé /többen úgy tudták, hogy az államé a terület/. Remus Opris szerint a terület maradjon továbbra is Székelyudvarhely tulajdona. Az emberjogi bizottság egyelőre nem foglalt állást. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 24./"
1997. július 3.
"Júl. 3-án újabb tárgyalás volt Bukarestben a csereháti létesítmény körüli vita tisztázására. A találkozóra nem jött el Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, távolmaradásáról nem küldött értesítést. A svájci alapítvány képviselője merev álláspontra helyezkedett, szerinte az épület a bukaresti apácáké, nem ismeri el a Ferenczy Ferenc által létrehozott székelyudvarhelyi alapítványt. Niculescu Antal kormányszakértő arról beszélt, hogy a létesítmény új munkahelyeket teremt. A kormány képviselői sem fogadták el a svájci javaslatot, a helyi szervek kizárásának gondolatát. Remus Opris kormányfőtitkár azt szeretné, ha minél előbb működhetne a létesítmény. Júl. 9-én új tárgyalás lesz. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 8./"
1997. július 7.
"Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői júl. 7-én Kolozsváron találkoztak az RMDSZ vezetőivel. Meghívottként jelen volt Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége erdélyi elnöke, P. Szabó Péter, a Romániai Máltai Segélyszolgálat főtitkára. Mikó Lőrinc és Tőkés Elek beszámolt a vallásügyi államtitkárságon, Bukarestben megtartott gyűlésről, majd elmondták aggályaikat az egyházi javak visszaadásával, az iskolák ügyével kapcsolatban. A politikusok a reális lehetőséget ismertették, illetve a törvényes utak bonyolultságát. A csereháti ügyről is tárgyaltak. A jelen levő Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere hitelesen objektívnek nevezte az RMDSZ tájékoztatását a kialakult helyzetről. /Összefogtak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./"
1997. július 11.
"Júl. 9-én Bukarestben ismét megbeszélést tartottak a Cserehát ügyében. Jelen volt Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, Dézsi Zoltán prefektus, Kolumbán Gábor, a megyei tanács elnöke, a svájci Basel Hilf Alapítvány képviselője, a görög katolikus egyház képviselője és Remus Opris kormányfőtitkár. A kormányközlemény szerint a megbeszélés eredménytelenül végződött. A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal közleménye szerint a tárgyalások azért akadtak el, mert a svájci alapítvány képviselője kérte: változtassák meg az épület rendeltetését, a kisegítő iskolából legyen árvaház. Ebbe a székelyudvarhelyi önkormányzat nem egyezett bele. /Ismét Cserehát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./"
1997. július 18.
"A Romániai Magyar Szó interjút közölt Székelyudvarhely polgármesterével a csereháti ügy kapcsán. Szász Jenő kifejtette: az ügy csak akkor lesz megoldható, ha végre az önkormányzat érveire-érdekeire fognak figyelni. A telket a székelyudvarhelyi hátrányos helyzetű gyerekek számára kisegítő iskola építésére adta a városi önkormányzat a svájci adományozónak, ez szerepel a 3/1993-as tanácsi határozatban is. Az iskola a várost illeti. Júl. 9-én újabb tárgyaláson voltak Bukarestben, jelen volt Kolumbán Gábor Hargita megyei tanácselnök és Verestóy Attila szenátor is. Hiába mutatták be az okiratokat, a tárgyalás eredménytelenül végződött. Nem tudják elfogadni, hogy bukaresti görög katolikus apácák költözzenek be az épületbe. Székelyudvarhelyen 30 görög katolikus él, emellett 20 ezer római katolikus, 12-13 ezer református és 7-8 ezer unitárius. - "Nem lehet azt mondani, hogy a csereháti iskola ügyét adjuk fel, mert a tanügyi törvény át kell menjen a parlamenten." Szász Jenő úgy véli, hogy a bukaresti megbeszélések során kiderült, hogy az ügy megoldása az adományozókon és az apácarenden múlik és fontosnak ítéli, hogy az ügy megoldásában fontos, hogy betartsák az önkormányzatiság, a szubszidiaritás elveit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./"
1997. november 27.
