Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Szabó Csaba
567 tétel
2002. február 15.
A millecentenárium alkalmából az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Bölcsészet-, Nyelv-, és Történettudományi Szakosztálya és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) közösen tudományos konferenciát rendezett Kolozsváron 2000. október 13–14-én, amelyen harminc Kolozsvár-központú szakdolgozatot mutattak be neves történészek, irodalomtörténészek és más kutatók. Az akkor elhangzottak kötet formájában is megjelentek: Kolozsvár 1000 éve. Kiadja az EME és az EMKE, 2001, Kolozsvár. A Kolozsvár 1000 éve szerzői névsora: Egyed Ákos, Csetri Elek, Kiss András, Pozsony Ferenc, Vekov Károly, Kovács András, Kovács Kiss Gyöngy, Balázs Mihály, Papp Ferenc, Jeney-Tóth Annamária, Sipos Gábor, R.Várkonyi Ágnes, Bíró Gyöngyi, Magyari András, Egyed Emese, Benkő Samu, D. Tóth Béla, Kötő József, Pölöskei Ferenc, Sas Péter, Gaal György, Balogh Ferenc, Benkő András, Dávid Gyula, Csucsuja István, Nagy Mihály Zoltán, Vincze Gábor, Pillich László, Wanek Ferenc. /Szabó Csaba: Emlékhatáresetek. Kolozsvár 1000 éve. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./
2002. február 21.
Kolozsváron az Unitárius Kollégium Bolyai János Napot rendezett. A versenyben a diákok elméleti, logikai és játékos matematikai feladatokkal birkóztak meg. /Szabó Csaba: Bolyai Nap az Unitárius Kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./
2002. február 23.
Megjelent a Hepehupa /Zilah/ folyóirat első száma, Major István vállalkozó támogatásával. Fejér László a főszerkesztő, Kovács Kuruc János a főmunkatárs. A kiadványban több tanulmány olvasható, például Demográfiai, etnikai és felekezeti viszonyok a mai Szilágy megyében az elmúlt másfél évszázadban /László László/, Nyelvföldrajzi térképek és tanulságaik a Szilágyságból /Hegedűs Attila/. /Szabó Csaba: A jégtörő Hepehupa testőrsége. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./
2002. február 28.
Szórványtanácskozással ünnepelte meg fennállásának ötödik évfordulóját 2001 áprilisában az Iskola Alapítvány. A Szórvány és iskola címet viselő konferencián Erdély minden sarkából jöttek közösségépítők/előadók. Az itt elhangzott előadások olvashatók a Szórvány és iskola /Iskola Alapítvány/tanulmánykötetben. A kötetben az általános szórványproblémákat taglaló munkák (Vetési László: Reményeink megtartó iskolája) mellett a megvalósítások forgatókönyvei (szórványbentlakások létrehozásának sikerélményei — Déva, Kőhalom, stb.) is szerepelnek. /Szabó Csaba: Szórvány és iskola. Több mint konferenciakötet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./
2002. március 2.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság /RMNT / és a Sárospataki Népfőiskolai Egyesület szervezésében kétnapos civil fórum kezdődött március 1-jén a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai központban. Dr. Egyed Ákos akadémikus, az RMNT és dr. Kötő József, az EMKE elnöke üdvözlő beszéde után Sz. Tóth János, a Magyar Népfőiskolai Társaság ügyvezető elnöke a felnőttképzés európai tendenciáiról tartott előadást, Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő pedig a Socrates és Leonardo da Vinci Európa-programok nyújtotta lehetőségekről. Ezután hat munkacsoportban tanácskoztak. – Ennek a Népfőiskola börzének kettős célja van: felmérjük a felnőttképzés jelenlegi helyzetét és lehetőségeit Romániában, és egyúttal megpróbáljuk jövőjét is körvonalazni — foglalta össze a fórum célját Dáné Tibor Kálmán, az EMKE-RMNT titkára. /Szabó Csaba: Népfőiskola-börze, Erdély, 2002. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./
2002. március 12.
