Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Szabó Csaba
567 tétel
1990. január 21.
Seres András emlékezett a moldvai csángók körében végzett néprajzi gyűjtőmunkájáról. Szabófalván mesét gyűjtött, nemsokára jött a fegyveres milicista, elvették jegyzetfüzetét és megsemmisítették felvételeit. Klézsén már óvatosabb volt, egyenesen a falu besúgósához, Kotyor Andráshoz ment, akivel megbarátkozott, így azután nyugodtan gyűjthetett. Sikert aratott Seres András Barcasági magyar népköltészet és népszokások című könyve. A Securitate viszont nem lelkesedett és mindenbe belekötöttek. Seres Andrást feljelentették azért is, mert Király Károly leveleinek másolatait ő is továbbadta. A Pusztináról Sepsiszentgyörgyre települt Szőcs Anna volt a följelentője. Eddig beszélni sem mert róla: egy év múlva megjelenik egy budapesti kiadónál a moldvai csángó népköltészetről szóló monográfiája, a zenei anyagot Szabó Csaba zeneszerző gondozta. /Mátyás Árpád: Eddig mukkanni sem mertem /Egy folklórkutató visszapillant. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20., jan. 21./
1991. szeptember 27.
Végre megjelent Seres András-Szabó Csaba: Csángómagyar daloskönyv. Moldva 1972-1988 /Héttorony Kiadó, Budapest, 1991/ című gyűjtése. A két szerző titokban, a hatóságok elől bujkálva gyűjtötte a moldvai dalokat. A kézirat 1988-ban elkészült. A magnókazettákat, a kéziratot évekig rejtegették, majd eljuttatták Magyarországra. Seres András /sz. Krizba, 1935/ néprajzi gyűjtő, a Népi Alkotások és Művészeti Tömegmozgalom Kovászna megyei központjának munkatársa. Barcasági magyar népköltészet és népszokások /Kriterion, Bukarest/ című munkája 1984-ben látott napvilágot. Szabó Csaba /Ákosfalva, 1936/ Kolozsváron végezte a Zeneművészeti Főiskolát, 1959-től 1967-ig az Állami Székely Népi Együttes karmestere volt, 1963-tól 1987-ig a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán tanított. 1988-ban áttelepült Magyarországra. Két korábbi könyve: Hogyan tanítsuk korunk zenéjét /Kriterion, Bukarest, 1977/, illetve Zene és szolgálat /Kriterion, Bukarest, 1980./ /Sz. Cs.: Csángómagyar daloskönyv. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 3./ Seres András néprajzos gyűjtött a csángók között, csatlakozott hozzá Szabó Csaba zeneszerző. A tavaly elhunyt Lőrincz Györgyné Hodorog Luca egymaga mintegy harmadét szolgáltatta a Csángómagyar daloskönyv anyagának. Luca néni annak idején elővette féltve őrzött kézírásos énekeskönyvét és abból énekelt. Nyelvészek számára külön kutatási terület lehetne ezeknek a még meglevő kéziratos könyveknek a vizsgálata. /Szilágyi Aladár: A csángók (még) magyarul énekelnek. = Élet és Irodalom (Budapest), szept. 27./
1992. január 16.
Seres András /Sepsiszentgyörgy/ néprajzkutató évtizedek óta járja a csángó falvakat. Seres András Szabó Csaba marosvásárhelyi zeneszerzővel közösen írt könyve, a moldvai csángó népköltészetből készült gyűjtemény az elmúlt év nagy sikere volt. Czegő Zoltán beszélgetett Seres Andrással, aki elmondta, hogy 1989 után a csángók helyzete nem változott. Nagyon nehéz ráébreszteni a csángókat saját múltjukra, magyar voltukra. Van, aki ragaszkodik magyar anyanyelvéhez, azonban annyira hisznek a papoknak, hogy nem lehet elmozdítani őket. A hatvanas években egy klézsei pap megpróbált magyarul prédikálni saját római katolikus templomában. Tódult a nép. A papot azután bebörtönözték azzal, hogy ellenséges rádióadót hallgat. A papnak még rádiója sem volt? Sok csángó jár Magyarországra dolgozni. A magyar környezetben ráébrednek anyanyelvükre. /Czegő Zoltán: Csángók az emésztő időben. = Magyar Fórum (Budapest), jan. 16./Az említett könyv: Seres András-Szabó Csaba: Csángómagyar daloskönyv, Moldva, 1972-1988. Budapest, Héttorony Kiadó, 1991/.