Nov. 27-én a rendőrségen kihallgatták Szász Jenőt, Székelyudvarhely polgármesterét, Sófalvi László alpolgármestert és Bodnár László jegyzőt. Mindhármukat a csereháti ügyben, az épülő árvaházzal kapcsolatban, a máj.28-i esemény gyanúsítottjaiként hallgatták meg. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 2./ Előzmény: Máj. 28-án eltávolították az árvaházba beköltözött bukaresti, román apácákat. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 29./
1997. november 27.
A Cserehát ügy, a székelyudvarhelyi árvaházzal kapcsolatos fejlemény: a szenátus emberjogi bizottsága megállapodott abban, hogy a bizottság összes tagja részt vesz az ügy kivizsgálásában, mely egy hónapot fog tartani. A székelyudvarhelyiek védőügyvédje, Eckstein-Kovács Péter ezt afféle »nyomásgyakorlás«-nak minősítette, melynek szándéka a helybeliek meghátráltatása. Eckstein-Kovács szerint Remus Opris kormányfőtitkár kérése, hogy Hargita megye alprefektusa készítsen jelentést Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester tevékenységéről, tulajdonképpen a polgármester lejáratását és felfüggesztését célozza. Opris megígérte a Szeplőtlen Szív apácarend és az árvaház építését pénzelő Aris Rt. képviselőinek, hogy "a kormány mindent megtesz, hogy folytathassák az árvaház felépítését". /Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
1997. december 1.
A székelyudvarhelyi önkormányzat ún. Cserehát Bizottsága nov. 28-i közleménye szerint Szász Jenő polgármester kezdeményezésére tanácskozás folyt a történelmi magyar egyház vezetői, illetve képviselői, Takács Csaba és az önkormányzati képviselők részvételével, amelynek során megállapodtak abban, hogy továbbra is elsődlegesnek tartják a székelyudvarhelyi fogyatékos gyermekek részére épülő iskola ügyének törvényes rendezését, tiltakoznak a város vezetőit ért zaklatások ellen, eltökélt szándékuk a hazai és nemzetközi jogorvoslás eszközeit is igénybe venni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./
1997. december 6.
A székelyudvarhelyi önkormányzat testületi lemondását helyezte kilátásba, "amennyiben folytatódnak a város polgármestere és alpolgármestere elleni zaklató, megfélemlítő akciók". Az utóbb időben Szász Jenőt és Sófalvi Lászlót a rendőrség több ízben is kihallgatta az ún. csereháti üggyel kapcsolatban. A város önkormányzata elutasította az építkezési engedély újrakibocsátását a városi fogyatékos gyerekek számára épülő iskola számára, mivel az építtető megváltoztatta az épület eredeti rendeltetését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./
1997. december 8.
Az RMDSZ vezetői Victor Ciorbea miniszterelnökhöz fordultak dec. 8-án, azt követően, hogy Székelyudvarhelyen Remus Oprisnak, a kormány főtitkárának utasítására reggel levették a pecsétet a jogvita tárgyát képező úgynevezett csereháti ingatlanról és oda behatoltak a Szeplőtlen Szív görög katolikus apácarend tagjai, akiknek ezt a jogát vitatja a helyi önkormányzat - közölte hétfőn este az MTI tudósítójával Verestóy Attila, Székelyudvarhely szenátora. Bár a legfrissebb, még meg nem erősített értesülések szerint egész napos tárgyalás után este jegyzőkönyv született egy megoldásról, a helyzet feszült, mivel az esti órákban számos ember gyülekezett a város fölötti csereháti platón, ahol a vitatott létesítmény áll. Este a román állami televízió állami csatornája indítóanyagként sugározta székelyudvarhelyi riportját, amelyben a kormány főtitkára azzal vádolta Szász Jenő polgármestert, hogy magatartása "minősíthetetlen zsarolás", s hogy megakadályozta a Basel Hilft 500 ezer dollár értékű bútoradományának átadását. Remus Opris sajtójelentések szerint már hetekkel ezelőtt ígéretet tett az apácarendnek, mindent megtesz beköltözésük elősegítésére. A bútorokat, mutatta a riport, teherautó-karaván hozta a lepecsételt épülethez, ahová nem sokkal korábban érkeztek meg dec. 