A márc. 1-2-án megrendezett Népfőiskola-börze című civil fórumon Sz. Tóth János, a magyarországi Népfőiskolai Társaság ügyvezető elnöke a népfőiskolai oktatás nyugati helyzetét, fejlettségi fokát mutatta be. Az újságíró kérésére párhuzamot vont Magyarország és Románia népfőiskola-politikája között. Magyarországon a 2001-ben kiadott 101-es számú törvény történelmi jelentőségű volt, mert ez a felnőttképzés, az iskolán kívüli tanulás törvényes kereteit is leszögezte. Megjelentek az európai oktatás- és szakképzés-fejlesztési programok, mint például a Socrates, vagy a Leonardo. Azt viszont mindkét országnak meg kell tanulnia, hogy mit jelent az oktatásfejlesztés, az innováció, a partnerség, a nemzetközi együttműködés tükrében. Az erdélyieknek van két, "hátrányból származó előnyük": 1. Nem számíthatnak olyan nagyságú állami támogatásra, amely a felnőttképzésben szerepet játszó intézményeket "elkényelmesítené", így számos jelét lehet tapasztalni Erdélyben az olyan civil összefogásoknak, amelyek az önfenntartás csíráit hordozzák magukban. 2. Az idegennyelvi készség. Az erdélyi magyarság lényegében kétnyelvű, így idegen nyelvet könnyebben tanulnak, mint a magyarországiak. Ez nagy előny. /Szabó Csaba: Európa kapujánál a hazai népfőiskolai oktatás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./
2002. március 22.
Orbán János Dénes /sz. Brassó, 1973. júl. 4./ magyar–angol szakot végzett a kolozsvári bölcsészkaron, ezt magiszteri (ugyanitt, irodalomkritikából), majd doktori (Szegeden, világirodalomból) tanulmányok követték. Jelenleg az Erdélyi Híradó Kiadó igazgatója. Több verseskötete, egy novelláskötete jelent meg, továbbá megírta a Méhes György-monográfiát /Bizalmas jelentés egy életműről (Méhes György-monográfia), Erdélyi Híradó, 2001./ Több díjat kapott: A Romániai Írók Szövetségének Debüt-díja (Bukarest, 1996), Sziveri János-díj (Budapest, 1996), Faludy György-díj (Szeged, 1999), Petőfi-díj (Budapest, 2000), Móricz Zsigmond-ösztöndíj (Budapest, 2000), Herder-ösztöndíj (Bécs, 2000) (Kertész Imre Herder-díjas író javaslatára), Tivoli-díj (Róma, 2000) (beválasztották a 12 legjobb 35 év alatti európai poéta közé) és most megkapta a József Attila-díjat. Orbán János leszögezte, hogy nem a transzszilván eszméket vallja, hanem egyetemes irodalomban gondolkodik. Míg Magyarországon és időnként külföldön sikert siker után aratott idehaza gyakran mellőzték. Az erdélyi sajtó nem akarta észrevenni, hogy egy nemzetközileg elismert fiatal irodalmi műhely virágzik itt, Kolozsvárott, az Előretolt Helyőrség, amely nemcsak az erdélyi, hanem a magyarországi irodalomszemléletre is nagy hatással volt, és van. Orbán János kollégáival együtt szeretnek egy jól működő kiadót és egy jól működő írószövetséget (az Erdélyi Magyar Írók Ligájára gondolok) megteremteni. /Szabó Csaba: Aki próféta lett saját világhazájában. A József Attila-díjas Orbán János Dénes. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2002. március 25.