1994. február 2.
Szőcs Judit tanárnő, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ Kolozs megyei elnöke a vele folytatott beszélgetésben kifejtette, az RMPSZ érdekvédelmet vállal. Megalakulásuk után felkeresték Victor Dragoi Kolozs megyei főtanfelügyelőt, kérték, adjon lehetőséget az együttműködésre. Ehelyett a megyében védekezni kell az újabb támadások ellen. Sikerült elindítaniuk a tanárok továbbképzését, a gyermekeknek szakköröket szerveznek és vetélkedőket. Sok helyre, falusi iskolákba nem tudtak eljutni. Tanítanak és amellett, önkéntes munkával végzik tevékenységüket. /Szabó Csaba: Hit nélkül nem lehet dolgozni. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./
1995. február 18.
Az RMDSZ és a Collegium Transsylvanicum ingázó tanárokat anyagilag segítő programját Szabó Csaba az RMDSZ legnagyobb megvalósításának értékeli. Figyelni kell a szórványra, a szórványban élő ifjúságra. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./
1995. október 25.
Kolozsváron a Zenelíceum előtt végzett ásatások során XI-XII. századi kemencére bukkantak. Ez kétségtelenül Árpád-kori lelet, a magyarság itteni létének újabb bizonyítéka. /Szabó Csaba: Van kontinuitás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
1996. március 22.
"Románia lakosságának 12 százaléka beszéli folyékonyan a magyar nyelvet - közölte egy nemrégiben végzett felmérésre utalva a PRO TV. Abban az esetben, ha Románia csökkenőfélben levő lakosságát 22,7 millió fő, akkor ez a 12 százalék 2 731 000 folyékonyan magyarul beszélő román állampolgárt jelent. Körülbelül egymillió százezren vannak tehát Romániában azok, akik nem vallják magyarnak magukat, de igen jól beszélik anyanyelvünket. Ez a 12 százalék Románia egész területére, tehát a Regátra is vonatkozik. Szabó Csaba szerint levonható az egymillió százezerből százezer a Regát számára: így egymillió nem magyar, de magyarul folyékonyan beszélő jut Erdélyre. Ennek zömét a magyar nyelvterületeken születettek-nevelkedettek, valamint az erdélyi gyökerűek adják. Bihar megyében az 1992-es népszámlálás 180 682 magyart talált. Mennyi lehet a nem magyar, de magyarul jól beszélők száma a megyében? Mondjuk, a magyarság fele: kb. 90 000. Így Kolozs megyében - ahol 145 405 magyart tartanak számon - ez a szám 73 000 felé közelítene. A magyarlakta megyéket hasonlóan számba véve mindig hiányzik félmillió! Szabó Csaba szerint a hiányzó félmilliót nem a magyarságukat bizonyos okokból kifolyólag "letagadók" között kell keresni, bár kétségkívül sokan vannak ilyenek is. /Szabó Csaba: Erdélyben hódít a magyar nyelv. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"
1996. március 27.
"A Szabadságban egy oldalon található egy Szőcs Géza mellett kiálló cikk /Szabó Csabától/ és egy másik, a személyét durván támadó írás Fey Lászlótól. Szabó Csaba megállapította, hogy azok, akik kirobbantották a Nemzetközi Transsylvania Alapítvánnyal kapcsolatos vitát, azok ezzel háttérbe szorították a magyarság érdekeit, kockára tették a magyarság - választások előtti egységét. Azt, hogy tartozik-e Szőcs Géza, vagy sem, azt már évekkel ezelőtt el kellett volna döntenie az RMDSZ vezetőségének. Először Tőkés Lászlót támadták. Később Szőcs Gézát. Õt könnyebb támadni, mert gazdasági vállalkozó, ilyen esetben pedig lehetetlen nem találni valamilyen támadási felületet. "A két egykori diktatúraellenes személyiséget /mindketten életüket kockáztatták azért, hogy erről most vitatkozhassunk/" fokozatos kikezdésükkel szeretnék visszarángatni az erdélyi magyar politika középszerűségébe. /Szabó Csaba: Az RMDSZ mosógépe/. Fey László kirohanásában arról írt, hogy Szőcs Géza sajtóhatalmával a "radikálisnak nevezett türelmetlen szárnyat támogatja, amely nem számol a realitással, dobbal akar verebet fogni. Ennek a hangoskodásnak csak az lett az eredménye, hogy az RMDSZ és az erdélyi magyarság mindjobban elszigetelődik, magára marad. Még azok a románok is, akikkel szót lehetne váltani, azok is elhatárolódnak szélsőségeseink hőzöngése következtében." Fey László nem állt meg itt, hanem szokott modorában - feljelentéshez hasonlóan - felsorolta a számára ártalmas radikális csoport tagjait: Borbély Imre, Csapó József, Katona Ádám és Tőkés László, akik szerinte az RMDSZ-en belül is nagyon harciasak. Sikerült félreállítaniuk Domokos Gézát, utána "reálpolitikusokat" támadták, Fey idesorolta Borbély Lászlót, Frunda Györgyöt és Tokay Györgyöt. Fey László visszamenően is ítélkezett: "Tőkéséket annak idején az előző kormány támogatta", szerinte ők érték el, hogy elégedetlenség van a romániai magyarság körében a magyar kormány politikájával szemben. /Fey László: Kit, mit és miért támogatunk? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./"
1996. április 16.
