Ifjúsági és szociális nevelőközpont építését tervezi a székelyudvarhelyi Csereháton a Szent György Lovagrend. A városi önkormányzattól ezer négyzetméternyi területet igényelt a római katolikus egyház berkeibe tartozó nemzetközi szervezet. Mivel szociális jellegű, karitatív, tevékenységről van szó, az önkormányzat a tervek szerint 49 évre, térítésmentesen adná bérbe a lovagrendnek az óhajtott területet. A szakbizottságok már korábban véleményezték a határozattervezetet, ellenben Borbáth István RMDSZ frakcióvezető javaslatára, a többségi RMDSZ frakció formai hiányosságokra hivatkozva döntött a halasztás mellett. Szerintük további szakbizottsági véleményezésekre van szükség, a frakcióvezető a szervezet romániai bejegyzési körülményeit is felülvizsgálná. Szász Jenő polgármester, illetve Romfeld Mária Magdolna, a prefektúra főtitkára szerint értelmetlen volt a halasztás mellett állást foglalni. /Szász Emese: Ifjúsági központ a Csereháton. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./

Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, az RMDSZ felelősségét firtatta a Sepsiszentgyörgyön történt magyarveréssel kapcsolatban. Az MPSZ követeli a kormánytól, a koalíció tagjaitól (tehát az RMDSZ-től is), intézkedjenek, hogy hasonló eset többé ne fordulhasson elő. Szász szerint nem kizárt, hogy ezek kitervelt dolgok, hogy a székelyföldi fiatalok ne érezhessék biztonságban maguk szülőföldjükön. Szász emlékeztetett: „Az RMDSZ azzal riogatott tavaly a választások előtt, hogy ha nem jut be a parlamentbe, akkor jönnek majd a magyarverések Romániában is. Az RMDSZ bejutott a parlamentbe, sőt, kormányon van, de még a prefektus is magyar.” „Kormányon vannak, mindenféleképp felelősséggel tartoznak”. /”Kormányon vannak, felelősséggel tartoznak”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Megrovásban részesült a székelyudvarhelyi Digital 3 Televízió. Csupán az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) által küldött megrovás szövege hangzott el a székelyudvarhelyi televízióban, Szász Jenő polgármester továbbra sem élhet a replika jogával a Digital 3 képernyőjén. „A televízió eddig egyetlen felszólítást kapott az audiovizuális tanácstól, pénteken érkezett meg a második, és ez teljes mértékben lezárja a történetet részünkről” – mondta Tóth Adél, a Digital 3 főszerkesztője. A Digital 3 Televízió április 15-ei műsorában elhangzott, hogy Székelyudvarhelyen azért épült kevés út, mert az útépítő vállalkozások számára kiutalt összeg húsz százalékát a polgármesternek kell visszaadni. Szász Jenő replikajogot kért a Digital 3 Televízióban, de nem kapta meg. A CNA megalapozottnak találta a polgármester beadványát, miszerint a műsor rombolta az emberi méltóságot, és nem tartotta be a sajtóetikát. Az első felszólítás szerint három napon belül kellett volna beolvasniuk Szász Jenő írásban eljuttatott replikáját a televízióban, de ez a mai napig nem történt meg. /Farkas Krisztina: Szász Jenő nem élhet a replika jogával. = Krónika (Kolozsvár), jún. 13./

Mostantól a határon túli magyarok is teljes jogú tagjai lehetnek a Fidesznek, döntötte el a párt június 11-én tartott kongresszusa. Az alapszabály módosítása eredményeképpen az léphet be a szövetségbe, aki magyar igazolvánnyal rendelkezik. A Fidesz-kongresszus mottója az volt: új kapukat nyitunk, és ezeket a kapukat meg akartuk nyitni a határon túli magyarok előtt, hogy ez is csökkentse azt a mélységes fájdalmat, amit december 5-e okozott nekik. Jó lenne, ha ezt a példát a többi párt is követné, bár most úgy látom, hogy az MSZP-nek és az SZDSZ-nek kicsit ke­vesebb lehetősége van arra, hogy a határon túli ma­gyarokat bekapcsolja mun­kájába – mondta Révész Máriusz, a Fidesz szóvivő­je. Erdélyben megoszlanak a vélemények a Fidesz elképzelése kapcsán, miszerint bárki magyar igazolvánnyal rendelkező határon túli magyar tagja lehet a tömörülésnek. Romániában ez csak a párton kívül állókra lenne érvényes, mivel román állampolgár nem lehet egyszerre két párt tagja. Az országban nem ritka viszont az olyan moldovai köztársaságbeli állampolgár, aki román pártban tevékenykedik, sőt parlamenti képviselő is, anélkül azonban, hogy tagja lenne valamely moldovai pártnak. A Magyar Polgári Szövetség elnöke, Szász Jenő üdvözölte a Fidesz lépését, amelyben a tömörülés határon átívelő nemzetegyesítési programjának kiteljesítését látja. Varga Attila, az RMDSZ parlamenti képviselője, az emberjogi és kisebbségi szakbizottság tagja, az elképzelésben nem lát többet egyszerű gesztusnál. (Duna TV) /Határon túliakat is befogadnak (Fidesz-tagság). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 14./