Márc. 23-án Kolozsváron tartotta alapító küldöttgyűlését az Erdély–Bánság Liga. Az egybegyűltek — Románia 16 megyéjének 83 küldötte — a Pro Transilvania Alapítvány elnökét, az utóbbi években a központosított román nemzetállam decentralizálását és regionalizálását feltűnően hangosan követelő politikust, Sabin Ghermant választották meg ideiglenes elnöknek. Elfogadták az új politikai tömörülés statútumát, majd a nagyváradi Mircea Teaha, illetve az aradi Wilkli Landt személyében megválasztották a párt alelnökeit. Az Erdély–Bánság Liga főtitkára a besztercei Iosif Murza lett. Az új pártnak Kolozsváron lesz a stratégiai központja, Besztercén fog működni a titkársága, és Aradon alakítják majd ki gazdasági fiókját. Gherman elmondta, hogy a párt bejegyzésének kérelmét 15 napon belül fogják benyújtani a fővárosi bírósághoz. /Szabó Csaba: Párttá alakult az Erdély–Bánság Liga. Sabin Gherman az ideiglenes elnök. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
2002. március 27.
Kérő kis falu, mindössze 360-an élnek itt. A reformátusok, azaz a magyarok száma 160 körül mozog.A falut közigazgatásilag Szamosújvárhoz csatolták. A felújítás alatt álló templomban Szabó Csongor fiatal református lelkész magyarázta, milyen sajátosan magyar — esetenként ősmagyar — elemeket fog majd viselni a teljesen átalakított templom. A lelkész idekerülése után újraszervezte a közösségi életet. 1996-ban gyülekezeti házat építettek, a neve Élő Forrás lett, jelezve, hogy Kérőben a magyarság nem akar kihalni. A környező falvakban már eltűnt a magyar illetve református elem, a templomok összedőlnek. Ez figyelmeztető jel volt a kérőieknek, nehogy ők is erre a sorsra jussanak. Négy évvel ezelőtt óvoda is létesült az Élő Forrásban. Később beindult a fiatalok számára a számítógépkör, az angolnyelv-tanfolyam... A református vallásórákra is nagyon sok román gyermek jár. Megtanulnak magyarul. /Szabó Csaba: Az Élő Forrás vizeinél. A jó pap Kérőn is holtig tanul. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./
2002. március 27.
Dr. Murvai László, a Nevelési és Kutatási Minisztérium vezérigazgatója évtizedek óta látja a magyar nyelvű oktatás helyzetét, változását. Tapasztalatai alapján készült el a Számok hermeneutikája — A romániai magyar oktatás tíz éve 1990–2000 /Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, Budapest, 2001/ című összegzése. /Szabó Csaba: Tíz év oktatás félmadártávolból. Dr. Murvai László fegyelmezett számfejtése. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./
2002. április 4.
Már két hete nincs érvényben az Országos Audiovizuális Tanács azon rendelete, amely a reklámszövegek hivatalos nyelvének a románt nevezi meg, azonban még várat magára az első román nyelvű adásban sugárzott, feliratozott magyar nyelvű reklámklip. /Szabó Csaba: Vége a román reklámnyelv hegemóniájának. Magyarul is lehet tévéklipeket készíteni. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./
2002. április 4.
A Szabadság február 7-i számában megjelent Újjáéledt a csángótelepítés gondolata ? Beszterce-Naszód megye újra készen áll a befogadásra című cikk nagy port kavart magyar és román médiakörökben egyaránt. A vitacikkek után már nemigen reménykedett senki. Ekkor született meg a Beszterce-Naszód megyei közösségépítők fejében az ötlet, hogy a meghívást kiterjesztik az elszegényedés határára sodródott sokgyermekes székely családokra is. Szilágyi János Beszterce-Naszód megyei RMDSZ-elnök jelezte: mára várják az első gyergyószentmiklósi sokgyermekes családot Tacsra, és a napokban kell érkeznie egy másik felcsíki családnak is. Beszterce-Naszód megye kiöregedett magyar többségű falvai életének felélénkítése már 1995 táján megkezdődött, amikor is Vicére két csángó családot telepítettek, őket ? 1999-ben ? újabb három csángó család követte. /Szabó Csaba: Székely honfoglalás Beszterce-Naszód megyében. Nem csángók az első áttelepülni kívánók. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./
2002. április 8.