Ápr. 12-én Kolozsváron tanácskoztak a romániai magyar történelemtanárok az 1996 szeptemberétől bevezetendő új tantárgy, a magyarság története tankönyvéről és a tanítás módszertani kérdéseiről az RMDSZ oktatási főosztálya valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezésében. A találkozó fő célja az volt, hogy megszülessenek azok a munkacsoportok, amelyek a magyarságtörténet tanterves, módszertani, tankönyvi változatait kidolgozzák. Megjelentek az Oktatásügyi Minisztérium, a Babes-Bolyai Tudományegyetem, az Erdélyi-Múzeum Egyesület /EME/ és az Erdélyi Tankönyvtanács képviselői is. Benkő Samu, az EME elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy egységes magyar történelemszemléletre van szükség. Azáltal, fejtette ki dr. Murvai László oktatási minisztériumi osztályvezető, hogy a román történelemkönyvekben a kisebbségi kérdés is jelen lesz, talán sikerül az egyes népeket megbélyegző előítéleteket megszüntetni. Így a magyarokról nemcsak azt fogják tanítani, hogy nyilaiktól egykor fél Európa rettegett. Az új tanügyi törvény csak az V - VIII. osztályban engedélyezi a kisebbségek nyelvén oktatni külön tantárgyként a kisebbségek történelmét, hagyományát. Egyed Ákos professzor bemutatta a készülő tankönyv szerzőit. Létrejöttek a tantervet kidolgozó munkacsoportok, amelyek máj. 1-ig átadják lektorálásra javaslataikat, lektorálás után továbbítják a minisztériumnak. Így a magyarokról nem csak azt fogják tudni, hogy nyilaiktól egykoron fél Európa rettegett, és a törökökről sem csak azt, hogy leigáztak egykoron bennünket. A román nyelvű történelemkönyvek kisebbségtörténeti oldalainak megszerkesztése a kisebbségi szakemberekre vár. Úgy tűnik, hogy a hatodik osztályba vezetik be elsőként az új tantárgyat, melyet heti egy vagy két órában fognak tanítani. /Szabó Csaba: Õsztől új tantárgy az iskolákban: magyarságtörténet. = Szabadság (Kolozsvár), ápr.13., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 16., 76. sz./
1996. május 1.
Egy évvel ezelőtt jelent meg a nagy sikert arató Maturandusok /Tinivár Kiadó, Kolozsvár, 1995/, ez volt az erdélyi magyar érettségizők első évkönyve. Most egy újabb, az érettségizők mintegy hétezres seregét átfogó kötet jelent meg. A mostani Maturandusok az érdekelt tizenöt megye érettségizőin kívül hozza a bukaresti Ady Endre Gimnázium végzőseinek névsorát is. Szerepel benne a kolozsvári Maramathe Adventista Szemináriumi Líceum tanulói is, összesen mintegy 120 magyar iskola, illetve tagozat. Egy év tapasztalatai alapján a szerkesztők - dr. Bartha Zoltán, Szabó Csaba és dr. Tibád Levente utána jártak, mi lett a tavalyi ballagókkal, kik voltak a kedvenc szerzőik. Murvai László a z 1990-1995 közötti romániai magyar nyelvű oktatás összefoglalóját adja a kötetben, ebből megismerhető a 15 református gimnázium, a 9 római katolikus és a 2 unitárius gimnázium. A kötet előszavát Tőkés László püspök írta, de az egyházi vezetők is szólnak a könyvben a tanulókhoz. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./
1996. június 4.
