Barót háromnapos rendezvénysorozattal ünnepelte fennállásának 775. évfordulóját. A vidékfejlesztés szükségessége összekapcsolja Erdővidék településeit székvárosukkal, Baróttal. Jelen volt és köszöntőt mondott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Tamás József római katolikus segédpüspök, dr. Szabó Béla bukaresti magyar nagykövet, Zirc testvérváros küldöttsége, továbbá Gheorghe Tatu prefektus, Kelemen Hunor államtitkár is. Az ünnepségen egyúttal emlékeztek a dalárdamozgalom 125 éves évfordulójára is. /Barót ünnepe. Erőgyűjtő múltba tekintés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Amennyiben a kolozsvári Gheorghe Sincai Elméleti Líceum épületének ügye nem rendeződik, az Erdélyi Református Egyházkerület bepereli a tanügyminisztériumot, nyilatkozta a Szabadságnak Tőkés Elek, az egyházkerület titkára. Az ingatlant szeptember 13-án telekkönyvezték, így az egyháztól elkobzott épület visszakerült az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába. Mivel a Farkas utcai épületrészben jelenleg egy magánlíceum működik, az Erdélyi Református Egyházkerület felkérte a Tanügyminisztériumot, hogy a tantermeket szabadítsa fel. Ennek hatására a minisztérium szeptember 15-én felszólította a Kolozs megyei tanfelügyelőséget, hogy rendezze a nyolc tanterem helyzetét, de mostanáig még semmiféle intézkedést nem hoztak az ügyben. Amennyiben harminc napon belül az ingatlan helyzete nem rendeződik, az egyház bepereli a tanügyminisztériumot. Tőkés Elek elmondta: amennyiben felszabadulnak a tantermek, a Farkas utcai épületrészben a rendszerváltás után újraindult Református Kollégium kap majd helyet. Az iskola jelenleg a Györgyfalvi negyedi 16-os Általános Iskolában működik. /A református egyház kész beperelni a Tanügyminisztériumot. Továbbra sem rendeződött a Farkas utcai iskola helyzete. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

"Gheorghe Funar polgármester kijelentette, hogy a városnév - Kolozsvár-Napoca - az idegenek számára "nehezen kiejthető", így eljött az ideje annak, hogy ezentúl csak Napocának nevezzék a várost. A Napoca név - Ceausescu utasítására - 1974-ben került a Cluj mellé, elsősorban Iosif Constantin Dragan "történésznek" köszönhetően. /Szabó Csaba: Kolozsvár napocásításán ügyködik a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./"

"Alföldi László, kolozsvári magyar főkonzul okt. 21-én közleményben fejezte ki megdöbbenését a kolozsvári polgármester, Gheorghe Funar által elkövetett újabb rendkívül súlyos provokáció miatt. A polgármesteri hivatal nyíltan megfenyegetett minden román állampolgárt, aki megjelenik azon a fogadáson, amelyet a magyar főkonzulátus október 22-én a magyar nemzeti ünnep tiszteletére ad. "Mindez újabb, a magyar-román államközi kapcsolatok építését súlyosan mérgező, az államok közötti legalapvetőbb diplomáciai és udvariassági normákat durván sértő provokáció, amely szöges ellentétben áll a román állam vezető intézményei által megtestesített, a magyar-román kapcsolatokat egyébként jellemző jószomszédi, baráti, stratégiai partneri kapcsolatainkkal" - hangsúlyozta a közlemény. A magyar főkonzulátus bízik abban, hogy az illetékes román hatóságok mindent megtesznek majd azért, hogy a magyar nemzeti ünnep tiszteletére adott fogadás Kolozsváron méltóképpen, minden zavaró körülmény nélkül történhessen. "Természetesnek és elvárhatónak tekintjük azt is, hogy a hivatalos román intézmények a maguk részéről határozottan lépjenek fel a kolozsvári polgármester tudatos, rendszeres, a magyar-román kapcsolatokat súlyosan sértő és a Kolozsváron együtt élő nemzetiségek közötti gyűlöletkeltésre irányuló tevékenységével szemben" - szögezte le végezetül a magyar főkonzul közleménye. Az okt. 21-i román sajtó közzétette Funar polgármester Emil Constantinescu államfőnek küldött levelét. Az államfő okt. 22-én Kolozsváron tesz látogatást. Funar arra figyelmeztette az elnököt, hogy meg ne jelenjen a magyar főkonzulátus fogadásán, mert az Kolozsvár és egész Románia lakossága elleni súlyos sértés lenne. - Alföldi László kijelentette: amikor tudomásukra jutott az államfő kolozsvári látogatása, jelezték, hogy nagy megtiszteltetésnek vennék az államfő esetleges részvételét a fogadáson, de azt az udvarias választ kapták, hogy ezt már, sajnos, nem tudják az elnök zsúfolt programjába beilleszteni. A Ziua értesülései szerint a Nagy- Románia Párt már mintegy száz hivatásos botránykeltőt is felfogadott, hogy azok "riasszák el az elnököt a tévedés és a sértés elkövetésétől". /Alföldi László tiltakozik az újabb polgármesteri provokáció ellen Az NRP hivatásos botránykeltőket is alkalmazott. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./"