A Romániai Magyar Pedagógusszövetség fennállásának 10. évfordulója alkalmából ápr. 6-án a besztercei Művelődési Házban átadták a Beszterce-Naszód megyei pedagógusoknak odaítélt RMPSZ-életműdíjakat. A megye új pedagógusszövetségi elnöke, Borsos K. László meleg szavakkal méltatta annak a 16 díjazott pedagógusnak a sokéves tevékenységét, akik nélkül a megye magyar nyelvű oktatása talán már nem is létezne Erdély ezen vidékén. Ugyancsak ápr. 6-án felavatták Besztercén a Magyar Házat. Markó Béla RMDSZ-elnök rámutatott: az impozáns épület a megye magyarsága 12 éves kitartásának, összetartásának és közös munkájának eredménye. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője ünnepi beszédében meleg szavakkal biztatta a megye magyarságát, és biztosította őket, hogy fáradozásaik, harcaik a HTMH-nál nem találnak süket fülekre. Szilágyi János megyei RMDSZ elnök elmondta: a Magyar Ház megszületésével egy álom valósult meg Besztercén. /Szabó Csaba: Közösségi ünnepek Besztercén. Átadták az RMPSZ-életműdíjakat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./
2002. április 10.
Annak ellenére, hogy a megyei tanfelügyelőség ápr. 10?25. közötti időszakra tűzte ki az elsősök beíratását, Kolozsváron már több helyen is olvashatók olyan hirdetések, plakátok, amelyeknek tartalma arra utal, sok közoktatási intézmény nem tartja be ezt a rendeletet, és már az elmúlt napokban megkezdte a beíratást. A kolozsvári igazgatók jó része a sajtóból értesült arról, hogy Constantin Corega főtanfelügyelő a múlt héten újra bevezette a nyolcvanas évek úgynevezett szigorú röghözkötöttségét, de nem vették ezt komolyan. Sok helyen úgy hirdették meg a beiratkozásokat, hogy a szülőktől nem is kérték annak az iskolának az elbocsájtó-beleegyezését, amelynek vonzáskörébe tartozik a gyermek lakhelye. /Szabó Csaba: Megkezdődött az elsősök beíratási kampánya. Újra téma a "röghözkötöttségi" rendelet. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./
2002. április 13.
A napokban megjelent a Maturandusok /Tinivár Lap- és Könyvkiadó, Kolozsvár/ sorozat nyolcadik kötete, amely az erdélyi ballagók névsorain kívül az alma materek címét, telefonszámát, esetenként más jellemzőit is tartalmazza. A Maturandus-kötetek publicisztikai szempontból is megállják a helyüket, és egymásutániságuk bizonyos fokú időtlenséget, hangulat-párhuzamosságot sugall. /Szabó Csaba: A dokumentumköteten túl. Megjelent a Maturandusok 2002. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./
2002. április 15.
Soha nem övezte még olyan érdeklődés a magyarországi választásokat Erdélyben, mint az idén. A magyarázat egyszerű: a FIDESZ- kormány alatt ? ki tudja, hány évtized óta először ? újra rivaldafénybe került a határon túli magyarság sorsa. Uraim, le a kalapokkal, hiszen ilyen profi módon elhitetni a határon túli magyarokkal, hogy ez a kormány egészen másként viszonyul az erdélyiekhez, mint az előzőek, nem akármilyen teljesítmény! Elhitetni az erdélyi tömegekkel, hogy a segítség önzetlen, és semmi ára nincs ? férfimunka volt! Szabó Csaba szerint mindegy az erdélyinek, hogy MSZP-SZDSZ-kormány, vagy FIDESZ-kormány fogja Magyarországot vezetni. Az erdélyi magyarság gazdasági közérzetét egyik sem javíthatja, a szimbolikus gesztusok pedig, bárhogy is csomagolják azokat, és bármilyen port is vernek fel körülöttük ? hamar megkopnak. Az elmúlt négy év alatt létrehozott "FIDESZ-közeli" erdélyi intézmények ? vagy legalábbis jó részük ? vadonatújak és profitcentrikusak. Nekem édesmindegy, hogy ki nyeri meg a választásokat Magyarországon, hangsúlyozta Szabó Csaba. /Szabó Csaba: A valóság elkezdődött. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./
2002. április 22.
