Az RMDSZ-nek az Európai Néppártból (EPP) való kizárását kezdeményezi Markus Ferber, az Európai Parlament néppárti frakcióvezetője, amiért a szövetség nyíltan szembeszállt Monica Macovei-jel, akit Brüsszel a román igazságügyi reform motorjának tart, és amiért Traian Basescu leváltását támogatja. Mind az RMDSZ, mind a Demokrata Párt (PD) az EPP tagja, ennek ellenére a román államfő felfüggesztésének ügyében a barikád két különböző oldalán helyezkednek el. Toró T. Tibor képviselő szerint Markus Ferber kijelentése mögött a demokraták lényegesen erősebb lobbija húzódik meg. A PD nagy párt, több EP-képviselője van, és valószínűleg még több képviselőt küld majd az Európai Parlamentbe, ezért a Néppárt számára vélhetően fontosabb, mint az RMDSZ. Toró T. Tibor szerint az RMDSZ vezetősége hibázott, amikor egyértelműen állást foglalt a felfüggesztés kérdésében, amely megosztja a román politikát. Az RMDSZ részesévé vált ennek a politikai küzdelemnek, amelybe megpróbálja belerángatni a teljes magyar közösséget, ez nem szerencsés. Toró akkor is ezt mondta, amikor Markó Béla egyértelműen a Basescu-ellenes koalíció pártjára állt, és akkor is, amikor Szász Jenő pro-Basescu kampányt hirdetett meg. A képviselő csúsztatásnak tartja, amikor az RMDSZ egyes vezetői magyarellenes kirohanásokról beszélnek. Toró a legtisztességesebbnek azt tartaná, ha minden köztisztviselő elmondaná saját érveit, de hozzátenné, hogy a választópolgárok szavazzanak saját lelkiismeretük szerint. /Székely Kriszta: Hibázott az RMDSZ, mert elkötelezte magát. Beszélgetés Toró T. Tibor Temes megyei képviselővel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

Jogerős ítéletet hozott május 15-én a csíkszeredai törvényszék a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Székelyudvarhelyen a választásokon való indulásával kapcsolatos perben, elutasítva a szervezet fellebbezését. Az MPSZ még januárban próbálta bírósági úton megsemmisíttetni a körzeti választási iroda azon döntését, amellyel kizárták a szövetséget a február 4-ére kitűzött időközi helyhatósági választásokról, arra hivatkozva, hogy nem rendelkezik 25 ezer támogató aláírással. A törvényszék akkor felfüggesztette az ügy tárgyalását, és alkotmányossági vizsgálatot kért az ügyben. Az Alkotmánybíróság április elején hozott ítéletet, amelyben kimondta: nem sérti az alkotmányt a választási törvény támogatói aláírásokra vonatkozó kitétele. A mostani csíkszeredai ítélet nyomán a körzeti választási iroda az MPSZ-t kizáró határozata érvényben marad. Az RMDSZ-t korábban a választással kapcsolatos perekben képviselő ügyvéd, Bíró Enikő szerint az MPSZ nem indulhat Székelyudvarhelyen június 3-án az önkormányzati választáson. Szász Jenő, az MPSZ elnöke viszont úgy ítéli meg, hogy számukra kedvező a döntés. /Kovács Csaba: Zöld út a választásnak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./

Az történt, amit vártam, kommentálta a voks eredményét Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester. Az MPSZ-elnök elmondta: Udvarhelyen a szavazók 78,5%-a voksolt nemmel, ami példája a helyiek demokrácia mellett való elkötelezettségének. “Győztünk, az RMDSZ nagyot bukott” – sommázott Szász, aki szerint a bizalmatlansági voks akár arra is feljogosíthatja a választókat, hogy felszólítsák képviselőiket: mondjanak le, azt a néhány honatyát – Sógor Csabát, Toró T. Tibort, Eckstein-Kovács Pétert – kivéve, akik Basescu mellett tették le a garast. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

„Mind a népszavazás részvételi számait, mind az államelnök maradására adott voksok számát figyelembe véve csúfosan megbukott az RMDSZ – nyilatkozta Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke. – Egy szakadék fele tartó buszra akarták ismét felültetni a magyar közösséget, szerencsére most sikertelenül. ” Szerinte a népszavazás után erkölcsi kötelességük lemondani mindazoknak a képviselőknek, szenátoroknak, akik az államelnök felfüggesztésére szavaztak. „Az MPSZ számára egyértelműen siker volt a népszavazás, és remélem, a magyar közösségen belüli tisztulási folyamat kezdetét is jelenti” – mondta Szász. /Kovács Csaba: Szász: megbukott az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

Nincs pénz a Tamási Áron Gimnázium teljes körű tatarozására. Ipari alpinisták verték le a meglazult vakolatot a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium homlokzatáról, így próbálva elejét venni a baleseteknek. „A város legszebb épülete a város szégyene lesz” – kesereg Laczkó György igazgató. A három év híján százéves épületet 2004-ben kapta vissza a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye. Akkor megyei első volt a gimnázium a világbanki kölcsönből felújítandó iskolaépületek listáján. A visszaszolgáltatással azonban elesett ettől a lehetőségtől, és sem a helyi önkormányzattól, sem a minisztériumtól nem kaphatnak pénzt a felújításra. A tatarozási munkálatokat az egyháznak kellene állnia. Azonban a római katolikus egyház nem tudja ezt fedezni. Lehetséges anyagi forrást jelenthetne számukra az 2006/1884-es kormányhatározat. „Az állam 50 évig használta, lelakta az épületeket, tehát a felújítás költségeit is állnia kell. Ehhez azonban hosszú távú bérleti szerződést kell kötnie az egyháznak, a tanfelügyelőségnek és a városnak, és akkor a központi költségvetésből igényelhető pénz a felújításra” – állította Szász Jenő polgármester. A Katolikus Státus azonban ezt újabb államosításként értékeli, és elutasítja a hosszú távú bérleti szerződéseket. A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye a csíkszeredai Márton Áron, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes, valamint a marosvásárhelyi Unirea, a valamikori II. Rákóczi Ferenc Katolikus Gimnázium épületét is visszakapta. Csíkszereda önkormányzata évi 150 ezer lejt fizet bérként, az új díjszabások szerint viszont 890 ezer lejt kellene fizetnie. Kézdivásárhelyen a visszaszolgáltatás előtt sikerült világbanki kölcsönből felújítani a Nagy Mózes Gimnázium épületét, ezért ott eddig nem fizetett bért az önkormányzat. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal tavalyig pereskedett az Unirea épületének tulajdonjogáért, ezért nem fizetett bért. A katolikus egyház pert nyert, és az idéntől itt is bért fizet a város az épületért. /K. Cs. : Omladozik az iskola. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