Emil Constantinescu államfő okt. 22-én egynapos látogatásra Kolozsvárra érkezett, a 80 éves román felsőoktatás ünnepi rendezvényeire. Az államfő az Egyetemi Könyvtárba látogatott, ahol felsőfokú intézmények képviselőivel folytatott zárt ajtók mögött megbeszélést. Ezt követően Constantinescu a Babes-Bolyai Tudományegyetemen részt vett a rendezvényen. Ennek keretében Andrei Marga tanügyminiszter, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, Oliviu Pascu, a Iuliu Hatieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora, Leon Sorin Muntean, a Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem rektora, valamint Alexandru Farcas, a Gheorghe Dima Zeneakadémia rektora a román nyelvű felsőoktatás múltjáról és jelenéről tartott előadást. Emil Constantinescu kifejtette: az erdélyi kultúra feladata a tolerancia szellemének a megteremtése, amely nagymértékben hozzájárulhat Románia európai integrációjához. Délután az államfő meglátogatta a IV. Erdélyi Hadsereget, valamint a válaszúti fogyatékos iskolát kereste fel. Távozása előtt Constantinescu sajtóértekezletet tartott. A közvélemény-kutatásokat kommentálva elmondta: népszerűségének csökkenése nagyrészt a reformfolyamat során bekövetkezett változásoknak tulajdonítható. Szükség van változásra, még ha ez pillanatnyilag nehézségekkel jár is. Az államfő leszögezte: nincs válsághelyzet, a parlament, a kormány, az állam intézményei működőképesek. Az ellenzék nem állt elő olyan javaslatokkal, amelyek alternatívát jelentenének. /Papp Annamária: Constantinescu: az erdélyi kultúra feladata a tolerancia szellemének a megteremtése Szakszervezeti ultimátum az elnöknek: ők már nem érik be üres szavakkal. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Kolozsváron Gheorghe Funar felhívása dacára sem történt semmi, leszámítva, hogy egy kocsiból videofelvételt készítettek ismeretlenek. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kijelentette, hogy Funar provokációit sem a kormánynak, sem az igazságszolgáltatásnak nem lenne szabad tovább tűrnie. A két ország minél jobb viszonya valóban mind a két félnek egyaránt érdeke. De ez nem jelenti azt, hogy jelentéktelen incidensként kell kezelni például a kolozsvári főkonzulátus elleni provokációt. Kolozsváron nem ez az első provokáció a főkonzulátus ellen. /Mózes Edith: Markó Béla a román és a magyar kormányt bírálja. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./

"Gheorghe Funar polgármester okt. 25-i sajtóértekezletén bejelentette: határozat-tervezetet terjeszt elő a "Kolozsvárhoz nem méltó személy" cím létrehozására. Erre azért van szükség, mert "az elmúlt évek során fellángolt az irredenta magyar szervezetek által kifejtett soviniszta, románellenes propaganda, amely hazugságok, valótlanságok terjesztését, a történelem meghamisítását tűzte ki célul. Annak érdekében, hogy a közvélemény megismerje őket és gyalázatát fejezze ki ellenséges magatartásukkal és az ellenséggel való szövetkezésükkel szemben, szükség van ezen személyek jegyzékének összeállítására, és ennek nyilvánosságra hozatalára" - áll a dokumentumban. Ugyanakkor a polgármester az "árulók temetőjét" szándékozik létrehozni, amelybe "nemzet- és hazaárulókat" temetnének. - A személyek kijelölését a Vatra Romaneasca Szövetségre, az Avram Iancu Társaságra, a Háborús Veteránok Szövetségére, a Ion Antonescu Marsall Ligára, illetve az RMDSZ-re bízom - mondta Gheorghe Funar. /A román nemzet "ellenségei" számára "Hazaárulók temetőjét". = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./"

A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusához intézett levelében Gheorghe Funar polgármester Andrei Marga leváltását kérte. A polgármester szerint az egyetem chartája tiltja azt, hogy a felsőfokú oktatási intézmény rektora több tisztséget töltsön be és párttag is legyen. Ugyanakkor a polgármester támogatásáról biztosítja a szenátust abban, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem nevét Felső Daciai Egyetemre változtassák. Mint ismeretes, miniszteri kinevezése után Andrei Marga a BBTE rektora maradt. Néhány hónappal később a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártba is beiratkozott. /Funar: váltsák le Margát a BBTE éléről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

"November 20-án a tizedik alkalommal megrendezett érmindszenti Ady-zarándoklat alkalmából Adyfalvára sokan érkeztek a Vajdaságból, Magyarországról is. Az Ady-szobor előtt Muzsnay Árpád, az EMKE elnöke, a zarándoklat szervezője ünnepi megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy 1990-ben, amikor első alkalommal gyűltek össze, nem gondolták, hogy reményeiknek csak csekély hányada valósul meg. Gheorghe Buboi, Érkávás polgármestere a "Dunának, Oltnak egy a hangja" költőjének internacionalizmusát méltatta román nyelven. Carol König, a román művelődési minisztérium osztályvezetője kifejtette, hogy csak úgy lehet egészséges bármely ország képzeletbeli teste, ha benne a kisebbségek szabadon lélegezhetnek. Soltész Levente kolozsvári konzul az anyaország nevében köszöntötte az ide elzarándoklókat, majd Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke beszélt, majd Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének alelnöke arra az Adyra emlékezett, aki látnoki erejével előrevetítette a 20. századi magyarság tragikus sorsfordulóit, az anyaországról leszakított testrészek magyarjainak vergődő harcait is. Számos szervezet, intézmény koszorúzott. /Érmindszenti zarándoklat - tizedszer. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./"