Ápr. 19-20-án rendezték meg Kolozsváron a II. Atlantisz harangoz című szavalóversenyt. A vetélkedőn mintegy hetven erdélyi diák vett részt. A rendezvényt Sebesi Karen Attila színművész, az Unitárius Kollégium beszédgyakorlat-tanára nyitotta meg. Popa Márta igazgató elmondta: az Unitárius Kollégium a lehető legjobb hely egy ilyen verseny megrendezésére. A versmondó versenyt a Karaván, a Tarisznyás, a Bogáncs és a Szamóca együttesek fellépése, a kollégium Péterffy Gyula kórusa, valamint Sebesi Karen Attila színművész pódiumműsora színezte. /Szabó Csaba: Másodszor harangozott Atlantisz. Sikeres volt az országos szavalóverseny. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./
2002. április 26.
A gyerekszám-csökkenés miatt a Kolozs megyei tanfelügyelőség kénytelen megszüntetni négy falusi iskolát: szeptember elsején zárva marad a magyarmacskási, a melegföldvári, a börvényi és a tarnicai iskola kapuja. A megszüntetett iskolák diákjai az új tanévtől a községközpontok tanintézményeibe fognak járni. Ősztől 45 tanítói állás szűnik meg megyeszerte. /Szabó Csaba: Vidéki iskolákat szüntetnek meg. Demográfiai hullámvölgyben Kolozs megye. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./
2002. május 8.
A Kolozs megyei RMDSZ–RTDP protokollum aláírásának egyik feltételét a dési Andrei Muresanu líceum második magyar tannyelvű osztálysorának beindítása képezi. A dési magyarság egyik legfőbb oktatási gondja már évek óta a helyi magyar nyelvű középiskolai oktatás szegényes profilválasztéka. Egy magyar kilencedik osztály működik a kisvárosban, de ennek szakmai arculata — informatika — már eleve gátló tényezőként hat azokra a nyolcadikosokra, akik nem reál beállítottságúak. Amennyiben az informatika osztálysorral párhuzamosan egy humán jellegű is beindulna, nagyot lendülne előre a dési magyar oktatás kereke - mondta Kalapáti Jolán tanár. /Szabó Csaba: Politikai döntést várnak iskolaügyben. Még egy magyar osztálysort kérnek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2002. május 13.
Máj. 11-én Bánffyhunyadon a Transilvania Ökoklub, a Kalotaszegi Kistérségfejlesztési Egyesület és a Vermonti Fenntartható Fejlesztési Intézet szervezésében nagyszabású térségfejlesztő fórumra került sor. A munkaértekezlet egyik tétje az USAID által területfejlesztési célra felajánlott 5000 dollár további sorsának eldöntése volt. Az értekezleten a 12 község és egy kisváros (Bánffyhunyad) küldöttei munkacsoportokat hoztak létre. Bánffyhunyad két kategóriában is elnyerte az egyenként ezer dolláros pálmát: 1. turisztikai és törvényismereti dokumentációs központ épül, és 1000 dollárt kapott a város arra, hogy a szemétgödör létrehozásának megvalósíthatósági tervét kidolgoztathassák. A megmaradt, támogatást Jósikafalva, Reketó és Csucsa (Gyalu) kapta. Jósikafalván a sípálya korszerűsítésére, Reketón két turisztikai létesítmény (menedékház) felújítására, Csucsán (és Gyaluban) turisztikai ismertető táblák elkészítésére fogják fordítani a támogatásokat. /Szabó Csaba: Sikeres kalotaszegi területfejlesztési fórum. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./
2002. május 16.
