Szombati-Szabó István (1888–1934) erdélyi költőnek remélhetőleg hamarosan kiadásra kerülnek összes versei, azonban az öröksége még mindig nem tisztázott. A Szombati-örökség része a Magyarországon élt, tevékenykedett és meghalt Szombati-Szabó Csaba jeles rajzfilmművész hagyatékával bővült. Az utóbbi években sok minden szóba jött. A hagyaték hazahozatala éppúgy, mint a Szombati-házaspár exhumálása és hazahozatala. Az lenne jó, ha minden Szombati-hagyaték lehetőleg a református egyházra szállna. /Ki örökli Szombati-Szabó István könyvtárát? = Nyugati Jelen (Arad), jún. 11./

Olvasva a jún. 11-i Szabadságban Szabó Csaba Előttünk az özönvíz című rövid, lényegretörő írását az erdélyi magyarság helyzetéről, mint felelős értelmiségi felteszem a kérdést: mi a teendő? – olvasható dr. Neményi Ágnes reagálásában. Válasza: összefogás civil módon, önálló intézmények építése érdekében. Az egyetem ügyében szükség volna egy magyar részleg dolgaiért felelős TANÁCS létrehozatalára. Újra kell fogalmazni a teendőiket. /Dr. Neményi Ágnes: Visszhang. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14/

Véget ért az a 2001–2002-es tanév. Jún. 13-án főleg a magyar tannyelvű iskolákban volt az évzáró. Reformtanévnek mutatkozott, hiszen két újítás is szerepelt: az első félév vakációjának megszüntetése, és a kötelező kilencedik osztály bevezetése. Az utóbbi elmaradt, és most sem tudni, hogy szeptemberben életbe lép-e, vagy sem. Az óvodai tanévzáró ünnepségek terén újdonságok is tapasztalhatók, ugyanis az idén megtört a székelyruhás-fonós évzáró előadások egyeduralma, és egyre több helyen búcsúznak a nagycsoportosok polgári jellegű előadásokkal. /Szabó Csaba: Véget ért a 2001–2002-es tanév. Megtört a székelyruhás előadások egyeduralma. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14/

1996 őszétől a BBTE Nyelv- és Kultúra szakának órarendjében egy új tantárgy jelent meg: a beszédtechnika. Ugyanebben az évben a Protestáns Teológián is beindult ennek a tantárgynak az oktatása. A 2001. év januárjától a Sapientia (Erdélyi Magyar Tudományegyetem) féléves kísérleti programja keretén belül lehetőség nyílt arra, hogy más szakok is megismerkedjenek a szép és helyes magyar beszéd kiejtési szabályaival, törvényeivel. A Sapientia és a Babes–Bolyai Tudományegyetem együttműködése értelmében a beszédtechnika beépült a 2001–2002-es tanév keretén belül az egyetemi oktatás tanrendjébe minden olyan egyetemi karon, ahol magyar nyelvű oktatás történik. (Ott is, ahol nem, de a magyar anyanyelvű diákok igényt tartanak a tantárgy elsajátítására.) A tantárgy oktatója Jancsó Miklós színművész. Jancsó Miklós nem titkolt terve: a beszédtechnika-tanárképzés beindítása. /Szabó Csaba: Új tantárgy: beszédtechnika. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15/

Fontos könyv Fodor László kolozsvári neveléstan-kutató Az iskola pedagógiai világa /Educatio Kiadó, 2001, Kolozsvár/ című munkája. A tanári szerep pedagógiai vonatkozásairól ír könyvében, a korszerű oktatási rendszerek egyik legfontosabb pilléréről. A kötetben szerző a személyiségpedagógiai, nevelésmódszertani, oktatáselméleti, pszichopedagógiai és neveléspszichológiai kérdéskörökre is kitér. /Szabó Csaba: Pedagógiai világteremtés. Fodor László kétélű bonckése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17/