A Gheorghe Sincai Elméleti Líceum /Kolozsvár/ igazgatósága beadvánnyal fordult a kolozsvári polgármesteri hivatalhoz, amelyben alkotmányellenesnek minősítette a Református Kollégium volt épületének visszaszolgáltatásáról rendelkező sürgősségi kormányrendeletet. Funar polgármester kijelentette, kérni fogja, hogy a kormány vonja vissza a rendeletet. A Kolozs megyei törvényszék az épületet szeptember 13-án telekkönyvezte az egyházkerület nevére, és így az ingatlan törvényesen is visszakerült az erdélyi református egyház tulajdonába. Tőkés Elek, az egyházkerület oktatási főosztályának vezetője azt javasolta, hogy az iskola igazgatósága elsőnek engedje be a jelenleg a 16-os iskolában ideiglenesen működő Református Kollégiumot a Farkas utcai épületrészbe, és nyolc tantermet bocsássanak a kollégium rendelkezésére, 2000. augusztus 15-ig teljes egészében adják át a Farkas utcai ingatlant a kollégiumnak, 5-10 év alatt építsenek maguknak új iskolát, addig is viszont az épületben maradhatnak. A Gheorghe Sincai Elméleti Líceum jelenleg huszonhét teremben folytat tevékenységet, az épületnek nyolcvannégy tanterme van. /Papp Annamária: Tiltakozik a Sincai-líceum a Református Kollégium visszaszolgáltatása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

"Az Interetnikus Párbeszéd Egyesület /alapította dr. Octavian C. Buracu, 1992-ben/ tiltakozott Gheorghe Funar kolozsvári polgármester kezdeményezése ellen, hogy Ion Antonescu marsallnak szobrot emeljenek. Ion Antonescu Romániában fasiszta típusú diktatúrát vezetett be, Romániát "nemzeti- legionárius államnak" kiáltották ki, ő maga a "Conducator (Vezér)" címet vette fel, a többi fasiszta vezető mintájára: Führer, Duce, Caudillo, Poglavnik, Nemzetvezető. Antonescu szándékában állt a zsidóság teljes megsemmisítése, közvetlenül felelős a zsidók ellen elkövetett tömegmészárlásokért, a bukovinai és besszarábiai zsidóknak Transznisztriába való deportálásáért, akiknek nagy része elpusztult az úton vagy a megsemmisítő lágerekben. Az áldozatok száma 100 ezernél többre becsülhető. Antonescu 25-30 ezer romát is Transznisztriába deportált, akik közül sokan elpusztultak az úton vagy a lágerekben. A megszállt területeken a marsall beosztottjai rendszeresen követtek el vérengzéseket a polgári lakosság, elsősorban a zsidók ellen. Egyedül Ogyesszában mintegy 40 000 személyt öltek meg, többnyire zsidókat. Európában sehol sincs a közterületeken szobruk volt fasiszta vezéreknek, a háborús bűnösöknek, nem neveznek el róluk utcákat. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./"

A Vallásügyi Államtitkárság elkészítette a vallásügyi törvény tervezetét. Az államtitkárság élén három éve Gheorghe Anghelescu craiovai teológiaprofesszor áll. Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság elnöke szerint az államtitkár eddig a többségi ortodox egyháznak kedvező döntéseket hozott. A törvénytervezet több diszkriminatív rendelkezést tartalmaz, az ortodox egyházat nemzeti egyháznak nyilvánítja. /Bakk Miklós: Nemzetivé kívánják avatni az ortodox egyházat. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./

"A kormány a képviselőház asztalára csempészte a már rég esedékes kultusztörvényt. Csempészte, mert az egyházak megkerülésével terjesztették fel "A hitfelekezetek általános rendszerének törvényét", melyet az Egyházügyi Államtitkárság vezetője, Gheorghe Anghelescu krajovai teológiai tanár készített. Ez a tervezet a görögkeleti egyház elsőbbségét szentesíti. - A tervezet mindössze 15 bevett hitfelekezetet ismer el jogi személyként. A többi csak szövetség, közösség vagy alapítvány rangját viselheti, ha 300 alapító tagja van (a korábbi jogszabály ehhez elegendőnek tartott húsz főt). Egy új egyház elismeréséhez a lakosság 0,5 százalékának a csatlakozása szükséges, ami nagyjából 115 ezer személyt jelent. Ha ezt a feltételt bevezetnék a már "bevett" egyházakra, a 15-ből alig maradna 4-5 - a rostán kihullanának az olyan történelmi egyházak, mint a tízezer lelket sem tömörítő izraelita vagy örmény. Egy parókia létrehozásához a település lakossága öt százalékának kell csatlakoznia - anélkül az nem hozható létre. - A tervezet szerint az egyházfőket tisztükben Románia elnöke rendeletben erősíti meg, ami igencsak megkérdőjelezi az autonómiát és az állammal szembeni függetlenséget. A törvénytervezet 7. szakasza a hitfelekezetek állami támogatását "az arányosság elvének tiszteletben tartásához" köti. Az állami hírközlő szervek a hitfelekezetek rendelkezésére állnak, azonban ugyancsak az arányosság elvének tiszteletben tartásával. Ez az arányosság azt jelenti, hogy a közszolgálati média - nyolcvanszázalékos túlsúlya miatt - csak a görögkeleti egyház rendelkezésére áll. - Végül a tervezet tiltja a hittérítést (prozelitizmust). A görög katolikus egyház feltámadását, az 1948-ban betiltott egyház tagjainak (vagy utódaiknak) a visszatérését atyáik hitéhez a mindent lehengerlő többségi egyház hittérítésként ítél el. - A kisebbségi egyházak - közöttük a magyar történelmi egyházak is - tiltakoztak a görögkeleti fennhatóság törvényesítési szándéka ellen. Gabriel Andreescu találóan írta egy tanulmányában: "Az ortodox klérus által támogatott SZDRP-NRP nacionalista szövetség" "feltehetően súlyos szerkezeti visszaesésre fog vezetni, amely súlyosan fogja érinteni, a jugoszláviai vagy belorusz "standardokra" fogja visszavetni a demokratikus rendszert. A nacionalista politikai erők és az ortodox nyomás kettőse elég nagy ahhoz, hogy Bukarest véglegesen hátat fordítson Nyugatnak. A Belgrád-Bukarest-Kijev-Moszkva ortodox-nacionalista folyosó olyan ernyőt bontana ki a Balkán felé, amely lehetővé tenné az orosz konzervatívok ellenőrzését az egész Délkelet-Európa fölött." Ez a teokrácia útja, elméleti lehetősége. /Vajnovszki Kázmér: Teokrácia? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 14./"