A Csemete Református Magyar–Angol Óvoda 1997-ben indult Kolozsváron. Jelenleg 28 gyermek jár az óvodába, két csoportban. Zeneoktatás is folyik. /Szabó Csaba: Ötéves a CSEMETE Református Magyar–Angol Óvoda. Ahol édestestvér a minőségi és a vallásos oktatás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./
2002. május 18.
A Dunánál címmel megjelent egy jó, színvonalas folyóirat, melyet Szőcs Géza szerkeszt. Eredeti látásmód, sajátos szerkesztési elvek, korszerű tálalás, rendhagyó történelmi szemlélet. Megfér benne egymás mellett a király, a fejedelem, Szőcs Géza, a janicsárok, Smith kapitány, Szilágyi István, Jósika Miklós és a Báthoryak! Szőcs Gézát ritkán lehet idehaza olvasni, mondják. Ezt akarta cáfolni az új folyóirattal. /Szabó Csaba: Zsigmond Viteazul. "A Dunánál " I. Szőcs Géza fejedelmi folyóirata. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./
2002. május 21.
Máj. 19-én Szucságban újra színpadra lépett az 1989 tavaszán alakult, immár regionális hírnevet szerzett Randevú Színjátszó Csoport. Jelenleg Mihály-Vitályos Edit, a társulat rendezője 12 fiatalt igazgat. /Szabó Csaba: Apostolok randevúja a színpadon. Újra fenn volt a nagy csapat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./
2002. május 25.
Nagy F. István, az RMDSZ oktatási alelnöke a vele készült interjúban leszögezte, a képzés minden területére és szintjére kiterjedő, teljes önállósággal rendelkező anyanyelvi oktatási-nevelési rendszer lenne az ideális. Az önálló állami magyar tudományegyetem létrehozása továbbra is legfontosabb, stratégiai jelentőségű célkitűzése az RMDSZ oktatáspolitikájának. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem kiegészítheti, de nem pótolhatja az önálló állami magyar egyetem létét. - Európai jelentkezik a képzési idő meghosszabbításának igénye. Idehaza a magiszteri fokozat, a doktorátus megszerzése, de még a másoddiplomázás is, nem kis anyagi- és szellemi áldozatot, lemondást követelő tevékenység. - A középszintű szakképzés komoly válságban van Romániában. A két székely megye kivételével, ahol teljes körűnek tekinthető szakiskolai hálózat működik, a többi megyében egyáltalán nincs, vagy csak mutatóban létezik az anyanyelven folyó képzés. A magyar szakképzés posztliceális szintjét felvállaló középiskoláink száma évről évre növekszik. Mivel tandíjköteles oktatási formáról van szó, biztosítani kellene egy ösztöndíj rendszer mellérendelését, a rászorulók számára. A magyar tannyelvű oktatás több évszázados történetében az erdélyi magyar történelmi egyházak által működtetett iskolák elévülhetetlen érdemeket szereztek. Érthető és teljesen jogosnak tekinthető egyházaink azon törekvése, hogy a ’89-es eseményeket követően visszaállítsák iskolahálózatukat. Jelenleg közel 20, a sajátos román oktatási szabályozás szerint "egyházi jellegű" középiskola működésében érdekeltek a magyar egyházak. Ezek többségükben önálló magyar középiskolák, amelyekben — többek közt — a magyarságunkkal kapcsolatos nevelési célkitűzések megvalósítása nem ütközik akadályokba. Természetesnek tekinthető, hogy nagyon sok erdélyi fiatal távozik az országból. Az viszont helytelen, hogy valakit tanulni küldenek külföldre szülei, habár itthon is megvan a megfelelő szintű képzési lehetőség. - Az 1985 óta a negatív népszaporulat értékeit regisztráló Magyarország természetszerűleg a Kárpát-medencét tekinti utánpótlási bázisának. /Szabó Csaba: Oktatási jövőkép RMDSZ-szel, sok egyetemmel, Alaszkával. Rendhagyó interjú Nagy F. Istvánnal, az RMDSZ oktatási alelnökével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./
2002. május 29.