A táblabíróság felfüggesztette a székelyudvarhelyi választás időpontjáról /június 3./ szóló kormányhatározatot, továbbá az RMDSZ-t sem fogadta el érdekelt félként, elutasítva belépését a perbe. Emiatt leghamarabb csak a 2008-as helyhatósági választásokkor lesz önkormányzata Székelyudvarhelynek. Szász Jenő polgármester, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke győzelemként értékelte a táblabíróság ítéletét. Sajnálattal vette tudomásul a táblabíróság döntését Sófalvi László, az udvarhelyszéki RMDSZ ügyvezető elnöke. Az egyenlő létszámú RMDSZ és polgári frakció között kialakult, a döntéshozatalt ellehetetlenítő patthelyzet miatt gyakorlatilag 2005 decembere óta nincs önkormányzata Székelyudvarhelynek, törvényesen azonban csak 2006 júniusában oszlott fel a testület. /Kovács Csaba: Választás csak jövőre. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

Az RMDSZ mondjon le mindenféle autonómiatámogatásról, a népszavazás eredményei azt tükrözik, hogy a romániai magyarság nem mozgósítható ilyen céllal, nem radikalizálható, sokkal fontosabbnak tartja a korrupcióellenes küzdelmet –mondta Traian Basescu államfő május 28-án a Cotroceni-palotában az RMDSZ vezetőivel folytatott tárgyaláson, állította az ott jelen levő Márton Árpád képviselő. Elmondása szerint felvetették, hogy Szász Jenő, az MPSZ elnöke szintén az autonómiáiért harcol, de Basescu kifejtette, hogy ugyanezt világosan megfogalmazta Szász Jenőnek is tavalyi udvarhelyi látogatásán. Elmondta, ugyanannyi autonómiája lesz Székelyföldnek, mint Caracalnak. Márton Árpádnak meggyőződése, Traian Basescu csak azért támogatná az MPSZ-t, hogy megakadályozza az RMDSZ parlamenti bejutását, és elérje, hogy képviselet nélkül maradjon a romániai magyarság. /Farkas Réka: Basescu az autonómia ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 2./

Verestóy Attila szenátor szerint az RMDSZ-nek tárgyalnia kell a többi magyar szervezettel. „Ellenkező esetben parlamenti képviselet nélkül maradhat a közösség, mások fognak dönteni a sorsunkról” – figyelmeztetett a politikus. Az egyházakat, munkáltatói szervezeteket és a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT) nevesítette lehetséges tárgyalópartnerként. „Akár a Magyar Polgári Szövetséggel (MPSZ) is tárgyalni kell, amennyiben lesz a szervezetben tisztújítás, hogy hiteles, a közbizalmat megszerző vezetőkkel tudjunk tárgyalóasztalhoz ülni” – tette hozzá. „Az MPSZ a hiányos elnökséggel is jól működik” – jelentette ki Szász Jenő MPSZ-elnök, akit meglepett a Verestóy kijelentése, eddig ugyanis Verestóy soha nem kívánt tárgyalni az MPSZ-szel. „Megnyugtathatom a szenátor urat: legkésőbb július végére összegyűjtjük a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzéséhez szükséges aláírásokat, ez most az MPSZ egyetlen feladata. Az MPP alakuló kongresszusán lesz tisztújítás, és lesz tárgyalópartnere az RMDSZ-nek, feltéve persze, hogy érdemben akarnak tárgyalni, és nem a népszavazás kudarcát akarják elkendőzni. ” Szász véleménye szerint csak egy másik független politikai szervezet léte kényszerítheti ki az elitváltást az RMDSZ-ben. „Az SZNT nem kapott semmilyen tárgyalási felkérést az RMDSZ-től. Ha valóban együttműködést akarnak, nem zárkózunk el: támogathatják az autonómia-népszavazásunkat” – mondta Fodor Imre, az SZNT elnöke. Június 2-án Székelyudvarhelyen ülésezett az SZNT Állandó Bizottsága (ÁB), ennek tagjai kétkedve fogadták Verestóy kijelentését. „A szenátor úr korábban csalásnak nevezte az autonómia-népszavazást. Most higgyük el neki, hogy mégis együttműködne velünk?” – jegyezte meg Benkő Emőke, Bardóc-Miklósvárszék képviselője. “Az RMDSZ csak akkor akar partner lenni, ha veszít. Az ősszel minden együttműködési kísérletünk kudarcba fulladt, elzárkóztak a közös európai parlamenti képviselet létrehozásától. Ennek ellenére sem zárkózunk el az együttműködéstől, meg is tehetik az első jobbító lépést: ne indítsák az EP-képviselői listájukat, támogassák Tőkés Lászlót, az erdélyi magyarok képviselőjét, akinek kétszer akkora esélye van a bejutásra, mint az RMDSZ-nek” – mondta Tulit Attila háromszéki ÁB-tag. /K. Cs. : Párbeszéd feltételekkel. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