Amikor Kiss Kálmán előbújik marosvásárhelyi irodájából, mindig szolgál meglepetéssel. Egyszer, hogy kapcsolatot épített ki a magyarországi SZDSZ-szel, de kiderült, nem igaz. Azután, hogy formációja romániai Magyar Szabaddemokrata Pártból átalakult Romániai Székelyek Egyesületévé (RSZE). Annak ellenére, hogy dr. Csapó József irányításával már van Székely Nemzeti Tanács. Kiss Kálmán 2004-ben parlamenti képviseletre pályázott. Kijelentette: „Az egyesület függetleníteni szeretné a székelyeket a magyar kiskirályoktól.” Kiss Kálmán később átnyergelt a szélsőséges sovén-nacionalista Nagy-Románia Párt csatlósának. Corneliu Vadim Tudor vezér ölelő karokkal fogadta, kapóra jött, hogy Hajdu Győző mellett most már Kiss Kálmánnal is tudja bizonyítani, hogy ő nem soviniszta. Kiss Kálmán a parlamenti választások előtt két nappal, 2004. november 26-án a Romania Mare hetilapban Frunda György, a gyógyíthatatlan gazember címen nyílt levelet intézett a Nagy-Románia Párt elnökéhez, a következő tartalommal: Kiss Kálmán és a Magyar Polgári Szövetség (Szász Jenő) jelenléte a választási listákon csökkenti az RMDSZ esélyeit, hogy bejusson a parlamentbe, ezért Frunda György támadást intézett ellenük, ami összefüggésben áll az RDMSZ-nek azzal a törekvésével, hogy „elnemzetietlenítse” a székelyeket. Kiss Kálmán nem kapta meg a szükséges szavazatokat, a Nagy-Románia Párt is diszkréten megszabadult tőle. Most pedig május 31-én az Adevarul hasábjain tudósítás látott napvilágot: A székelyek a magyaroktól is független autonómiára törekednek. Kiss Kálmán és pártja a székely kaput választva címerének, autonóm formációvá kíván válni, a RSZE a kisebbségi törvény alapján részesedni akar az etnikai szervezeteknek kijáró pénzalapokból. Cserében Kiss Kálmán kilátásba helyezte, hogy létrehozza a Székelyföld Alapítványt és ennek könyvkiadóját a „székelyek nemzeti identitásának ápolására”. Tevékenységét kiterjeszti majd az Egyesület Államokban és Nyugat-Európában élő székelyekre is, hogy a kapcsolatok kiépítése után megalakuljon a Székelyek Világszövetsége. /Barabás István: Nagy-román székelyek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

Az RMDSZ-frakció távozása miatt eredménytelen volt Székelyudvarhelyen a Városi Tanács június 23-i ülése. Az RMDSZ-frakció azt követően vonult ki a gyűlésteremből, miután Szász Jenő polgármester javaslatára az ülésvezető elnök az egyik napirendi pont soron kívüli tárgyalását szorgalmazta. A polgármester a tanácsosok elvi beleegyezését kérte egy protokollum megfogalmazásához annak érdekében, hogy mielőbb megkezdődjön a Bányai János Műszaki Szakközépiskola udvarán tervezett sportkomplexum építése. Az Országos Befektetési Ügynökség (CNI) június 23-ig kérte az irat eljuttatását, ezért lett volna sürgős a kérdés soron kívüli tárgyalása, amit nem tartott törvényesen megalapozottnak Borbáth István, és távozásra szólította fel az általa elnökölt RMDSZ-frakciót. /Szász Emese: Botrányba fulladt önkormányzati ülés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 24./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Bihar megyei szervezete szerint a Szász Jenő vezette párt bénult állapotban található, ami nagyban Székelyudvarhely polgármesterének, és a nevével fémjelzett országos elnökségnek tulajdonítható –olvasható az MPSZ Bihar megyei szervezete közleményben. – A június 21-én Székelyudvarhelyen lezajlott bővített elnökség ülése után, a Bihar megyei szervezet vezetősége elhatárolja magát az említettek hibás hozzáállásától. /Bénult állapotban az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

„Ha valaki RMDSZ-rokon politikát akar folytatni, akkor ezt ne az MPSZ-en belül tegye. Csuzi Istvánnak felhívnám a figyelmét arra, hogy gyenge családtag az, aki a belső vitákat a szomszédjával beszéli meg” – fogalmazott június 30-án Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, arra utalva, hogy az MPSZ Bihar megyei szervezetének vezetői nemrég a sajtóban tették közzé az országos vezetőséget bíráló állásfoglalásukat. Szász szerint a nézeteltérés nem vezet az MPSZ szakadásához. Ugyanezen a napon Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján Csuzi István leszögezte: jól működő, aktív, nem pedig a puszta túlélésre berendezkedett MPSZ-re van szükség. Továbbra is sürgeti a rendkívüli kongresszus összehívását, amelyen szükséges lesz szabályzatmódosításra és a tisztújításra. /Balogh Levente, Farkas Krisztina: Szász RMDSZ-barátsággal vádolja a bihari MPSZ-t. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

Toró T. Tibor parlamenti képviselő kapcsolatot tart fenn a Magyar Polgári Szövetséggel, de nem tagja annak. Sok barátja, régi harcostársa az MPSZ-ben találta meg a helyét, összekötőnek tartja velük a közösen vallott értékrendet. Közös problémájuk, hogy jelenleg egysíkú, féllábú a politikai képviselet. Toró T. Tibor egy olyan plurális, egységes politikai képviseletben gondolkodik, amelyben létezik a belső demokrácia. A Reform Tömörülés a pluralizmusért harcolt egy évtizeden át. Az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán azonban a sokszínű politikai képviselet koncepciója és képviselői látványos vereséget szenvedtek. A 2004-es választási évben azonban beszűkült a Reform Mozgalom mozgástere. A reformos csapat többsége Szász Jenő vezetésével az önálló indulás mellett döntött, a Magyar Polgári Szövetség színeiben. Az RMDSZ vezetése azonban adminisztratív eszközökkel – a régi posztkommunista hatalom hathatós támogatásával – ezt megakadályozta. Jelenleg az RMDSZ vezetése az erdélyi magyar–magyar politikai párbeszédet megoldottnak tekinti azáltal, hogy nemlétezőnek tekinti ellenzékét. Az RMDSZ-ben is azok kerültek felül, akik a román posztkommunista elittel leginkább szót tudtak érteni. /Román Győző: Többpólusú politikai képviselet kell. Beszélgetés Toró T. Tibor parlamenti képviselővel= Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 5./