A magyar gyermekek számának csökkenésével egyre jobban fenyegeti a megszűnés veszélye a kolozsvári lakótelepi/külvárosi iskolákat. A feszült interetnikus viszony legkisebb jele is arra ösztönözheti a szülőket, hogy a belvárosba írassák gyereküket. Az idén például a vegyes iskolák ünnepségén a magyar tagozatért felelős aligazgató nem mert magyarul felszólalni. - A megyei tanfelügyelőség senkinek nem tiltotta meg, hogy a románon kívül más nyelven is beszéljenek tanárok, diákok, szülők az iskola egészét érintő ünnepségeken - nyilatkozta ez ügyben Török Ferenc megyei főtanfelügyelő-helyettes. A vegyes tagozatú Györgyfalvi negyedi 1-es Számú Iskolában 1990-től kezdve mindig kétnyelvű volt a tanévnyitó és az évzáró egyaránt. Ez most is így van, mondta az iskola aligazgatója, Tonder Ilona. Az évzárókon mindig jelen van valamilyen kis műsorral a magyar tagozat — mondta Vas András, a Horea úti 14-es Iskola aligazgatója. Szőcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség országos alelnöke szerint a magyar tagozatért felelős aligazgatónak kötelessége magyarul is felszólalni az iskolaünnepélyeken. Hasonlóan vélekedett Borsos K. László, a Beszterce-Naszód megyei RMPSZ elnöke. Demeter Mária, a kerekdombi 7-es Számú (Emil Isac) Iskola aligazgatója óvatosabb: nem kellene-e ennek a kérdésnek a megválaszolását az iskolára és annak diákjaira, szülői bizottságaira hagyni? – tette fel a kérdést. Dr. Murvai László, a Nevelési és Kutatási Minisztérium főosztályvezetője leszögezte: a multikulturalitás azt is feltételezi, hogy a többségi nemzet is elsajátítja minimális szinten a kisebbség nyelvét, így amikor magyarul beszél egy aligazgató, akkor nem pisszegnek, unatkoznak. /Szabó Csaba: Egynyelvű multikulturalitás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./
2002. május 31.
A népszámlálási adatok szerint Kolozs megye lakossága mintegy ötvenezerrel csökkent, ez borúlátóvá tette mindazokat, akik a magyar nyelvű oktatás stratégiai rendszerén dolgoznak. Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes szerint ősszel szinte ugyanabban a felállásban kezdi a tanévet a magyar közoktatás, mint tavaly. Három osztállyal kevesebbet hirdettek meg az idén, hiszen időközben 25-ről 28-ra emelkedett a maximális beiratkozási létszám. Emiatt ősszel a Brassaiban egy kilencedik osztállyal kevesebb indul, és nem hirdettek magyar kilencediket sem az Elektrotechnikai Líceumban, sem a Maranatha Adventista Kollégiumban. Újdonság viszont: az idén meghirdettek szakiskolai osztályt a Könnyűipari Líceumban, valamint a Posta és Távközlési Iskolaközpontban is. /Szabó Csaba: A románság is elkezdte az egykézést. Egy osztállyal kevesebb a Brassaiban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./
2002. június 4.
Idén egy hónappal hamarabbra tűzte ki a Kolozs megyei tanfelügyelőség az első osztályosok beíratásának időszakát mint tavaly, így — mivel nem tudni hány magyar család akarja majd megszokásból a nyári hónapok alatt beíratni gyermekét — jelenleg átláthatatlan Kolozs megyében a megszűnés határára került első osztályok száma. A magyar tagozatra beíratott gyermekek számát tekintve Kolozsváron egyre több oktatási szakember véli úgy, hogy ősszel legkevesebb 6 magyar első osztállyal lesz kevesebb — a borúlátók 12-re tippelnek. Amennyiben valóban ilyen arányú lesz a magyar első osztályosok csökkenésének aránya, mint arra a jelenlegi adatokból következtetni lehet, akkor az egész anyanyelvű oktatási hálózatot át kell majd az elkövetkező években rajzolni. /Szabó Csaba: Megkezdődött a magyar közoktatás leépülése? 6–12 magyar első osztállyal kevesebb lehet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./
2002. június 5.