A kisérettségire beiratkozott mintegy nyolcezer Kolozs megyei nyolcadikos közül 762-en végezték tanulmányaikat magyar nyelven. A megyei általános sikerarány a tavalyihoz volt hasonló - 77 százalék -, a magyar diákok teljesítménye viszont tíz százalékkal gyengébb, 67,5 százalékos. Ezek szerint a kisérettségiző magyar nyolcadikosok egyharmada megbukott. Részletezve: román nyelv és irodalomból 168-an, magyar nyelv és irodalomból 62-en, matematikából 87-en, történelemből 29-en, földrajzból 53-an buktak meg. Török Ferenc főtanfelügyelő nem értékeli katasztrófaként az eredményeket, viszont elismeri, hogy idén lényegesen gyengébben teljesítettek a magyar nyolcadikosok. Másrészt a pótkisérettségi még hátravan, és ott még eredmények is születhetnek. /Szabó Csaba: Megbukott a kisérettségin a nyolcadikosok egyharmada. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

Szabó Csaba Előttünk az özönvíz című publicisztikájára /Szabadság, jún. 11./, amelyben ecsetelte, hogy megkezdődött Kolozsvár leépülése, illetve kisvárosiasodása, tucatnyi egyetértő levél érkezett a szerkesztőségbe. Szabó Csaba hozzáfűzte: fölösleges azon vívódni nekünk, "kisembereknek", hogy mit lehetne tenni a leépülés megállításának érdekében — ugyanis a folyamat megállíthatatlan és visszafordíthatatlan és nincs már olyan fórum Kolozsváron, amely tehetne valamit. Mindenki a maga pecsenyéjét sütögeti. 50-60 milliós fizetéssel bíró "hivatásos magyarok" kérdik őt, a 2 millióból vergődőt, hogy tenni kellene valamit. De hát ki gátolja meg őket, hogy havi egymillióval segítse azt az öt kisgyermekes magyar családot, akinek érdekében már évek óta kilincsel az újságíró? Nincs már kihez fordulni. A társadalom azon rétege, amely felelősnek érezte magát valamelyest szűkebb pátriája sorsa iránt, szinte teljesen eltűnt. Aki nem tűnt el, az megkeseredett, és minden mondanivalóját arra hegyezi ki, hogy ki mennyit csípett le az alapítványi pénzekből. /Szabó Csaba: Hajóépítés vízözön után. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

"Nagyenyeden jövőre ünneplik a klasszikus tanítóképzés beindulásának 150. évfordulóját, de ezt az ünnepet lényegesen beárnyékolja az a tény, hogy ősszel már nem indul első év a főiskolai oktatási vonalon. A Bethlen Gábor Kollégium 1999-től ad otthont a Babes-Bolyai Tudományegyetem Lélektan és Neveléstudományi Kara tanítóképzőjének, azóta egyetemi kisváros Nagyenyed. Három évig párhuzamosan folyt a középiskolai és az egyetemi szintű oktatás a kollégiumban. Eddig minden évben volt annyi jelentkező, hogy beinduljon az első év. A minisztérium, illetve a BBTE úgy döntött, nem indít első évet a 2002-2003-as tanévben Nagyenyeden. Simon János, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója úgy tudja, a 2003-2004-es tanévben újra indul Nagyenyeden a főiskolai szintű tanítóképző, de mellékszak nélkül. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese elmondta: azért szűnt meg ideiglenesen Nagyenyeden a főiskolai szintű tanítóképzés, mert a jelentkezési arány nagyon alacsony volt. A másik ok a tanári kar képzettségi szintje, ugyanis a kollégium az utóbbi időben nem alkalmazott kellő számban olyan tanárokat, akiknek joguk lenne egyetemi szinten is oktatni. /Szabó Csaba: Zátonyra futott tanítóképző-stratégia. Ősztől már nem egyetemi kisváros Nagyenyed. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./"