A háromszéki Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) arra kéri Szász Jenőt, a szervezet elnökét, álljon a sarkára, különben fenntartják a tavaly decemberi bizalom-megvonásukat – jelentette Gazda Zoltán a háromszéki MPSZ elnöke, aki szerint a napokban kialakult belső vita miatt Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke is hibás, aki támogatta a Bihar megyei szervezet „palotaforradalmát”. A bihari MPSZ szerint a szervezet bénult állapotban van. Ennek ellenére nem akarnak szakadást – nyilatkozott Csuzi István Bihar megyei elnökségi tag. A bihariak egy tisztújító kongresszus összehívását szorgalmazzák. A háromszéki MPSZ-esek testületileg tagjai lennének a Fidesznek – döntötte el július 5-én a szervezet vezetősége. /Borbély Tamás: Németh Zsoltot és Szász Jenőt hibáztatják a háromszéki MPSZ-esek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

Ötszáz, főként Bákó megyei árvízkárosult családnak nyújt azonnali segítséget a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet. Lehel László főigazgató kiemelte, a segélyt nem központi raktárakba adják le, hanem egyenesen a rászorulók kapják – átvételi elismervény ellenében. Jelen akciót a Külügyminisztérium 3 millió forinttal támogatta. A segélyszervezet felvállalta a korábban árvíz sújtotta Temes megyei Ótelek iskolájának, valamint óvodájának teljes rekonstrukcióját. Emellett pedig több millió forintos projektet, hosszú távú fejlesztési programok beindítását is tervezik, mely egyik elemeként különböző képzési modulokat indítanak a felújított iskolában. Az 1991 óta működő segélyszervezet képviselői, egy regionális székelyföldi iroda létrehozásának ötletét is felvetették székelyudvarhelyi tartózkodásuk során, Szász Jenő polgármester támogatásáról biztosította a jelenlévőket. /Szász Emese: Anyaországi gyorssegély árvízkárosultaknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./

,,Ha nem sikerül a romániai magyarság egypártrendszerét megváltoztatni, az autonómiának nincs esélye” – szögezte le Szilágyi Zsolt, az MPSZ választmányi elnöke a polgári alternatíva esélyeit firtató előadáson. Szász Jenő, az MPSZ elnöke kifejtette, a ’89 előtti Román Kommunista Párt szerepét vette át a magyarság körében az RMDSZ, de a helyzet hamisabb, mert látszatdemokráciában élve sokkal nehezebb felfedni ezt a diktatúrát. Szász Jenő megfogalmazta, erősödik a hite, hogy az RMDSZ-nek alternatívát kell építeni, a polgári értékrend köré. ,,Meg kell teremteni a választás szabadságát, meg kell szabadulni a korrupt vezetőktől, meg kell tisztítani a közéletet” – jelentette ki. Szilágyi Zsolt előadásában az RMDSZ tavalyi eljárását, amikor megakadályozta az MPSZ választásokon való indulását, Kádár János ’56-os szovjet intervenciót kérő eljárásához hasonlította. ,,Az RMDSZ a magyar–magyar konfliktust román kormányzati segédlettel rendezte le” – fejtette ki. /Farkas Réka: Pluralizmus – esély az autonómiára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./ Az RMDSZ-szel közösen állított listákon venne részt az őszi előrehozott választásokon a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), jelentette ki Szász Jenő A polgári alternatíva esélyei című beszélgetésen. Szilágyi Zsolt, az MPSZ választmányi elnöke úgy vélte, sem a távolmaradás, sem a román párt listáján való elindulás nemkívánatos alternatíva, így hát csak két lehetőségük maradt: vagy részt vesznek az előválasztásokon, és közös listát állítanak az RMDSZ-szel, vagy összegyűjtik a szükséges aláírásokat, és önállóan indulnak. Szilágyi szerint a magyar–magyar verseny lenne a garancia arra, hogy a közösség akarata érvényesül. „Bolsevik típusú pártegységre nincs szükség” – jelentette ki a politikus. /G. A.: Választásra készül a Magyar Polgári Szövetség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./

Július 19-én Tusnádfürdőn folytatódott a XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Régiók és autonómiák Európája – 2005 címmel tartott előadáson Michel Ebner, Dél-Tirol Európai Parlamenti (EP) képviselője. Megjegyezte: öt-hat évtizeddel ezelőtt a dél-tiroli kisebbség hasonlóan nehéz helyzetben volt, mint az erdélyi magyar közösség az 1990-es évek elején, ugyanis Olaszország ugyanolyan központosított állam volt, mint Románia az 1989-es eseményeket követően. Elisabeth Nauclér, a Finnországhoz tartozó Aland-szigetek adminisztrációs vezetője kifejtette: a tartományban élő svédek anyanyelvükön tanulnak, a finn csupán választható tantárgy az iskolákban. Mi több, a finnt idegen nyelvként oktatják. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az RMDSZ a román parlamentben nem hajlandó felvállalni és támogatni a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott autonómia-elképzelést. A politikus nehezményezte, hogy Hargita és Kovászna megyének sokkal kevesebb költségvetési pénzt utal vissza Bukarest, mint amennyit az itt élő adófizető polgárok eljuttatnak a fővárosba. A legtöbb résztvevő a Kisebbségi jogok és autonómia az EU-ban című előadásra gyűlt össze. Gál Kinga fideszes EP-képviselő kijelentette: az EU nem fogja megoldani az erdélyi magyarság kisebbségi kérdését. – Az Európai Uniónak nincs általánosan elfogadott normatívája a kisebbségvédelemre vonatkozóan – fogalmazott. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke úgy ítélte meg, hogy a romániai közigazgatásban nem tartják be a kisebbségekre vonatkozó jogszabályokat. Szerinte jelenleg egyetlen romániai politikai erő sem érdekelt a központosított állam felszámolásában. Szász Jenő, az MPSZ elnöke heves támadást intézett az RMDSZ ellen. A tavalyi helyhatósági és parlamenti választások kapcsán az MPSZ-t az aláírások meghamisításával vádolták, de „eddig ezt nem tudták bebizonyítani, ugyanis senkit sem büntettek meg, senkit sem ítéltek el”. /Kiss Olivér: /Gál Kinga: az Európai Unió nem fogja megoldani a kisebbségi kérdést. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./ Meglepetést váltott ki Ráduly, Róbert csíkszeredai polgármester, aki egy kalap alatt emlegette a székely nemzet elleni, magyar és román oldalról jövő „elnemzetlenítő” kísérleteket. Abból indult ki, hogy nem születtek meg azok a háttértanulmányok, amelyek az autonóm Székelyföld működtetéséhez kellenének. A székely öntudat hiányát szintén hátránynak tekintette, arra lenne szükség, hogy a gyermekek székely történelmet tanuljanak az iskolában. „Én a székely nemzethez tartozom, de magyar anyanyelvű vagyok, punktum” – jelentette ki. Álláspontjára némiképp magyarázatul szolgált, hogy közben a „hiányos történelmi ismereteire” hivatkozott. /Gazda Árpád: Autonómia Európában és Romániában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