8-án reggel az apácák és a kormány főtitkára. A tévériport beállítása szerint Remus Opris "hiába próbált közvetíteni a konfliktus feloldása érdekében". Az épületnél előbb több órás vita zajlott le a helyszínre siető polgármester és a kormány miniszteri rangú főtitkára között, közölte a riporter. /MTI/ Az MTI tudósítójának nyilatkozva Markó Béla, az RMDSZ elnöke dec. 8-án este kijelentette: nem tartja véletlennek, hogy éppen az oktatási törvényrendelet vitájának döntő szakasza és az RMDSZ "belső parlamentjének", a Szövetségi Képviselők Tanácsának hét végén esedékes, a szövetség kormányzati részvételéről tárgyaló ülése előtt került sor a csereháti lépésekre. A szövetségi elnök szerint a cél akár a koalíciós együttműködés megbontása is lehet, annak elérése, hogy az RMDSZ kiváljon a kormánykoalícióból. Előzőleg Verestóy Attila szenátor elmondta az MTI tudósítójának: az RMDSZ vezetőinek délelőtt jutott tudomására, hogy Remus Opris kormányfőtitkárral nagyjából egyidőben a csereháti épülethez érkezett az ARIS építőcég számos járműve egy bútor-adománnyal, s a Csereháton megjelentek a Szeplőtlen Szív apácarend tagjai is, majd Remus Opris bevitte az apácákat az épületbe. "Neki ehhez úgy látszik hatásköre van, habár én ezt kétlem" - fogalmazott Verestóy. "Mi felvettük a kapcsolatot a miniszterelnökkel, többször beszéltünk vele. Megérkezett Markó Béla, hárman voltunk jelen, amikor a kormányfő azt javasolta Remus Oprisnak, hogy az épületet hagyja el mindenki és pecsételjék le. Jómagam is többször beszéltem délután telefonon Remus Oprissal, aki azt mondta, megpróbálja ezt a megoldást, de most úgy tűnik, hogy nem tudja megértetni az apácákkal a helyzetet". Verestóy Attila elmondta, hogy a megbeszéléseken jelen volt Sarca hargitai alprefektus /Dézsi Zoltán prefektus más források szerint kórházi kezelésen volt távol, és ugyancsak más források szerint Niculescu Antalt, a kormány főtitkárának helyettesét, aki tagja a csereháti ügyet vizsgáló kormánybizottságnak, Opris nem is tájékoztatta székelyudvarhelyi kiszállásáról/. Szász Jenő polgármester délután úgy nyilatkozott a romániai magyar sajtó helyszíni tudósítóinak, hogy véleménye szerint "Bukarestben előkészített forgatókönyv szerint történt minden". Eckstein Kovács Péter, a város ügyvédje "magánlaksértésnek" minősítette a történteket, ugyanis csak a kormány képviselői kértek és kaptak engedélyt az épületbe való belépésre, de az apácák is bementek és nem hajlandók távozni. /MTI/
1997. december 9.
Dec. 8-án reggel Székelyudvarhelyre népes küldöttség élén érkezett Remus Opris, a román kormány főtitkára, hogy a helyszínen sürgessen megoldást az úgynevezett csereháti ingatlan kérdésére. A miniszteri rangú politikus, akinek kíséretében apácák is érkeztek a helyszínre, délelőtt az épületnél tárgyalt Szász Jenő polgármesterrel, délután a megbeszélések a városházán folytatódtak. Remus Oprisnak, a kormány főtitkárának utasítására reggel levették a pecsétet a jogvita tárgyát képező úgynevezett csereháti ingatlanról és oda behatoltak a Szeplőtlen Szív görög katolikus apácarend tagjai, akik teherautókkal bútorokat, ruhaneműt és nagy mennyiségű élelmiszert hoztak magukkal. Megérkeztek a magyarellenes sajtó tudósítói, többek között az Adevarul munkatársa is. A székelyudvarhelyi önkormányzat tagjai tiltakoztak az apácák bekötözése ellen. Órákig tartó vita kezdődött Oprissal, de ő nem engedett. Erre az önkormányzat tagjai elhatározták, hogy tiltakozásul testületileg lemondanak, ha az apácák nem hagyják el az épületet. Oprist meglepte az ez egységes fellépés. Többször telefonált Bukarestbe. Este 21 órakor Szász Jenő polgármester bejelentette, hogy Victor Ciorbea miniszterelnök utasítására az apácáknak el kell hagyniuk az épületet. Az apácák azonban nem tettek eleget a felszólításnak. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 9./
1997. december 9.