"Tőkés László a vele készült interjúban kifejtette, hogy az RMDSZ a magyarság ügyeit vállalja fel. "Akik ebből a sorból kilépnek, alátámasztják a hatalomnak azt a propagandisztikus állítását, miszerint az RMDSZ nem képviseli a magyarságot, nem létezik kollektív képviselet..." Még rosszabb, ha nem függetlenként, hanem más pártokhoz átigazolva indulnak, ezzel nagy károkat okoznak. Látni kell, hogy "a hetvenöt év alatt olyan megosztó közegbe kerültünk, olyan károkat okozott főleg az utóbbi negyvenöt év az emberek tudatában, lelkében, önbecsülésében, hogy az "eredmény" nélkül nem múlik el." "Meg kell mutatni, hogy vannak gyászmagyarok, akik tudván tudva működnek együtt - közvetve vagy közvetlenül - ellenségeinkkel, de azt is kell látnunk, hogy vannak megtévesztettek." A megtévesztetteket türelemmel fel kell világosítani. /Szabó Csaba: Gyászmagyarok és megtévesztettek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./"
1996. augusztus 15.
"Nagyboldogasszony napján, aug. 15-én a Tusnád és Tusnádfürdő között úton, az országút közelében felavatták a millecentenáriumi emlékművet. Egy magas, tölgyfából készült kereszt áll a középpontban, rajta a felirat: "Őseinket felhozád Kárpát szent bércére." A keresztet félkörben felállított hét kopjafa veszi körül, emlékeztetve a magyarságot 1100 évvel ezelőtt a Kárpát medencébe bevezető Árpád vezéreire. Az emlékmű körül növekedik tizenegy fenyőfa, a honfoglalástól eltelt tizenegy évszázad jeleként. Az emlékművet Jánosi Csaba vázlatai alapján a Nádas mezőgazdasági társaság mesterei készítették, a faragás Kovács és Szabó Csaba munkája. A község lakói templomi zászlókkal vonultak ki az avatásra, meghallgatták Incze Dénes tusnádfürdői esperes szentbeszédét. /Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./"
1996. szeptember 26.
Az Erdélyi Tankönyvtanács jóvoltából immár második éve taníthatnak reformtankönyvekből a romániai magyar oktatók, ismertette Székely Győző, a Tankönyvtanács ügyintézője a színes tankönyvek, egyetemi jegyzetek sorát. Köztük van Zsemlyei János A mai magyar nyelv szókészlete és szótárai című egyetemi jegyzete. Ezt a szerzője bemutatta Rómában, a Hungarológiai Kongresszuson is. /Szabó Csaba: Új magyar tankönyvek, munkafüzetek, egyetemi jegyzetek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./
1996. október 15.
Magyarléta színmagyar település, ahol csak négyosztályos magyar iskola van, a következő évtől választhatnak, vagy a közelebbi román faluban, Havasasszonyfalván vagy a távolabbi színmagyar Tordaszentlászlón. Boldizsár Ibolya, tordaszentlászlói iskolaigazgató elmondta, hogy ebben a tanévben már egyetlen magyarlétai magyar gyermek sem érkezett a magyar iskolába, mindegyik román iskolában folytatja a tanulást. Annak ellenére, hogy mikrobuszt is beszereztek, hogy a magyarlétai tanulókat vigye Tordaszentlászlóba és vissza. Az újságíró, Szabó Csaba érdeklődni kezdett a szülőknél és a gyermekeknél. A román iskolában egy tantárggyal, a magyarral kevesebb van, ott nem olyan szigorúak, minden barátja román iskolába jár, ne maradjon ő se ki ebből... hangzottak a válaszok. A román tagozatra járóknak tantárgyként oktathatnák a magyar nyelvet, de ettől az évtől kezdve a szülők ezt sem igényelték. /Szabó Csaba: A Magyarléta-jelenség nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
1997. január 28.
"A tapasztalat azt mutatja, hogy azokban az erdélyi városokban, ahol gyülekezeti ház épül, rövid időn belül fellendül a művelődési élet is. Ez történt Szilágycsehen is, ahol dec.18-án Molnár Károly református lelkipásztor meghívta a Tőkés László püspököt, hogy találkozzon a helyi magyar és román értelmiségiekkel. A jól sikerült találkozóra sok román eljött, több kérdést tettek fel. A találkozó után leleplezték az új gyülekezeti ház falán elhelyezett márványtáblát, amely a Magyar Reformtusok III. Világtalálkozóját és a honfoglalás 1100. évfordulóját örökítette meg. /Szabó Csaba: A jó év vége alapja lehet a jó kezdetnek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28., Szilágyság (Zilah), jan. 10., VII. évf. , 1. sz./"
1997. március 6.