"Hétfalut mutatta be Szabó Csaba. Kétnyelvű helységnévtábla: Sacele - Négyfalu. Négy egymáshoz nőtt: Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu és Hosszúfalu, közigazgatási szempontból egyetlen település. Négyfalu a hétfalusi csángók földjének nyugati tömbje. Jóval messzebb újabb egymáshoz tapadt település: Háromfalu /Tatrang, Pürkerecz és Zajzon/. Ez a településtömb a hétfalusi csángók földje, Brassó megye legnagyobb összefüggő magyar nyelvszigete. Mélyen gyökerezik a hét falu magyar lakosainak lelkében a közös eredet tudata. Szabó Csaba elcsángált honfoglalóknak nevezte őket. Itt találkozik a Huntington-világ a keleti kultúrkontinenssel. Dr. Magdó János orvos /Türkös/ már évtizedek óta kutatja szűkebb pátriája történelmét. A csángó elnevezés a székelyes elcsángálásból jön, de figyelemre méltó az az elmélet is, amely határőrvidéknek tekinti Hétfalut, ahol baj esetén riadót fújtak, harangot húztak, csengettek - csangettek. A hétfalusi minták mását keleten, távoli rokonaink múzeumaiban lehet fellelni. Például a sajátos női fejfedő, a csepesz kifejezetten keleti, tatár eredetű, és nemigen lehet sehol máshol fellelni. Idegen elem a térség népviseletében a hámosrokolya is. Ez is keleti eredetű. Vagy itt van a fehérruhás gyászuk. Még 1939-ben is éltek itt olyan öreg nénik, akik átok mellett hagyták meg gyerekeiknek, hogy fehérben temessék el őket. Fehér volt a konfirmálás, a menyegző, a temetés. - Sikerült újraindítani az egyik múlt századi lapot, a Hétfalut is. Havonta jelenik meg, a Brassói Lapok mellékleteként. /Szabó Csaba: Elcsángált honfoglalók. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./"

"Egy hónap telt el azóta, hogy a Szabadság közzétette az első osztályok csökkenésével kapcsolatos számításait, eszerint ősszel 9-12 magyar osztállyal lesz szegényebb a Kolozs megyei magyar közoktatási hálózat. Kónya Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke leszögezte: nem kerültek volna ilyen helyzetbe, ha a magyar pedagógusok elkészítik mindazokat a kimutatásokat, amelyekről megegyeztek a Megyei Küldöttek Tanácsán. Ezek hiányában csak tapogatózni tudnak. Az RMDSZ komoly lépéseket fontolgat annak érdekében, hogy legfeljebb 5-re rúgjon ősszel a megszűnt első osztályok száma Kolozsváron. Sürgetni kell, hogy a román első osztályok indításához szükséges minimum 3-as létszámot a magyar tagozatra is terjessze ki az állam, mert igazságtalan az, hogy a román anyanyelvűek számára már 3, a magyarnál viszont csak 12 diákkal lehet osztályt indítani. A megyei RMDSZ az Iskola Alapítványnál megpályázott egy kisbuszt, amellyel az osztály nélkül maradt elsősöket fogják majd a legközelebbi magyar tagozatos iskolákba ingáztatni. Amennyiben nem érkezik meg szeptemberig a pénz, akkor- átmenetileg - a képviselői autókat fogják az elemisták szállítására felhasználni. /Szabó Csaba: Magyar elemisták a képviselői autókban. Lépések a első osztályok tömeges megszűnése ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./"

"Az illyefalvi nyári szabadegyetemen egy ún. intellektuális játék keretében felmerült a Reform Tömörülés (RT) RMDSZ-ből való kiválásának lehetősége is. Sabin Gherman, az az Erdély-Bánság Liga elnöke elmondta: román nemzetiségűként nem tudja érdemben kommentálni az RT függetlenedési törekvéseinek újabb megnyilvánulását. - Én nem akarom felrobbantani az RMDSZ-t - mondta Gherman. /Szabó Csaba: Gherman nem akarja felrobbantani az RMDSZ-t. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./ "