Rendszeresebb, kiszámíthatóbb kapcsolatot kíván fenntartani egymással a jövőben a Fidesz és a RMDSZ, ügyelve a közös elvi alapokra a legfontosabb nemzetpolitikai kérdésekben – egyebek között erről beszélt egymással július 22-én Tusnádfürdőn a két szervezet elnöke, Orbán Viktor és Markó Béla. Az RMDSZ-nek sikerült kompromisszumra jutnia a Fidesszel, Markó és Tőkés álláspontja azonban továbbra is kibékíthetetlennek látszik. Orbán hangsúlyozta, nem Budapestről kell meghatározni, milyen legyen az erdélyi magyarság érdekét legjobban képviselő politika. Nemzetpolitikai kérdésekben azonban szükség van bizonyos közös elvi alapokra. „Mi azokkal a szervezetekkel tudunk a legszorosabban együttműködni, amelyek az autonómia kérdését legfontosabb törekvésüknek tartják” – mondta. A Fidesz támogatja az RMDSZ minden olyan törekvését, amely a romániai magyarok érdekeit sokkal jobban szolgáló regionális fejlesztési rendszer kialakítását szorgalmazza. A kettős állampolgárságról kifejtette: „A magunk eszközeivel kívánjuk szolgálni ezt a nemzetegyesítő célt”. Markó Béla úgy fogalmazott: a megbeszélésekből kiderült, hogy alapvető nemzetpolitikai kérdésekben egyetértettek. Markó elmondta: az RMDSZ céljának tekinti a különböző autonómiaformák megteremtését. Markó megállapította: az RMDSZ-nek nyitottan kell politizálnia, úgy, hogy mindenki beállhasson az általa képviselt közös ernyő alá. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke „egyszerű RMDSZ-tagként” szólt a hallgatósághoz. Tőkés bírálta, hogy jelenleg „a romániai magyar közképviselet terén az RMDSZ monopólium helyzetben van”. A Szociáldemokrata Pártra (SZDP) utalva elmondta: az erdélyi magyarságnak meg kell akadályoznia, hogy az RMDSZ a fejlődést gátló politikai erőkhöz csatlakozzon. Az EMNT elnöke szemrehányást tett Markónak, hogy szóba áll Ion Iliescuval, Adrian Nastasével és Viorel Hrebenciuckal, de nem tárgyal Szász Jenővel és vele. A püspök bírálta azt is, hogy az RMDSZ „kirekesztő politikát” folytat. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta: mivel az elmúlt években nem volt jelen a táborban, a meghívás elfogadását a szervezők tekintsék „a magyar–magyar párbeszéd folytatásának”. Megítélése szerint az erdélyi magyar közéleten belül a konzervatív és ultrakonzervatív, valamint a középjobb és a radikális jobboldal közti álláspontok ütköznek. Markó élesen bírálta a magyar kormány által pár hónappal ezelőtt meghirdetett Szülőföld programot, mivel még semmi kézzel fogható eredménye nincs az elképzelésnek. A hallgatóság kérdései kapcsán éles pengeváltás alakult ki Tőkés László és Markó Béla között. Előbbi szerint „az RMDSZ tisztségviselői úgy politizálnak, mint valami magyarul beszélő román politikusok”. Válaszként Markó Béla megkérdezte: hogyan kell viselkedjen a magyar politikus? Emlékeztetett, hogy a múlt század során „a román politika győztes volt, míg a magyar vesztes”. Ugyanakkor az SZDP-vel öt évvel ezelőtt kötött kormánykoalíciós megállapodásra hivatkozva Tőkés László megjegyezte: „képtelen vagyok közösködni azokkal, akik 1989-ben a temesvári barikád másik oldalán álltak”. /Kiss Olivér: Kiszámíthatóbb kapcsolatot kíván az RMDSZ és a Fidesz. Markó Béla és Tőkés László álláspontja kibékíthetetlennek tűnik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