"Febr. 28. és márc. 2-a között Csíkszeredában tartott tisztújító közgyűlést a MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/. A tanácskozáson felszólalt Markó Béla szövetségi elnök, a Látó főszerkesztője is. Markó Béla a romániai magyar sajtó és az RMDSZ viszonyáról, a sajtónak a civiltársadalom építésében, a demokrácia megerősítésében játszott szerepéről beszélt. Kántor Lajos elnök kritikus hangú beszámolóban elemezte a romániai magyar sajtó helyzetét, bírálta az Orient Expressz és az Erdélyi Napló hasábjain 1995-ben megjelent támadásokat a MÚRE ellen, továbbá a Szabadság főszerkesztője, Tibori Szabó Zoltánnak a Magyarok Világszövetségével kapcsolatos véleménye miatti támadásokat, valamint a sepsiszentgyörgyi Európai Időben megjelenő írásokat. Kántor Lajos elégedetlen azért is, mert "az alpáriságot, a dilettantizmust az elmúlt két évben sem sikerült visszaszorítani". A MÚRE elnöke bejelentette, hogy leköszön tisztségéből, egyúttal méltatta a MÚRE kitüntetettjeit, Lászlóffy Aladárt, Andrei Corneát, Muzsnay Magdát /kolozsvári rádió/, Szabó Csabát /Szabadság/, Tófalvi Zoltánt, Gúzs Imrét, Szatmári Lászlót, Bajza Györgyöt és Vincze Gyulát. Boros Zoltán, a román televízió bukaresti magyar adásának vezetője felvetette, hogy a rádió közszolgálati magyar nyelvű adásokat az egész országban egy hullámhosszon kellene sugározni, így a magyar hallgató egyetlen összefüggő, nagy területre szétszórt, több stúdió által készített műsorfolyamot hallgathatna. Bejelentette, hogy az RTV első csatornáján eddig sugárzott hétfői másfél órás magyar nyelvű adás kétórás lesz, bár 17 órakor megszakítja egy román nyelvű híradó. Boross Zoltán állást foglalt a helyi stúdiókra épülő, országhatárokon átívelő magyar televíziózás mellett. A közgyűlés Ágoston Hugót, a bukaresti A Hét c. hetilap 53 éves főszerkesztő-helyettesét választotta a MÚRE elnökévé. Ügyvezető elnökké Gáspár Sándort, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztőjét, az egyesület eddigi főtitkárát választották meg. Kántor Lajos bejelentette, hogy nemcsak lemond elnöki tisztségéről, de a szervezetből is kilép, mert nem látja biztosítottnak a továbbiakban a MÚRE eredményes tevékenységét. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./ A Szabadság megkérte Kántor Lajost, indokolja meg döntését. Kántor elmondta, hogy tiltakozása Gáspár Sándor újraválasztása ellen szól, akit alkalmatlannak tart erre a tisztségre erőszakossága, vezetői módszerei miatt, nevéhez önérdekű ügyeskedések, "kis piszkos ügyek" fűződnek. Arra a kérdésre, hogy MÚRE-elnökként miért nem lépett fel Gáspár Sándor visszaélései ellen, Kántor elmondta: többször szóvá tette kifogásait, de határozottabban kellett volna fellépnie. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./ Gáspár Sándor erre márc. 4-én válaszolt: Értetlenül fogadta Kántor Lajos nyilatkozatát, hiszen az utóbbi két évben nem adott hangot kifogásának, sőt, a közgyűlésen előterjesztett jelentésében sem esett szó erről. "Kántor Lajos nyilatkozata önmagát minősíti." /Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./"
1997. április 25.