"A Svédországból mintegy kéthavonta hazaérkező Tar Károly arra a kérdésre, hogy "mi járatban itthon?", az író mindig azt válaszolja: én nem hazajöttem, én itt, Erdélyben lakom, csak az év legnagyobb részét Svédországban töltöm. Az ismert katona szerzője nem anteuskodni jár haza, mint oly sok más határon kívülre szakadt pályatársa. A Transsylvanicus szignó Erdély-szerte mindenki előtt hiteles írói személyiség. Júl. 22-én Kolozsváron, a Phoenix Könyvesboltban bemutatják három új kötetét: Az ismert katona bővített kiadását, a forradalom utáni évek publicisztikáit tartalmazó Magyar dolgokat, és a Létszó verseskönyvét. /Szabó Csaba: Az itt- és ott-hon országútján. Transsylvanicus ante portas. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./ "

"2000-ben a magyar kormány létrehozta a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatalt, hogy az ünnepségeket koordinálja. Novák Ferenc Kossuth-díjas koreográfus kezdeményezésére, a Millenniumi Sokadalmak is bekerültek a Kormánybiztosi Hivatal által támogatott emlékünnepségek közé. A rendezvénysorozat olyan sikeres volt, hogy az évforduló elmúlt, de most is sikerült támogatást szerezni a sokadalmak folytatására. Erdélyben két alkalommal is Kolozsvár és Marosvásárhely volt a rendezvény házigazdája. Ebben az évben Sepsiszentgyörgy és Szamosújvár ad otthont ezeknek. Elsődlegesnek tartják, hogy a szórványban élő magyar hagyományőrző csoportokat mozgassák meg. A sokadalmak tapasztalatcserét is jelentenek a résztvevők számára. Legnagyobb sikernek a gyermekcsoportok örvendenek. Az idei sokadalomnak aug. 2-3. között Szamosújvár, azaz Kérőfürdő ad otthont. /Szabó Csaba: Újra tánc, vásár - sokadalom. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./ "

"A népszámlálási eredmények közzététele után Erdély-szerte civil válságstábok jöttek létre, hogy tegyenek valamit az erdélyi magyar társadalom - főleg a szórvány - felrázásának érdekében. Az egyik ilyen műhely a Világhírnév internetes fórum (www.vilaghirnev.ro, illetve augusztus elsejétől www.vilaghirnev.net) mentén szerveződik, és a Szekértábor mentés program alatt fut. A heti, illetve kéthetilapként is működő fórum augusztustól helyet biztosít oldalain minden olyan civil szerveződésnek, értesítőnek, kisújságnak, diáklapnak, regionális folyóiratnak, amely bizonyított módon a magyar közösségek megmaradásáért dolgozik, és - anyagi vagy más gondok miatt - nem rendelkezik még saját internetes változattal. Az első diáklap, amelynek internetes változata a Világhírnév oldalain megjelenik, a kolozsvári Unitárius Kollégium ifjúsági lapja, a Cipó lesz, az egyházi értesítők sorát a Szentpéteri Harangszó nyitja, a regionális szórványlapokét pedig a Hunyad Megyei Hírmondó. /Szabó Csaba: Apró lépések a magyarság fogyásának megállítására. Beindult a Világhírnév Szekértábor mentése. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./"

"Szabó Gábor szaktanfelügyelő szerint még mindig nem lehet tudni, hogy hány jövendőbeli első osztályos beíratását halasztják az utolsó percre a kényelmes szülők. A szaktanfelügyelő számításai szerint legalább három magyar első osztály sorsa eldőlt, ugyanis Kolozsváron kevesebb mint 15 gyerekkel nem lehet majd osztályt indítani. /Szabó Csaba: Továbbra is nyitott a magyar első osztályok ajtaja. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./"