A megyei tanfelügyelőség közzétette Kolozsvár azon iskoláinak névsorát, ahol vagy eleve már nem is merték újraindítani a magyar elsőt, vagy nincs jelentkező: 7-es iskola, 8-as iskola, 13-as iskola, 5-ös iskola, 28-as iskola, Waldorf Iskola. Ezekben 3 és 8 között mozog a beiratkozottak száma. Ahhoz, hogy osztály indulhasson, legalább 10 gyermeknek kell jelentkeznie. A 10-es és a 3-as iskolában már eleve nem indítottak magyar elsőt. A volt Természettudományi Líceum és a Vlahuta iskola első osztályait össze kellett vonni. Már korábban közös frontot — válságstábot — kellett volna létrehoznia az RMDSZ, az RMPSZ, a megyei tanfelügyelőség, valamint a magyar iskolaigazgatók/aligazgatók közösségének. Ez azonban nem következett be. Amennyiben nem készül katasztrófa-elhárítási forgatókönyv, az osztály nélkül maradt gyermekek zöme román tagozatra fog íratkozni, így jövőre tovább mélyül majd a kolozsvári közoktatás alapjain keletkezett repedés. /Szabó Csaba: Beért az örökös kolozsvári iskolaviszályok gyümölcse. Ősztől kilenc magyar első osztállyal kevesebb. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./
2002. június 11.
Ötödik éve járja a szórványt, írta Szabó Csaba. Tudja, hogy miért menthetetlen Hátszeg, tudja, hogy Zsibó soha nem támad fel, hogy Pusztakalán napjai meg vannak számlálva, tudja, hogy Kőhalom és Bethlen végleg elesett... Azt is tudja, hogy ezt nem szabad így kimondani, mert a felmentő seregben bízó végvárak még reménykednek. A harmadik évezred Erdélye már árnyéka sem önmagának. A temesvári magyar líceum hirdetések útján próbál Kolozsvárról, vagy a Székelyföldről tanárokat szerezni. Nagyváradon, Ady városának magánkézbe került a magyar napilapja. Az egyetlen magyarlakta erdélyi nagyváros, ahol még fungál valamelyest a magyar közösségi élet, az Kolozsvár, írta. A Babes-Bolyai Tudományegyetem nemsokára megjelenő, 20 oldalas diáklapjának, az UBB-Reportnak egyetlen oldala lesz "magyar". Más szóval: kisvárosiasodik a nagy Kolozsvár. /Szabó Csaba: Előttünk az özönvíz. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ Az egyetlen magyarlakta erdélyi nagyváros, ahol még fungál valamelyest a magyar közösségi élet, az Kolozsvár – ebben nincs igaza az újságírónak.
2002. június 11.
Dédanyáink, dédapánk élete címmel fotókiállítás nyílt a hét végén Bethlenben, a Református Gyülekezeti Házban. A mintegy 200 fényképet, amely Beszterce-Naszód megye második világháború előtti életét mutatja be, a Grigore Silasi Általános Iskola tanárnője, Réman Enikő által irányított történelem kör tagjai gyűjtötték össze. Láthatók voltak a bevonuló magyar hadseregről készült fotók, népviseletbe öltözött asszonyok és férfiak a századelőről, azokból az évtizedekből, amikor még magyar többségűek voltak azok a Beszterce-Naszód megyei falvak, amelyekben ma már egyetlen magyar sem él. /Szabó Csaba: Fényképkiállítás a magyar világról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./