Fokozott érdeklődés övezte Orbán Viktor Fidesz-elnök július 23-i tusnádfürdői beszédét, több mint 4 ezren, mások szerint 2-3 ezren jöttek el. A volt magyar miniszterelnök a XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján Magyarország jövője jövőre címen tartott előadást és a hallgatóság kérdésre válaszolt. Kifejtette: a kisebbségi jogoknak az Európai Unió jogrendszerének részévé kell lennie. Erre azért van szükség, mert egyre több kelet-európai országban találkozhatunk a magyar lakta vidékek feldarabolására tett kormányzati törekvéssel, illetve ezen régiók gazdasági ellehetetlenítésével. Orbán elmondta: gyökeres szemléletváltásra van szükség a Kárpát-medencei magyarság problémáival kapcsolatban. E közösség számára a határok által előidézett szétdaraboltság körülményei között is az európai integráció, a lebomló államhatárok, a szabad mozgás és a decentralizáció merőben új lehetőségeket kínál. Az anyaországnak sem úgy kell tekintenie a határon túli magyarságra, mint hátrányra, tehertételre, hanem úgy, mint befektetésre, közös gazdasági felemelkedést segítő tényezőre. A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) munkálataira feltétlenül szükség van. – Megengedhetetlen, hogy a jelenlegi magyar miniszterelnök annyi idő óta nem hívta össze a testületet – jegyezte meg a politikus, aki szerint a MÁÉRT-nak a világra kiterjedő reprezentatív fórummá kell átalakulnia. Véleménye szerint Magyarország jövőjét nem a Magyarországon élő 10 milliós, hanem a 15 milliós nemzet egésze határozza meg. Kiemelte: tavaly, december 5-én a kettős állampolgárságról tartott népszavazáson „nem Magyarország lakossága, hanem az ország kormánya mondott nemet”. Szerinte erős nemzettudatra van szükség, ugyanis ez a magyarság alapvető érdeke. – Sajnálatos módon ezt a hazai magyarok nem ismerik fel – fogalmazott Orbán. A nemzettudat erősítésében a határon túli magyarok erőforrást jelentenek a „belmagyarok” számára – hangsúlyozta. A Kárpát-medencei magyarság érdeke a kettős állampolgárság, ugyanis Románia sokkal később fog csatlakozni a szabad utazást biztosító úgynevezett schengeni övezethez. Egyértelműbben: a magyar és a román útlevél még hosszú ideig nem ugyanazt jelenti majd a nyugat-európai hatóságok és határőrök szemében – fogalmazott. Ugyanakkor hangsúlyozta a magyar igazolvány fontosságát is. – Ez lesz a Kárpát-medence legértékesebb dokumentuma, ugyanis olyan jogok tapadnak ehhez az irathoz, amelyek nem lesznek elérhetők a kettős állampolgársággal rendelkezők számára. Tapsvihart eredményezett az is, amikor Orbán elmondta: a kettős állampolgárság kérdése megoldódik, mihelyt Magyarországon a polgári erők kétharmados többséget szereznek az Országgyűlésben. – Jelen pillanatban titkos tárgyalások zajlanak Budapesten arról, hogy a kettős állampolgárság milyen európai normákba ütközik, illetve milyen EU-s jogszabályoknak felel meg. – Ebben a kérdésben a magyar kormánynak mindenféleképpen egyeztetnie kell a Kárpát-medencei magyarság szervezeteivel – mondta. A polgári kormány támogatni fogja az autonómiát az erdélyi magyarok számára. Az autonómia kérdése volt a központi témája annak a találkozónak is, amely július 23-án zajlott Orbán Viktor, illetve Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke között. A résztvevők sajtóértekezleten elmondták: arról beszéltek, miként lehetne előmozdítani a párbeszédet a romániai magyarságot képviselő szervezetek között, közös asztalhoz ülni például a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel is (RMDSZ) az autonómia kérdésének megoldására. Arra a kérdésre viszont, hogy személy szerint mit tehet a Tőkés–Markó kiegyezésre, Orbán csak annyit válaszolt: – Mi nem mondhatjuk meg egy püspöknek, hogy mit tegyen. Orbán ígéretet tett arra vonatkozóan is, hogy „amennyiben a jövő évi választásokat követően Magyarországot polgári kormány vezeti, Erdély számára is lesz Széchenyi terv”. Orbán emlékeztetett: a XX. században megjelent a modern baloldal Közép-Európában, aminek eredményeképpen Magyarország vonatkozásában egy új magatartás is kialakult. Ez pedig az, hogy amikor a baloldal erre időnként lehetőséget kapott, akkor rárontott a saját nemzetére. Így rontottak rá a sajátjaikra 1919-ben Kun Béláék, így rontottak rá a saját fajtájukra Rákosiék. Ugyanezt tették az ő modern kori kiadásukban 1956-ban azok, akik rárontottak a forradalomra. És nem ilyen harcias eszközökkel, de december 5. is egy kormányzati rárontás a saját nemzetünkre. Erre a baloldalra azonban szükség lesz a jövőben a nemzeti egység megteremtése szempontjából – hangsúlyozta a szónok, aki úgy vélte, hogy a magyarországi baloldalnak „nemzeti fordulatot” kell végrehajtania saját szemléletében. Orbán utóbbi kijelentésére reagált a Magyar Szocialista Párt. Nyakó István, az MSZP szóvivője kijelentette: Orbán Viktor nem méltó arra, hogy a nemzet érdekében szóljon. Érdemes emlékezni azokra a jobboldaliakra, akik Gömbös Gyula és Horthy Miklós kultuszát ápolják a mai magyar politikában. Ezek az erők rontottak rá december 5-ét megelőzően az erdélyi egységes magyar politikai érdekképviseletre. A magyar belpolitikát, jobboldali politikát exportálva, nemzeti tanácsok létrehozásával akarták megtörni a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. Ez a kísérletük azonban kudarcba fulladt, hála az erdélyi magyarság józanságának. /Kiss Olivér: Hangzatos Orbán kijelentések a XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. A volt magyar miniszterelnököt bírálja az MSZP. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