"Ápr. 24-én a szórványoktatással kapcsolatos gondokról tanácskoztak Kolozsváron a magyar tanárok, igazgatók, egykori és mai tanfelügyelők, valamint az RMDSZ és a pedagógusszövetség képviselői. A vita kiindulópontját Boldizsár Zeyk Imre megyei tanácsos-pedagógus által bemutatott felmérés képezte, amely alapján kiderült, hogy Kolozs megye 18.497 magyar anyanyelvű óvodás-iskolásából csak 14.433 jár magyar tagozatra. A magyarságnak határozottabban kellene fellépni ez ellen. Megfogalmazták, hogy a magyarlakta falvaknak többet kell tenni annak érdekében, hogy tanárai-tanítói legyenek. Tőkés Elek volt tanfelügyelő felhívta a figyelmet arra, hogy "fentről" hiába próbálják irányítani a "lélekcsere" elleni harcot, hiszen ennek alapja a helyi, érintett közösség ez irányú igénye kell hogy legyen. Meg kell szüntetni az értelmiségiek és a falvak passzivitását - mondta Tőkés Elek. Kötő József az RMDSZ művelődési, egyházügyi és oktatási alelnöke szerint az utóbbi időben nagy gondot okozott a politikusoknak és a pedagógus társadalomnak, hogy nem cselekvőképes stratégiákban gondolkoztak, hanem "siránkoztak" és gyakran azokat a lehetőségeket sem használták ki, amelyek adottak voltak. Kijelentette, hiába lesz "jó tanügyi törvény", ha az oktatás szintjét nem tudják emelni. Bálint-Kelemen Attila megyei főtanfelügyelő-helyettes hangsúlyozta a tanár-önszerveződés fontosságát, Péter Tünde magyar szakos tanfelügyelő pedig elmondta, hogy szórványgondjaink megoldásának komoly anyagi oldala is van. Vetési László lelkész, szórványkutató szerint minden szórványvidék számára pontos kimutatásokat is tartalmazó stratégiát kell kidolgozni /tudni kell, hogy melyik faluba hány gyerek szeretne magyarul tanulni, hány tanár kellem hány busz, stb./ Vetési hozzászólása alapján arra lehet következtetni, hogy hét évvel a változások után még mindig nincs átfogó kép a megye reális szórványgondjairól. /Szabó Csaba. Harc a lélekcsere ellen. Pedagógusaink szórványtanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./"
1997. május 15.
"A romániai magyar társadalomnak tudnia kell, hogy van például egy színmagyar Magyarléta község, ahonnan egyetlen magyar gyermek sem akar ötödiktől a szomszédos Tordaszentlászlón magyarul tanulni, akkor sem, ha mikrobusz viszi őket iskolába.Ezeknek az adatoknak a birtokában kell szórványprogramot összeállítani. - Sajnos azoknak az embereknek a nevét, akik a közösség megmaradásáért eredményesen harcoltak, nem nagyon kapja fel a sajtó. /Szabó Csaba: Szórvány és szélmalom. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./"
1997. május 20.
"Két esztendeje jelent meg a kolozsvári Tinivár Lap- és Könyvkiadó gondozásában, Bartha Zoltán és Szabó Csaba szerkesztésében a Maturandusok összeállítás, alcíme: Az erdélyi magyar érettségizők első évkönyve. 110 erdélyi magyar középiskola, illetve magyar tagozat csaknem 7000 végzettjének névsorát tartalmazta a kötet. Most került ki a nyomdából a harmadik kiadás, bővített és tágabb értelmű, ahogy alcíme mutatja: Az erdélyi, délvidéki, kárpátaljai, németországi magyar nyelven érettségizők évkönyve. Ez az összeállítás 15 megye 58 helysége, továbbá Bukarest, valamint 16 délvidéki, 7 kárpátaljai és egy németországi magyar iskola mintegy 8000 érettségizőjének emlékkönyve. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./"
1997. június 4.
"1989 előtt magyar kulturális rendezvények nem nagyon voltak Szilágy megyében, pedig a megye legalább egynegyede magyar nemzetiségű. Szórványban szokták nevezni a Szilágyságot, pedig egészséges magyar tömbök élnek mind Tövisháton, mind Berettyófelvidéken. A megyéhez csatoltak hét kalotaszegi falut is, Váralmást és környékét. Ezen a vidéken fogják immár nyolcadik alkalommal megrendezni Zsobokon, a kultúrházban, jún. 7-én a Szilágysági gyerek vagyok nevű vetélkedőt, az emberek szeretnek énekelni. Gáspár Attila, a megyei Művelődési Felügyelőség tanácsa elmondta, hogy a felügyelőség támogatja a rendezvényt. Évente megrendezik a nemzetiségi fesztivált. 1996-ban emléktáblát helyeztek el Márton Gyula nyelvészprofesszor szülőházán, Nagymonban. /Szabó Csaba: Egy tanácsos sokat segíthet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./"
1998. április 2.