Szeptember óta törvényesen is visszakerült az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába a kolozsvári Református Kollégium épülete, azonban a Gheorghe Sincai Elméleti Líceum többszöri felkérés ellenére sem hajlandó felszabadítani a Farkas utcai épületrészt. Tőkés Elek elmondta, hogy az egyházkerület több engedményt már nem hajlandó tenni irányukba. A líceum jelenleg félig üres, felszólítják az iskola vezetőségét, hogy január 1-jei hatállyal kössék meg az egyházzal a lakbérleti szerződést. Amennyiben erre nem kerül sor, feljelentést tesznek az oktatási minisztériumnál. /Papp Annamária: A református egyház nem hajlandó további engedményeket tenni a Gheorghe Sincai Líceumnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18/

Markó Bélát, az RMDSZ elnökét vádlottként idézte be jan. 25-re a kolozsvári bíróság. Markó ellen Gheorghe Funar tett bűnügyi feljelentést. Előzmény: Alföldi Lászlót, a kolozsvári magyar főkonzult a diplomáciában páratlan durva támadás érte Gheorghe Funar provokációja révén, aki a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulátusa közelében "Itt van a magyar kémkedés székháza" szöveggel táblát helyeztetett el. Markó Béla egyik sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy a kolozsvári polgármester elvakult nemzeti gyűlölettel a szomszédos ország ellen uszít, s a szövetség megtette a lépéseket Funar felelősségre vonásának irányában. /Markó Bélát pereli Funar. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./

Emil Constantinescu elnök díszoklevelet és emlékérmet adományozott dec. 22-én Aurel Agache milicistatiszt utódainak. Az elnök kitüntetését Sepsiszentgyörgyön Gheorghe Tatu prefektus nyújtotta át a visszaélései miatt 1989. december 22-én a népharag áldozatává lett Agache fiának "a kommunista erők elleni harcban tanúsított bártorságáért, és a szabadságért hozott áldozata legfőbb elismeréséért". Kézdivásárhely lakóit felháborította a hír, hogy az elnök épp azt tünteti ki, aki megtestesítette a kommunista diktatúrát. Az államelnök ezzel a kitüntetéssel egy peres ügyben nyíltan állást foglalt. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta, hogy megdöbbenten értesült erről és reméli, hogy csupán rutinos és figyelmetlen aláírás történt. /Kétes kitüntetés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./ Constantinescu elnök ezzel Ion Iliescu volt elnök eljárását ismételte meg: Ion Iliescu államfő elnöki rendelettel mártírhőssé avatta Ion Agache Aurel őrnagyot, aki magyargyűlölő hatalmi visszaéléseiről volt ismert, kínzásokkal kifosztott, halálba kergetett embereket, az 1989-es fordulat idején a felbőszült tömeg lincselésének áldozata lett. Háromszéken óriási felháborodást váltott ki ez a döntés. A megyei ügyészség 1991. novemberében még úgy határozott, hogy Agache nem tekinthető mártírnak. /Pesti Hírlap, 1993. márc. 18./

Gabriel Andreescu úgy látja, hogy a sovinizmus ereje csökkent, azonban újabb fenyegető erő az ortodoxizmus. Az "ortodoxizmus offenzívájának" kezdetét 1997 tavaszára tette. A jelenlegi kormánykoalíció hatalomra kerülésével sikerült egyik megbízható emberét, Gheorghe Anghelescut a vallásügyi államtitkárság élére állítani. Gheorghe Anghelescu teológiai tanár, aki hűségesen szolgálja ortodox egyházát. Az évek során az ortodox egyház kormányhatározatokkal nagy pénzösszegeket kapott. Bukarest szívében akarják felépíteni a Nemzeti Megváltás Katedrálisát, melynek helyét Emil Constantinescu elnök Teoctist pátriárkával közösen jelölte ki. Az ortodox egyház megszállta a közéletet, elöljárói minden rendezvényen megjelennek. Az egyházügyi törvény tervezetével az ortodox egyház gyakorlatilag megvalósítaná dominanciáját a többi vallás fölött. A törvénytervezetet a kormány 1999. szeptemberi ülésén elfogadta, anélkül, hogy egyeztetett volna a többi felekezettel. A tervezet jelenleg a képviselőházi emberjogi, vallás- és kisebbségügyi bizottsága előtt van. Egyedül a rendkívül széles bel- és külföldi nyomás eredményezheti a visszavonását. /Gabriel Andreescu: Törvénnyel az ortodox állam felé. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./