Dec. 9-re virradó éjszaka tovább éleződött a székelyudvarhelyi helyzet: meghiúsult a kísérlet a vitatott csereháti ingatlan körül kialakult helyzet tárgyalásos megoldására és Remus Opris, a kormány főtitkára csendőri és rendőri erőket vezényelt a városba. A csereháti épületet rendőri erők vették körül. A rendőrök biztosították az apácák zavartalan beköltözését, a bútorok, konyhafelszerelések behordását, a székelyudvarhelyieket viszont felszólították, hogy távozzanak. Opris bírálta a lakosság "provokáló" türelmetlenségét és pontatlannak nevezte a miniszterelnök utasítását. Mindez "egy nagyon jól kiagyalt forgatókönyv szerint terve szerint következett be, a kormányfőtitkár látogatásának leple alatt, mindvégig azt a látszatot keltve, hogy igazságos rendezés történik." - állapította meg a lap munkatársa. /Fülöp G. Dénes: Kompromisszumról szó sem lehet. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 11./ A Székelyudvarhelyen tartózkodó Remus Oprissal folytatott éjszakai telefon-megbeszélések mindazonáltal eredménytelenek maradtak. A helyszínről érkezett jelentés szerint a csereháti épület köré és a városba 50 rendőrt és 200 csendőrt vezényelt a kormány főtitkára. - A székelyudvarhelyi események és a körülöttük máris nagy hangerővel kibontakozó nacionalista hangulatkeltés a kisebbségi anyanyelvű oktatás esélyei szempontjából nyilvánvalóan negatívan befolyásolják a szenátusban dec. 9-én, kedden reggel folytatódott vitát a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletről. Az e tekintetben legfontosabb előírásokról a nap során kerülhet sor a szavazásra. Az Antena 1 televízió éjszakai műsorában vendégszereplő Ciorbea miniszterelnököt élesen támadták az üggyel kapcsolatban az őt meginterjúvoló újságírók, akik percre friss információkkal szembesítették a kormányfőt, és a "magyar szélsőségeseket" tették felelőssé az események alakulásáért.A bukaresti Adevarul, amelynek egyedül volt helyszíni tudósítója dec. 8-án Székelyudvarhelyen, láthatólag jól előkészített, fényképekkel illusztrált elsőoldalas indulóanyagban számolt be dec. 9-i számában - a maga módján - a székelyudvarhelyi eseményekről. A lap fekete alapra fehér betűkkel nyomtatott négyhasábos főcíme: "Székelyudvarhely - az első város Erdélyben, amely már nem tartozik Romániához". Az ugyancsak fekete alapon sorakozó alcímek: "A magyar szélsőségesek megakadályozzák 10 görög katolikus apáca belépését az árvaházba a segélyadománnyal - A kormány főtitkárát, Remus Oprist megalázzák a helyi hatóságok - Eckstein (Kovács Péter) RMDSZ-szenátor támogatja az etnikai tisztogatásra bujtogatókat - A helyi rádió és televízió úgy közvetíti az eseményeket, mintha ostromállapot lenne, hiszterizálva a lakosságot". E felcímek alatt két fotó látható: az egyiken a görög katolikus nővérek (a képaláírás szerint) "kezükben Krisztussal remélik, hogy lecsendesíthetik a szélsőségesek dühét", a másikon Remus Opris égnek emelt tekintettel "a gondviseléshez fohászkodik". Val Valciu, a lap tudósítója így kezdi cikkét: "A kormány tegnap Székelyudvarhelyen meggyőződhetett arról, hogy elvesztette az ellenőrzést a Hargita megyei helyzet fölött". A szerző szerint Opris azért utazott a városba, mert a helyi vezetők különböző ürügyekkel kitértek a Victoria palotával való párbeszéd elől. A lap beszámolója szélsőséges politikusnak állítja be Szász Jenő polgármestert, az őt támogató tanácsosokat, akik rögtönzött ülést tartottak beszámolója szerint a vitatott árvaházi épületben, és úgy tünteti fel, mintha a jelenleg is peres eljárás tárgyát