Vizsgálódni kezdett a Korrupcióellenes Ügyészség Verestóy Attila sógora, Ferenczy Károly kétes ügyletei után – adta hírül az Evenimentul Zilei bukaresti lap. Az újság egyik áprilisi számában jelezte, hogy a szenátor rokona 2001-ben 135 millió lejért vásárolta meg a műemlék épületként besorolt székelyudvarhelyi kúriát az Agroprodcom Rt. állami cégtől. Néhány hónap múlva ugyanaz a cég eladott Ferenczynek hat hektár földet több építménnyel, egy tavat és egy gyümölcsöskertet, összesen 25 000 euróért. Ezt a szerződést megtámadta az udvarhelyi városháza, mert a hathektáros telket saját vagyonának tekintette. Szász Jenő polgármester abszurdnak tartja az eladási árat, Udvarhelyen egy négyzetméter terület ára 20–150 euró. A polgármester szerint Ferenczy egy garzonlakás áráért kapta meg a telket. Az ügyészség megerősítette ezt, elkezdte a nyomozást. /Bajban a sógor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésével kapcsolatban túlzottak voltak az esetleges személycserékhez fűzött remények. Igaz hogy Eckstein-Kovács Péter több vezető visszalépését követelte, de ezzel az RMDSZ-en belül általánosan elfogadott, tudatos ellenzéképítés-koreográfiába próbált beilleszkedni. A szabadelvűek bírálata betöltötte eredeti szerepét, a közvélemény az eddiginél erőteljesebb belső ellenzéket vélhet felfedezni, ami az RMDSZ megítélésének használ. A kisebbségi közösségek szervezeteiben fokozottabb a megkövesedés veszélye, mint a többségi pártban. Ezzel az RMDSZ nem tud mit kezdeni, írta a lap, hozzátéve, akárcsak ellenzéke, amely képtelen leváltani a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) élén álló Szász Jenőt, „de a közéleti szerepvállalásban alaposan megkopott, sok tekintetben anakronisztikussá vált Tőkés Lászlóval szemben sem sikerült új vezéregyéniséget felmutatniuk. ” Az RMDSZ-ben vitát kell folytatni a belső megújulásról. Ezen az úton az első lépést jelenthetné a Tőkés László független európai parlamenti képviselő-jelölttel való kiegyezés. Az RMDSZ vezetőségének, de főleg a Kelemen Hunor ügyvezető elnök által képviselt „új hullámnak” el kellene gondolkodnia azon, hogy mit kezd a romániai magyar közösséget megillető román állami támogatással, amelynek részrehajló, sokszor politikai szempontok alapján történő elosztásával folyamatos támadási felületet biztosít ellenfeleinek. /Borbély Tamás: A nehezebbik úton. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) július közepéig összegyűjti a Magyar Polgári Párt bejegyeztetéséhez szükséges támogató aláírásokat. Az MPSZ bővített vezetősége május 11-én eldöntötte, amennyiben július közepéig nem gyűl össze a szükséges számú aláírás, a vezetőség, Szász Jenő elnökkel az élen, lemond. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke kijelentette, nemcsak Bukarestből hiányoznak aláírások, hanem további öt megyéből, de az utóbbi hetekben történt mozgósítás során bebizonyosodott, hogy össze lehet gyűjteni a hiányzó szavazatokat. Az MPSZ 2005. november közepén kezdte meg az aláírásgyűjtést az alakulat pártként való bejegyeztetése érdekében. /Bizakodó az MPSZ. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