Gheorghe Funar polgármester sajtóértekezletén újból kitűnt magyargyűlöletével: okirathamisítással, sikkasztással, hazugsággal vádolta az Erdélyi Református Egyházkerület képviselőit, ugyanis - szerinte - a hajdani Ady-Sincai Líceum épületét törvénytelenül táblázták be. Funar elmondta: annak érdekében, hogy a román állam lehessen mielőbb a törvényes tulajdonos, a városháza kérni fogja a telekkönyv mihamarabbi kiigazítását. A református egyház képviselői a sátán földi küldöttei, jelentette ki. Tőkés Elek református egyházkerületi tanácsos elmondta: az ingatlant három ízben is betáblázták. Az elsőt ellopták, majd újat nyitottak. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter elmondta: a tulajdonjog visszaállításáról van szó, így a líceum épületét a kormány jogosan juttatta vissza volt tulajdonosának, az Erdélyi Református Egyházkerületnek. Hangsúlyozta: a sürgősségi kormányrendelet előírja, hogy az ingatlan rendeltetését nem szabad megváltoztatni. /Kiss Olivér: Durva városházi offenzíva a református ingatlanok visszaszolgáltatása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

Jan. 24-én bűnvádi eljárást indított Daniel Morar ügyész Gheorghe Funar kolozsvári polgármester ellen. Amennyiben a törvényszék bűnösnek találja a polgármestert, Gheorghe Funárra 5-15 év közötti börtön vár. Vasile Chis Kolozs megyei főügyész átiratot küldött Vasile Salcudean prefektushoz, amelyben kéri a polgármester felfüggesztését arra az időszakra, amíg véglegesen tisztázódik az ügy. A prefektus kétnapos gondolkodási időt kért, hogy elemezhesse az esetet. Daniel Morar ügyész elmondta, hogy Funar öt esetben nem tett eleget a felszólításnak, nem jelent meg az ügyészségen. Az Alimentara RT. és a polgármester közötti immár kétéves per kiindulópontja Gheorghe Funar azon határozata volt, amelyben nem engedélyezte az előbbinek a Széchenyi téri élelmiszeripari komplexum földszintjének átszervezését és felújítását. /Börtönbe kerülhet Gheorghe Funar. Napokon belül felfüggeszthetik a polgármestert. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

Vasile Salcudean Kolozs megyei prefektus jan. 25-én rendkívüli sajtóértekezletén megerősítette, hogy Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert jan. 24-én felfüggesztette tisztségéből. Salcudean aláírta Gheorghe Funar felfüggesztését és azt elküldte a kormánynak, a polgármesteri hivatalnak valamint a kolozsvári ítélőtábla melletti ügyészségnek. Előzőleg Funar telefonon kérte a prefektust, hogy ne írja alá, majd levélben arra szólította fel a prefektust, hogy vonja vissza felfüggesztését. /A prefektus igyekezett eloszlatni a kételyeket. Törvényes és szükségszerű a polgármester felfüggesztése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

Jan. 26-án a közigazgatási bíróság február 15-ig felfüggesztette a prefektus január 24-i rendeletét, amely Gheorghe Funart felmentette polgármesteri tisztségéből. A bíróság február 15-én kezdi meg a felmentés végleges sorsáról a tárgyalást, addig a polgármester továbbra is megőrzi és gyakorolja tisztségét. Kivéve abban az esetben, ha a prefektus megismétli Funar felmentését. Funar elmondta: amennyiben a bíróság végleg felfüggeszti a prefektus rendeletét, kártérítési perbe fogja majd Vasile Salcudean prefektust. A polgármester megígérte: a jan. 27-i tanácsülésen indítványozni fogja a két alpolgármester leváltását. Funar polgármester érthetetlennek találta, hogy olyan köztisztviselőket nem függesztenek fel, mint Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke, vagy Fodor Imre marosvásárhelyi polgármester, akik "magyarul taníttatnák a románokat". /Villámgyorsan dolgozott a bíróság. Visszanyerte székét a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

Klára Mária Valéria zenetanár-karnagy nélkül el sem képzelhető a Brassói Magyar Dalárda, hangzott el a Romániai Magyar Dalosszövetség kolozsvári ünnepén, amelyen díszoklevéllel (Jagamas János-díj) tüntették ki. Klára Mária Brassóban született, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia pedagógia-karnagyi szakán végzett. Abban az időben még erős magyar tanszéke volt a konzervatóriumnak, kiváló magyar zenészek, zeneszerzők tanítottak, köztük Jagamas János, Márkos Albert. Klára Mária baleset következtében elvesztette a férjét, 1967-ben hazaköltözött Brassóba. A 80-as években főleg magyar dalárdákkal dolgozott. 1971-ben vette át a Magyar Dalárda vezetését. /Csutak Levente: Aki a dalt szereti rossz ember nem lehet! = Brassói Lapok (Brassó), jan. 28./

Gheorghe Miclaus Szatmár megyei tanácselnök Nyíregyházára utazott, ahol kollégájával, Helmeczy Lászlóval találkozott. A tárgyalás előterében a két megye közötti kapcsolatok továbbfejlesztése állt Az elmúlt héten Nyíregyházán folytatódott a Szatmárnémetiben elkezdődött, regionális fejlesztéssel, határ menti együttműködéssel foglalkozó szeminárium, amelyen a két város tanácsi alkalmazottai, önkormányzati képviselői vettek részt. Kiemelkedő jelentőségűek a közös nemzetközi pályázatok, a szakmai tapasztalatcserék, a környezetvédelmi és területrendezési tervek összehangolása, és jelentős a csengeri Ady Endre Gimnázium és a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Kollégium közös programja is. Szó esett a Szatmárnémeti és Nyíregyháza közötti régi vasút újbóli üzembe helyezése, valamint a Pete és Vásárosnamény közötti út megépítése. A tárgyalópartnerek a testvérmegyei kapcsolat létrehozásának a lehetőségét is szóba hozták. /Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye "testvéri" kapcsolatra készül. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 8./