képező épülettel kapcsolatban a bíróság már döntött volna. Egyetértőleg ismerteti az épületből májusban a helyiek által egyszer már kivezetett apácák nyilatkozatát, hogy ezúttal semmiképpen sem hagyják el az épületet, vállalnak minden szenvedést /a májusvégi esetről annak idején ugyancsak az Adevarul számolt be elsőként, hasonló beállításban a román lapok közül/. A tudósító szerint a polgármester "a helyi tanács közös lemondásának lehetőségével zsarolta" a kormány főtitkárát, aki kijelentette: "Az apácák akciója nem kapcsolódik látogatásunkhoz. Ők az épület birtokosai és mi nem diktálhatjuk nekik, mit csináljanak". A Remus Oprist elkísérő jogászok szerint az apácák rendelkeznek csak tulajdonosi okmánnyal és amíg a bíróság másként nem dönt, az épületben kifejthetik az adományozási okmánynak megfelelő tevékenységüket. A polgármester és Eckstein Kovács Péter szenátor, a városháza ügyvédje viszont totálisan elutasította ezt a megközelítést - írta az Adevarul. /MTI/
1997. december 9.
Az ügyről tájékoztató marosvásárhelyi Népújság a dec. 9-i számában ismertette Szász Jenő polgármester álláspontját, miszerint "megszervezett forgatókönyv szerint történik minden. Bukarestben már előre elkészítették." /Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./
1997. december 10.
A Szabadság tájékoztatott a székelyudvarhelyi ingatlan körül kialakult helyzet további fejleményeiről. Szász Jenő polgármester dec. 9-én reggel arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az épületet csendőrök vették körül. Remus Opris a kormány főtitkára nem fogadta el a helyi tanács javaslatát, amelyik - a miniszterelnökhöz hasonlóan - indítványozta, hogy mindenki hagyja el az épületet. Felszólította a székelyudvarhelyieket, hogy távozzanak, de "az ultimátum nem szólt az apácáknak is". Az RMDSZ vezetői megoldást keresve érintkezésbe léptek Ciorbeaval, és más politikai vezetőkkel, és felhívták a figyelmet a helyzetben rejlő politikai kockázatokra. A Remus Oprissal folytatott megbeszélések eredménytelenek maradtak. Az MTI-nek nyilatkozva Markó Béla kijelentette, nem tartja véletlennek, hogy éppen az oktatási törvényrendelet vitájának döntő szakasza és a Szövetségi Képviselők Tanácsa hét végi, a szövetség kormányzati részvételéről tárgyaló ülése előtt került sor a csereháti lépésekre. Szerinte a cél akár a koalíciós együttműködés megbontása, az RMDSZ-nek a kormánykoalícióból való kiválása lehet. Verestóy Attila szenátor kijelentette: az RMDSZ vezetőinek csak dec. 8-án jutott tudomására, hogy a kormányfőtitkár Cserehátra indult. Ciorbea miniszterelnök azt javasolta Oprisnak, hogy mindenki hagyja el az épületet és pecsételjék le. A kormányfőtitkár azt válaszolta: hiába próbálkozik ezzel a megoldással, úgy tűnik, hogy nem tudja megértetni az apácákkal a helyzetet - számolt be Verestóy szenátor. Eckstein-Kovács Péter, a székelyudvarhelyi önkormányzat ügyvédje "magánlaksértésnek" minősítette a történteket, ugyanis csak a kormány képviselői kértek és kaptak engedélyt az épületbe való belépésre, az apácák pedig nem. Sófalvi László székelyudvarhelyi alpolgármester elmondta, tegnap az apácarend és az Aris Industries Rt. képviselői írásban kérte a helyi bíróságot, hogy vonja vissza döntését, és távolíttassák el az épületet lezáró pecséteket. A bíróság helyt adott a kérésnek. A Szabadság tájékoztat, hogy lapzártáig a csendőrség és a rendőrség visszavonult, az apácák pedig megkezdték az otthon berendezését. /Csendőrök Csereháton. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./
1997. december 11.