„Magyarország jövője jövőre a választások eredményein fordul meg” – mondattal kezdte előadását Orbán Viktor. Állítása szerint Magyarország jövője a tizenötmilliós magyar nemzetben van. Ehhez a nemzetegyesítéshez azonban szemléletváltás szükséges. Kifejtette, múlt év december 5-én nem Magyarország lakossága, hanem maga a magyar kormány mondott nemet a határon túli magyarságra. „Tette ezt annak ellenére, hogy ilyen esetben az alkotmány által megkövetelt és egyben erkölcsi kötelessége lett volna garanciát adni az otthoniaknak, hogy a kérdésére van olyan megoldás, mely tehernövelés nélkül biztosítja a kettős állampolgárságot” – jelentette ki a volt miniszterelnök. A nemzettudattal kapcsolatosan abban látja a bajt, hogy az anyaországi magyarok a saját nemzeti érdekeiket sem ismerik, ezért következhetett be, hogy amíg más országok feltűnés nélkül megoldották a kettős állampolgárság kérdését, e tekintetben Magyarország a legutolsók között van. A magyar külpolitikának célja kell legyen, mondta, hogy az új Európában az autonómia közösségi joggá váljon. Hangsúlyozta: az etnikai arányok megváltoztatására irányuló törekvések, a fizikai megfélemlítés, az igazságszolgáltatásnak magyarokkal szembeni elfogult működése és a gazdaságilag hátrányos megkülönböztetésre való törekvések mellett elfogadhatatlan, hogy a MÁÉRT összehívása egyre többet késik. „Széles körű nemzeti összefogást szorgalmazunk a kétoldali és az együttes kapcsolatépítésre” – mondta Tőkés László. Jelezte, elkezdődik egy Mikó Imre-terv kidolgozása, amely Erdély gazdasági fejlődésének stratégiáját tartalmazza majd, hasonlóan a Széchenyi-tervhez. Szász Jenő szerint, ha össze akarják fogni az autonómia-törekvéseket, szükség lesz egy autonómia-kódexre. „Szeretnénk, ha az erdélyi magyar közéletben megkezdődne a rendszerváltozás” – tette hozzá. Orbán Viktor felszólította a magyar kormányt, hogy folytasson tárgyalásokat a határon túli magyarság képviselőivel a kettős állampolgárságról. „A tábor lényege, hogy az értelmes párbeszéd és a jó szándék vezessen minket a politikában és életünkben” – köszönt el Németh Zsolt, az Országgyűlés külpolitikai bizottságának elnöke. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökének „Összetartozunk-e?” kérdésére hatalmas igennel válaszoltak a közönségből Dinu Zamfirescu, a Horia Rusu Alapítvány elnöke kifejtette, a román és magyar értelmiség közös törekvésének köszönhetően az elmúlt 15 év alatt lassan ugyan, de beindult egy szemléletváltás, amelynek köszönhetően a kisebbségi problémákat teljesen más szemszögből tárgyalják mint 15 évvel ezelőtt. /Véget ért XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Új Magyarország-képet vázolt fel Orbán Viktor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./

,,A tizenöt évvel ezelőtt elkezdődött román–magyar kapcsolatépítéstől eljutottunk a magyar–magyar kapcsolatok építésének kérdéséig” – mondotta nem kis öniróniával Tőkés László, az EMNT elnöke a Bálványosi Szabadegyetemen. Tőkés kifejtette, készül az összefogás, ,,legfontosabb sorskérdéseink tárgyában a valódi, az intézményes párbeszéd is megteremtődhet”. Tőkés kiemelte: jelenlegi formájában ellenzik a kisebbségi törvénytervezetet. Szász Jenő, az MPSZ elnöke azt emelte ki, magyar állami szerepvállalásra van szükség az autonómiáért vívott harcban és a gazdaságpolitikában egyaránt. Egy friss közvélemény-kutatás eredményét ismertette: a székelyföldi magyarság 78 százaléka fontosabbnak tartja az autonómiát, mint az EU-s csatlakozást. /Farkas Réka: Lesz-e erdélyi magyar–magyar párbeszéd? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./

A Bálványosi Nyári Szabadegyetemen hatezer résztvevőt regisztráltak, a zárónapon Orbán Viktor beszédét egy futballpályányi sereglet hallgatta. Orbán Viktor ,,tézisei” a papíralapú és az elektronikus sajtó révén a világ minden sarkába eljutnak. Orbán Viktornak és a bálványosi résztvevők meghatározó személyiségeinek köszönhetően párbeszéd kezdődött az RMDSZ és vele ellenséges viszonyban álló politikai testületek, csoportosulások és személyiségek között. Egy asztalhoz ült Tőkés László és Markó Béla. Sor került Orbán Viktor, Tőkés László, Szász Jenő közti egyeztető beszélgetésekre is. Mindez a sajtó nyilvánossága előtt zajlott, amely felvállalhatja a polgári és konzervatív keresztény értékeket valló pártok és csoportosulások nyitottságát a nemzeti érzelmű baloldal felé. Az idei rendezvény azért is jelentős előrelépés az eddigiekhez képest, mert lekoptak róla a rátelepített vagy vele párhuzamba állított ,,ellenrendezvények” és akciók. Ezek után megdöbbentő, hogy a Tusnádfürdőn elhangzott szavakat és nemzetegyesítő gondolatokat miként próbálták megváltoztatni. Volt, aki azt mondta: Orbán Viktor nem méltó, hogy a nemzet érdekében szóljon. Van, aki Orbán Viktort szavai visszavonására ösztökéli, mert úgymond Magyarország lakosságának felét nemzetietlennek nevezte. Valójában Orbán Viktor a nemzetellenességet nem a baloldal egészére, hanem ennek a jelenlegi vezetőire vonatkoztatta. /Sylvester Lajos: Politikai madárijesztés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség kifejtette, hogy összmagyar előválasztásokat kell sürgetni. Pártként kell felkínálni egy jobbközép értékeket hordozó alternatívát a posztkommunista RMDSZ-szel szemben. Szász Jenő nem zárkózna el a román pártokkal való együttműködéstől sem. Nem azt mondja, hogy román pártok színeiben induljanak, hanem konstruktív párbeszédet kell kezdeni a román politikai elit jobbik felével. Ezzel az RMDSZ-ből kikényszerítik a párbeszédet. /Bagoly Zsolt: Szász Jenő: építkezni kell, nem kritizálni! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 2./