Az Interetnikai Párbeszéd Egyesület vezetősége tiltakozott amiatt, hogy a média bizonyos esetekben semmibe veszi Románia alkotmányának előírásait, amikor politikai célzattal kezelik az ország és az együtt élő népek történelmét. Az alkotmány tiltja az etnikai, faji, osztály- és vallási gyűlöletre uszítást. A félretájékoztatás példája a kolozsvári volt Biasini Szálloda homlokzatára kifüggesztett tábla, ugyanis meghamisítja a valóságot: Gheorghe Baritiu nevét is belefoglalta a táblán található valótlan szövegbe. Ugyanis Gheorghe Baritiu 6000 román áldozatról beszél az 1848-49-es forradalom során és nem 40 ezerről, amint az a táblán olvasható, mely számot a szélsőségesek különböző alkalmakkor emlegetnek. Ugyancsak a hatás kedvéért Nicolae Balcescu neve is szerepel az uszító emléktáblán, pedig tudott dolog, hogy ő együttműködött Kossuthtal, létrehozta a Megbékélési tervezetét. - Az emléktáblán feltüntetett áldozatok száma képtelenség. Annak idején elrendelték a hivatalos kivizsgálást, ennek eredményét 1851-ben közölték: a román áldozatok száma 4425 ember volt. Nyilvánvaló, hogy az emléktáblán feltüntetett 40 ezres szám hamis. Ezek a provokációk állandó jelleggel sértik a magyar etnikumot, de sértik a románt is azzal, hogy két nagy fiának nevével visszaélnek. /Az Interetnikai Párbeszéd Egyesület közleménye. A hihetőség és az elviselhetőség határai. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

Febr. 15-én tárgyalták a közigazgatási bíróságon a prefektus Gheorghe Funar polgármester tisztségéből való felfüggesztési rendeletének jogosságát. Mivel a prefektúra és a polgármesteri hivatal is a per áthelyezését kérte, a tárgyalást március 7-re halasztották. Előzmény: Vasile Chis Kolozs megyei főügyész kérésére január 25-én a prefektus felfüggesztette tisztségéből Gheorghe Funart. A polgármester óvása következtében másnap a közigazgatási bíróság felfüggesztette a prefektus rendeletét. Salcudean prefektus megfellebbezte a döntést. Ez ügyben a Legfelsőbb Bíróság február 24-én határoz. /Elhalasztották a felfüggesztési pert. Temesvárra helyezhetik át a Funar-ügyet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Febr. 15-én a Kolozs megyei Építkezési Felügyelőség képviselői a kőrösfői Vasvári-kopjafa eltávolítására szólították fel Antal Jánost, Kőrösfő polgármesterét. A felügyelők arra az 1996-ban kibocsátott törvényszéki ítéletre hivatkoztak, amely annak idején elrendelte a Vasvári-kopjafa lebontását. Kijelentették, hogy ellenkező esetben komoly pénzbüntetésre számíthatnak. Inkább lemondok polgármesteri tisztségemről, minthogy meggyőződésemmel ellentétesen cselekedjem- jelentette ki Antal János. Eckstein-Kovács Péter elmondta, hogy a felszólítás jogi háttere számára egyelőre nem világos. Emlékeztetett arra, hogy korábban Gheorghe Funart felszólították, távolítson el néhány szobrot Kolozsváron. /Újból támadják a Vasvári-kopjafát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Több mint egy milliárd lejbe kerül az egri kétszintes kultúrotthon felújítása, melynek befejeztével a színmagyar település 5 felújított tanteremmel, orvosi rendelővel és óriási méretű teremmel várja az iskolásokat, betegeket és a lakodalmas népet. A közigazgatásilag Batizhoz tartozó település környező falvainak lakosai is idejárnak majd orvosi vizsgálatokra, vagy éppen tanulni. A fiatal tanárok munkájának eredményeképpen több fiatal felvételizik sikeresen szatmári líceumokban és kollégiumokban. (1996-ban mindössze egyetlen diák tanult felsőoktatási intézményben). /Hamarosan elkészül az egri kulturális-oktatási-egészségügyi központ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), február 23./ Kovács Sándor helyi református lelkész rövid magyar és román nyelven megtartott istentiszteletével kezdődött az Egri Művelődési és Egészségügyi Központ öt iskolatermének az átadása. Az átadáson jelen volt Miclaus Gheorghe, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Fodor Mihail és a Megyei Tanfelügyelőség főtanfelügyelője is. /Átadták az Egri Művelődési és Egészségügyi Központ egy részét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti) febr. 22./ Egri: Szatmár megyei település.