A székelyudvarhelyi tanács dec. 9-én a lakosság kérésére úgy döntött, hogy nem mond le, noha korábban a tiltakozás ezen formáját helyezte kilátásba. A polgármesteri hivatal szóvivője cáfolta a kormányfőtitkár azon sajtónyilatkozatát, mely szerint Szász Jenő polgármester végül hozzájárult az apácarend beköltözéséhez a vitatott épületbe. Verestóy Attila szenátor Ciorbea miniszterelnökhöz fordult azzal kapcsolatban, hogy a kormány főtitkára Székelyudvarhelyen beavatkozott egy bírósági ügybe. A lap megemlíti, hogy Ion Diaconescu, a KDNPP elnöke banális vitának nevezte az ügyet, és kijelentette, hogy támogatja Remus Opris eljárását. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./
1997. december 11.
A székelyudvarhelyi városi önkormányzat dec. 11-i ülésén Szász Jenő polgármester ismertette az államfő hivatala által elküldött közleményt, amely tartalmazta Emil Constantinescu elnök véleményét, amelyet az államfő az RMDSZ vezetőivel szerdán folytatott megbeszélésén fejtett ki. A tanácsülésen elhatározták, hogy memorandumot küldenek az elnöknek, amelyben összegezik a történeteket és közbenjárását kérik a megfelelő megoldáshoz. A testület ezenkívül tervbe vette, hogy a jogi helyzet pontos leírásával részletesen tájékoztatja a román és a nemzetközi közvéleményt. Ezt az Internet útján is terjeszteni kívánják. Az önkormányzat meg kívánja hívni Basel polgármesterét, hogy tájékoztassa a tényekről, arról, hogy miért perelik a Basel Hilft szervezet finanszírozásával felhúzott épülettel kapcsolatos adományozási aktust. Komoróczy György, a városháza szóvivője közölte: az önkormányzati ülésen arról is határoztak, hogy beperelik Remus Opris kormányfőtitkárt a csereháti ügyben alkalmazott módszerei miatt. /MTI/
1997. december 11.
A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ dec. 11-én kiadott közleményében kéri Európa és a világ kormányait: szólítsák fel Románia felelős vezetőit a nemzetközi és kétoldalú szerződésekben vállalt kötelezettségei betartására, különösen a kisebbségi közösségek jogainak érvényesítésére. A szövetség emellett azt szeretné, hogy a megszólítottak vessék latba tekintélyüket a romániai magyarok lakta területeken jelentkező feszültségek csillapításáért. Az MVSZ elnöksége szerint az a tény, hogy két nappal ezelőtt karhatalmi erőket vonultattak fel Székelyudvarhelyen, a főként magyarok lakta város lakossága és önkormányzata ellen, azt bizonyítja, hogy Romániában a jogállam helyébe az állami erőszak lépett. Az MVSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a feszültség Székelyudvarhelyen a tetőfokára hágott. A helyhatóság vezetőinek "hetek óta tartó zaklatása és fenyegetése után" a nyílt erőszak bevetése ellenőrizhetetlen indulatokba csaphat át. A Magyarok Világszövetségének elnöksége szolidaritásáról biztosítja Székelyudvarhely lakosságát, önkormányzatát, valamint polgármesterét, Szász Jenőt. Amennyiben a városban válságosra fordulna és etnikai konfliktushoz vezetne a helyzet, a felelősség teljes mértékben Románia kormányát terheli - hangsúlyozzák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13-14., MTI/