Díszlovasok és a homoródalmási fúvószenekar felvonulásával vette kezdetét augusztus 13-án az Unitáriusok Egyetemes Találkozója a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn. Dr. Szabó Árpád erdélyi unitárius püspök beszéde után a meghívottak közül elsőként Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket. A magyarországi unitáriusok üdvözletét Elekes Botond főgondnok tolmácsolta. A magyar kormány részéről, a tavalyi évhez hasonlóan, Gulyás Kálmán, az egyházi kapcsolatok államtitkára köszöntötte a jelenlévőket. Az amerikai unitáriusok nevében Harold Babcock lelkész, a Testvéregyházközségi Tanács alelnöke üdvözölte a találkozó résztvevőit. A Homoródkeményfalván élő unitáriusoknak címeres zászlót adományoztak. A találkozó kulturális műsorral, szavalatokkal folytatódott, fellépett a székelyudvarhelyi Boróka néptáncegyüttes, valamint a székelykeresztúri unitárius egyházközség énekkara. Végül a legnagyobb székely, Orbán Balázs síremlékénél helyezték el az emlékezés koszorúit. /Szász Emese: Unitárius találkozó Szejkefürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./

Kizárta soraiból Csuzi István Bihar megyei és Sárközi Zoltán nagyváradi elnököt a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ). A döntés a szervezet augusztus 16-án Székelyudvarhelyen tartott bővített elnökségi ülésén, az érintettek távollétében született. A testület indoklása szerint a két partiumi tisztségviselő rossz fényt vetett a szervezetre, mivel többször bírálta a vezetőséget. Árus Zsolt, az MPSZ gazdasági alelnöke elmondta, Sárközi esetében az általa a szervezet belső levelezőlistáján megjelentetett bíráló levele vezetett a kizáráshoz. Ebben egyébként Sárközi azt írta, ő nem lépne ki az MPSZ-ből, „tessék engem kirúgni”. Csuzi István rendszeresen nyilatkozott a sajtónak az MPSZ belső ügyeiről, és ezzel rossz szolgálatot tett a szervezetnek” – tolmácsolta Árus a bővített elnökségi ülés résztvevőinek indoklását. Sárközi Zoltán kijelentette, nem lepte meg a távollétében hozott döntés, hiszen a Szász Jenő elnökkel ápolt viszonya régóta nem felhőtlen. Sárközi szerint az MPSZ-ben reális a szakadás veszélye. Szilágyi Zsolt, az MPSZ választmányi elnöke helyteleníti, és „politikai leszámolás-ízűnek” tartja két nagyváradi társa kizárását, főleg azért, mert az ítélet megszületése előtt meg sem hallgatták az érintetteket. Szilágyi elgondolkodik azon, hogy milyen formában folytatja a politizálást. „Az MPSZ-nek minél több, az autonómiáért küzdő politikust kellene soraiba fogadjon, és én azt reméltem, hogy ez egy demokratikus, befogadó szervezet. /Lukács János, Rostás Szabolcs: MPSZ: kizárt bihari vezetők. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

Fájdalmas, de szükségszerű megoldásnak tartja Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke Csuzi István Bihar megyei és Sárközi Zoltán nagyváradi elnök kizárását. „Legyen mindenki számára világos: aki vissza kívánja terelni az MPSZ-t az RMDSZ-be, annak nincs helye közöttünk” – hangsúlyozta Szász Jenő. Szerinte a válságot okozó emberek kizárásával gyógyulnak be a szövetség sebei. Az MPSZ elnöke leszögezte, Szilágyi Zsolt is felelős a konfliktusért. Szilágyi Zsolt választmányi elnök a két kizárt politikussal tartott sajtótájékoztatóján törvénytelennek nevezte az eljárást. /Rostás Szabolcs: „Az MPSZ létét veszélyeztették”. = Krónika (Kolozsvár), aug. 19./

Merre tart az MPSZ? Erre a kérdésre keresték a választ azok a kolozsvári újságírók, publicisták, akik augusztus 22-én a Transindex internetes portál által szervezett beszélgetésen vettek részt. A Magyar Polgári Szövetségen belül a partiumi vezetők kizárása után kialakult helyzetet elemezve Kelemen Attila, a Transindex főszerkesztője elmondta: meglátása szerint Szász Jenő MPSZ-elnök kegyvesztett lett a Fidesznél. Szerinte a háttérben alku született Szász eltávolítására. Debreceni Hajnal televíziós újságíró elmondta, az MPSZ-beli kizárások története emlékezteti az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán történtekre: akkor Tőkés Lászlót távolították el az RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségéből, és az ellenzék – javarészt mai MPSZ-esek – tiltakozott, diktatórikusnak nevezte a módszert. „Most ugyanazok a tiltakozók járnak el hasonlóan” – tette hozzá Debreceni Hajnal. Rostás-Péter István rádiós újságíró úgy vélte, Szász Jenőnek az volt a veszte, hogy nem volt képes kezelni a szórvány- és tömbmagyarság képviselői közti feszültségeket, amelyek egyébként az RMDSZ-ben is jelen vannak, de sokkal kevésbé láthatóan. „Szász Jenő végül nem integrálta, hanem dezintegrálta az RMDSZ ellenzékét” – szögezte le Kelemen Attila. /Merre tart az MPSZ? – kerekasztal a szervezet jövőjéről. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./

Jogilag semmisnek tekinti a Magyar Polgári Szövetségből (MPSZ) való múlt heti kizárását Sárközi Zoltán, aki továbbra is a szervezet nagyváradi elnökének tekinti magát. Kifejtette, az MPSZ alapszabálya értelmében bármely tag kizárása kizárólag a helyi szervezet közgyűlésének hatáskörébe tartozik. Sárközi fenntartja korábbi állítását, miszerint a székely–magyar ellentét fogalmát Szász Jenő vezette be az erdélyi magyar köztudatba. /R. Sz.: Sárközi elnöknek tekinti magát. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./