A marosvásárhelyi színház épületében körülbelül 300-an gyűltek össze az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Magyar Polgári Egyesület (MPE), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) felhívására. A szervezők azt remélték, hogy ez alkalom „elindítója és példája lesz a nemzeti összefogásnak és a közérdekű megoldás-keresésnek”. Ez nem történt meg, ugyanis a rendezvénnyel egyidőben temették Sepsiszentgyörgyön Domokos Gézát, az RMDSZ alapítóját, így Marosvásárhelyre az RMDSZ vezetősége részéről senki nem jött el. Azonban ha történetesen nem egyidőben kerül sor a két eseményre, az RMDSZ vezetői akkor is távol maradnak a fórumtól, mivel a szövetség nem vette fel a kapcsolatot. Tőkés László püspök hangsúlyozta: nyitott a tárgyalásra, de egyelőre csak a médián keresztül érkező, közvetett üzengetések alapján értesült arról, hogy az RMDSZ egyeztetne vele az őszi európai parlamenti választásokról. Szász Jenő MPSZ-elnök nem tartja szükségesnek a párbeszédet. Maga a püspök bizakodó: „koncepciózus riogatásnak” nevezte azokat a vélekedéseket, miszerint sem az RMDSZ, sem ő nem jut be az EP-be. Szerinte ezzel az érvvel akarják elrettenteni az ő szavazóit attól, hogy rá voksoljanak. Ugyanakkor nem zárta ki a párbeszéd lehetőségét. Tőkés László kijelentette: nem önmagával az RMDSZ-szel van a baj, hanem annak csúcsvezetőségével. Tőkés László méltatta Domokos Géza közéleti szerepét: az elhunyt érdemei megkérdőjelezhetetlenek elsősorban a Kriterion igazgatójaként kifejtett tevékenységéért. Tőkés javaslatára a résztvevők egy perc néma csenddel adóztak az író-politikus emlékének. /Borbély Tamás: Tőkés László nyitott a párbeszédre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ „Valójában nem az ellenzéki szerepkörben szeretnénk eljárni, hanem integráló, egyesítő szándékkel, pártokon felüli töltettel, hiszen az EMNT-nek és az SZNT-nek is nagyon sok az RMDSZ-es tagja, s a jelenlegi helyzetben, különös tekintettel az EP-képviseletre, nem volna megoldás egy ellenzéki taktika vagy beállítottságnak a folytatása, illetve felvétele, hanem minél szélesebb körű összefogást kellene megteremteni” – hangsúlyozta Tőkés László a püspök. /Szilágyi: támogassák Tőkést. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./ Tőkés László kijelentette: hajlandó tárgyalni Markó Bélával az EP-választásokról, de a szövetség vezetősége mindeddig nem kereste meg őt hivatalosan. „Fel kell ráznunk közösségünket a ránk kényszerített letargiából. Autonómiát kell biztosítani a Székelyföldnek, és az önrendelkezés kivitelezésének egyik alapfeltétele, hogy hiteles európai parlamenti képviselőnk legyen” – jelentette ki Andrássy Árpád, a rendezvény házigazdája. A rendezvényen Tőkés László bejelentette, belső átvilágítást indít az általa vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerületben, miután nemrég a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) olyan dokumentumot bocsátott a rendelkezésére, melyekből kiderült: két lelkésztársa együttműködött a politikai rendőrséggel. A püspök közölte, a KREK közgyűlése által elrendelt belső lusztráció annál is indokoltabb, hogy a két lelkipásztor az 1989-es rendszerváltás után is folytatta besúgói tevékenységét, „belülről mérgezve” az egyházkerületet. Újságírói kérdésre Tőkés László elmondta: egyelőre nem tudja nyilvánosságra hozni a két lelkész nevét, mivel csak fedőnevük ismert. A marosvásárhelyi fórum keretében bemutatták az EMNT tevékenységéről szóló sorozat frissen megjelent harmadik kötetét. Míg az első kötet Tőkés László 1993-94 közötti tevékenységét, felszólalásait, a második az EMNT megalakulásának körülményeit, a harmadik kötet a párbeszéd és az összefogás körüli harc dokumentumait foglalja magában. /Antal Erika: Ki megy Brüsszelbe? = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./ Makkay József, a MÚRE alelnöke szerint az „egypártrendszer megalázza a kívülállókat”, „a magyarság körében nagy az elégedetlenség”, súlyos válságban van a magyar közélet. A sajtó sem „nemzeti közösségünk reális problémáival foglalkozik”. Egyebek között kijelentette „az írott sajtó 10 %-ban sem független az RMDSZ-től”, aki meg „függetleníti magát”, az előtt „a közéleti pénzek csapja elzárva”. /Mózes Edith: Közéleti fórum a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 2./

Július második felére sikerül összegyűjteni a Magyar Polgári Párt bejegyzéséhez szükséges aláírásokat – nyilatkozta Gazda Zoltán. A törvény által megszabott 25 000 támogató kézjegy összegyűlt, de a területi elosztás nem volt megfelelő, Bukarestben és a román megyékben nem sikerült összesíteni a 700–700 aláírást, és Temes megyében sem volt teljes a lista. A júniusra tervezett akció során egy-egy székely szervezet vállalta fel a román megyéket. Szász Jenő elnök módosította, két héttel ezelőtt a Gandul című román napilapnak adott nyilatkozatát, ő megszervezte az aláírásgyűjtést, így a területi elnököknek kell lemondaniuk, ha nem gyűjtik össze a szükséges aláírásokat. /Farkas Réka: Szász Jenő nem mond le. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./

Basescu államfő kicsinyes és bosszúálló, nem akarja megbocsátani a 322 képviselőnek, hogy a felfüggesztésére szavazott. Ismét oligarchákat, maffiákat és maffiózókat emlegetett, pocskondiázta a kormányt és a miniszterelnököt. Mózes Edith, a Népújság munkatársa örül, hogy az RMDSZ által szorgalmazott módon szavazott, vagyis Basescu ellen, így neki nincs szégyellnivalója, azokkal ellentétben, akik haszonlesők módjára mindig a „győztesre” voksolnak, mert az elvekkel hadilábon állnak. Most szégyellhetik magukat Szász Jenőtől Gazda Zoltánig azok, „akik a magyar szavazókat megosztva, Traian Basescu köpönyege alatt véltek maguknak tartós menedéket lelni. S ebben az ügyben az RMDSZ-en belüli Basescu-pártiakról sem feledkezhetünk meg, hiszen éppen ezek kétszínű magatartása miatt volt olyan felemás vagy inkább semmilyen a kampány, amiért aztán – jellembajnokokként – újra csak Markó Bélán verték el a port. ” – kelt Markó védelmére a lap munkatársa. Azok a „független” és „kritikus” szemleírók, akik a Szász Jenő meg Gazda Zoltán szája íze szerint ostorozták Markó Bélát, nem látják be tévedésüket. Már csak a legostobábbak emlegetik fel vádként az RMDSZ-szel szemben, hogy nem Traian Basescu mellett tette le a voksát. /Mózes Edith: Megnyugodtam. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./

Közös elvekről, célokról, az őszi európarlamenti választásokon való részvételről kíván tárgyalni Markó Béla Tőkés Lászlóval. Az RMDSZ olyan alkut szeretne kötni, amely a lehető legkisebb presztízsveszteséggel járna. Tőkés László komolyan gondolja a brüsszeli mandátumot. Az RMDSZ-nek tehát mindenképpen osztoznia kell a befutóhelyeken Tőkéssel – esetleg egy általa támogatott személlyel. Szász Jenő, a MPSZ elnöke kifejtette: nem támogat semmiféle megegyezést az RMDSZ-szel. Ha az RMDSZ ősszel is leszerepel – márpedig Tőkés nélkül ez előfordulhat–, talán mindörökre oda az egységben az erő mítoszának. Tőkésnek elsősorban saját táborában kellene konszenzusra jutnia. /Székely Kriszta: Meghívó párbeszédre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