Febr. 22-én kihirdették a referendumtörvényt. Ennek értelmében közérdekű, az önkormányzatot érintő kérdésekben helyi népszavazást szervezhetnek.- Gheorghe Funar polgármester referendumot szervezne a közeljövőben létesítendő magyar magánegyetemről, a Széchenyi téri bevásárlócsarnoknak a városi tanács javára történő kisajátításáról, illetve a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényről. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter leszögezte: A törvény értelmében a polgármester helyi jellegű kérdésekben referendumot hirdethet. Egy magánegyetem működése viszont regionális és nem helyi érdekű kérdés. A helyi referendum tárgya tehát nem lehet egy magánegyetem székhelyének megállapítása. - Egyetem-ügyben történő referendum emberi jogokat sért. Hasonlóan badarság a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényről referendumot szervezni, mint ahogy nem lehet népszavazással egy város etnikai összetételét és számarányát megállapítani. Az eljárás törvénytelen. A nemzetiségi bevallás népszámláláskor történik. /Eckstein-Kovács Péter: Badarság Funar referendum-kezdeményezése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Az utóbbi időben Temesváron elszaporodtak a vandál cselekedetek, melyek a temetőket, emlékhelyeket, templomokat és köztéri szobrokat sem kímélik. Horogkeresztet, gyalázkodó feliratot, fasiszta eszméket hirdető jelszavakat mázolnak a falakra. Neumann Ernő főrabbi tiltakozó jegyzéket juttatott el Gheorghe Ciuhanduhoz, Temesvár polgármesteréhez, amelyben kéri, hogy a hatóságok erélyesebben lépjenek fel az aggasztóan szaporodó vandál cselekedetek elkövetői ellen. /Neumann Ernő főrabbi tiltakozik. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 24./