"Szept. 8-án, vasárnap Ady-emlékhelyet avattak Szilágylompérton, Ady Endre édesapjának szülőfalujában. A rendezvényen tucatnyi partiumi és erdélyi honatya is részt vett. Az ünnepi istentisztelet után Papp Béla irodalomkritikus előadásában Ady lompérti kapcsolataira tért ki, kiemelve azt az Ady-levelet, amelyben a költő büszkén vallja, hogy Érmindszent után Lompért a második hazája. A templomkertben felállított Ady-mellszobor (Lőrincz Lehel alkotása) avatásánál Seres Dénes Szilágy megyei szenátor rámutatott: Lompért igazságtalanul hiányzik az Ady-emlékhely térképről, és ezt a települést is be kell kapcsolni az Ady-zarándoklatok hazai és külföldi útvonalába. Markó Béla, az RMDSZ elnöke rendhagyó beszédében párhuzamot vont Ady és a modern erdélyi ember hazaszeretete között. Olyan kor ez, amikor jól kell tudni szeretni a nemzetet. Seres Dénes szenátor és Markó Béla elnök leleplezte a szobrot, majd Meleg Vilmos nagyváradi színművész pódiumműsorát követően megkezdődött a koszorúzás. Az Ady-ház helyén található helyi általános iskola névadó ünnepsége következett: mostantól az iskola Ady Endre nevét viseli. Az egybegyűltek elzarándokoltak Ady Endre kőasztalához és gesztenyefájához - ahol tucatnyi nagy Ady-vers született, majd felavatták Ady nagyszüleinek síremlékét, Kiss Bálint sarmasági kőfaragó mester művét. /Szabó Csaba: Új település az Ady-emlékhely térképen. Ünnep a második hazában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./"

"Az egykori Clujana Iskolaközpont évtizedekig Kolozsvár egyik legfontosabb magyar tagozatos szakiskolája volt. A nyolcvanas évek végén megszűnt a magyar tagozat. A magyar tagozat 1998-ban újjászületett, a Könnyűipari Iskolaközpontban beindult a ruhakonfekció szak magyar nyelven. Azonban jelenleg csak 12 magyar diák iratkozott ide be, így nagy a veszélye annak, hogy az időközben magyar aligazgató nélkül maradt iskolaközpontban megszakad a magyar osztályok folytonossága. /Szabó Csaba: Jó szakmát, magyarul Magyar tagozat az egykori Clujana Iskolaközpontban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./"

"Szept. 16-án megkezdődött az új tanév. Ez az első tanév, amikor az állam kifli és tejtermékek formájában ingyen tízórait biztosít az elemistáknak, és ez az első olyan esztendő, amikor az óvodai csoport kötelezővé válik, és így nyolcról kilenc évre bővül a romániai közoktatás. Szabó Gábor szaktanfelügyelő elmondta: végül csak két első osztály szűnt meg Kolozsváron, a 7-es és a 13-as iskolákban. Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban végül két elsős magyar osztály indult. Két problémájuk van, fejtette ki Simon János igazgató: még mindig nem érkezett meg az a 19 millió forint, amelyet még a Deutsch Tamás által irányított magyar Ifjúsági és Sportminisztérium utalt ki nekik, másrészt az, hogy mindkét némettanárnőjük férjhez ment Marosvásárhelyre, így pótolni kell a hiányukat. /Szabó Csaba: Megkezdődött a 2002-2003-as tanév. Két első osztállyal kevesebb Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./"

"A sarmisegetuzai önkormányzat a napokban megtisztíttatta a zajkányi Hunyadi János emlékmű környékét. A buzogányos oszlop Hunyadi törökellenes győzelmének állított emléket. Az emlékművet a millennium alkalmából állíttatta Hunyad vármegye, és az oszlop 1992-ig hirdette a fényes győzelem emlékét. Tíz évvel ezelőtt erőgép segítségével ismeretlen tettesek ledöntötték az oszlopot. A Hunyadi-buzogányt a tettesek bedobták egy duzzasztóba, de jóérzésű zajkányiak kihalászták, és bevitték a helyi múzeum udvarára. Onnan ellopták a buzogányt, és most már nem tudják, hol lehet. - Tízmillió lejért talpra lehetne állítani a zajkányi Hunyadi János emlékművet - ha erre igény mutatkozik. /Szabó Csaba: Ahol rabigát és emlékművet törnek össze. Már látható a ledöntött Hunyadi-emlékmű. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./"