Szabó Csaba biológiatanárként kezdte pályáját, majd újságíró lett, most íróként jelentkezett: Az egri hullócsillagok /Tinivár, Kolozsvár, 1998/ című regényes nyomozásában történelmünk zegzugaiban kutat Mohácstól Kolozsvárig. Lászlóffy Aladár Kossuth-díjas költő nagy elismeréssel mutatta be a könyvet Kolozsváron. /Ördögh I. Béla: Jelképeinkről, a kolozsváriológia és a teljesség igényével. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./
1998. október 9.
"A "partiumi öntudat" ébredését jelzik az ismétlődő rendezvények a Szilágyságban és Tövisháton: Zilahi Napok, Tövisháti Napok /Szilágycseh és környéke/, Krasznai Napok /Kraszna és vidéke/, Wesselényi Napok /Zsibó/, Báthory Napok /Szilágysomlyó, Nyírbátor/. Legutóbb Szilágysomlyón, a Báthory Napok keretében cserkészavatás is volt, újságolta Acsády Annamária, a Báthory Alapítvány gazdasági vezetője. Elmondta még, hogy Szilágysomlyón decemberben Bem-emléktáblát szeretnének avatni. Nem ez az első emléktáblája a városnak. Az első a katolikus templom falán a Báthory István-emléktábla, a következő Mártonffy Istvánnak, a "szegények orvosának" az emléktáblája. A református templomban van a millecentenáriumi emlékező, ez lesz tehát a negyedik tábla. /Szabó Csaba: A "partiumi öntudat" és a szilágysomlyói háromfejű sárkány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./"
1998. október 10.
Sabin Gherman elmondta, hogy szinte egész Erdély területén létrejöttek az általa elindított PRO TRANSILVANIA Alapítvány fiókszervezetei. Közel nyolcezer tagja van az alapítványnak. Egyelőre nem tervezik, hogy párttá alakuljanak. Sabin Gherman két meghívást kapott: Svájcba az Erdélyiek Szövetsége, az Egyesült Államokba pedig a Columbia Egyetem hívta meg, hogy előadást tartson Erdély jövőjéről. /Szabó Csaba: Több ezer tagja van a PRO TRANSILVANIA Alapítványnak. Megalakult az ötödik fiókszervezet is. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
1998. november 3.
"Amennyiben Sabin Gherman Pro Transilvania Alapítványa párttá válik, az nem a nacionalista pártokat fogja megosztani, hanem a Demokratikus Konvenciót és az RMDSZ-t, állapította meg Szabó Csaba. Az RMDSZ kudarcnak kitett tevékenysége, vezetőinek civakodása megrongálta az RMDSZ képét. Egyre fogy a közös magyar célok száma és varázsereje, így a Bolyai Egyetem, a székely autonómia, a kétnyelvű felirat... Sok erdélyi magyar számára a fontossági sorrendben első helyen állnak a megélhetési gondok. Kilenc év alatt az RMDSZ nem volt képes olyan családvédő segélyszolgálatot megszervezni, amely havi anyagi segélyben részesítette volna a magyar kisgyermekes családokat. Csökken az RMDSZ-bizalmon alapuló magyar szolidaritás. "Az egyetlen erdélyi karizmatikus egyénségnek, Tőkés Lászlónak alig sikerült megnyernie a püspökválasztást! Széthúzás, magánérdekek előtérbe kerülése mindenütt..." /Szabó Csaba: Egységes megkönnyebbülés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./"
1998. november 14.