Megkezdődött a 18. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. A tusnádfürdői szálloda- és vendéglátó-ipari egységek készen állnak a napi három-négyezer, az öt nap összlétszámát tekintve 20 ezer fősre saccolt vendégsereg fogadására. A Generációváltás a politikában című életút-beszélgetésen Ráduly Róbert csíkszeredai és Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, valamint Antal Árpád parlamenti képviselő osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. /Rostás Szabolcs: Túl a nehezén. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

Végleges számadat még nincs, de annyi bizonyos, a Magyar Polgári Szövetségnek (MPSZ) sikerült a pártbejegyzéshez szükséges támogató-aláírásokat tizennyolc megyében és Bukarestben is összegyűjtenie. Szász Jenő elnök szerint az, hogy sikerült összegyűjteni a támogató aláírásokat, az MPSZ erejét jelzi, s reméli, hogy ez alkalommal sem az RMDSZ, sem más szervezet nem gördít akadályt a párt bejegyzésének útjába. /Hecser László: Bejegyezhető az MPSZ (Összegyűltek az aláírások). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./

Nem tartja szerencsésnek Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke az olyan nyilatkozatokat, melyek az RMDSZ és Tőkés László jelenleg még független európai parlamenti képviselőjelölt közötti tárgyalások kimenetelére vonatkoznak. „Azt hiszem, minden tárgyalás kétesélyes, és a tárgyalás kimenetelétől függ az, hogy mi lesz az eredmény. Abban az esetben, ha az RMDSZ elfogadja azt a csomagot, amelyet a hat jelölő szervezet – és az MPSZ javaslatára is – állított össze, lehet még érdemi megegyezés a két fél között. De nem szerencsés, ha valaki előrevetíti az eredményt és biztosra mondja, hogy sikertelen lesz a tárgyalás” – nyilatkozta Szilágyi Zsolt. „Írásba adom, hogy Tőkés László nem fogadja el az RMDSZ-listán való indulást” – nyilatkozta a Cotidianul napilapnak Szász Jenő MPSZ-elnök. Csuzi István, az MPE Bihar megyei elnöke szerint egyértelműen rendszerváltásra van szükség, csak az kérdéses, hogy milyen módon. /Both Abigél, Mihály László: „Nem szerencsés jósolni”. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./

Az erdélyi magyar médiában, amióta az RMDSZ-en kívül megjelentek komoly, nemzetileg elhivatott szerveződések is, a korábbi, köztudottan román ihletésre létrehozott álszervezetek mellett (Független Magyar Párt, majd az ebből létrejövő Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt – Kiss Kálmánék különböző alakváltozásai) a közélet egyik kulcskérdése a párbeszéd lett. A nemzeti oldal Erdélyben is kényes helyzetben van. Az RMDSZ csak a nevében magyar szervezet, választói bázisa nem fogadja el, írta Borbély Zsolt Attila. A nemzeti oldal radikálisai legszívesebben elzárkóznának mindenféle tárgyalás elől, mint ahogy 2002-ben Szász Jenő vezetésével kikényszerítették azt a döntést a Reform Tömörülés kongresszusán, hogy a platform ne vegyen részt a 2003-as RMDSZ-kongresszuson. Elvszerű döntés volt, de ez az ellenfeleiknek használt. A sértődött távolmaradás és a tárgyalástól való elzárkózás önsorsrontó magatartás, szögezte le a cikkíró. A helyes út az, amit Tőkés László és a mögötte állók tesznek: a megegyezést kemény feltételekhez kötni. /Borbély Zsolt Attila: Párbeszéd. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 8./

Augusztus 10-én Székelyudvarhelyre látogatott Traian Basescu államfő, aki Szász Jenő polgármesterrel, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökével is találkozott. Együtt az udvarhelyi várba sétáltak, ahol éppen a Míves Emberek Sokadalma zajlott. Legutóbb Basescu tavaly március 16-án érkezett Székelyudvarhelyre, amikor bejelentette: folytatni kívánja Szász Jenővel Székelyudvarhelyen a korábban a Cotroceni-palotában elkezdett megbeszélést. Egy héttel azelőtt ugyanis kétórás megbeszélést folytatott Szásszal Bukarestben a tavaly március 15-ére összehívott székely nagygyűlésről, a romániai magyarság helyzetéről és a székelyföldi város gondjairól. /(borbély): Basescu ismét felkereste Szász Jenőt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