"Szept. 29-én Szilágysomlyón véget ért a X. Báthory Napok rendezvénysorozat, amelyet az idén először szerveztek meg az önkormányzati városnapok keretében. Szept. 28-án volt a Szilágysági Magyarok díjak átadása: az idei díjazottak között található Vida Gyula képviselő, Szabó Vilmos képzőművész, valamint a Kovács Kurucz János tanár. Szept. 29-én ökumenikus istentiszteletre került sor a római katolikus templomban, ahol Báthory István fejedelem és lengyel király fejét hajtották keresztvíz alá. Megkoszorúzták a Báthory István mellszobrot. /Szabó Csaba: Közösségi ünnep Szilágysomlyón. Véget értek a X. Báthory Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ "

"Kolozs megye közoktatási intézményeinek alig 57 százaléka rendelkezik jelen pillanatban azzal az egészségügyi engedéllyel, amely nélkül - legalábbis az érvényben levő törvények értelmében - nem nyithatja meg kapuit ősszel egyetlen iskola sem. A városi tanintézményeknek csak 10 százaléka jár jelenleg e téren tilosban. A falvakban viszont valódi nyomort jeleznek a mutatók. Nádasberenden rozoga a plafon, nincs fény az osztályteremben, és működésképtelenek a kályhák. Nádasszentmihályon vakoskodnak az iskolában a gyermekek - hasonló a helyzet Melegföldváron és Havasnagyfaluban is. Egészségtelen (fertőzött) az ivóvíz a récekeresztúri, páncélcsehi, magyarpalatkai, tótfalusi, nádasberendi, nádasszentmihályi, havasnagyfalusi, katonai, bányabükki iskolákban, illetve ezek fiókintézményeiben is. /Szabó Csaba: Neves tanintézmények egészségügyi engedély nélkül Jobbak az idén az iskolai "nyomormutatók". = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./"

"Zilahon külön szekértáborba vonult jónéhány olyan közéleti személyiség, aki azelőtt együtt dolgozott a köz érdekében, és szívvel-lélekkel támogatta a magyarság ügyét. A két fél nem tud megbékélni. Dobálták egymást sárral tucatjával olyan közéleti személyiségek, akik mítoszként élnek közöttünk, jelentették fel egymást román lapoknál. Nincs tehát megbékélés, és nem is lesz, állapította meg Szabó Csaba újságíró, aki megpróbált békíteni. Ezért állt ki Makkay József újságíró kollégája mellett, mert cikke nem a bomlasztás céljával íródott. - Mindenkinek joga van kiválasztani a maga szekértáborát, ahol úgy érzi, többet tehet a közösségért, mint a nagy közös akolban. Szabó Csaba lemondott az erdélyi magyarság egységének álmáról. /Szabó Csaba: Főhajtás szekértáborok előtt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./"

"Fodor László, a BBTE Lélektan és Neveléstudományok Kar Neveléstudományi Tanszékének adjunktusa Fehér Katalinnal, az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar Neveléstudományi Tanszéke főiskolai tanárával közösen írt, a tudománynépszerűsítés és a tematikus szakirodalom határán egyensúlyozó könyve /Az erdélyi magyar nevelés évszázadai. Educatio Kiadó, Kolozsvár, 2002./ a két egyetem, a BBTE és az ELTE együttműködésének jegyében született. /Szabó Csaba: Karddal, pennával - futócipőben Átmentett neveléstörténet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./"

"Százával sorakoznak Erdélyben azok a magyarlakta települések, amelyeknek egyetlen esélyük van arra, hogy lekerüljenek a kihalásnak indult helységek névsoráról: a turizmus. Szabó Csaba újságíró szerint azok a magyarlakta települések, amelyek 12 évvel a forradalom után sem voltak képesek semmiféle önszerveződésre, leírhatók Erdély túlélési térképéről. Ilyen települések egész sorával találkozott nemrégiben az elrománosodott Szászföld magyar szigetein, ahol leírhatatlanul visszamaradott állapotok uralkodnak. /Szabó Csaba: Erdélyi magyar-magyar rabszolgaság. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./"