A szabadságharc évfordulója alkalmából megemlékezések:- Csíkszeredában márc. 14-én tartották Petőfi Sándor mellszobrának avatóünnepségét a Petőfi Sándor Általános Iskola előtt. Kiss Ernő, az iskola igazgatója beszédében elmondta: tíz évvel azután, hogy az iskola felvette a költő nevét, a városvezetés és a támogatók segítségével sikerült szobrot állítani Petőfinek. Jelen voltak a magyarországi testvériskolák küldöttségei, valamint a támogató intézmények képviselői. Az ünnepségen köszöntötték a mellszobor alkotóit: Ercsei Ferenc és Nagy Ödön csíkszeredai képzőművészeket. Dr. Csedő Csaba István polgármester ünnepi beszédét követően leleplezték a mellszobrot, majd Koncsag László római katolikus plébános, Hegyi István református és Simén Domokos unitárius lelkészek áldották meg a költő szobrát. /Orbán Ferenc: Szoboravató Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./ Csíkszeredában márc. 15-én az ünneplők Gál Sándor szobra előtt gyülekeztek, többen székely ruhában érkeztek. Dr. Csedő Csaba polgármester köszöntötte a csíkszeredaiakat, majd az ünneplők Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu szobraihoz vonultak, ahol Mugur Isarescu kormányfőnek március 15-e alkalmából a magyarsághoz intézett üzenetét olvasta fel Hajdu Gábor egészségügyi miniszter, majd Orbán Viktor magyar miniszterelnök levelét ismertette Dézsi Zoltán prefektus. A határoktól szétszaggatott 15 millió magyar szíve együtt dobban ezen a napon - mondta a polgármester. Az ünnepség a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult. /Kovács Attila: Helytállásra buzdítottak az ünnepen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./- A helyi szokásokhoz híven lovas huszárok és a környező falvak népviseletbe öltözött lakosainak felvonulásával kezdődött Kézdivásárhelyen a negyvennyolcas szabadságharcra emlékező, mintegy tízezres tömeget vonzó ünnepség. Ünnepi beszédében Markó Béla szövetségi elnök az itthonmaradás szükségességét hangsúlyozta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 16. -1681. sz./ Kézdivásárhelyen külön színfoltot jelentett a felvidéki hét huszár felvonulása. A 15. székely határőr gyalogezred gelencei hagyományőrző csoportjának meghívására érkeztek a céhes városba. A gelenceiek kapcsolata a felvidéki hagyományőrzőkkel immár két éve tart, 1998-ban és 1999-ben a felvidéki tavaszi hadjárat-emléktúra alkalmával a gelenceiek jártak Felvidéken. Kurucz Lajos, az 1. felvidéki huszárbandérium huszárkapitánya elmondta: a nagy távolság miatt Kézdivásárhelyre a lovakat nem tudták elhozni. A huszárok 15-én délután Gelencén is felvonultak. /(Iochom): Felvidéki huszárok Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./- Gyergyószárhegyen a fúvószenekar már 14-én 48-as indulókkal hirdette az ünnepet. A cserkészek és az RMDSZ 14-e délutánján megkoszorúzták Both Ferenc és Gurzó Lajos 48-as honvédtisztek sírjait a helyi temetőben. 15-én délelőtt 10-től ünnepi szentmisét tartottak, majd ünnepi megemlékezést a hősök emlékoszlopánál, amely során a helyi RMDSZ a magyarság ezeréves múltjának felvállalása jelképeként emléktáblát avatott fel az emlékoszlop keleti oldalán a következő felirattal: MAGYAR MILLENNIUM "Jézus áldd meg Erdély földjét." Az Úr 2000. évében a szárhegyi RMDSZ. /Millenniumi emléktábla Gyergyószárhegyen = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Kolozsváron a Szent Mihály-templomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött a március 15-i ünnepi megemlékezés. A magyar történelmi egyházak vezetői /Dr. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, Csiha Kálmán református püspök, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Mikes Sámuel baptista főlelkész mondtak beszédet, továbbá Tőkés László püspök figyelmeztetett: az elmúlt évszázadban Pozsony és Kolozsvár a magyar élet szélére sodródott. "Kelj fel, és világosodjál, Kolozsvár! Ne lankadjatok, ne csüggedjetek, keljetek fel és járjatok. Ezen az úton legyen egy igen fontos állomás: az Úr születésének 2000. esztendejében megünnepelt március 15." Ezután Kónya-Hamar Sándor képviselő mondott ünnepi beszédet. "Erdély múltja jelenti az ország jövőjét, ezért az egykori és még létező Erdély-modellt történelmileg, társadalmilag, de politikailag is restaurálni kellene. Szerkezeti, vallási, kulturális, intézményi és civil síkon egyaránt." Az ünneplő gyülekezet a Biasini szálló elé vonult, ahol további beszédekre és koszorúzásra került sor. /Papp Annamária: Emlékezés március 15-re. Ne engedjük szabadságunkat korlátozni. Több ezren ünnepeltek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ Gheorghe Funar polgármester szokásához híven márc. 15-én különböző rendezvényeket szervezett "magyarok által 1848-ban meggyilkolt románok" tiszteletére. - Gheorghe Funar felszólította az RMDSZ képviselőit, mutassák fel a városházától kapott engedélyt. A rendezvény szervezői azzal érveltek, hogy nem volt szükség engedélyre, hiszen megemlékező összejövetelről és nem utcai tüntetésről van szó. Miután a polgármester kérésére a rendőrök nem voltak hajlandók eloszlatni a tömeget, Gheorghe Funar távozott a helyszínről. /A polgármester igyekezett megzavarni a meghitt ünnepélyt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./- Nagyváradon a Rulikowski temető névadó hősének sírja előtt kezdődött az emlékezés. A Szent László téren a borsi csoport bemutatja tánctudását. A tömeg megérkezett Szacsvay Imre szobrához. A mártír jegyző szobra előtt cserkészek álltak vigyázzban. A koszorúzás után a több száz fős tömeg a Petőfi-szoborhoz vonult, majd a székesegyházba. Zsúfolásig megtelt a bazilika. Tempfli József megyés püspök köszöntötte az egybegyűlteket, beszéde után Csűry István református generális direktor, majd dr. Csapó I. József szólt az egybegyűltekhez. /Hol március emléke él, Petőfi visszatér. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./- Székelyudvarhelyen márc. 15-én lovasok vonultak fel a város utcáin, majd a Himnusz éneklésével kezdődött az ünnepség. Nemzeti imánkat énekelte a több, mint tízezres tömeg. A megemlékezés fénypontja a Vasszékely szobrának, Szabó János szobrászművész alkotásának felavatása volt. A Vasszékely újra otthonra lel a székely anyavárosban - hangsúlyozta Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. Dr. Deutsch Tamás, a magyar kormány ifjúsági és sportminisztere Orbán Viktor magyar kormányfő jókívánságait tolmácsolta az ünneplőknek. "A nemzetpolitikai célkitűzéseink legnagyobbika újra az unió. Igen, az Európai Unió. És az autonómia. A határon túl élő magyar testvéreink autonómiája" - mondta. Ezután Eckstein-Kovács Péter miniszter szólt az egybegyűltekhez. /Sarány István: Újból helyére került a Vasszékely. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./- Márc. 14-én kezdődtek Aradon, az aradi vértanúk és a félig kiszabadult Szabadság-szobor városának nemzeti ünnepi rendezvényei. Tokay György RMDSZ-képviselő a még rácsok mögött lévő, de félig már kiszabadított Vértanú-szoborcsoport monumentális alakjai között elhelyezett emelvényen mondta el beszédét. Vajon kitől őrizték ezeket a szobrokat és azt a gondolatot, amit ez a szobor kifejez, tette fel a kérdést. /Tegnap a templomudvarban, ma délután a Vesztőhelyen. = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 15./- Az RMDSZ Brassó megyei szervezete a magyar szabadságharc emlékére ünnepi előadást rendezett. Felléptek helyi (Brassói Magyar Dalárda, Búzavirág, Márk Attila daltulajdonos) és környékbeli műkedvelő együttesek, előadók (a szecselevárosi Kéknefelejcs, a pürkereci gyerek-boricások, a Keresztvári Kórus, tatrangi műkedvelők). A négyfalusi RMDSZ márc. 12-én megkoszorúzta a tömösi emlékművet, , melyet tavaly ismeretlenek festékkel bemázoltak. /(Tóásó Áron Zoltán): Március Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Sarmaságon, a nagy bányászközségben márc. 12-én, vasárnap a református templomban az ökumenikus istentiszteletet követően az alkalomhoz illő műsort tartott a helybeli ifjúság, majd az 1848-as emlékművet koszorúzták meg /Sarmasági megemlékezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Temesváron márc. 12-én a Milleniumi templomban ünnepi szentmise keretében emlékeztek meg a szabadságharc évfordulójáról. A szentmise végén Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke mondott rövid emlékbeszédet. /A magyar lélek feltámadásának ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./ Márc. 15-én Temesvár megfogyatkozott magyarsága a szabadfalui Petőfi-emlékműhöz zarándokolt, ahol Somogyi Attila egyetemista méltatta a másfélszáz év előtti eseményt. Szabó Dezsővel valljuk, hogy magyarként, fiatalként felelősek vagyunk minden magyar lélekért, hangzott el beszédében. Szővérdfi Szép Zoltán, a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet elnöke feltette a kérdést: Teszünk-e valamit azért, hogy gyermekeink, unokáink magyar iskolába, magyar színházba, magyar templomba járjanak? Mert igenis kell nekünk magyar egyetem, Magyar Ház, ragaszkodunk ahhoz, hogy egyéni és közösségi jogainkat tiszteletben tartsák /Sipos János: Felelősséggel tartozunk a '48-as hősök emlékének. = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 16./