Traian Basescu államfő augusztus 11-én ebéden látta vendégül Hargita és Kovászna megye több önkormányzati vezetőjét és polgármesterét Kovászna fürdőváros állami üdülőjében. A meghívottak többnyire pozitívan értékelték a Basescuval folytatott kötetlen beszélgetést. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester közölte: rajta kívül jelen volt a találkozón Hargita és Kovászna megye tanácselnöke és prefektusa, Székelyudvarhely, Csíkkozmás és Kovászna polgármestere, illetve Sepsiszentgyörgy alpolgármestere. A több mint három órát tartó beszélgetésen Bunta Levente Hargita megyei tanácselnök szerint áttekintették a két székely megye gondjait és az európai uniós programok biztosította fejlesztési lehetőségeket. Az államfő is úgy találta, hogy a régió legaggasztóbb gondja a szegénység. Szóba került a decentralizáció, a helyi-pénzügyi autonómia. Hargita megye tanácselnöke egy konkrét igényt is megfogalmazott. Tájékoztatta az államfőt arról, hogy az önkormányzat a vidéki lakosság több mint felének ivóvízhálózatot épített ki, most viszont a szennyvíztisztítást szeretnék megoldani, hogy megőrizzék az Olt, a Maros és a Küküllő folyók tisztaságát. Basescu pozitívan válaszolt a felvetésre, és igényelte, hogy írásban fogalmazzák meg javaslataikat és kéréseiket. Az államfő ismét megerősítette, hogy decentralizáció párti. Az államfő is úgy látja, hogy a jelenlegi romániai régiók túl nagyok. Basescu szerint a két megyének mindenképpen egy közös régióhoz kell tartoznia, ugyanis természetellenes lenne, ha szétválasztanák egymástól őket. Fontos gesztusnak nevezte a találkozón szintén részt vevő Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, hogy az államfő kötetlen beszélgetésre hívta a két megye vezetőit. Emlékeztetett arra, hogy Basescu meglátogatta a 2005-ben árvíz sújtotta Farkaslakát is, hogy megnézze mennyire sikerült az újjáépítés. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke nem tulajdonít nagy fontosságot ennek a találkozónak, mert Romániában az államfő nem rendelkezik azokkal a hatáskörökkel, amelyekkel egy megye fejlesztésébe hathatósan bele tud szólni. „Nyolcvan éven keresztül tudatosan építette le a román hatalom Székelyföldet, és ennek helyrehozására nem elég tizenhét év munkája” – mondta Demeter. Felvetették, hogy több pénzforrás bevonásáért meg kellene alakítani az RMDSZ által szorgalmazott önálló székelyföldi fejlesztési régiót, de erre Basescu kitérően reagált. Demeter János szerinte Basescu éket akar verni az RMDSZ és a választói közé, ugyanis mindenkivel próbálja elhitetni, hogy ő akarja a decentralizációt, ezzel szemben az RMDSZ nem támogatja az elképzelést. Augusztus 10-én este, székelyudvarhelyi látogatásán, Basescu Szász Jenővel együtt ellátogatott a városban zajló Míves Emberek Sokadalmába, ahol egy sörsátorban negyven percen keresztül beszélgettek. Ezen a nem hivatalos találkozón Szász mellett részt vett még Toró T. Tibor, az RMDSZ parlamenti képviselője és Szilágyi Zsolt. Utóbbi kettő az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöki tisztségét is betölti. Toró elmondta: Basescu megismételte azt a korábban is hangoztatott véleményét, miszerint a széleskörű decentralizáció Székelyföld gondjait is megoldaná. Ekkor beszélgetőpartnerei a dél-tiroli minta alapján a régió különleges státusának biztosítása mellett érveltek. Basescu nem mondott véleményt erről. Szóba került egyebek között Székelyföld autonómiája, a régió infrastrukturális elmaradottsága, a román nyelv oktatása, a Babes–Bolyai Tudományegyetem ügye és a romániai magyarság parlamenti képviselete. Ez utóbbi kérdésről Basescu úgy vélekedett – mondta Toró -, hogy a romániai magyarságnak szüksége van parlamenti képviseletre. Ezért az államfő úgy véli, hogy jó lenne, ha az RMDSZ megegyezne Tőkés László református püspökkel. Ezt cáfolta Szász Jenő, aki szerint az államfő csak annyit mondott, hogy az RMDSZ szempontjából érti, miért fontos a romániai magyar érdekvédelmi szervezetnek megállapodni az egyházfővel. „Toró RMDSZ képviselő, őt most aktivizálta az RMDSZ vezetősége, ezért most bizonyítania kell. Lehet, hogy éppen a következő parlamenti mandátumát kötötték ehhez az RMDSZ-törekvéshez. Én értem Toró T. Tibort szubjektív alapon, de nem szabad az egyéni érdekeket összetéveszteni a közösségi szempontokkal. Ezt tudom mondani neki, még akkor is, ha a barátom” – fogalmazott Szász, aki köztudott, hogy ellenzi az RMDSZ és Tőkés kiegyezését. /Borbély Tamás: Székelyföldi vezetőkkel találkozott Basescu. Az államfő kitér a sarkalatos kérdések elől. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./ A Toró T. Tiborékkal folytatott kötetlen beszélgetésen a román idegen nyelvként való oktatása, az autonómia és a fejlesztési régiók, a külföldi munkavállalás és a politikai rendszer átalakítása, a Magyar Polgári Párt (MPP) küszöbönálló bejegyzése és az európai parlamenti választások is szóba kerültek. Az államfő elmondta, szándékosan sokkolta a hazai társadalmat az „idegen nyelvként tanítani a román nyelvet” megfogalmazással. Hozzátette, nagyon súlyos, a kisebbségeket hátrányosan érintő problémáról van szó, és a román nyelv tanításának régóta változásra váró ügyét kijelentésével is ki kívánta mozdítani a holtpontról. Az önrendelkezés kapcsán megismételte: véleménye szerint a decentralizáció jelenti az autonómiát, amit egységes országos modell szerint kell kialakítani – tehát Caracalnak és Székelyudvarhelynek is ugyanolyan autonómiára van szüksége. Basescu Székelyudvarhelyen megtekintette az Emlékezés parkjának szobrait és a főtéri Orbán Balázs-szobrot is. /K. Cs. : Basescu a székely sokadalomban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./

Traian Basescu államfő magánlátogatása során Szász Jenővel, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökével, Székelyudvarhely polgármesterével is találkozott. A nem hivatalos beszélgetésen Szász mellett részt vett még Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke is. Szóba került minden olyan kérdés, ami a román–magyar viszonyban problémaként jelentkezik. Toró. Jelezte, hogy a kisebbségi törvénytervezetről nem esett szó. /Lokodi Imre: Sör mellett az ellenzékkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