"Nov. 13-án Zilahon ünnepélyesen beiktatták püspöki tisztségébe Tőkés Lászlót, majd a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlésén az újonnan választott tisztségviselők esküt tettek. Előzőleg több magyar intézmény postaládájába Tőkés-ellenes cédulákat dobtak be. Az ünnepi istentiszteletet követő egyházkerületi közgyűlés célja a tisztújítás, az új igazgatótanács megválasztása volt. Az ünnepélyes püspökbeavató istentiszteletet előtt Tőkés László nyilatkozott a Szabadságnak: "Nem örömünnep számomra ez a nap, hanem inkább a viszonylagos megnyugvásé. A tiszai árvízhez hasonlatosan kavarodtak fel az utóbbi hetekben az egyházkerületünkben, a magyarságunk körében élő ellentétek, de ma egy fegyelmezett gyűlés keretében mindezeket az indulatokat sikerült mederbe terelni. Sokan azt hiszik, püspöknek lenni csak dicsőséget jelent: ez nem így van. Ez a funkció egy nagy terhet, keresztet is jelent. Én sokszor állok azon a ponton, hogy visszavonuljak, de a felém áradó bizalom miatt végső soron nincs jogom megtenni ezt." A zsúfolásig megtelt templomban az újraválasztott püspök nagyszabású beszédet tartott, melynek alapgondolata a hamis prófécia és a báránybőrbe bújt és bújtatott farkasok kérdésköre volt. Szavainak különleges súlya volt itt, ebben a református templomban. A beszédet egy mondatban talán így lehetne summázni: szövetség a jövendőért. Virág Károlynak kellett felolvasnia a választásról szóló jelentést, ezt először megtagadta, majd a szünet után mégis felolvasta. A közgyűlés ezt elfogadta, tehát a püspökválasztás eredménye végleges. Gavrucza Tibor lelkész megbékélésre szólított fel. A közgyűlés megszavazta, hogy indítsanak segélyprogramot a máramarosi és kárpátaljai árvízkárosultak megsegítésére. Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár a magyar kormány nevében üdvözölte a közgyűlést, a püspököt és bejelentette, hogy létrehozzák az Apáczai Közalapítványt a határon túli magyarság oktatásügyének támogatására. - Egy-egy mondat a laudációkból: Molnár Kálmán esperes: "A szavazatok mögött ott van Isten akarata". Forró László zilahi lelkipásztor: "A szinte csodamód megmaradott egységért köszönet mindenkinek". Németh Zsolt: "a magyar állam az erdélyiek szülőföldön való maradásáért minden eszközzel harcolni fog". /Kerekes Edit, Szabó Csaba: Beiktatták püspöki tisztségébe Tőkés Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14., Itt az alkalom az ébredésre. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 14./"
1998. december 11.
A Szent-Györgyi Albert Társaság /Szatmárnémeti/ által kiadott Szatmári Füzetek hatodik kötete nem is füzet, négyszáz oldalas, egészségügy-történeti dolgozatokat tartalmaz. A szerkesztő Csirák Csaba. A füzetben olvasható dr. Szabó Ferenc monográfiája dr. Lükő Béláról, az európai hírű szatmári sebészről. Dr. Szabó Csaba nem élhette meg a munka megjelenését. A dolgozatokból kiemelkedő dr. Németi János nagykárolyi történésznek Nagykároly város egészségügyi ellátásának történetéről szóló írása. /Könyv a szatmári gyógyítókról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
1999. március 17.
Kolozsváron ismeretlen tettesek hajnalban csákánnyal kezdték bontani a Mátyás-szobor talapzatát. Boros János tanácsos elmondta, hogy a városi tanácsülésen az RMDSZ-tanácsosok újra fel fogják vetni a szobor védelmének kérdését. /Szabó Csaba: Csákánnyal bontják a talapzatot. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./
1999. március 18.
"Õsztől egyetemes történelmet fognak tanulni a hetedikesek. Székely Győző, a Tankönyvtanács vezetője elmondta: az egyik új tankönyv annyira "objektív", hogy még a tatárjárást is pozitív jelenségként tárgyalja, mert az visszaszorította a magyar és katolikus expanziós törekvéseket. Több változat készül a tankönyvekből, ezek közül kell kiválasztani azt, amelyiket magyarra fordítanak. /Szabó Csaba: Tartárbarát történelem. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./"
1999. március 25.
1997. máj. 20-án alakították meg a Pro Zilah Egyesületet, ismertette történetüket Kerekes Edit, az egyesület titkára. Forró László lelkipásztort választották meg elnöknek. Az egyesület megszervezte 1997-ben és 1998-ban a Zilahi Napokat. A hivatalos bejegyzést csak most tudták elintézni, mert eddig nem volt meg a szükséges anyagi fedezet. A márc. 18-i közgyűlésükön megválasztották az új elnököt /a lelkész ugyanis lemondott/ Fodor István személyében. /Szabó Csaba: Bejegyezték a Pro Zilah Egyesületet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
1999. április 1.
Márc. 31-én Kolozsvárott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szervezett tanácskozást az 1999-2000-es tanév beiskolázási tervéről. Török Ferenc, Kolozs megye főtanfelügyelője kiemelte, hogy a nyolcadikosok 65 %-a elméleti líceumokban akar továbbtanulni, annak ellenére, hogy érettségi után nehéz lesz elhelyezkedniük azoknak, akik nem folytatják tanulmányaikat egyetemen. /Szabó Csaba: Az 1999-2000-es tanév beiskolázási terve. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./