"Három évvel ezelőtt Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban a középiskolaival párhuzamosan beindult a főiskolai szintű tanítóképzés is. Jótékony változások álltak be, Nagyenyeden megjelentek az egyetemisták, és ez valóságos vérátömlesztést jelentett a magyarlakta kisváros számára. Azonban a BBTE nagyenyedi Tanítóképző Főiskolájában a 2002-2003-as tanév már elsőéves főiskolások nélkül indult. Szabó Csaba újságíró szerint ebben a kollégium hibás, nem alkalmazott kellő számban olyan tanárokat, akiknek joguk van arra, hogy főiskolásokat is oktassanak. Simon János, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója szerint a jelenlegi "főiskolai szünet" a kollégiumban elsősorban a francia mellékszaknak tulajdonítható, ugyanis az erdélyi diákok zöme angolt tanul, legfeljebb második nyelvként a franciát. /Szabó Csaba: (F)elsőévesek nélkül Nagyenyed A halva született egyetemgyerek diagnózisa. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./"

"A külvárosi iskolák oktatóinak egy része felháborodottan vette tudomásul, hogy az okt. 25-i Kolozs megyei pedagógusszövetségi gyűlésre nem hívták meg azokat az iskolákat, amelyek főszereplői ennek a szomorú folyamatnak. A gyűlésen ugyanis felmerült az a gondolat is, hogy Kolozsváron a menthetetlennek tűnő külvárosi tagozatos iskolákat szervezett keretek között fel kellene adni. Nem minden szülő engedheti meg magának, hogy a belvárosba írassa a gyerekét. Lelkiismeretes tanárokkal külvárosban is lehet jól tanítani. /Szabó Csaba: Frontvonal-igazítás főszereplők nélkül. Szelet vetett pénteken a pedagógusszövetség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./"

"Vitát kavart Kolozsváron az elnéptelenedő külvárosi iskolai magyar tagozatok megszüntetésének terve. Tőkés Elek, a Báthory István Elméleti Líceum igazgatója az újságírók felületes tájékoztatását hibáztatta, mert nincs frontvonal. Súlyos gond a népesség fogyatkozása. Kolozsváron 1100 gyermek járt egy évjáraton iskolába 1992-ig. Azóta az egész megyében osztályonként 850 körül van a magyarul tanulók száma. Tőkés Elek szerint semmiféle adminisztratív eszközzel nem lehet megakadályozni a belvárosi iskolák gyermekeket elszívó hatását. Úgy látja, a külvárosi iskolák tagozatait össze kell vonni. /Tőkés Elek, a Báthory István Elméleti Líceum igazgatója: Összeugratás a lényeg kiugratása nélkül. A kolozsvári magyarnyelvű oktatás kérdéséről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./ Balázs-Bécsi Attila történelemtanár, a Szamosújvári Téka Alapítvány és a Mezőségi Szórványkollégium vezetője kiállt a kisvárosi szakemberek mellett, akik mögött nemcsak lelkesedés, de korszerű pedagógusi felkészültség, oktatáspolitikai tapasztalat áll. Ők nem a "működőképesség látszatát" tartják fenn. /Balázs-Bécsi Attila történelemtanár, a Szamosújvári Téka Alapítvány és szórványkollégium vezetője: Tisztelt Szabó Csaba! = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./ A Kolozs megyei Pedagógusok Szövetsége nevében Tárkány Erika elnök és Virág Erzsébet alelnök hangsúlyozta: vannak olyan körzetek, vidékek, ahol lassan elsorvad a magyar iskola vagy tagozat. Semmiképpen sem lehet ezeket feladni, mielőtt alternatívát nem nyújtanak számukra. Szükséges életképes iskolaközpontok kialakítása. Ezek létrehozása felveti az utaztatás, a bentlakás, a tantestület összeállításának kérdését. Mindennek anyagi vonzata van, erre is megoldást kell találni. /A Kolozs megyei Pedagógusok Szövetsége nevében Tárkány Erika elnök, Virág Erzsébet alelnök: Kiegészítés a kerekasztal-beszélgetésről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./ Ahol jó tanítónők vannak, ott nem fenyeget a leépülés veszélye. Azokban az iskolákban, ahol rossz tanítónők dolgoznak és rosszak a gyerekek eredményei, ott előbb-utóbb baj lesz. /Sz. Cs.: Meg kell szüntetni az érzelmi zsarolást. A jó tanítónéni már garancia. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./"