Semmilyen formában nem illetékes az államfő egy párt törvényszéki bejegyzését illetően – fogalmaztak szakértők, akik Traian Basescu székelyudvarhelyi kijelentéseit értékelték Szász Jenő Magyar Polgári Pártjának bejegyzése kapcsán. Az RMDSZ Basescu támadásainak egyik célpontjaként önnön parlamenti jelenlétét látja veszélyeztetve, miközben a Magyar Polgári Szövetség vezetői attól tartanak, kormányzati helyzetében az RMDSZ kísérletet tesz a Magyar Polgári Párt törvényszéki bejegyzésének meghiúsítására. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke: „Csodálom, hogy Szász Jenő nem tudja, Basescu elnök alapvetően nem avatkozik be az igazságszolgáltatás dolgaiba, bár meglehet, neki információi vannak arról, hogy az elnök mégis közbenjárhat ilyen ügyekben. ” Szász Jenő gazdasági visszaélések vádjával illette az RMDSZ-t, utalva arra, hogy ők nem követnék ezt a gyakorlatot: „Mi nem kérünk majd a kormányzattól faáru-exportra hatósági engedélyt, és nem kívánunk részt venni az étkezési jegyek bizniszében. ” Válaszul Kelemen Hunor azt javasolja, Szász inkább a saját portája előtt seperjen, mondván: „Nem ártana jobban körülnéznie a városházán az ingatlan-visszajuttatások dolgában. ”A pártbejegyzéssel kapcsolatban Szilágyi Zsolt, EMNT-alelnök úgy fogalmazott: „Az elnök szavai alapján nem hiszem, hogy közbenjárása meghaladná alkotmányos lehetőségeit. ” /Szűcs László: Székelyföldi vizit utáni szócsata. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Basescu államfő Mátyás királyként megfordult az elmúlt napokban több székelyföldi településen. Az államfő nem véletlenül futott össze Szász Jenő polgármesterrel Székelyudvarhely főterén, nem véletlenül parolázott hosszasan Tőkés püspök két elkötelezett hívével, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács két alelnökével, Szilágyi Zsolt kampányfőnökkel és Toró T. Tibor parlamenti képviselővel. A lap munkatársa szerint az elnök ezzel visszaadja a hajdani politikai partnernek, az RMDSZ-nek azt, hogy nem hajdani pártja, a Demokrata Párt mellett tette le a garast, hanem a Nemzeti Liberális Párttal együtt a kormányon maradt. S azt is visszafizeti az RMDSZ-nek, hogy az államfő tisztségéből való felfüggesztésére kiírt népszavazáson a magyar érdekképviselet arra buzdította szavazótáborát, hogy Basescu ellen szavazzon. Basescu legitimálni akarta a radikálisoknak mondott magyar szervezeteket a mérsékeltnek kikiáltott RMDSZ-szel szemben. /Sarány István: Mátyásként. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./

Traian Basescu államfő jó politikus és még jobb taktikus. Ezt bizonyítja, ahogyan a romániai magyarság témaköréhez nyúl. Látszólag minden hátsó szándék nélkül elutazott a Székelyföldre. Kijelentette: idegen nyelvként kellene a románt oktatni a magyar gyerekeknek. Ez a kérdés tizenhét év óta megoldatlan. Az államfőnek nincs hatásköre ezt megoldani. Basescu találkozott Szász Jenő polgármesterrel, az MPSZ elnökével, valamint Szilágyi Zsolttal és Toró. T. Tiborral az EMNT alelnökeivel. Az RMDSZ-szel szembenálló alakulatok vezetői örültek annak, hogy elmondhatták elvárásaikat a legfőbb közjogi méltóságnak. Traian Basescu több legyet üt egy csapásra: felszítja a nacionalizmust, biztosítja magának és kedvenc pártjának a támogatást és megosztja a magyarokat. Az érdeke, hogy a romániai magyarság ne szólhasson bele hatékonyan az ország dolgaiba. /Simon Judit: Az államfő mosolyog és sörözik. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Tőkés László püspök független jelöltként történő fellépése az európai parlamenti választásokon elindított egy tárgyalássorozatot, amely sokak reményei szerint pluralizmushoz, egyfajta rendszerváltáshoz vezethet. Szász Jenő, az MPSZ elnöke, Székelyudvarhely polgármestere elmondta, az aláírásgyűjtésen túl vannak, most folyik az utolsó megyék ellenőrzése. Szeretnék kiszűrni az esetleges tévedéseket. Augusztusban törvényszéki vakáció van, szeptemberben fognak jelentkezni pártbejegyzésre. Szász Jenő a bejegyzés akadályát már csak az RMDSZ-ben látja. Európa legszigorúbb párttörvénye Romániában van, szögezte le Szász Jenő, a törvény Bukarestből és még 18 megyéből legalább 25 000 aláírást követel. Magyarok 10–12 megyében élnek nagyobb számban. Tőkés László Romániában az egyetlen, aki független jelöltként el tud indulni, senki másnak nem sikerült az aláírások összegyűjtése. Kiábrándultak az emberek és újra meg kell szólítani őket. 1989 decemberében az erdélyi magyar közösség létszáma 1,8–2 millió fő között volt. 2002-re derült ki, hogy másfél millióan vannak. Szász szerint az RMDSZ látta el az elmúlt 17 évben a politikai közélet valamennyi feladatát, ez összefügg a lélekszám csökkenésével. Nem érdekelne senkit, a Polgári Szövetség munkatársait sem, hogy Verestóy Attila szenátornak éppen hány millió eurós magánvagyona van, ha már túl lennének az autonómia kérdésén, megoldódott volna az állami magyar egyetem ügye, jó utakon járhatnának. Szász szerint bizonyos vezetők a közösségi célokat cserélték ki magánvagyonaik javára. Történelmi lehetőségek szaladtak el az elmúlt 17 évben, a NATO-csatlakozás, az EU-csatlakozás. Markó Béla miniszterelnök-helyettesként három éven át három területért felelt: az oktatás, a kultúra és az európai integráció. Mivel javult az elmúlt három évben a magyar oktatást? A 140 000 ember azért írt alá Tőkés László püspök európai parlamenti jelölését, mert az RMDSZ rosszul politizált. Szász nem fogadja el az RMDSZ magas rangú vezetőinek állítását, hogy autonónia esetén csődbe mennének, mert a Székelyföld több pénzt kap, mint amennyit ad. Egy példát mondott: 2005-ben Székelyudvarhely város teljes költségvetése 334 milliárd régi lej volt. A városban csupán egyetlen vállalat a román állami költségvetésbe 300 milliárd lejt fizetett be! Emellett a 334 milliárd lejes költségvetés nagyobb hányada saját bevétel volt, tehát ez az egy vállalat több pénzt fizetett Bukarestbe, mint amennyit a teljes város visszakapott. /Szondy Zoltán: Nagyon nehéz előírásoknak tettünk eleget. Beszélgetés Szász Jenő MPSZ-elnökkel. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./