Augusztus 26-án Traian Basescu román államfő váratlanul megjelent Székelyudvarhelyen, hogy megtekintse a károkat az árvíz sújtotta székelyföldi városban és környékén. Az elnök helikopteren érkezett a városba, majd Verestóy Attila székelyudvarhelyi szenátor és Szász Jenő polgármester társaságában továbbutazott a környező falvakba, ahol a legnagyobb pusztítást végezte az áradás. Meglátogatta Farkaslakát, ahol több mint másfél órát időzött. Basescu elmondta: Románia minden egyes árvíz sújtotta körzetét egyenrangúan kell segíteni, mindenütt a kár mértékének megfelelően kell támogatni a lakosságot. /Basescu felkereste Székelyudvarhelyt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./

Elszántan dolgoznak Udvarhelyszéken az árvízkárok felszámolásán. Nem lehet tétlenkedő embert látni, mindenki csinál valamit, szomszédain, ismerősein is segít. Nyikómalomfalván száznyolcvanöt gazdaságot öntött el a víz, a károsultakat, akik nem tudtak visszatérni házaikba, a rokonok, barátok, ismerősök fogadták be. A környező falvakból, de távolabbi településekről, Székelyudvarhelyről is jönnek ismerősök és ismeretlenek, segítenek a takarításban, a helyreállításban. Magyarországról érkezett tartálykocsi ivóvízzel. Büszke vagyok az udvarhelyi, udvarhelyszéki emberekre – mondta Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere –, büszke vagyok arra, hogy mindenki kivette részét az áradás következményeinek felszámolásából. /Sarány István: Lelkierőre van szükségünk ahhoz, hogy túléljük ezt a csapást. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 1./

„A Magyar Polgári Szövetségen belüli konfliktus úgy lenne a legegyszerűbben megoldható, ha Szász Jenő elnök és köre lemondana. Így gyorsan össze lehetne hívni a rendkívüli kongresszust, ahol új vezetést választhatnánk, hogy a hanyatlóban lévő szövetséget megerősítsük. Lemondásuk nemes gesztus is lehetne az erdélyi jobboldal megújulásáért” – jelentette ki Nagyváradon Csuzi István, az MPSZ Bihar megyei elnöke. Szász Jenő a Krónikától értesült a Nagyváradon elhangzottakról, azt kicsinyes politikai fellépésként értékelte. „Csuzi István és Sárközi Zoltán az MPSZ életében már a múlté” – tette hozzá Szász. /Balogh Levente, D. Balázs Ildikó: Szász lemondását követeli a bihari vezetés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

Folyik a vita Erdélyben – írta a Népszabadság – , hogy kinek állhatott érdekében a kémbotrány kiszivárogtatása. Egyesek úgy látják, hogy az egész botrányt a budapesti kormánykoalíció egyik vagy másik pártja robbantotta ki, de talán inkább a szocialisták, és a fő célpont éppen az RMDSZ és Markó Béla elnök, aki az utóbbi hónapokban túl közeli kapcsolatba került a Fidesszel, több alkalommal is nyilvánosan és határozottan bírálva a magyar kormányt. Mások szerint az egész a Fidesznek állhatott érdekében. Bosszúként amiatt, hogy annak idején – szerintük – Szatmári Tibor segítségével szivárogtak ki Budapestről azok a dokumentumok, amelyekkel a nagyváradi Erdélyi Riport hetilap a bíróság előtt is bizonyítani tudta: Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester több mint negyvenmillió forintot számolt el egy olyan – államosított, így elidegeníthetetlen – ingatlannak a vezetése alatt álló alapítvány általi megvásárlására, amelyik ingatlan a szakértők szerint legfeljebb nyolcmilliót ért. Mindenki egyetért abban, hogy a Szatmári-ügy hátterében magyar belpolitikai okok állnak. Az elmúlt napokban Bukarestben magyarellenes támadások sora indult egyes lapokban. Most kerül a plénum elé az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvénytervezet, amelyet a szakbizottságokban rengeteg bírálat ért. /Szalontai Sándor: Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

Szeptember második felében kezdi meg a pártként való bejegyzéshez szükséges aláírásgyűjtést a Magyar Polgári Szövetség. A szervezet háromszéki elnöke, Gazda Zoltán elmondta, szeptember 7-én tartották a székek közötti egyeztető ülést, és elosztották, melyik régiónak hány támogató a­lá­írást kell összesítenie. A háromszékiek igyekeznek kivenni részüket a munkából, Sepsiszéken 4500, Kézdi­széken 2000, Erdővidéken 1500, Orbaiszé­ken pedig 1000 aláírást szándékoznak gyűjteni. Háromszék vállalta Brassó megyét is, itt 800 aláírás összesítését ígérték. Akik ellátják kézjegyükkel a listát, azok az új párt támogatói lesznek, tagokká csak a bejegyzést követően válhatnak – pontosított Gazda. Az udvar­helyszéki árvíz miatt egyelőre bizonytalan ideig elhalasztották az MPSZ szeptember közepére tervezett kongresszusát. Gazda Zoltán kifejtette: szándékukban áll sepsiszentgyörgyi találkozóra hívni Szász Jenő elnököt és Szilágyi Zsolt választmányi elnököt, megpróbálják feloldani a két vezető között kialakult konfliktust. /(-kas): Kezdik az aláírásgyűjtést. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./

Nem tartja igazságosnak Szász Jenő polgármester a Hargita megyei sürgősségi helyzeteket kezelő bizottság döntését az árvízkárokat illetően, mert a kormánysegélyből méltatlanul kevés pénz jutott Székelyudvarhelynek. 123 milliárd lej elsősorban az áradások által megrongált infrastruktúra helyreállítására és felújítására érkezett a kormánytól. A polgármester szerint olyan települések is kaptak támogatást, melyeket nem érintett az áradás. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./