"Márkos Ervin unitárius lelkész lassan tíz éve Fogarason hordozza keresztjét. - Eltemetem ezt a várost - mondja a pöttömnyi unitárius templomban. Lassan vége mindennek, vége még a magyar nyomoknak is Fogarasban. Még eljönnek húszan az istentiszteletre, még köszöngetnek magyarul egymásnak az öregek, még van egy-két utolsó kifutó magyar osztály, aztán három év múlva elsötétül minden. Első osztály már nincs. Márkos Ervin az újságírónak megmutatta egykori színjátszó társulatának kellékeit. Akkor még magyar élet volt Fogarason, akkor még bíztak, talán éppen Márkos Ervin színjátszóköre lesz az, amely megállítja az elmúlást. Fogarason van az az iskola, ahol Babits Mihály tanított, odébb az egykori fogarasi képviselő, Mikszáth Kálmán nyomai. Hol van már a magyar Fogaras? Báthory Boldizsár, Tomori Pál? /Szabó Csaba: Fogaras temetése Márkos Ervin és az Istenküldte kecske. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./"

"Kolozsvár legrégebbi tanintézménye, az 1557-ben alapított unitárius iskola. Utóda az 1993-ban újraindult Unitárius Kollégium, melynek jelenleg párhuzamos líceumi osztályai vannak, emellett beindult az unitárius óvoda is. Nov. 6-án kezdődik a III. Kollégiumi Napok. /Szabó Csaba: Ünnepel Kolozsvár legrégebbi iskolája. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./"

"Nov. 9-én az Iskola Alapítvány szervezésében A romániai magyar oktatási hálózat jövőképe címmel értekezletre került sor Kolozsváron. A rendezvényen mintegy 150 pedagógus, illetve oktatási szakember vett részt. A magyar iskoláskorú népesség bemutatott demográfiai képe valósággal sokkolta a hallgatóságot. Nyitóbeszédében Markó Béla, az Iskola Alapítvány elnöke az intézményépítés fontosságát hangsúlyozta. Dr. Murvai László, a Nevelési és Kutatási Minisztérium főosztályvezetője hangsúlyozta: az óvodákat és az elemiket nem szabad semmiféleképpen feladni. Ha az állami iskola megszűnne, át kell ezt vennie vagy az egyháznak vagy a civil szférának. Veres Valér szociológus előadása szerint a legnagyobb arányú fogyás éppen az iskoláskorú gyerekeknél mutatható ki. Szőcs Judit, az RMPSZ országos alelnöke számos aktuális kolozsvári közérdekű oktatási fonákságra is rámutatott. Vetési László kiemelte: a felekezeti iskola nemcsak az elitképzést vállalja, hanem az ún. közepes képességű tömegek oktatását/nevelését is. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő felszólalásában felhívta a figyelmet arra, a magyar pedagógusok feltűnően ódzkodnak attól, hogy vezető szerepet vállaljanak. Elmondta: Kovászna megyében csak úgy "enged" bárkit is nyugdíjba, ha az bemutatja a "kinevelt" fiatalt, aki átveszi a stafétát. /Szabó Csaba: Zsákbanfutás az anyanyelvért. Tanácskozás a magyar iskolahálózat jövőképéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./"