A székelyföldi lakosokat nem az autonómia, hanem az életszínvonal, a román nyelv elsajátításának nehézségei és a rossz állapotban lévő infrastruktúra foglalkoztatja leginkább – jelentette ki Traian Basescu államfő sajtónyilatkozatában. Az autonómia tekintetében leszögezte: az ország minden megyéjének egyforma széleskörű autonómiát kell biztosítani. Szerinte Romániában Hargita és Kovászna megye rendelkezik a legkiválóbb idegenforgalmi lehetőségekkel, példaként említve a számos ásványvízforrást, amelyeket azonban nem használnak fel kellőképpen. Hasonlóképpen vélekedett a székelyföldi erdőkből kitermelt fáról, az erdei gyümölcsökről és az állattenyésztésből származó termékekről, amelyek mind nyersanyagok, feldolgozatlanul hagyják el a két megyét. Basescu egyrészt a romániai az úthálózattal, másrészt pedig politikai okokkal magyarázta a két megye gazdasági fejletlenségét. Ez utóbbi esetben a demagóg nacionalista, szélsőséges román és magyar politikusokat tette felelőssé amiatt, hogy a régióról olyan látszat alakult ki a köztudatban, mintha ott bármikor kirobbanhatna egy etnikai konfliktus. Ismét szorgalmazta, hogy idegen nyelvként tanítsák a románt a magyar gyerekeknek. Basescu élesen bírálta az RMDSZ-t, amelynek – mint fogalmazott – „feudális” a magatartása a helyi közigazgatásban. Konkrétan a Szász Jenő által igazgatott Székelyudvarhely példáját említette, amelyet a kormány Basescu szerint kevesebb pénzzel támogatott az RMDSZ kérésére. Basescu szerint Borbély László fejlesztési miniszter azt kérte, hogy ne kapjon fűtéstámogatást a város. Borbély határozottan cáfolta ezt a vádat, és elmondta, hogy éppen az ellenkezője igaz. Markó Béla, az RMDSZ elnöke helyesli, hogy Basescu ellátogatott Hargita és Kovászna megyébe. Nem ért egyet azzal, hogy a székelyeknek nincs szükségük sajátos autonómiára és az RMDSZ-re. Nem fogadta el azt a vádat, miszerint a nem RMDSZ-es polgármesterek által vezetett települések kevesebb pénzt kaptak. /B. T. : Basescu: Székelyföldet az életszínvonal foglalkoztatja. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./ Basescu cáfolta, hogy szándékában állna támogatni a Magyar Polgári Szövetség pártként való bejegyzését. „Az elnök nyilatkozatának politikai célja az, hogy bebizonyítsa a székelyeknek, nincs szükségük autonómiára, s nincs szükségük az RMDSZ-re sem, hiszen a román állam megoldja gondjaikat” – értékelte Basescu beszédét Markó Béla. Szerinte az államfő nem csupán megosztja a magyarságot, hanem megpróbálja a székelyekkel elhitetni, hogy nincs szükségük autonómiára. /Lokodi Imre, Szűcs László: Basescu: nem téma az autonómia. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

Sipos János, a lap munkatársa Sunyi és Svihák találkozásáról írt. Sunyi Basescu államfő, a hatalom megszállottja, aki le akarja söpörni a palettáról az ellenzéket és az RMDSZ-t is, hogy megvalósítsa az elnöki diktatúrát. Svihák – Szász Jenő – országos politikacsinálóként tüntette fel magát, akit az elnök is meglátogat. Svihák összeállt már fűvel-fával, hogy kiüsse a nyeregből az egyetlen legitim magyar szervezetet, rombolja a romániai magyarság egységét. Svihák nem fogja fel bűnös tettének beláthatatlan következményeit. /Sipos János: A Sunyi és a Svihák. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 15./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) támogatásával vádolta meg a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke, aki szerint a titkosszolgálat Traian Basescu államfő tudomásával és beleegyezésével segít a Szász Jenő által vezetett szervezetnek. Voiculescu szerint a SRI Hargita és a Kovászna megyei kirendeltségei azért támogatják az MPSZ-t, hogy tönkretegyék az RMDSZ-t. A PC elnöke közölte, hogy szeptemberben törvénytervezetet nyújtnak be a parlamentben, amely a Hargita és Kovászna megyei diákokat arra kötelezi majd, hogy megtanuljanak románul. Voiculescu éles támadást intézett Basescu ellen. /A titkosszolgálat segíti az MPSZ-t? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

Annak ellenére, hogy még áprilisban új pályázati kiírásról döntött az illetékes bizottság a székelyudvarhelyi városi könyvtár igazgatói tisztségére, a versenyvizsgát a mai napig nem hirdették meg. Szász Jenő polgármester tudatta, az őszi hónapokban írnak ki versenyvizsgát. /Szász Emese: Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 18./